Lektion88- Bullshit z-s verbek,anak dúrgerni vannak.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál az új-ónemmagyar makogó z-s verbeket vesszük át, nem az összeset, stak egy részjét, ezeket a hangokat dúrgerjük, ahogy már írva volt, hogy a z-s forma új-ónemmagyar, már stak a német után van, ahogy ezek a verbek raktaloszák, ősibb magyar formákat dúronganak ki, ahogy nem a stumától beszélnek, hanem objektumtól.

Lektion88- Bullshit z-s verbek,anak dúrgerni vannak.

Hangok: fertőz(fürszköl, fürjed, fröcsköl, ferej, füröd),hat(germán hang), határoz, kirak, kirekk, rengyni,rejteni,határozott(ernyeszta, dernya, antorakta), fok-fokoz-fokozat, aku-erjesz-raku, stapás, feld, keresztez(áthoronk, horonkni), hibáz, ahogy tarandel, hibul, kurunkel, áld, áldoz, vékni, vékta, az öv nem fingár hang, hanem magyar, germán, övez, omtoal van, rendelkez, bír, rengyni, virágoz, virére, bölma, böled, bölen, bölsz, bölem,fej,fejez,artelni,

Fertőz avagy fürkszöl, fürjed, fröcsköl(spritzen), ferej,füröd: a fertőz ígyhát egy z-s verb, ana nem a stumától beszél, hanem objektumtól, úgy egy raktalosza hang, attól is, hogy új-ónemmagyar, már stak a német után, attól, ahogy írva volt a z az egy kausatív t volna.

Fertő etimológiája: a konkrét etimológiája bizonylosza, de látni van, hogy indogermán sper-per stumától ered, mondjuk stak ezt a stumát sprühen-nek, így magyar eredetű hang, vagyis germán, attól, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, de a fer stumának másik két stumája is van, ahogy für és for. A fertő hangot múltideű hangnak rakem, vagyis ta indogermán partikelvel, nem to-vel, ana kausatív volna, így eredetileg ferta volna, úgy ez a germán fradha, ta-val, ed kausatív-presenzsvel füröd van, ez a germán frēoðan. A fertőz hang így annyi volna, hogy egy múltideű ta partikelre egy kausatív to-t rakunk, fertato, stakhogy a z az németizmus, ahogy a fertőz inkább objektumos hang, így dúrgerni van. A sper-per hangtól ered olyan hang is, ahogy a görög spóra, úgy rakjuk, hogy a spóra az,anat sprüh-nek, vagyis Sprühe, úgy ha a fer a stuma, ahogy per-sper, úgy a sper-per-t kellene tovább rakni, nem a ta partikelű substantívot, ana annyit tesz, hogy sprühte. A probléma itt stak annyi, hogy hogy olyik variáns volna itt a rakó stuma, für vagy fer vagy for? Ott van a fürt hang is, ez is az indogermán sper-per stumától ered, vagyis ez a német Spross, így volna egy regály, hogy hol ü-s, ahol indogermán spreu volna, úgy ezek a hangok magyarul volnának ü-sek, stakhogy a für hang rekkja inkább a sprühen hangot, attól, hogy a fer igen izolált. Az egyik variáns volna, hogy a jevevényhang prüszkölt, német prüsten, de igen szláv hang volna a németnél vagy ilyen, átírjuk magyarra, vagyis fürszköl vagy fürszk(fürt, fürdik). A másik variáns, hogy a für-t rakjuk ja kausatív-presenz-re és ed-re, úgy volna fürjed, ez a magyar fröccsköl hang, vagyis a spritzen. Opció volna nakta, hogy a fer hangot tesszük aj kausatív-presenzre, vagyis ferej, ez rekkné, hogy gyulladás, ahogy a görögnél, ahogy a für hangot is raknnánk ed-re, de úgy az fürdik volna, így nem igen látem, hogyan is kellene kirakni a német spriessen hangot.A görög sperma átrakásja magyarra az volna, hogy vagy ferma vagy fürma. A probléma, ahogy írtem, hogy három stuma van, ahogy für, ez inkább indogermán spreu, ahogy fer, ez normál indogermán per vagy sper, ahogy for, de ez későbbi, a fer-től ered, úgy nehéz mondani, hogy hogyan is írja az ember:
- punát fürmával fürszköl?
- punát fermával ferej?

