Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál így egy pár összerakott, összetett hangok írunk vissza, írunk o ősmagyarra, hogy a halanzsát a nehézséget antovészejtsük.

Lektion59- Az ehovái Lektionoktól kirakott, kirakta ősmagyar frazeológia, összetett hangok-, összerakott hangokval.

Ősmagyar hangok: vesztalagu, veszmálylagu(helyiség is), ahogy vesztő, vesztija, vesztis lagu, ahogy lagufeld, ahogy boljabolo vagy boljaharjana, boljaharajnya, bírtaváltafeld, nakraktát bírong, bírdabírongás.

Vesztalagu, veszmánylagu nem lakhely:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/19/lektion20-lak_avagy_vesz_es_van_vanung_es_veszmany_gyoz_avagy_ven-vent_es_vesz_szomszed_avagy_nakvav

Lak, lakni.
A hang nem fingár, hanem indogermán s germán, hisz a magyar nyelv indogermán s germán nyelv. Egy indogermán leug-leuk stumától ered a lak, vagyis lok, talán luk is, germán lok, lak, luk.A lak az el partikel hajlás rekkéstől ered, s ettől a lyuk vagy luk is, de bizonylosza, hisz van a leu stuma(lo, lom, lomb, lomha, lo, ló, avagy lóva, lona, lovana, losz), ahogy Loki vagy Lokjár, és a leug stuma, ettől a lak, germán lok is. A lak formája nem olyan ősi, ahogy inkább lok volna, de a lok-ot inkább mondjuk lak-nak, hisz a lakat is a rokonja. A fingristák azt makognák, hogy a hang ősi, vagyis a strukúrának innen, de nem az, nem ősmagyar, nem ezt mondták az ősmagyarok, hisz nem rakta indogermanizmus, hanem neoillogizmus. A lak hang wohnen-hént az új-ónemmagyarnak innen egy újdonmány.
Veszti, vesz, van: nem jelen van, nem tartózkod.Ezeknek a hangoknak a stumája, és rakuja is az indogermán au-ue stuma, eredő au-ue, az au-s inkább va-vá, az ue az ve-vé, így:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.
A vész hangot ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.
Így nem lakás, hanem:
-Vantől vanung, ahogy Wohnung. A wohn hang inkább a vantól volna, nem a ven-től.
-Veszma, veszanma, vesztima a vesz hangtól.
Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy most-e az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja a az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, hisz így a legen a le stumától volna:le-gho-se, vagyis legszem.A sz partikel, az indogermán se partikel, ez akciós és siches, igenstak vesz a skandináv nyelveknél, élő.
Fektet: bullshit hang tat-vel, dúrgerni, túl hosszú, s a fek hang a flach hang volna így, de logikusabb volna a le stumától a leg, erre rakód a to, vagy ot vagy at kausatív, s rakód: leget.

Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:
-Legu, lagu a tengely, dungely rekkint:
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
A dungely rekkint a beszélő múlt vagy hogy a fene stak a-val van, nem ta partikelvel, ahogy a vesz-től vasz, és veszta, vagyis:
-Leget,vesz.
-Lagat, vasz.
-Legetta, veszta.

Vesztő vesztija lagu, nem jelenlegi helyzet: a fentiektől látni van, hogy a vesz egy ontológiai hang, folyamatos, akciós, siches, a se partikeltől, erre rakód a ti partikel, ez a presenz partikel, ahogy ni, és erre rakódna a ja partikel, az indogermán kausatív-presenz és possesív ja, így rakódna: vesztija. De rakta volna, hogy ha stak se-vel mondanánk, hogy: vesztis lagu.
Lagufeld, nem helyszín.
Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja.
Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az árda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak. A feld hang az indogermán pel stumától ered, ahogy a flach vagyis fek hang is.

Boljabolo, boljaharjana.
Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.
A hang raktább így a villog helyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:
Vagyis bo stuma:
-Bol:bo és el-al partikel.
-Bolja: bol és ja possesív-kausatív-presenz.
-Bolejkni: bol és ja és k.
-Boljad:bol és ja partikel és de partikel.
-Boljadma.
-Bolda, boldog, boljada, boljata.
-Boljog: bol és ja és a gho partikel.
-Bolog: bol és gho partikel.
-Bologma:bol és gho és ma partikel.
-Bolva: bol és az indogermán au-ue vagyis va-vá, ve-vé.
-Bolon:bol és az ana presens.
-Bolond: bol és az ana presenz és da partikel.
-Bolonda:naknama a-val.
-Bolont:bol és to kausatív.
-Bolonta:bolon ta múltidő partikelvel.
-Bolonk: bol és ana és k.

