Ento: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv,nem fingár, vagy ahogy mekegik finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az új-ónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a lektionnál bullshit etimológiákat, ahogy a gát, szék veszük át, ahogy az ezektől kirakott hangokat, ahogy székel, gátol, ezekről, ahogy a hídal és udavorol hangokról is kirekkjük, hogy halandzsák, dúrgerjük őket, ahogy az ősmagyar struktúrától ősmagyar Hemmungot és egyebet rakunk ki.
Lektion104- Bullshit etimológiák és bullshit ordok, hangok.
Hangok a.: gát(nem szláv hang), gátol, híd, hídal,udvar, udvarol,zár(indogermán guerh vagy gauer?), zárol, szék, székel, ül, öl, ölel, ölög, ölgy, völgy.
Hangok b.:dumb, Damm, duna,dura(túró?) duszta, debela, a germán düppel-től, ettől a tapfer, szláv debelj magyar hang, hű, hely, germán híd a hű-től, perzsa háj és héat,szíj, szíjló, szíjto, terem, talama, keményni, akasztani, visszadúrongani, véd, vérta, vérto, vérva, védma, vértma(vár őrda, nem orda), széka, székel(saegen), indogermán uel stuma,ahogy ülni és ölni, ölelni, ölegni, ölögy, vogul voulj árja valaj, völgy ahogy indogermán uelg nedves.
Gát, gátol, gátlas hangok dúrgerni vannak, lagujukra duna,dura, felörbés, a hányás, a gátol laguján keményni és visszadúrongani.
Gát, gátol, gátlás.
A gát etimológiája bizonylosza, szláv hangnak mekegik a fingristák, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy van két probléma, az, hogy a vélt gát hang az indogermán ghá stumától eredne, ennek rekkésje menni, ettől ered a német kommen, a másik probléma, hogy éppen stak a szláv nyelv, a mai(1000 évje, ahogy van kirchenslavisch) nem bír a ghá stumával, úgy a gát hang a szlávnál izolált, ahogy a mai magyarnál is, attól, hogy ez a két indogermán nyelv, ana ma nem bírja ezt a stumát, úgy az etimológiája olyan problematikus, ahogy a rítka vagy rótka hangnak, attól, hogy az árjánál van ilyen módosulás, talán rétka vagy rótka vagy írtka hangoktól, de nem bizonyos, hogy így a hang szláv, talán szarmata is volna, ahogy a gát is, de a gát litván, balti is volna. A gát hang így az árja gáti vagy litván gáita volna, ha volna, de ha volna, úgy azt rekkja a hang, hogy végta, út, Weg, menet, úgy a hang egy halandzsa, hogy gátol, objektumtól ideszart halandzsa, attól, hogy így gátol a hang rekkint annyi volna, hogy menetel. A németnél Deich és Damm van, a Damm hangról regyünk itt, de ott racionálisan van hemmen, klemmen, hindern, stemmen és választva a Damm és Deich, habár van daemmen, de már ez a hang objektumos, nem bírem, a verb már az objektumtól beszél, nem a Wurzeltől, a stumától, habár racionálisan a substantív és a verb választva vannak egymástól, az összerakódások, asszociációk máshol vannak, nem úgy a halandzs új-ónemmagyarnál. A gát, gátol és így a gátlás hangokat dúrgerni kell, választva a substantívot és a verbet.
A gátra alternatívák.
