Lektion84-Az utolsó ármány árna a fingó-türkizmusnak anta.

Hangok: gyúl, gyula, kündü, kindins, de inkább rakó, bolajgo-bélyeg,boljata-boljanta-bilincs, bill-boly,böda,búza,böltorján,bojtorján,bödény,bödély,bödda,bölögma,bölögány,bársony,árkány-örkény,ártány,vályú, ölel. Bocsát az bótjan? Az üdv az ida vagy vídu?Köles, köldök, kölyök. A hang Töhötöm nama, ahogy duta, duto, teutna teutma.

Gyula, kündü.

Ezeknél a hangoknál nem rakni, hogy valós magyar hangok vagy nem, vagyis azt hogy a görögök leírásja a magyarokról másodlagos-e, így a hangokat más népektől vették-e, ahogy az is bizonylosza, hogy a görögök a magyaról írnak-e, ahogy az is, hogy ha igen, úgy a leírás autentikus-e? A fenti hangokat nem igen mondanám a magyar nyelv részjének, attól, hogy rekonstruáltuk már az ősmagyart az indogermán ar-ra-re stumától, ahogy rakó, raktár, rekkár, rektár hangokat is, úgy ezek az ősmagyarok.

Gyula.

A gyúl hangról volt már beszéd.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/03/03/lektion70_-rovid_lektion_a_brennen-es_verbekrol

Gyújt, gyúl.

Ezeknek a hangoknak az etimológiája totálisan bizonylosza, annyi bizonyosan látni van, hogy az l és a jt indogermánok és germánok, de indogermán gyú stuma nem ismert. A gyú stumától nem rakni továbbá, hogy ez gw volna-e vagy j hang, így stak találgatunk, attól, hogy a magyar nyelv egy indogermán nyelv, úgy az opció volna indogermán gwel stuma, ahogy glühen, vagy az árja jválá, jvalati.

A probléma ott van, hogy a magyar gyúl, gyújt árja eredetű hangnak boljad, az árja jválá-nak, ez a török hang is, ahogy Fackel, így a török hang árja eredetű hang, a magyarnál verbkét is ott van az árja hang, habár egy germán nyelv. Ha a gyula hang így egy volna a török jula-val, úgy a hang nem volna török, attól, hogy a török hang az árja jvala.

Ranakeredva: a gyula etimológiáját így bizonyloszának rekkjük, tovább rekkni nem fontos, attól, hogy az ősmagyar formulákat kiraktuk, ahogy bé nem rakni, hogy a gyula hang magyar volna-e, stakhogy a török hang árja eredetű hang, ez az árja hang itt van a magyar gyújt-gyúl verbeknél is.

Kündü: az etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy játszik-e ez a hang a magyarságnál, de attól kell enterednünk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak egy opció volna, hogy a kündü azt rekkja, hogy lagurekkár, Statthalter. Ha a kündünek volna dolga a magyar nyelvvel, ahogy a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, úgy az indogermán gen stumától eredne, ahogy genom, nation és egyéb hangok, ahogy ettől a kind is. A gót kindins azt rekkja, hogy lagurekkár, Statthalter, habár eredetileg nem, attól, hogy a gen indogermán stumától ered, vagyis a kuning ahogy a kenéz rokonja, talán germán knēaz, stakhogy gótul az imperator a du stumától ered, ahogy thiudans, mondjuk ez Ermanarich, egyéb Kuningok stak kindinsek, vagyis lagurekkárok, Statthalterek.

Bélyeg, avagy bolajgo, ahogy billincs, vagyis boljanta.

Rakvány: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a hangokat úgy kell kirakni, hogy rakjuk magyarul, vagyis indogermánul. Az elsőbbség a hang kirakásjánál így az indogermánnák és germának jár, nem a töröknek.

A bélyeg hangot a török belgi-től teszik eredni, a bilincs hangot a török bilik-től, stakhogy ennyi erővel zulu is volna, stak hasraütés, de hogyan? Így zulura is volna arányoló hang, úgy hasraütéssel zulu is volna, habár a magyarnak dolga nem van a zuluval, ahogy a törökkel se. Az elsőbbség így a germánnak jár az interpretációnál.

Onto, a magyar boly, ahogy bolyong, ahogy bill, ahogy billen stumákról.

