Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így nem volna, nem VOLNA a járom és az iga hang szláv, ahogy az eke nem török. Ahogy már írtem róla a fingristák systemje, irracionalizmusja inkább egy kúthúrmcbaszott és tárgyi, vagyis nem a hangot hallják, hanem az ideológiájukon át Ideekát, kúthúrmcbaszott ideákat, stak ezeket vágyják látni, de hallani nem, a fingristák nem a nyelvről beszélnek hanem a hamisról, az Ideeról így, de a nyelv unbedingt.
Lektion42- A járomról és az igáról és az ekéről.
Járom: A járom etimológiája bizonylosza, nem túl magyaros hang, de egy magyar, és indogermán stumától ered, ez az indogermán ar és ra és re stuma vagyis magyar a-ra és ra és re. A járni hangval dolga nem van, az az indogermán ie stumától ered, indogermán ier, ahogy a Lektion31-nél már volt róla beszéd. Az etimológia így bizonylosza, hisz a rakustuma itt a magyarnál az ar és ra és re hang, a j-s hang kivétel, ilyen forma most a skandinávnál, örménynél és szlávnál van. Stakhogy igenstak van egy ilyen hangunk, kettő is, ez a gyár és gyarmat hangok, ahol a gyár hang nem török hang, hanem indogermán, mondjuk örmény jar, az ar stumára rakód itt ez a j hang és később gyár ahogy gyarmat-vá vál. Logikusan vagyis hogy vanjon gyarmat hang, arra kell egy korábbi járom hang is, így a járom hangnak már ab ovo magyarnak kell vannija, stakhát a forma j-s, ez kivétel, nem stumás hang, de hamár olyan nagyon arányel a szláv hangnak, úgy inkább a regyóm volna az, hogy dúrgerjük a járom hangot, és helyette arma vanjon. A ra és re stuma egy formája az ar stuma, ettől az ara, arány hangok is, így van ennek is formája a magyar nyelvnek innen. Az ar-ra rakjuk a magyar ma partikelet, indogermán és germán, így rakód arma, vagyis a latin arma, így ez az ősmagyar hang.
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana.
em-om-am, me-mo-ma.
el-ol-al.
De az is volna, hogy a szláv hang örmény hang, hisz a dajka egy örmény hang, nem szláv, ahogy a hord vagy a hoz és haszon is, nem fingár, éshát ott van a Gyarmat nama is, erre kellett egy korai járom hang, így a járom hang szláv etimológiája bizonylosza, de nem is magyaros.
Ranakeredva: Ígyhát a hang rakód arma-hént,vagyis ar a ra és stumától(ara, arány) ma partikelvel, de ezt a hangot unbedingtvé kell tenni, ettől is dúrgerni kell a járom hangot, hisz a fingristák kontaminálták a hangot Bedingtheitjukkal, így egal a fenti rakanda, úgy a járom hangot szlávnak mondem, fingrista ideológiának, és dúrgerem. A hang így sok perspektávtól rakódna, hisz ar-ma a hang, a konkrét tárgyról stupni kell, és ez is volna és az is, ahogy a nyelv beszélja, hogy ar-ma, ígyhát egy kávéfőző is járom, vagyis arma.
De az is volna, hogy a szláv hang örmény hang, hisz a dajka egy örmény hang, nem szláv, ahogy a hord vagy a hoz és haszon is, nem fingár.
Iga: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem játszunk kúthúrmcbaszottságot, és ab ovo volna a magyarnál ilyen hang így, stakhát igenstak nakrekk a szláv formára. Az iga mondjuk a német Joch, brit ieo, geo, a magyarnál nem j-s, hisz az i hang j-vé volna, de a stuma konkrétan ie, ez inkább egy kuntással(nem köt) van rakantának innen, nem energikus eredés, nemis járás. Az iga így i-s, de van ennek j-s formája is, ahogy mondjuk a jó hang, ettől az indogermán stumától ered, ahogy racionális, rendes, vagyis rakta, de magyarul inkáb azt mondjuk, hogy rakta, és ettől ered az új-ónemmagyar halandzsa hang is, a jog, a libcsizmus, de a magyarnak rakta van. Az iga és a jog hang így egy hangok volnának, de ez hogy van, hogyha az új-ónemmagyarnál itt van a jog hang és az iga is, úgy hogy volna szláv hang? Éshát bizonylosza hang az igaz hang is, hogy most ez egy indogermán igétől eredne, és igen ez is indogermán, nem török, vagy az iga hangtól? Ha az igaz az igától ered, vagyis raktaraku volna, úgy hogyan is volna az iga szláv hang?
