Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt.
Lektion58- A begriffsbuzológia, avagy a fehér-ájróper bullshitja, ahogy Kazincbaszikai az ájróper bírdáját magajára bírja.
Itt ento, onto, anto(három) citattal enteredünk:
1. Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.[356]
2. Sprachen, welche, ohne eine solche Gleichheit concreter grammatischer Bezeichnungen, einen Theil ihres Wörtervorraths mit einander gemein haben, gehören zu demselben Gebiet.
3. Sprachen, welche weder gemeinsame grammatische Bezeichnungen, noch gemeinsamen Wörtervorrath besitzen, allein Gleichheit oder Aehnlichkeit in der grammatischen Ansicht (der Sprachform dem Begriff nach) verrathen, gehören zu derselben Classe.
(Humboldt)
...an die Bildung der Begriffe. Jedes Wort wird sofort dadurch Begriff, daß es eben nicht für das einmalige ganz und gar individualisierte Urerlebnis, dem es sein Entstehen verdankt, etwa als Erinnerung dienen soll, sondern zugleich für zahllose, mehr oder weniger ähnliche, daß heißt streng genommen niemals gleiche, also auf lauter ungleiche Fälle passen muß. Jeder Begriff entsteht durch Gleichsetzen des Nichtgleichen. So gewiß nie ein Blatt einem andern ganz gleich ist, so gewiß ist der Begriff Blatt durch beliebiges Fallenlassen dieser individuellen Verschiedenheiten, durch ein Vergessen des Unterscheidenden gebildet und erweckt nun die Vorstellung, als ob es in der Natur außer den Blättern etwas gäbe, das "Blatt" wäre, etwa eine Urform,Wenn jemand ein Ding hinter einem Busche versteckt, es ebendort wieder sucht und auch findet, so ist an diesem Suchen und Finden nicht viel zu rühmen: so aber steht es mit dem Suchen und Finden der "Wahrheit" innerhalb des Vernunft-Bezirkes...
(Nietzsche)
Das Unbedingte im Objekt, im Ding suchen, kann nicht heißen es im Gattungsbegriff von Ding suchen. Denn daß ein Gattungsbegriff nichts Unbedingtes sein könne, springt in die Augen.
So ist unser bisher unabsichtlich gebrauchtes deutsches Wort Bedingen nebst den abgeleiteten in der Tat ein vortreffliches Wort, von dem man sagen kann, daß, es beinahe den ganzen Schatz philosophischer Wahrheit enthalte. Bedingen heißt die Handlung, wodurch etwas zum Ding wird, bedingt, das was zum Ding gemacht ist, woraus zugleich erhellt, daß nichts durch sich selbst als Ding gesetzt sein kann, d.h. daß ein unbedingtes Ding ein Widerspruch ist. Unbedingt nämlich ist das, was gar nicht zum Ding gemacht ist, gar nicht zum Ding werden kann.
(Schelling)
Fogalom: Ilyen nyelvkakilási szar nem van, halandzsa, idegen, aljan ideológia, ez itt németizmus, stakhát halandzsa, hisz a Begriff nem Fang, a fang a fog, germán fah, fog. A fogalom hang nem a magyar nyelv részje, dúrgerni.
A nyelvről már volt beszéd, írva volt, hogy a nyelv egy démon, egy árny, Kirgen, egy T-vírus, arról is, hogy apriori ahogy aposteriori, de ez a nyelv nem az új-ónemmagar makogás, attól, hogy a magyar nyelv dohopa struktúrája máshogy beszél, ahogy az új-ónemmagyar makogás oberflächliche halandzsája. A fenti citatoktól látni van, hogy a nyelvi tiológia egy bullshit, már az úgymond szokott grammatikai is, attól, hogy a nyelvet nem subjekthént, casushént rakjuk, hanem konkrétan, a nem konkrétan rakás egy későbbi tarténés, libcsizmus, ahogy már nem a stumát, nem a konkrét hangokat rakják, hanem kívülről rádobált definiciókat, és ezekkel a definiciókkal vál a nyelv bedingtvé, stakhogy a nyelv unbedingt. A magyarnál egy totál bullshit definició mondjuk az agglutináló nyelv, attól, hogy a magyar nyelv úgy agglutinál, ahogy az indogermán és a tovább agglutinálás is indogermán logika rakuján van. A magyar nyelvnek dolga nem van így egyéb agglutináló nyelvekkel, mondjuk a japán partikelek igen indogermánosak, így a magyar nyelv a választórakun van itt ab ovo, hogy rakja a flektált és az izolált formát is, erre példa:
-vé-gho-ana-se-al: véganszol, vohnszol.
