Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál enterejtjük a harmadik bullshit z-s verbek lektiont, ahol olyan hangokat veszünk át, ahogy ágaz, jelez, ezeket a hangokat dúrgerjük.

Lektion94- A bullshit z-s verbek3.

Hangok: ág, ék, vajon indogermán ak-tól vagy aig-tól erednek, akma,akó,akakó, ahogy újra vessző, örbály, örpa, virgács, galy(vajon szláv vagy se?), gyalu(nem fingár hang), rekk, veszti, vesztileg, arta, hajó, nem fingár hang,etimológia bizonylosza, úsztra és folyadra, folyadrát erejt és árajt.
Dúrgerni való hangok: ágaz, ágazat, németizmusok, jel és az ettől kiszart új-ónemmagyar hangok, ahogy jelez, jellem, jelen, jegy, jegyez, jegyző.
Dúrgerni való z-s verbek: jelez, jegyez, ágaz, hajóz.

Ágaz: bullshit z-s verb, a z németizmus, ez itt kausatív to volna, vagyis ágto, ágat, stakhogy a frazeológia németizmus a Zweig-ra, ahogy ágazat, úgy ezt a két hangot, ahogy ágaz és ágazat dúrgerni kell a magyar nyelvtől, stakhogy ezek a hangok az új-ónemmagyar kreol halandzsa hangjai.

Az ág etimológiája: két opcionális indogermán etimológia is volna rája, úgyhogy nem fingár, de nem is olyan ősi a magyarnál, struktúrailag.

Az ág hang egy fingár etimológiájának mondják, mekegik a finn hankát, stak ezzel a probléma annyi, hogy ez a finn hang a germán hanha-tól ered, ennek árja formája śākhā, úgy volna jenni a bullshit fingrizmussal, hogy úgy ha volna fingár śākhā, úgy az ág ettől eredne, a bullshit fingrista szablyától, hogy volnának olyan s-s leszakadások. Stakhogy ez flasch, raktalosza, ahogy már látni volt bőven, hogy az ilyen etimológiaszarás zagyvaság. A másik fingár etimológia a fingár tog-tag, stakhogy itt is áll a fenti, ana az s-es bullshiteknél, hogy leszakadás nem van, stakhogy a fingár hangnak volna indogermán etimológiája is, de ezzel nem szarakodunk, attól, hogy dolgunk nem van a fingár nyelvekkel.

Onto: a magyar szakáll etimológiája bizonylosza, erről beszélünk időnél, de most stak annyit, hogy a török sakal hang az árjától is eredne, a fenti śākhā-tól az árja śákala, a borosta(germán eredetű hang, ahogy a borta) a Bart analógiájára, ahogy ezek is egy bor stumától erednek, stakhogy az árja hang egy hajlásos stumától.

Az ág raktaga etimológiája: ahogy írtem az ág-ra két indogermán etimológia is volna, mondani volna, hogy raktarekkint, attól, hogy az Ast-ot bőven kirakják egy spitz-től, úgy az ak-tól is, az ak stumától, anat mi már kirekktünk és átvettünk, hogy ez se fingár eredetű hang, hanem ősmagyar,attól raktunk ki bőven hangokat, ahogy akma-t is. Az ág úgy eredne az ak stumától, ennek g-s formájától, ahogy egres, ez is egy germán hang, ahogy a germán agge. A másik etimológia volna, hogy indogermán aik-tól ered, ettől indogermán aigu.

Ha itt vagyunk, úgy beszélnünk kell az ék hangról is. Az ék hang se fingár eredetű hang, stak itt is fennáll a bizonyloszamány, hogy most indogermán ak-tól ered, ahogy ettől az eke hang is, vagy az indogermán áik-tól. Az é hangtól az ember azt mondaná hogy ez áik volna, de az is, hogy az ak stuma formája az összes hang, ahogy: ág, egres, eke, ék.

Ranakeredva: se az ág, se az ék nem fingár eredetű hangok, de két indogermán etimológia volna a két hangra, de mi az indogermán ak stumát választottuk opciónak. Ha ez így van, úgy a g-s formát dúrgerni kellene, alternatíva volna ide akó és akakó, habár ide inkább az ág-ra akó, az ék-re akakó. De a probléma marad, hogy az ág az á, hosszú, ahogy az ék is, úgy talán volna mondani, hogy az indogermán áik hangtolódásja az indogermán ak-nak. Az ág hangot eig vagy aig-nak írnám vissza indogermánul, az ék-et eik-nek, de hogy volna, hogyha ezek a hangok az ak-tól erednének? A módosulás későbbi, úgy ez példa volna, az ág és az ék hang, hogy az indogermán aig vagy aik az ak-tól eredne.

A vessző így az indogermán uei stumától ered, ennek rekkésje, hogy imbolygó, ahogy wimbel, az ág vagy indogermán ak vagy aig-tól(de a kettő talán egy volna), úgy itt a perspektíva, hogy stikis, stekkós, vagyis szúros, ahol akad az ember. A latin virgács hang is az indogermán uei stumától ered, úgy ha véljük, úgy az ágat mondani volna örpa-nak, attól, hogy már írva volt, az örbály a Planet, de ébelynek, is, de az ébely a Wipfel magyarul.

Jelez: ez is egy z-s verb, ezt is dúrgerni, ahogy a jel összes kirakott hangját, attól, hogy nem magyar eredetű hang, de nem is fingár, úgy ahogy nyelvkakilási szar jellem laguján az arta, jelenleg laguján a vesztileg az ősmagyar hang.

A jel nem egy fingár hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ha a germánnál arányoló hang nem van, úgy jevevényhang, ahogy boljad a gyalu és a galy rokonja volna. De rekkelem elébb, teszem fel a kérdést hogyan van a jel? A jel rekkés, zeigen, hang vagy róvás? Hogyan van a Zeichen? Egy és egy perspektívától volna opció, ha hang, úgy skandináv jalma, lengyel jel, ahogy Lehm. Ezektől egyik se volna, azt volna mondani, hogy a jel róvás volna, úgy stak egy etimológia volna, hogy örmény hang, ahogy a hord, haszon és a hoz is, úgy a jel is örmény eredetű hang. Az örmény joł stekkót, Stockot, Pfahl-t rekk, de a verb hogy jelem azt rekkja, hogy róni, vagyis jelem én, az indogermán ghel stumától, ennek a rekkésje úgy ahogy gyalulni. Ennek volna skandináv formája gjal, de ilyen kelta forma is van, hogy gyl, úgy azt volna mondani, hogy a gyalu hang ettől ered, de bizonylosza, hogy a jel gy-s formája vagy már a germán gjal-tól ered, vagy giel forma is van, úgyhogy a gyalu se nem török, se nem fingár eredetű hang, hanem bizonylosza, attól, hogy a jel örmény.

Onto, galy és galyaz.

Galy: ezt a hangot nem bírem, dúrgerni kellene, ha már egyhol szlávnak mekegték. A szláv hang etimológiája, ahogy golьj, bizonylosza, talán az is volna, hogy a galy hang magyar eredetű hang, stak nem gy-s forma, se nem j-s forma. Az indogermán ghel stumától ered a litván žúolis, úgy volna, ez azt rekkja, hogy galy,hogy az orosz golьj zátemi formája a litván hang, de az is volna, hogy a galy előbb egy magyar hang volt, a ghel indogermán stumától, vagyis azt rekkja, hogy letart, letört, leszakított, gyalult. A probléma, hogy a galy hang stak a szlávnál vagyis az orosznál volna, az etimológiája bizonylosza.

Jegy, jegyez, jegyző: ezeket a hangokat dúrgerni kell, új-ónemmagyarok, attól, hogy a jel örmény, a jegyez z-s verb, vagyis már németizmus.

Ez a hangcsoport is raktán rekkja, hogy stak egy jevevényhang, ahogy az örmény jel, hogyan is átírtaja és módosította a nyelvet az új-ónemmagyarnál, attól, hogy nakta, elég volt stak egy hang és ettől az egy hangtól kirakott hangok(jelez,jelen,jellem, jegyez) dúrgerték az ősmagyar strukúrát, így vált az új-ónemmagyar mekegés egy kreol halandzsává.

Jegyez laguján: a jel így rekk Pfahl-t és róvást is, a jelni verb róni, gyalulni, úgy a jegy laguján stak kártya kellene hogy vanjon, attól, hogy a kártya-bullshit nem magyar, az új életforma egy részje, a jegyez laguján vagy stak ró vagy ír, úgy Notar volna stak róvár vagy író vagy írár. A Notar is aljan, idegen, az aljan életforma részje, úgy erre nem írnám magyar hangot, attól, hogy a jegyző se magyar hang, így maradjunk a Notar hangnál erre az idegen, aljan ühgyre.

Hajóz: ez egy új-ónemmagyar z-s verb, objektumtól beszél, német z-vel, úgy dúrgerni kell a hangot, inkább substantív+verb-ként kell mondani.

A hajó etimológiája.

A hajó etimológiája bizonylosza, neologizmusnak boljad, de fingár hangnak mondják, stak a probléma ott van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis stak indogermán-germán k-h váltás van. A fingrizmusnál is bizonylosza az etimológia, de ha már ez bizonylosza, úgy a fingrizmustól venni is van a hang, azzal folyó, sok hangval, anat antoregytünk(cáfoltunk), kirakódik, hogy az összes fingár etimológia raktalosza. A hangot töröknek is mekegik, stakhát a magyar nyelvnek dolga nem van a törökkel, de a török kayık-nak is mondják, stakhát ennek az etimológiája is bizonylosza, ki ne rakja, hogy nem-e az árja kā̆láyati-tól ered, vagy a görög κέλσω-tól, ana Schiff-et is rekk? Ez is volna a magyar hajó egy etimológiája, de van bőven, itt most átvesszük őket. A Schiff-nek van két fontos perspektívája, az egyik, hogy foly, úszik, a másik hogy szelik, gyalulják, ha Einbaum. Az úszik perspektívától eredne az úsztra, ahogy árja vahítra. Az úszik verbről volt már beszéd, hogy ez is az indogermán uegh stumától ered, úgy stak az árja vah volna a magyar ú itt, de volna mondani végtra.De ettől a perspektívától ered a német Floss is, ezt mondjuk magyarra raknánk, hogy folyadra vagy folyadus, úgy ha nem is rakjuk ki a hajó hang etimológiáját, úgy is volna a magyartól kirakni az úszitra vagy folyadra,attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a hajó etimológiáját vagy indogermán kai-kei-től mondanám vagy indogermán kel-től, ha kel-es volna, úgy aspirantos, hogy az l szakad.

A hajó opcionális etimológiáji.

Enteredjünk az olyanokkal, ahol van Schiff rekkés Bedeutung is:
-  Indogermán kel-től: ettől a már regyett, beszélt görög κέλσω.
- Indogermán kel-től, hogy bedecken: germán hulc, ez rekkja azt, hogy Schiff, de az is volna, hogy haljó formától ered.

- Neologizmus: az is volna, hogy a hang egy neologizmus, indogermán kel vagy klei stumától ered, ettől a hajt is, úgy egy forma volna mondjuk a germán hlija, rekkésje Zelt és Hütte.
- Indogermán kel: a jevevényhang kelni-től, germán formája hill és Holm, de ezt is dúrgerni, ahogy a kelni verbet. A kel-től eredne a bizonylosza szláv hang čołn, ahogy az is bizonylosza, hogy ez volna-e csónak.
- Indogermán skel-től: ettől ered a hal, halni verb, a szel, a szél és egyéb más hangok is, úgy volna Schale, hale, hajó, vagyis itt az van, hogy gyalulás a rekkés.

Ranakeredva: a hajó etimológiája bizonylosza, nem rakjuk a hangot, de annyi bizonyos, hogy nem fingár, attól, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán k-h váltás van. Ma a magyar a hajlik-tól vagy a hajt-tól hallja a hangot, ana nem biztos, hogy raktaga, de ha az volna, úgy új hang volna. Ha a hajót nem rakjuk, úgy nem kellene inkább dúrgerni? Talán! Volna más opció is, ahogy a fenti végtra vagy úsztra, habár az árja vahítra pontosan útira volna, vagyis út-tól, de a magyar rakná stak, hogy úsztra. Vagy a másik a folyadra hang a foly-tól.

A hajóz laguján: a z-s verbet így szét kell szakítani, substantívra és verbre, úgy: úsztrát árajt, erejt avagy folyadrát árajt, erejt. Itt nem kell, hogy rektionnal írjuk le, hogy mondjuk folyadrát folyat vagy úsztrát úszat, attól, hogy már volt beszéd az ősmagyar rudern hangról, ahogy árajt és erejt.

Anto.

Így ennél a lektionnál négy bullshit z-s verbet dúrgetünk az új-ónemmagyarnál: ágaz, jelez, jegyez, hajóz. Az ág és ék etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de indogermán és germán, vagy indogermán ak-tól vagy indogermán aig-tól erednek. Az ág és az ék hangot inkább az ak stumától mondanánk, úgy ág volna akó, akma, az ék akakó. A probléma stak annyi, hogyha az ág és ék hangot átírjuk indogermánra, úgy indogermán aig rakódna ki, úgy igenstak volna opció, hogy indogermán aig az ak-tól ered. Az ág-ra és ék úgy az alternatíva volna akó és akakó, az ágaz és ágazat nyelvkakilási hangok, németizmusok, a Zweigra, úgy dúrgerni kell őket, akta volna inkább. Ha az Ast-ra más a perspektíva, úgy raktaga hang volna örpa vagy örpály is. Az ágaz hangra a jelez hangot rekktük ki, hogy nem magyar hang a jel, hanem egy örmény eredetű hang, róvást, gyalulást rekk. Ez az egyedüli hang is rekkja, egy jevevényhang, hogyan is ernya stak EGY hang átírni az ősibb struktúrát, attól, hogy egy rakás bullshit hangot szartak ki ettől, hogy jelez, de stak jelni volna a verb, laguján rekk, ahogy jelen, inkább veszti, jellem,de inkább arta. A jel és a gyalu egy hangok, a jel jevevényhang, nem fingár, hanem örmény, a gyalu bizonylosza, talán magyar, vagyis germán. A gyalu-nál is látni van az, hogy itt a regály g-gj-gy. A jegyző és jegyez hangok is új-ónemmagyarok, a koncepciójuk új, libernyák, úgy mondjuk stak, hogy Notar és kártya, a jegy laguján, attól, hogy a nem magyar hangot, ahogy jel nem kell továbbszarni. Az ágaz, jelez és jegyez hangok után a hajóz hangot vettük át, ezt is dúrgetük, substantív+verbvel arteljük. A hajó etimológiáját bizonyloszának mondtuk, stakhogy stak indogermán-germán k-h váltás van. Kirekktük, hogy vannak arányoló indogermán hangok a hajóra, de ezeknek is a sanszja annyi, ahogy a fingárnak vagy a töröknek, vagy nem totál, attól, hogy dubb, több az indogermán sansz, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Talán a hajó egy neologizmus, stak ma már nehéz interpretálni, ha nehéz, úgy inkább dúrgerni kellene úsztra-ra és folyadra-ra. Úgy azt mondanánk substantívval és verbvel, hogy: úsztrát áratj, erejt vagy folyadrát erejt és árajt. Itt nem kell mondani raktányval, hogy úsztrát úszat vagy folyadrát a folyat.

Rekkentés:

A már leírtakra néztem utána, hogy olyan fingár hangok is vannak, és anat tréfának véltem, az sajnos valós. A fingristák valósan odaszartak a finn hankától egy sanka stumát, stakhogy ez a hang egy másik fingár hangnál van ott, ahogy a finn sanki-nél, árja sánku, stakhogy nem ez a stuma, de a finn nyelvnél van germán és árja forma is. A finn sänki borostát is rekk, úgy ennek a hangnak rokonja a török sakal, árja sákala. A finn  nyelvnél van egy oksa hang, ez akó volna, de ez ott jevevényhang, stakhogy ez volna a magyar ág rokonja, indogermán ak-tól, a finn forma szlávos, ahogy szlávos az udmurt usi is. De a magyar ág-nak vanjon ak-tól vagy aig-tól dolga nem van a finn okso-val, stak annyi, hogy indogermánok, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál átvesszük a maradt úgymond religioni hangokat, annak fazitját tesszük meg, attól, hogy már a nagyobb részjét átvettük, ahogy ihma, ige, beszkány, vagy boszorkány, ahogy Isten, ezeket a hangokat is dúrgerni, vagy a kép-et, ana hép volna, és így tovább. Most egészvé tesszük a tematikát.

Lektion93- A kretény-libcsi hangok fazitja, ahogy antonak rakásja.

Hangok: menny, indogermán hang, de stak Empore és Berg. Pokol, ana bizonylosza hang, de pokol a pukel, egy Wicht. A liheg és leheg hangok. Lakni és lakoma.Az ünnep az ida vagy üdv vagy üna, Wonne vagyis vágy? Garázdárma, vítama, máldu, arányétma. Ebéd, vacsora.
Dúrgerni való hangok: mennyezet, pokol, lélek, ünnep, lakodalom, eskü, esküvő.
Átinterpretálni való hangok: menny, pokol.

Menny: ez a hang nem fingár eredetű hang, indogermánnak boljad, stakhogy kretény, keresztényi, úgy dúrgerni kell, vagy visszaírni, kretényloszni.

