Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, fingatva a libernyák, kreténylibcsi neoillogizmustól, az Umertung aller Werte-től. Ennél a Lektionnál nem igen asszociálunk, stak átvesszük a makogásokat.
Lektion55- A bullshit új-ónemmagyar makogásról C.

Kizárólag: ezt a hangot dúrgerni kell, nem egyéb, ahogy németizmus, a német ausgeschlossenre, stakhogy a zár hang egy jevevényhang, ez itt raktán szláv hang, magyarul inkább lakatni hang volna, a lak stumától, ettől a lakat, lakat, lakot verb ettől így, ahogy a kulunkni vagy kulukni, a ku stumától a kilincs és kulcs, de a kulcsról már volt beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/26/lektion24_-az_ugymond_szlav_jevevenyhangokrol
Kulcs:bizonylosza hang. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a ku stuma germán stuma. Van itt a kilincs vagy kulencs hang, a germán klank, klink, s így van a kulek is, skandináv forma klykja, s ott van a szláv hang a:ključь....
A kizárólag hang így egy kevert új-ónemmagyar makogás, német Ausdruck egy szláv hangra, így inkább a sti-sta-stá stumától mondjuk hogy stak(csak), ez egy germán hang, így magyar.

Ausdruck: alkalom nyílt számára.
A. Alkalom: a hangról már volt beszéd: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/09/10/lektion46-_az_alkoholizalo_ujonemmagyar_hangokrol_es_az_al_stumarol
...Így lo-ma: Gelegenheit.
A helynél így inkább raktább volna: legu, lagu,...
B. Nyíl: az etimológia bizonylosza, de igenstak az indogermán ken és knei stumától eredne, ahogy:
A nyer hang ide rakta volna, de nem Glückspielennél. A nyer nem fingár hang, hanem indogermán és germán. Az indogermán ken stumától ered, ettől a jevevényhang ken, kása és kenyér is eredni volna.
A ken kausatív-presenz ja-val rakód kenei, knei, a k szakad, így rakód a nyú, nyű, nye, nyí stuma, és igen duad vanni a nyom is, de bizonylosz.
Nyer-nyes-nyest.
Nyű-nyűz-nyüs-nyüst.
Nyú-nyúz-nyút-nyúl.
Nyír.
Ezek rekkint a nyílni verb a nyúl verbel van együtt, a kettő distinkciója stak utólagos, mondaná az ember, hogy flektált, de ez itt nem flektálás, system nem van, rendraku, az í és az ú hangok nennat rekknek, nem bírnak rekkéssel, jelentéssel, és ahogy írtem már egy előbbi Lektionnál is, a nei, nyí partikel stak az energikus eredés, olyan, ahogy a va-ve stumától a ví.
De ha loma van, itt most loma, úgy a raktány(Rektion) nem a nyíl hang volna, hisz így ősmagyarul azt mondem, hogy loma, lo-ma, leu-ma, úgy a raktány is a lo(ló, lova, lona, lovana, lop, lomb, lotyó, losz,nem laza) stumától rakód, ez itt a loszni verb, ed kausatív-presenzvel, ahogy löst sich, így:
- loma loszik, loszed.
- loma loszed lovat lovatni, lopni.
C. Számjára: ez egy totál bullshit hang, stak a postás bírongja a levelet számjára, magyarul azt mondjuk, hogy nekje, indogermán enek-anak stumától.
Rakanta: felszámol, leszámol.
Szám: a szám etimológiája bizonylosza, hisz a török etimológiák 70 százalékja egy totál bulslhit, ahogy mondjuk a fingároknak is, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. De volna török, mondjuk, úgy így irreleváns hang, sőt dúrgerni kellene, hisz a számok úgy, ahogy kettő és három jevevényhangok, ahogy már erről írva volt, nem a nyelv részjei.
A szám így bizonylosza, de a felszámol és leszámol hangok bullshitek, nem egyéb ahogy bullshit németizmus az abrechnen-re és aufrechnen-re, stakhogy ezek a hangok a ra és re stumától erednek, a rak-rekk-reg-rejk stumától, így rekkenni volna a magyar hang, stak a probléma ott van, hogy a magyarnál a ra és re stuma a logoszra megy, a logikára, nem a zahlokra. A magyarnál a ra és re stuma a rációra, rendra, rakandásra megy, hisz zahlok nem voltak 350-től 1000-ig(most paradoxon).

Ranakeredva: a felszámol és leszámol(ahogy beszámol) hangokat is dúrgerni kell, totál bulslhit új-ónemmagyar halandzsa. A beszámol-ról már volt írva, hogy a Bericht magyarul regu, vagy rekkés, vagy regyó, de nem rakem, hisz most kettő és három a beszámol hangnál, most számolnak? Dehát azok jevevényhangok!

