Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál írunk egy mondatot ősmagyarul, ahogy ez magyarul rakni van, úgy ahogy a struktúra újrarakód a dohopa struktúrától.
Lektion61- Ősmagyar frazeológia, ahogy egy hang átírja a struktúrát ősmagyarra.
Példamondat: a nakraktaerjdán(-áranda) erjed, ahogy ana remerő örökma azon örök, hogyan ana erda dohopamájától ana erdadohonszta feldre felbírongani volna.
A. Nakraktaerjeda, nem hírstatorna:
A hír hang egy magyar hang volna, germán hri, indogermán kir stumától ered, ettől ered a híromás is, a Ruhm. De a hír hangot inkább stak dicsőségekre mondjuk, ahogy a híromást is.
Csatorna? Az etimológiája bizonylosza: az orna hangot rakem, attól hogy a magyar indogermán és germán nyelv, és a magyarnak innen, nem az új-ónemmagyarnál, elint regályosan az úgyírt cs az st, így egy st-s hangnak kellene vannija a csatornának,ha nem, úgy igenstak volna, hogy ez a ciszterna, ahogy mondják.
Az etimológia ahogy írtam bizonylosza, ahogy a csat hangnak is:
Nem támad, ez a hangot nem rakem, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar. A steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.
Ha van stuk,és van stut is, úgy volna stat is, és nem stak Angriff így. A magyar nyelvtől így azt hallaná az ember, hogy: stat és or és ana.
Onto:
Ha már itt vagyunk, úgy két hang etimológiáját is rekkni kell, ez a kettő a csata(vajon stata?) és a csat(vajon stat).
Csata(stata?): ezt a hangot egy szláv seta hangnak makogják, osztagot rekkne, de a magyar itt inkább a steu stumát hallaná, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ha van a studa és stutni, úgy volna talán stata hang, ahogy germán stauta, stautan, vagyis Stoss. Ettől a stumátóleredne a stap is, stak ez izolált hang, hogy stap, nem igen van a-s formája a steu stumának, nem domináns, de ha van stap és van stattan verb is, vagyis csattan, úgy logikus volna, hogy a csata az stata. De talán inkább át kellene írni stutu-ra, vagy:
-Stutu hímnemű subastantív.
-Stata: nőnemű substantív. Stak így is inkább a stutu volna a Schlacht hang, a stata inkább nem tevés, hanem ana stat-va van.
De inkább rakni van az er stuma:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Így a Rinne volna az ősmagyar Bach, Fluss, az erjeda, az erjedtől, vagy árok laguján az áranda, vagy múltidővel áranta, ahogy az ernyó is volna, attól hogy eran(rohan) verbtól jó-val raked: ernyó.
Stat(?): a hangot töröknek makogják, de a magyar itt nem azt hallja, hogy kuntni, vagyis binden, hanem a steu stumát hallja, hogy stut, stutód, attól, stat hogy stosst.
Ranakeredva: Nem igen van rakni, hogy hogyan is volna a stata hang a szláv céta, ha mondjuk a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így regályosan az úgyírt cs az st, ez a regály, a másik az hogyha a magyar indogermán és germán nyelv, úgy van egy univerzális indogermán logika, hogy ilyen hangokat ütni, stutni hangoktól rakunk ki, ahogy mondjuk a battle is, a ba stumától, vagy a német Schlacht a schlagentől, így logikusan a csata az stata volna, egy germán vagyis magyar hang, de már a magyarnál ez a rekkés és ez a forma. Ha ez így van, hogyan is volna a stat török eredetű hang? Sehogy! Ez is a steu stumától volna. Egy argumentáció volna ennek anta, látni a fingristákat, hogy a magyar nyelvet fingárnak makogják, ahogy látni a szétkúrt új-ónemmagyar halandzsát és az Umwertung aller Wertet a nyelven, ergo ha vannak hülyék, ahogy a fingristák, és az új-ónemmagyar makogás egy bullshit, úgy a csata szláv is volna.
A csatorna hang már problémás, ez volna a ciszterna, de magyarul is rakni volna: stautorna, statorna.
A török és a szláv etimológiák dúrgerni vannak!
Így a hangok:
-Erjeda.
-Áranda.
-Áranta.
-Ernyó.
B. Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered; az erda az ered. Az erda az ered, az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak.
C. Remerő örökma.
Számít:a szám etimológiája bizonylosza, hisz a török etimológiák 70 százalékja egy totál bulslhit, ahogy mondjuk a fingároknak is, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. De volna török, mondjuk, úgy így irreleváns hang, sőt dúrgerni kellene, hisz a számok úgy, ahogy kettő és három jevevényhangok, ahogy már erről írva volt, nem a nyelv részjei.
