Lektion87- Dúrgerni(delete) való hangok.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál új-ónemmagyar hangokat veszünk át, anak nem részjei a magyar nyelvnek, idegenek, aljanok, így dúrgerni vannak, ahogy: orvos, teremtő, Isten, asszony,boszorkány, úgy ahogy a varázsló.

Dúrgerni való hangok: oroz, orv(vagyis inkább Wort) orvos, asszony,isten, boszorkány, teremt, teremtő, bűn, bűnöz, hölgy.
Hangok: orv, ordo, orejni, aszik, aszály, asszónja, beszáj, beszkány,osztják asz a perzsa azi, ős, a terem hang, a ter stumától,a véka nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, a vékony rokonja, német Wicke.

Indogermán hangmímelő stuma: indogermán uer stuma.

Orv, orvos, oroz: a három hang dúrgerni van.

Orv: a hang nem török eredetű hang, attól, hogy a magyarnak dolga nem van a török nyelvvel, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhát ennen entered a probléma, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv, úgy az indogermán uer hangmímelő hang vannija kellett a magyarnál is, stakhogy a hang szlávnak boljad, a szláv vru-nak, vьrǫ, rokonja az árja urvāta. a szláv hang így egy indogermán uer hangtól ered, rekkésje beszéd, mágikus beszéd, de a szlávnál hazudni és zagyválni vált, de rekkésje az is, hogy Verstellen, ahogy a görög εἴρων.

Oroz: az indogermán uer, szláv vru németista z-vel, ana t-volna, stakhogy ha az oru hangot rekk eredetileg, úgy z-vel, ana t volna, az eredeti rekkéstől táveredett a hang, vagyis mondjuk az árja vratá-tól, attól, hogy ez Gebot-ot rekk. 

Orvos: az orvos hang rokonja az orv hangnak, nem fingár hang, ahogy az orv nem török hang, hanem a kettő indogermán, de szlávnak boljad,ahogy mondjuk a szláv vračь, ez Zauberer is.

Ranakeredva: ahogy írtem volt, a magyar nyelv indogermán nyelv, úgyhogy egyhol bírnija kellett az indogermán stumát, ahogy uer, stakhogy az orv és az orvos szlávnak boljad, az orv totál, attól, hogy az or, uer stuma másodlagos rekkésje az orv. Ezektől így rekonstruálni volna egy or stuma, oru, orv így azt rekkné erdetileg, hogy Wort, attól, hogy a német Wort is ettől ered, ahogy a latin verbum is, úgy ordo volna az ősmagyar Wort hang, ha már a szó jevevényhang. A probléma már stak az, hogy az or stuma így együtt rakódik egy másik indogermán or stumával, de erről már volt beszéd, hogy az ordít hang is szláv volna( a hangmímelő hangoknál volt beszéd). De tegyünk egy fára-t, fáradást, próbát, nézzük, hogyan is volna a system:
-oru: hang, Wort.
-orejni, orejem: beszélem, ahogy görög εἴρω.
-ordo: Wort.
-ordít.

Az oroz hangot dúrgerni kell, attól, hogy a z-s verbek nagyobb részjét, azokat kivétel, annakal már tenni nem van, dúrgerni kell, ahogy ezt a z-s verbet is, attól is, hogy az orv egy másodlagos rekkésje az or hangnak, úgy az orvos is így is úgy is van rakni, hogy beszél vagy zagyvál-lügt. Az orvos hangra így alternatíva volna, hogy beszáj, ez volna az árja bhiṣ̌áj, attól, hogy a magyar beszél hang az indogermán bhá stumától ered, úgy látni van, hogy a kettő, ahogy az orvos és a beszáj is beszélő hangoktól erednek. Ha az orvos szláv volna, úgy szégyelnivaló nem volna, attól, hogy mondjuk a németnél is se német hang az Arzt, hanem görög, stakhogy az orvos hangot dúrgerni kell, így vagy úgy, attól, hogy az ősmagyar systemánál ilyen institut, se ember nem volt, hogy orvos, eredendően nem. Az Arzt-ra magyarul nem kell hang, ezt az úgymond szakmát is dúrgerni kell, ahogy a totális új-ónemmagyar systemet. Stakhogy ha dúrgertük az oroz, orv, orvos hangokat, úgy ha már itt vannak, úgy a stumát stupjuk le róluk, az oru-t és rekkentjük az egészet, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy: oru, orej, ordo, ordejt marad.