Tiszta:
Ígyhát vagy szláv vagy a dísz vagy a tír stumától eredne, de inkább dúrgerjük a hangot! A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így ilyen hangokvagy a boljától, Lichtől, vagy a szakítástól haratástól erednek, ahogy a szláv čěśtǫ is. Így volna olyan hang, hogy bolo, erről már írtunk, ahogy volna a német schier is, a skei-skai stumától, ettől a görög szín is, ahogy scheinnen, így szír volna, de a szín hangot, hisz görög, dúrgertük a bolvára.
A szakítástól, har stumától:
-Szenny: sken-skent indogermán stumától ered, így a szennyta volna, hisz hántva van.
-Harjana: a német rein hang, úgy ahogy a szláv čěśtǫ a szak stumától ered, a rein a har stumától, ahogy ettől sok hang van a magyarnál.
A haraj szláv formája a kraj volna, ezt mondják a karajnak, ahogy mondjuk a jevevényhang kard és karaj, de az etimológia bizonylosza, hisz a ku stumától, indogermán ker, a magyar kurajnak is rakja, vagyis ker-kor-kar. A lösung itt az volna, hogy a karaj hangot dúrgerjük, ahogy a kardot is, a hardura és harura, úgy a karajt a harajra és a ku stumától rakunk egy substantívot, ahogy kuraj.
A haraj inkább dunkó, tárgy volna, anaval harajunk, ja kausatív-presenz és possesívval, így ettől a harajna és harajnya.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/17/lektion37-_a_tiszta_tisztel_tisztes

Bírtaváltafeld, nem szülőföld.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/06/lektion_3_-a_bir_stuma

Nakraktát bírong, nem üzenetet hord, hordoz.

Üzen? Ezt a hangot nem rakem. Az űz hang az űd volna, az indogermán uei stumától, ahogy wit, wid, vagy Waid. De nem rakem ezt a hangot, az ana az egy presenzforma. De most hogy űz? Lovon űz?
Ezt a hangot nem rakem, nem racionális, magyarul azt mondjuk, hogy nakrakta. A rak racionális, ez raktahént, és a nak: nakrakni. A német így az ősmagyar, ahogy Nachricht, ez magyarul nakrakni igének innen, és nakrakta főnamahént.
Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ena bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
A hord egy örmény eredetű hang, nem magyar, de a magyar hang a bír-től a bírong, vagyis a bringen.

Bírdabírongás, nem közteherviselés:
Közösség: a köz etimológiája bizonylosza, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a közösség egy új hang, egy libernyák hang, umwertungi aller Werte, hisz a köz hang, hogy van köz posztulálja így a privátot is, vagyis szankcionálja, szabja, hogy van olyan, hogy privát, ergo ez egy libernyák hang. Ha az ember mondja, hogy közösség, úgy ezen át van olyan, hogy privát is, így dúrgerni kell. A közösség hang, neoillogizmushént, kazincbaszikaiizmushént hédúrongtaja az ősmagyar hangot, az illiberálist, az ősindogermánt, mondjuk a Sippet.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/29/lektion54-_a_bullshit_uj-onemmagyar_makogasrol_b

Teher? Olyan hang, hogy teher nem van. A magyarnak totál más van. Itt van a bír hang, indogermán beran, vagy germán, ettől ered a bírda. A bírda raktányja a bírong, a bír, beran, ong-val.
Az antsó hang a nehu, a nak-nek stumától, indogermán enek, ettől a nehéz naknama is. Igen irracionális, hogy itt a nak-nek és a nehéz, de nem a nehu. Ahogy írracionális az is, hogy itt a bír és más hangok, de nem a bírda, hanem a klingoni teher volna.
Magyarul így két hang van:
-Nehu.
-Bírda.

Anto
Példarakás, példamondat ősmagyarul:
Dohonkelmanak innen bologma boljabolon bolog, bologmaárván ered ember vesztalagutól nakvabarunak , nakraktát bírongani, hogy ena vesztalaguja bírtaváltafeldje ona barnájának válta.