-vesz, ontológiai verb is, a-val a dungely rekkint:vasz.
A fingrizmus az kúromány(tudomány),de nem egyéb a kúromány, ahogy definiciószarás, az egész kell hogy bedingtvé váljon ott, ahogy a nyelvről le kell venni a hangokat a stumákról, a hangokat külsóleg kell feldulteni, ennek rekkésje így nem egyéb, hogy ájróper-libcsi kúrományos fingrizmus, a fehér-ájróper bullshitja. A tipológia is egy bullshit, előbb van a definíció, a bedingtvé tevés, és ezt a definiciót dugják a bokor mögé, hogy az ember újra találja ott, de ez nem egyéb ahogy egy Zirkelschluss, olyan Zirkelschlussz, ahogy a fingrizmus is, attól, hogy a nyelvész ab ovo a fingrista, avagy az ájróper begriffsbuzerált, így nyelvész nem van stak a fingrista, és egyéb prekoncpeió tovább ettől rakdó, ahogy mondjuk a genetika. A fingrizmus itt egészséges is volna, ahogy mondja is Nietzsche, attól, hogy a keresztény ember, nem a premodern ember, a primitív, folyton prekoncepciókat vágyott bizonyítani. De ahol a fingristák max stak a kretény Jehova mögé bújtak, nem a kúromány mögé, hogy az az abszolút Wahrheit.A tipológia így nem egyéb ahogy hülye gyáték hülyéknek! Nem raktraraku(Wahrheit), stak begriffsbuzerológia, de a fingristák ezt a begriffsbuzerológiát vágyák a valóra rádobni.
A magyar nyelvnek van dolga a begriffsbuzerológiával ha a fingár volna? Nem! Stak az a baju, hogy stak úgy van dolga a magyar nyelvnek az ájróper-fehér ember buzerológiájával, hogyha fingár volna, attól, hogy a metódus begriffsbuzerológia! A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem van dolga a magyar nyelvnek az ájróper bullshitekkel, ahogy a kúrományval se(tudomány). De igen fura mondjuk már az is, hogy a magyar nyelvnek, ahogy a fingárnak a magyaron át, hogyan is kellene németizmus vanni, és egy univerzál nyelvtől makogni? Az új-ónemmagyar makogás egy totál németizmus, egy germán nyelvre baszva, ez totál oké, de nehogy már azt makogják nekünk a fingristák, hogy a németista etimológiák rakták, hogy így a magyar nyelv(frazeológiailag) rakanta a fingár és a németnek innento(zwischen), erre van egy rakás fingár etimológiájúnak makogott hang példának.
A fingristák nem vágynak stumákról hallani, stak Dingekről, tengőkről, dunkókről, attól, hogy nekik ezt tiltva van, sohase a stumát hallják, hanem a kúrományos definíciót egy tenkóra, egy testre, de ez attól van, hogy kúrományosak, másrészt burzsuj-materialisták. Egy német-amerikai rasszista, ahogy Poesche írtaja azt, hogy a nyelvet definciókkal kell szétbaszni, stumákat nem kell látni, stak a dunkót, a tenkót, a testet, a kúrományos definiciót rája, erre basztaja le Marx, hogy ez totál nem egyéb ahogy a materializmus nonpluszultrája. De látni van fent, hogy Nietzsche az indogermanisztikát máshogy raktaja, ahogy a nyelvet is, így Poesche stak Untermensch volna, nem Übermensch, ahogy a magyar. A magyar fingrizmus így egyrészt németizmus, másrészt kúromány, európai bullshit, begriffsbuzológia, ahogy materializmus is, ahogy mondjuk kereszténység is volt, Umwertung aller Werte( a Vatikán azt hitteja, hogy kell a magyarnak a kúthúra és így inkább kúthúrloszának rekkik a magyart, hogy a libcsi, a kretény de jó már a magyarnak), ahogy a materializmus nonpluszultárja.De az újabb fingrizmus ma már a 21. századtól nem egyéb ahogy állami is, attól, hogy a nyelvkakált nyelv egy evolúciós zsákutca, ahogy védja a státuszt és stabilitást is(de furcsa módon teszja ezt a fingrista, úgy, hogy tagadja a magyar nyelv indogermán és germán voltját, de bajuja nem van a jevevényhanghangokkal), így mondjuk ma már Chomskíval is bajuja volna, de ő az angol nyelvről beszél, nem a magyarról. A magyar nyelv dopoha(tief) struktúrája totál más, ahogy mondjuk az új-ónemmagyar makogás Oberflächéje, így stabilitás itt nem van, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