A magyar systemánál orvos nem volt, tiltott volt, libernyákizmusként, ahogy egy aljan, idegen osztályréteg, ahogy szakmák se voltak az ősidőnél, úgy az orvos hang szláv volna, mondjuk az ősmagyar zsoldos volt az oroszoknál vagy ha nem az ősmagyar, úgy a 13. századnál, stakhogy az oroszoknál volt olyan osztályréteg, hogy orvos, értelmetlenségi, úgy onnan felvették a hangot, de nem a magyar viszonyokra, hanem az oroszokra, úgy, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így volt az uer, or stuma. Ma stak annyit kell tennünk, ahogy írva volt, hogy az orv, oroz, orvos hangoktól rekonstruáljuk az ősmagyar or stumát, ezeket rakjuk tovább, de az orv, orvos, oroz hangokat dúrgerjük.

Aszik, asszony.

Aszik: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az aszik hang nem fingár eredetű hang, dolga nem van a bullshit fingár-osztják szaszem-val, attól is, hogy már beszéltük, hogy az ilyen sz-s etimológiák totál bullshitek, nem raktagák. Az aszik hang az izzik hang egy más formája, de az izzik-ről már volt beszéd:
Izz, izzik.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a fingár etimológiák bullshitek, hastak úgy nem, hogy a fingár hangok indogermánok. Az izzik hangnál a rekkelés, hogy az izz hang z-je t-d vagy s vagy ds, így három indogermán etimológia is raktaga volna:
-Indogermán aids-tól, ettől germán Esse is, a német Esse is.
-Indogermán ás-tól vagy ais-tól, ettől a német Asche is.
-Indogermán ósati-tól.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/03/03/lektion70_-rovid_lektion_a_brennen-es_verbekrol

De már az izz-nál írva volt: A zürjén ezjini hang volna a germán asion verb, a votják ast hang rokonja az ás stumától. Nehéz mondani, hogy így az asz-aszik hang ősmagyar-e vagy se, attól, hogy van izz forma is, vélni volna, hogy a germán as-tól ered, de mondjuk a tochárnál as az trocknen. Az aszik hang is áttéres így, attól, hogy eredendően brennen, ahogy izzik, ettől vált a második rekkés a trocknen. Az asz hangtól ered talán a latin area hang is, vagyis Esse, aszó, talán az aréna is, de ez már totál bizonylosza, vagyis area, aszó az ahol aszály van, aszott feld, kiizzott feld.

Asszony, isten: az etimológiák bizonyloszák, de ezeket a hangokat is dúrgerni kell, nakta ara, barma, ana partikel,jóma, ahogy a magyar pogány, démonjai, árnyjai, erjeszjái vannak.

Az asszony etimológiája bizonylosza, de annyi bizonyos, hogy dúrgerni kell, attól is, ahogy ma mondják, attól, hogy az interpretáció, így vagy úgy, raktaga vagy se, de módosítja a hangot. Látni van ez a fenti orv hangval is, hogy az egy szláv hang, vagy indogermán, de az áttétes rekkés, hogy tolvaj, módosítja a hangot a török etimológiától is. Az asszony hangot Herrin-nek, dominának rakják az új-ónemmagyarok, de ha valósan ez, úgy dúrgerni kell, van nakta, elég hangunk, ahogy: ana partikel, ara, barma. Az asszony etimológiáját az oszét axsina-tól mondják, stakhogy ennek az etimológija bizonylosza, mondják egy árja kṣáyati verbtől is, ez herrschen, ahogy mondják egy árja kṣā́yati verbtől is, ez boljadni, glänzen,az elsőtől ered a Xerxes hang is. Stakhogy ott van mondjuk az örmény isxan hang is, ez Herr-t rekk, ahogy ott van az árja ise, isté, isván hang is, ezek is Herr-t rekknek, ez a két hang egyikje volna a magyar vagy inkább új-ónemmagyar Isten hang. De ha mondjuk a fingristáknak a magyar nyelv fingár, úgy hogyan nem a fingárnak vélt üsző hangtól ered az asszony? A fingár hang ahogy asz, rekkja, hogy trächtige Kuh, vagyis ezt nem rakem biztosan, de az indogermán, ahogy árja ahi, perzsa azi ezt rekkja, vagyis a fingár, ahogy osztják, ahogy asz egy indogermán hang.