A két fenti hangot dúrgerni kell, áttétesek, obejktívosok, nem a stumától beszélnek, hanem objektumról, ahogy jevevényhangok is, németek. A boly hangról volt már beszéd, hogy ez a bö-bu-bő, vagyis indogermán beu stumától ered, de a bill hang is, vagyis a német Ball-tól, ana bölna, bölény volna. A bill forma német dialektikus forma,talán hesseni vagy holland. A bolyong hang a német bolon-tól ered, a billen a német-dialektikus billen-től.

Ranakeredva: a billen hangnak így dolga nem van a bilincs hangval.

Bélyeg, boljogo:ez a hang ősmagyarul bolajgo volt, a magyar, ahogy indogermán bol stumától, ettől ered az ősmagyar Farbe is, a bolja, ja kausatív-presenzvel, ahogy ez a possív is, erre rakód a gho partikel, vagyis így boljog vagy boljag. Az indogermán formája bhléig, ettől így ősmagyar boljog. A bélyeg forma átvetődéssel rakódott ki, vagyis, a ja é-vé vált, bolég, az é az entora ment, így bélyeg-vé vált bolojgo.

Bilincs, boljota, boljanta:

Ez a hang az ősmagyar nyelvnél fém-et rekkett, attól, hogy a fény egy jevevényhang, görög, a görög pheino, feino-től, ez is a bo-bol stumától ered. A bol stumától ered a bolja, ez az ősmagyar Farbe, ahogy Licht is, erre egy kausatív to vagy ta mútlidejú forma, ahogy talán a germán verb blíthon rakód ki. A hang ki van rakni úgy is, hogy egy jan és rája a ta partikel, bizonylosza, stak egy biztos, hogy ez is a bol stumától ered, eredetileg Metall volt, ana boljad, glänzt.

Búza, avagy böda, böta,ahogy böjtorján és böltorján.

Búza: ezt a hangot töröknek makogják, a török bugday-nak, de ahogy látni, az etimológia stak fingrizmus, attól is, hogy a magyar nyelvnek, ha indogermán és germán nyelv, dolga van a törökkel? Nem! A magyar itt a buz hangot hallja, ez a buz, buzog hang igenstak az indogermán beu, vagyis bö stumától eredne, attól, hogy két indogermán etimológiai alternatívája volna, de inkább mondjuk azt, hogy a búza buzog. A z itt problématikus, hogy ez most t vagy d vagy tt volna. Németnél a tt-s forma vál z-vé, vagyis buzen verbvé, de ott van az angol bud ahogy to bud hang is, ahogy a görög βυζόν, ez volna budio. Az etimológiáját így stak sematikusan rakjuk ki, bizonylosza, hogy ősmagyarul a hang böda, böddo vagy bötta volt. Egyrakásúbb volna a buzog és a búza hangokat bödög és böda hangokra átírni, attól is, hogy a bödény, az bödna volna, germán byden, német Bütte, ahogy latin butina. Ettől így itt egy további hang is ki volna rakni, ahogy bödély, vagyis Beutel.
Ígyhát:
Bö stuma.
Bödni: verb, ahogy annyi, hogy bőedni, a magyar most itt indogermán ed kausatív-presenzvel hallja, habár a buzog talán germán buten volna.
Böda: búza, ahogy bud,βυζόν.
Bödan: buzzan.
Bödény: buden, budenja.
Bödög: buzog.
Bödély: Beutel.

Onto: bodza, ismerlosza etimológiájú hang, talán bödda?

A magyar bodza hangot a szláv boze-nak mondják, stakhogy ennek az etimológiája bizonylosza, ahogy nem ismert a szláv d-s formája. Egyesek a Büche, bükk hangval teszik össze a szláv hangot, de ez is bizonylosza. Opcionális etimológia volna, hogy a bodza az bödda volna, vagyis a búza, a böda és a buzog, talán buzen rokonja, talán germán budda vagy butzen. Igen gyakori, hogy dd-s vagy tt-s hangoknál a második d vagy t z-vé vál, így rakódna a bodza a budda, bödda hangtól, vagy a butt-tól is, ahogy botze.

Bojtorján, magyarul böjtorján vagy böltorján volna, vagy böldorján.

A bojtorján hangot a török baldirgan hangak mondják, stakhogy a magyarnak dolga nem van a törökkel, ha a török és a magyar egy, úgy a hang germán volna. A magyar a bojt hangtól hallja ezt a hangot, a böjt hang a bö, indogermán beu stumától ered, stak bizonylosza, hogy a böje-ra rakód a to vagy a böl-re, ahogy böldár, bölto, vagyis bátor hangok rakódnak ki. A további probléma, hogy van a germánnál a baldrian hang, ez is ugyanazt rekkja, hogy böjtorján, böltorján, de ez honnan ered? Igenstak az volna, hogy a germán bladrian valósan a Blatter-től ered, vagyis Blatterien volna, úgy a germán hang nem a latin valerian-től volna, hanem a Blatter-től.

