Ento: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar mekegés nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a lektionnál p-vel enteredő hangokat veszünk át, egyrészüket, attól is, hogy az előbbi lektionoknál már regytünk  p-vel enteredő hangokról, azoknak a fazitját is leírjuk. Az úgymond p-vel enteredő magyar hangok nem magyarok, bögarészt attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy p-vel enteredő hang nem is volna a magyarnál(kivétel egy pár hangmímelő hang), stak úgy ha b-p váltás van, az egy germán hangváltás, de ahol indogermán p van, ott a hang nem magyar. A magyarnak mekegett vagy mondott p-vel enteredő hangok 80 százalékja nem magyar, ennek a bögarészje szláv, indogermán p-vel, úgy ezeket a hangokat dúrgerni kell, lagujukra más hangokat rakni.

Lektion96-A p-vel enteredő hangok, ahogy alternatívák rájuk.

Hangok A.

Pajzs, por, pára, péra, puna, pempő, pép, pampog, pumpa, piac, pijóca, pál, pálinka, parancs, pocak, panasz, parancs,puttony,pudding,pohár, perem, póráz,pecsét, pénz, pánt, pásztor, pokol,parázna, permet, pillér, pillanat, páncél,patak,párna,pipa.

Vért, szilda,málma, dohoma, dohonszta,(bölna,bödény, bölma), maroketa, böhöly,böhöjma, böhöjmat, boroma, erjeda, ernyó, örögály,örkény,szigály, stámpály, boljogo, pukul, fűlinka, pucuk, bölga, böka, károgály, kárda, fürma, fermet, erjeszály,rengyó,bölögna.

Pajzs( vért, szilda):ez a hang dúrgertvé kellett váljon, úgy nakta ide stak a germán vért a wehrentől vagy  szilda, a Schild a szel-szil-től.

Indogermán sper, per stumától.

Por( magyarul dohoma, málma): szláv eredetű hang indogermán sper-per stumától, vagyis se nem fingár, se nem magyar hang, hanem szláv, de magyarosabb ide a düh-doh stumától a dohoma vagy a mál stumától a málma.

Pára(dohonszta): szláv eredetű hang, az indogermán sper-per stumától, de ide a magyar hang a dohonszta, az indogermán düh-doh stumától.

Permet(fürmet, fermet, erjeszály): a hang jevevényhang, bizonylosza, hogy görög-e vagy szláv, de indogermán sper-per stumától ered ma-val. Magyarra átírva fürmet vagy fermet volna, attól, hogy  az indogermán sper-per stuma magyarul für és fer. Ámbár de viszont a fermet és fürmet hangok laguján is volna más alternatíva, ahogy az indogermán er stumától ered az erjeszel hang vagyis rieseln, úgy a hang volna erjeszály.

Pina: árja eredetű jevevényhang(ahogy egy előbbi lektionnál olvasni volt), de struktúrálisan a magyar nyelv részje, az indogermán pei stumától ered, rokonja a magyar fa, fű, faggyú, úgy magyarra átírva fűna vagy fana volna.

Péra: árja jevevényhang, újrastak az indogermán pei stumától, de struktúrálisan részje a magyar nyelvnek, ahogy pina és puna és bula.

Puna: az indogermán bö-bő-bu stumától ered, annak p-s formájától, úgy magyar eredetű hang, germános, germán b-p váltás van itt, ahogy  pumpánál is vagy a pempőnél.

Pempő, pép, pampog, pumpa: magyar vagyis germán eredetű hangok, ezek is az indogermán bő-bö-bu stuma p-s formájától erednek.

Piac(maroketa): ezt az olasz hangot dúrgertük  az ősmagyar maroketára.

Pijóca(böhöly, bölöjma, bölöjmet): erről a hangról volt már beszéd, ésha ez a hang is az indogermán pei stumától ered, úgy ennek a hangnak a rekkésje a Schwellender, attól, hogy az árja pájáté verb és a piti substantív ennyit tesz, úgy rokonja a pinának, pérának, fűnek és a fának. Stakhogy ez a hang is p-vel entered, úgy dúrgerni kellene, az alternatíva volna, hogyha ez schwellend-et rekk a bö-bő stuma, mondjuk a böla h-s formája a böhöly, de ez a hang rekkja, hogy Hügel is, vagy ugyanstak a bö stumától bölöjma, bölöjmat.

