Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál pár testrésznamát veszünk át, ahogy a segg, hát, has, rekkjük hogy talán ezek is germán hangok volnának, stak izoláltak, korcsok, úgy stak Begriffssache volna, egyet vagy másikat dúrgerni, lagujára struktúrálisan raktábban rejmedő hangokat rakni. A hát hangtól sodródunk az aj stumára, látva, hogy van-e olyan vagy se, ahogy a hangokat vesszük át, ahogy ajtó, ajak.

Lektion95- Egy pár testrésznama és az aj stumáról.

Hangok: segg, ársó,böga(back)göb, gömb,tompa, tompor, stámpor, hát, has, bölga, böszta, böka, méh(vajon szláv-e?), málha, bérály, barak,a hanti ǒŋ,a persza ā̊ŋhan, albán anë, a török aγïz indogermán aiš,a perzsa ąiϑyā̊,finn aita, ájati, finn aja, ajtó az hajtó? Az ajándék az hajándék? A bók a bücken-től, a buk-tól, a bólogat a Ball-tól. A görög αὐλών, latin alveus,litván aũlas, norvég aul ály-ként? Ajak, lepencs, lefály, puszály,orrály, bölész.

-Finn aja:árja ajati(treiben, ag)
-Finn aitta perzsa ąiϑyā(Türpfosten, Vorratshaus, Vorzimmer).
-Finn äijä: a germán āi(Grossvater).
-Finn äimä:görög αἰχμή,indogermán aik̂mos(Nadel).
-Mordvin ažija:árja īṣā́(Deichsel).

Segg vagy ársó.

Segg: az etimológia bizonylosza, de nem fingár, talán germán.

Segg.

A segg hangot fingárnak mekegik, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a segg hang nem volna fingár. A fingár, vagyis vogul szank-nak mondják ezt a hangot, a segget, stakhogy írtem a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel. A fingár regály volna, hogy a nk-tól a n kiszakad, és a k vagy g két g-vé vál, stakhogy ilyen regály volna a germánnál is. A vogul sank hang volna talán egy zátemi hang is, de ez bizonylosza, a germán alternatíva volna egy regálytól, hogy raktarekkint Biegung-tól rakják ki az ily hangokat, erre volna az indogermán alternatíva az indogermán sueng stuma, ettől ered a Schwung is, ahogy islandi svangi, erről a hangről mondaná az ember, hogy segg. A segg így volna boga, Biegung vagyis Schwung, ana hang rekk a germán nyelveknél göb-öt, gömb-öt is, ahogy a göb-gömb germán hangok és bogat, vagyis segget, Schwungot is rekknek.

Ársó, avagy Arsch: a német Arsch hang igenstak az indogermán er stumától ered, itt flektálva ár-ra, vagyis az ársó az árad, ered, árszik. Az Arsch ígyhát az ár hangval rakódik össze, úgy magyarul kirakjuk az Arsch hangot ársónak, egy alternatíva a segg lagujára, habár az ársó hangot stak nőnél, ana partikelnél mondanám, úgy ahogy a böszma hangot is, vagyis ana partikel bír ársót és böszmát.

Egyéb alternatívák: a segg hangokat, vagyis Schwung, rekkésje Leisten is, bögarészt biegentől rakják ki, így mondjuk böga is volna segg. A böga k-val a back, az angolnál a biegen-től ered a back hang, itt Rücken rekkést vett fel, de a böga volna segg is. Fentebb már írtem a göb-gömb hangokat, ezek is alternatívák volnának a seggre, attól is, hogy a germánnál segg-et is rekknek, ígyhát az alternatívák a seggre:
- Göb-gömb.
- Böga.
- Ársó.

Stakhogy ezeket a hangokat inkább stak ana partikelre mondanám, nem ena-ra, a hímnemű nama tompor volna, annak az etimológiája bizonylosza.
Tompor: a tompor etimológiájára két alternatíva is volna, az egyik, hogy a dumb, a domb rokonja, vagyis indogermán teue stumától ered, a másik, hogy a tompa-tól ered. A tompa etimológiája bizonylosza, volna magyar is, de jevevényhang is. A tompa bizonyosan az indogermán steue(stap, stép, stámp. stup...) stumától ered, stakhogy a regály a germagyarnál, hogy marad az st vagyis cs hang, a t-s forma aljan, idegen, úgy a tompa hangot dúrgerném a stámpa(csámpa) hangra, és ettől raknám ki a csámpor hangot, ezt mondanánk hímneműnek, vagyis a stámport mondanánk ena partikelre, göb és gömb és böga és ársó hangokat ana partikelre.