Határoz, határozott: ez a verb is z-s, vagyis egy új hang, határat volna így eredetileg, attól, hogy a z az t, így egy új-ónemmagyar hang, totálisan, attól, hogy a hat verbet ma rosszul mondják, ahogy attól is, hogy így a határ hang is új eredetű hang, új-ónemmagyar, de ezt a hangot dúrgertük róva-ra, szakadva-ra, bordár-ra, ahogy róna-ra is. A hang új-ónemmagyar hang, idegen, aljan ideológiát rekk, attól, hogy ez a latin definition átrakásja, stakhogy eredetileg németül, a begrenzen-től, attól, hogy előbb volt ez a koncepció a latintól a németnél, ahogy a magyarnál, vagyis az új-ónemmagyarnál.

Hat hang: erről a hangról volt már beszéd, hogy nem fingár eredetű hang, hanem magyar, vagyis germán, stak rosszul beszélik. A hat verb a szak stumától ered, vagy indogermán sket vagy skent, vagyis így a hánt, a háncs volna, úgy a hatni eredetileg vágni, szakítani, hántani, szakatni, ezt könnenre átrakni falsch, attól, hogy olyan mondatok raktagák, ahogy:
- Haru(Schwert) hatott fájandon.

A hat hangot így eredetileg metszésre, szaggatásra mondják, a szituációja az ölés: balta hat, szaku hat, haru hat, harda hat. Ha ez így van, úgy olyan összerakások falschak, hogy engedhet, maximum szakadhat volna rendes, de nem konjunktívként, hanem haru szakad hat, úgy nem a haru szakad, hanem szakadást hánt. A német können-es és dürfen-es verbeket magyarul stak konjunktívval és imperatívval kell átrakni, ahogy volt ez ősmagyarul is, ahogy germánul is, vagyis szakadna és szakadjon, szituációtól függően. Így nem azt mondjuk, hogy ich kann es nach Hause bringen, hanem azt, hogy bírongnám házamnak, ha azt, hogy dürfen, úgy bírongjaem(bírongjem).

A határoz laguján kirak, kirekk, rejteni, rengyni, vagyis ordnen.

A határoz hang ígyhát egy sok komponensű, idegen aljan hang:1-től, hogy a hat rosszul van beszélve, kettőnél, hogy a határ új-ónemagyar, háromnál, hogy a határoz egy idegen ideológia, latinizmus-németizmus. Most ezt így írjuk definieren, begrenzen-ként, úgy látni van, hogy ez a hang räumlich-bedingt is vél vanni, stakhogy a nyelv, ahogy a logosz nem bedingt, hanem unbedingt, úgy hangokat ide a racionális stumától mondunk, az ar-ra-re stumától, ahogy ettől a rend, úgy rengyni verb, de ez befehlen is, ahogy rejteni, bereiten is rendes hang volna, de inkább kirak vagy kirekk, ahogy úgymond ausrechnen.
A kirakás vagy kirekkés artája, egy folytonos példától:
-ena baru.
-ona barno.
-ana, anya barma.

Ezek a rakványok, de kirakások is, így ennan már regyük mondjuk baru-t: baru van a bír-tól, vagyis bír, flektálva a-val, ez van hímnemű, úgy is bír, attól, hogy tengely rekkint e rakó perspektíva, a és o másodlagos, bírva vannak, úgy bír neutrum o-t, ahogy bír nőnemű a-t, úgy azok barnok, barmák.
A definiálás ámbár ahogy írva volt räumlich és bedingt vél begrenzen, vagyis perspektívája a rejett tenkő, mondjuk a már megbeszélt, megregyett marha hang. A definiálásnál más az operáció, ahogy mondjuk a kirakásnál, kirekkésnél. A definiálás vélné a marhát és a lovat abgrenzen egymástól, de nem nyelvilag, hanem tenkőileg, dingileg, stakhogy a nyelvi kirakás, ahogy már erről volt beszéd, más, ahogy a későbbi alter definiálás.

Határozott: ez a hang németizmus volna, egy újabb totál kreolista hang a bestimmtre avagy a definitívre. De látni volt, hogy hány, idegen, így kreolista szaron kellett ennek a hangnak, ahogy a hat is, átmennije, hogy kiszaródjon az új-ónemmagyar makogás, ahogy határozott.