Patak(ernyó, erjeda): a patak szláv eredetű hang ahogy p-vel entered, úgy ezt a hangot a magyar nyelvtől dúrgerni kell, ahogy már előbbi lektionoknál dúrgertük is.  Az ősmagyar hang ide az indogermán er-ár stumától erjeda, ahogy erjed, germán rída, vagy ernyó az ern-től, jó-val vagyis a német Rinne.

Perem(boroma): ez egy magyar hang volna, stak kurka, korcs, p-s formája egy b-s hangnak, az indogermán, magyar és germán bor stumától, úgy azt mondjuk, hogy boroma.

Póráz(örögály, örkény): ez egy szláv hang, ahogy p-vel entered, úgy dúrgerjük. Ezt a szláv hangot átírtuk magyarra, attól, hogy ez a hang az indogermán uer vagyis magyar ör stumától erd, úgy iderakódott az örögály és örkény(árkány?).

Pecsét(szigály, stámpály, bolyogo) vagyis Petschaft: a hang szláv eredetű, de a német nyelvre is átment, úgy bizonylosza, hogy a némettől vagy a szlávtól ered-e. A pecsét egy szláv hang, ahogy p-vel entered, a magyar nyelvtől nem rakjuk ki, de sokkol inkább  a német hangokat, anak a  ősmagyarok volnának, ahogy szigály, a Siegel, szak-szig-szagg stumától, ahogy stámpály a steu stumától,a  német Stempel, vagy a boljogo a bélyeg hang valós formája.

Pénz: indogermán spen stumától ered, ahogy a magyar fon és fűz, talán a fizet hang is(de ezt dúrgertük). A pénz latin eredetű hang, a pant-tól ered, ettől ered a német Pfand is. Azt raktuk ki ennél a hangnál, hogy szláv, habár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és a latin hang a germánnál is ott van, attól, hogy az ősmagyar Kriegsverfasssungnak nem volt a pénz a részje, ahogy sklavisch hang, úgy ezt a hangot dúrgerni kell, szláv is, p-vel s entered és nem a Kriegsverfassung részje, már más ökomókiát rekk, nem az ősmagyart.

Pánt: az etimológia bizonylosza, két etimológia is volna ide, az egyik, hogy a német Band hang p-s formája, a másik az, hogy az indogermán spend-spen stumától ered, ahogy a pénz is, a Pfand, vagyis a latin pant volna ez a hang. A Band és pantu(litvánul) rekkja azt, hogy Fessel, Band, ígyhát bizonylosza az etimológiája, de én inkább  a pantut vélném a hangnak, attól is, hogyha germán volna, úgy volna magyar is, de a hang p-ve van, úgy inkább a latin pant és a litván pantu ez a hang, úgy dúrgerni van.

Pál, pálinka(fűl, fűlinka): erről a két hangról volt már beszéd a brennen-es lektionnál, hogy indogermán és szláv eredetű hang, ahogy ez a hang ottt van  fingár nyelveknél is, ott szlávok, a magyar forma talán fűl volna, ez már germán hang. Vagyis a pál magyar formája fűl, a pál hangot úgy dúrgerni kell, a pálinkát átírni fűlinkára.

Pokol(pukul?): ahogy már írtuk, úgy az etimológia bizonylosza, ha kretény hang, úgy jevevényhang volna, így két szláv etimológia is volna, stakhogy a posztkretény időnél nem rakem ezt a hangot, úgy nekem a pokol a pukul a bagman, a bö stuma p-s formájától, ahogy a pucuk, a pocak.

Pocak(pucuk, böka, bölga): erről a hangról is volt már beszéd, hogy a bő-bö-bu stuma p-s formájától ered, ahogy a pukul, úgy a puka hang vál itt puca-vá vagy poca-va, vagyis a k c-vé, de előbb vált a b p-vé. Én a pocak hangot inkább u-val mondanám, pucuk-nak, stak a probléma, hogy ez is p-vel entered, habár germán és a pempő hangot is engedtük ittmaradni, de stak dúrgerném az előbbi lektionnál átvett bölga-ra és böka-ra.

Puttony, pudding: a bö-bő-bu stuma ps formájától ered, vagyis magyar hangok volnának, attól, hogy germánok. A puttony más formája a Butte, a pudding-nak puddog vagyis schwellend. A pudding hang így magyar is volna, nem stak angol, sőt ősmagyarnak is mondanám.

Parancs(rengyó): szláv eredetű hang, ezt a hangot dúrgetük az indogermán és magyar ar-ra-re stumától eredő rengyóra, a reden nazális formájától, a rend-től.