Itt mondjuk stak egy mód volna arra, hogy az összes hangot rekkjük, hogy hogyan is vannak, ez a mód a pina artájá, furcsa módon! A bödény volna így a vulva, a böda, a búza a stikló, a bödély a hüvely, a böltorján a szeméremajak. A bozót volna a punaszőr. A bozót hangról volt már beszéd, hogy bizonylosza, de igenstak ez is a buz, vagyis böd stumától ered, ahogy német bózo.

Bársony, magyarul bölögna, bölögján, bölögány, bölögnja, bölögma.

A bársony hangot töröknek mondják, makogják, ezenkívül perzsának, de nem biztos, hogy az etymology raktaga. Az bizonyos, hogy a hang nem magyar, de nem török, nem is perzsa, hanem árja eredetű hang, és nem egy volna a szokott perzsa etimológiával. A bársony hang az árja bárhaṇa-tól és az árja barhíš-tól ered, vagyis a bö-böl stumától, attól, hogy az árjánál vál az l r-vé, a német Polster rokonja. A magyar bölög így a hang stumája, ettől volna kirakni ősmagyar hang, a Polsterre is, ahogy bölögna, bölögján, bölögány, bölögnja, bölögma.

Árkány, magyarul talán örkény, de bizonylosza.

Az árkány etimológiája bizonylosza, de nem török, hanem indogermán eredetű hang, inkább görögnek boljad. De enteredjünk ott, hogy a magyarnál van az ár stuma, ez az indogermán er-től ered, ahogy van az ar-ra-re stuma, ez is indogermán, talán ettől eredne az erk, de ez bizonylosza, erről már volt beszéd. Az árkány hang a görög ἀρκάνη, és ettől a görög hangtól entered a probléma, attól, hogy az etimológiája bizonylosza, ahogy a latin arāneus-nak is. Egyesek az indogermán ar-ra-re stuma-tól, ahogy magyar arány és ara, arma, teszik eredni a hangot, ettől egy hipotetikus arak, ahogy szőni-fonni stumától, úgy magyarul arkány volna. Az ar-ra-re stuma ilyen rakelésje stakhogy stak görög és latin volna, stak ők bírongták volna az ar-ra-re stumát a szövésre és fonásra, más indogermán nem. De ha ez így van, úgy hogyan volna, ha van a töröknél egy ar stuma, ana azt rekkja, hogy fonni? Ez a török hang igenstak indogermán volna, talán görög, attól, hogy a ἀρκάνη hangra volna egy másik etimológia is, éshát az indogermán uer stuma, ez a magyar ör, germán hang. A görögnél is vannak formák ettől, anak úgy enterednek, hogy or, ahogy van ér-es forma is, ahogy görög ῥέζω, úgy hogyan ne volna ár-os is? Így a magyar örök, örk, ahogy germán wrek, ahogy wirken is, rokonjának mondanám a ἀρκάνη-t, úgy magyarul örkény volna az árkány. Az etimológia bizonylosza, stakhogy a hang így vagy úgy görög, de a magyar így az ár hangval nem rakel, úgyhát alternatíva rája örkény.

Ártány, bizonylosza etimológiájú hang.

Ennél a hangnál a fenti probléma áll fenn, hogy volna ide két etimológia, a török így vagy úgy indogermán volna. A magyar itt az ár stumát hallja az indogermán er stumától, ennek flektált formája az árt,vagyis ár-to, germán eredetű hang, vagyis magyar, germán artjan. Magyarul az árt annyit tesz, hogy árni tenni, to kausatívval, áradni tenni, stakhogy ta partikelvel az árjánál azt is rekkja, hogy leidend, versehrt. A magyar nem rakna ki az ár hangtól, hogy ez dicső, agresszív hang se tinót, se heréltet, nem magyar mentalitás, az agresszív dicső ár hangra ez nem rejmed. A másik opció volna, hogy a magyar ver és ír, az indogermán uer stumától, ered egy görögös ἀρ avagy ῥέ forma, de erre példát nem lelni.

Vályú.