Ranakeredva: A regyóm az volna, hogyha már a fingristák a kúthúrmcbaszott ideológiával conteminálták az iga hangot és bedingtvé tették, úgy dúrgerni kellene, az ősmagyar struktúra rekkint. Olyan hang, hogy jog nem van, stak nyelvkakilás, habubsd, a magyarnak rakta van, így a stukrútánnak innen a jog volna az iga hang, ahogy Joch, és az volna ígí rakta, ha a jó hangot verbé tennénk, azt rekkné, hogy kuntni(nem köt).
Eke: Az eke nem török hang, hisz a magyar nyelvnek dolga nem van a török nyelvvel, hisz nem fingár nyelv, így az eke hang germán hang, így magyar volna, ahogy Ecke, ez a magyar ak stumától is, ahogy akad, így nem fingár hang. Az eke stumája az ek-ak indogermán stuma, de inkább ak, germánnál van ek is, az akad nakrekkésja olyan, ahogy a német stecken, stecken bleiben, vagyis sti stumától mondják, ahogy stikó, csikó, de írva stikó, vagy stákány, germán stakna, csákány hangok is, a sti így boros, bora, ahogy az ak hang is. Az ék etimológiája bizonylosza, de nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, az é hang teszja bizonyloszává, hisz ez a hang így sok hangtól volna, ahogy indogemrán aik, vagy egy vá-s stumától is.
Juhar: etimológiája bizonylosza, hisz a j-nek itt nem volna helyje, a stuma az ak hang, itt a k válna h-vá, és nem úgy ahogy a fingristák makogják egy v vál h-vá, hisz a stuma az ak, szúrós, boros hang, ahogy Ahorn is és ähre is, éshát ettől a hangtól eredne az egres hang is, ez az eg hang itt germánok, ahogy Egge is, az egres is szúrós, akos, ahogy az akor is, a juhar.
Ranakeredva: Regyóm az volna, ha már a kúthúrmcbaszott fingristák kontaminálták az eke hangot, hogy dúrgerjük, habár germán hang, nem török és az ak stuma maradjon stak, ez rakjuk tovább magyar vagyis indogermán partikelekkel.
Az eke hangot a bor stumától, germán így magyar, a borostályra,borpály a rés stumától a réstály, réspoly és a ró stumától a róstályra, róspály dúrgerjük, de úgy hogy unbedint maradjon, vagyis tárgyas, ez is és az is, a hangtól, a stumától mondva.
Borostály:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni...
A ró stuma, indogermán reu, vagyis ró:
- Róna: magyar hang, germán ana partikelvel, ahogy bölna, bolna, az előbbi Lektiontól, és a ré stumától a réna.A hang így magyarul, indogermánul, igenis rakni van. A róna hang nem szláv, hanem magyar, hisz itt a ró stuma és az ana partikel(az egész magyar nyelvnél).
Hénten(off): Ha a fingristáknak a ró, habár indogermán hang, fingár volna, úgy nem rakják, hogy van olyan fingár nyelv, ahol a nu-na partikel ott van(igenstak indogermán, de a japánnál is, olyan ahogy az indogermán), vagyis nem rakják össze a ró és a na partikeleket.
-Róva: indogermán au-ue-vel, vagyis a va-ve-val. A va-ve substantívnál olyan, ahogy az ana partikel, a rekkésje is egy.
-Róló, rojlya,rójelni, róelni: a ró partikel el-al partikelvel, ja-ra is és stak úgy, így substantív ló-val, ahogy a sar(sker) stumától sarló.