Ígyhát etimológiák:
- indogermán agh-tól árja ahi, perzsa azi: osztják asz.
- indogermán eigen-től:iste, isvan nőnemű formája.
- Indogermán kṣáyati-tól, ahogy herrschen.
- indogermán kṣā́yati-től: boljad, glänzen.
- Egy indogermán isxan-tól: ennek nőnemű formája.

Ha már most az indogermán kṣā́yati-tól eredne, úgy az azt rekkné, hogy ég, boljad,glänzt, stakhát ennyi erővel a magyar asz-izz verbtől is eredne, mondjuk hogyha azt mondjuk, hogy assón, ahogy német Esse, vagyis mondjuk volna ez pest, erre egy kausatív-presenz ja ahogy possesív ja, úgy assónja, vagyis rekkné: die, die der Herd hat. Vagy ha volt beszéd az üsző hangról, ennek etimológiája bizonylosza, de egy etimológiát most ideírem, stakhát bizonylosza,de azt rekkné, hogy a meggecizett, ahogy latin uxor, vagy a perzsa uxsan nőnemű formája, vagyis az Ochse-nak, vagyis volna Ochsány.

Na egal, ma azt mondják, hogy az asszony Herrin, így vagy úgy jevevényhang volna, ennél a rekkésnál, egál, hogy mi most kiraknánk rája olyat mondjuk, hogy assónja, az aszik-tól, vagy Ochsány-t az üszőtől, üsszány, stakhogy ezek a hangok nem is fontosak, stak a raktai hangok a fontosak, ahogy: ana partikel, barma, ara, a jóma se olyan fontos, nem a bírás van itt, stakhogy raktailag így mondjuk:
-ena baru.
-ona barna, barno.
-ana, anya barma, ara.

Ennél a systemánál, rendrakunál nulla laguja van egy Herrin hangnak, stakhogy dúrongó, fontos nem is volna ide egy olyan hang, hogy mondjuk die, die der Herd hat, mondjuk asz, izz, ettől assón, ettől assónja.

Isten: az Isten hangnak dolga nem van az ős hangval, attól, hogy idegen, aljan ideológia, a kreténység, úgy az nem egyéb ahogy Jehova, aljan, nem magyar,a magyarnak árnyjai és démonjai vannak, erjeszjái. Az asszony hang etimológiáját bizonyloszának mondtuk,ígyhát nem az a rekkelés, hogy az asszony az oszét axsina, hanem most az, hogy az oszét hangnak hogyan van az etimológiája, dolga van-e az Isten hangval, ha a dúrgerni való hang Herrint rekk.

Onto: ős.

Az ős hang etimológiája bizonylosza, attól, hogy a magyar ő indogermán oi-től is eredne, ahogy ő, stakhogy a fingár hangok, ahogy vogul as, finn isa indogermán eredetű hangnak boljadnak, ahogy a magyar ős is, ez volna az indogermán auos, ettől latin avus, ír ó, germán ái, német Oheim. A fingár hangok rekkésje igenstak engedne arra ranakeredni, hogy a fingár hangok indogermánok, attól, hogy van egy rekkés a két nyelvnél, ahol a két hang ugyanaz, ez a rekkés: anyai nagyapa.

Vissza az Istenre.

Ígyhát az Isten egy libernyák jevevényhang, nem a magyar részje, dúrgerni való hang, stak az etimológiája bizonylosza, attól, hogy sok indogermán etimológia is volna rája, de most stak kettőt: árja ise, isté, isván, ahogy örmény isxan, ezek a hangok azt rekkik, hogy Herr. Az oszét axsina hang volna-e egy nőnemű formája mondjuk az isván-nak vagy az isxan-nak vagy kṣáyati-tól eredne?

Ranakeredva: az asszony és az isten hang etimológiájai irrelevánsok, nem a magyar nyelv részjei, ezeket a hangokat dúrgerni kell a magyar nyelvtől, játékosan az asszony-t ki van dúrongani, olyan hangokkal, hogy assónja, vagyis die, die der Herd hat, vagy az üszonyával, vagyis a gecizettel. Így ha az asszony Herrin, dúrgerni, Isten Jehova, úgy dúrgerni, az orvos nem a magyar system részje, úgy ez a hang is dúrgerni van.

Boszorkány: etimológia bizonylosza, talán a nem sok török hang egyikje, de dúrgerni van.

