Ento: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az új-ónemmagyar mekegés nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a lektionnál töröknek és szlávnak mekegett állat- és dühornamákat veszünk át, anak nem szlávok se nem törökök, ahogy ismerlosza hangokat is, anakról kirakódik, hogy szlávok, vagy töröknek mekegett hangokról, hogy szlávok, ahogy átvesszük bögarészt a juh tematikáját és koncepcióját, anaról kirakódik, hogy indogermán és germán, ahogy mondjuk a juh, az ürü vagy a szláv jerke, a probléma itt már stak annyi, hogy a tematika nem bizonyosan indogermán, attól, hogy a fenti indogermánnak mondott hangok izoláltak. Debbentő, hogy a juh tematikája indogermán bögarészt, attól is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ahogy attól is, hogy bé de nem állatnak látem a juh és formáit, hanem tributnak. Tributnak látem őket, úgy nem volna debbentő, ha nem volnának magyarok vagyis indogermán és germánok, ahogy igenstak szlávnak vélem én is a sapkát vagy kabátot, de stak attól, hogy nem rakandem ezeken a hangokon, ezek a hangok a magyar stumanyelvet szakítják szét, de ezeket nem tenkőnek látem, hanem tributnak, más népektől, attól vannak ilyen hangok a magyarnál, germagyarnál, hogy tributok.
Lektion 99.- A szlávnak és töröknek mekegett állat- és dühornamákról.
Hangok a.: hörcsög, medve(meddő, meder, medence), bivaly,ürü, juh, jerke, bárány, birka, birs,kecske, bak, kos.
Hangokb.:herkego,berna,bernamedve,bérlosza,búbály,böbály,böly(bövály,böhöly),búmbály,bömbály,bornya(bárnya),bernya,bologna, bölögna, berrány,perzsa barra, szláv bráv,gida, gödölye, borko, berek,birs, bak-búga.
Hörcsög: herkego.
A hörcsög hangot szlávnak mekegik a szláv-fingristák, stakhát a szláv etimológia is bizonylosza, de nonszensz, hogy a fingristák egy indogermán hangmímelő hangtól teszik eredni a hörcsög hangot, úgy hogy a szláv(cseh és ukrán) hangmímelő hang olyan ahogy a germán és a germagyar, stak más és más stumától. A hörcsög hangot így a szlávofil fingristák az indogermán gher(német girren-gurren) hangtól teszik eredni, ettől a vélt cseh-ukrán forma harkati. A probléma itt már stak annyi, hogy a hörcsög hang a germán vagy magyar hangmímelő hangtól is eredne, ígyhát a her stumától. Nonszensz, hogy a hörcsög szláv volna, de a magyar a hörcsög hangnál ugyanazt hallja, ahogy a szláv, stak germánul vagyis magyarul, úgy a hörcsög hang nem szláv, hanem magyar, vagyis germán eredetű hang. A magyar, her stumáról volt már beszéd, hogy ez a stuma az indogermán ker-től ered, ettől a magyar hangok, ahogy hergel, herken(nem horkan), hereg(nem hörög), hergár(Reiher), hereng(nem harang és nem török), herkel(nem horkol) és egyéb hangok. Nonszensz így a hörcsög hangot szláv hangmímelő hangtól eredni tenni, ha magyartól vagyis germántól is tenné az ember. A hörcsög eredeti formája így bizonylosza, de mi mondjuk stak her-nek az entot, úgy a hang herkego(ahogy herkály nem harkály). A fingristák a magyar vagy germán hangokat átírnák szlávra, de hogyan volna, ha mi azt mondjuk, hogy az indogermán gher-től nem van harkati verb, hanem ez a magyar herk verb az indogermán ker-től, úgy a szláv hang germán. Hol van a regály, hogy a szláv kell, hogy bírjon regályos hangváltással, de nem a magyar?
Ranakeredva: fentebb írtem,hogy a hipotetikus herkego etimológiája bizonylosza, attól, hogy bizonylosza, hogy hangmímelő hangtól ered-e, de a fingristák hangmímelőtől teszik eredni, stak nem a magyartól, hanem szlávtól, de már hangmímelőtől teszik eredni,úgy apriori volna az úgymond szlávra arányoló magyar vagyis germán hangmímemlő stumától eredni tenni, nem a szlávtól. Ezek rekkint a hörcsög raktagán herkego volna, a her stumától, rokonja a herg, herken, hergel, hereng, hergár, herkály hangoknak.