-Rója: ja kausatív-presenz és possesívval, rójni verb is volna, substantívhént egy dunkó, ana ró, rój.
-Rójta: ró és ja kausatív-presenz és ta múltidő, vagyis rojt.
-Róma:vagyis rom, ma partikelvel, az indogermánnál sok rekkésje van, ahogy haj, hisz rójják, vagy lapát, hisz azzal róvnak róvát.
-Rómbol: az etimológia bizonylosza, de mb partikelnek boljad, ahogy dühemb, vagy a rom b-vel, vagy a b mb-hént.
-Róbni: nem rabolni, hanem a ró stuma b-vel, ahogy rauben.
-Rópni, roppan: germán riupan, raup,raufen, a rép párja, a ré stumától.
-Rópa: réva, róva, lyuk.
-Ruha, róha: indogermán reuk stumától ered, germán ruha, dúrva gyapjú és bunda, reukják, rókják. A ruha nem szláv hang, hanem magyar, germán hang.
-Róka: a ró stumától, reuk, a ruha párja.
-Róad: ed kausatív-presenzvel,de partikelvel, ahogy germán riutan, reud.
-Rónt, rót: a rónt etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy a rót ige nazális fromája-e, vagy ró és ana presenz és erre a to partikel:róanto.
-Rós, rósta: se partikelvel, akciós és siches, stak múltidős van a magyarnál, a rósta, rost, germán rúst.
- Róspoly: a réspoly ró-s formája p-vel, ahogy räuspern, reuspeln.
- Róstély: ez a hang ide rakód, itt l-vel, de germán ristar is, vagyis eke is a róstély, hiszt róstnak.
- Rósma: annyi ahogy törma, ma partikelvel.
Ranakeredva: Látni van, hogy a ró egy stuma partikel, egy magyar, hisz germán hang, és az is, hogy a grammatikának dolga van a hangokkal, a hangok és a grammatika nem két ühgy, hisz partikelekkel van a ró stuma tovább rakva,az összes partikel itt van, és van ahol dubb is egy hangnál: ana, va, ja, jata, ma, se, to, anto, ed-de partikel, mb, mp, nk...Az egyes hangokat így gramamtikától szelenteni nem van, ahé ezt teszja, az egy hülye fingrista, dolga nem van a nyelvvel. A róna így egy magyar hang, de azt modnem, hogy sokkal dubb hang kellen a ró stumától, és egyéb perspektívájai is fontosak.
A ré, indogermán rei stuma sokkal kisebb stuma, de magyar stuma:
-Réva, ahogy róva, a rekkésje egy és ugyanaz volna.
-Réna, ahogy róna, Rain is.
-Réma: ma partikelvel, mondjuk latin ríma.
-Rép, répár, répel: germán rief, riep.
-Rés, rész: germán reas, a kettő egy.
-Rév: germán riupa, Ufer.
-Rét: a rét hangot ide mondanám, hisz é-s hang, vagyis a Ried, indogermán rei.
-Réba, riba, ribanc: a hang iderakód.
-Rébta: rongy, stak a rongy a ró stumától, a rébta ta múltidővel.
-Réstály:annyi ahogy a róstály.
-réspoly, ráspoly: német eredetű jevevényhangnak mondják, stak az a-tól volna az, de ha rés-nek írjuk, úgy máris magyaros, hisz a ráspoly a rés hangtól ered.
Az ak stuma, ha dúrgertük az ekét, egrest és juhart:
-Aka naknama, szúrós.
-Akló.
-Akma, ma-val.
-Akna, az ak ana partikelvel.
-Akaszt.
-Akaszti.
-Akor: juhar, egres.
-Akos, akro: ha a kalász hang szláv volna, és nagyon úgy boljad, úgy vajon nem-e az ősmagyar hang az Ahre volna, vagyis akro, az ak-tól, ahogy akad?
Anto:Ígyhát a járom és iga hang igen bizonylosza hang,de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és a struktúrát így át volna írni ősmagyarra.