Alternatíva: dernya, a der stumától, vagy a kemény, ahogy ernyeszta, az ernst ősmagyarul, vagy antorakta, ha már logikus hang kellene ide. Ígyhát van egyrészt úgy mondani, hogy fest, ezek a hangok volnának a der stumától, indogermán ster stumától a dernya, ahogy az er stumától, ettől az erny, ernya és így az ernyeszta. A perspektíva váltani is volna, úgy mondani volna, hogy antorak, ez egy racionális operáció volna, de az előbbi lektionnál beszéd volt a tenk hangról is, úgy a tökél hangról is, így raktaga hang volna az is, hogy éptenkta, tenkelta.

Fokoz: ez a hang is z-s verb, így az objektumról beszél, nem a stumától, ahogy új-ónemmagyar.

Fok: etimológia bizonylosza, de nem fingár eredetű hang.

A fok hang nem volna fingár eredetű hang, attól, hogy stak indogermán és germán p-f váltás van, így stak germán volna, stakhogy izolált hang, és pontosan nem van rakni, hogyan is kell itt hallani. Három etimológia is volna ide, az egyik indogermán etimológia ugyanaz volna, ana a fingár, attól, hogy a fingár indogermánnak boljad. A fingár, ahogy osztják pou, pohh, pih hangok az indogermán peuk stumától erednek, ezek rekkésje, hogy spitz, vagyis ettől ered a német Fichte hang. A probléma már stak az, hogy nem van rakni, hogyan is kell hallani itt, hogy ez most puffadás volna-e vagy spitz, attól, hogy a fokad hang zavaró. A fokad hang eredne a germán fochen-től, a bő-beu stuma p-s indogermán formájától is, ettől a germán f-s formák, úgy a fochen ahogy fakad azt rekkné, hogy blasen, puffad. Ha spitz-et rekkne, úgy eredne az indogermán spi stumától is, ettől a spitz, ennek vannak f-s germán formái is, ahogy a magyar fen is ettől ered, így volna fik-fok. Ígyhát az opcionális etimológiák:
- indogermán peuk stuma: ettől az osztják hangok, ahogy német Fichte.
- indogermán spi stuma: ettől a fen hang is.
- indogermán peu, peuk, peug: fok, fochen, fokad.

A probléma a fok hangval, hogy igenstak izolált hang, ha spitz-et rekkne, úgy rokonja volna, hogyha a spi stumától eredne, ahogy fen, de ha a német Fichte rokonja volna, úgy totál izolált. De ahogy ezek, úgy az is opcionális volna, hogy a német Pflock aspirantos formája, vagyis, hogy az l kiszakad.A fok hang izolált így, nehéz az etimológiája, de a nehézség ott is van, hogyha olyan hogy celsius fok nem volna, úgy a fok hang-nak annyi volna, stak a fokad hangot ismernénk, attól, hogy a fok hang maród, ez nálem is így van, hogy apriori a fokad hang. fok olyan izolált hangnak boljad, ahogy a germán fél, a magyar halb, attól, hogy a magyarnál már nem van spalten hang.

Fokoz: a z-s verb ígyhát németizmus, de talán a fokoz hang is, annyinál, hogy ha a fok hangot spitz-ként rakjuk, úgy az németizmus volna. stak németül raktem előbb, hogy a fokoz hogy a faszem is volna, a német einen Zahn zulegen, vagy a Zacke, ahogy zack-zack frazeológiáktól, úgy a hangot modernnek mondanám, új-ónemmagyarnak, ahogy stak a némettől van rakni a fokoz hang. Én is vakartem a fejem sokat, hogyha bizonylosza a fok hang, úgy nem is raktem a fokoz hangot se, stak már németül, vagyis fokozni annyi volna, hogy az órának rejni, geben, egy új kereket, Zahn-t.

Fok, fokoz, fokozat: a fok etimológiája bizonylosza, de stak germán volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a probléma stak annyi, hogy izolált, a rekkésje, Bedeutungja nehéz, a fokoz hang kúthúrális, részint németizmus. A fok laguján sok egyéb spitz-et rekkő hang is rakódna, ahogy: bor stuma, ak stuma, ger stuma, stí stuma, avagy szigu. A fokoz hangot dúrgerni kell, a perspektívát a Zahn zulegen-től az erőre kell terelni, úgy a raktaga hang az, hogy erjesz, ahogy az a reisen-rise is, vagyis keleszt, stakhogy a kel hang jevevényhang. A fokozat hangot így totál dúrgerni, az én empirikus rakumányemot inkább a videogamek formáltak, ott így flach-ok vannak, feldek, földek, de inkább feldek, ahogy Wege-ek, útak, rakuk, Bahn-ok. A német Bahn hang a magar bán-bánt hangtól ered, vagyis stapás, ütés, úgy rakód a Bahn, a Pfad.