Medve.
A medve hangról már részint volt beszéd az előbbi lektionnál, hogy a fingristák szlávnak mekegik, de ez raktagalosza, attól, hogy a medve hang annyit tesz, rekk, hogy fetttriefend, grammatikailag egy a meddő-vel.
A fingristák ígyhát a medve hangot a szlávtól teszik eredni, erre az eredetre egy idióta etimológiával állnak elő, azzal bé, hogy a medve mézevő. Ezzel az etimológiával a probléma, hogy magyar is volna, attól, hogy a fingristák a medh-től teszik eredni a magyar mézet(de inkább mégh volna), ahogy a magyar enni hang az indogermán ed-től ered, stakhát nem ez a valós etimológia, ahogy hörcsög az herkego, nem harkati-tól ered, hanem a herek-től, úgy a szlávok a medve hangot se rakják, nem rakják interpretálni. Az előbbi lektionnál már leírtuk a medve stumáját, hogy ez az indogermán mad stuma, magyarul med, ettől ered a meder hang, ahogy latin madére vagy a medence, ahogy a meddő hang is(maddeu), hogy habár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de nehéz rakni, hogy ezek a hangok ősmagyar maradájok-e vagy se, de most akceptáljuk ősmagyar maradájoknak. A medve rekkésje ígyhát fetttriefend volna, grammatikailag egy a meddő hangval, de a szlávok ezt a hangot nem rakják, attól, hogy náluk nem van mad-med stuma, úgy nem bírják rakni, interpretálni a medve hangot, ahogy a herkego-t, a hörcsögöt se, attól,hogy nekik a magyar hangmímelő hangjuk nem van.
Onto: a meddő laguján bérlosza.
Habár a med stumájáról további három hang van a magyarnál, vagy maradt meg, de úgy se rakjuk a meddő hangot, izoláltnak dívik, ahogy már írva volt az is, hogy bé furcsa az, hogy a német Masten rokonja a meddő hang, vagyis az ember entónál nem azt vélné, hogy unfruchtbar, hanem az antandatétjét, de itt a folyásról van a beszéd, vagyis a meddő az szétfolytat rekk, ettől a vergeblich latin rekkés is. Én azt monden, hogy a meddő hangot inkább dúrgerni kellene, lagujára az egyrakásúbb bérlosza hangot kellene rakni, ez sokkal inkább kirakni van, ahogy struktúrálisan raktább. A bér ígyhát az indogermán bher stumától ered, a bír hang flektált formája, rekkja azt is, hogy Frucht és fötusz, ahogy a bír-tól ered egyéb más hang is,ahogy bérmál(schwanger machen), vagy barno(Kind), barma( anya), úgy a logikus az volna, hogy az unfruchtbar-t a bér-tól rakjuk ki, ezt tagadjuk a lo-val vagy vé-val, vagyis a lo-tól a losz-val(laza) vagy a vész-val, úgy a hang bérlosza vagy bérvésza.
Onto: a medve laguján berna vagy berna medva összerakás.
A berna hangról volt már beszéd, hogy az indogermán bher stumától ered a berna vagyis barna, stakhogy barna vagy barno az a Kind a bír-től, úgy magyarul azt kell mondanunk, hogy berna a braun. Ettől a ber-től és bernától ered a német Bear hang, úgyhát berna medve annyit tenne, hogy das braune Gemastete..
Bivaly avagy búbály, böbály, böly(búvály, böhöly), búmbály, bömbály: etimológia bizonylosza, szlávnak mekegik, de a szláv bizonyosan nem, stakhogy a hangot át kell írni.