Hát: etimológia bizonylosza, germánnak boljad, dívik.

A hát etimológiája bizonylosza, de fingár nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán k-h váltás van. A fingár etimológia anglicizmus volna, attól, hogy a fingár kotta-nak, ana kinten, hénten, végó, mög volna, stak az angol back volna antarakni(gegenüberstellen). A fingár etimológia így totál bullshit, attól, hogy entonál van mondjuk a Rücken, ettől ered a zurück, de olyan hangokat hogy hinter és hinten stak partikelektől rakunk ki. A vogul hutai és a szelkup kotta inkább partikelektől kirakott hangoknak boljadnak, mondjuk indogermán ki-től. A fingár etimológiával a probléma, hogy előbbi volna a magyar, a Rücken rekkés, erre jenne rá mondjuk a vogul hutai, de ez az opció irreális, úgy a fingár etimológia raktalosza, falsch. Ha így nem ez volna az etimológia, úgy hogyan volna a raktaga? Ha már beszéltünk az angol back-ról, úgy rakjuk ide a német Rücken-t is. Ez a hang hajlásos stumától ered, ahogy hrug, hruk, úgy ahogy a nyak is, úgy regály volna, hogy a Rücken hangokat hajlásos verbeketől rakjuk ki. De más etimológia is volna, hogy mondjuk a hát hang a hánt-hant(indogermán skent-skend) verbektől ered, ezt hallja az ember apriorinak. Ha ez így volna, úgy a testrész namája egy dühor vagy egy állat hántásjától ered, erre példa a szláv cervo, ana hast rekk. De a nama állati és dühori volna, ahogy a regályrekkinti kirakás a hajlástól ered, úgy a fenti alternatíva nem volna akceptálni. A hát analógiájára bírongem fel a lát hangot, indogermán uel és ueleit-től,ahol az indogermán ja kausatív-presenz á-vá vál. A hát há-ja úgy kei volna, stakhogy eredetileg klei, ez a magyar haj-hajol, erre rakódik egy t, ez a t volna ta vagy ti vagy to, úgy kirakód a germán hang hlíd, indogermán kleit, így volna az indogermán kleit a hát. Ha erre a hangra rárakunk egy ra-t úgy kirakódik a hátra vagy hajtra, ez volna a létra(Leiter) hang, ana magyar hang is volna, attól, hogy a magyar nyelv germán nyelv.

Ranakeredva: az ehovaiaktól azt kell regynünk, hogy a fingár etimológiát bullshitnek, raktaloszának rekktük ki, attól, hogy előbb van a Rücken, stak utóbbi a zurück, a back, vagyis a magyarnál volna a fingár hang ősibb, de ez irreális. Regályrekkint a hát nem volna más ahogy hajt, indogermán kleit-től.

Az aj stumáról.

Hogyha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az apriori etimológia indogermán és germán volna, stakhogy a probléma, hogy indogermán aj stumát, anatól ajak, ajtó eredne, és indogermán ai vagy ei volna, nem rakunk ki. De stakhogy rakjuk ki entonál az ajakra iderakott fingár, ahogy török hangokat is. A fingár és a török hangok indogermánnak boljadnak, de szelentni kell a v-vel és a-val enteredő hangokat. A hanti on-nak, ahogy török amna-nak két indogermán etimológiája is volna. Az egyik opció volna, hogy a hanti on hang, ahogy a török amna az árja ána-nam-tól(Mund) ered, ettől amna, ettől hanti on, vagyis:
-ána-nam majd amna, ettől an.

A másik etimológia volna, hogy az altáji amna és a hanti on a persza ánhan(Mund)-tól ered, ennek albán formája talán one. A számi-lapp vounasti v-vel entered, úgy igenstak nem volna rokonja a hanti on-nak(fingár nyelveknél nem van összeolvadás, stak mondjuk a germagyarnál, skandinávnál, görögnél), talán a latin vánus-nak(leer), hastak ez a hang nem a szláv ustije volna. A török ayiz hang is indogermánnak boljad indogermán aies-nek, rokonja a germán osaz.

Ranakeredva: a hanti ǒŋ hangot rejálisan a persza ā̊ŋhan, albán anë hangval raknám össze, ennek rejalitásja ármány, böga, attól, hogy a finn nyelvnél fellelni való aja treiben verb egy az árja ájati verbvel(indogermán ag-tól), ha már az aj stumánál vagyunk, úgy nem mondanám a hanti hangot a magyar ajak rokonjának, ámbár a török aγïz-t indogermán aiš-nak.