Enteredejünk a német Damm hangval, annak az etimológiája bizonylosza, a német tapfer hangval rakják össze, ennek a rokonja a debela, de ennek az etimológiája is ugyanúgy bizonylosza, attól is, hogy van szláv debelj, de a való az, hogy a szláv hang az magyar hang, vagyis germán, a debel az egyik ősgermán formája a tapfernak, de szlávul nem van. A német Damm és tapfer ahogy debele hangokat inkább az indogermán teue stumától mondanám, vagyis bögarészt a magyar du-tól, attól, hogy stak a szláv nyelvektől szartak oda egy vélt indogermán dheb stumát, de ha a szláv nyelveket kivesszük, hogy szlávul debel hang nem van, stak ősmagyarul, ősgermánul, úgy dheb stuma nem is van, a német tapfer a latin tubér és túféra rokonjává vál a teue stumától, ettől a töm vagy dum, ahogy a dumb is, ana bizonylosza, hogy most teubhma vagy tuembha. Ha itt vagyunk, úgy már bírjuk is a német Damm etimológiáját, hogy az dumb vagy indogermán teumbha vagy teubhma,de a debel hang a germán düppel-debbel-től ered, ez a szláv debelj is, az ősmagyartól bírja az így a hangot. Ha kiraktuk a német Damm etimológiáját úgy mondanánk stak dumb-nak, de hogy a dumb hang bírja saját laguját, úgy volnának alternatívák a du stumától, ahogy:
- Dura: a du stuma r-vel, teur, ettől eredne a túró hang is talán.
- Duna: duva, a du stuma, teue ana partikelvel, vagyis azt rekkja, hogy du(duzzad) és an az annyi ahogy a va.
- Duszta: a du stuma s akciós-sickes partikelvel és ta múltidős partikelvel.
Ezektől a hangoktól a duna volna raktaga hang a gát lagujára, ana hangról már beszéltünk a zátony hangnál is, de rendes volna a duszta is, ahogy hányás, de a hányni verb az indogermán sken stumától vagy skein-től ered, a szak stuma továbbrakva, nem mondanám raktaga hangnak, attól, hogy németizmus talán az Aufwurfra, de az Aufwurf-ot magyarul is átrakjuk, hogy felörba, de úgy felhányás volna, nem hányás, a szak stumától, vagyis a hányás stak úgy olyan bullshit hang. További alternatíva volna a már átvett vér-vért-véd hangtól a vértra vagy a véd hang, ezekről a hangokról már beszéltünk, de újra beszélünk róluk a bullshit udvarol hangnál, attól, hogy folyamatosan asszociálva megyünk tovább, hogy nem most dúrgerjük a gátol hangot másra, hanem stak hídal után, ahogy a vér(uer) stumáról stak az udvar után beszélünk. Probléma itt az is, a gát hangnál, ahogy majd a híd hangnál is beszélünk erről, hogy az, anat ma gátnak mondunk nem az anno volt Damm típusja, attól, hogy a gát az latinul móles vagy aggregatio volna, de talán inkább mólés, ha Caesar ezt a hangot véltaja írni de bello galliconál, attól, hogy a gát ott is gát, a germán hadjáratoknál mondjuk, mocsaras területen végta, út, menet. Ha a latin hangnál vagyunk, úgy nekem az úgy a me indogermán stumától boljad eredni(melna, mell,megas, menny,emel...), talán éppen a mel indogermán stumától, úgy a gát mell is volna, itt mólés vagyis Hochweg nem Hohlweg.
Alternatívák így: duna, dura, duszta, felhányás, felörba,véd, vértra,mell.
Rakanta: a hemmen és a dunanak innento a híd és hídal.
Híd és hídal.