A bivaly hangot is, ahogy a herkegát és a medvét is szlávnak mekegik a fingristák, de nem boljad ez se szlávnak. A bivaly hangra a szlavisták két etimológiát is kiraktak, ezektől az első etimológia, hogy a latin bubulustól ered, stakhogy ennek a hangnak az etimológiája is bizonylosza, de reja magaját, hogyha latin volna, úgy nem volna szláv, attól, hogy a németen át is itt volna, mondjuk a Büffel-től(etimológia bizonylosza). De vissza a latin bubulusra, ana hangot görögnek mondják, a Kuh rokonjának, de ez is bizonylosza, úgy a latin hang etimológiája is. A latin hang, habár a magyar bivaly nem a latin hang, etimológiája összarakódik a magyar bivaly etimológiájával, attól, hogy vannak metszéspontok, etimológiai opciók metszéspontai. A latin bubulus, ahogy a magyar bivaly első etimológiai metszéspontja, hogy a bú-búg stumától ered a két hang, ahogy a búgályok(bagoly, bögöly, béka, bika, Dr. Bubó), úgy a latin bubulus hang a litván baublys volna, de véljük, úgy a búb hangmímelő hang mb-s formájától is volna, ahogy a bömböl hang-tól, de raktagán búmból, úgy a Büffel búmbály(bömböl-ja) is volna. A másik opció volna, hogy a bö stuma(ezzel függ össze a másik szláv etimológia) bimbó formájától ered a bivaly, ahogy a bimbó rokonja a pempő és a bumburnyák(bizonylosza, hogy szláv-balti vagy magyar hang), de úgy volna a bivaly bimbóly vagy bumbuly ,de inkább bömböly. A másik két etimológia is a bö stumától ered, ahogy a bölna(bölény) is ettől ered, úgy a másik szláv etimológia is, namarekkint a böja-tól, a buja-tól, stakhát a böja-buja hangok nem szlávok, hanem magyar és germán eredetű hangok, de nem vélném, hogy itt a böja hang volna, sokkal inkább vagy búb vagy stak síma böly hang volna itt. Ígyhát egy opció volna, hogy a búb-tól(búbor, bubbeln) ered a bívaly hang, de a búbot inkább mondjuk böba-nak. A búb egy germán formája a bíva, vagyis a b vál v-vé, ahogy az u vagy ö í-ve, ez hangvándelés az összes etimológiai opciónál fennáll, ha már a latín babulusnak kell bívá-vá válnija, úgy fennáll ez a búbálynál, búmbálynál is vagy bömbálynál is. Erre a germán bíva-búva-ra rakód rá egy l vagy ly, úgy kirakód búvály vagy bívály, így a búb hangtól is volna,stak a búb a Dr. Búbó, így böb-nek kell mondani, de a bömböl az már búmbol volna, bömböl már a bimbótól jenne. A bivalyra az utolsó opció volna, hogy a bővül-től ered, vagyis stak símán a böl stumától, stakhogy az ö-nek és l-nek innento rakódik egy v hang, arányolóan, ahogy a böl hehes-vé is válna, úgy volna böhöly, ahogy a Kelch-től kehely.
Ranakeredva: ígyhát bizonylosza a latin és a szláv etimológia is, ahogy az is, hogy a magyarnak van-e dolguk velük, ahogy a magyar bivaly etimológiája is, ha latint és a szlávot végvetjük, attól az összes opciótól kirakott hang volna Büffel.
Az opciók fazitja:
- Indogermán bú stumától: búbály, ahogy a litván baublys, ahógy a búmbel(nem bömböl)-től a búmbely.
- Indogermán bömb-bimb-től:a bimbály de inkább bömböly.
- Indogermán bö stumától, a búb-tól: búbály, a v-s formaa germán búva-bíva.
- Indogermán böja: böjály.
- Indogermán böl stuma: itt azt mondtuk, hogy így a bővültől volna v-s formája, hosszú formája a böl stumának, úgy ahogy hehes a böhöly, úgy ahogy a Kelch.
Ha nem rakjuk pontosan a bivaly hang etimológiáját, attól is, hogy bív hang nem van, úgy stak annyit tennénk, hogy a bívaly hangot dúrgerjük, lagujára az az összes fenti hangot tesszük, attól is,. hogy az összes fenti hangot interpretálná az ember így vagy úgy, hogy Büffel: búbály, búmbály, böbály, bömbály, böly, böjály.
Juh, ürü, jerke:
A három hang indogermán hangnak boljad( indogermán nyelveknél vannak ott, de bizonylosza,. hogy valósan is azok-e), az első germán, a második indogermán(germán is volna)a harmadik már szláv a magyarnál, vagyis kettő volna magyar, egy szláv, nem magyar. A három hang az indogermánnál izoláltan áll ott, nem rakni az indogermán stumáját, hogy hogyan is rekknek a hangok, stak azt ismerjük hogy ezek a hangok sok indogermán nyelvnél vannak ott, de inkább Begriffről beszélnek, nem stumától ezek a hangok, úgy talán volna, hogy egy morsadta nyelvtől és néptől tributok voltak az indogermánnoknak(sumér vagy nem ismert) ezek a hangok.