Aithja.

Ha már az aj stumánál vagyunk, úgy látnunk kell az ajtó egy opcionális etimológiáját is, ez volna mondjuk a perzsa ąiϑyā̊, árja átá, ezeknek a rekkésje Türpfosten, stakhogy ezek a hangok bizonyosan egyek a finn aita-val, észt ait-val, lapp ajht-val, ezeknek a rekkésje Vorratshaus, úgy a rekkés nakvább van a latin anta-nak és a talán ettől eredő germán ǫnd-ra(Vorzimmer). A perzsa és a fingár hangok bizonyosan egyek, és itt leltünk egy aj stumát, annak dolga van valahogy a Tür-vel, de nem vélném, hogy ennek a hangnak dolga volna a magyar ajtó hangval.

Az ajtó fingár etimológiái: két fingár etimológia volna, az egyik a vogul oj-ajt, de a konkrét etimológiáját nem ismerjük, ahogy a konkrét rekkésjét se, de fliehen volna, bögarészt, nagyobbrészt, úgy azt kell mondanunk, hogy ez nem volna az ajtó etimológiája. Nem volna furcsa, hogy ha ez is egy indogermán hang volna, de bizonylosza, árjásnak boljad. Sok aj-oj fingár hangról kirakódik, hogy indogermánok, ahogy finn aitta, ez perzsa, ahogy a finn aja, ez árja, ahogy ott van a finn äijä a germán āi, ez rokonja az ős hangnak. Továbbiaknál ott van az egyezés a finn äimä és a görög αἰχμή(talán az ék rokonja), az indogermán aik̂mos-nál, ahogy a mordvin ažija és az árja īṣā́-nál.
Ígyhát az egyezések:
-Finn aja:árja ajati(treiben, ag)
-Finn aitta perzsa ąiϑyā(Türpfosten, Vorratshaus, Vorzimmer).
-Finn äijä: a germán āi(Grossvater).
-Finn äimä:görög αἰχμή,indogermán aik̂mos(Nadel).
-Mordvin ažija:árja īṣā́(Deichsel).

A másik etimológia volna, hogy az ajtó a vogul äjīw rokonja volna, ahol ez a hang konkrétan is Tür-t rekk, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, bárhogyan is volna egy hang árányoló és interpretációjánál is ugyanaz, attól más hangok volnának, látni ezt a fenti listán, hogy a fenti majdnem összes aj-os fingár hang indogermán eredetű hang.

Ranakeredva: ígyhát se az ajak hang, se az ajtó nem volna fingár hang, a török hangnál boljad, hogy indogermán eredetű hang volna. Ha se az ajtó, se az ajak nem fingár, se török eredetű hang, úgy hogy olyan? A rekkelés marad, hogy van-e olyan, hogy aj stuma?

Antoranakeredva: az ajtó etimológiája ígyhát ismerlosza marad, talán egy korcs hang volna, attól, hogy iderejmedő indogermán ai-ei-oi hang nem van, ha ismerlosza a hang, és talán korcs is, kurka, úgy a magyartól stak egy mód volna kirakni, ha már a hát hangnál vagyunk. Az is volna, hogy az ajtó az hajtó vagy hajtor volna, ahonnan a h kiszakadt, úgyhát az indogermán klei stumától volna, kleit, vagyis a germán hlíd, ettől a hát is. Most bizonylosza, így hogy az ajtó a hajtott, hajtás vagy hajat, hajtó volna, de annak boljad a magyar, germagyar opciótól, hogy az ajtó az hajtó, attól is, hogy a germán hlid az Tür-t is rekk, ahogy nemstak hát-ot, mondjuk hegyhátot.