Ranakeredva: a frazeológiát, ahogy fok-fokoz-fokozat dúrgerni kell, ez egy új-ónemmagyar frazeológia, a fok etimológiája bizonylosza, maradjon is ha vél, de laguján aku is oké volna, ha spitz-et rekk és nem puffadást, a fokoz laguján erjesz, ahogy ha Goku Kaiokent erjesz, úgy a perspetkíva az erőre rakód, ahogy stapás(stapás, raku) Stufe-Steigerung-ként, itt a perspektíva a videgame, mondjuk a Call of Duty egy stapásja, rakuja, ahogy stak feld. Így erre aztán oszlattuk az új-ónemmagyar frazeolóiát, vagyis: aku-erjesz-stapás, raku, feld.

Keresztez,horonk,áthoronkni: ez a hang egy totál halandzsa, ha a szláv etimológia fennáll, attól, hogy a kereszt azt rekkné, hogy Krisztus, ez egy görög felken verbtől ered, habár a magyar a ker-kor-kar stumától, vagyis az indogermán ger stumát hallja itt, így magyar fülvel ez a germán kresan verbtől eredne, ta múltidejű partikelvel, avagy az indogermán sker, magyar hor stumától is eredne, stak indogermán formától, úgy jevevényhang volna, vagyis indogermán skers, kers-től. Ígyhát a hang, ha a szláv etimológia fennáll, úgy egy totális halandzsa. Na egal, ez a verb így is, úgy is z-vel van, úgyhát dúrgerjük, laguján a verschränken német verb az ősmagyar verb, vagyis a hor stumától horonkni, a ver-t átírem át-ra, úgy áthoronkni verb rakód ki.

Hibáz, hibáztat(hibul,kurunkel, tarandel).

A hiba hangról volt már beszéd:
A hibát szláv hangnak makogják a fingristák, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így indogermán-germán k-h váltás van. A hiba hang nem szláv, nem a szláv chýba, ennek a rokonja az árja kṣúbhyati, ana vagyis egy indogermán kseubh stumától ered. A hiba sokkal inkább a germán hubo-tól ered, ez a hang az indogermán keu, magyar hu stumától, ana hajlást rekk, és ettől a hibá-tól a hibban is, de ez a hang így egyet rekkne az árja hangval is, vagy a szlávval, attól, hogy az árja is hajlást rekk. Így van rendraku, attól, hogy a szláv hang is egy hajlást rekkő hangtól ered, úgy a magyar is, ana germánt, ahogy az angol bug is, a bog is, a bugo is, így:
-hubo, huba, hiba.
-chyba.
-bog, bugo, bug, bugra.

A hibáz hang is z-s verb, így dúrgerni kell, úgy ha a hiba-val véljük mondani, úgy alternatíva volna rája, ahogy hibban vagy hibul, ahogy bogul, de ez gehorsam is. A hibáz hangval a probléma, hogy újra a substantívtól és az úgymond objektívtól beszél, de nekünk nem attól kell beszélni, hanem a stumától. A hiba, ahogy Fehler hangnál így előbb, anto a hajlásra kell asszociálnunk, úgy más hangokkal is volna mondani, ahogy mondjuk a krank-tól, indogermán ger stumától,magyar ker-kor-kar stumától a kurunkel,de a perspektíva más is volna, ahogy mondjuk egy remerő örökma(computer) tarandel, vagyis a tör, indogermán der stumától, azt rekkné, hogy szaggat, a programm tarandel.

Hibáztat,kurunkelszt, hibuleszt: a tat-tet-es hangokat, ahol volna, ott dúrgerni kell, így inkább a hibul és a kurunkel hangokat kell további kirakni a germán st kausatívval, vagyis: hibuleszt, kurunkeleszt, németül volna krankelsten.

