Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál további z-s verbeket veszünk át, ezeket ab ovo dúrgerjük, megnézzük, hogy hogyan is vannak a stumák, és hogy hogyan is kellene rekkenteni a magyar nyelvet a stumákkal, ahogy a dúrgert hangokra ősmagyar alternatívát is írunk.

Lektion90- Bullshit z-s verbek 2,anak dúrgerni vannak.

Hangok: díj avagy díjó és díja, dívni(schauen, boljadni),dísz, ahogy diuesz avagy diuer, diadal, avagy díjad, ahogy dícs, ahogy deidj vagy desc,dívány, ahogy bolja, Glanz, víhály, leöröng, feljógat, amály, lebíz, megbíz, arányma, rejkmány, ararejszkni, arjel, léhni,léhat, léhmat, ínt, ínk.
Dúrgerni való z-s és ít-s verb: díjaz, bíztosít, laguján bíz, bízat, jutalmaz, gondoz, hagyományoz, intéz,tetőz.

Díjaz: a verb dúrgerni van, bullshit z-s verb, vagyis objektumtól beszél, nem a stumától.

Díj etimológiája: itt azok bírnak raktát, akik azt mondják, hogy a díj rokonja a diadalnak, dívatnak, dísznek, ahogy a dicsnek is, ahogy így talán a tiszt-nek is(erről volt már beszéd, hogy dúrgertük), úgy az indogermán dei stumától eredne, ahogy a Deus avagy a déva hangok is, stakhát már beszéd volt róla, hogy inkább indogermán volna az árny hang, az indogermán er-ár stumától, ahogy a deus-déva, úgyhogy én inkább szemitizmusnak mondem a hangokat,ahogy deus, baranta, hogy a magyarnál nem vannak, de az már nem, hogy van olyan, hogy díj és egyéb hangok. A díj hang indogermán dei volna vagy dīvyati, úgy a díj j-je kausatív-presenz-iteratív, így a verb díjni volna, rekkésje glänzen. A probléma ott van, hogyhabár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy verbek nem vannak, ahogy a díjni is verb volna, stak substantívok, ahogy a substantívok Weltanschauungja olyan magyarlosza, libernyák. A divat, ahogy dívik etimológiája is bizonylosza, erdetileg boljad és boljokni volt, vagyis glänzen és blicken, ettől a cseh dívam, a dívik így azt rekkné, hogy bír Anschauungot, attól, hogy glänzt. A dísz etimológiája is bizonylosza, hogy a német Zier, déro sz-es formája volna-e vagy az indogermán deius-tól eredne, úgy egy volna a dics hangval, habár látni volt, hogy a cs az raktarekkint tj vagyis deitj, deidj volna, hastak nem szláv hang, ahogy dešč, habár inkább egy olyen forma volna, ahogy árja dīdyat.

Ígyhát:
Díjni, díja: boljad, leuchten,scheinen.
Dívik, dívni: schauen, leuchten.
Dícs: vagy deidjni, ahogy dīdyat vagy szláv dešč.
Díszni, dísza: leuchten, vagy a német Zier, déro vagy diuesz.

A substantívokat úgyhát substantívként kell rekkni, kirakni, stakhogy a díjni, díszni, dívni, dígyni már verbek, ígyhát ez problematikus, hogy ma már stak substantívok vannak, de nem verbek, ahogy az is furcsa, hogy itt van a sok hang az indogermán dei stumától, de sehol egy deus, diusz, déva, Zius, vagyis egy Jehova. Habár Zarathustránál a dévák is árnyak volnának, de azt kell mondani, hogy a déva-religon inkább szemita volna, vagyis nem ősi indogermán, sokkal inkább egy szemita vándormém Jehova.

Ranakeredva: Ígyhát nehéz mondani, hogy a dei stuma ősmagyar-e vagy se, attól, hogy ma stak substantívok vannak, de a díjni, dívni, dígyni, díszni, dírni hangok verbek, ahogy nem a verbekkel volna a probléma, hanem sokkal inkább a substantívokkal és rekkésükkel, hogy libernyákok.Nem a díjni verbbel volna a probléma, hanem a substantív díja vagyis díj hangval, hogy ez felvettaja a Preis rekkést, stakha antonak látjuk(dívjuk) a verbeket, ahogy díj-dív-dídj, dísz-dír, úgy a díjos substantív annyi is volna, hogy Himmel, Sonne, dija, díjas beleuchtet. A díj hangot, ahogy Preis dúrgerni kell, totál libcsizmus, annyit tenne így, hogy beschmücken, nekünk ilyen nem kell, úgy olyan hang se, hogy díjaz. Az is furcsa, hogy a nap-ot egy bizonylosza etimológiájú hangval mondjuk, de a fenti verbeketől mondanánk díjo-nak is vagy dívó-nak is.