Rekkelés: ha ez így volna, hogy az ajtó és az aj stuma egy utóbbi hangmódosulás, úgy volna-e aj stuma? Próbának vegyük az ajánl és az ajándék hangot! Ezeket írjuk át hajánl és hajándékra, úgy azt látjuk, hogy az ajánlás hajánlás, hajolás volna, vagyis ha az ember Geschenk-et rejk át, úgy hajol. Ezt a Geschenk hang erősítja, attól, hogy a Geschenk a schenken-től ered, hajló verb, a skanka rekkésje schief, vagyis az ember schief-en áll ha schenkt. Habár azzal is regyik a Geschenk hangot, hogy olyhol a korsó skankán áll. Az ajándék hangra a hajándék hangot vélem rejálisnak, attól is, hogy a magyar bók hang a buk-bücken-biegen-től ered, nem a bólogat-tól, erről volt már beszéd, ahogy a bolygatról is, hogy ezel a hangok a bö-bő-bu stumától erednek, a Ball-tól, már objektumosok, nem stumaiak, ahogy a hódol hang a hulden, a klei indogermán stuma kel-es formájától. De talán a hajándék stak egy kúthúrális hang, idei, attól, hogy ma se nem bukunk, ha bókolunk, se nem hajolunk ha hódolunk, úgy nem is hajánlunk ha ajándékot rejkünk, úgy inkább dúrgerni kellene ezt a hangot a rejkmányra, erről már volt beszéd.

Rekkelés2: vajon van-e dolga az ajak hangnak az aj vagyis haj stumával? A probléma az, hogy volna egy fiktív aj-áj stuma, ez rekkné azt, hogy Vertiefung, Schlucht, de hogy volna, hogyha nem aj-áj volna, hanem álly vagy ály, attól, hogy ilyen írásmódok is vannak? Úgy az ály Kerbe-ként más stuma volna, nem más ahogy a görög αὐλών, latin alveus,litván aũlas , norvég aul. Bizonylosza volna, hogy ez egy magyar hang volna, vagyis germán, vagy jevevényhang, de a probléma megoldódna, ha nem volna aj-áj stuma, stak haj és ály, attól is, hogy láttuk, hogy a fingár etimológia falsch, a fingár hangok indogermánok, de dolguk nem van a magyar hangval.

Ajak: etimológia bizonylosza.

Ahogy láttuk, az ajak hangra a fingár és török etimológiákat is végvetettük, attól, hogy azok indogermánok, de a magyar ajak hangval dolguk nem van. Azt raktuk ki, hogy aj-áj stuma nem van, stak korcs hangok maradnak, az aj hangot, ahogy Vertiefung ály-nak interpretáltuk. A német Lippe hang a lebeg-lep hangoktól ered, vagyis az ana lebeg, lepeg, ez egy kivétel a regályrekkint-től, vagyis, ha a Lippe nem a Mund-ot rekk, úgy schwellen-től vagy kerekedéstől rakják ki a hangokat. Itt most volna egy hajló stuma a haj, hajol, úgy regályrekkint rakná az ember, hogy hajak.A fingár etimológiákat végvetettük, így az etimológia bizonylosza.

Alternatíva ajak-ra.

A magyarról, germagyartól ki volna írni három germán opció is, ahogy mondjuk a Lippe, ez volna mondjuk leben, lebencs, lebjen, lepjan, lepencs, de ha k-val véljük írni, úgy volna lepke, lepek. A másik alternatíva volna, hogy a puszitól írjuk, indogermán bus-tól, ez ennél és a másik nyelvnél Lippe-t is rekk, mondjuk puszály. A harmadik opció volna lefetyel hangmímelő hangtól, rekkésje lecken, cumógóan enni. A lefetyel hangtól volna szakítani a lef hangmímelő hang, úgy mondani volna, hogy lefály.

Hajlástól és schwellentől is raknak ki Lippe rekkésű hangokat, erre példa az orr-tól a germán weler, ezt átírnánk orrályra, de anat én inkább bírem az a böl stumától ered, mondjuk bölész, a Blase.

 Has: etimológia bizonylosza, germán, der Schwellende?

A has etimológiáját a fingristák se rakják ki, de hogyan is tennék, ha a magyar nyelv nem fingár nyelv. Első hallásra itt az ember a has, hasajt, hasít hangokat hallja, ezek az indogermán kés stumától erednek, ettől a germán has verb. Erre az opcióra is volna alternatíva, a már felbírongta szláv cervo, indogermán sker stumától, vagyis magyar har-tól, stakhogy e ana nama inkább állatra vagy dühorra rejmedne, nem emberre, attól, hogy így a has az anat hasják, hasítják. A másik alternatíva volna a regályrekkinti alternatíva, hogy a Bauch hangot egy schwellen stumától és verbtől rakják ki. Ettől a persepktívától stak egy alternatíva volna, hogy a has hang talán az indogermán keu stumától ered, enek rekkésje schwellen, bödés, bőedés, bölés, ahogy ettől a stumát eredne a magyar hős hang is, volt már róla beszéd, hogy germán hyse, de inkább dúrgerni másra, vagy a jevevényhang suna. Így ez a hang volna az ónémet hünsch vagy magaja a hős egy más formája, a hyse egy más formája. Ez az opció van, vagy a másik, hogy egy biegen-es stumától eredne, hogy a has kúp.