Panasz(károgály, kárda): a panasz egy rút szláv hang, p-vel entered, úgy ezt a hangot dúrgertük az indogermán ger stuma germán és magyar kár-os formájától károgályra és kárdára.

Pásztor: ez a hang nem szláv eredetű hang, ahogy már volt róla beszéd, hanem latin, a latin pástor, ez sok nyelvre átment, a germánra és a szlávra is. A pásztor hang egy indogermán pá stumától ered, rekkésje füttern, ettől ered a páter hang is. Habár latin erdetű hang, mondjuk szlávnak, attól, hogy ronda p-vel van, úgy dúrgernénk, ha latin volna, stakhogy latin is, úgy egy Wanderwort. 

Pillanat(rebben, rebbenés): erről a hangról is beszéltünk már, igenstak jevevényhang, az indogermán pel stumától ered, ahogy a pillangó, ez volna folyangó vagy félangó, úgy a pillant és a pillanat és a pillangó hangokat dúrgertük, átírtuk a struktúrát is, attól, hogy pillant vált boljok-vá, ahogy rebben-vé, az indogermán r stumától, ettől az erebh, a pillangó folyongó vagy félangó-vá a foly-tól vagy a félé-től, az indogermán pel stuma magyaros formájaitól.

Pohár: germán eredetű hang, a Becher p-s formájától, talán bajoros, de egy latin bacarium hangtól ered. Bizonylosza, hogy a hang magyar-e vagy se, attól, hogy germánra is átment, ahogy látni van, a latin hang, ahogy a magyar nyelv germán nyelv. A probléma stak annyi, hogy ez is ronda p-vel entered.

Parázna: az etimológia, ahogy már beszéltünk róla, bizonylosza, szláv prazan-nak mondják, ana kifogyott volna. Stakhogy ez a hang nem rejmed a magyar struktúrának, úgy volna, hogy ez a hang az indogermán peresna, ana azt rekkja, hogy Schuld. A parázna egy felesleges hang, az etimológia bizonylosza, struktúrálisan az indogermán peresna rejmedne ide, de inkább dúrgerni kellene.

Pillér: latin eredetű jevevényhang. Ez a vándorhang sok nyelvnél ott van, ahogy a német Pfeiler rekkja ezt. A pillér hang a latin pile-től erede, ez a fog-tól, indogermán pag-pák-tól, vagyis olyat rekk, hogy ana fog, de inkább dúrgerni kellene ezt a ronda p-vel enteredő hangot.

Páncél: latin eredetű, de a németán át, jevevényhang,a latin pontextől, indogermán pank-pang stumától.

Párna(bölögna): erről a hangról is beszéltünk már és kirakktuk, hogy két etimológia is volna rája, az egyik szláv, vagyis szlávnak mekegik a fingristák az indogermán per stumától, ettől volna az árja párna a magyar párna, ahol a párna Fiedert rekk. A másik opció volna, hogy a bö stumától ered, vagyis a bölög-től, ettől ered a német Polster is. A párna így p-s formája volna(ahogy Polster) az árja bárhana-nak, stakhogy így árja eredetű hang volna, ahogy a bársony(de erről már írtunk), attól, hogy az l r-vé vál. Ha ettől az árja hangtól a párna hangot visszaírjuk, úgy bölögna-t rakunk ki, vagyis: párna-bárhana-bölhana-bölögna, ez a hang a germán bolgin, rekkésje geschwollen, úgy a párna hangot átrírtuk bölögmára.

Pipa: ez a hang, kivétel a Pfeife, a németnél is hangtolódás nélküli, ahogy ezt rekkja a két német hang a piepen és piepsen. A pipa így a német piepen verbtől ered, de latin eredetű hang, ahogy a német Pfeife is, a latin pípa. Ez a hangmímelő p-s hang akceptálni van, attól, hogy a németnél is p-s, de nem ismerni, hogy eredeti germán hang vagy sem.

Szláv hangok indgermán pel stumáktól: palacsinta, palack, poloska, polc, pálca, penész, pelenka, pelyva,palást.

Egyéb szláv hangok: parázs, pernye,parlag.

Hangok:hőmály,mohatra, bolonka, olma,szakajtra,szakajna, szakajta,izzja, izzma, sülma, fereg, fernya,indály,imboly, örjögály,ferengály, göngyály,stukkó, félka, félyva, hántvány.