Diadal: ezt a hangot is dúrgerni kell,hogy a Sieg-et így a bullshit Licht-vel rakja össze ez a hang, de úgy, hogy ma már nem rakják, hogy a diad,vagy deid, vagy a diadal a dia formától, bolja-t, Licht-et rekk. Na bé, igen, nekünk a bullshit deus, dius megspórolt maradt, de egyéb bullshit libernyákizmus már nem, ahogy dícs, diadal, díja, dívat. A dics, diadal hangokat dúrgerni kell, stak a verb kell ezektől, ahogy dídj, ahogy ez áll a díj hangra is, verb díjni kell, ettől kell újra kirakni a díja és díjo hangokat, stak óvakodni kell itt a deus-dius-tól. A diadal hangtól a diad hangot le leszakítani, ez átírni is volna díjad-ra, úgy mondani volna, hogy: díjo díjad, vagyis die Sonne, a sülő, schweltet vagysi sült, vagyis die Sonne geht auf, boljadma van.

A diadal laguján így inkább az energikus tettet kell kiemelni, nem azt, hogy Glanz van, ez egy ez libcsi perspektíva, úgyhát alternatívák volnána ide:
- Víhály: a vív, víh, indogermán ueik stumától, ahogy weigern víhered. A víhály hang van mondani a vívmány laguján is.
- Leöröngés: az indogermán uer vagyis ör stumától öröng, leöröngés ettől, hogy a fájand, az antanda le van öröngve.
- Feljógatás: indogermán ie stumától a jó, hogy verbinden, ettől a jog, hogy Joch, de nem azt mondjuk, hogy unterjochen, hanem azt, hogy feljogatjuk.
- Venni, vágyni, indogermán uen stumától.
- Amály: erről a hangról volt már beszéd, vagyis az am-ról, hogy amolni annyi, hogy tovadúrongani, hogy egy partikeltől ered, hogy am, vagyis, hogy em-om-am, úgy a fájand amolva van, úgy a Sieg amály.

Egyéb hang volna a dijadal laguján Siegként a megbíz, vagy lebíz hang, indogermán beid-től, germán beitan-tól, erre példa a szláv poběditi verb, ahol a po a magyar ap, ahogy apad, német ab, de a szlávnál így nak, ahogy nach, után is, de ez mondani van meg-vel is. A magyarnál is, a libcsizmustól egyreinkább a megbízott hang azt rekkja, hogy egy Sklave, attól, hogy a libcsi úrak libernyákokat fognak, bíznak, erővel megbízottvá tesznek, vagyis lebíznak.

Onto: a dívány, bolja, boljat bíró, boljad, bolo, nappali.

A dívány hangot töröknek vagy perzsának mondják, de az ágy rekkésjét ennek a hangnak dúrgerjük, rakjuk ki inkább az indogermán dei stumától, attól, hogy a magyar nyelvet stumanyelvvé kell tenni újra, úgy ahogy az ármány magyarul azt rekkja, hogy gross, úgy a dívány, hogy glänzend naknama, díván glänzen, boljad, en presenz partikelvel. A dív úgyhát indogermán deiu, magyarul az en egy presenz forma, díven úgy volna glänzen, erre rakód az ősmagyar ja kausatív-presenz iteratív, ahogy possesív is, úgy kirakód egy díványa naknama, vagy substantív, ha úgy vélja mondani az ember, hogy das, das das Licht hat. Úgyhát a dívány hangot oroszra kell átírni, az orosz divьnъ, stakhogy ez nem rekkja azt, hogy a dívány így orosz hang, vagyhogy a dívik szláv hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy germán hang, stak a dívány hangot a magyar, indogermán dív-től indogermán partikelekkel kiraktuk, de ezek magyarok. Az orosz hang másodlagosan, ma stak azt rekkja, hogy Wunder, de nekünk nem kell, hogy ezt rekkja. A díva hang jevevényhang, de rejmed a magyar dívik-nek és díványnak így, úgyhát magyarul egy példámondat: díva ármány díványja azt rekkja, hogy a díva grosses Lichtje.