Ranakeredva: a has etimológiája bizonylosza, de stak germán volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán és germán k-h váltás van, raktarekkint schwellen-től raknak ki hangot, úgy indogermán keu-től volna a has hang.Ha így is volna, úgy ez a hang izoláltan áll itt, habár volna a hős hang rája, vagy a jevevényhang suna, de így se raknánk, viszont kevernénk az indogermán kés stumától a has, hasít verbekkel, úgy azt mondanám, hogy a hangot dúrgerni kellene. Én inkább a bö-bu-bő stumától mondanám ide a hangokat, ahogy böko, bölgo, böszta. A német Bauch hang a bö stumától ered, rokonja a pocaknak, k-val van, úgy böka volna, de volna az is, hogy a böl stumától mondjuk, a bölög verbtől, ahogy belgen a Balg-ot, ahogy a bősz-től a böszta.

Onto, bérály, barak, málha.

A méh és méz hangokról volt már beszéd, hogy ezeknek a hangoknak igenstak dolguk nem van az indogermán médh stumával, sokkal inkább rokonjaik az árja mḗhati-nak, de vajon ez egy volna-e a méh hangval, ahogy bérály, málha, barak? A méh2 hangot az orosz měch-nak mondják, de ez a germánnál is ott van, egy más formától.Ez a méh2 hang is zavaró, ahogy a has-hasítnál, úgy inkább dúrgerni kellene, attól, hogy ha szláv volna, úgy stak terminológiai rekkelés, kérdés, nem nyelvi, vagyis stak Begriffsfrage. Ott volna, ha már Schlauch-ról beszélünk a germán málha hang(az etimológiája bizonylosza), úgy nem méh-t mondanánk, hanem málhát. Stakhogy az etimológia, ahogy írtem bizonylosza, ezt is keverné az ember a mál stumával, de volna, hogy dolga van vele, vagy a mel(melna, mell) stumától volna, hogy schwellen, de ha már a magyar nyelv germán nyelv, úgy ne egy szláv jevevényhangval mondjuk, hanem germánnal, attól, hogy az egész stak Begriffsfrage.

Ámbár mondani volna más hangokkal is, mondjuk bérály-nak, ez volna stak Korb is, attól, hogy bírjuk, a bérály bért bír, vagyis fötust, úgy málha laguján mondanánk, hogy bérály. Bödély-nek is mondani volna, vagyis Beutelnek( a bödélyt már átvettük), habár inkább a bödélyre azt mondanánk, hogy méhnyak vagy egyéb, attól, hogy a fasz bödja, böesztja a bödélyt, bödöl a pina. De az egész stak Begriffsfrage, úgy volna keverni perspektívától a bödély a bérályval, de a bérály sohase a bödély. Mondani volna a bír flektált formáját is, a bar-t k-val, vagyis barak, attól, hogy bírja barnot(Kindet), de már stak olyan böka-ra, bölga-ra mondanánk, ana már bérmálva van.

De nézzük ezt most terminológiailag, példamondatokkal:
- Ana barma böszmája és ársója, ahogy bögája és gömbje.
- Ana barma bödélyjét fasz bölesztje, arra van nekje bérályja, ana bérály bért bír,a bér van barno, úgy a bérály barak.
-Ana barma bökaja, bölgaja bölög, málhája bért bír.

Ranakeredva: has etimológiája ígyhát bizonylosza, de stak germán volna, stak egy alternatíva volna, hogy az indogermán keu stumától ered, de ez keverni van a has-val, úgy inkább dúrgerni kellene. Az egész stak Begriffssache, attól, hogyha mondjuk a méh valósan szláv volna, úgy ezt a hangot mondani stak begriffsbuzológia, más egyéb hang is volna ide mondani, most stak egy perspektívától, ahogy bérály, barak, vagy málha, de ha vélni vágyjuk úgy mondanánk ide bölga-t is.