A fenti hangok szláv hangok, ezeknek együttesje, hogy ez vagy az a hang egy indogermán pel stumától ered, ahogy az is, hogy ezek a stumák a magyarnál nem ármányok, nem nagyok, hanem stak izoláltan áll itt egy vagy a másik magyar, vagyis germán hang egy pel stumától, ahogy fekszik(legszik), fél, fehér,fátyol, fágyni. Ezeket a ronda p-vel enteredő szláv hangokat dúrgerjük ősmagyarra alternatívákra, stakhogy ezeket az ősmagyar alternatívákat, habár előbb probáljuk ezt vagy azt átírni az arányoló magyar formára is, nem az izolált hangoktól rakjuk ki. 

Penész(hőmály, mohatra, olma, bolonka): a penész hang szlávnak boljad, stak nem regályos. Ez a hang az indogermán pel stumától eredne, ettől a német fahl és ettől igenstak a magyar fehér hang és a penész a szláv plésn  volna, úgyhát ez a hang fehéret rekk. Ezt a penész hangot kell így átírnunk magyarra, ennél az átírásnál van két fehéres opció, egy nedves és egy olvadó. Németül  penész Schimmel, ana hang az indogermán kei és skái stumáktól ered, ettől a hő és a dúrgerta szín és a hold hang is, úgyhát a Schimmel magyarul hőmály volna, attól, hogy a hő bolo, fehér, a penész fahl. A nedves perspektíva a moha germán eredetű hangtól eredne, ahogy mohatra. Az olvadó perspektíva vagyis róadó, rohadó perspektíva az ol indogermán stumától eredne, ahogy olvad, old, ez a hang a germán olma volna. Stakhogy ha a penész stumája pel és fahl-t rekk, úgy inkább egy fehér hangra kellene dúrgerni. A fehér hang lagujára írtuk a magyar és germán bol stumától a bolo-t vagy bala-t, de inkább bolo-t, ezt tovább rakjuk nk-val, úgy kirakódik bolonk, ettől a bolonkni verb vagyis a német blinken, ettől a germán blankon, ez magyarul bolonkna volna, és ez a hang is rekk Schimmel-t, úgy a penész hangot dúrgertük bolonkana-ra, a maradáj három hangot máshol is leraknánk.

Pelenka(índály, ímboly, örjögály, ferengály, göngyály): ezt hangot dúrgerni kell, attól, hogy egy p-vel enteredő szláv hang,szláv pelenától. Ez a hang is egy indogermán pel stumától ered, ahogy a vélt penész is,rekkésje örjelés, hajtás. Ettől a stumától kevés magyar hang van, stak annyi, ahogy a fágyni verb a falten-től avagy a fátyol a Falte-től, de ezek izolált hangok, a fágyni verb ma már nem is van. Ha már rakjuk, hogyan is rekk a pelenka hang vagy a Windel, hogy ez a hang az anat az ember fágy vagy indel(windeln), úgy alternatíva volna, a pelenka hangot átírni egy hajtásos hangra. A kicsi stuma, az indogermán pel-től nem játszik itt, attól, hogy kevés a magyar hang ettől, mondani volna, hogy stak maradájok, úgy mondjuk a Windel stumárja, az íjre, az indogermán uei-től írnám át a pelenka hangot, úgy hogy így a Windel magyarul índely volna, ahogy ín és ínog és índa, úgy índely a Windel, továbbá az indogermán uei-től ered a magyar imboly hang is(rokonja a Weib), úgy nyugodtan volna mondani, hogy a Windel az imboly, a hajlástól, ingástól. Mondani volna továbbá az indogermán uei stuma uer-es vagyis magyar és germán ör-es formájától az örjögel verbtől az örjögály, de ezt annyira nem bírem. Ott volna még a hang, hogy ferengály az indogermán per-sper stumától, attól, hogy a Windel fereng, forong, úgy ha itt vagyunk úgy a gheu stumától a göngy-től, hogy göngyöly, attól, hogy a Windel-t göngyöljük.

Úgyhát az alternatívák a pelenka hangra:

-Índály(Windel)

-Ímboly.

-Örjögály.

-Ferengály.

-Göngyöly.

Indogermán pel stumától, a magyar fél-től, polc, pálca és a pelyva a Spelt(szakajta, szakajna, szakajtra, hántvány).