A menny hangot a fingrista-kretények fingár hangnak makogják, stakhogy stak a mordvin nyelvnél volna arányoló hang, ez a mordvin meńeľ, de a probléma ott van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a mordvin is indogermánnak boljadna, ám a menny hang kretény vagyis fingrista-keresztény hang, marxista, úgy én is inkább látnám egy fingár-keresztény hangnak, ahogy magyarnak, stakhát indogermán vagyis magyar etimológiája is volna. A menny hangnál az ember entonál a me partikelre asszociál, ez emelkedés volna, ahogy ezt rekkja a me partikel másik formája is, az em, úgy itt egy indogermán me partikelt rakunk ki, ahogy megas, nem magas, vagy a mell hang, indogermán mel-től, ettől a melna a mell hang, de inkább ezt a hangot nem Brust-nak, hanem Kugelnek és dumbnak kellene mondanunk. Úgyhát van egy me emelkedő partikel az indogermántól, ezek tovább kirakva indogermán partikelekkel:
- me-gho: megas, magas.
- me-lo: mel, mél, mell, dumb is.
- me-na: ettől volna a menny hang.

Ha ez így itt van, ezt kiraktuk, úgy egy indogermán men stuma volna itt, és ilyen van is, ahogy mondjuk a latin minēre, perzsa manyente, latin mons, a Berg, izlandi mø̄nir, a Dachfirst. A magyar menny hang igenstak egy indogermán mŏnii̯o formától eredne, ettől ered az izlandi hang is. Azelőtt hogy továbbmennénk beszélnünk kell a mordvin ńemeľ hangról is, ezt a hangot a meńeľ metathesejének mondják, de ez falsch volna, bé indogermán hang volna, stak bizonylosza, itt íres formák, vagyis kelták rakódnak ide, más és más stumától:neamh,nēl,nīam. Ezek a hangok más és más indogermán stumáktól erednek, de ezektől eredne egy Himmel hang is. Ha ezzel megvoltunk, úgy a menny etimológiáját kirekktük, hogy indogermán az etimológiája,úgy de a mai magyartól, az úgymond magyartól is ki volna rakni, ez volna indogermán mŏnii̯o, magasat rekk, emelkedést. A probléma stak annyi, hogy az izlandi hangon kívül nem ismerünk dubb germán hangot ettől a stumától, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a magyartól rakni van. A menny ahogy magasság, magasmány, Berg talán a pogányságként is rakni volna, attól, hogy az Olympos az Himmel és Berg is, mennyként is rakni van, stakhogy ez nem a valós paganismus és a valós ősmagyarra, a démonológiára nem volna rakni. Már írtem, hogy a valós ősmagyar a démonológia, a magyar nyelvtől, annak dohopa struktúrájától kiraktuk, hogy erda van, ahogy árda, ana árdától áradnak és erednek az erjeszják, az árnyak, a démonok, úgy az ősmagyar itt le perspektívájú, habár az árdának normál geometriája nem van, úgy az erdának se. Úgyhát a menny hangot, ha nem dúrgerjük, de a mai rekkésjét kell, Bedeutungját, keresztényloszni vagy kretényloszi kell, ezt a hangot kell mondani az új-ónemmagyar emelet és mennyezet laguján, ezeket dúrgerni, attól is, hogy a mennyezet egy bullshit z-s verb, de a menny hangot raknánk stak Berg-ként is.

A menny kretényi antandatétje a pokol: ez a hang szlávnak boljad, de bizonylosza, stakha nem vagyem kretény, úgy nem vagyem rakantályos ezt a hangot interpretálni, úgy lagujára germán puki, Teufel ahogy puca, pucel, puck, Kobold

A pokol etimológiája bizonylosza, vannak, akik a Pech-nek mondják, ez a szláv pьcъlъ, stakhogy a Pech hang az indogermán pei stumától ered, ettől a fa, faggyú, fű magyar, vagyis germán hangok, úgyhát sokat nem rekkne. A másik etimológia volna, hogy a szláv pest rokonja, ez a szláv pekъ, rekésje, hő, Hitze. A probléma ezzel stak annyi, hogy nem vagyem kretény, úgy fingem nem van a kretény Hölle-ről, ennek az ismeretje stak jóval későbbi, vagyis a hang kúthúrális volna, ahogy ma mondjuk floppy. Floppy ma már nem van, bé nem dúrajtják, úgy az ifjabb generációk nem is ismerik, stak azok rakják, akik beszélnek angolul, de ma az ifjebb generációnál már ismerlosza. Így áll a pokol hang is a mai 21. századnál, a mai posztmodern, posztkeresztény időnél, hogy nem van interpretálni. Ígyenhol jen fel a rakandmány, hogy hogyan volna, ha a pokol nem is szláv hang volna? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a pocak is germán eredetű hang, vagyis magyar a bö stuma p-s formájától,germán pok, puc, úgyhogy ezt a hangot is továbbrakná az ember, ettől rakódna ki a germán puki és pucel, pukel, ezek azt rekkik, hogy Teufel és Kobold, stakhogy ezek már keresztényi hangok volnának, úgy inkább egy ühgy volna, egy Wicht, úgy azt rekkné, hogy bugge, az angol bugge, ez is a bö-bő-bu stumától ered, rekésje, hogy boogeyman, mondani volna, hogy zsákos ember.

Ranakeredva: a pokol etimológiája ígyhát bizonylosza, volna szláv pьcъlъ, ahogy szláv pekъ, ezeknek kellene vanniuk, attól, hogy a pokol hang keresztény-libcsi hang, vagyis magyar nem volna, hastak nem umwertungi aller Werte hang, vagyis úgy a germán pukel volna, vagyis boogeyman, egy ühgy, egy Wicht. Én ma a 21. századnál ezt mondanám pokolnak, attól, hogyí fingem nem van a kretény-libcsizmusról, vagyis a Hölle Vorstellungja ismerlosza tőlem, attól, hogy a Hölle kúthúrális, ahogy ma floppy, úgy a pokol hangot germán pukel-ként, a pocak rokonjaként rakem. Ha a pokol úgy egy ühgy, egy Wicht, úgy citálni őt úgy van: pokolt, pukult ühgyelni.

Ezzel dúrgertük az antandatéteket, hogy menny és pokol, a menny stak magas, Berg, Empore, a pukul egy Wicht, egy ühgy.

Lélek: ez a hang is egy kretény-libcsi neoillogizmus, ahogy a szellem, az is egy idegen, aljan ideológia, úgy ezekkel a magyar nem rakand, attól, is, hogy árnyakat bír.

A probléma már stak annyi, hogyha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és a magyar nyelv kidobtaja az indogermán Seele, Atem hangokat, úgy hogyan van itt újra ugyanattól a koncepciótól egy lélek hang? Annyi bizonyos, hogy sok indogermán nyelvnél a Seele hangot a dohonsztától rakják ki, de az bizonylosza, hogy a koncepció indogermán vagy nem. Látni van az új-nemmagyar szellem hangnál is, hogy a koncepció nem magyar, új, úgy ez volna a lélek hangval is. Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de nem van a fenti atmen-es koncepciótól indogermán Atem, Seele hang, úgy hogy a fenének kell egy egy fingár hang egy bizonylosza indogermán koncepcióra? A lélek hangot a fingár lil és lul-nak mondják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, egy partikelnyelv, úgy a lél hangot is ki kellene rakni az indogermán partikelektől, ahogy el-le, eil,él-lé, ol-al..., stakhát nem rakjuk ki.

Liheg, lehel hangok: a lélek hangra vennünk kell a liheg és leheg hangokat is, és itt első, entós rekkelés, kérdés az, hogy volna-e olyan hangmímelő hang, hogy lih-leh, attól, hogy ezeket a hangokat hangmímelőnek mondják? A probléma stak annyi, hogy ilyen indogermán hangmímelő hang nem van, vagyis stak egy, a lá-lá, ahogy lé-lé, ahogy az is, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv. Ha így nem van, úgy talán nem hangmímelő volna? Ott van példának a mordvin läka. Stak a probléma itt az, hogy kérdés, hogyha nem hangmímelő hang, hogy a stuma úgy lél vagy lehel, attól, hogy a hehe-s forma volna-e későbbi, és eredeti lél? Ha a mordvin läka volna a hang, úgy volna rá indogermán és germán etimológia, ahogy mondjuk lechzen, germán lakjan, vagyis lecken, úgy a dohonszta lé, nedv. És ha a le vagy lé az eredeti forma? Úgy az indogermán lei-től eredne, ahogy lé, lék, lép és egyéb hangok.

Ranakeredva: a lékek hang egy nyelvkakilási hang, de a lél hang bizonylosza eredetű hang, stak a probléma ott van, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és már kidobtaja az Atem-os hangokat, hogyan volna itt ezzel a koncepcióval egy aljan, idegen hang? A lé-vel a probléma, hogy dolga van-e a lehel-liheg hangokkal, ennél a rekkelések, hogy most hangmímelők vagy se, de indogermánul stak egyet ismerünk, ahogy ha nem hangmímelő, úgy a lél-lel vagy a hehe-s hang-e stuma? Ha nem hangmímelő, úgy ott van a mordvin läka, ana talán a germán lakjan verb volna, de lé stuma is volna.

Antoranakeredva: a lél-lélek hangok zavaróak, dúrgerni kell őket, stak a lehel-liheg bizonylosza etimológiájú hangok maradjanak. A fingár lul-lil-lel hangokkal a probléma, hogy olyan hang indogermánul nem ismert, hogy dohonszta, hastak a fingár hang nem korcs hang. Erre a példa a magyar lát hang, az indogermán uel stumától, indogermánul ueleit, germán wleitan, leitan, de látni van, hogy már a germánnál is szakad az ue hang, a magyarnál a kausatívtól á-vál. Erre aránnyoló példa volna, hogy a fingár lel-lél-lul német Welle-től volna, ettől a magyar öl hang is, norvég olla Quelle, de Dampf is, ahogy izlandi ylr.

Lakoma, lakodalom: ezeket a hangokat dúrgerni kell, szlávnak boljadnak, de bizonylosza.

A lakoma és lakodalom hangot is a kretény-libcsi hangokra tennénk, de az etimológiája bizonylosza, igenstak nyelvkakilási hangok. A lakoma, ahogy lakni verb-nek dolga nem van a lak, ahogy Lücke hangval, attól, hogy ez germán, de az új-ónemmagyarnál a struktúrája új, hanem vagy egy indogermán lak-val, ez lecken-t rekk, volna dolga, vagy egy szláv lakati-val és szláv lakomъ, ennek rekkésje kívánós, éhes, mohó, de dolga volna mondjuk az ír elc-vel, ennek rekkésje ghonosz, habár én inkább bírnám ide a litván làkti-t, ez azt rekkja, hogy leckend fressen, stakhát az is volna, hogy a szláv hangok valósan ettől erednek, ha ettől erednének, úgy a magyar hangnak nem kellene szlávnak vannija.

Ünnep: az etimológia bizonylosza, de a hangnak stak komminista-keresztény-systemnél van racionalitásja, ha nem van ez a system, úgy az ünnep is irreleváns.

Az ősmagyaroknál nem volt ünnep, attól, hogy Kriegsverfassung volt, stak mányás, errinnern, ihma, vagy borzongás volt, de ünnep nem, naturális életnél nem kell ünnep, mondjuk a The Walking Dead életformánál, úgy az ősmagyarnál se van, attól, hogy az ünnep stak libernyákia, liberália a produkálástól, de ahol nem van produkálás, ott ünnep se van, nem van produkálás a libernyák ökomókiára. Az ünnep hangot így keresztény-kommunistának kell vennünk,de az etimológiája bizonylosza, attól, hogy az ün hangot íd-nek mondják. Erről, vagyis az üd és üdv hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de mi egy opciót választottunk. Az üd és üdv-re két alternatíva van, az egyik az indogermán al-tól ered, árja íd, ez volna ald, rekkésje Labung Spende, a másik hogy az űz, üd, vagyis wit-wíd hangoktól ered, ahogy árja vidu is, rekkésje gesund, stark, deréka, hogy wit és űz. Mi az űz hangtól mondtuk az üdv hangot, de attól volna egy árja íd hang is, ettől logikusabb volna az üdül hang, habár én ezt is űz-nek hallem, vagyis az űzár, vítár vídvül, vídul, ha űz humanoidát. Stakhogy az ünnepnél ün van, úgy ez a hang egy picit ma már mást rekkne, mást hallana az ember, a vágy hangot, indogermán uen stumát, vagyis ma Wonne-t hall ide az ember, ahogy a latin veneror rekkné azt is, hogy feiern, habár a vágy hangtól vágyni rekkja azt is, hogy jagen, űzni, wídni. A probléma annyi, hogy ettől vagy attól a perspektívától is volna ünnep, ahogy az árja íd, az üdv, vídv ahogy az ün, Wonne interpretálni. De a nappal is összerakni a hangot egy bullshit, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis az ősmagyaroknál dohonkelma volt, nem nap, inkább mondták, hogy 3 dohonkelma után, nem hogy 3 nap múlva, úgy üdv dohonkelma volna, vagy vágydonhokelma, stakhogy az ősmagyar system egy Mad max és The Walking Dead system volt, nem volt normál produkálás, nem volt Woche, úgyhát az ősmagyar üdvdohonkelma, íddohonkelma, ün- vágydhonkelma volna egy madmax stílusú zombie metszerés, fájogda, gladiátor-hartu(harc). Azt ismerjük, hogy mondjuk a Thrákok bírták nagyon a Feier-t, folyton stak tették, de ez ma olyan, ahogy a disco, Sziget, egyéb libernyák bullshitek.

Ranakeredva: az ünnep etimológiája így bizonylosza, de a Feier stak egy életmódnál van, a keresztény-kommunista-kapcsizmusnál, vagyis ha ezek a produkálási systemek nem volnának, ünnep hang se volna, stak kúthúrális a hang. Az etimológiája bizonylosza, volna ide hallani árja íd, vídv, vagyis üdv, ahogy ün, vágy, Wonne is. ma az árja íd hangval nem rakelünk, stak vídv-vel és vágy-val, ün-vel, úgy ezekkel a hangokkal újra volna interpretálni a hang: vídva dohonkelma, ahogy vágy- ündohonkelma, stak nem libcsin, hogy ez Szigetet rekkne, hanem illiberálisan, hogy Mad-max és The Walking Dead fájogdát dohonkelmánál.

Onto.

A lakoma hangot így bizonyloszának mondtuk, talán keveredett itt a lak, ahogy lechen, leckend fressen, cumogni, a szláv lakati-val, de az is volna, hogy a szláv lakatinak dolga nem van az ír elc-vel, úgy a szláv talán magyar eredetű hang volna, az indogermán rakuja raktalosza, falsch volna.

Alternatívák a lakomára:
- garázdárma: a garázdár hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de az Umwertung aller Werte rekkint azt mondanám, hogy ez a germán garázdár, ennek egyik germán formája gereord, ez Mahl-t is rekk.
- vítama: az indogermán ue, uei energikus partikeltől ered a wíd,ahogy űz és víh, vív hang is. Ha a víh-ről szakad a h, ana k volna, úgy újra a ví stuma rakód vissza, ez múltidejű partikelvel víta, vagyis egy tenkő, anat víhtak. Ettől ered az árja-iráni víti hang is, ez rekkja azt, hogy Mahl, erre, vagy a ta partikelre raknánk a ma partikelt, úgy volna vítama. Ez a hang inkább passzol egy róbó dühor folyga-nak, népnek, Raubtier-nek, ahogy a lakoma hang, attól, hogy ez nem regály rekkint van, hanem a vídás, űzés, víhás után, ahogy a róbó dühorok nem regályrekkint esznek, hanem az űzés után. Példa: ősmagyar maratárok áradnak kufároknak anta a végatun, az úton, a kufárokat meredejtik, a kufárok vasznaját, vesznáját szakantják és eszik, úgy az vítama.

A sippés evés, arányétma.

Egyet nem vettünk át, hogy hogyan is namatjuk azt, ha a Sippe eszik, ahogy mondjuk Sabas a Gótnál. Az ősinél, ahogy már írva volt, volt sippés evés, vagyis egy stalád, állad levágott egy marhát, ezt a marhát etteja az egész Sippe, ahogy idejevők is, attól, hogy nyílt volt, erre annak után ment a Sippe egy másik staládnak, ott is levágtak egy marhát. Ezt én két részről raknám össze, zuteilen és essen, vagyis az ar-ra-re stumától az átvett arány hangval és az indogemrán ed-éd-től étma, úgy kirakód, hogy: arányétma.

Ha itt vagyunk, úgy beszélnünk kell a regályrekkinti evésről is, ahogy ebéd vagy vacsora. Ezek nagyon is fontosak, stakhogy a magyar róbó dühor. Az ebéd és a vacsora hangot magyarul is raknánk.

Ebéd: a szláv оbědъ-nak mondják,stakhogy a két részje magyarul is van. A második az ét és éd stumák, ahogy enni, az ob talán a be vagy indogermán epi. Most egy bizonylosza, hogy ez vagy az, de át volna rakni be-ét, be-éd-ra vagy ép-étra, ép-édre.

Vacsora: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy logikusan vannija kellett a magyar nyelv egy formájánál ennek a hangnak, ez a latin vesper, kelta ucher, szláv vьčera.