Juh: a juh hang nem fingár, de fingár etimológiája nem ismert, hanem egy indogermán óui stumától ered. A juh hang és forma a germán áwi, oi,ou formáknak rakód nakvább,de a magyarnál entora rakód egy germán j, úgy vál a germán oi-tól vagy ou-tól you, vagyis juh. Ez az egyedüli indogermán alternatíva volna, attól, hogy nem vélném, hogy a jog vagy Joch hangtól eredne, úgy a juh hang kurka, korcs hang, ahogy majd látni van a jerkén is, de germános. A magyar juh hang egy példája annak, hogy fingunk nem van, hogyan rekk egy hang, de ugyanez van az indogermán óui-val is, úgy azt kellene mondani, hogy talán a juh egy szubsztrátumhang, nem részje az indogemrán nyelvnek, ahogy úgy a magyarnak se volna, stak az indogermánok az aljanoktól a juht tributként emelték, úgy vált a juh Begriff-vé. Ígyhát a juh az indogermán oiu, de a magyarnál germán, bizonylosza az indogermán etimológia, úgy aljan hang volna.
Ürü: a juh párja az ürü hang, anat török hangnak mekegnek a fingó-türkisták, stakhogy a török hangval a magyarnak dolga nem van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Az ürü hang az indogermán ueren stumától ered, ettől az árja uren és ure, a görög eiros, ezek ürüt vagyis Widdert rekknek, a magyarnál az ue-től ü vált. Az ürü hangot stak Widdernek mondanám, attól, hogy Widder, de más nyelv is tesz ettől Hammel-t, ahogy a latin nyelv, úgy ahogy vervéx. Ez az ürü hang a germánnál, az ismert germánnál nem van ott, nem bírja, de talán bírtaja, ez bizonylosza, úgy stak indogermánnak mondanám, de így magyarnak is, vagyis germánnák is, hogy bizonylosza, hogy a germánnál ott volt-e. Az ürü hang is ilyen begriffes hang, attól, hogy a továbbiakat nem rakjuk, a probléma az, hogy a török etimológia kivenné a hangot a Begriffssprachetől, stakhogy az ürü nem Hammel, hanem Widder, stak kivételesn, ahogy a latin vervéx, így nem igen volna, ugyanstak egy indogermán stumájú török hangval interpretálni az ürü hangot, úgy hogy a stuma a magyarnál is ott van, de magyar, ahogy germán, nem török: az ír és írt, indogermán uer és uert-től. A török etimológiát így végvetjük, de talán volna itt valós, mondjuk, hogy a hang egy indogermán stumától ered, de a türköktől az ősidőknél, vagyis a türkök( kevert arta, indogermán és mongoloid) az indogermánoknak szánt tributot indogermánul vélték mondani, stak rossz indogermánsággal, úgy hang a eredete és etimológiája bonyolult volna.
Jerke: egy újabb indogermán eredetű hang, de indogermánul is inkább Begriffnek veszem, ahogy a magyar jerke hangot, attól,hogy fingem nem van, hogyan is rekk a hang, se magyarul, se indogermánul, se szlávul. A jerke hang egy indogermán erej-oroj hangtól és stumától ered, ahol a valós stuma er-or, stakhogy szláv erdetű hang, ezen látni és hallani van, hogy entora egy szláv j rakód, úgy a magyar jereke hang a szláv jers hangtól ered, egy kicsinyítővel, ahogy ka-ke, úgy jerke hang rakód ki.
Ranakeredva: a juh, az ürü, a jerke indogermán hangok, juh germán, az ürü indogermán(germán), a jerke szláv, stakhogy egyiket se rakja az ember se magyarul, se indogermánul, úgy fennáll az opció, hogy ezek nem állatok, hanem tributok.