A boszorkány etimológiája bizonylosza, töröknek mondják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de látni volt, hogy a kretény, a keresztény hangok nem a magyar nyelv részjei, avagy az úgymond kúthúrálisak, ahogy orvos, isten, varázsol. A boszorkány hang negatív hang volna, de inkább a keresztény népreligiontól, stakhogy a boszorkány török etimológiája inkább az angolszász területen volna rakni, attól, hogy ott terjedt az Aberglaube, a babona a nyomó, dúrongó Alpról. Az ősmagyarok nem ismerték a boszorkányt, nem volt rája hangjuk, ordojuk, attól, hogy ilyen institut, se ember, vagy embér nem volt. Ma az úgymond Hexe azt rekkja, hogy leszbikus, feminista, lotyó, attól függlosza, hogy ma valaki kretény vagy se. Én nem vagyem kretény, rakem hogy monjuk a kretény Vatikán remuja a pogányság visszadúrongásja, de a Malleus maleficarum-ot ma úgy olvasnám, hogy azok leszbikusok, lotyók, szajhák, a Hexek. Stakhogy a mai angol nyelvi dominanciánál a Hexe már pozitív, attól, hogy az angolnál a wicca van, ahogy ez is terjed az erdán, ez a hang. A wicca hang a német weihen-től ered, ennek tovább az etimológiája problémás, vagy a hajló íj, indogermán uie stumától ered, vagy a vé, indogermán ue stumától, vagyis azt rekkja, hogy vék-ni, vé, ahogy választani, aussondern. A Hexe a Rajnán al, túl a Jancsi és Juliska Hexeje, a Rajnán oda, hát mondjuk az anime Sailer Moon, ahogy az Oderán al a varázsló The Smurfs Hókuszpokuszja, az angolszász erdán már Harry Potter. De erről már írva volt, hogy a varázsló és a wizard hang nem egy és ugyanaz, a varázsló egy kretény-libcsi hang, mondjunk ide bíratást a mágiára.

A boszorkány hangot a basz hangtól teszik eredni, stakhát ennan is entered a probléma, hogy most ez a leszbikus lotyó? Egal! A basz etimológiája is bizonylosza, attól, hogy a magyarnál itt van az angol jevevényhang a box, ahogy boxol. Ez a hang a bú, búg , búgály rokonja, hangmímelő, germán beukan vagy beuksan verbtől ered, stakhogy ott van az angol bang verb is, ez is egy hangmímelő hangtól ered, talán ettől vagy a bán-benget, úgy egyhol rekkja, hogy stut, stossen ahogy cumog is. Egy germán beuksan, ahogy búgsz verbtől könnyen, reknán kirakódna a basz hang is, ha már van angol arányolás, ahogy bang.

A boszorkány hangra igen arányoló hang a besz, indogermán bha, a magyar beszél hangtól a görög baskaínein verb, ennek rokonja a latin fascinatió, vagyis itt a beszédtől, a báj-tól(írva volt már, hogy a báj etimológiája bizonylosza, indogermánul a báj ordo, Wort is, ahogy a bo stuma egy formája, a báj, Licht) van egy Zauberer kirakva, ahogy a besz-től az árja beszáj, ez a Zauberer, stakhogy or-os forma nem ismert, úgy stak beszkány volna vagy baszkány.

Ranakeredva: a boszorkány így vagy úgy keresztény hang, volna vagy nem volna török eredetű hang, így annak ismeretje, hogy volna olyan, hogy boszorkány, vallási, keresztény, úgy a hang dúrgerni van, ilyen hang se kell. A boszorkány rejmed így az orvos, isten, asszony, varázsló hangoknak, ezzel is stak játszani van, hogy mondjuk a beszél hangtól azt mondjuk, hogy beszkány, ahogy mondjuk az asszonynál hogy asszónja, vagyis die, die der Herd hat.

Hölgy: a hang dúrgerni van,etimológia bizonylosza, de inkább az van, hogy az új-ónemmagyarok raktaloszán makogják.