Áldoz: az áld hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de nem fingár, stakhogy a fingár hang indogermánnak boljad. Stakhát itt is probléma van, hogy a mai magyartól nehéz rakni a hangot, attól, hogy az az indogermán hang, ana a fingárnál ott van, az nem van itt, a magyarnál, ahogy nem rakni, hogy hogyan is kell e hangot rakni, beszédként vagy égésként. De rakjuk ki elébb az ál hangot a magyar nyelvtől. Vannak magyar és indogermán partikelek, ahogy el-ol-al-ál, az al-tól ered az al1, ahogy ez a magyar túl, ettől az al1-től ered az al2, ez a magyar élni, ahogy wachsen, alma hang is ettől eredne, ahogy az al hang az indogermánnál a brennen-t is felvettaja, az ál hangtól ered, hogy ál, vagyis más, már írva volt, hogy nem török hang, hanem azt rakja, hogy más az ál, a tengely rekkint: el-al-ál. Az al3-tól ered a latin Altar hang, vagyis oltár, a fingár hang, hogy mordvin altam az árja alátam vagy a germán alajan verbtől eredne, ez brennen. A fingár hang igenstak árja vagy germán eredetű hang volna, stak a rekkelés az, a kérdés, hogy a magyar is ez volna-e? Ott van a másik alternatíva, hogy az áld azt rekkja, hogy beszélni, úgy volna, hogy ír álid avagy ád. A probléma az áld hangval, hogy az áldoz nyelvkakilási, itt erővel vált idedúrongtava a pogány és a keresztény perspektíva is, sőt így németizmus az áldoz, attól, hogy az opfern-re rakták át, úgy ma az áld hangot az áldoz-tól rakják ki, furcsa mód a később, a nyelvkakilsi hang a rekkő interpretációs raktajang, úgy az áld hangot nehéz interpretálni az áldoz hangtól. Az áldoz hang így keverékje két pogány szokásnak, így is nehéz ezt a hangot kirakni, attól, hogy így ráverik az égni hangot, de másrészről az opfern annyit tesz, hogy levágni mondjuk a sippés marhát, ez a szokás ott van mondjuk a Sabas a gótnál, vagyis keverik az égési Opfer-t és a sippés evést, de az bizonylosza marad, hogy vajon az ősmagyaroknál égési Opfer volt-e, ahogy a sippés evésnél kellett-e religioni humbuk? A 19. századi nyelvkakilók így ideszarják a bizonylosza pogány és keresztény szokásokat, úgy hogy már nem is vannak ezek a szokások, ettől az agy leáll.

Ranakeredva: az áldoz hangot így vagy úgy dúrgerni kell, de attól, hogy az áldoz vált a fő, rakó interpretációvá az áld hangot is, úgy, hogy az áld etimológiája bizonyloszává vált.

Magyarn nyelven az áld volna annyi is, hogy aussondern, már konkrétan véve a hangot, ahogy áld, a tengely rekkint, hogy el-ol-al-ál, vagyis az ál a más, áldni weihen, aussondern volna. A német weihen etimológiája bizonylosza, én most vék-nek hallem, a vé, indogermán au-ue stumától, vagyis vé és erre k. Bé nem vélném, hogy az íj, indogermán uei stumától volna, de ennek a rekkésje az volna, hogy mondjuk a pelyvát a stuklóval bújni, buy, úgy kidobni. A vé hang az vá is, vé-vé tesz, ahogy írva volt, vért-véd, vagyis kivesz, k-val a weihen, így vékni. Én ezt a rekkést bírem, vagyis vékni-t, úgy az Opfer ettől a perspektívától volna vékta, vagyis victim.

Öv, övez, omtoal.

Öv: a hang nem fingár eredetű hang, hanem indogermán és germán a magyarnál, de a fingárral való rokonság raktaga volna, stak attól, hogy a fingár hang is indogermán eredetű hang. Ha látjuk az öv tenkőt, ahogy halljuk, hogy az öv ö-vel van, úgy azonnal asszociálunk az indogermán uei, uer stumákra, vagyis íj-ra és ör-re, stak ennan entered a probléma, hogy az indogermán uei, ahogy indogermán aue(weben) hangoktól az árja forma ugyanaz, ahogy váyati az íj-tól, ahogy egy vāya a weben-től. A fingár hangok, ahogy lapp avve, finn vyö,zürjén von vagy az indogermán aue-re vagy az indogermán uei-re mennek vissza, ahogy a magyar is. Ha a magyar öv- hangot átírjuk indogermánra, úgy előbb aueu rakód, ettől ueu, indogermán uein-től ered a magyar ín hang, úgy a zürjén von stakis az árja vāna volna. A fingár etimológia így raktaga, stak a probléma az, hogy a fingár hangok, ahogy a magyar is, nem fingárok, hanem indogermánok, ahol a fingárnál jevevényhangok,a magyarnál folyton ott voltak, hogy indogermán és germán nyelv, stak a probléma, hogy izolált, az indogermán aue-tól ez vagy egy másik hangunk van már stak, de nem van verb, se egyéb, úgy az öv hangot az ör hangra kell tennünk, rokonjának kell mondanunk magyarul, úgy nem aueu az öv, hanem ueu, az ör az uer.