Onto: a bíz-től, indogermán beidh-től az ít-s verbek, de ezek dúrgerni vannak, ahogy bíztosít, bízonyít.

A két verb már tovább van rakva naknamaként, ahogy nja és tos, ezeket már nem kell verbre átrakni, nem kellenek hosszú bullshit hangok. A bízony hang maradjon stak naknamaként, de a bízonyít verbet dúrgerni kell, attól is, hogy libcsizmus, nem racionalizmus, de mi már írtuk, hogy ősmagyarul rekkent vagy rakut rekk a raktaga hang, ordo.
A bíztosít hang túl hosszú, inkább stak mondjuk azt, hogy bíz vagy bízat, attól, hogy a gótnál is már a bíz hang warten-vé vált, ahogy már írtem erről, ahogy az antandájáról ,a germán bótjan-ról is, ahol a másodlagos rekkés enged, vagyis bocs. Így egy példamondat: ana öreszorok bízják(warten, őred, úgy zwingen) ena rakó épmányját, épségjét. Avagy: ana öreszorok bízatják, hogy a feld fájandtól mentes, losza váljon.

Jutalmaz: ez a hang, ahogy a jutalom is egy új-ónemmagyar hang, részjei indogermánok, ahogy al és ma, a z itt kausatív t, németizmus, de stak nehezen rakem össze, hogy a fene is volna, olyan baszott hosszú a hang, ahogy bullshit is, magyarnak ilyen hang nem kell. A jut hangról volt már beszéd, hogy indogermán és germán hang, indogermán ie, vagyis jár hangtól ered, indogermán iet.

Becs: ez a hang likvidálni van a magyar nyelvtől, olyan libcsizmus, ahogy az etimológiája is bizonylosza, így nem rakni hogyan is rekk. Nem rakni, hogy a ba-be hangtól volna-e, ahogy indogermán be-től, vagy talán ez betj, botja volna, vagyis a bessen, büssen, ahogy bocs e-s formája?

Ranakeredva: ígyhát az olyan bullshit verbeket, ahogy libernyák-materialista verbeket, ahogy díjaz, becsül, jutalmaz dúrgerni kell a magyar nyelvtől, vészejteni, nem ősmagyar Weltanschauung, olyan ahogy a sklavenaufstandi érték, de stak indogermán er és ár stuma van. A totális terminológia libernyák, így új-ónemmagyar, nem az ősmagyar Weltanschauung, rakumány. A magyar racionális, a magyarnak rejku, rakó és rejkni van, ez az ősmagyar, úgy a jutalmaz laguján nakta stak a rejkni hang, avagy raktaga hang volna egy hang az ar-ra-re stumától, ahogy mondjuk ettől az ara, arány, arma, talán ettől ered az árja ərənav,görög ἄρνυμαι. Ha itt van a görög, úgy enteredjünk a görög verbvel, hogy aránymajni, úgy egy substantív raktaga volna, hogy arányma, ha mondjuk ara-t rejkünk, úgy az volna ἀραρίσκω, vagyis ara-rejszkni, ararejszkni, de stak raktaga volna arjelni(gehören) is, úgy volnának a racionális hangok, most azt nem nézve, hogy talán a görög arányma nem az ar-ra-re stumától ered, de igenstak az volna, stakhogy az arány hang igen:
- Arányma: Belohnung.
- Arjelni: gehören.
- Ararejszkni: arát rejkni.
- Rejkmány: Reichung.

A díjaz laguján raktaga hang volna arjel, díjazás rejkmány és arányma.

Példamondat:

Ha díjó díjad víhály van, öreszorok Sklavekat feljógatnak,ena rakó ana ta(nőt) ararejszk öreszornak, ara van rejkmányja, aránymája.

Gondoz, gondját visel vagy bírong frazeológia: bullshit z-s verb, dúrgerni.