Itt dilemma van, hogyhabár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a regályrekkinti evés már a produkális módtól ered, úgy magyarnak így nem mondanám, ha magyar is volna.

Máldu, máldus: a német Mahl hang nem a mál-tól eredne, hanem talán a mély rokonja volna, vagy a mérés-től ered, de a magyar úgy hallja, hogy a mál-tól ered, ezt rakkja a magyar ed kausatív-presenz-re, málad, ezt hímnemű substantívvá rakkja, máldus-vá, de  ma már nem van, úgy máldu: ha máldu van, úgy a máladó, a malac málad.

Erre vegyünk egy storyt: garázdár emberjei őrjednek a kufárokra, vídik, űzik őket, ha leűzték, szakantják a vesznát, veszik a vesznát, úgy vítama van, a garázdártól vítama, úgy az garázdárma, de a veszna malac, máladó, úgy máldu van.

Eskü, esküvü: ezek a hangok dúrgerni vannak.

Enteredjünk ott, hogy már vettük azt, hogy az esni hang nem fingár, attól is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy korcs hang. A esni nem a verb, hanem ereszni, indogermán és magyar er stumától ered sz-vel vagy s-vel, ez a germán rāsen, stürzen. Az esni hangál az r kiszakadt, úgy vált esni-vé, de inkább ereszninek kellene mondani. De nem rakem ezt az eskü hangot se, ez most ereszkü-ként egy blm-s hang volna? Az eskü lagujára mondanám inkább az ígér hangot, ahogy perzsa aogədā, vagy talán az igétől, erről már volt beszéd. Nem is rakem, hogyan is kell schwören itten, attól, hogy ez egy bírási viszony, ana ara nem schwört, a gyámja, az apja teszja, mondjuk, hogy szűz, nem leszbikus, a vevéssel az arától obligat rakantályok vannak, úgy stak a vevő ígérja barma apjának, hogy nem ütje agyon, stak ha...A vevés előtt van stipulation, a stipulationnál vannak a feltétek kirakva, de a feltétek automatikusak. Na ennyit erről, nem rakem, ezeket a blm-s hangokat dúrgerni.

Anto.

Így itt enteredtünk a menny hangval, ezt a hangot kiraktuk a magyartól és az indogermántól is, ahogy:

-me-gho: megas, magas.

-me-lo: mel, mél, mell,melna.

-me-no: indogermán menio, monio.

A menny hang egy keresztény-libcsi hang, úgy magyarnak indogermánnák, germánnak nem kellene vannija, de az, úgy vissza kell interpreálni, kereszténylosza, Bergre és Empore-ra. A pokol hangra két szláv etimológia volna, de én nem vagyem obligat a kretény hangot interpretálni, hogy pogány vagyem, úgy a pokol-t germán pukul-nak pokol-nak is hallem, egy ühgy-nek, Wicht-nek. A lélek hang etimológia bizonylosza, de irreleváns, attól, hogy olyan magyarlosza hang, ahogy a szellem, úgy dúrgerni. A liheg és lehel etimológiáját is bizonyloszánbak írtuk le. A lakni és lakoma hangok etimológiáját is bizobnyloszának írtuk le, nem bizonyos, hogy a szlávtól ered, de az se, hogy a szláv nem-e rokonja a magyarnak. A Mahl hangra pár ősmagyarabb hangot írtunk ide, ahogy, garázdárma, vítama, máldu, arányétma. Az ünnep hang etimológiáját is bizonyloszának írtuk le, de a ranakeredva az volt, hogy inkább dúrgerni kellene.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál az ühgy etimológiáját rekkjük ki, ahogy az ettől a hangtól továbbszart egyéb hangokat, rekkve, hogy az új-ónemmagyar hangok halandzsák, magyarul más a rekkésjük, erre az indul etimológiáját rakjuk ki, de az indíték és az indulat hangokat dúrgerjük.

 Lektion92- Az ühgyi-bügyis és indu-budi hangokról.

Hangok: ühgy, ühgyes, ühgyész, indul.
Dúrgerni való hangok: ühgynök, ühgyfél,felekezet,indíték, indulat.

Ühgy: az etimológia bizonylosza, 2 germán etimológia van.

Az ühgy etimológiájáról volt már beszéd, hogy bizonylosza is, két germán etimológia volna rája, stak a probléma, hogy a kettő ugyan úgy volna magyarul is. A fingár etimológia bullshit, már attól is, hogy az olyan hangok, majd írunk róla, hogy ühgyes bullshit hang és egyebek nem vannak, ahogy attól is, hogy egy fingár eredetű zilj-nek mondanák, stakhogy ilyen bullshit hangoktól sohase rakódik ki az ühgy hang, ennyi erővel zulu is volna, de a fingristáknak stak fingár hang kellene, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A fingár hangval a probléma, hogy igenstak szlávos hangja van, mondjuk igenstak arányol a litván žvalùs-nak, ennek rokonja a szláv zlyj. Az ühgy hangval az igyekszik hangot teszik össze, ennek a hangnak is az etimológiája bizonylosza, volna az indogermán ie, vagyis a jár stumától( ezt már átvettük), mondjuk a jet egy másik formája idjan, de az is volna, hogy az etimológiája egy az ühgy egyik etimolóigájával, vagyis az indogermán uegh, ahogy vohn, uhn stumától eredne. Az ühgy hangra így két germán etimológia volna, az egyik rokonja volna az ihmának, a másik a vohn és egyéb hangoknak, véganszel-nek, attól, hogy az ü hang a va-ve ahogy vá-vé összeolvadt formája volna, a gy itt dj vagy tj, úgy volnának az alternatívák:
- Wicht, germán wihti, wihtj, ühgy.
- Gewicht germán wihtja, wehti, ühgy.

Látni van, hogy két germán hang, két szelentő stumától, az egyik indogermán uegh, ettől a német Gewicht, ahogy az indogermán euk-tól, ettől az ihma hang is, németül is egyformák, ahogy magyarra átrakva is egyformák. Az igyekszik hangról fentebb beszéltük, hogy az egyik etimológiája az indogermán uegh stuma volna, úgy ha az ühgy hang is ettől ered, úgy rokonok volnának, de itt két bizonylosza opció van, az ühgyre is áll, ahogy az igyekszik-re is. Talán az is volna,, hogy az ühgy hang az ihma rokonja, úgy az ühgy az ihmán át van, a beszéden, de az igyekszik az ügyekszik volna, stakhát az indogermán uegh stumától ered. Én az ühgy hangnak a német wicht-et akceptálem, már attól is, hogy a Wicht, germán wihti, wihtja rekktaja azt is, hogy Ding és Sache, de az ihmán, a beszéden át.

Ühgyes: ezt a hangot dúrgerni, ha az etimológia raktaga, hogy a germán wihtja, wihti, úgy halandzsa.

Az ühgy etimológiájánál a fingristákat megzavartaja az ühgyes bullshit naknama, így is keresték a hangot, stakhogy ez egy halandzsa, vagy máshogy rekk, ahogy ma, ha az ühgy a germán wihti. Az ühgy etimológiájánál ez a bullshit ühgyes hang a fingristákot ode bírongtaja,hogy az ühgy hangot flink, árva-ként, schnell-ként rakják ki, ettől vált egy bullshit zilj-vé, stakhogy ez a hang igenstak szlávnak boljad, ahogy írtem, a balti žvalùs-nak, ennek rokonja a szláv zlyj, de ez gonoszat is rekk, stakhogy a szláv forma áll nakvább a zürjénre, de a rekkés balti. Ha így az ühgy a germán wihtja, rokonja az ihmának, úgy az ühgyes nem azt rekkja, hogy geschickt, hanem azt, hogy egyrészt Wichtet, mondjuk démont bíró, avagy azt, hogy mágikus, vagyis az ühgyen, az ihmán át mágiát tesz.

Ranakeredva: az ühgy hang etimológiájánál a fingristákat megzavartaja az új-ónemmagyar halandzsa, hogy ühgyes, de ez a hang nem azt rekkja, hogy geschickt, úgy vélték egy fingár hangnak, stakhát a fingár hang szláv hangnak boljad, magyarul sohase rakódna ki, hogy ühgy, attól. A ühgyes naknama, ahogy ma fennáll, egy halandzsa, így dúrgerni kell.

Ügyhész: ezt a hangot dúrgerni kell, stak a Staatsanwalt-ra szarták ide ezt a hangot.

Ühgyész: a hang egy totál bullshit, rekkésje nulla, de a magyar nyelvnél dolga nem volna, attól, hogy Thaifelden is van Staatsanwaltschaft, úgy hogyan van itt? Laguja nem van, attól, hogy ez itt magyarfeld, ide nem univerzális system kell, hanem magyar, ősmagyar. Ha ígyhát olyat mondem, hogy ühgyész, úgy nem magyarul beszélem, nem is magyarul élem. Az ühgyész hangval a probléma így, hogyha az ühgy hang a Wicht rokonja, úgy az ühgy a beszéden át van, vagyis az ühgyész az aki ismerja a hangokat, a mágikus hangokat, ahogy az ühgyeken át a raktrakut kirakja, stakhogy nem ismerje a hangokat, hogy az új-ónemmagyar egy halandzsa nyelv, ahogy nem fingár a magyar nyelv, hanem indogermán és germán nyelv.

Az ühgyész rekkésje így magyarul mágus volna(ahogy az orvos is), ahogy mondjuk: ihel (az ihma stumájától) ena ühgyész az ihmán át ühgyet. Így az ühgyész annyit tenne, hogy mondjuk a Naruto animetől a vartrauter Geist technikát tevő, attól, hogy a formulán át, az ihmán erjeszed az ühgy, a Wicht. A másik az volna, hogy az ühgyész az, aki rengya azt, hogy a rakta rendesen vanjon, vagyis védja az ühgyeket, a nyelvet, a logoszt. A mai ühgyésznek dolga nem van az ühgyész hangval, attól, hogy az Staatsanwalt idegen, aljan systemja részje, de az ühgész így mágus, aki bírja a formulát, magyarul, ahogy az aki bírja az etimológiákat is, dolga van a nyelvvel, de a Staatsanwaltnak nem.

Felühgyel: egy bullshit hang, anat dúrgerni kell.

Ezt a hangot nem rakem, ha az ühgy hang az indogermán euk stumától ered, az ühgyel hang egy új-ónemmagyar nyelvkakilás. Itt stak azt az interpretációt raknám ki, hogy az aki a Sagent bírja, a beszédet, habár én inkább itt az ühgy hangra raknám az el hangot, úgy volna a verb az ühgyel, rekkné, hogy mondjuk az Akatsuki a Naruto animetől a Wichteket szedja ki a formulákon át, ahogy az árnyal az árnytól és az er indogermán stuma ár-os flektált formájától nem más, ha Goku Ki-t árnyal.

Ühgynök: ezt a hangot dúrgerni kell, nyelvkakilási hang, a rekkésjét nem rakem, Agent-nek mondják.

Az ühgynök hangot nehezen rakem ki, hogyan is volna a Bedeutungja. Ha az ühgy a germán wihtja, az ih, indogermán euk stumától ered, úgy az ühgynök volna az aki a beszéden át tesz, de ez modern felfogás, ahogy írtem volt. Az ühgynöknek stak a Gewicht-től volna Agent rekkésje, attól, hogy az Agent egy indogermán ag stumától ered, ennek rekkésje, hogy bewegen, de az ühgy hang Wicht.

Ühgyfél: A hangot dúrgerni kell.

A fél hangról volt már beszéd.

A fél: a fél hang nem fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán és germán p-f váltás van, és a fingár hangok igenstak nem fingárok, ahogy mondjuk vogul pal, hanem szláv hangok, az orosz polъ, ígyhát a fingrizmus egy indogermán, vagyis orosz hangval vágyná rekkni, hogy a magyar fingár. A fingár hang így egy szláv hang, indogermán, de a magyar is az, de máshogy a fél és a vogul pal hangnak dolga nem van egymással, stak annyi, hogy a fél hang germán volna, hisz stak indogermán és germán p-f váltás van, így volna folyton a magyarnál, de fingárnál jevevényhang. A probléma stak ott van, hogy ez a hang igen izolált hang, a fél hang a germánnál nem igen van, úgy ahogy a szlávnál, de volna logikusan, éshát így a spalten-től ered. Habár izolált volna, de volna rokonságja, ha az indogermán spel stuma a spei-től eredne, vagyis a fi stumától, spitz vagyis, és talán a falni verb is rokonja volna, ha igen, úgy az é-s formát dúrgerni kellene a fal-fál-fü-fu stumákra inkább, de egal. Az indogermán sek vagyis szak stumát a magyar inkább rakja és a skel-től ered a szel és hal is, így inkább rakná a magyar a német halb hangot, hisz a szak stuma ha-há-s és sze-sa formákkal dominánsabb.

Ha az ühgy hang így az indogermán euk-tól ered, Ding is és Wicht is, úgy bé nem rakem az indogermán pel, spel stumától, ahogy spalten, a fél-vel. Nekem ez egy halandzsa hangnak rakód, stak az van ide írva, hogy error, az interpretációt nem rakem ki.

Felekezet: a fél hang egy izolált hang a magyarnál ma már, de e felekez egy bullshit kez-es hang, vagyis új-ónemmagyar, de keresztényi is, úgy dúrgerni kell.

Indul: az etimológiája bizonylosza, de az új-ónemmagyar libernyák hangokat, az indul továbbszarásjait dúrgerni, ahogy indíték és indulat.

Az indul etimológiája bizonylosza, stakhogy fingár hang nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy jevevényhangak boljad. Az indul etimológiáját a fingár jam-nak mondják, stakhogy bizonylosza, hogy ez nem-e indogermán eredetű hang-e. Nem is kell mondani, hogy az arányolási hipotézis, ahogy az m-tól n vál totál raktalosza, falsch, attól is, hogy ja-tól nem vál i hang. A fingár etimológia ahogy írtem bizonylosza, az is volna, hogy az indogermán ie stumától ered, ettől a jen, jet, vagyis jut, jár, idő és év, de az is volna, hogy egy indogermán energikus eredésú iá-tól vagy ió-től vagy árja já-tól ered, például az örmény janam, perzsa yateiti. a fingár etimológia egy bullshit, attól is, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel.
Több etimológia is volna ide, attól függően, hogy az i az i vagy wi, úgy volna:
- Latin inde: vagyis von da, daher a rekkésje, két résztől rakód, az egyik az ősmagyar in is, vagyis innen, a másik az indogermán de partikel, ettől ered az ed magyar és indogermán kausatív-presenz is. Ígyhát az inde volna ined is, in Kraft setzen-ként, vagyis innen eredés van, vagy von daher jevés.
- A latin indulenz-től: a latin unda-tól, ahogy Woge ered az indulenz és egyéb hangok is, ezt az opciót nem mondanám az indul eredetjének.
-Wi-s verbek: a magyar inda hang a winden hangtól ered, vagyis az ín-től, indogermán uei, indogermán uendh-től az inda. Itt is látni van a probléma, ahogy egyéb laguon is, hogy így az ilyen hangok ahogy inda egyrerakódnak az olyan hangokkal, ahogy mondjuk az indul.

A fenti opcióktól az indul hangot a latin inde-től tenném eredni, stakha ez így van, úgy a hang ősmagyar-e vagy latin eredetű hang? Az ősmagyarnál volt ina partikel, ahogy innen, ahogy a de partikel is, ez is itt van ma is bőven, stakhogy az új-ónemmagyarnál már nem. Az indul hangot így rakjuk a latin inde-től ul-val, ennek így kettős rekkésje van, hogy innen eredni, ahogy onnan jenni, stakhogy az indíték és indulat hangok már új-ónemmagyarok, dolguk nem van az ősi systemával, attól is, hogy talán latin hang az indul és igenstak arányol egyéb más latin hangokra is, azoknak dolguk nem van az inde latin hangval. Az indul hang igenstak mechanikusnak boljad ma,bé nem jen át, hogy räumlich hang is volna, sokkal inkább az, hogy in Kraft setzen, a továbbszart hangok, ahogy indíték, indulat már az ősibb struktúrát dúrgerik, részint az er-ár stumát, ahogy a doh-düh stumát, ahogy a logikust, vagy az eredői, bölványost(Natur), ahogy örök.

Indíték, indulat: ez a két hang így zavarja az ősmagyar systemet, az indíték a libernyák habubsd egy hangja, nem ősi, stakhogy az indíték hangot stak a latin inde-től rakná az ember. Az indíték lagujára így antoraku vagy er-ár indogermán stumától kell egy hang, mondjuk ha ártás van, úgy áradás, vagy erejtés. Az indulat is egy új-ónemmagyar hang, ide is stak az ősibb hangok rakódnak, ahogy eredés, és áradás, árna vagy egyéb más, ahogy dühöngés, doholás...

Anto.