Az első rekkelés: vajon a hídal hang is olyan bullshit zagyva hang, ahogy a gátol? A második: vajon magyar(germán) vagy jevevényhang? Vajon magyarul(germánul) vagy jevevényhangul raknivaló, racionális a hídal hang? A híd hangot alánnak mondják, de ha alán is volna, úgy perzsa volna, stakha persza volna, úgy a háló is perzsa volna. A perzsa heat hang a magyar szíj stumától eredne(nem fingár), de így magyarul is kirakni volna, ahogy szíjto, ez az ősmagyar formája, a germán hang, a perzsa heat-nak, ahogy szíjló Netz, háló. A háló hangról beszéltünk egy előbbi lektionnál, hogy az etimológiája bizonylosza, persza háj, hajati rekkja, hogy szíjni, ez volt egy etimológiai opció, vagyis a háló szíjló volna, Seil. De ennan van rakni és látni a logikai, eklatanat logikai probléma: ha a híd perzsa hang, úgy ranakeredően a háló is, attól, hogy itt se volna k-h váltás, stakhogy ha a háló perzsa volna, úgy nem is persza, attól, hogy a híd nem perzsa, ha a hálót fingárnak mekegték, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ha a fingrizmus egy rakványja, inkább stak szablyája raktalosza, úgy logikusan egy másik is, úgy hogy itt a háló és a híd együtt volna. Ígyhát ha a hálót perzsának mondanánk, úgy a híd már is nem volna perzsa, azzal a háló se, de a szíj nem fingár hang, hanem indogermán sei stumától ered, germán, úgy magyarul is ki van rakni az olyan hang: szíjtó és szíjló a Netz és Seil. A szíjtó magyarul Band, Fessel és Zauber, de valahogy Damm-ot és Brücke-t is rekkne és ennan entered a probléma, ahogy egy rakás fingrista etimológián is látni volt a probléma, ahogy utóbb a szűz-ön és az ágyon, hogy idehistoryailag nehézkes volna a perzsa etimológia. A magyarok sohase éltek a Volgán al, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de így se láttak mai Brücket, ismert volt a Fahrte, mólés, aggregatio. A másik probléma, hogyha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és az, úgy formailag a híd lagrat rekkne, attól, hogy a hű stumától eredne, ez az indogermán kei-től, ahogy talán ettől ered a hely is. A germán híd hang indogermán keito, a perzsa heat szíjto, indogermán seito volna, de magyarul, magyar nyelven, hogy a magyar germán nyelv, indogermán-germán k-h váltás van, ahogy a kei-től ered a hű hang is, a híd forma lagra-t rekkne, Lagert, attól, hogy indogermán kei azt rekkja, hogy liegen, legni.
Hídal: ez a hang inkább olyan bullshit hang volna, ahogy mondjuk a gátol és itt is probléma van, attól, hogy az ilyen objektívoson továbbszart hangok, ahogy hídal, gátol vándelik, módosítják az eredeti hangot, úgy az eredeti hang etimológiája nehézkesvé vál. A német überbrücken verb racionális hang volna, nem úgy ahogy a daemmen, attól, hogy a brücke stumájától fel van fogni, úgy nem stak objektumos, hanem wurzeles hangnak is mondanám, de talán ez nem áll fenn a hídalnál, ahogy láttuk a gátolnál totál nem. Látni van, hogy a híd etimológiáját inkább a hídal verbtől rakjuk ki, attól, hogy úgy a perzsa hang volna, vagyis szíjni, de talán perzsa hang nem azt rekkné, hogy arantnak(binden, knüpfen) róvákat, partokat, hanem hogy a Damm szíjto, szíjakkal van szíjatva. A magyar hang, hogy híd a hű stumától, azt rekkné, hogy lagra, mondjuk erjeda, folyónak onto, ernyeszlónál, úgy logikus volna, hogy ott Faehrte van, vagy talán a híd legszik, fekszik a folyón, hogy a menés folyamatos.
Ranakeredva: attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a szíj magyar hang,germán, attól van kirakni szíjló és szíjtó és szíjta, ahogy ha a perzsa heat volna a magyar híd, úgy a háló is perzsa volna, de ha a háló perzsa volna, úgy a híd újra nem volna perzsa, ahogy a háló se, ahogy stak indogermán-germán k-h váltás van, úgy magyarul a híd formailag a germán híd volna, az indogermán kei stumától, ettől van a hű és talán a hely hangunk, ahogy az ősmagyarok brücket nem is láttak, mait, stak mólést, aggregatiót, ahogy a Brücke az duna, Damm és bölögma, gerenda együtt, ahogy a továbbrakott hangok módosítják az eredeti hangot, ahogy a gátol gátat, attól, hogy a gát az mólés, duna,mell, de olyan, ahol az emberek járnak, úgy a hídal a híd-at is, így magyarul a híd a germán híd volna. Azt se ismerjük, hogy a híd hogy olyan koncepciótól ered, talán Vorposten,egy lagra, ana a Brücket védja, ha nem is van, attól, hogy mondjuk Caesarnál ha a Brücket lebontják, úgy marad híd, ena lagra, Lager, ahogy ha folyón emberek vannak, ott Faehrte is van, de a germán hang úgy is volna rakni, hogy az, ana folyón legszik, fekszik.