A hölgy etimológiája nem volna fingár eredetű hang, attól,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy stak indogermán-germán k-h váltás van, nem fingár-magyar. A hölgy fingár etimológiáját a vogul kaljnak mondják, ez nőstényt rekk, stakhogy ki rakja, hogy ez a fingár hang nem-e egy indogermán hang, ahogy látni volt mondjuk a fingár asz hangon, hogy ez egy indogermán hang, árja ahi, perzsa azi. Talán a fingár hang a ltiván kálé, ez azt rekkja, hogy Hündin. Kevés germán opció volna, de vegyük most az opcionálisabbat, az úgymond asszony-tól enteredve, hogy talán az oszét hang az árja ksáyatitól ered, vagyis glänzen, boljad, úgy logikus volna, hogy a hölgy a hő, indogermán kei stumától ered, ettől a hód, a hold is, vagyis a germán heidu, haida-tól, úgy a hölgy két rekkésű hang volna, boljás, bolo prémes dühör, állat, ahogy azt is, hogy boljás, ragyogó. Egyéb alternatíva volna hogy a hajol-tól ered, indogermán kel, ettől a hódol, hulden, nyug, neigen vagyis, ahogy a hüllen verbtől a Hölle, Hell, ettől ered a germán halja a fingár koljo hang is. Volna más opció is, de ahogy látni van az opcionálisabb az, hogy a hő stumától ered, ahogy a hód és a hold, ahogy germán haida, stakhogy ha ez volna, úgy stak azt rekkja, hogy ragyogó, boljás,boljad, vagyis stak egy perspektíva, egy attribbútum, akcidentália, ahogy ha mondjuk a femina, ez a fű-fa-faggyú-tól ered, azt rekkja, hogy faggyús, van böszmája és ársója, seggje, vagy ahogy a mondott asszónja, vagyis die, die der Herd hat. Ezek másodlagos hangok, így is van beszélni, de ezek nem a raktai hangok, a raktai hangok stak ara, barma, ana, anya.

Terem, teremt, teremtő: ezek a hangok is dúrgerni vannak,stak a terem nem, de verbként igen is és nem.

A te stumáról, vagyis a ti-te-té-to-ta-tá stumákról volt már beszéd, ahol a ter stuma a te stuma r-vel, ahogy a té stuma, ahogy tél, tészta, r-vel a tér, úgy a ter a terjedést rekkje, de át is, ahogy indogermán ati, attól, hogy az indogermán ter át-ot rekk, de terjedés is, terülés is, úgy máris rakta, logikus, hogy a terem, ahogy Raum nem szláv, nem is török eredetű hang, hanem magyar, vagyis germán, habár a szláv is ettől a stumától eredne, vagyis rokonja a magyar te partikeltől, ana indogermán, a terül és terjed hangoknak, habár a szlávnál inkább a ter-től, ahogy át ered a hang, a magyarnál a ter terjedés, úgy a szláv termi Gallerie volna, a magyarnál a terem Raum, habár a magyar terem termó is volna, így a latin Grenzstein, ahogy terminátor. A termo vagyis terem így a rekkő namamás te stumától ered, r-vel, ez így verb is volna, terni, ahogy a tér, de azt is rekkja, hogy odaát, úgy magyarul teremátor a terminátor rakuján vészejtő is volna, nem Schöpfer. A teremt és a teremtő új-ónemmagyar hangok, attól is, hogy a magyar pogány, a perspektíva totál más, az, hogy erda van, úgy az ered, ahogy a fa a bérjét bírja, avagy duad, bőed a böda, a búza. Ennek antanda a teremt räumlich-flachlich volna, vagyis így azt mondani, hogy hegyet teremt az volna, hogy a flachon hegyet terjeszt, stakhogy már a lektionok entoján, az er stumánál volt beszéd, racionális beszéd, hogy a hegy erjeszja is volna, mondjuk Yama, Ymir, úgy az ered, az erjeszja, ahogy a dumb duad, nem terem, a búza, a böda böd, így habár van olyan hangunk, hogy terül, terjeszt, terjed, de az ősmagyar Weltanschauungnak nem rejmed a teremt hang, habár látni van, hogy ezekre a hangokra a term hang már logikus. A keresztény teremtő hang már totál nem van, attól, hogy az Isten hangot dúrgertük, a magyarnál kreálás sohase volt, úgy a teremt egy magyarlosza perspektíva, ha ena erda és árda öröka, nem kreáltja se Jehova, se humanoid. A terem hang horizontális, úgy van mondani, hogy a dumb terem, de nem a magasságja, hanem a terjedésje, de a termója volna az antoja, a Grenzstein, úgy a terem van mondani a tenyered vagy terül hang laguján is, ahogy mondjuk a Mátra terem.

