Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, fingatva a libernyák, kreténylibcsi neoillogizmustól, az Umertung aller Werte-től. Ez a lektion átvesz egy párat ezeketől, ahogy dúrgerja őket, és az ősmagyart rakja a helyükre, ahogy magyarul raktan regyni, racionálisan beszélni kell. Úgy próbálom írni, hogyha egy hang rakód, úgy vanjon ennek rakantája, megy tovább a rakandás, asszociálva, és így újrarakvan a magyar nyelv.

Lektion54- A bullshit új-ónemmagyar makogásról B..

Közösség: a köz etimológiája bizonylosza, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a közösség egy új hang, egy libernyák hang, umwertungi aller Werte, hisz a köz hang, hogy van köz posztulálja így a privátot is, vagyis szankcionálja, szabja, hogy van olyan, hogy privát, ergo ez egy libernyák hang. Ha az ember mondja, hogy közösség, úgy ezen át van olyan, hogy privát is, így dúrgerni kell. A közösség hang, neoillogizmushént, kazincbaszikaiizmushént hédúrongtaja az ősmagyar hangot, az illiberálist, az ősindogermánt, mondjuk a Sippet.
Ahogy írtem a köz hang etimológiája bizonylosza, de volnának rá egyéb más hangot is, ahogy mondjuk a dúr stumától a dúrpa vagy az inter hang, ahogy innent is, a dungely rekkint:
i-e-é--o---o---a-á
ina-ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Logikusan az i az in, így ettől az ina, in-to(to partikel, ott, unten, lent) és innent, vagyis német innen is, ahogy in-to-ra, inter. Ha binnen van, úgy innen van, vagyis zwischen, és ez a logika sokkal inkább rejmed a magyar nyelvre, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Így:
-A fa és veszta innent(o)(zwischen).
-A fának és a vesztának inter(zwischen).
- A vesztának innen(binnen,benn).
-A vesztának into(unten).
Ahogy:
-A fának és a vesztának dúrpa(zwischen).
Ennél a perspektíva már az hogy interdúrong.

Ranakeredva: a közösség hangot dúrgerni kell, hisz libernyákizmus, az ősi hangot az új-ónemmagyar libernyák kidúrongtaja.

Társadalom: ez a hang is egy új-ónemmagyar, kretény-libernyák neoillogizmus, hisz a társ hangval azt mondjuk, hogy libcsik, libernyák faszimus, a libertik társvá válnak, corporálnak, vagyis ettől a művi szartól rakód a társadalom. Ez libernyákzimus, hisz a magyar ilyet nem tesz, a társadalom egy műhang, és a társadalom is, stak a 16 századtól, ahol a tolvajok, a tulajok tolvajolták az Allmendét, és erre társakká váltak, és művileg társadalmat szartak ide.
Ranakeredva: a társadalom hang egy libcsizmus, ahogy valósan is egy libcsizmus, a társdalom hangot dúrgerni kell, ezzel így azt a formációt is, anat társadalomnak makognak.

Házasság: a ház hangról már írva volt, hogy nem fingár, hanem germán hang, germán hús, hisz nem van fingár-magyar p-f váltás, stak indogermán-germán, így logikusan a ház hang a hüllen stumától ered, rokonja a germán hüvely is, és a hodály, a Hütte. Stak a fingrizmus a hangot szétkúrtaja, így talán a ház hangot dúrgerni kellene, egal.
A házasság egy igen új hang, ahogy az is hogy házas, stak kretény-pógári hang, pár száz éves, de sokkal idősebb hang a család, ez a germán stalad, állad, nem szláv hang, ahogy vágynák az Umwerter aller Werte. Vannak ősibb formulák, és ezeket az ősibb formulákat a magyar nyelv rekna kirakni.