Ígyhát ennél a lektionnál enteredtünk az ühgy hangval, rekkve, hogy a fingár etimológia bullshit, magyar ühgy a zilj-tól sohase volna, stakhogy ez egy balti-szláv hangnak boljad, a balti žvalùs, az orosz zlyj-nek, ahogy a bullshit hang zavartaja a fingristákat, hogy ühgyes, stakhogy ez nem geschickt, hanem ugyanaz, ana az ühgyész, vagyis aki ihmán át ühgyet ih, egy Wichtet. Az ühgyész hang volna egyrészt, az aki bírja a vertrauter Geist jutsu-t, máshogy az, aki a nyelvet őrja, a nyelv raktamányját, aki azzal rakel, de a mostani fennálló ühgyész nem ühgyész. Erre vettük a ühgynök és ühgyfél hangokat, ezeket dúrgertük, attól, hogy új-ónemmagyar hangok. Ha a fél hangnál voltunk, úgy vettük a keresztény-halandzsa felekezet hangot is, ezt is dúrgertük. Az indul hangot is rekktük, hogy nem fingár hang, volna rája bőven etimológia, de mi a latint inde-t véltük az indul hang eredőjének, úgy nehéz mondani, hogy ősmagyar vagy se, de az ettől szart hangokat dúrgertük.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál szlávnak makogott hangokról beszélünk, ahogy valósan szláv hangokról is, anak a magyar, hogy germán nyelv, struktúráját rómbolják le, úgy ezekre írunk alternativákat is. Ehová már sok szlávnak makogott hangot átvettünk, látni volt, hogy valósan nem szláv hangok, úgy kevesebb szláv hang van a magyarnál, ahogy makogják, ahogy a szláv hangok lagujára ősmagyar hangokat raktunk. Kevesebb szláv hang van, de dubb is, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, így egyes fingárnak makogott hangok szlávok vagy baltiak, ahogy ehová látni volt, ahogy a kéreg hangon, kel hangon, varjú hangon, ahogy ezüstön(balti) és egyebeken, ahogy dubb szláv is van, attól, hogy vannak olyan etimológiák, anakat a fingristák nem ismernek, de azok szlávok, például a kuss, avagy az itt majd leírt zímankó hang.

Lektion91- Szlávnak makogott hangokról, ahogy a valósan szláv, sklavisch hangokról és ősmagyar alternatívákról.

Hangok: a vítéz az vítár, nem szláv hang, bálvány, avagy balvány, bölvány bolvány, bába baber és babog babonát, a bába germán hang, a babona bizonylosza, blabla, máglya, horgol, horonkol,erjeszela, szigály, stámpály, boljogo.
Dúrgerni való hangok: bálvány, kuruzsol, laguján a kreténységre és a fingrizmusra horgol, parázna,ahogy a bizonylosza etimológiájú per hang is, zivatar, zimankó,zápor, paraszt,pór, pecsét.

Vítéz: nem szláv, hanem magyar, vagyis germán, de inkább vítárnak kellene mondani.

A vítéz hangot szlávnak makogják, de azt mondják, hogy a szláv hang egy germán hang, a víking hangtól ered. Most a probléma ott van, hogy a viking etimológiája is bizonylosza, ahogy a szláv hangnak is, ahogy bizonylosza, hogy egy-e a magyar hangval. De enteredjünk a víking etimológiájával, itt három etimológia volna:
- indogermán ueik stumától, ettől a magyar víhni, vívni, víhand, víg hangok.
- indogermán ueik stumától: ettől a vék-véka, vékony hangok, ahogy ki volna rakni egy vég hang, stak a vég az sok interpretációjú.
-Indogermán ueiko: ez azt rekkja, hogy Dorf, Haus, vicus.

Az etimológiai választás a harmadik opció szokott vanni, vagyis azt makogják, hogy a víking attól viking, hogy lagroja van, Lagerja, habár a vicus etimológiája bizonylosza, hogy nem-e az ueik stumától ered, ahogy a vékony is, vagy vékni, ékni volna. A viking etimológiájánál nekem a szimpatikus, az inkább interpretálni való volna, hogy az víhni, vívni hangtól eredne, ahogy víhand úgy víking. Stakhogy az ueik az uei energikus partikeltől ered, energikus eredés, itt jagen, vagyis űz, űd, víd, vít, úgy inkább mondanám, hogy vít-ez, vagyis a mai formától űzez, habár inkább űzár, vítár volna. A z hangot nehéz kirakni, hogy most us vagy naknamai z- volna, talán ahogy a germán knejz-nél vagyis kenéznél. Se germán, se egyéb más indogermán nyelvnél nem lelünk z-s formáját a víto-nak, úgy inkább írjuk át vítárra.

Példamondat: vítár víh és wíd, ahogy a víhar(Weher), úgy van vídám, vídu(üdv?) és víga.

Paraszt, pór: ez a két hang dúrgerni van, az egyik szláv, a prost, a másik a német Bauer, a bő be-s formájától ered, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy ilyen hangok nem kellenek, attól, hogy az ősmagyarnál Kriegsverfassung volt, nem voltak szakmák, ahogy melóosztás se. A paraszt és a pór etimológiájait így a magyar nyelv, a germagyar nyelv akceptálja, stak azzal a kitételvel, hogy nem ősiek, így dúrgerni vannak. Ha véljük egyes lagukon van olyat mondani, hogy aratár vagy egyéb, de az stak a rebbenésre áll fenn, úgy a fenti hangokra alternatíva nem van, dúrgerni való hang,ok.

Bálvány: etimológia bizonylosza, avagy balvány, bolvány, bölvány.

A bálvány hangot szlávnak makogják, de az etimológiája bizonylosza, attól, hogy kretény hangnak boljad, és a kretény hangoknál őrjednünk kell de nagyon. Ennél a hangnál így nem rakja az ember, hogy most Balken-t rekkne avagy Unglück-öt, így talán volna az indogermán bhel stumától is, ettől a Balken hang ered, ahogy a bal hangtól is, bala germánul. Ha a bálvány hangot ártírem indogermánra úgy bá vagy bál stuma és ue vagyis va-ve, ahogy ana presenz és ja possesív rakód ki, vagyis baluenja. A bal, ahogy ütni hangtól ered a magyar bal, germán bala, ettől a germán balwa, vagyis magyarul balva, bal és va, ettől a verb a német bleuen és a bläuen. Germánul a balva, hogy bal-va Verderben-t és Unglück-öt rekk. Más etimológia volna, hogy az ősmagyar bolva-tól eredne(a bolva az ősmagyar blau), úgy dívány-t rekkne a hang, ahogy már az előbbi lektionnál erről beszélve volt. A német Balken etimológiája bizonylosza, hogy ennek a hangnak a stumája hogyan is volna, talán a bal vagy a bö, indogermán bheu stumától eredne? Úgyhát volnának hangok:
- balvány: a bal, germán bala hangtól rekkne, hogy Unglück.
- bolvány: a bol stumától, ahogy Bala, Balaton, rekkésje dívány, ahogy Blauheit.
- bölvány: a böl stumától rakjuk, volna erre is és arra is mondani, ahogy Natur, Naturdämon.

A bolványnak valós alternativája volna a bálvány, de opcionális, de ez is bizonylosza, stakhogy az indogermán Balken-től is eredne, stak a probléma az, ahogy írtem, hogy nem rakjuk, hogy most hogyan is volna a bálvány hang, hogy Balken vagy Unglück, ahogy a bálvány keresztényi hang, vagyis magyarral, vagyis germánnal egy keresztényi hangot nem mondanám, ahogy látni volt, hogy a keresztények átírták a germagyar totemizmust, ez már az előbbi lektionoknál látni volt, hogy a kép az hép volna, indogermán skép-től, a szobor az csobor vagy csabar, germán staber-től, attól, hogy regályosan st-cs váltás van. A fentieknél stak egy kirakás, megoldás van, a bálvány hangot dúrgerni, az á-s formát dúrgerni, lagujára etablálni a három hangot, ahogy. balvány, bolvány, bölvány. Ha mi így ezeket a hangokat így iderakjuk, úgy ezektől is volna Götze, ahogy ha Unglückként rakjuk, úgy balvány, ha Schwellen-ként, úgy bölvány volna Balken is, ahogy a Natur, vagy egy hegy, egy erjeszjár, ha bolvány úgy dívány, stakhogy így már ez deus-teus volna, de nekünk árnyaink vannak. A Götzenbild hangot stak úgy kell ismernünk, ha keresztények vagyunk, vagy annyit teszünk, hogy a kereszt hangot, ahogy Jehovát balványnak mondjuk, Unglück-nek, úgy a balvány a magyar Götzenbild, a kreténység.

Máglya: nem szláv eredetű hangnak boljad, hanem germánnak, vagyis magyarnak, stak át kell írni inkább Empore-ra.

A máglya hangot szlávnak makogják,stakhogy az etimológiájával az a probléma, hogy a nyelvkakilás tettaja a hangot Scheiterhaufen-vé,úgy hogy mortály már nem volt Scheiterhaufen-en át, de eredetileg Empore volt. Ezt a hangot igenstak kirakná az ember a megas vagyis magas hangtól is, de eredetileg megas volt, az indogermán magalu-tól, de az is volna, hogy a magyar rakja rája a magas stumájára a lya-t, úgy az a á-vá vál, vagyis nem maglya hanem máglyává vál.  A latinnál a megas, magas hangtól ered a mactáre verb is, ez azt rekkja, hogy opfern, vagyis töten, úgy a máglya Empore is, ahogy az ahol opfert az ember, vagyis öl. Az egyik ősmagyar hang volna a Scheiterhaufen-re a germán strava, a Streu-tól, attól, hogy ez egy hunn hang, de más hangokat is kirakna az ember.

Babona: etimológia bizonylosza, igenstak a germán bába és a baby rokonja volna.

A babona hangot szlávnak makogják, talán az, attól, hogy keresztényi hang, stakhogy ha szláv volna, úgy a szlávnak is bizonylosza az etimológiája. A babona hangra stak egy alternatíva volna, hogy a babona az indogermán bab stumától erd, ettől a barbár is, vagyis halandzsázó rekkésvel, ahol a bab azt rekkja, hogy plappern. Ha ez így van, úgy rokonja volna a babona hangnak a magyar, vagyis germán bába, ahogy a baby is. Talán a babona annyit tenne, ahogy a német Rúna a raunen-tól, vagyis a ró-rí stumától, úgy mormolás volna, ahogy a magyar, úgy germán bába hangot rakná az ember Hexe-ként is. A baba hangmímelő hangtól egy baber vagy babog hangot raknám ki, úgy volna egy példamondat: bába babog, baber babona-t. A babona ana-val van, úgy annyit tenne, hogy babva, ez volna annyi, hogy mormolva, vagy rámormolva. Ha így kiraktuk a hangot a magyartól, a germántól, úgy már stak a rekkelés maradna, hogy hogyan volna a babona így Aberglaube, ahogy ha Aberglaube, úgy talán nem is volna magyar, hanem valósan szláv hang, vagyis keresztény? A babona-t így egy formula mormolásjának írtuk le, stakhogy a kreténységnél is van Gebet, ezt mormolják, úgy a kretény Gebet is babona volna? Vagy így stak az ősi indogermán és magyar formulákra áll fenn a babona hang? A babona hang Gebet is volna, de most magyarul ne mondjuk Gebet-nek, erre ott volna a mormolás is. A babona hangra a fenti volna az opcionális etimológia, de nehéz mondani, hogy a hang pogány vagy keresztény, ha a keresztény volna, úgy nem magyar, de nehéz mondani, hogy hol volna a hang új laguja az ősmagyarnál, vagyis ha a babona hangot eredetileg rakjuk, nem Aberglaube-ként. Ha a fenti etimológia fennáll, úgy a hang rokonja a bla-bla-nak is, vagyis blabla, így már a babona negatív konnotációjú hang volna, vagyis stak blabla, de a fenti példamondat már máshogy volna, ahogy: bába baber és babog babonát.

Ranakeredva: a babona hangot kirakjuk igy a magyar vagy germán nyelvtől, stak a probléma az, hogy ma keresztényi és fingrista, MTA-s, úgy vissza- vagy újra kell interpretálni, vagyis a fingrizmus, a kreténység, az MTA bullshit,  babona pogány.

Kuruzsol, de inkább horgol: az etimológia totál szláv, már stak az aspektusja és a perspektívája bizonylosza, ahogy magyarra is átírni volna. A rekkelés, hogy ősien kell-e rakni vagy már fingrista-MTA-san, keresztényen?

A kuruzsol hang a szláv kružiti hangtól ered, a zs hang már beszélja, hogy magyar bé nem volna, stak a probléma itt már annyi, hogy ez a hang az indogermán sker stumától ered, vagyis a magyar húr-hor stumától, és arról volt már beszéd, mondjuk a raktaloszánál, a hazugnál, hogy hogyan is rakják ki raktarekkint a Lüge-t. Így magyarra átírva a hang volna horonkol avagy horgol, ez a hang rekkné azt is, hogy az ember lügt, attól, hogy húr, hor van itt göndörödés, vagyis nem rekktamány, gerade. Ennél az interpretációnál,rekkésnél így hogyan kell vélni a hangot? Nem ősinek, ez a hang sklavisch így, egyrészt MTA-s, fingrista, mondani volna, hogy Aufklärungos, de keresztény is, attól, hogy a mainál a kuruzsol hang az MTA hangja, a réginél a kereszténységnek. A kuruzsol hangot így dúrgerni kell, át kell írni horgol-ra, de ez már így a magyar volna, attól, hogy az MTA, a fingrizmus és a kereszténység horgol.

Parázna: az etimológia bizonylosza, ahogy a rekkésje, Bedeutungja, interpretációja is.

A parázna hangot a szláv prázdný hangtól teszik eredni, ennek a rekkésje leer és unnütz, stakhogy a szlávnak az etimológiája is bizonylosza, de igenstak az indogermán per-től eredne, úgy a szláv hang olyat tenne, hogy kiment, kifogyott. Ha ez az etimológiája úgy a rekkésje, az interpretációja problémás, ha most azt vesszük, hogy unnütz, úgy az inkább keresztény-marxista-pógári volna, attól, hogy onnan entered, hogy az, ana nem tesz, semmit, nennat tevő, de a magyar system nem ezt rekkja lotyóként. Más etimológia is volna, ahogy mondjuk az indogermán per stumától a latin Preis avagy árja pereska, de az is volna, hogy ettől a per-től eredő más per-től ered a parázna hang, úgy rokonja volna a pár-nak és a párt-nak, ezek latin hangok, úgy talán a latin pars volna na-val, indogermán peresna, ez Teil is, de Schuld is volna, Vergleich. A probléma annyi, hogy az ősi systemánál ez az etimológia rejmedne, stakhát idegen, aljan hangval van, és ha azzal van, úgy az első opció volna raktaga, hogy keresztény-pógári-marxista hang, sklavisch. Az ősi systemánál volt baru, ez bírtaja ana, anya barmát, ona barnot, Mundusnál voltak, de stak az volt ana partikel raktailag, ana mundusnál volt, nem volt leszbikus és egyéb, vagyis nem volt melója se,stak a vesztánál, úgy a szláv opció bullshit volna. Az ana partikel szűz, saját, baru bírja, ha nem szűz, úgy nem nő, se ontológiailag, se raktailag, stak göndör, ha egy lány félrebasz, úgy rakantály, raktály az apának a lányt agyonütnije, ha nem teszje, úgy jen a Gastalda(Ga és család) a Sippe-vel és agyonütje, így áll a langobard szokásraktánál. A skandináv szokásraktánál egy nem szűz ontológialag nem nő, nem ana partikel, úgy raktaga a végatun, az úton erővel durrantani és meredejteni azt. A skandináv szokásrakta nem regya, racionális beszélja, hogyan is van azzal, akit nem durrantotak és öltek meg, ha vannak ilyenek, azoknak Schuldjuk van, stricit kell bírnijuk, úgy mondaná az ember hogy ez portio, párá, paretha, vagyis Schuld, vagy peresna, parázna. Az angolszász szokásraktánál az áll, hogyha egy másikval baszik egy ara, úgy az már nem ara, a másiknak venni kell egy újat, de az aljantól baszott már nem nő, nem ana partikel, stak lotyó, szahajha, ribanc, akinek nem van dolga a Sippenél, vagyis dulgs, Schuldja van, peresnája. A lotyók, a szahajhák, a rébancok vagyis Genugtuung-ot kell tegyenek, hogy élnek, ez a Genugtuung volna a peresna, ahogy a szokás rekkint a lotyókat tovább passzolják a felden, a rejkuon alra, túlra, úgy a görög verb raktaga hang volna ide, ahogy περνέναι. Stakhogy így nem rakem a kretény szablyát, hogy: ne paráználkodj. De ahogy írtem a hang így vagy úgy jevevényhang, ősi struktúrának egy jevevényhang nem rejmedne, úgy a parázna hang zavarja a struktúrát, így dúrgerni kell.

Per: az etimológiája bizonylosza, de egy idegen, aljan szokás, attól, hogy a butaká részje, nem az ősmagyar rakta részje, úgy dúrgerni kell a hangot.