A fenti három szláv hang újra stak egy indogermán pel stumától ered, ahogy a penész egy pel-től és egy másiktől a pelenka, de ennek az indogermán pel stumának a rekkésje, hogy spalten és ez a német hang is ettől ered, stakhogy a magyarnál se verb se más substantív nem van ettől a stumától, stak egy izolált substantív, ez a fél, a halb hang. A polc és a pálca egy és ugyanaz a hangok, magyarul volna félka, attól, hogy a polc és a pálca gespalten van, a pelyva az félyva, ez volna a német Spelt. A három hangra az alternatívát egy spalten-es vagy szak stumától és verbtől raknám ki magyarul. Elébb itt van  szak stuma, ezt továbbrakjuk ja-val, úgy kirakód szakaj, úgy a poc laguján rendes volna a szakajta hang vagyis a német Scheit,a pálca laguján szakajna volna, vagyis a német Schien, a pelyva laguján szakadra, úgyhát:

- szakajta: Scheit, polc.

-szakajna: Schien, pálca.

-szakajdra: Spelt, pelyva, félyva.

Stakhogy a szakajdra laguján mondani volna a schinden-től, vagyis a hánt-hant-tól, hogy hántvány, ahogy a szakajta laguján, hogy stukkó, vagyis stak az ármány steu(csu, csé, csá) stumától. oábbi alternatívákat leírni hosszú volna, ide stak nakta, hogy ezekkel a hangokkal kiváltalni volna az indogermán pel stumától eredő három szláv hang.

 Indogermán pel stumától(feld, feksz): palack, palacsinta, poloska, palást.

A négy jevevevényhang az indogermán pel, rekkésje platt és flach, stumától ered. Ez a stuma  a magyarnál nem fontos, attól, hogy stak a flach-tól van, bírjuk a feksz verbet. De ezt inkább dúrgertük. A palacsinta latin hang, a másik három szláv, de ugynattóla  stumától. A palack más, germán formája a flaska, úgyhát falackonra át volna írni a palack. Az indogermán pel stumától a magyarnál platt és flach nem van, de bögarészt indogermánul ettől a stuzmától rakják ki a laposat. A poloska és a palacsinta hangfokat átírnánka  lap stumától( le stumától, germán eredetű hang, vagyis magyar) lapacsintára és laposkára. De van két másik stuma is, anatól platt-to raknánk ki. A két stuma egy partikeltől ered, a te partikeltől a ten flektáva a-val, így rakód tana, vagyis a dünn, de rendes mondani tany-teny-nek is. A te partikeltől ered a tel stuma(talál, talaj, tol), vagy a te l-vel, ezt flektáljuk a-val, úgy kirakód tal, ettől a tal-tóül ered a talaj és talama. A tan, hogy dünn, úgy lapos, kivo na rakni a poloska és a palacsinta és flaska is, vagyis tanaska és tanacsinta-ként, a tal stumától talaska és talacsinta volna a hang. Ezeket a hangokat most rakjuk ép, nakta stakan yi, hogy a pal-pol stumát a lap-tan-tany-tal stumák kiváltanák.

Parázs(izzja, izzma, sülma, fereg): ez is egy ronda szláv hang, az olyan szláv hangok, ahogy por és pára rokonjaik a parázsnak, attól, hogy indogermán sper-per stumától ered a három szláv hang, rekkésje das Sprühende. A parázs így a magyar fer-for-für stumától ered g-vel, vagyis pereg volna, stakhogy ez is egy jevevényhang, a zs-n látni van, hogy szláv, attól, hogy a szlávnál vál a g zs-vé. A pereg hang magyarul forog, fereg, úgyhát a parázs hang át van írni magyarra, vagyis fereg-re. ez a ferg volna az egyik alternatíva, hogy a ronda parázs hangot(zs-vel!) tükörátrakással dúrgerjük. A továbbiakat már átvettük a 70. lektionnál a brennens verbeknél, ezek rekkint az alternatíva volna az izzja, izzma, vagy a sül indogermán stumától sülma.

Ígyhát a parázs alternatívái: fereg tükörátrakással, sülma, izzja,izzma.

Pernye, pír: ez is egy felesleges szláv hang, dúrgerni való, attól is, hogy p-vel van. Két etimológia volna rája, az egyik, hogy az indogermán sper-pre vagyis sprühen stumától ered, a másik, hogy a jevevényhang pír, a szláv píriti, hang rokonja és úgy a pernya a szláv pyrina, ennek rokonja a germán fón ahogy a Funke. Úgyhát ha az volna az etimológia, hogy a pernye a Funke, úgy a fentiekre dúrgerné az ember a pernye hangot, vagyis az izzja-izzma és sülma hangokra, és így a parázs és pernye hangokat dúrgertük is ugyanaz a hangokra. Stakhogy az ember itt a jevevényhang per és pereg stumát hallja, vagyis azt, hogy a pernye az pereg, ennek a magyar átírásja,a hogy már vettük a ferg-forog, úgy  fer stumától mondaná az ember, hogy fernya. Stak sajnos, hogyha a pernye a pirít hang rokonja lna, úgy sajnos a pírit hang nem van dúrgerni, alternatíva bé nem volna, úgy a szláv pirít hang megmarad.