Ezt a hangot töröknek makogják, stakhogy aki már látott vályút, az igenstak hamar rakja, hogy a vályú a vá, indogermán au-ue stumától ered, válni, vájni verbektől. De lássuk stak a vá indogermán stumát, hogy hogy olyan hangok is erednek tőle, ahogy mondjuk a vágy, indogermán uen, de ezzel dolga nem van a vályúnak, geometriai vál, ahogy vél és választ, ahogy willen, és wollen, ahogy a vágási verbek. Ezt hangot, ahogy a vályút, a magyar így az indogermán au-ue stuma ütési és vágási rekkésjétől hallja. Van egy másik indogermán stuma is, az indogermán uel, de ettől ered a magyar öl, ahogy Schoss hang, attól, hogy hajló verb, a hajló verbek ö vagy é vagy í-vé válnak, úgy ha a vályú magyar hang, nem volna az indogermán uel stumától, ahogy öl. Stakhogy a magyar öl verb, ahogy töten, az indogemán uel stumától ered, vagyis a vágási rekkéstől, úgy ez kivétel. A vályú hang így az öl verb, ahogy a német wühlen rokonja, a wühlen az vályni, vájni, germán vóljan, úgy mondani volna hogy Wühle a vályú hang.

Onto:az öl hang.

Az öl hangnak, ahogy Schoss, dolga nem van egy bugyuta fingár hangval, ahogy szil, szul. Már volt róla beszéd, hogy az összes ilyen sz-es etimológia rakutól, von Grund auf, falsch. Az öl hang stumája az íj stuma, indogermán uei, ez is az indogermán au-ue stumától ered, hajlásös, örjöngő stuma, úgy az indogermán ue ö-vé vál, ahogy az uer-től az ör. Ez a hang, ahogy az öl, indogermán uel stuma, az ör, indogermán uer stuma l-es formája. Konkrét rekkést nehéz mondani, de árja vala, vagy a latin vola, ettől a vulva, volnának a formák, azoktól az öl hang ered.

Karám: etimológia bizonylosza, de annyi biztos, hogy se nem török, se nem szláv, hanem magyar hang, vagyis germán.

Két etimológia van erre a hangra, az egyik az indogermán ger stumától, ma-val, vagyis annyi volna, ahogy krumm, korma, kormány, a másik is egy indogermán ger stuma volna, vagy talán a germán hang a másik ger stumától ered, ahogy a krumm is, a germán kramjan verb, ettől az angol to cram verb is, rekkésje, hogy einpferchen is. A magyar a karima rokonjának hallja, ez az indogermán ger stumától ered, az elsőtől.

Bocsát: ezt inkább a kevés török hang egyikének mondanám, de hogy török inkább dúrgerni kell, a germán, vagyis magyar alternatívát se bírem, úgyhogy inkább török, úgy dúrgerni volna.

A germán etimológia a germán bótjan verb volna, ez azt rekkja, hogy büssen, bessern, a két német verb, ahogy bessern és büssen is ennek a germán bótjan verbnek két formája. A cs egy hangon innen regályos volna, attól, hogy hangon innen az úgymond cs tj volna, ahogy erre volt sok példa, de hangon kint, antonál is gyakori a tj-cs váltás, példa a kapalatja, kalapács, bics, bitj és egyéb hangok.A germán bótjan verb idővel felvett egy másik rekkést is, ahogy enged, tovaenged, úgy ahogy a gótnál a beitan, vagyis bízni hang azt vettaja fel, hogy várni, őredni. A germán bótjan rekkés rekkint, nach Bedeutung azt a két rekkést bírja, ahogy a magyarnál is van a bocsát hang.

Üd-üdv: bizonylosza etimológiájú hang, dúrgerni kellene.

Két indogermán alternatíva volna az üd-üdv hangokra, az egyik eredne az indogermán és magyar al stumától, ennek van rekkésje, hogy odát, ahogy wachsen, élni is, ahogy már erről írva volt, ennek egy d-s formája, ahogy aspirantosan az árja ída, rekkésje, hogy Labung, vagyis alda volna. A másik alternatíva volna, hogy az üd-űz, ahogy ví magyar és indogermán stumától ered, a wit-wíd-től, ahol a ví összeolvad ü-vé. Ettől ered a már megbeszélt vidám hang is. Ettől a stumától ered a latin invitáre is, ahogy a Lebenskraft-tól az árja vídu, egészséges, stark, deréka.

Köles, köldök, kölyök.