A per etimológiája bizonylosza, a szláv pьrǫ, pereti-től mondják, stakhogy ennek a stumája egy indogermán per stuma, rekkésje ütni, schlagen, vagyis az eredeti hang fájogdát rekk, Fehdet, fight-ot, ez a hang az ősivel, ahogy az ősi Kriegsverfassung-val is egy volna, de ma libernyák makogást rekk, ahogy mondjuk libernyák handabandát. A per másik alternatívája volna, hogy egy indogermán per stumától ered, ahogy a pár, párt is, pars, és az opcionális parázna is peresnaként, rekkésje verkaufen, úgy Schuld, Sühne, ahogy mondjuk a perzsa pərəϑa és pāra. A két alternatíva aljan, idegen, stak a butaká részje, új-ónemmagyar, a szláv az ősibb struktúra részje volna, de ez ma már irreleváns, a perzsa vagy egyéb hang, ahogy volna görög is már az újabb, mondjuk példának az angolszászot, ahol mondjuk a másik a másik barmáját megbasztaja, úgy a per volna verkaufen, begleichen, vagyis peretni kell, hogy a másik vegyen nekja új barmát, a megbaszott göndör, nem nő, volna úgy peresna, úgy arra állna a görög verb περνέναι. Stakhogy a per hang így vagy úgy jevevényhang, a butaká részje, az illegitim butaká részje, attól, hogy halandzsa, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis a butakás hangok, ahogy a keresztények is másulások az ősitől, de a butaká halandzsa is. A vád hang is a butaká részje, magyarul károgály volna, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy az ilyen institutok nem ősiek, nem a logikus, a logosz rekkint való Kriegsverfassung, ahol stak rakta van a logosz, a rend rekkint, nem van pógári és egyéb law. Az ősmagyar rakta feldjeit majd máshol írem le, arányoló, raktaga hangokkal, most stak nakta vanjon, hogy a per hangot dúrgerjük.

Pecsét: A pecsét hang valósan is szláv, ettől dúrgerni is kell

A pecsét hang már hamar a németre is átment Petschaft-ként, úgy bizonylosza, hogy nem-e a némettől ered-e ez a szláv hang, de ha ered is, úgy is szláv hang marad, anat dúrgerni kell, a pecsét hangra historyát nem látunk, vagyis inkább azt, hogy a bürokratikus makogás, az új-ónemmagyar halandzsa részje, úgy stak ehová, tovább nem. A pecsét rokonja a szláv hangok, ahogy pecsenye, pest, ahogy talán a pék is, ezeket a hangokat is dúrgerni kell.A bullshit pecsenye hang stak arra van itt, hogy bővebbé váljon az új-ónemmagyar mekegés, de volt egy rakás más magyar hangval mondani, ahogy stak sült. Ha a pék hang szláv volna, úgy mesterséget rekk, de az tilos egy Kriegsverfassungnál, az ősmagyaroknál nem voltak mesterségek, a hangokat adhoc mondták. A pecsétre ott van az alternatva a Siegel, latin hangtól, a magyar szak-szeg-szagg-szig stumáktól, de ezt itt szig-nek veszem, úgy szigály volna. Talán a németnél se ősgermán hang a Siegel, stakhogy ez magyarul rakni van, nem úgy ahogy a pecsét. A szigely perspektvája az volna, hogy az anat szakítanak, szignek. A másik magyarul is rakni való alternatíva volna a német Stempel, ez igenstak az indogermán steu stumától ered, ahogy stámpa, stámpol, vagyis csámpol vagy csápol, úgy ez a hang azt rekkje, hogy dengelés van, ráütés, ez így már egy más perspektívát rekk, ahogy mondjuk a szigály, ott a perspektva a szakítés, itt a nyomás, de volna a perspektíva a boljogás is, vagyis boljog a bélyeg.így van három hang a pecsét laguján:
- boljogo.
- stámpály.
- szigály.

A új-ónemmagyarnál az eső tematikájai szlávok, úgy dúrgerni vannak

Zápor etimológiája: az etimológia bizonylosza, de itt hallani van, hogy indogermán sper-per-ről van a beszéd, vagyis a jevevényhang por-ról, a szláv pr̂h-ról, de magyarul stak dohoma és málma van. Az ento rész bizonylosza, de az volna mondani, hogy nem indogermán sper-ről van a beszéd, hanem a szláv za-ról, ez a magyar gho is, erősítő partikel, rekkja, hogy kinten, hinten, de a szlávnál dubb rekkésje is van, úgy a zápor volna: za pr̂h avagy zapr̂h. Alternatíva volna rája, hogyha a por a magyar for-fer-für stuma, úgy fer-vel mondanánk a hangot, de inkább für-vel, úgy a fürkszik verb is oké volna, vagystak az er stumától mondjuk, hogy erjeszel.

Ranakeredva: a zápor hangot dúrgerni kell, alternatívák volnának rája.

Zimankó: magyarul talán hómankó volna. A magyar hó-nak az etimológiája bizonylosza, de igenstak az indogermán gima-tól eredne, ennek h-s formájától, ahogy van latinnál és árjánál is. A gima indogermánul Winter és Schnee, ennek szláv formája a zima, erre rakód rája egy kó, úgy rakód ki a zimankó, vagy így a zimankó az ahol Winter és Schnee van. Alternatívát nem írnánk úgy rája, talán stak ha hómankóra írnánk át.

Zivatar: az etimológia bizonylosza, a zi hang volna a szláv zíma stak zí-s formája is, vagyis hó és Winter, erre rakód rája az indogermán Wetter hang, vagyis a német Wetter is.

Anto.

Ennél a lektionnál így enteredtünk a vítéz hangval, ana nem szláv hang, de átírtuk vítárra, az indogermán uei stumától, erre írtunk egy példamondatot:vítár víh és víd, ahogy a víhar(Weher), úgy van vídám, vídu(üdv?) és víga. Arra a bálvány hangot dúrgertük, attól, hogy bizonylosza etimológiájú hang, stakhogy kretény, de etabláltuk laguján a bolvány, balvány, bölvány hangokat a leírt és kirakott rekkésvel. A babona hangot is bizonylosza hangnak mondtuk, rekktük ki, a probléma a hangval, hogy keresztény-fingrista, de itt talán megtettük az Umwertung aller Wertet, vagyis a hangot pogányra írtuk, raktuk át, itt is kiraktunk egy példamondatot, ahogy: bába babog és baber babonát. A babona hangnak a blabla is rokonja volna. A kuruzsol hangot szlávnak raktuk ki, stakhogy magyarul a hang horgol és horonkol volna. A kuruzsol hang keresztény-fingrista, úgy dúrgerni kell, attól, hogy a keresztény-fingristák horgolnak. Ha a parázna hang szláv volna, úgy a terminológia nem ősi, hanem új, keresztény-pógári, stakhogy az ősi systemára inkább rakód a per indogermán stumától a peresna, az volna Schuld, de hogy bizonylosza, úgy inkább dúrgerjük. A máglya hangot nem szlávnak mondtuk ki, hanem a meges-magas indogermán stumától indogermán magula-nak, ahol az ember alut, aljan, éget, opfert, de rekkésje volna stak, hogy Empore. A per hangot dúrgerni kell, az etimológiája bizonylosza, a szláv etimológia ősibb volna, stakhogy az ősi sohase jevevényhang, hanem germán. A másik etimológia már nem annyira ősi, de akceptálni volna. A zimankó hang, anat a fingristák nem ismernek valósan, szláv, ahogy a zivatar is, stakhogy ősmagyar vatar az talán volna, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A zápor hang is szláv eredetü hang, de dúrgerni volna, volna más ősmagyar hang rája az germagyar nyelv dohopa struktúrájától.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál további z-s verbeket veszünk át, ezeket ab ovo dúrgerjük, megnézzük, hogy hogyan is vannak a stumák, és hogy hogyan is kellene rekkenteni a magyar nyelvet a stumákkal, ahogy a dúrgert hangokra ősmagyar alternatívát is írunk.

Lektion90- Bullshit z-s verbek 2,anak dúrgerni vannak.

Hangok: díj avagy díjó és díja, dívni(schauen, boljadni),dísz, ahogy diuesz avagy diuer, diadal, avagy díjad, ahogy dícs, ahogy deidj vagy desc,dívány, ahogy bolja, Glanz, víhály, leöröng, feljógat, amály, lebíz, megbíz, arányma, rejkmány, ararejszkni, arjel, léhni,léhat, léhmat, ínt, ínk.
Dúrgerni való z-s és ít-s verb: díjaz, bíztosít, laguján bíz, bízat, jutalmaz, gondoz, hagyományoz, intéz,tetőz.

Díjaz: a verb dúrgerni van, bullshit z-s verb, vagyis objektumtól beszél, nem a stumától.

Díj etimológiája: itt azok bírnak raktát, akik azt mondják, hogy a díj rokonja a diadalnak, dívatnak, dísznek, ahogy a dicsnek is, ahogy így talán a tiszt-nek is(erről volt már beszéd, hogy dúrgertük), úgy az indogermán dei stumától eredne, ahogy a Deus avagy a déva hangok is, stakhát már beszéd volt róla, hogy inkább indogermán volna az árny hang, az indogermán er-ár stumától, ahogy a deus-déva, úgyhogy én inkább szemitizmusnak mondem a hangokat,ahogy deus, baranta, hogy a magyarnál nem vannak, de az már nem, hogy van olyan, hogy díj és egyéb hangok. A díj hang indogermán dei volna vagy dīvyati, úgy a díj j-je kausatív-presenz-iteratív, így a verb díjni volna, rekkésje glänzen. A probléma ott van, hogyhabár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy verbek nem vannak, ahogy a díjni is verb volna, stak substantívok, ahogy a substantívok Weltanschauungja olyan magyarlosza, libernyák. A divat, ahogy dívik etimológiája is bizonylosza, erdetileg boljad és boljokni volt, vagyis glänzen és blicken, ettől a cseh dívam, a dívik így azt rekkné, hogy bír Anschauungot, attól, hogy glänzt. A dísz etimológiája is bizonylosza, hogy a német Zier, déro sz-es formája volna-e vagy az indogermán deius-tól eredne, úgy egy volna a dics hangval, habár látni volt, hogy a cs az raktarekkint tj vagyis deitj, deidj volna, hastak nem szláv hang, ahogy dešč, habár inkább egy olyen forma volna, ahogy árja dīdyat.

Ígyhát:
Díjni, díja: boljad, leuchten,scheinen.
Dívik, dívni: schauen, leuchten.
Dícs: vagy deidjni, ahogy dīdyat vagy szláv dešč.
Díszni, dísza: leuchten, vagy a német Zier, déro vagy diuesz.

A substantívokat úgyhát substantívként kell rekkni, kirakni, stakhogy a díjni, díszni, dívni, dígyni már verbek, ígyhát ez problematikus, hogy ma már stak substantívok vannak, de nem verbek, ahogy az is furcsa, hogy itt van a sok hang az indogermán dei stumától, de sehol egy deus, diusz, déva, Zius, vagyis egy Jehova. Habár Zarathustránál a dévák is árnyak volnának, de azt kell mondani, hogy a déva-religon inkább szemita volna, vagyis nem ősi indogermán, sokkal inkább egy szemita vándormém Jehova.

Ranakeredva: Ígyhát nehéz mondani, hogy a dei stuma ősmagyar-e vagy se, attól, hogy ma stak substantívok vannak, de a díjni, dívni, dígyni, díszni, dírni hangok verbek, ahogy nem a verbekkel volna a probléma, hanem sokkal inkább a substantívokkal és rekkésükkel, hogy libernyákok.Nem a díjni verbbel volna a probléma, hanem a substantív díja vagyis díj hangval, hogy ez felvettaja a Preis rekkést, stakha antonak látjuk(dívjuk) a verbeket, ahogy díj-dív-dídj, dísz-dír, úgy a díjos substantív annyi is volna, hogy Himmel, Sonne, dija, díjas beleuchtet. A díj hangot, ahogy Preis dúrgerni kell, totál libcsizmus, annyit tenne így, hogy beschmücken, nekünk ilyen nem kell, úgy olyan hang se, hogy díjaz. Az is furcsa, hogy a nap-ot egy bizonylosza etimológiájú hangval mondjuk, de a fenti verbeketől mondanánk díjo-nak is vagy dívó-nak is.

Diadal: ezt a hangot is dúrgerni kell,hogy a Sieg-et így a bullshit Licht-vel rakja össze ez a hang, de úgy, hogy ma már nem rakják, hogy a diad,vagy deid, vagy a diadal a dia formától, bolja-t, Licht-et rekk. Na bé, igen, nekünk a bullshit deus, dius megspórolt maradt, de egyéb bullshit libernyákizmus már nem, ahogy dícs, diadal, díja, dívat. A dics, diadal hangokat dúrgerni kell, stak a verb kell ezektől, ahogy dídj, ahogy ez áll a díj hangra is, verb díjni kell, ettől kell újra kirakni a díja és díjo hangokat, stak óvakodni kell itt a deus-dius-tól. A diadal hangtól a diad hangot le leszakítani, ez átírni is volna díjad-ra, úgy mondani volna, hogy: díjo díjad, vagyis die Sonne, a sülő, schweltet vagysi sült, vagyis die Sonne geht auf, boljadma van.

A diadal laguján így inkább az energikus tettet kell kiemelni, nem azt, hogy Glanz van, ez egy ez libcsi perspektíva, úgyhát alternatívák volnána ide:
- Víhály: a vív, víh, indogermán ueik stumától, ahogy weigern víhered. A víhály hang van mondani a vívmány laguján is.
- Leöröngés: az indogermán uer vagyis ör stumától öröng, leöröngés ettől, hogy a fájand, az antanda le van öröngve.
- Feljógatás: indogermán ie stumától a jó, hogy verbinden, ettől a jog, hogy Joch, de nem azt mondjuk, hogy unterjochen, hanem azt, hogy feljogatjuk.
- Venni, vágyni, indogermán uen stumától.
- Amály: erről a hangról volt már beszéd, vagyis az am-ról, hogy amolni annyi, hogy tovadúrongani, hogy egy partikeltől ered, hogy am, vagyis, hogy em-om-am, úgy a fájand amolva van, úgy a Sieg amály.

Egyéb hang volna a dijadal laguján Siegként a megbíz, vagy lebíz hang, indogermán beid-től, germán beitan-tól, erre példa a szláv poběditi verb, ahol a po a magyar ap, ahogy apad, német ab, de a szlávnál így nak, ahogy nach, után is, de ez mondani van meg-vel is. A magyarnál is, a libcsizmustól egyreinkább a megbízott hang azt rekkja, hogy egy Sklave, attól, hogy a libcsi úrak libernyákokat fognak, bíznak, erővel megbízottvá tesznek, vagyis lebíznak.

Onto: a dívány, bolja, boljat bíró, boljad, bolo, nappali.

A dívány hangot töröknek vagy perzsának mondják, de az ágy rekkésjét ennek a hangnak dúrgerjük, rakjuk ki inkább az indogermán dei stumától, attól, hogy a magyar nyelvet stumanyelvvé kell tenni újra, úgy ahogy az ármány magyarul azt rekkja, hogy gross, úgy a dívány, hogy glänzend naknama, díván glänzen, boljad, en presenz partikelvel. A dív úgyhát indogermán deiu, magyarul az en egy presenz forma, díven úgy volna glänzen, erre rakód az ősmagyar ja kausatív-presenz iteratív, ahogy possesív is, úgy kirakód egy díványa naknama, vagy substantív, ha úgy vélja mondani az ember, hogy das, das das Licht hat. Úgyhát a dívány hangot oroszra kell átírni, az orosz divьnъ, stakhogy ez nem rekkja azt, hogy a dívány így orosz hang, vagyhogy a dívik szláv hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy germán hang, stak a dívány hangot a magyar, indogermán dív-től indogermán partikelekkel kiraktuk, de ezek magyarok. Az orosz hang másodlagosan, ma stak azt rekkja, hogy Wunder, de nekünk nem kell, hogy ezt rekkja. A díva hang jevevényhang, de rejmed a magyar dívik-nek és díványnak így, úgyhát magyarul egy példámondat: díva ármány díványja azt rekkja, hogy a díva grosses Lichtje.

Onto: a bíz-től, indogermán beidh-től az ít-s verbek, de ezek dúrgerni vannak, ahogy bíztosít, bízonyít.

A két verb már tovább van rakva naknamaként, ahogy nja és tos, ezeket már nem kell verbre átrakni, nem kellenek hosszú bullshit hangok. A bízony hang maradjon stak naknamaként, de a bízonyít verbet dúrgerni kell, attól is, hogy libcsizmus, nem racionalizmus, de mi már írtuk, hogy ősmagyarul rekkent vagy rakut rekk a raktaga hang, ordo.
A bíztosít hang túl hosszú, inkább stak mondjuk azt, hogy bíz vagy bízat, attól, hogy a gótnál is már a bíz hang warten-vé vált, ahogy már írtem erről, ahogy az antandájáról ,a germán bótjan-ról is, ahol a másodlagos rekkés enged, vagyis bocs. Így egy példamondat: ana öreszorok bízják(warten, őred, úgy zwingen) ena rakó épmányját, épségjét. Avagy: ana öreszorok bízatják, hogy a feld fájandtól mentes, losza váljon.

Jutalmaz: ez a hang, ahogy a jutalom is egy új-ónemmagyar hang, részjei indogermánok, ahogy al és ma, a z itt kausatív t, németizmus, de stak nehezen rakem össze, hogy a fene is volna, olyan baszott hosszú a hang, ahogy bullshit is, magyarnak ilyen hang nem kell. A jut hangról volt már beszéd, hogy indogermán és germán hang, indogermán ie, vagyis jár hangtól ered, indogermán iet.

Becs: ez a hang likvidálni van a magyar nyelvtől, olyan libcsizmus, ahogy az etimológiája is bizonylosza, így nem rakni hogyan is rekk. Nem rakni, hogy a ba-be hangtól volna-e, ahogy indogermán be-től, vagy talán ez betj, botja volna, vagyis a bessen, büssen, ahogy bocs e-s formája?