Feleség: ez egy bullshit libernyák hang, kretény, de egyebet róla stak utólag, utólag az fél etimológiájának.
A fél: a fél hang nem fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán és germán p-f váltás van, és a fingár hangok igenstak nem fingárok, ahogy mondjuk vogul pal, hanem szláv hangok, az orosz polъ, ígyhát a fingrizmus egy indogermán, vagyis orosz hangval vágyná rekkni, hogy a magyar fingár. A fingár hang így egy szláv hang, indogermán, de a magyar is az, de máshogy a fél és a vogul pal hangnak dolga nem van egymással, stak annyi, hogy a fél hang germán volna, hisz stak indogermán és germán p-f váltás van, így volna folyton a magyarnál, de fingárnál jevevényhang. A probléma stak ott van, hogy ez a hang igen izolált hang, a fél hang a germánnál nem igen van, úgy ahogy a szlávnál, de volna logikusan, éshát így a spalten-től ered. Habár izolált volna, de volna rokonságja, ha az indogermán spel stuma a spei-től eredne, vagyis a fi stumától, spitz vagyis, és talán a falni verb is rokonja volna, ha igen, úgy az é-s formát dúrgerni kellene a fal-fál-fü-fu stumákra inkább, de egal. Az indogermán sek vagyis szak stumát a magyar inkább rakja és a skel-től ered a szel és hal is, így inkább rakná a magyar a német halb hangot, hisz a szak stuma ha-há-s és sze-sa formákkal dominánsabb.
Ha az etimológiát átvettük, úgy most a feleség hang ranakered. A feleség hang egy új-ónemmagyar kretény-libcsi halandzsa, ez is egy neoillogizmus, az ősmagyart kidúrongja, kidúrongtaja. A hang egy kretény-libcsi pógári,dúrgerni kell, vagy ara-ra vagy barma-ra, vagyis baromra.

Az itt vanó hangoktól így a maradáj magyar, ősmagyar:
-ara, a ra és re, vagyis indogermán ar stumától.
-barma: erről már volt beszéd a bír lektionjánál, hogy a hang magyar, hisz germán, a bír flektált formája a bar, erre rakód a ma partikel, és így rakód a germán barma hang, anya barma.
- Logikusan volna az is, hogy szer, ha már ara, hisz így a szeret stumája az indogermán ser stuma, ettől a sor is, de már írva volt, hogy a szer hangot dúrgerni kell, a raku-ra, így mondjuk, ha már szer, úgy arma is volna, ar-ma, ar stuma és ma partikel, ez az ősmagyar Mittel, nem a nyelvkakilási eszköz.
Eszköz: fentebb írva volt, hogy a köz hangot dúrgerjük és az eszköz nem egyéb, ahogy egy németizmus és neoillogizmus. Magyarul a Mittel, de nem mittel, hisz az eszköz az arma az ar stumától, ez az ősmagyar hang, a járom, gyarmat egy előbbi formája, ahogy itt már regyó volt róla:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/27/lektion42_a_jaromrol_es_az_igarol_es_az_ekerol

Bírat, arat: a szer-sor hangokat dúrgertk, indogermán ser stuma, így logikusan a szeret hangot is dúrgertük, úgy rakód a bír stumától a bírat, barat avagy arat, vagyis ara-t. A szer-sor hangokat a rakura dúrgertük, to kausatívval rakto, rakat, rakot
Az ara és barma egy opciónális alternatívája volna a hű stumától, ahogy hitves: ennek a hangnak az etimológiája bizonylosza, talán a germán hi volna, indogermán kei stumától, ez is annyi ahogy legni és legszni, ettől vertraut.

Dernya:A hű etimológiája bizonylosza, ahogy írva volt, igenstak germán hi, de ennek alternatívája is volna, a derengár vagy a dernya, ahogy strong,streng hangok is, a treu, true hangok előlagujára, a der stumától:derjed, dermed, dered, dernya, dernyni, derékni, deréku, deréka, derbed, dereng, derngár, derengered.
Hisz, hitel: a hisz etimológiája is bizonylosza, de igen nakrekken volna a német glauben hangnak, vagyis ez rakód a lieb hangtól, úgy logikus volna, hogy a hisz hang a hű hangtól ered, ez volna a germán hi, indogermán kei. A hitel hang egy nyelvkakilási halandzsa, nem is rakem, dúrgerni kell.

Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy most-e az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja a az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, hisz így a legen a le stumától volna:le-gho-se, vagyis legszem.A sz artikel, az indogermán se partikel, ez akciós és siches, igenstak vesz a skandináv nyelveknél, élő.
Fektet: bullshit hang tat-vel, dúrgerni, túl hosszú, s a fek hang a flach hang volna így, de logikusabb volna a le stumától a leg, erre rakód a to, vagy ot vagy at kausatív, s rakód: leget.

Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:

Alkalom: A magyar nyelv nem fingár nyelv, így olyan magyar stuma nem van, hogy al rejmni, az al a túl, nem inett, unten, így az al bullshit hangok német inafolyások, így az alkalom is, a német Gelegenheit-ra. Stak itt van a problém, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a német inafolyás a rossz perspektívát erősítja, nem a raktát, ahogyan a németnek tennije kellene. A németnek rekkentenije kellene: hogyhát persze, az al logikusan a túl, hisz el-ol-al, ahogy e-o-a, de így stak funkcionális analfabétákká válunk, hisz a magyar ezt a hangot haalndzsának hallja, vagyis annak, hogy alkoholizálnak.
A németnek így rekkentenije kell a le hangot is, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a le-lo indogermán stuma, és a legen le-gho, le és gho partike. Egy nakrekkenő hang volna a gót léw hang, de az etimológia bizonylosza, hisz van a leng-lank-lóg-leb-lob és egyéb indogermánok hangok, ez a schlaff, és van a lo stuma, a kettő egy partikeltől az el-le partikeltől. a lo, indogermán stumától ered a lop, germán lopjan, lomb, germán Laub, lom, germán lom, ahogy lomha is, lotyó, ló, lova, lona, lovana...így az mondani az ember, hogy rakta hang volna a loma vagyis lom, de a-val lo-ma.
Így lo-ma: Gelegenheit.
A helynél így inkább raktább volna: legu, lagu, az a itt már volt beszlve, hogy múltidős a dungely rekkint:e-é--o---o---a-á.

A tal már egy új verb volna, ahogy a tel stuma flektált formája is a-val, vagyis ahogy mondjuk vesz és was vagyis war. A dungely rekkint a vesz nem ta-s múltideje vasz volna, de a vasz volna egy külön verb is, ahogy a tal hang.

Helyez: bullshit hang z-vel, dúrgerni, stak tesz, rak s leg, leget van, a helyez egy újónemmagyar halandzsa.
Vagyon: Ilyen hang nem van, stak nyelvkakilási szar. A van, va-ana egy ontológiai hang, ahogy a vesz is, az ontológiai státusz az utolsó, vagyis az ontológiai státusz a rakványoktól rakód. A bírásra nem mondjuk hogy van, ha azt mondjuk például, hogy vesztám van, úgy az indogermán em és va-ana van itt, egy ontológiai rakvány, nem a bírásra megy. Vannak olyan nyelvek, ahol mondjuk egy ontológiai hangtól ered a bírás, ahogy mondjuk az örmény goy, de a görögnél is van az ist-től, de a goy a vesz-től ered, ist hang a magyarnál már nem van, az ist más ahogy a van. Az ist ahogy a latin esse hang és egyebek igenstak annak boljadnak, hogy az i-e hangtól erednek, vagy itt, ide, e, vagyis ez így más ahogy a van vagy vesz, hisz a va-ve rekk, hogy ott, erre az ana partikel, vagy a se partikel.

Oktat: ezt a hangot dúrgerni kell, bullshit hang s az ok nem török hang, ahogy már írva volt, hanem indogermán, az indogermán okász, ucit, unk hangok az ok, rekkésje, hogy szokni és szokás. A hangot nem igen rakem, hisz ez és az rekkésje is volna, ahogy mondjuk, ha szok hanghnt rakjuk, ennek is az etimológiája bizonylosza, hogy neme az indogermán se-seu partikelstumától ered, ahogy a saját, így ez azt rekkné, hogy az ethosz teszja, vagy ha már tat, úgy azt mondja, úgy az ethoszt oktatja, mondjuk ennek vagy annak. A másik az, hogy úgy szokja, ahogy a libcsizmust, vagyis szokni kell, a művit, az idegent. Egal! A hangot tat-val dúrgerni kell, ahogy
Okoz: bullshit hang z-vel, de ahogy már írva volt a z hang itt t hang, to kausatív, germán vagyis, itt germán-német t-z váltás van, így okat volna. De egal! A hang bullshit, az ok hangot dúrgerjük, helyette stuma vagy raku van:
Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.
Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat vahn így: e és o és a.
Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.
Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.
Erejt, örök, árt hangok vannak, nem okoz.