Parlag(átlagu, dúrejszka, boroka): a parlag azt rekkja, hogy ungebrochenes Feld, de szláv eredetű. Konkrétan átlagu volna attól, hogy a par az per, ez át volna. A per hang lagujára rakjuk az indogermán áti-t, vagyis a magyar át-ot. A lagu egy ősmagyar hang, ahogy már erről előbbi lektionnál beszéd volt, hogy lag a le stuma flektált formájától ered, múltidős a-val, la. Erre a la-ra rakód a g, úgy kirakódik ena lagu. Így már át is írtuk a parlagot tükörátrakással, vagyis így átlagu volna, habár a per azt is rekkja, hogy ki, úgy kilagu volna, ki van véve. De nehéz mondani, hogy hogyan is van az átlagu, attól, hogy most ez gebrochenes Feld, stak nem dúrajtott, vagy stak ki van véve, attól, hogy a német Driesch és Brache rekkna dúrványt és tarványt is. A két hang magyar átírásja volna dúrejszka és boroka, stak a probléma, ahogy írtem,. hogy nem rakem, hogy most ezek a feldek tarva, törve vannak-e vagy stak ezek a feldek tarják, törik a tarványok, dúrványok, szántott feldek egységjét.

 Anto.

Ennél a lektionnál ígyhát a p-vel enteredő hangokat vettük át, nem az összeset, stak egy bögarészjét, de majd írunk egy újabb lektiont, egy lektiont a p-vel enteredő hangokről 2-t, ott majd átveszünk újabb 30 hangot, de itt most többet vettünk át ahogy 30. A p-vel enteredő hangokról így azt mondjuk, hogy nem magyarok, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a magyarnál stak indogermán hangok vannak, stakhogy p-vel enteredő hang nem volna, attól, hogy volt p-f indogermán-germán váltás. A p-vel enteredő hangokról így azt mondjuk, hogy egyrészjük magyar, germán, hol b-p váltás van(pohár, de ez latin hang, pempő), vagy latin hang, vagy hangmímelő, ahogy piepen és pípa, de bögarészt szláv hang. A szlávnak mekegett hangokról folyton kirakódik, hogy nem szlávok,de felboljad, hogy a p-vel enteredő hangoknál hogy oly sok hang is szláv és itt van a valós szláv inpout.

Az átvett p-vel enteredő hangok,ahogy alternatívák rájuk: pajzs, por, pára,péra, puna, pempő,piac, pijóca,pál,parancs, pocak, panasz, pálinka,puttony, puding, pohár, pipa,perem, póráz pecsét,pénz, pánt, pásztor,pokol, parázna, permet,pillér, pillanat, páncél, patak, párna.

Magyar hangok: vért, szilda, dohoma, málma, dohonszta, bölna, bödény, bölma, maroketa, böhöly, bölöjma, bölöjmöt, boroma, erjeda, ernyó, örögály, örkény, szigály, stámpály, boljogo, pucuk, bölga, böka, károgály, kárda, fürma, fermet, erjeszály, rengyó, bölögna, folyangó, félangó, boljokni, rebbenés.

Hangok B: penész, polc, pálca, pelyva, pelenka, poloska, palack, palacsinta,palást, parázs, pernye,parlag.

Magyar hangok:hőmály, mohatra, bolonkna, olma, szakajna, szakajta, szakajdra, stukkó, hántvány, izzja, izzma, sülma, ferg, fernya, índály, ímboly, örjögály, ferengály, göngyály, félka, félyva. Talacsinta, lapacsinta, tanacsinta,falackón, tanaska, talaska, tanyska, laposka...

Glut: izzja, izzma, sülma, a parázs fereg volna.

Asche: izzja, izzma, sülma, fernya.

Windel: indály, örjögály, göngyály, ferengály, ímboly.

Schimmel: hőmály,mohatr, olma, de inkább bolonkna.

Brett a borda:szakajta.

Stab, a csaba:szakajna,stukkó.

Spelt, Spreu:félyva, hántvány, szakajdra.

Pol-pal: lapacsinta, tanacsinta, talacsinta,laposka, tanaska, talaska.

Brache, Driesch: dúrejszka, boroka, átlagu.