A fogalom hang így egy nyelvkakilási halandzsa, nem is igen rakem, nem magyar hang, nem magyar Weltanschauung, nem indogermán így. A fogalom hang szuggerálja a materializmust, hogy fogjuk, ígyhát bedingtvé tesszük a hangot, kuntjuk tenkőnek, Dingnek, nem a stuma van, hanem a test, a tenkő a Ding, ígyhát ez libcsizmus. A latin namája a Begriffnek volna Koncept, ahol itt engem a con hang fog meg, attól, hogy itt együttes van,és ezt így rakná is az ember, egy példától. A példa itt mondjuk az Arrival namájú film, ahol az Aljan nyelvje egy kurka, kerek pacaforma, ahol az az összes variánst innenbírja, mondjuk az uer stumát: Kirgen, a germagyar árny, démon örjed a templomnak innen, ezzel a totál uer stumát rekkja, Kirgen a Vorstellung, az idea, az ideán át a stumák itt vannak: Kirgen örer(örül), ő egy öreszor, örjed, örejt, örjedés van, öröng, örjön öröka...és így ez már con. A fogalom hang így materilaizmus, Bedingtheit, ennek antandája az intelligente, vagyis a rakandás. Magyarul a racionális raknivalót a ra és re stumától mondjuk, ez a racionális stuma, a ra és re egy partikel, így a rak hang nem materializmus, hanem stak a ra k-val, ahogy rekk, reg, regg, renk, így a Konzept hangot rakni regyni, racionálisa beszélni is, úgy, hogy rakantarakás, rakanta(rakonza, rakunta, germán, így magyar) és rakás, vagy egyéb más hangokkal a ra és re stumától. Rakantarakás: ahogy az ember rakantaina rakja ahogy Kigen tesz, vagyis az egész uer stumát.
Folyton előbb(apriori) van a stuma, a partikel, ez rakód egy Vorstellungra, egy ideára, de Begriff hang nem van, és a magyar nyelv küldetésje az, hogy a Begriffet antovészejtse.A régi filozófia hibás, rossz, olyanokat nem kell kirakni, hogy Urform, Begriff, Objekt, Subjekt, individuell, ezeket a hangokat totál dúrgerni kell, nem magyarizmus, hanem halandzsa, a döglött ájróper, fehér ember makogásja.
Ígyhát van a későbbi definíció, ez kúrományos, művi, nem a nyelv, és van a nyelvi definíció, ezt már a nyelv tetteje oda, nem a kúromány, nem az értelmetlenség, példa az ana partikel, az anya, a nő
Példának mondjuk a fecniinek innen vanó rakvány, hogy az anya a nő, ez így egy tautológia, attól, hogy a nő és az anya hang is az ana partikeltől ered:
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Ha mondjuk egy nőnek regyett, racionálisan beszélt abortuszt tesz, úgy nem nő tovább ontológialag és raktailag, attól, hogy a nő részje, az ana partikel részje a bér, a fötus, így saját magaját stunkja itt, olyan, hogyha a mellét metszené, attól, hogy a mell is a nőrakás, nőszabás, de inkább anarakás részje. Ha így metszja a bért, a fötust, úgy tovább már nem nő, ontológiailag és raktailag, de ana rakta rakód a nyelvtől. A nyelvi definiciót, a nyelv dohopa strukúrájától, egy habubsd(jog, de a jog magyarul iga) se írja felül, attól, hogy erre rakód a rakta. A nyelvtől rakni, kirakkni nem egy azzal, anat a kúromány tesz, avagy tudomány, mondjuk Nietzsche példája itt, hogy emlős és pont és pont, ez olyan ahogy mondjuk nyelvileg a tipológia, stak ezt már a kúrományosok teszik oda, és újratalálják, de nem a nyelv tetteja oda, hanem stak az értelmetlenségiek, a fingristák, a libcsik. A kúromány előtt ergo van már egy Weltanschauung, és ez totál más, ahogy a kúromány, ettől a magyar nyelv nem is fingár nyelv. Stak kúrományosan fingár, de nyelvileg indogermán és germán nyelv.