Érdek, érték: erről már volt beszéd, hogy stak indogermán és germán er és ár stuma van, ér nem, az ér utóbbi hang, sklavenaufstandi, ahogy a hangok is ezt rekkik, az ilyen hangokat így dúrgerni kell, ahogy az érem hangot is.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/06/lektion_2_-az_er_stuma

Gyökerez: a gyökér hangról már volt beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, hisz nem rakni, hogy a gy most pontosan ez vagy az, mondjuk kj, gj, avagy j, de elint sohase d. Most mondjuk, hogy a gyök hang az indogermán geu stumától ered, ahogy germán kjek, kjuk is. Én én magyarul inkább örönkály mondanám, az indogermán uer stumától. Már írva volt, hogy ez a z hang bizonylosza, de ronda, vészett ronda, de azt mondanám, hogy ez egy kausatív t, vagyis germán-német t-z váltás van itt.
Ranakeredva: a gyökerez hang totál bullshit, inkább örönkel a verb.
Üzem, üzlet: az űz etimológiája igenstak az indogermán uei stuma, nem fingár hang, hanem indogermán és germán. A va-ve partikel energikus eredésje a ví stuma, ettől a wit-wid az űz hang rakód, a ví összeolvadva ű. De azt mondem, hogy energikus eredésnél inkább ví-snek kellene maradnija, így olyan rakta, jó regyórakástokat, mondatokat is mondanánk, ahogy latinul a veni, vini, vici. A víhar hang nem szláv hang, hanem germán hang, a Weher, wean verbtől, itt a h stak egy hang, nennat(semmit) rekk, úgy ahogy a Kelch-től a kehely, így: víhar voltem, vídottem, víhtem(vív, weigern, víhen), vígadtem.
De most egy ilyen dicső hangot, ahogy a ví stumát ilyen libernyákizmusra mondani, ahogy az üzem,és az üzlet, a nyelvkakilási hangok? Hát ez dühensztő!

Igény: az ige hang etimológiája bizonylosza, hisz a magyar nyelv nem fingár nyelv, így innentoja nem van a fingár nyelvekkel,se a törökkel, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Az ige hang igenstak indogermán hang, egy indogermán eg stumától eredne, ettől a latin aio, ahogy agitó is. De egal, a magyar nyelv indogermán nyelv, ennek kellene vannija, stakhogy ezt is rosszul beszélik, ma már stak verbhént makogják, hogy az ige verb volna, úgy ahogy a maradáj észt, a wiss-től, vagy az ok hangot az indogermán ucit, unk, okász-tól, így dúrgerni kellene ezt a hangot is.
Az igény hang egy totál nyelvkakilás, bullshit, libcsizmus, dúrgerni kell, németizmus, a német Anspruch előlagujára.

Halmoz: bullshit hang z-vel. A halom hang az indogermán kel stumától ered, k-h váltás germán, így a germán holm. Raktán így holm volna, holma, avagy helma. Ez a hang igen izolált hang, a magyar hal stuma a szak stuma skel formájától ered, így hal, halma, totál más volna. A halom hangot inkább dúrgerni kellene. A halmoz bullshit hang helyett: rak, rejt.
Cselek: A st-úgyírt cs regályos hangváltásról: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/13/lektion13_-regalyos_hangvaltas_ahogy_az_st_az_ugyirt_cs
És a te-té-to-ta-tá partikelekről és a tele stumáról:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
A csel vagy írva stel a stel-stal, ahogy csal, hangok, vagyis a német stehlen. Ez ehová rakem, de tovább nem. A stel hangra rakód egy germán k, így stelk a verb, de most ez azt rekkja hogy stalni, stelni, vagyis stehlen?

Feldolgoz: A dolog hangról már volt beszéd: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/01/lektion50-a_szamokrol_a_szolga_hangrol_a_penz_hangrol_a_dolog_hangrol_a_munka_hangrol
Ígyhát ha ez a hang a dligi, dulgs, Schuld, úgy egy totális halandzsa, egy németizmus, a német aufarbeitenre, és ez a hangot dúrgerni kell, egy totál halandzsa.

Kötél, kötelez, kötelesség: erről a hangról volt már beszéd, hogy ez nem köt, az ö magyarlosza, és a köt hang aspirantos, így a hang kunt, a ku stumától, germán ku stumától, ahogy kunty, konty és egyebek.Ezeket a hangot dúrgerni kell, újónemmagyar nyelvkakilások.