Ranakeredva: ígyhát az olyan bullshit verbeket, ahogy libernyák-materialista verbeket, ahogy díjaz, becsül, jutalmaz dúrgerni kell a magyar nyelvtől, vészejteni, nem ősmagyar Weltanschauung, olyan ahogy a sklavenaufstandi érték, de stak indogermán er és ár stuma van. A totális terminológia libernyák, így új-ónemmagyar, nem az ősmagyar Weltanschauung, rakumány. A magyar racionális, a magyarnak rejku, rakó és rejkni van, ez az ősmagyar, úgy a jutalmaz laguján nakta stak a rejkni hang, avagy raktaga hang volna egy hang az ar-ra-re stumától, ahogy mondjuk ettől az ara, arány, arma, talán ettől ered az árja ərənav,görög ἄρνυμαι. Ha itt van a görög, úgy enteredjünk a görög verbvel, hogy aránymajni, úgy egy substantív raktaga volna, hogy arányma, ha mondjuk ara-t rejkünk, úgy az volna ἀραρίσκω, vagyis ara-rejszkni, ararejszkni, de stak raktaga volna arjelni(gehören) is, úgy volnának a racionális hangok, most azt nem nézve, hogy talán a görög arányma nem az ar-ra-re stumától ered, de igenstak az volna, stakhogy az arány hang igen:
- Arányma: Belohnung.
- Arjelni: gehören.
- Ararejszkni: arát rejkni.
- Rejkmány: Reichung.

A díjaz laguján raktaga hang volna arjel, díjazás rejkmány és arányma.

Példamondat:

Ha díjó díjad víhály van, öreszorok Sklavekat feljógatnak,ena rakó ana ta(nőt) ararejszk öreszornak, ara van rejkmányja, aránymája.

Gondoz, gondját visel vagy bírong frazeológia: bullshit z-s verb, dúrgerni.

A gond etimológiája bizonylosza, de igenstak azt rekkja, hogy gonoszság, göndör, attól, hogy indogermán gheue stumától eredne, ahogy göb, gömb, göbbed, gubbaszt, guba,gomb, gomba, göndör, vagyis a gond ör-ös formája a göndör, ahogy logikusan a magyar a gonosz hangot a gon stumától hallja, így gubbadás, göbedés, göndörödés, úgy a gond az, ha nem raktamány van, rekktamány, egyenesség, hanem hajlás. A gond így nem más, ahogy alterség a logosztól, stak ott van a gond, attól, hogy a logosz, a rend, a ráció líneáris, nem bír göb-öt, gömb-öt, bugát, hubát, vagyis hibát, úgy stak a libcsi gondol, attól, hogy gonosz, a magyar rakand és rak, de erről már volt beszéd. Ha a gondoz verbnél a z az kausatív volna, vagyis to, ahogy itt at, ahogy a gond az indogermán gheundh volna az indogermán gheu stumától, úgy gondat azt rekkné, hogy raktaloszát tesz(rosszat) valakinek.

Hagyományoz, magyarul léhmat: bullshit z-s verb, dúrgerni van.

A hagy hangról volt már beszéd, hogy nem fingár, hanem a szak stuma h-s formájától eredne, úgy egy indogermán és germán hang volna, talán sked, skent volna, vagyis a hat-hánt-hant rokonja, de előbbi lektionoknál a hagy frazeológiát dúrgertük engedni-re ahogy loszni-ra, az Erbe-t átírtuk a léhma-ra, a lé-léhány-léha stumától, úgy erben volna magyarul léhat, ahogy leihen, vererben léhmat, mondaná az új-ónemmagyar, hogy léhmaz, de nem, a léhma hangra rakjuk a to kausatívot.
Így:
- léhni: loszni, leihen, mondjuk cigit léhni.
- léhat: erben, mondjuk házat léhatni, erben.
- léhmat: vererben, mondjuk házat léhmatni.

Intéz: bullshit z-s verb, totál dúrgerni van.

Ezt a bullshit új-ónemmagyar makogást nem rakem, hogyan is vél rekkni? Most azt vélja mondani, hogy intünk, hogy szopjál le? Vagy úgy vélja mondani, hogy : gyere már ide Pista?- és intünk? Ez az intéz hang egy totál bullshit hang, stak ahová interpretálem, hogy intés van, de azt a fentebbi módokon.

Az int etimológiája: int hang nem van indogermánul, de igenstak az indogermán uei stumától eredne, ahogy ín, wín, wan, ettől ered a német winken is, ahogy mondjuk az inog is, wingen-wanken, stakhogy ez k-val van, vagyis ink volna, a magyar úgy boljad, hogy to kausatívval van.

Tetőz: bullshit verb z-vel, vagyis ősmagyarul tektato volna, taktato.

A tető etimológiájáról volt már beszéd,hogy a takar verb tak stumájától ered, ősmagyar teg, vagyis ez az indogermán forma, ahol a tető úgy rakód ki, ahogy a tetű a tikto-tól, vagyis a Zeche-től, a k h-vá vál és szakad, úgy a magyar tető hang egy az olasz tetto hangval. A tetőz egy z-s verb, úgy dúrgerni kell, egy új-ónemmagyar hang.

Anto.

Így ennél a lektionnál átvettük a díjaz hangot, ahol a ranakeredva az volt, hogy bullshit z-s hang, úgy dúrgertük, ahogy a díj hangot is, de nem a díj verbet, attól, hogy ez az indogermán dei stumától ered, rokonja a diadal, dívni, dísz, dícs. A díj hangot így árírtuk díjni verbre, a díjo volna Himmel, Sonne. A díj, indogermán dei stumától sok a libernyák hang, ahogy mondjuk a diadal, de ezt dúrgertük víhályra, leöröngésra, feljógatásra, vevésra és egyebekre.A tematikát, ahogy díj-érték-becs-jutalom-jutalmaz totál dúrgertük a magyar nyelvtől, libernyákizmus, ahogy az érték egy sklavenaufstandi hang, stak er és ár indogermán stuma van. A dívány hangot átírtük Lichtre, attól, hogy magyarul, grammatikailag a dívány az orosz divьnъ. A jutalamz laguján írtuk az ararejszkni és rejni, ahogy aránymány és rejmány hangokat. A biztosít és bizonyít hangokat dúrgertük stak a síma bízra, ahogy rekkre.A hagyomány hangot már egy előbbi lektionnál dúrgertük, de itt most a hagyományoz hangot a léhmatra. A tetőz is egy bullshit z-s verb, ezt is dúrgertük, ahogy a gondoz és az intéz bullshit hangokat is.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál naknamákat vesszünk át, bé bizonyloszákat, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy ezeket a bizonylosza hangokat dúrgernénk is, azon a metóduson, ahogy a libcsiktől bírt 1984, stak a probléma itt ott van, hogy a libcsik nem látják, hogy az új-ónemmagyar(newspeak) már ab ovo egy 1984-es makogás, ahogy totál az új-ónemmagyar egy libcsi ideológia, Kazinbaszikaitól a fingrizmusig, attól is, hogy a fingrizmus a totális 1984. Stakhogy írva volt, hogy a magyar nyelvnek van egy dohopa struktúrája, ez a struktúra indogermán és germán, úgy a bedingt nyelvet rombolná az ember, a fingrizmust. Az új-ónemmagyar makogás az ideológiai-bedingt halandzsa, ahogy materializmus is, ahogy a fingrizmus tagadja a stumákat, magyar stumákat, hogy a stumától, nem a Begriff-től beszélünk(de a libcsik Begrifssprachet beszélnek), de előbbi lektionoknál már írva voltak a metódusjaim, ahogy az is, hogy totálisan dekonstruáljuk az új-ónemmagyart, rekkve hogy egy libcsi ideológia és zagyvaság, ahogy a metódus rekktaja, hogy így a zagyva hangokat dúrgerjük, a nyelvet úgymond zipfájlra dumervé tesszük, és ennan bontjuk ki újra, már mentesen a fingrizmustól(libcsizmus, materializmus,objektivizmus). Úgyhát az új-ónemmagyar egy 1984-es makogás, és az mi operationunk is az 1984, habár az én Einstellungem ab ovo úgymond 1984, stak nem a fingrista.

Lektion89- Naknamák5

Hangok: szép, ragya, ragyog, böja, bolo, bolojszkni, bolojszkna,káprázatos, kápra, kapor, habu, habro háborog, boljog, hazug, hazud, raktalosza, raktaloszad, raktanégad.

Szép avagy bolo, böja, bolojszkni, bolojszkna: bizonylosza etimológiájú hang, a fingár etimológia bullshit, nemstak attól,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a fingár etimológia libcsizmus, magyarlosza.

Szép: itt entonál a fingár etimológiáról kell beszélnünk, ana egy totál bullshit, már attól is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ahogy nem raktarekkint kirakott hang, de erről később, a fingár analógiára stak latinizmus volna rárakni, ahogy az indogermán deu-tól, hogy verehren, ettől a latin bellus. A fingár hang, seppa, ez rekkné azt, hogy mester, gebildet, kovács, egy totál bullshit etimológia, ahogy mondani volna materializmus, a szép hangra. Magyar ember, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem mond ilyet. Az etimológia stak libenyák fingristák agyától pattant ki, akik totál materialisták, de magyarlosza. De ahogy írtem, úgy volna egy latin analógia, a latin bellus, ettől az angol beauty, de stak úgy, ha a fingár hang indogermán volna, úgy mondjuk  volna a szép az árja sápati, ennek latin formája sepelio, rekkésje, hogy in Ehren halten, a probléma stak annyi, hogy a fingár hang két p-vel van. Ámbár a magyar nem rakna ki, mondjuk olyan verbtől schön hangot, hogy sápati, se a latin sepeliótól, ez a formáció nem raktarekkint az indogermánnál, izolált, nem a rakó perspektíva, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Stakhogy a fingár hang azt is rekkja, hogy gebildet, úgy az ember a szab hangra rakand előbb, indogermán skép-re, ettől a hép is, nem kép, úgy a fingár hang szláv hang volna, ahogy ščepátь(a stép, vagyis csép hangról volt már beszéd, hogy indogermán steu stumától ered, stép az vagyis), stakhogy ez máris egy új-ónemmagyarizmus volna, fingrizmus, mondjuk németizmus, ahogy mondjuk a képes(magyarul fähig ernya és rekna).

Azelőtt hogy továbbmennénk a szép rekkésjével, előbb ki kell rakni a schön hang terjedtebb perspetkíváját, ahogy azt is, hogy egy nyelvnél három opció kell a schön-re: szexualitás, ez a böja-buja(magyar hang,nem szláv), a második a kontemplációtól, vagyis a látástól, a harmadik a terjedt formáció, vagyis hogy a schön hangot egy glänzen, boljad formától rakják ki. Ígyhát a schön hangnak három artája van, három artát bír, ezeket egy nyelvnek bírnija kell.Stakhogy a német schön, hogy így mondjem már nem regály rekkint van, attól, hogy igenstak a jevevényhangtól, hogy követ ered, indogermán keu, skeu, ahogy schauen, úgy a schön hang kontempláció is, ahogy a másodlagos rekkésje ehren.

A szép hang etimológiájánál, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ki kell rakni, hogy a szép hang talán indogermán sep volna vagy indogermán skep, skeip, vagyis azt, hogy a szép-e a stuma, vagy itt hangszakadás van, mondjuk egy k kiszakad? A szép etimológiájánál így a rakó perspektívát is ki kell rakni, vagyis, hogy a schön hangokat 90 százalékosan egy glänzen verbtől rakják ki, úgy az opciók volnának:
- Az osztják sij és süj hangok igenstak indogermánnak boljadnak, ahogy mondjuk a szláv sijati,ez azt rekkja, hogy glänzen, vagyis regályrekkint az osztják hang, hogy schön, a szláv hangtól eredne.
- A magyar hang így volna a fenti osztják hang rokonja, ha a szép hang a szín rokonja volna, vagyis a hő, hei, indogermán skái stumától eredne, stakhogy a szín hangot dúrgerni kell, a scheinen rokonja, de görögös, erről már írva volt. A probléma itt az, hogy indogermán p forma nem kirakott, nem ismert, de ha van szín, úgy logikus volna egy szíp forma.
-Az árja súmbati, vagyis boljad, leuchten verbtől ered a naknama, hogy schön vagyis subha.

Ez a két hang van így az indogermánnál, ana arányolna a magyar szépre és a rakó perspektívától eredne, hogy glänzen. Más alternatíva volna, hogy a szép az skép volna egy indogermántól, vagyis a k szakad ki, úgy a fenti példa is raktaga ide, hogy a scheinen-től volna, indogermán skái-tól, de ugynaúgy volna a szab skép formátjától is. A szép hangot csuvasnak is mondják, stakhát a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a török eredetű etimológiákról folyton kirakódik, hogy falschak, raktagaloszák, ahogy a magyarok a csuvasokkal sohase voltak együtt. A szép hangot így regályrekkint nem rakjuk ki, úgy regyóm volna a szép hangot dúrgerni.

De azelőtt, hogy továbbmennénk a szép hangra az alternatívával, entobb ki kell raknunk a ragyog és ragya hangokat is.

Ragyog: ez a hang igenstak az indogermán arég stumától ered, ahonnan leszakad az a, úgy rakód ki az árja forma, hogy rajatá,r̥jrá és egyéb hangok, ettől ered a jevevényhang ezüst is, ahogy mondjuk a litván forma ąžuolas is rekkja ezt, vagyis az ezüst nem fingár hang, de erről talán már volt beszéd, hanem indogermán és litván-szlávos, attól, hogy a g az z-vé vál. A hang a germánnál is ott van, de totál más formától, úgy nehéz mondani, hogy a ragyog ősmagyar hang-e vagy se. Ha itt vagyunk, úgy a ragya hangról is beszélni kell, attól, hogy a fingristák a ragya hangot a rozsdával rakják össze, így szlávnak mondják, de a valóság az hogy a ragya-tól ered a ragyog hang, attól, hogy a ragya eredetileg bolja, Licht volna. De a ragya etimológiáját nehéz kirakni, az is volna, hogy eredetileg két hang volt, volt a ragya, hogy bolja, Licht és ezt a hangot conamináltaja a szláv hang a rozsdától. A regyóm volna, hogy a ragyog hangot dúrgerjük, már 1984-es rakuon, attól is, hogy nehéz mondani, hogy a ragyog hang ősmagyar-e vagy se, ahogy a systemát stak zavarja, hogy az indogermán areg hangot nehéz klasszifikálni, ahogy a rakó, fő ar stuma az indogermán ar-ra-re stuma, ezenkívül kevés ar-os indogermán hang van, ana van izolált, az etimológiája bizonylosza, de ha maradna is a ragyog hang, úgy a ragya-val kell összerakni, vagyis a ragya hangot Licht-re kell átírni.

Ha a szép etimológiáját nehezen rakjuk ki regályrekkint, hogy a schön a Licht volna, úgy a szép hangot dúrgerni kellene, három perspektívától kell hangokat kirakni: szexualitás, Licht, kontempláció.

Böja, buja: a buja hang nem szláv eredetű hang, hanem ősmagyar, indogermán beu, vagyis bö-bő-bu stumától ered, de rakó stuma bö, ez a hang artelja raktagán a szexualitást, hogy böja, de a bö stumától volt beszéd nakta.

A Licht perspetkívája, bolo.

A rakó stuma ide az indogermán bo stuma, ahogy írva volt ez az ősmagyar stuma, ahogy a bolond, boldog is ,magyar hangok, ettől erednek, ahogy a Licht ősmagyarul bolja, úgy bolo vagy bala, ahogy Balaton, naknamákat kell ide mondani.

Báj: a báj hangról volt már beszéd, hogy nem török hang, de a báj indogermánul Wort is, ahogy Licht, ahogy indogermán bhá vagy beu stumától. Ha úgy véljuk, hogy a báj a bo stumától ered, úgy raktaga hang a bája.

Kontempláció, bolojskni, bolojszkna.

Erre mondaná az ember, hogy látványos, de ez ez egy új-ónemmagyar hang, a látványos hang contaminálva van, attól, hogy a látványos ma egy cirkuszi attrakciót rekk, úgy nem a kontemplációt. A lát hang is germán, germán wleitan-tól ered, ahogy wleitan, de erről már írva volt, hogy indogermán uel stumától ered, ahol a ja kausatív á-vá vál. Így a kontemplációs hangot is a bolo, a bol stumától raknám ki, ahogy bolojkni, vagyis blicken, de inkább bolojskni-nak mondanám, vagyis a ja kausatív-presenz-iteratavra tenném egy magyar, ahogy germán és latin sk-t, ez akciós ahogy iteratív is.

Káprázatos: ez a hang dúrgerni van.