Anto

Ennél a lektionnál testrészek namájit vettük át, ahogy segg, hát, has, és a méh hang. Kirekktük, hogy ezek a hangok bizonylosza etimológiával bírnak, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a has és a hát is stak germán volna, attól, hogy stak indogermán és germán k-h váltás van. A segg etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de regályrekkint az ily hangokat Biegung-tól rakják ki, úgy az etimológia volna rája, hogy a segg az Schwung, germánnál rekk Weichen-t és Leisten is, a fingár szank etimológiája bizonylosza marad, az is volna hogy egy zátemi hang. Stakhogy a segg hang, ahogy a méh hangnál is, beszélésje nem egyéb, ahogy Begriffsfrage, egyéb namák is volnának rája, ahogy böga, a biegen-től, vagy göb-gömb, vagy ársó, stakhogy ezek stak nőneműekre rejmednek. A hímneműnél inkább stámpor-t mondanánk, nem tomport, attól, hogy a tompa bizonylosza etimológiájú hang, úgy a tompa hang lagujén stámpát mondunk. A has hangot is átvettük, ennek az etimológiáját is bizonylolszának rekktük ki, de regályrekkint schwellen-től eredne, úgy stak egy alternatíva volna, hogy az indogermán keu stumától ered, rokonja a hős, a suna. De a has nama beszélésje se egyéb, ahogy Begriffssache, a bö stumától is volna mondani, hogy böka,úgy a segg böga, a Bauch böka, de volna mondani bölga is. Erre a méh hangot vettük át, etimológia bizonylosza, de ha Schlauchot rekk, úgy a méh laguján volna mondani a germán málha is, de volna mondani, hogy bödély, habár a bödély Beutel, úgy a hüvely volna. A bír hangtól is volna mondani, hogy bérály vagy barak. Ha egy ana barma bért bír, úgy nem böka-ja van, hanem bérályja vagy barakja. A hát namát is átvettük, a fingristák nem ismerik ennek az etimológiáját, de hogyan is tennék! A hát hang is zavaró, úgy ahogy a has hang is, attól, hogy keverni van a has a has-hasít-val, és a szláv cervo-tól vélné az ember, hogy a hasat hasítják, úgy a hát-ot hántják. A hát etimológiájára az indogermán klei stumát raktuk ki, hogy hajlás volna, ana hajol, germán hlíd vagy hlídra. A hát hangtól mentünk tovább, hogy volna-e aj stuma, vagyis ajak és ajtónak egy volna-e stumája. Indogermánnál nem lelni fel bolo aj stumát, anatól ezeket a hangokat kiraknánk. De megnéztük a fingár és török nyelveknél a Mund-ot, és azt raktuk ki, hogy ezek bizony indogermán eredetű hangok és a magyar ajak hang nem jen ezektől.
Vagyis egyezést leltünk ezeknél a hangoknál:

Perzsa ánhan= hanti on.
Török aγïz indogermán aiš.
Perzsa ąiϑyā̊=finn aita.
Árja ájati=finn aja.

Az ajtó egy opcionális etimológiáját is átvettük, ahogy Türpfosten,ąiϑyā̊, stakhogy ez a hang volna a finn aita is, úgy azt mondtuk, hogy ez a hang bizonyosan nem az ajtó hang. Az ajtó-ra két fingár etimológia volna, az egyik, hogy a vogul oj-ajt, stakhogy a konkrét interpretációját, etimológiáját nem ismerem, de azt rekkné, hogy antoeren, menekül, fliehen, úgy azt kell mondanunk, hogy az ajtónak ez nem volna az etimológiája. A másik volna a vogul äjīw, de a két etimológiát végvetettük, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak véllosza egyezés volna, ahogy folyton kirakódik, hogy a fingár aj-oj hangok indogermán, példák rá:

-Finn aja:árja ajati(treiben, ag).
-Finn aitta perzsa ąiϑyā(Türpfosten, Vorratshaus, Vorzimmer).
-Finn äijä: a germán āi(Grossvater).
-Finn äimä:görög αἰχμή,indogermán aik̂mos(Nadel).
-Mordvin ažija:árja īṣā́(Deichsel).

A rekkelés maradta tovább, hogy van.e olyan stuma, hogy aj-áj, talán nem, és a magyar Vertiefung, Kerbe, Schlucht rekkésű aj-áj hang valósan ály volna, ahogy erre példák a hangok:görög αὐλών, latin alveus,litván aũlas , norvég aul. Ha nem van így aj stuma, úgy stak egy korcs hang volna az ajtó avagy ajánl. Ennek a két hangnak a lagujára perfektül rakjük az hajtó, hajtor, hajtorja és a hajánl hangokat.