A gond etimológiája bizonylosza, de igenstak azt rekkja, hogy gonoszság, göndör, attól, hogy indogermán gheue stumától eredne, ahogy göb, gömb, göbbed, gubbaszt, guba,gomb, gomba, göndör, vagyis a gond ör-ös formája a göndör, ahogy logikusan a magyar a gonosz hangot a gon stumától hallja, így gubbadás, göbedés, göndörödés, úgy a gond az, ha nem raktamány van, rekktamány, egyenesség, hanem hajlás. A gond így nem más, ahogy alterség a logosztól, stak ott van a gond, attól, hogy a logosz, a rend, a ráció líneáris, nem bír göb-öt, gömb-öt, bugát, hubát, vagyis hibát, úgy stak a libcsi gondol, attól, hogy gonosz, a magyar rakand és rak, de erről már volt beszéd. Ha a gondoz verbnél a z az kausatív volna, vagyis to, ahogy itt at, ahogy a gond az indogermán gheundh volna az indogermán gheu stumától, úgy gondat azt rekkné, hogy raktaloszát tesz(rosszat) valakinek.

Hagyományoz, magyarul léhmat: bullshit z-s verb, dúrgerni van.

A hagy hangról volt már beszéd, hogy nem fingár, hanem a szak stuma h-s formájától eredne, úgy egy indogermán és germán hang volna, talán sked, skent volna, vagyis a hat-hánt-hant rokonja, de előbbi lektionoknál a hagy frazeológiát dúrgertük engedni-re ahogy loszni-ra, az Erbe-t átírtuk a léhma-ra, a lé-léhány-léha stumától, úgy erben volna magyarul léhat, ahogy leihen, vererben léhmat, mondaná az új-ónemmagyar, hogy léhmaz, de nem, a léhma hangra rakjuk a to kausatívot.
Így:
- léhni: loszni, leihen, mondjuk cigit léhni.
- léhat: erben, mondjuk házat léhatni, erben.
- léhmat: vererben, mondjuk házat léhmatni.

Intéz: bullshit z-s verb, totál dúrgerni van.

Ezt a bullshit új-ónemmagyar makogást nem rakem, hogyan is vél rekkni? Most azt vélja mondani, hogy intünk, hogy szopjál le? Vagy úgy vélja mondani, hogy : gyere már ide Pista?- és intünk? Ez az intéz hang egy totál bullshit hang, stak ahová interpretálem, hogy intés van, de azt a fentebbi módokon.

Az int etimológiája: int hang nem van indogermánul, de igenstak az indogermán uei stumától eredne, ahogy ín, wín, wan, ettől ered a német winken is, ahogy mondjuk az inog is, wingen-wanken, stakhogy ez k-val van, vagyis ink volna, a magyar úgy boljad, hogy to kausatívval van.

Tetőz: bullshit verb z-vel, vagyis ősmagyarul tektato volna, taktato.

A tető etimológiájáról volt már beszéd,hogy a takar verb tak stumájától ered, ősmagyar teg, vagyis ez az indogermán forma, ahol a tető úgy rakód ki, ahogy a tetű a tikto-tól, vagyis a Zeche-től, a k h-vá vál és szakad, úgy a magyar tető hang egy az olasz tetto hangval. A tetőz egy z-s verb, úgy dúrgerni kell, egy új-ónemmagyar hang.

Anto.

Így ennél a lektionnál átvettük a díjaz hangot, ahol a ranakeredva az volt, hogy bullshit z-s hang, úgy dúrgertük, ahogy a díj hangot is, de nem a díj verbet, attól, hogy ez az indogermán dei stumától ered, rokonja a diadal, dívni, dísz, dícs. A díj hangot így árírtuk díjni verbre, a díjo volna Himmel, Sonne. A díj, indogermán dei stumától sok a libernyák hang, ahogy mondjuk a diadal, de ezt dúrgertük víhályra, leöröngésra, feljógatásra, vevésra és egyebekre.A tematikát, ahogy díj-érték-becs-jutalom-jutalmaz totál dúrgertük a magyar nyelvtől, libernyákizmus, ahogy az érték egy sklavenaufstandi hang, stak er és ár indogermán stuma van. A dívány hangot átírtük Lichtre, attól, hogy magyarul, grammatikailag a dívány az orosz divьnъ. A jutalamz laguján írtuk az ararejszkni és rejni, ahogy aránymány és rejmány hangokat. A biztosít és bizonyít hangokat dúrgertük stak a síma bízra, ahogy rekkre.A hagyomány hangot már egy előbbi lektionnál dúrgertük, de itt most a hagyományoz hangot a léhmatra. A tetőz is egy bullshit z-s verb, ezt is dúrgertük, ahogy a gondoz és az intéz bullshit hangokat is.