Itt a rekkelés az volna, hogy ezeknek a hangoknak volna-e egy együttes köl stumájuk? A köles-t fingár hangnak makogják, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a két utöbbit töröknek, stakhát a magyarnak dolga nem volna a török nyelvekkel.

De előbb egy példa, ez a Töhötöm hang, ezt is töröknek makogják, habár nem biztosan rakni, hogy ennek a Töhötömöknek dolgja van-e a magyarmányval, ha van, úgy török nem volna.

Töhötöm.

Ezt a hangot, a töhötöm hangot török makogják így, egy bullshit hercegnek, de talán úgymond volna, de nem herceg, hanem a fenti thiudans. A magar hogyan hallja ezt a hangot? Hát úgy hogy a töhötöm az dagadt, duta, duadta, vagyis ezt a hangot a töm-től, de ez dum volna, ahogy dumb, így a du stumától hallja, indogermán teue-től. Ez a hang volna így az indogermán és germán teuto, teuton, vagyis a már átvett duta-duto. A két t-nek innento hehe-s hang van, a dut vagy teut hehe-s-vé vál. Az m hangot nem igen rakni, talán mo-s naknemű hang volna, ahogy teutmo, de az is volna, hogy teutno vál teutmo-vá. A teutno vagy teutnos rekkja indogermánul, hogy népet, duta-t bíró, így a töhötöm nama úgymond rekkne herceget is. A magyar így ab ovo a Töhötöm namánál azt hallja, hogy duadta, duta, dagadt, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv is, úgy a Töhötöm hangra stak a teutno, teutmo hangok raktaga etimológiák.

Tetem.

Ana a tetem hangot erintja, úgy ez egy bizonylosza etimológiájú hang, nem igen rakni, hogy itt hogyan is kell rakni, vagyis hogy ezt dutma-nak kell hallani vagy táhtma-nak. Ha táhtma-nak úgy a regály antandatétes, ahogy a Töhötöm hangnál, úgy nem hehes, hanem a h szakad ki, úgy ahogy tihtó-tetű-nél, vagy a tehtő-nél vagyis tetőnél, attól, hogy ennek a stumája a tak stuma, takar, vagyis indogermán teg(decken), a tető indogermán tegto, tehto-tehta vagyis takta(olasz tetto, itt is a regály az , ana a magyarnál). A tetem etimológiája így nem fingár, hanem indogermán, attól, hogy a fingár hang, ahogy finn tahti egy indogermán hangra megy vissza, ahogy mondjuk a görög tékó, a té-tá stumától, ahogy tél, tavasz, tészta, úgy ha a magyar hang ez volna, úgy nem a te partikeltől volna, hanem indogermán a té-tá-tól. De az is bizonylosza, ha ez a hang volna, úgy nem-e stak téta vagy tétó volna, ahogy germán thída.A tetem hangnál halljuk a tenni stumát, ahogy tun, halljuk a té-tá stumát, ahogy halljuk du-tem-töm stumákat is,így nehéz kirakni a hangot.

Így rekkentenünk kellene:

-Dutama: töhötöm, tutama, a du, indogermán teu stumától, úgy volna a tetem dumb is.

-Tétama: a té-tá indogermán stumától, vagy téhtama.

-Tetama: a tenni múltidejével, te-ta-ma.

 Vissza a köles, köldök, kölyök hangokra.

Ha a Töhötöm-nél így a magyar ab ovo a teue indogermán stumát hallja, hogyan hall a fenti hangoknál? Hát a fentieknél ab ovo a köl-kul hangot, stumát hallja, vagyis konyulást, kerekedést, úgy hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a gel indogermán stumát. A köles az kerek, úgy azt hallaj itt az ember, hogy köl stuma, mondjuk egy germán kal-kol, stakhogy a stuma formája nem igen gyakori, de a stumás formára példa a régi holland hang, ahogy kal, ez Kern-t rekk, mondjuk almamagot, attól, hogy köl vagyis kerek. A köldök török etimológiája falsch, ez a hang a kullancs(ana nem szláv, hanem magyar, germán hang) egy más formája(a kullancs a Klette). A köldök germán formája volna, hogy köl, vagyis kerek, a germán klundra, stakhogy ez nazális forma, ahogy a kullancs is.A germánnál a klundra az Knoten,Klumpen. A köldök k-ja, attól, hogy indogermán és germán nyelv a magyar, az örmény vagy szláv nyelveknél gyakoribb forma ahogy stak a germánnál, de a germánnál is van. A klund hang denazalizálva klud, erre az indogermán k, ahogy ok-ek, úgy kludok hang rakód.