A kápráz hangot ma flimmernnek mondják, de ez raktalosza, attól, hogy eredetileg a kápra annyit tett, hogy benebelt gewünscht, és ez egy jevevényhang, a kápra, z-vel totál dúrgerni van, de erről volt már beszéd, hogy a z-s verbeket dúrgernki kell. A kápra így egy jevevényhang, rekkja, hogy benebelt gewünscht, indogermán keuep stumától ered, rokonja az árja kúpjati, latin cupére, ahogy cupidó, ahogy rokonja a szláv koprъ-nak vagyis a jevevényhang kapornak. A kápra magyar formája volna habro, attól, hogy a hab nem fingár eredetű hang, dolga nem van a fingár kump-val, anaról bizonylosza, hogy nem-e indogermán eredetű hang, mondjuk a görög κῦμα, vagy az indogermán keu stumától ered. A magyar hab indogermán kueb formától ered, ettől a germán ƕapjan, stak a probléma, hogyan is rekk, attól, hogy volna habro, ahogy habros és habus, ahol a habus habu volna. Ígyhát:
- habu.
- habro.

Haboz: a hang z-s verb, így dúrgerni van.

A probléma, hogy már nem van verbünk, ahogy mondjuk árja kúpyati, de verbet nem a substantívtól kell kirakni, attól, hogy a substantív már a verbtől ered, úgy a habro formától kell verbet kirakni, ez volna a háborog a haboz laguján, ahogy raktaga hang volna a kápráz laguján is, ha ez jevevényhang, de a magyar formája a habro. A háborog hang így annyi volna, hogy broden, perlen, ahogy benebelt wünschen, dohonsztán vágyni, úgy dúrgerni van a kápráz hang. Ha a háborog a latin cuppidó rokonja, úgy volna mondani, hogy háborgás Verlieben, ahogy háborgás benebelt wünschen, ahogy volna mondani a haboz laguján is.

Boljog.

Stak a probléma annyi, hogy így a kápráz ahogy a háborog nem azt rekkja, hogy flimmern, hanem hogy benebelt wünschen, habosan wünschen, úgy kell egy hang is a flimmern-re. A magyar flimmern hangot is, ahogy sok mást is, újra stak a bol sumától mondanám, az átvett bélyeg eredeti formájától, a boljog-ot.

Bélyeg, boljogo : ez ahang ősmagyarul bolajgo volt, a magyar, ahogy indogermán bol stumától, ettől ered az ősmagyar Farbe is, a bolja, ja kausatív-presenzvel, ahogy ez a possív is, erre rakód a gho partikel, vagyis így boljog vagy boljag. Az indogermán formája bhléig, ettől így ősmagyar boljog. A bélyeg forma átvetődéssel rakódott ki, vagyis, a ja é-vé vált, bolég, az é az entora ment, így bélyeg-vé vált.

Hazug, hazud: etimológia bizonylosza,latin jevevényhangnak boljad.

A hazug hangnál ki kell raknunk ento, hogy a z az hogy olyan hang volna-e eredetileg? Stakis d volna, vagyis az eredeti stuma had-nak boljad, de haud is volna. A had-val a magyar nem rak rakelni, attól, hogy a magyar had hang az indogermán kat stumától ered, germán hadu, stakhogy a szak, indogermán sék stumától vannak egyéb más hangok is, ahogy szakander, az angol scatter, avagy hánt-hant, a német schinden. Nemigen ismert, hogy a Lüge hangot kirakták volna a szak, szakítástól, hastak nem az hogy a losz-tól(laza) a német Lösungnak volt olyan rakásja is, hogy Lüge. Ha a had hangval nem rakunk rakelni, úgy talán volna, hogy a stuma nem had, hanem haud? Úgy a hazudni a latin haud-tól eredne, és ez az etimológa annál is opcionálisabb, hogy a magyar vagy új-ónemmagyar hamis hang is latinnak boljad, ez a német hämisch, Hamme, a latin hámustól ered, ez egy görögtől, annak a stumája egy indogermán biegen volna. A Lüge rakó perspektívája a biegen, úgy ahogy a schön-nek(habár se a mai németnél, se a mai angolnál) bolja, Licht, ahogy ha a hamis hang latinnak boljad, úgy logikus volna, hogy a hazug hang is latin eredetű hang, attól is, hogy a latin eredetű haud hang is igenstak visszamenne egy biegenre, stak bizonylosza, attól, hogy az ír gáu(Lüge) hogy olyan indogermán stumától eredne-e, vajon indogermán geu vagy indogermán gheue, úgy a latin forma, ha h-s volna, ahogy haud, kirakni volna. A hamis hang rokonja volna a homorúnak, ez germán hang, vagyis magyar, ahogy a görög-latin kamrának, ahogy kamerának, de ez az etimológia bizonylosza, stak annyi bizonyos, hogy bugot rekk, stakhogy a latin falsch hang is egy biegen eredetű stumától ered. A falsch latin, a hamis latin, a falsch biegen-től ered, úgy logikusan a latin hamus is egy biegen hangtól ered, úgy ha a hamis és falsch egy biegen-es verbtől erednek, úgy logikus, hogy a hazug is, úgy ez volna a latin haud, attól is, hogy a német Lüge hangot is eredetileg biegennek mondanám, habár az etimológia itt is problémás, hogy most a lo stumától ered-e, vagyis loszni, lop...vagy a le-től, de a rekkésje, hogy biegen, ahogy lenk, indogermán elei. A latin etimológiával a probléma, hogy a ne hazudjot ne hauzudj-nak kellene mondani.

Ranakeredva: ígyhát a Lüge tematikáját nem magyarnak kell mondanunk, attól, hogy a hamis, hauzug, hauzud, fals hangok latinok volnának, ígyhát nem ősmagyarok, az ősmagyar Weltanschauung részjei, stak annyinál, hogy indogermanizmus van látni a hangokon, hogy ezeket a hangokat egy biegen rekkésű verbtől tesszük eredni, stakhogy ezeket a hangokat dúrgerni kell.

Alternatíva: rakta és raktalosza,raktanéga.

A jó és a rossz hangról volt már beszéd, hogy a jó az indogermán ie stumától ered, rekkésje verbinden, vagyis racionális, ahogy arta, arete, stakhogy a jó hangot a libcsik kontaminálták, ma libcsizmust rekk, úgy a jó hangot vissza kell rakni verbinendre. A jog hangról is volt már beszéd, hogy ez volt ősmagyarul a Joch, vagyis iga, ősmagyar a libcsi law fájandja volt rakta, vagyis rak-ta, a Recht, a rak ta múltidejű partikelvel. A rossz hangot az indogermán reu stumától dúrgertük, lagujára a raktalosza-t írtuk, de negálni is volna, hogy né rakta, vagy rakta né ( a japántól, hogy a japánnál van ilyen formula, inkább bírem a né hangot, ahogy Frage-nél kinten is van, úgy raktané, de negligálni is volna, vagyis rakta-né-gha, ahogy a japánnál a ga partikel erősítő). Úgy ha Lügen van, úgy tagadni kell, hogy raktán regya, racionálisan beszél, úgy a hazug raktaloszag, avagy raktanéga. Ennél az ősmagyar kirakásnál látni van a probléma, hogy a Lüge hang nem stak egy biegen hangtól eredne, hanem a leu indogermán stumától is, ahogy a Losung is volt Lüge.
Verbként rakta hangok volnának a raktaloszad ahogy raktanégad, ahogy:
- Er negiert das Recht(logosz): raktanégad.
- Er löst sich vom Recht(logosz): raktaloszad.

Ha így a hazug-hazud hangok a latin haud-tól erednek, eredetileg biegen-t rekknek, úgy alternatívák volnának rájuk:
- Vékenni: a vék-véka-vékony hangoktól, indogermán ueik-től, weichen.
- Kurunkul: a ker-kor-kar stumától, indogermán ger stuma.
- Göbül: indogermán gheu stumától, ettől a göb, vagy göndör, úgy göndöröd.

Egyéb hangok is ki volnának rakni, de mondjuk stak raktának és raktaloszának.

Anto.

A szép etimológiját így nem raktuk kirakni, az etimológia bizonylosza marad. Bizonylosza, hogy a szép hangnál sep-et kell vennünk-e stumának vagy skép-et vagy skaip-ot, a fingár etimológia totálosan bullshit, libernyák etimológia, a magyar nem mondaná. A szép hang etimológiájára az opciók raktarekkint: skáip, a szín rokonja volna, az osztják süj-nak, de ez a szláv sijati, árja subhá. Az alter, libernyák kirakástól, ahogy bellus, schön: árja sápati, ahogy ha skép  volna, úgy a szab-tól. De inkább dúrgerni kellene a szép hangot, három perspektívától schön-t kirakni: böja-buja, bolo, bolojszni, bolojszkna. A ragyog hangot indogermánnak mondtuk, stakhogy izolált hang, a germán formától másul is, a formáció árjás, stakhogy a stumanyelvre nem van rakni, úgy 1984-esen dúrgerni kellene. A ragya hangról is volt beszéd, hogy a rozsdával dolga nem van, de ha volna is, úgy germán volna, a germán forma is olyan, de inkább a ragya-tól ered a ragyog, úgy a ragya Licht, bolja volna. A kápráz hangot dúrgertük, z-s verb, stakhogy a kápra jevevényhang, a szláv kapor rokonja, ahogy nem azt rekkja, hogy flimmern, hanem azt, hogy benebelt wünschen. A kapor-kápráz magyar, germán rokonja a habu és habro, vagyis a hab és hábor, ahol a hab nem fingár eredetű hang, a fingár hangval dolga nem van, úgy a kápra hangot hábro-ra dúrgerjük, ettől a verb háborog. A kápráz hangot egyrészt dúrgerjük így a háborog-ra, másrészt dúrgerjük egy flimmern hangra, ahogy mondjuk boljog. Az új-ónemmagyarnál a Lüge tematikája totál latinnak boljad, ahogy hamis-hazug-hazud, de ezek a hangok az indogermán rakó, fő perspektívától erednek, vagyis biegen, stakhogy ha ezek latin eredetű hangok, úgy nem részjei az ősmagyar Weltanschauungnak,így dúrgerni kell őket, lagujára 1984-es metóduson ősmagyarálni kell a hangokat, ahogy mondjuk rakta, raktaga úgy raktalosza, raktagalosza, raktaloszad, raktanégad, vagyis így a raktá-t a hogy rendes, kell negligálni.

Lektion88- Bullshit z-s verbek,anak dúrgerni vannak.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál az új-ónemmagyar makogó z-s verbeket vesszük át, nem az összeset, stak egy részjét, ezeket a hangokat dúrgerjük, ahogy már írva volt, hogy a z-s forma új-ónemmagyar, már stak a német után van, ahogy ezek a verbek raktaloszák, ősibb magyar formákat dúronganak ki, ahogy nem a stumától beszélnek, hanem objektumtól.

Lektion88- Bullshit z-s verbek,anak dúrgerni vannak.

Hangok: fertőz(fürszköl, fürjed, fröcsköl, ferej, füröd),hat(germán hang), határoz, kirak, kirekk, rengyni,rejteni,határozott(ernyeszta, dernya, antorakta), fok-fokoz-fokozat, aku-erjesz-raku, stapás, feld, keresztez(áthoronk, horonkni), hibáz, ahogy tarandel, hibul, kurunkel, áld, áldoz, vékni, vékta, az öv nem fingár hang, hanem magyar, germán, övez, omtoal van, rendelkez, bír, rengyni, virágoz, virére, bölma, böled, bölen, bölsz, bölem,fej,fejez,artelni,

Fertőz avagy fürkszöl, fürjed, fröcsköl(spritzen), ferej,füröd: a fertőz ígyhát egy z-s verb, ana nem a stumától beszél, hanem objektumtól, úgy egy raktalosza hang, attól is, hogy új-ónemmagyar, már stak a német után, attól, ahogy írva volt a z az egy kausatív t volna.

Fertő etimológiája: a konkrét etimológiája bizonylosza, de látni van, hogy indogermán sper-per stumától ered, mondjuk stak ezt a stumát sprühen-nek, így magyar eredetű hang, vagyis germán, attól, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, de a fer stumának másik két stumája is van, ahogy für és for. A fertő hangot múltideű hangnak rakem, vagyis ta indogermán partikelvel, nem to-vel, ana kausatív volna, így eredetileg ferta volna, úgy ez a germán fradha, ta-val, ed kausatív-presenzsvel füröd van, ez a germán frēoðan. A fertőz hang így annyi volna, hogy egy múltideű ta partikelre egy kausatív to-t rakunk, fertato, stakhogy a z az németizmus, ahogy a fertőz inkább objektumos hang, így dúrgerni van. A sper-per hangtól ered olyan hang is, ahogy a görög spóra, úgy rakjuk, hogy a spóra az,anat sprüh-nek, vagyis Sprühe, úgy ha a fer a stuma, ahogy per-sper, úgy a sper-per-t kellene tovább rakni, nem a ta partikelű substantívot, ana annyit tesz, hogy sprühte. A probléma itt stak annyi, hogy hogy olyik variáns volna itt a rakó stuma, für vagy fer vagy for? Ott van a fürt hang is, ez is az indogermán sper-per stumától ered, vagyis ez a német Spross, így volna egy regály, hogy hol ü-s, ahol indogermán spreu volna, úgy ezek a hangok magyarul volnának ü-sek, stakhogy a für hang rekkja inkább a sprühen hangot, attól, hogy a fer igen izolált. Az egyik variáns volna, hogy a jevevényhang prüszkölt, német prüsten, de igen szláv hang volna a németnél vagy ilyen, átírjuk magyarra, vagyis fürszköl vagy fürszk(fürt, fürdik). A másik variáns, hogy a für-t rakjuk ja kausatív-presenz-re és ed-re, úgy volna fürjed, ez a magyar fröccsköl hang, vagyis a spritzen. Opció volna nakta, hogy a fer hangot tesszük aj kausatív-presenzre, vagyis ferej, ez rekkné, hogy gyulladás, ahogy a görögnél, ahogy a für hangot is raknnánk ed-re, de úgy az fürdik volna, így nem igen látem, hogyan is kellene kirakni a német spriessen hangot.A görög sperma átrakásja magyarra az volna, hogy vagy ferma vagy fürma. A probléma, ahogy írtem, hogy három stuma van, ahogy für, ez inkább indogermán spreu, ahogy fer, ez normál indogermán per vagy sper, ahogy for, de ez későbbi, a fer-től ered, úgy nehéz mondani, hogy hogyan is írja az ember:
- punát fürmával fürszköl?
- punát fermával ferej?

Határoz, határozott: ez a verb is z-s, vagyis egy új hang, határat volna így eredetileg, attól, hogy a z az t, így egy új-ónemmagyar hang, totálisan, attól, hogy a hat verbet ma rosszul mondják, ahogy attól is, hogy így a határ hang is új eredetű hang, új-ónemmagyar, de ezt a hangot dúrgertük róva-ra, szakadva-ra, bordár-ra, ahogy róna-ra is. A hang új-ónemmagyar hang, idegen, aljan ideológiát rekk, attól, hogy ez a latin definition átrakásja, stakhogy eredetileg németül, a begrenzen-től, attól, hogy előbb volt ez a koncepció a latintól a németnél, ahogy a magyarnál, vagyis az új-ónemmagyarnál.

Hat hang: erről a hangról volt már beszéd, hogy nem fingár eredetű hang, hanem magyar, vagyis germán, stak rosszul beszélik. A hat verb a szak stumától ered, vagy indogermán sket vagy skent, vagyis így a hánt, a háncs volna, úgy a hatni eredetileg vágni, szakítani, hántani, szakatni, ezt könnenre átrakni falsch, attól, hogy olyan mondatok raktagák, ahogy:
- Haru(Schwert) hatott fájandon.

A hat hangot így eredetileg metszésre, szaggatásra mondják, a szituációja az ölés: balta hat, szaku hat, haru hat, harda hat. Ha ez így van, úgy olyan összerakások falschak, hogy engedhet, maximum szakadhat volna rendes, de nem konjunktívként, hanem haru szakad hat, úgy nem a haru szakad, hanem szakadást hánt. A német können-es és dürfen-es verbeket magyarul stak konjunktívval és imperatívval kell átrakni, ahogy volt ez ősmagyarul is, ahogy germánul is, vagyis szakadna és szakadjon, szituációtól függően. Így nem azt mondjuk, hogy ich kann es nach Hause bringen, hanem azt, hogy bírongnám házamnak, ha azt, hogy dürfen, úgy bírongjaem(bírongjem).

A határoz laguján kirak, kirekk, rejteni, rengyni, vagyis ordnen.

A határoz hang ígyhát egy sok komponensű, idegen aljan hang:1-től, hogy a hat rosszul van beszélve, kettőnél, hogy a határ új-ónemagyar, háromnál, hogy a határoz egy idegen ideológia, latinizmus-németizmus. Most ezt így írjuk definieren, begrenzen-ként, úgy látni van, hogy ez a hang räumlich-bedingt is vél vanni, stakhogy a nyelv, ahogy a logosz nem bedingt, hanem unbedingt, úgy hangokat ide a racionális stumától mondunk, az ar-ra-re stumától, ahogy ettől a rend, úgy rengyni verb, de ez befehlen is, ahogy rejteni, bereiten is rendes hang volna, de inkább kirak vagy kirekk, ahogy úgymond ausrechnen.
A kirakás vagy kirekkés artája, egy folytonos példától:
-ena baru.
-ona barno.
-ana, anya barma.