Hogyan is volna annyi, antovészejteni a begriffsbuzológiát:
Nietzsche példájánál a Blatt van, de ez is a bő-bö-bu stumától ered:
-Bölna, bulna.
-Bulma, bölma.
-Bula, böla, bölák, bulák.
-Böja, buja,böly, buly, bölyög, bölyöng, nem boly.
-Bulad, bölad(stánku is, dohonga).
-Buldár, böldár, a bátor laguján.
-Bölögni, bulogni, bölöget, bulogat, böly, bölyög, bölyöng, nem boly, bölögja, bulogja.
-Böledáj, buledja, bölotja(Kühnheit).
Az egész perspektíva tenkőkről falsch, von Grund auf, attól, hogy stuma van, itt a bö-bő-bu stuma, ez a hang unbedint( a fingristák nagyon nem bírják), ahogy az összes hang ettől is, ahogy mondjuk bölna vagy bölma:
Böl-na böl-ma: grammatikaialg látjuk, és halljuk, vagyis bö stuma el-al partikelvel, erre rakód vagy az ana vagy a ma partikel. A bölény hang így ez is az is, át van bírongani erre a tenkőre és erre a tenkőre is, tárgyra, attól, hogy apriori a stuma és a logosz, a rend, a rakás, nem a tárgy, a tárgy a stumától ered. A bölény, bölna így volna mondjuk puna is, vagy a bölna, vagy sőt egy púp is volna. Vagy ha mondjuk a bátor hang a böldár, úgy itt se van laguja, helyje a Begriffsbildungnak, ezt a hangot a bö stumától rakjuk, így halljuk, ahogy ha böledáj, buladáj, bölotja máshogy a bátorság, úgy nem rizsázunk, a hangot a bő stumától definiáljuk.
Így stak stuma van, de később a stumától volna Vorstellung is, ahogy a Konzept is rejális, ahogy írva volt, attól, hogy konzept az, ha Kirgen örjöng a templomnak innen, ez így egy Koncept, de attól, hogy a stumák és a hangok az egyik tenkőről, tárgyról a másikra ugrálnak, úgy a Begrfiggbildung akad, és ez a mi remunk(Ziel), hogy így a begriffsbuzerológiának, a kúrormánynak antoja váljon.
Hogyan is volna annyi, antovészejteni a begriffsbuzológia, másik perspektíva, a kínai metódus:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Ti-te-té-to-ta-tá partikelek.
A Lektion52-nél írva voltak a partikel, és az is, hogy az ősmagyar és ősindogermán olyan volt, ahogy ma a kínai itt, stakhogy a hangok egy systemet, randrakut raknak ki, ahol a variációk regelták, így nem Begriffek vannak,hanem hangok, ezek a hangok, így olyanok, ahogy mondjuk egy computeres nyelv, de dernya stumák nem vannak, attól, hogy az egyik pillantról a másikra váltani volna. Példa erre mondjuk a tél-tol-tal(talál, talaj, talma) hangok, és egyebek is, de itt volna váltás, így a té a dungely rekkint é-vel van, a tol, o-val, a tal a-val, habár tel is okébb volna, indogermán tele stuma, így az egyik hangtól a másikra át volna menni, így a kúrományos Begriffsbildungot akasztjak, ahogy tovább is, ha a tel presenz forma, úgy innen flektáltjuk beszélő múltra a-val, így tal, vagyis tolem, talam. A ti-te-té-to-ta-tá partikelek unbedintek, így sohase válnak Begriffvé.
A c. metódus volna a japán metódus:
A japán nyelv a partikeleket erintően igen nakrekkenő, arányelő az indogermánra, és íy a magyarra is, ahogy mondjuk a da partikel, in-on-an partikel, wa partikel, gho partikel. A japán gho vagy ga partikel egy volna az indogermán és magyar gho partikelvel, ahogy eng, tég.
Anyag: Ilyen hang nem van, vagyis úgy nem ahogy a nyelvkakilásnál. az anyag az ana partikeltől és a gho partikeltől rakód, hisz az anya hang, az ana partikel nazális formája, erre rakód a gho partikel, ezzel vál az ana bestimmtvé, a gho itt egy Bestimmungswort.