Alternatíva a gátra és a hídra együtt.
Együttesen a híd és a gát volna a talama, az indogermán tel stumától, flektálva tal, hogy talaj, ahogy a ter indogermán stumától, ahogy terül, terma. A talama és terma így feldet rekkne, egy feldet, ahol nem van Einsenkung,Einsattelung, vagyis sekélyesség nem van. A perzsa heat, ahogy már írtem magyarul az volna, hogy szíjto, Zauber, Band, Fessel, bizonylopsza, hogy ettől a Dammot hogyan kell rekni, de ha úgy, hogy két róvát fog össze, két partot, és nem szíjak válnak szíjtotta, úgy raktaga hang volna a laguján az aranto, az indogermán ar-ra-re racionális stumától, vagyis rakanta, rakonca volna, egy Klammer, kulumba.
Rakanta: a gátol bullshit hang, ahogy annak laguján keményni,akasztani, visszadúrongani.
A gátol egy új-ónemmagyar hang, neoillogizmus, ahogy írtem, hogy a gátol az annyi volna, hogy menetel, de nem szláv a gát, de a gátol hangtól az ember vélné, hogy igen, hogy oly böga halandzsa a hang, ennek anta a németnél a hangok: hemmen, klemmen, hindern, stemmen, ahogy a bullshit objektivos hang a daemmen. Az első két német hang rezisztenciát rekk, ahogy a hemmen, talán kemény rokonja, úgy szláv hang volna, de bizonylosza, hogy a kemény indogermán gem-től vagy indogermán kem-től ered, a kettő ugyanazt rekkja, így van azt mondani, hogy a kemény attól kemény, hogy Hemmung van, úgy hemmen volna a keményni verb. A német stemmen hang az indogermán steu stumától ered, bizonylosza, hogy stem vagy steumb, de a magyar rokonja a stámbál, stámpál(csámbál), de ez a stammeln is. A német klemmen a kul, indogermán kel stumától ered, rekkésje derengés, attól, hogy kul stuma van, ettől ered az áttétes rekkés, hogy stecken és stecken bleiben, ez magyarul az indogermán ak stumától ered, ahogy akad és akaszt, habár a steck a stik, stak, sták(csik, csak, csák magyar hangok), úgy a klemmen hemmenként van mondani, hogy akaszt. A másik alternatíva a bullshit korlátoznál volt írva, hogy visszadúrong volna, vagyis wiederdrangen, widerdrangen, züruckdrangan, attól, hogy wider-wieder a magyar vissza, ahogy ezt már írtuk a drangen a dúrong,a dúr stumától.
Udvar, udvarol.
Az udvar hangot szlávnak makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a magar nyelv is, ahol még nem volt germagyar, bírta olyan hangot, hogy udvar, de a magyar nyelv onnantól entered, ahol a nyelv már nem bír olyan hangot, hogy udvar, úgy a mai új-ónemmagyar nem magyar nyelv, hogy bír olyan hangot, hogy udvar. Az udvar a német Tür és Tor rokonja, a germán duru, szláv dvarj, indogermán dhuer-től, további etimológiája dohonkela, áttétesen Hof. Ha a magyar nyelv így egy indogermán és germán nyelv, és onnan magyar a magyar, hogy nem bírja az udvar hangot, úgy vannija kell rakunak, hogy vészett az udvar hang. Úgy vélem, hogy Balamir, a germagyar rousseouista volt, vagyis, ahogy Ermanarichot meredejttaja, az udvarokat lehúztaja, rómboltaja és tiltottaja, ahogy az ősmagyar Sanctuaryt átvettaja, ahogy ettől az esti Gótók antoerantak, attól, hogy ők a rományoktól totál burzsujvá váltak.