Övez: a z-s verbek ígyhát kausatívok, az övez a substantívtől beszél, nem a stumától, stakha az öv hangot tovább ki akarjuk rakni, úgy az öv v-jét kell kiszakítanunk, vagyis ueu formától stak az ue vagyis az ö maradjon, ettől rakód az indogermán uedh, ettől volona példának mondjuk az örmény audem vagyis ödem, úgy. övet ödem: ueuto uedem.
Az övez hangot dúrgerni kell, németizmus, ahogy gürten, habár az öv egy germán hang, vagyis magyar, de a frazeológia, ahogy övez az már így totál németizmus. Talán volna olyat mondani, hogy omtoödni, vagyis om-to-ue-de, de inkább bírem az olyan frazeológiát, hogy: ana őrdának eredva(erdő) van omtoal.

Rendelkez, bír, rengyni: ezt a hangút totál ki kell írtani az új-ónemmagyartól.

A rendelkez egy bullshit hang, totál halandzsa, ezzel a kez-es sich-esnek vélt szarral. A rend egy magyar hang, nem szláv, de erről már írva volt, a red nazális formája, vagyis regyni, reden, egy germán hang, annyit tesz, hogy logosz, ráció, ezt igére stak ja kausatív-presenz-iteratívval formáljuk, vagyis rengyni. A rendelkez bullshit hangot a fingristák folyton a német verfügen lagujára írják és mondják, félvén, hogy nehogy magyarul kelljen beszélniük, vagyis nem fingárul, hogy mi is bírunk egy haben-os verbet, ez az indogermán bír, indogermán bher-től.

A rendkez hang így dúrgertvé vál, laguján: rengyni és bír.

Fejez, artelni: bullshit hang, nem a stumától beszél, hanem objektumtól, dúrgerni.

A fej etimológiájától, ahogy fő, volt már beszéd, hogy bizonylosza, de fingár nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis stak indogermán-germán p-f váltás van. A további probléma, hogy ezt a hangot nem is rakem, hogyan is kell rakni, ahogy a bullshit fejez hangot, hogy most fej1-től, vagy a fej2-től, ana indogermán pés stumától ered, ahogy fesz-fosz. Totál nem rakem, hogy hogyan is beszél a hang, stak egy totál halandzsát hallem, ohne Bedeutung. A fej etimológiájára négy opció van:
- Indogermán spei stumától ered, ahogy spitz.
- Indogermán pei stumától ered, ahogy fagyú, fa és fű, ez schwellen eredeti rekkéssel.
- Indogermán upo-tól ered, ettől a magyar fe-fel hangok, germánok.
- Indogermán peu, schwellen: fakad, fochen.

A fingár hangok spitz-et rekknek, úgy igenstak megvolna a sansz, hogy a fingár eredetű hangok indogermán peuk-tól vagy indogermán spei-pei-től erednek, talán a vogul penk-nek, finn paa-nak, mordvin-zürjén pe-pom-nak dolga nem van egymással. Hogyan volna, hogyha mondjuk a pora a görög πείρω volna, és ettől eredne a mordvin pom, a vogul penk hang az indogermán peuk stumától eredne, a görög πεῦκος-tól. A finn pää ám inkább indogermán pou volna, schwellen, fakad.

A fej etimológiája így bizonylosza, de nem fingár, az se bizonyos, hogy a fingár hangok egyek, attól, ahogy látni volt, a szelendő, különböző fingár hangok mások és mások is volnának. De ezzel probléma nem van, attól, hogy inkább mondani volna ento-nak vagy antanak, az anta gegenüber, az ento elől. Ha nálem a fej van ento-nál, úgy nekem az olyan új-ónemmagyar halandzsák zagyvaságok, ahogy fejlövés, befejez és egyebek. Ezek a hülye Kazinzbaszikaik úgy vélik, hogy a fej az utolsó.