A szám így bizonylosza, de a felszámol és leszámol hangok bullshitek, nem egyéb ahogy bullshit németizmus az abrechnen-re és aufrechnen-re, stakhogy ezek a hangok a ra és re stumától erednek, a rak-rekk-reg-rejk stumától, így rekkenni volna a magyar hang, stak a probléma ott van, hogy a magyarnál a ra és re stuma a logoszra megy, a logikára, nem a zahlokra. A magyarnál a ra és re stuma a rációra, rendra, rakandásra megy, attól hogy zahlok nem voltak 350-től 1000-ig(most paradoxon,hogy írem őket).
Hogy most itt kettő vagy három van? Nem rakem, de magyar ember nem számol, így azt kell mondani, hogy rakód.
Laguján:
De ide nem, hanem azt, hogy remer: a ra és re stumától ered a remu, magyar hang, germán, ettől a remni és a remerni vagy remélni hangok.
Dolog, dolgoz: ha a dolog hang a gót dulgs, ír dligi, és ez rekkja, azt hogy Schuld, úgy nem igen magyaros a hang, nem a magyar mentalitás hangja. A dolgoz egy bullshit hang z-vel, dúrgerni kellene. Ez a gót és ír hang a szlávnál is ott van, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de germán nem volna, hisz a magyar nyelv germán nyelv. Egy hangnál fontos az is, hogy hol is foglalta al a struktúrának innen a laguját, erre volták már példák, mondjuk a víg-vidám, bolda-bolond, vagy a lak hang. A dolog és dolgoz hangok így olyan libernyák, fingrista hangok, úgy szlávnak mondanám, de nem a fingrista kúthúrmcbaszottságtól, a szlavofilióától, hanem attól, hogy nem az ősmagyar mentalitás ez. Egyhol volt dulgs gót hang a magyarnál, hisz a magyar nyelv germán nyelv, de ott a struktúrának innen máshol volt a laguja, később dúrgerve vált, és a germántól ment a szlávra, vagyis így az ősmagyartól, és a szlávtól újra ide. Az ősmagyarnak ez a hang nem kellett, hisz az életmód így a balamiri, a hunn volt, a haduverfassung, hisz Balamir leöröngtaja a pógár-romány-libernyákokat, és a romány habubsdot is(ius).
Laguján:
Örökni: A működ etimológiája bizonylosza, hogy most a me-mo-ma stumától volna, vagy stak mímel, nem rakni, így inkább mondjuk a hangot örökninek, ahogy wirken, ősmagyar így a hang. Az örökni onnan van , hogy az árdának innen örökés és örjedés van és a lenti árnáknak innen örjednek és folyvatnak a démonok. Ilyen démoni nama mondjuk Pluto is, az indogermán Weltanschauungtől, hisz ez folyvat vagy folvat, az indogermán pel stumától; germán és germagyar foly vagy fol és fél.
Örökma: A gép egy német jevevényhang, így ősmagyarul az örök verb ma partikelvel raked örökmahént.
D.Erda dohopama, erdadohonszta.
Mély? A mély hang az indogermán mel stumától ered, azt rekkja, hogy schwarz. De ez a hang igen izolált a germagyarnak innen, sokkal inkább rakni van a düh-doh stuma, ettől a dohopa hang, ez a tief.
A dunger dohopa, ha tief, vagyis schwarz, mély, így ez a hang inkább a stumanyelv részje, és a düh-doh stuma a raku.
Így nem merül, az a hang a merher, ezt a hangot arra mondjuk, ha mondjuk kenyeret merejtünk vízina, ott mer-mar-mor-mur vál, morsad vagyis,vagy a hullma merher a víznek innen.
Ha dohopa van, úgy azt a hangot mondjuk verbnek, hogy dohompel. A dunger, ha tief úgy dohopa, és ha az ember bukk a víznek inett, úgy dohompel. ahogy mondjuk a Dragon Ballnak innen, vagy mondjuk egy cápa a dungernek innen.Látni van, hogy dohonkel ott a víz, ahol a cápa dohompel.
Dohonszta.
A gáz etimológiája bizonylosza, de inkább mondjuk ide, hogy dohonszta:
Köd? Ez a hang jevevényhang, a szláv kaditi-től ered, kade. De magyarul rakni van a stumanyelvtől, a düh-doh pártól a dohonszta. Ez a hang az ősmagyar hang: doh-ana presenz,sz akciós-kausatív, és ta múltidő, a kettőtől egynek innen a germán kausatívum st.
Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor
E.Bírong.
Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ena bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
Ígyhát nem azt mondjuk, hogy felhoz, attól, hogy a hoz egy jevevényhang, örménynek boljad, ahogy a hord és haszon is, de magyarul inkább rakni van a prevaliert stumától, a bír-tól, a bírong hang, ergo ez az ősmagyar, a bringen hang.