Udvarol: ezt a hangot is dúrgerni kell,a sklavischta udvar hangval együtt, egy totál halandzsa, libernyák-burzsujizmus, talán németizmus is, ahogy Hof machen vagy höflich az udvarias, ana totál németizmus( a német Hof a hu stumától ered, ahogy hömpölyög, indogermán keu-tól, rekkja, hogy kerítés). Az udvar így nem magyar, libernyák, úgy totál nem magyar az udvarol hang,burzsuj-libernyákizmus, már posztulálja így a libernyák párválasztást, de ez nem volt az ősmagyar időknél, kevésbé az ősmagyar Kriegsverfassungnál Balamir után, attól is, hogy Balamir az udvarokat lehúztaja, úgy nem volt libernyák Techtelmechtel, kevert system volt, jómatás stak a rejkuon át volt ena baruval, ki a mundust bírtaja.
A gáttól a védig vagy vértárig, az udvartól a vérta-ig vagy vérva, véruig, a védig, a Türtől, az udvartól a védmáig a vértmáig, ahogy vérni schliessen, zárni is.
Az indogermán uer stumáról, vagyis a vér-ről(wehren) volt már beszéd, hogy az indogermán au-ue vagy a va-vá és ve-vé stumáktól ered, itt a vé-től, ez azt rekkja, hogy vé van, tova, in Sicherheit, ontonál van, avarva, óvva, indogermán r-vel, ahogy arról is, hogy a magyar vár hang a várni vagy őrni verbtől ered, úgy őra, őrda, nem véra, véru,a vé stumától, ahogy van az uer indogermán stumától az orda(orr, varas, var). A jevevényhang zárni verb vagy az indogermán ghuer stumától ered, ahogy gorod, ettől zárda is, vagy a vértől ga-val, vagyis zavor, ez volna németül Gewehr, úgy a zárni verbet az ember vérgelnire írná át, a már átvett kulunkelni verbnek onto. A vár az őrda, de az indogermán uer stuma, már militarisch, nem pógári-burzsuj, ahogy az udvar és a magyar nyelv onnantól ered, ahol az uer stuma prevaliert. Ahogy mondtem a vár az őru és őrda, da volna vérus és vérva hang is vagy volna mondani, hogy vértma vagy vért is az úgymond ősmagyar Hof, attól, hogy az ajtó(hajtó? volt róla beszéd) vértma is indogermánul, úgy ha az udvar a Tor, úgy vértma is volna, de ajtó is, stakhogy az udvar burzsuj, a véru és vérva militarisch hangok, a szelenda ott van mondjuk, hogy Alexandriának udvarja van, de Sanctuarynak vértmája, véruja, vértja, mondjuk, hogy a Maschendrahtzaun az véd vagy vért volna. Ígyhát a gát laguján raktaga volna a vé és vér stumától a véd és a vértra, Hof a véru, vérva, vérna, Tor vértma, azt schliessen vértelni, Machandrahtzaun vért, véd, ahogy vértma is Hof, de ezek az antandjatétjei a burzsujnak.
