Overture: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az er hang egy stumaraku, indogermán, se az er se az ár nem fingár, hanem magyar, vagyis germán hangok. Az ér hang se török hang, hanem egy degenerált flektált forma, stak a 13. századtól van, ahogy az ezektől ranakeredő hangok: érdem... Az ér flekált forma degenerált, a hangokat tőle dúrgerni kell.

Lektion 2.-Az er és ár stuma:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.

Kelet? Raktábban rakni volna kelet helyett, ana litván hang-tól ered, keltiu, az erjeszu, erjeszta. A kelet hangot dúrgern kell. De van nekünk az er stumánk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így modnani az Ostra, hogy erjeszta. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-től jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a stuma, hanem itt is az er a stuma. Az erjesz volna a germánnak innen fallen is. De a magyarnak innen csak rise. Az ereszu a nyugat .De ha itt vagyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakni van a csu stumától.
Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakni van így az auferstehen.
Ha itt vagyunk úgy az emelked se kell.

.Emelkedik? Az emel em stumától ered, ahogy a latinnak innen is ott van:
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-(ol?)-al

Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid.
Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van.

Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani.
Vagyis: emel-omol-amal.

De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er stumát nagyon raktán rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.
Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar.

Mozog? Az etimológiája bizonylosz. A magyarnak innen a mo-s stumák az indogermán meu, ahogy mond, mormol, mokkan...és a mo, ahogy moha, modár, nem mocsár, mos....A mozogduadna vanni úgy, ahogy az angol-latin mowe, a mei-mau stumából, ahogy menni is. De sokkal magyarosabb volna ide és máshová az er stuma, ahogy itt az ereg hang:: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.
G-vel a hang az ereg, to-val ereget vagy eregto.
Ahogy:
er-ed
er-je
er-je-sz
er-je-ed
er-eg
er-eg-to.

Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja.

Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az erda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak.

Óriás? Az etimológiája bizonylosza. Az orr hang az indogermán uer stumától ered, de itt van az er stuma, ez inkább rakni van. A magyar, germagyar és indogermán Weltanschauungnak inkább rejmed az erjeszja hang, ahogy az erjesz-től, ez az angol rise.
Az árnyak, az erjeszják, erjeszednek az erdáből, ahogy Tuisto, Mythrasz, Ymir.

Árnyal? Ez a hang az ár stumától ered, az er flektált formája. Ennek a hangok rokonja az erny, ernyeszt, ernyeszta, s az eron, nem rohan, nem rohad, de az róad. Az árnyal stumája így az ár, ez ana-val, ez a presenz, főnévhént árna, ez a magyar Woge. Az árna-tól lesz ja kausatív-presenzvel és possesívval is, az árnyni, és árny, ez folyamatos el-vel rakód az árnyelni. Így ez a hang rekkja: Goku a Ki-jét árnyelja, vagy a Dragon Ball-innen a morsadt Gudák árnyelnek. Ezentúl a démonok, az árnyak, az erjeszják az árádábál erednek, és azok árnyelnek.

Hullám? Ez a hullma, ez stak így hullát vagyis Leiche-t rekk. A hull hang az indogermán skel, vagyis szel stumától ered, ha az s szakad le, úgy a k az h-vé rakód, ahogy a halnak innen és antsónak innen is. A germán formák sokrétűek, van hallus, vagy u-val, ahogy Schulter is, két l is így, és u-s forma is van. A hullma így azt rekkja, hogy Leiche.

Magyarul a Woge az ár stumától ered, ana-val, ana presenz is, ez rakód árnaként.

Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni volna, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árja formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem más, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed.
Árna: Woge.
Árva: schnell, speed, vagyis ár-va.
Ármány: naknama itt, ez a gross, erhaben.

Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich namának innen is.

De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az ár1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekkja:ér-ár.

Árt? Ez a hang az er stuma flektákt formájától ered, ez az ár. A t kausatívval rakód az ár-tól árt, ez a kausatív itt to, ennek a raktányja így nem datív, hanem akkusatív, vagyis engem árt. Az árt raktányja ennek az árad hang, az akció és reakció rakuján, vagyis: árt-tól ered az árad. Ha árt van, úgy árad van, t kausatívra a rekació az ed kausatív-presenz, vagyis ed.

Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-ernya
-ernyesz
-ernyeszt

Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota.

Csatorna? Az etimológiája bizonylosza. Az orna hangot rakem, hisz a magyar indogermán és germán nyelv, és a magyarnak innen, nem az új-ónemmagyarnál, elint az úgyírt cs az st. A hang volna a ciszterna is, ahogy mondják,
Az etimológia ahogy írtam bizonylosz, ahogy a csat hangnak is:
Nem támad, ez a hangot nem rakom, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar, a steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp.
Az Angriff a csutu, és igehént stutni.
Ha van stuk, úgy volna stut is, és nem stak Angriff így.
De inkább rakni van az er stuma:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.

Így a Rinne volna az ősmagyar Bach, Fluss az erjeda, az erjedtől, vagy árok helyett az áranda, vagy múltidővel áranta, ahogy az ernyó is volna, hisz eran(rohan).

Konklúzió: Az előbbi lektionnál írva voltak a partikelek, így az er és ár stumától rakódó hangok rakni vannak a partikelekkel:
Er stuma:
-Er nakta ja:erej, ja partikelvel.
-Er nakta de, ed partikel ered. Az eredtől ered az erda, ahogy Erde, ez az ősmagyar hang, igétől főnév vagy da-val, vagy u-val, a da nőnemű,az u-s hímnemű, így:ena erda.
-Er nakta ja és de: erjed és ettől az erjeda, az ősmagyar Bach és Fluss.
-Er nakta ja és se partikel: erjesz.
-Er nakta ja és se és el-al partikel:erjeszel, rieseln.
-Er nakta gho:ereg.
-Er nakta ana presenz: eron, nem rohan.
-Er nakta ana-gho: ereng, nem reng.
-Er nakta ma: eroma, nem roham, hanem ahogy roaming.
-Er nakta ma és gho partikel: eremeg, nem remeg.
-Er nakta ana és ja:erny, ernya.
-Er nakta ana és ja: ernyni.
-Er nakta ana és ja és se partikel: ernyesz.
-Er nakta ana és ja és se és to kausatív partikel:ernyeszt
-Er nakta ana és ja és se partikel hímnemű főnévhént: ernyeszu.

Ár stuma egy pár példa:
-Ár nakta ana:áran, és főnévhént árna, neutrum ezzel.
-Ár nakta ana és ja partikelek: árny.
-Ár nakta ana és ja és az el-al partikelek, az el és al itt folyamatos:árnyel.
-Ár nakta ana és da partikel:árand és áranda.
-Ár nakta ana és ta múltidő partikelek:áranta.
-Ár nakta to kausatív:árt, ahogy ártánd nd-vel.
-Ár és va, indogermán au:árva.

Konklúzió B.: így az er stuma az ősmagyar, az er stumával átírtem a nyelv struktúráját, és így az én magyaromnál a hullma az nem árna, ahogy a képes hangot is dúrgerni kell az ernyára, ahogy a kelet és nyugat hangokat is és a csatornát is. Az ármány azt rekkja, hogy nagy, az árva, hogy schnell.

Konklúzió C.: így a raktányos regyés(Rektion és racionálisan beszélni) is mássá vál, a stuktúra módosul, vagyis a grosse Woge az magyarul ármány árna vagy az árna árnyel...
Ha az ár hang, ahogy prájsz az ár1-től eredne, úgy nem emelkedik a raktányja(Rektion), hanem erjeszed.