Bűnöző: ez a hang egy z-s verbtől ered, de már írva volt, hogy a z-s verbeket dúrgerni kell, úgy a bűnöz hangot is, stakhogy a bűn etimológiája zavaros, totál nem ismert, attól, hogy két Umwertung aller Werte is volt, stakhogy a kettő az olyan, ahogy anya és lányja, vagyis a kreténység az anya, a democsokrácia-libcsizmus a lány, ettől a butaká, fecni, libcsizmus, democsokrácia, a műhang, hogy társadalom. A bűn etimológiájára stak egy opció volna, hogy a bű hangtól ered, ana nem török hang(ahogy már írva volt), hanem a bhá, be, beszél hangtól ered, indogermán, vagyis a báj indogermán hang, hogy ordo, Wort, ű-s formája, ahol az áj vagy oj összeolvad ű-vé, úgy ere rakód egy ana partikel, vagyis bájna, a germán boian, szláv bajati verbektől ígyhát, ana-val árja bhánati, germán ban, ahogy Bann. De ez bizonylosza etimológia, attól is, hogy fingunk nem van, hogyan is van az a bűn, túl sok volt az Umwertung aller werte, ígyhát a bűn hangot is dúrgerni kell.

Anto.

Itt most enteredtünk az indogermán uer hangmímelő hangval, ettől kiraktuk az orv és az orvos hangokat, hogy rokonok, az egyik nem török, a másik nem fingár, de a ranakeredva az volt, hogy habár a magyar nyelv indogermán, de az orvos nem magyar hang, hanem egy olyan, anat dúrgerni kell, stakhogy az itt vanó hangoktól kiraktunk egy or stumát, ezzel rekkentjük a magyar nyelvet. Erre vettük az aszik hangot, hogy nem fingár, hanem az izz rokonja, indogermán as, és rakantának innen tettük az asszony hangval, játékként, hogy assónja az volna, die, die der Herd hat. Az asszony etimológiáját, ahogy oszét hang, vélt oszét hang, bizonyloszának raktuk ki, de ez az oszét hangra, sok indogermán alternatíva volna, a ranakeredva úgy rakódott, hogy ha az asszony hang bizonylosza eredetű hang, és ma Herrin-nek veszik, úgy dúrgerjük, bírunk nakta hangokat, ezek raktai hangok, ahogy ara, barma, ana partikel. Ezeket tovább kirakni más és más perspektívától raktaga, ahogy mondjuk assónja, vagy egyéb hangok, de a raktai hangok folyton stak ara, ana, barma maradnak. Ha ezzel megvoltunk, úgy írtunk az ős hangról, hogy nem fingár, hanem indogermán és germán, ha a magyar nyelv indogermán és germán, stakhogy az ős hangnak dolga nem van az Isten hangval, attól, hogy Jehova aljana, idegen, úgy stak jevevényhang volna, talán ez valósan iráni vagy oszét, ha az asszony az volna, stakhogy van ám itt is opció bőven:isxan, isté, isván, ise. A boszorkány etimológiáját is bizonyloszának írtuk le, de stak attól volna jevevényhang, hogy a hang keresztényi hang, stakhogy ma posztkeresztényi idő van, így zavar van, attól, hogy a varázsló az rossz volna, de mi már a wizard kúthúrájánál élünk, úgy mondjuk a wicca-nál is, ana pozitív hang volna a germán részről, ahogy írtem talán a vé stumától, vagyis vékni, választani a rekkés. Stakhogy az etimológjája bizonylosza, erre példa a magyar véka és vékony hangok, ahol a véka nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, habár a hajló verbek magyarosan í-sek, ö-sek vagy egybek, úgy íjk volna, de kivételnek itt van a vékony hang, úgy a véka a német wicke, magyar hang, vagyis germán. A basz hangra írtem egy másik etimológiát is, ahogy mondjuk beuksz, búgsz-ot, hogy ettől a formától erd az angol box hang. Az orvos hangál a probléma ott van, hogy az orvos hang a magisches Denkentől ered, vagyis azt rekkja, hogy ordo-val, Wort-val, hangval tesz liturgiát, ezzel gyógyít, stakhogy ma ez magisches Denken volna, úgyhogy itt is zavar van, attól, hogy az orvos így saját magaját vídja, űzja, így az orvos volna az eredeti beszáj, stakhogy a modern kúromány, ahogy mondjuk a kreténység is űzja őt. Vagy így az orvos Exorcista?