A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, de a fúzionáló és izolálónak innento(zwischen) van, ahogy mondjuk az innen, onnan, annan, ennan, honnan(hwannan, wann) már fúzionáló hangok. Ha a magyart szabadjuk a hangsúlytól elint, ahogy attól is, hogy ha kedvje van úgy izoláljon, úgy az is akasztaná a Begriffbildungot:-vé-gho-ana-se-al: véganszol, vohnszol.
De ez rossz példa, attól, hogy az új-ónemmagyarok nem rakják már, hogyan is van az hogy cipelni, attól, hogy a cipel az cibál, hullát cibál mondjuk, nem bírong, na jó bírong is volna, stakhát itt nem regelta az egyiket a másikat átbírongani.
Anto:
Kazincbaszikai fingrsiták és az ájróper fehér ember bírdája.
Ahogy már írtem, az új-ónemmagyar egy kreol nyelv, mesterséges halandzsa, részint Kazinbaszikaiaktól, ahogy a fingristáktól, ahogy nagyanyjuktól, a kreténységtől, de nem igen úgy, hogy dubb nyelvtől ered, hanem a struktúrától, ahogy a frazeológiától is, a neoillogizmustoktól is, és a sok bullshit németizmustól is, és a kevés szláv hangtól( példa:a köd nem fingár, hanem szláv, de a doh magyar, germán, a düh párja, úgy a köd helyett dohonszt a magyar hang). A magyar nyelv dohopa(tief) struktúrája egy antandája az új-ónemmagyarnak, így logikusan a ranakeredva a hartu(harc), az ütődés a kettőnek innento. Egy hangnál azt is rekkni kell, hogy a struktúránál hogyan is rakód, nem stak a hangot magaját(példa a lak hang, vagy a bolda-bolond-bolja hangok), de így az egészet nem teszik a fingristák, mischmáscholnak. A Kazincbaszikaiak az olyan bullshit halandzsa hangokkal, ahogy fogalom és egyebek a magyar nyelvet tovább szarták szét, az ab ovo Einstellungot, hogy a magyar az ájróper szart nem ismerja. A fingristák ezzel az ájróper szarral szarakodnak, maguknak odadugják a seggükina, és studa az, hogy ott lelik. De hiba volt az egész, ahogy a nyelvkakilás is, attól, hogy a modern ember stak 200 éves, a nyelvkakilás azt tettja, hogy ezt a művi mesterséges nyelvet, makogást dernyává tettaja, egy kúrományos, modern ideológiától, ennek a ranakeedvája az, hogy evolúciónálisan nem van tovább, és az új-ónemmagyar makogást stak a libernyák állam rekkja fenn, ahogy a bürokratikus halandzsa. A modern nyelv, a mesterséges nyelv, ahogy az új-ónemmagyar, a modern ember egy evolúciós zsákutca, stakhát ma már nem modern van, hanem posztmodern, magyar posztmodern, és az ember vál, visszavál, újra primitívvé vál, ősmagyarrá itt, nem rakja az új-ónemmagyar halandzsát. Ha az államnak annyi, és annyivá vál egyhol, úgy az új-ónemmagyar nem duad fennmaradni, de az Armageddon folytonos. Az értelmetlenségeink folyton értelmetlenségvé tennék a magyar nyelvet, stak arról nem rekkelik, kérdik a magyar nyelv, hogy az bírja-e ezt vagy se, ahogy a magyart se, hogy rakja vagy se. Egy új-ónemmagyar írás az egy totál halandzsa.
Egal, Armageddon így vagy úgy van, az élet megy tovább, az evolúció is, az evolúciónak tovább kell mennije, menjen tovább, így libernyákállamtagadó vagyem, a magyar nyelv nem az új-ónemmagyar makogás, hanem annak a dohopa(tief) struktúrűja, nem a kúthúrmcbaszottság. De ha itt vagyunk, úgy az indogermanisztika és a germanisztika a magyarisztika, de a magyarisztika nem az új-ónemmagyarisztika, hanem a magyar nyelv dohopa struktúrúja, és az Urerlebnis. A magyar nyelv ép indogermán és germán grammatikával bír, így a magyar az indogermanisztika és germanisztika, így egy német nem ugat a germánról, stak a magyar, ez a:
TOTÁL UMWERTUNG ALLER WERTE(NIETZSCHE)