Szék, székel, vagyis széka és saegen: a székel egy olyan bullshit hang, ahogy a gátol, udvarol és a hídal hangok, ahogy németizmus ez is, ahogy az udvarol, talán a gátol is, stak azzal a szelendával, hogy a németnél a hang rakni van, racionális, hogy a Sitz haben és sitzen a sitzen-től erednek, vagyis a Sitz a sitzentől, de nem ez a lagu a székel hangval és a szék-vel. A szék hangot töröknek mekegik, de ismerni kellene a török hang etimológiáját arra, hogy a hang racionális vanjon, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, dolga nem van a fingár nyelvvel, úgy a törökkel se. Az elsődleges, apriori hallásja a hangnak egy regályval, hogyha az ember a Sesselt nem a sitzen-től rakja ki, úgy az, hogy a szék az széka, vagyis szaga, szaka, indogermán sék stumától vagyis a szak-tól. A szak stumának van szig, szagg és szak formája is, úgy volna szék forma is, ahogy a regályt írtem, hogyha nem a sitzen-től rakják ki az ily hangokat, úgy a szék szakajta, Scheit, erre példa a nem szláv eredetű lóca hang, a leu-leue stumától, vagyis rokonja a lopnak, lomb-nak, lom-nak, losza-nak(laza), ahogy a leue-nak, a lónak, a lovanak...úgy a széka a partikelvel, ana nőnemű antonak bírongott múlt, az anat szakított az ember, egy szakajta, egy Scheit, egy kurunga. A hang apriroi hallásja és a regály, hogyha az íly hangok nem a sitzen-től vagy stehen-től erednek, úgy a vágás-tól, ghasítástól, szakítástól, azt regya, hogy a széka hang nem török eredetű hang, hanem indogermán és germán, vagyis magyar. Ha ez így van, úgy az ember a székel hangnál azt hallja, hogy saegen, el-vel, úgy a székel hang egy bullshit Sitz haben-ként, egy totál halandzsa hang, úgy ahogy mondjuk a szegál-tól(Segel, hogy szakított Tuch) a segeln verb, vagyis objektumos.
Onto: széklet.
A széklet hangot dúrgerni kell, stak véllosza, hogy a hang racionális, attól, hogy a széklet német Stuhlgang türkörátrakásja, új-ónemmagyar, stakhogy a magyar szar hang a szak stuma egy interpretációjától ered, úgy ez a germán skar, sekretum, úgy a szar se fingár ahng, hanem sker-shar-tól ered. Stak véllosza így az, hogy a székletet is felfognánk szarnak is, nem Stuhlgangnak.
Onto: ha a szék hangról beszéltünk, úgy beszélnünk kell az öl(ölel, Schoss), az ül, ölögy és a völgy hangokról is.
Az ülni verb etimológiája bizonylosza, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, az ülni hang stak egy módon rakódna ki, ha az indogermán au-ue stuma, vagyis va-ve-vá-vé stumák hajlásos interpretációjától eredne, ahogy az öl(Schoss) és ölelni az indogermán uel stumától. Az ü itt ue volna, attól, hogy a hajlásos hangok olvadnak össze, kivétel az üt, ahogy görög uten vagy az ír, az indogermán uer-től, az ölni az uel-től,ahogy a hajlástól kivétel a vékony, vánkos egyéb hangok. További opció nem van, hogyan rekkna az ülni, stak ez, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a regály rekkint az ül az öl volna.
Völgy.
A völgy hang etimológiája bizonylosza, két opció volna, stakhogy egyik opció se fingár, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ahogy a fingár hang is indogermán, de bizonylosza, hogy a magyarral egy. A fingár hang voulj, ez a vogul hang, stak ez a vogul hang az árja valaj, az indogermán uel stumától, azt rekkja, anat a latin vallis, ugyanstak ettől a stumától, hogy Tal és Einbiegung. A probléma ott van, hogy ettől az uel stumától ered a magyar öl, Schoss, ana ugyanstak nem fingár, ahogy az ölelni verb is, úgy az uel g-vel volna uelg, ölög, ez a walgen, ettől substantív ölögy. Az ölögni verb és ölögy substantív akceptálni van, de a völgy már nem ettől a stumától. Az indogermán uel stuma az indogemrán uei vagyis íj stumától ered, az öl így az ör párja, indogermán uer stuma, ez r-vel van, az uel l-vel, úgy az öl stuma ki van rakni, tovább van rakni és új hangok vannak kirakni az ör előlagujára, hogy: ölöng, ölök, ölejt, öled, ölt,ölesz, öleszk. Az árja hang mondjuk, ahogy valaj és a latin hang is konkrétan Tal-t Einsenkungot rekk, ez a fingár hang, stakhogy a magyar regálynak nem rejmed, hogy a hajlásos hangok böga részja összeolvadásos, hogy volna itt ülni és ölelni is, ám ölög verb és ölögy substantív etablálni vannak, úgy ölögy volna Tal. Stakhogy a völgy v-vel van, úgy volna, hogy a Tal azt rekkja, hogy nedves, a víz egy más formájától, indogermán uelg stumától, vagyis nedves Niederung, attól hogy völgy attól völgy, hogy az nedves, mocsaras. Ez a két alternatíva van, stakogy a fingár hang indogermán, de nem j-gy váltás volan, hanem a völgy uelg olna, a vogul hang árja vagy más indogermán eredetű hang, a magyarnál nem passzol v-vel a hang, úgy az ölögy volna, de van völgy hang is, indogermán uelg, ana magyarul nedves volna, nedves Niederung.