Kecske: ezt a hangot töröknek mekegik, de a magyarnak dolga nem van a török nyelvekkel, úgy a formától nézve és látva nem volna más stak egy szláv hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy ha nem germán, úgy indogermán, ha nem indogermán úgy szláv, formailag szlávnak boljad, a szláv kótjka-nak. A probléma, hogy ez is stak két nyelvnél volna, germánnál és szlávnál, a latin párosítás bizonylosza, ahogy catulus, de a szláv hang germán formája hatle. A szláv kótjka-nál a tj vál cs-vé, így vál kócska-vá, arra kecske-vé, de talán rokonja volna a török hangnak, stak a török fontetikusan írja le, de bizonylosza így, hogy indogermán vagy török hang, de egy olyan régi hang, hogy a germánnál k-h váltás volt. Magyarul kecske hangot nem rakem, de a germán hatle vagy hadle hangot se germánul, az is ott áll izoláltan, ahogy egy Begriff, talán úgy ez is egy tributhang(egal, hogy szlávtól vagy töröktől)? Olyan hangmímelő hangot és olyan substantívot, ahogy kecs tagadem, ilyen nem van, úgy stak szláv volna a kecske hang, vagyis a jerke szláv, ahogy a kecske is, de sehol török( hastak nem őstörök a szláv kótjka, tributhang).
Gida, gödölye: erről a két hangról stak röviden írunk, attól, hogy már írtunk és beszéltünk róla, hogy indogermánok és germánok, a gida a német Geiss, a gödölye a gidila, kizzila. Márt írtunk arról, hogy a gida a kecske laguján is raktaga hang volna, ha átírnánk a struktúrát, dúrgernénk a kecskét,úgy a gida a Geiss volna, a gidilya, a gödölye a gödölye.
Bak: avagy a búgo, a bika.
A bak hang, habár német jevevényhang, indogermánnak mondanám, antandatéve a bizonylosza ürünek, jerkének,juhnak, attól,hogy ezekről írtem, hogy indogermánok, bizonyloszán indogermánok. A bak hang indogermán búgo formától ered, ez azt rekkja, hogy a bak eredetileg bugo, búgus vagy búgó, vagyis a bak hang az indogermán bú stumától ered, egy a bak így a békával, a bikával, a bagolyval,a bögölyvel, ha ez így van, úgy a bak hangot dúrgerni kellene, stak maradnija kellene a búgo-nak.
Kos: az etimológia bizonylosza, de bizonyosan nem török, sokkal inkább szláv volna,attól is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgyhát a kecske nem volna török,hanem szláv, ahogy a jerke is, a többi átvett hang indogermán és germán. Kéts zláv etimológia volna, az egyik azonnal látni van,ahoigy a szláv kozel, ez a koze-tól, ez az indogermán kago-tól,de stak germánnál és szlávnál van, úgy volna sansz, hogy török, tributhang. A másik etimológia volna, hogy a szláv kosa-tól ered, ana azt rekkja, hogy Haar.
Bárány: etimológia bizonylosza, hogy bornyo(brunja), bernya, bolognya, bölögnya vagy berrány volna.
A bárány etimológiája bizonylosza, de nem szláv eredetű hang, több etimológia is volna rája, ettől van kettő, anat már felvetettek, az egyik szláv, a másik szlávon át,de perzsa. A bárány szláv etimológiája azt mondaná, hogy a bárány tinó, herélt volna, úgy ez a hang volna a szláv bráv hang, a magyar és germán bor stumától. A másik etimológia volna, hogy a bárány hang az ürü hang perzsa formája volna, vagyis a perzsa barra, ez az árja varnak-tól eredne, de ezt a hangot végvetettem, már stak a barma-tól is, attól, hogy a barma a bír flektált formája, a magyar nyelvnél nem van v-b váltás, de a szláv bráv hangot is, ana Schafvieh-t rekk szlávul a bor stumától, bizonylosza hogyan, de az bizonyos, hogy a bárány nem tinó(balti hang). A harmadik opció volna, hogy a hang olyan, ahogy a bársony hang, vagyis a böl l-je vál r-vé, erre van példa a böl és a bol stumától az árja nyelvnél. A bársony