A kölyök etimológiája is, hogy török volna von Grund auf falsch. A magyar itt is a köl hangot hallja, vagyis a kerekedést, úgy a kölyök hang a germán kilincs, kulcs rokonja volna. Igenstak sok nyelvnél barno, Kind azt rekkja, hogy Klumpen, erre példa az angol child, ahogy az angol knight hangok,ahol a knight a kony-tól ered, a child a köl-től, vagyis a köldök rokonja volna.A kölyök hangnál rekkelés, hogy az ok későbbi vagy már eredeti indogermán volna,ha eredeti, úgy germán kluk,kulcs, klank volna.

Ígyhát a Töhötöm példáján a köl-ös hangoknál azt hallja az ember, hogy kerek, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy:
-Holland, germán kal-tól: köles.
-Germán klund, klud-tól: köldök.
-Germán klak-tól(kulcs, killincs):kölyök.

Onto: a köles etimolgiája ám bizonylosza, most azt vettük át, hogy magyarul hogyan volna, a magyartól rakva, de az is volna, hogy nem van a magyartól rakni, attól, hogy indogermán jevevényhang, ez az indogermán k-val entered, de magyarul h-val volna, erre példa a kalász hang, magyarul akro, de ezt a kalász jevevényhangot nem rakjuk a magyar systemra. Vagyis így a fingár hang nem volna magyar, az is volna, hogy a fingár hang egy indogermán hang. A magyar system germán.

 Anto.

 Ennél a lektionnál ígyhát átvettük a töröknek makogott gyula hangot, leírva, hogy az etimológiája bizonylosza, attól, hogy a török fáklya rekkésű hang a magyar gyúl hangnál van ott, és ez árja eredetű hang. Ahogy átvettük a kündú vagy talán kindins hangot is, hogy ez is germánnak boljad, de bizonylosza, hogy ezeknek a hangoknak valósan dolguk van a magyar nyelvvel, vagy az ősmagyar systemmel. A bélyeg hang az ősmagyarul bolajgo, nem török hang, hanem germán eredetű hang, ahogy az ősmagyar boljanta, boljata is, vagyis a bilincs. A bill-boly hangokat dúrgertük, attól, hogy ezek a stumák németeknek boljadnak, a bö stumától, objektívos verbek. A búzáról is írtuk, hogy ősmagyarul böda volna, nem török eredetű hang, ahogy a böltorján se, ez is germán, vagyis magyar eredetű hang. Írtunk egy ősmagyar hangot is a bödályt, a Beutelt. A bodza etimológiáját bizonyloszának írtuk le, talán a bödda volna? A bársony hangról írtuk, hogy ez egy árja hang, igenstak a bö stumától ered, a bölög-től, így volna bögölma bölögnya. Az árkány hangról azt írtuk, hogy görög volna, magyarul talán örkény hang volna. Az ártányt bizonyloszának írtuk. A vályú hangot germánnak, vagyis magyarnak írtuk a vál-váj vagyis wühlen verbtől. Az öl, ahogy Schoss, hangot az indogermán uel-től tettük eredni. A bocsát hangot bizonyloszának írtuk le, volna germán, vagyis magyar etimológiai alternatívája is, de inkább dúrgerni kellene. Az üdv hangról ahogy üd-ről azt írtuk, hogy bizonylosza, nem török eredetű hang.

Így ennél a lektionnál a fingó-türkizmus mára nagyobbrészt antoregyve, cáfolva van, kevés nem átvett hang maradt, rekkve, hogy a török etimológiák bullshitek, falschak, anak maradtak, azok majd későbbi lektionnál rakódnak rekkésre, ahogy mondjuk a maradta madárnamák, ezek a Madárnamák3-nál, ahogy majd később írunk a gy hangról is, itt a török etimológiák rakódnak, itt átvesszük a gy-vel enteredő töröknek mondott hangokat, ahogy íruk majd Az iráninak mekegett hangokról2-t is. Ha ezekkel megvagyunk, úgy látjuk, hogy a sok töröknek makogott hangtól stak 40-50 hang marad, ana volna török, de ezek nem ősiek, stak kunok, besenyők, bolgárok és oszmánok, vagyis a török nyelvenk, ahogy a fingárnak se, a magyar ősidővel dolga nem van.