Tan, tanít: ilyen hangok nem vannak, az egész nem egyéb, ahogy a magyar nyelv szétkúrásja, hisz a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, így a tan nem volna fingár hang, hanem egy indogermán és germán. A tan hang, ahogy tanít is, igenstak a tanakod hangtól ered, avagy dunakod, a te-ten stumától már volt beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
A tan hang így a ten stuma a-val flektált formája volna a dungely rekkint:e---o---o---a. Ígyhát a ten, avagy dun stuma múltideje is, nem ta-val, ahogy egy szelenta, külön verb is a ta stumától. A tan hang így sok perspektávtól rakni volna:
1. Tanni, avagy dunyeszt, tenyészt, hisz ona barna(Kind) tened, dunad.
2. Filozófiai system, ez hosszú, így tan.

De nem hinném, hogy ezek a rekkések volnának itt, stak annyi van, hogy szétkúrás, hisz előbb volt a tanakod, dunakad, mondjuk dingen sich hang, és ettől vágták le a tan hangot, vagyis egy új hang így, de az eredeti system át rakja írni.
A tan hang a mai rekkéshént az ősmagyarnál nem volt, hisz nem volt ilyesmi, sőt, ahogy a Nagy, Ármány Theoderich is mondta, ona barnát nem kell libcsizni, stak laissez faire és flow vanjon, hisz haduverfassung volt, az ember egy predator, naturálisan kell erjeszni az intelligenciáját, ezt az ölésen át, hisz a macska is játszik az egérrel, az ölés a flow, nem öl ért(ért nem van), hanem az ölésen át erjesz az intelligencia.
Ranakeredva: a tan, tanít hangokat dúrgerni, mai rekkéshént, az 52. Lektionnál írtaktól majd a tan újra rakód, naturálisan.

Tanú: az etimológiája bizonylosza, de nem török, az is volna, hogy az árja tanú, ez rekkja, hogy Leib, Person, Selbst. A tanú hangot ma nem rakjuk, etimológiája nehéz, hisz libernyák habubsd van, így dúrgerni kell, majd később újrarakódna egy ilyen hang a magyar nyelv systemájától.
Anto: ígyhát a társadalom és a közösség hangokat dúrgertuk, ahogy új-ónemmagyar halandzsák, libcsizmus, liberáliákhént. Erre rakódott a házasság hang, ezt is dúrgertk, hisz újónemmagyar hang, nem ősi, ez is egy libernyák.A fél hangról rekktük, hogy nem fingár hang, hanem indogermán, a magyarnál germán, a fingárnál szláv vagy egyéb, de igenstak mondani van máshogy is, hisz a fél izolált hang. A felesésg hangot dúrgertük, magyar hang az ara és a barma. A szer-sor hangokat dúrgertük, így az ősmagyar hang az eszközre, vagyis nem arra, hisz az a Mittel, és az eszköz egy németizmus, az arma. Ha a szer hangot dúrgertük, úgy a szeret hangot is, így marad a barat és arat hang a lieben-mögenre.A hű hang germánnak boljad, de rakta hang volna a dernya is, a hitel hangot dúrgertük, ahogy libernyák hang, nyelvkakilás. A feksz hangot dúrgertük a legsz-re, a fektet hangot a legetre, az alkoholma hangot a legu-ra, loma-ra, a helyez bullshit hangot is dúrgertük, bullshit z-s hang.Az ok hang rossz beszédjétől dúrgertük a hangot, raku és stuma van, az okoz hangot is dúrgertük, erejt, árt, örök hangok vannak.
Példák:
-Ara arma van, aratár aratja.
-Ara barma van, baru, baratár baratja.
-Vesztán ara, anya barma örök, baru, baratár baratja.
-Ara rakuja az ar stuma.
- Loma van, lagu ott, arát legetni.
- Fa és veszta innent lagu van, ott ara, anya barma örök, tesz...