a Balg is, magyarul bölöga ahogy ettől az ősmagyar Polster a bölögna, az árja formája bárhana, vagyis mondani volna, hogy bárány is. Nem mondem hogy az árja bárhana volna a magyar bárány hang, de stak rekkem, hogy van olyan, hogy az állatot vagy dühort keverik a szőrjével vagy bundájával, vagyis ha bárányt mondanak úgy bársonyt,de én ezt az opciót is végvetem. A negyedik opció volna, hogy visszmegyünk a bor stumára, úgy a bárány Spiesser volna, ahogy a borjú vagy stikó hang, vagyis ana, nem bír rendes harvat(szarvat). Az ötödik opció volna az, hogy a bárány azt rekkja, hogy fahl, erre két opció volna, az egyik a ár leírt árja l-r váltástól a bologno hang, vagyis borhna-barhna, a másik rendes r-től ered, az indogermán ber stumától, ettől a berna hang, nem barna(barna az Kind), de a ber azt rekkja, hogy glanzen, strahlen, úgy a ber stumától a hang, hogy a berna is rekkja, hogy fehér, bolo, erre mondjuk a szláv hang bernya vagy bronj, de magyar hang is volna, rekkésje, hogy bolo. a hatodik opció volna, hogy a berr-berreg hangtól ered, ennek egy bár formájától, de ez bizonylosza. Egy indogermán bher stumát nem erintünk itt, a bír-t, attól, hogy a bárány bizonyosan nem ettől van. A bárány hangval ugyanaz a probléma, ana a birkával, hogy a kettőnek bizonyloszák az etimológiáik, nem van dernya stumájuk, látni van, hogy kurka, korcs hangok, úgy ha a stuma bizonylosza, úgy nem az unbedingt stumától kell enteredni, hanem a tenkőtől, a tenkő akcidentálijaitól és attribútumjaitól, ezekre stumákat lelni.
E metódus rekkint az opciók:
- Indogermán bor stumától( magyar is): szláv bráv hang.
- Indogermán ueren stumától: az ürü talán perzsa formája, az árja varnak-tól, a perzsa barra.
Ez a két opció végvetve van, a bárány egyiktől se ered. A bárány tenkő attribútumjai: bolo, fehér, volna bölöga is, vagyis Balg, ahogy bornya is, egy Spiesser, bernya is vagyis bolo, de béget, és berreg is.A probléma stak annyi, ahogy az ürü-vel, jerkével, ahogy juh-val, hogy ezek tributállatok, vagyis a tributállatoknak nem kell a nyelv részje vanjanak de ha a nyelv részjei, úgy a fenti akcidentáliái vannak a báránynak.
Az akcidentáliáktól a stumák rekkint:
- Indogermán bor stuma: bornyo, ez rekkné azt, hogy Spiesser, ahogy stikó és borjú, struktúrálisan logikus volna.
- Indogermán böl és bölög-től: itt feltesszük, hogy nem r hang van a báránynál, hanem l, úgy a hang az árja bárhana volna, Balg is volna.
- Indogermán bol-tól: it is feltesszük azt, hogy, hogy az r talán l volna, úgy a hang bologna vagy bolognya volna, úgy az árja hang borhna.
- Indogermán bher-től: ettől a berna hang, nam barna, a barna a Kind, de a berna nem stak braun, hanem bolo is, a német Lamm az inkább braun( a német Lamm boljáról emelja namaját), úgy bernya bolo, fahl, vagy berna-bolo(braun-weiss).
Indogermán bher stuma: berr és berreg egy bár-os formája volna, attól, hogy a bárány bár, berreg is, béget.
Látni van, hogy opció volna bőven a bárány hangra, de a bráv és barra hangokat végvetettük, ha a bárány az bölögna vagy bologna volna, úgy a bárányt dúrgerjük. Ott van így a bernya és bornya hang, ahogy a berrány(berren): bornyo, bernya, bölögna, bologna, berreny. Úgy vélem, hogy a bárány hangot inkább dúrgerni kellene, hogy a fenti hangoktól és a Lamm akcidentáliájaitól egyet etabláljunk, hát a Lamm az berreny, hogy berren, hát a Lamm az bölögna, hogy Balg is Polster is volna, a Lamm bornyo, egy Spiesser, ahogy a Lamm braun is, úgy bornyo, de bolo és fehér is, ahogy a Lamm bologna is.
Birka: az etimológia bizonylosza.