Anto.
Ennél a lektionnál így a bullshit gátol, hídal, udvarol, székel hangokat rekktük, ezeket dúrgertük, hogy halandzsa hangok, úgy ha már ezeknél a halandzsa hangoknál voltunk, úgy vettük a stumák etimológiájait is, attól, hogy máshogy nem regynénk halandzsának. A gát hangot nem szlávnak mondtuk, attól, hogy gá stumát a szláv nem bír, úgy szarmatának litvánnak, stakhogy a magyar nyelv is indogermán nyelv, de így is dúrgetük a gát hangot, lagujára duna, duszta, mell, vértra, véd hangokat raktuk. A hídal hangotis dúrgertük, a stumája a híd bizonylosza, attól, yha perzsa volna, úgy a háló is perzs hang volna, de ilyen nem van, illogikus, úgy a híd nem volna perzsa,magyarul a híd hang formailag a hű stumától volna, germán híd, lagra, legvő lagu, ahogy a perzsa heat hang stumája a magyar szíj, germán hang, úgy átrakva szíjto volna, bizonylosza interpretációtól. A híd lagujára a germán híd-ot írtuk, több interpretációtól is volna így a híd a magyar híd( ha a híd perzsa volna, nem mondanám magyarnak, stak a germán híd formát), ahogy talamat és termot. Az udvarol hangot is dúrgertük, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a magyarnál volt Tor hang, e a valós magyar nyelv entered, hogy már nem bír ilyen hangot, burzsuj-libernyák hangot. Az udvarol egy németizmus volna, ahogy Hof machen, libernyák-burzsuj hang, ahogy az udvar is, hogy Alexandria bír udvarral, Sanctuary vértmaval, vérva, vérnaval, úgy az indogermán uer stuma a militarisch hang, de a váru az őru, hogy nem vér: vértma, véru, vérva, vérna, vért, vértra, véd. A zár hang bizonyosan szláv hang, de bizonylosza, hogy zavor, Gewehr vagy guerg, hogy zárda, de szláv hangot itt dúrgerni kell vérgelnire Az udvarol bullshit hang után dúrgertük a bullshit székel ot is, attól, hogy ez is egy halandzsa, hogy a magyar nyelv nem fingár nyelv, úgy a széka nem török hang, hanem magyar, az apriori hallás és egy regály rekkint, hogy az íly hangokat szak-lo-vág stumáktól rakják ki, ha nem tzentől, erre példa a magyar, nem szláv lóca, úgy a székel a saegen hang.
A szék hang után beszélnünk kellett az ül hangról is, hogyha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv , úgy stak egy alternatíva an, hogy az ülni verb az indogermán uel stumától eredne, ahogy az öl és ölelni vagy az ölt. Erre írnunk kellett a völgy hangról is, attól, hogy a fingár hang az indogermán uel stumától ered, árja valaj, stakhogy ha a magyar is ettől volna, úgy ölög-től, walgen-től, egy ölög verbtől és ölögy volna, e hogy a magyar völgy v-vel van, úgy inkább uelg volna a nedvestől, hogy a völgy nedves Niederung.