A fejez hangot így dúrgerni kell, bullshit frazeológia, nem is rakem, ahogy a z németizmus, a fejez hang nem a stumától beszél, attól, hogy a stuma bizonylosza, úgy magyarul inkább a kidúrekni, vagyis ausdrücken volna az artelni, összerakni, arta-tól, nem artul, az más, hanem artelni.

Virágoz, virére, bölma, bölen, böled, bölsz, bölem: a virág hangról volt már beszéd, hogy magyarlosza hang, igenstak a latin vireō-tól ered, ez azt rekkja, hogy grün sein, grün werden, stakhogy ha ez így van, úgy a vir a stuma, az ág-ot kell levágni, úgy a verb virére volna, úgy nem a bullshit z-s verb van, nem objektumtól makogunk, hanem a verbtől. De már írva volt, hogy az ősmagyar hang a bölöm volt, bölma, a Blume, a bö-bő-bu stumától, de standardosan stak bö, úgy ennél a hangnál is le kell vágni a ma-t, úgy volna mondani:
-bölen: en presentzpartikelvel.
-bölesz: sz, se indogermán akciós partikelvel.
-böled: indogermán ed kausatív.presenz-vel.
- De volna az is, hogy ha a bölma nőnemű, antonak bírongott forma, úgy ezt is presenzre tesszük, vagyis em-vel mondjuk: bölem, úgy bölma bölem.

Anto.

Ennél a lektionnál így a dúrgerni való hangok, z-s verbek: fertőz, határoz, határozott, fokoz,fokozat, keresztez, hibáz, hibáztat,áldoz, övez, rendelkez, virágoz, fejez,fej.
Az ősmagyar hangok, raktaga hangok ezeknek laguján: fürszköl, fürjed, fröcsköl, ferej,ferma,fürma, kirak, kirekk, rengyni, rejteni, horonkni, tarandel, hibul, kurunkel, kurunkeleszt, vékni, vékta, omtoal van, bírni, rengyni, bölma, böled, bölen, bölsz, bölem, feld, stapás, erjesz, artelni.

Ennél a lektionnál enteredtünk a fertőz hangval, kirektuk, hogy ez így objektumtől beszélés, a fertő hangot a germán fradha-nak leltük, úgy a stumát kell levágni,a für hangot, és ezekkel mondani. A hat hangot rekkentettük, hogy eredetileg a hat hangot a magyarok, ősmagyarok hogyan is rakták, hol is rakták rá, a határ hangot dúrgertük, róva, szakadva bordár van a laguján, a határoz hangot új-ónemmagyarnak raktuk ki, egy latinizmus-németizmusnak, úgy dúrgertük.A fok etimológiáját bizonyloszának írtuk le, a mai magyarnál apriori a fokad-fakad hang, de stak indogermán-germán p-f váltás van, úgy stakis germán volna, de a fokoz hangot új-ónemmagyarnak leltük, olyan ahogy einen zahn zulegen, ősmagyarabb az ejesz, a fokozat laguján stapást és feldet írtunk. A keresztez hang egy totál bullshit hang, ha nem a ker-kor stumától eredne, attól, hogy szlávnak makogják, de azt rekkja, hogy Krisztus, úgy inkább átírtuk horonknira. A hiba etimológiája germán, nem szláv, úgy a hibáz laguján hibban vagy hibul hangot is kirektük, de a kurunkel hangot is, ettől kurunkeleszt, krankelsten a hibáztat. Az áld etimológiáját bizonyloszának írtuk, de az áldoz hangot dúrgertük, ahogy a rendelkez hangot is. A virág a latin vireo-tól ered, úgy a virágoz egy bullshit hang, úgy latinul kellene mondani, hogy virére, de ősmagyarabb hang a bölma, úgy a böl stumától kell modnani. Az öv hangot indogermánnak és germánnak írtuk le, a fingár hangok is indogermánok, de ott jevevényhangok, stakhogy az ue hajló verb weben-je a magyarnál ma már nem van, úgy az uei-uer hang rokonjának mondem, vagyis az íj-ör-nek, de az övez hangot dúrgerjük.

Példamondat:

Fürmát fürszköl ember ara punájának bödélyjének bérályjaina, úgy barma bért bérmál, erre baru ueuto uedja(övet ödja).