A birka hangot is szlávnak mekegik, stak a probléma az, hogy a szláv etimológia is bizonylosza, magyar vagyis germán volna. A birka hangnál a metódus: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az indogermán és germán nyelvnek innen kell rakandni, ahogy indogermán grammatika rekkint; ha egy hang bizonylosza, úgy nem a stumától kell enteredeni, hanem a stumát kell visszarakni a tenkőtől, vagyis a tenkő attribútumjaitól, az akcidentáliákat össze kell vetnie az indogermán stumákkal és a fenálló új-ónemmagyar nyelvvel. A bir-től négy asszociáció volna, a bírni verb, a birs és a Birke, ahogy egy bir hangmímelő hang. A bírni verbet kivettük innen, ahogy már a báránynál és a borjúnál is, attól, hogy a borjú a stikó a bor stumától. Ha a bor stumánál vagyunk, úgy a birkától asszociálunk a birsre, a borsra, attól, hogy a birs a bors hang i-s formája, a bor indogermán stumától, úgy a birka a borka i-s formája volna. A magyarnál stak egy bir-es hang van ez a birs, de nem vélném, hogy a birs-birka párok volnának. A birka másik akcidentáliája, hogy bolo, fehér, úgy a ber stumától, ahogy berna, talán bernya(bárány) rokonja volna, eredne, vagyis ez a német Birke, de ez fehéret, bolot, bernyát rekk. A harmadik opció volna, hogy a hang hangmímelő hangtól ered, egy opció, anat már a báránynál is felvetettünk, úgy itt is a berr hangról volna a beszéd, erekkint berrka volna, hogy berreg és béget.
Ranakeredva: ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy azt kell mondani, hogy a birka hang egy nemstumától ered, attól, hogy bir stuma nem van, ahogy eredetileg birs se, stak bors. A birka úgy volna borka, vagy berka, ha Birke, vagy berrka, ha a berr-berreg stumától eredne. Megmondani, hogy ez vagy az volna a birka, nehéz, attól, hogy három stumától kirakni van a három hang, ahogy a birkának három attribútumja is van, úgy ahogy a báránynál is sok stuma és attribútum van.
Anto.
Hangok: hörcsög, medve(meddő, meder, medence), bölény,ürü, juh, jerke, kecske, kos, bak, birka, bárány, birs.
Hangok: herkego, berno, bernomedve, bérlosza, búbály, búmbály, böbály, bömbály, bölyo, gida, gödölye, búgó, bornyo, bernya,bölögna(bárhana), bologna(borhana), berrány, szláv bár, perzsa barra, borka, berka, berrka.
E lektion entojánál átvettünk három szlávnak mekegett dühornamát, azokról kiraktuk, hogy egyik se szláv, hanem magyar eredetű hangok, ahogy a hörcsög, de inkább herkego, a her magyar és germán hangmímelő stumától(indogermán ker), ahogy a szláv harkati és a magyar stumma összeesik, de inkább a hörcsög a her stumától ered. Átvettük a medvét is, kiraktuk, hogy a szláv etimológia bullshit, hogy a medve az indogermán mad, magyar med stumától ered, fetttrieffend-et rekk. A bivaly etimológiája nehézkes, de nem szláv, antonál azt raktuk ki, hogy dúrgerjük a bivalyt, lagujára ezeket a hangokat etabláljuk: böbály, bömbály, búbály, búmbály és bölyo.
A három dühornama után átvettük a juh tematikáját, részint a kecskéjét is, és az volt az antoranakeredva, hogy itt sehol se van török eredetű hang, ana furcsa is, attól, hogy ezek, ahogy juh és kecske inkább tributok volnának, antandatét a marhával és lóval, attól, hogy ezeket marokjuk és lopjuk, ezeket lopni kell, hogy bírjon az ember tributot. Az ürü nem török eredetű hang, hanem indogermán, talán germán is volna, indogermán ueren-től, a juh germán eredetű hang, indogermán óui-tól, a jerke szláv eredetű hang, indogermán erej-oroj stumától. Az ürü, jerke és juh a Begriffssprache hangjai, úgy talán volna, hogy ezeket az indogermánok emelték tributként. A kecske se török eredetű hang, hanem szláv, szláv kótjka, a bak búgó volna. A bárány etimológiája bizonylosza, de nem szláv ahogy a birka se. A bárány bizonyosan se nem szláv bráv, se nem a perzsa barra, hanem bizonylosza az etimológiája,több opció is volna, úgy inkább dúrgerni kellene ezekre a hangokra: bornyo, bernya, bologna, bölögna, berreny. A birka etimológiája is bizonylosza, három alternatíva van: boróka, berrka, a berr-től, ahogy a német Birke, vagyis berka, attól, hogy a juh bolo,vagyis fehér.