Ezek a rakványok, de kirakások is, így ennan már regyük mondjuk baru-t: baru van a bír-tól, vagyis bír, flektálva a-val, ez van hímnemű, úgy is bír, attól, hogy tengely rekkint e rakó perspektíva, a és o másodlagos, bírva vannak, úgy bír neutrum o-t, ahogy bír nőnemű a-t, úgy azok barnok, barmák.
A definiálás ámbár ahogy írva volt räumlich és bedingt vél begrenzen, vagyis perspektívája a rejett tenkő, mondjuk a már megbeszélt, megregyett marha hang. A definiálásnál más az operáció, ahogy mondjuk a kirakásnál, kirekkésnél. A definiálás vélné a marhát és a lovat abgrenzen egymástól, de nem nyelvilag, hanem tenkőileg, dingileg, stakhogy a nyelvi kirakás, ahogy már erről volt beszéd, más, ahogy a későbbi alter definiálás.

Határozott: ez a hang németizmus volna, egy újabb totál kreolista hang a bestimmtre avagy a definitívre. De látni volt, hogy hány, idegen, így kreolista szaron kellett ennek a hangnak, ahogy a hat is, átmennije, hogy kiszaródjon az új-ónemmagyar makogás, ahogy határozott.

Alternatíva: dernya, a der stumától, vagy a kemény, ahogy ernyeszta, az ernst ősmagyarul, vagy antorakta, ha már logikus hang kellene ide. Ígyhát van egyrészt úgy mondani, hogy fest, ezek a hangok volnának a der stumától, indogermán ster stumától a dernya, ahogy az er stumától, ettől az erny, ernya és így az ernyeszta. A perspektíva váltani is volna, úgy mondani volna, hogy antorak, ez egy racionális operáció volna, de az előbbi lektionnál beszéd volt a tenk hangról is, úgy a tökél hangról is, így raktaga hang volna az is, hogy éptenkta, tenkelta.

Fokoz: ez a hang is z-s verb, így az objektumról beszél, nem a stumától, ahogy új-ónemmagyar.

Fok: etimológia bizonylosza, de nem fingár eredetű hang.

A fok hang nem volna fingár eredetű hang, attól, hogy stak indogermán és germán p-f váltás van, így stak germán volna, stakhogy izolált hang, és pontosan nem van rakni, hogyan is kell itt hallani. Három etimológia is volna ide, az egyik indogermán etimológia ugyanaz volna, ana a fingár, attól, hogy a fingár indogermánnak boljad. A fingár, ahogy osztják pou, pohh, pih hangok az indogermán peuk stumától erednek, ezek rekkésje, hogy spitz, vagyis ettől ered a német Fichte hang. A probléma már stak az, hogy nem van rakni, hogyan is kell hallani itt, hogy ez most puffadás volna-e vagy spitz, attól, hogy a fokad hang zavaró. A fokad hang eredne a germán fochen-től, a bő-beu stuma p-s indogermán formájától is, ettől a germán f-s formák, úgy a fochen ahogy fakad azt rekkné, hogy blasen, puffad. Ha spitz-et rekkne, úgy eredne az indogermán spi stumától is, ettől a spitz, ennek vannak f-s germán formái is, ahogy a magyar fen is ettől ered, így volna fik-fok. Ígyhát az opcionális etimológiák:
- indogermán peuk stuma: ettől az osztják hangok, ahogy német Fichte.
- indogermán spi stuma: ettől a fen hang is.
- indogermán peu, peuk, peug: fok, fochen, fokad.

A probléma a fok hangval, hogy igenstak izolált hang, ha spitz-et rekkne, úgy rokonja volna, hogyha a spi stumától eredne, ahogy fen, de ha a német Fichte rokonja volna, úgy totál izolált. De ahogy ezek, úgy az is opcionális volna, hogy a német Pflock aspirantos formája, vagyis, hogy az l kiszakad.A fok hang izolált így, nehéz az etimológiája, de a nehézség ott is van, hogyha olyan hogy celsius fok nem volna, úgy a fok hang-nak annyi volna, stak a fokad hangot ismernénk, attól, hogy a fok hang maród, ez nálem is így van, hogy apriori a fokad hang. fok olyan izolált hangnak boljad, ahogy a germán fél, a magyar halb, attól, hogy a magyarnál már nem van spalten hang.

Fokoz: a z-s verb ígyhát németizmus, de talán a fokoz hang is, annyinál, hogy ha a fok hangot spitz-ként rakjuk, úgy az németizmus volna. stak németül raktem előbb, hogy a fokoz hogy a faszem is volna, a német einen Zahn zulegen, vagy a Zacke, ahogy zack-zack frazeológiáktól, úgy a hangot modernnek mondanám, új-ónemmagyarnak, ahogy stak a némettől van rakni a fokoz hang. Én is vakartem a fejem sokat, hogyha bizonylosza a fok hang, úgy nem is raktem a fokoz hangot se, stak már németül, vagyis fokozni annyi volna, hogy az órának rejni, geben, egy új kereket, Zahn-t.

Fok, fokoz, fokozat: a fok etimológiája bizonylosza, de stak germán volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a probléma stak annyi, hogy izolált, a rekkésje, Bedeutungja nehéz, a fokoz hang kúthúrális, részint németizmus. A fok laguján sok egyéb spitz-et rekkő hang is rakódna, ahogy: bor stuma, ak stuma, ger stuma, stí stuma, avagy szigu. A fokoz hangot dúrgerni kell, a perspektívát a Zahn zulegen-től az erőre kell terelni, úgy a raktaga hang az, hogy erjesz, ahogy az a reisen-rise is, vagyis keleszt, stakhogy a kel hang jevevényhang. A fokozat hangot így totál dúrgerni, az én empirikus rakumányemot inkább a videogamek formáltak, ott így flach-ok vannak, feldek, földek, de inkább feldek, ahogy Wege-ek, útak, rakuk, Bahn-ok. A német Bahn hang a magar bán-bánt hangtól ered, vagyis stapás, ütés, úgy rakód a Bahn, a Pfad.

Ranakeredva: a frazeológiát, ahogy fok-fokoz-fokozat dúrgerni kell, ez egy új-ónemmagyar frazeológia, a fok etimológiája bizonylosza, maradjon is ha vél, de laguján aku is oké volna, ha spitz-et rekk és nem puffadást, a fokoz laguján erjesz, ahogy ha Goku Kaiokent erjesz, úgy a perspetkíva az erőre rakód, ahogy stapás(stapás, raku) Stufe-Steigerung-ként, itt a perspektíva a videgame, mondjuk a Call of Duty egy stapásja, rakuja, ahogy stak feld. Így erre aztán oszlattuk az új-ónemmagyar frazeolóiát, vagyis: aku-erjesz-stapás, raku, feld.

Keresztez,horonk,áthoronkni: ez a hang egy totál halandzsa, ha a szláv etimológia fennáll, attól, hogy a kereszt azt rekkné, hogy Krisztus, ez egy görög felken verbtől ered, habár a magyar a ker-kor-kar stumától, vagyis az indogermán ger stumát hallja itt, így magyar fülvel ez a germán kresan verbtől eredne, ta múltidejű partikelvel, avagy az indogermán sker, magyar hor stumától is eredne, stak indogermán formától, úgy jevevényhang volna, vagyis indogermán skers, kers-től. Ígyhát a hang, ha a szláv etimológia fennáll, úgy egy totális halandzsa. Na egal, ez a verb így is, úgy is z-vel van, úgyhát dúrgerjük, laguján a verschränken német verb az ősmagyar verb, vagyis a hor stumától horonkni, a ver-t átírem át-ra, úgy áthoronkni verb rakód ki.

Hibáz, hibáztat(hibul,kurunkel, tarandel).

A hiba hangról volt már beszéd:
A hibát szláv hangnak makogják a fingristák, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így indogermán-germán k-h váltás van. A hiba hang nem szláv, nem a szláv chýba, ennek a rokonja az árja kṣúbhyati, ana vagyis egy indogermán kseubh stumától ered. A hiba sokkal inkább a germán hubo-tól ered, ez a hang az indogermán keu, magyar hu stumától, ana hajlást rekk, és ettől a hibá-tól a hibban is, de ez a hang így egyet rekkne az árja hangval is, vagy a szlávval, attól, hogy az árja is hajlást rekk. Így van rendraku, attól, hogy a szláv hang is egy hajlást rekkő hangtól ered, úgy a magyar is, ana germánt, ahogy az angol bug is, a bog is, a bugo is, így:
-hubo, huba, hiba.
-chyba.
-bog, bugo, bug, bugra.

A hibáz hang is z-s verb, így dúrgerni kell, úgy ha a hiba-val véljük mondani, úgy alternatíva volna rája, ahogy hibban vagy hibul, ahogy bogul, de ez gehorsam is. A hibáz hangval a probléma, hogy újra a substantívtól és az úgymond objektívtól beszél, de nekünk nem attól kell beszélni, hanem a stumától. A hiba, ahogy Fehler hangnál így előbb, anto a hajlásra kell asszociálnunk, úgy más hangokkal is volna mondani, ahogy mondjuk a krank-tól, indogermán ger stumától,magyar ker-kor-kar stumától a kurunkel,de a perspektíva más is volna, ahogy mondjuk egy remerő örökma(computer) tarandel, vagyis a tör, indogermán der stumától, azt rekkné, hogy szaggat, a programm tarandel.

Hibáztat,kurunkelszt, hibuleszt: a tat-tet-es hangokat, ahol volna, ott dúrgerni kell, így inkább a hibul és a kurunkel hangokat kell további kirakni a germán st kausatívval, vagyis: hibuleszt, kurunkeleszt, németül volna krankelsten.

Áldoz: az áld hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de nem fingár, stakhogy a fingár hang indogermánnak boljad. Stakhát itt is probléma van, hogy a mai magyartól nehéz rakni a hangot, attól, hogy az az indogermán hang, ana a fingárnál ott van, az nem van itt, a magyarnál, ahogy nem rakni, hogy hogyan is kell e hangot rakni, beszédként vagy égésként. De rakjuk ki elébb az ál hangot a magyar nyelvtől. Vannak magyar és indogermán partikelek, ahogy el-ol-al-ál, az al-tól ered az al1, ahogy ez a magyar túl, ettől az al1-től ered az al2, ez a magyar élni, ahogy wachsen, alma hang is ettől eredne, ahogy az al hang az indogermánnál a brennen-t is felvettaja, az ál hangtól ered, hogy ál, vagyis más, már írva volt, hogy nem török hang, hanem azt rakja, hogy más az ál, a tengely rekkint: el-al-ál. Az al3-tól ered a latin Altar hang, vagyis oltár, a fingár hang, hogy mordvin altam az árja alátam vagy a germán alajan verbtől eredne, ez brennen. A fingár hang igenstak árja vagy germán eredetű hang volna, stak a rekkelés az, a kérdés, hogy a magyar is ez volna-e? Ott van a másik alternatíva, hogy az áld azt rekkja, hogy beszélni, úgy volna, hogy ír álid avagy ád. A probléma az áld hangval, hogy az áldoz nyelvkakilási, itt erővel vált idedúrongtava a pogány és a keresztény perspektíva is, sőt így németizmus az áldoz, attól, hogy az opfern-re rakták át, úgy ma az áld hangot az áldoz-tól rakják ki, furcsa mód a később, a nyelvkakilsi hang a rekkő interpretációs raktajang, úgy az áld hangot nehéz interpretálni az áldoz hangtól. Az áldoz hang így keverékje két pogány szokásnak, így is nehéz ezt a hangot kirakni, attól, hogy így ráverik az égni hangot, de másrészről az opfern annyit tesz, hogy levágni mondjuk a sippés marhát, ez a szokás ott van mondjuk a Sabas a gótnál, vagyis keverik az égési Opfer-t és a sippés evést, de az bizonylosza marad, hogy vajon az ősmagyaroknál égési Opfer volt-e, ahogy a sippés evésnél kellett-e religioni humbuk? A 19. századi nyelvkakilók így ideszarják a bizonylosza pogány és keresztény szokásokat, úgy hogy már nem is vannak ezek a szokások, ettől az agy leáll.

Ranakeredva: az áldoz hangot így vagy úgy dúrgerni kell, de attól, hogy az áldoz vált a fő, rakó interpretációvá az áld hangot is, úgy, hogy az áld etimológiája bizonyloszává vált.

Magyarn nyelven az áld volna annyi is, hogy aussondern, már konkrétan véve a hangot, ahogy áld, a tengely rekkint, hogy el-ol-al-ál, vagyis az ál a más, áldni weihen, aussondern volna. A német weihen etimológiája bizonylosza, én most vék-nek hallem, a vé, indogermán au-ue stumától, vagyis vé és erre k. Bé nem vélném, hogy az íj, indogermán uei stumától volna, de ennek a rekkésje az volna, hogy mondjuk a pelyvát a stuklóval bújni, buy, úgy kidobni. A vé hang az vá is, vé-vé tesz, ahogy írva volt, vért-véd, vagyis kivesz, k-val a weihen, így vékni. Én ezt a rekkést bírem, vagyis vékni-t, úgy az Opfer ettől a perspektívától volna vékta, vagyis victim.

Öv, övez, omtoal.

Öv: a hang nem fingár eredetű hang, hanem indogermán és germán a magyarnál, de a fingárral való rokonság raktaga volna, stak attól, hogy a fingár hang is indogermán eredetű hang. Ha látjuk az öv tenkőt, ahogy halljuk, hogy az öv ö-vel van, úgy azonnal asszociálunk az indogermán uei, uer stumákra, vagyis íj-ra és ör-re, stak ennan entered a probléma, hogy az indogermán uei, ahogy indogermán aue(weben) hangoktól az árja forma ugyanaz, ahogy váyati az íj-tól, ahogy egy vāya a weben-től. A fingár hangok, ahogy lapp avve, finn vyö,zürjén von vagy az indogermán aue-re vagy az indogermán uei-re mennek vissza, ahogy a magyar is. Ha a magyar öv- hangot átírjuk indogermánra, úgy előbb aueu rakód, ettől ueu, indogermán uein-től ered a magyar ín hang, úgy a zürjén von stakis az árja vāna volna. A fingár etimológia így raktaga, stak a probléma az, hogy a fingár hangok, ahogy a magyar is, nem fingárok, hanem indogermánok, ahol a fingárnál jevevényhangok,a magyarnál folyton ott voltak, hogy indogermán és germán nyelv, stak a probléma, hogy izolált, az indogermán aue-tól ez vagy egy másik hangunk van már stak, de nem van verb, se egyéb, úgy az öv hangot az ör hangra kell tennünk, rokonjának kell mondanunk magyarul, úgy nem aueu az öv, hanem ueu, az ör az uer.

Övez: a z-s verbek ígyhát kausatívok, az övez a substantívtől beszél, nem a stumától, stakha az öv hangot tovább ki akarjuk rakni, úgy az öv v-jét kell kiszakítanunk, vagyis ueu formától stak az ue vagyis az ö maradjon, ettől rakód az indogermán uedh, ettől volona példának mondjuk az örmény audem vagyis ödem, úgy. övet ödem: ueuto uedem.
Az övez hangot dúrgerni kell, németizmus, ahogy gürten, habár az öv egy germán hang, vagyis magyar, de a frazeológia, ahogy övez az már így totál németizmus. Talán volna olyat mondani, hogy omtoödni, vagyis om-to-ue-de, de inkább bírem az olyan frazeológiát, hogy: ana őrdának eredva(erdő) van omtoal.

Rendelkez, bír, rengyni: ezt a hangút totál ki kell írtani az új-ónemmagyartól.

A rendelkez egy bullshit hang, totál halandzsa, ezzel a kez-es sich-esnek vélt szarral. A rend egy magyar hang, nem szláv, de erről már írva volt, a red nazális formája, vagyis regyni, reden, egy germán hang, annyit tesz, hogy logosz, ráció, ezt igére stak ja kausatív-presenz-iteratívval formáljuk, vagyis rengyni. A rendelkez bullshit hangot a fingristák folyton a német verfügen lagujára írják és mondják, félvén, hogy nehogy magyarul kelljen beszélniük, vagyis nem fingárul, hogy mi is bírunk egy haben-os verbet, ez az indogermán bír, indogermán bher-től.

A rendkez hang így dúrgertvé vál, laguján: rengyni és bír.

Fejez, artelni: bullshit hang, nem a stumától beszél, hanem objektumtól, dúrgerni.

A fej etimológiájától, ahogy fő, volt már beszéd, hogy bizonylosza, de fingár nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis stak indogermán-germán p-f váltás van. A további probléma, hogy ezt a hangot nem is rakem, hogyan is kell rakni, ahogy a bullshit fejez hangot, hogy most fej1-től, vagy a fej2-től, ana indogermán pés stumától ered, ahogy fesz-fosz. Totál nem rakem, hogy hogyan is beszél a hang, stak egy totál halandzsát hallem, ohne Bedeutung. A fej etimológiájára négy opció van:
- Indogermán spei stumától ered, ahogy spitz.
- Indogermán pei stumától ered, ahogy fagyú, fa és fű, ez schwellen eredeti rekkéssel.
- Indogermán upo-tól ered, ettől a magyar fe-fel hangok, germánok.
- Indogermán peu, schwellen: fakad, fochen.

A fingár hangok spitz-et rekknek, úgy igenstak megvolna a sansz, hogy a fingár eredetű hangok indogermán peuk-tól vagy indogermán spei-pei-től erednek, talán a vogul penk-nek, finn paa-nak, mordvin-zürjén pe-pom-nak dolga nem van egymással. Hogyan volna, hogyha mondjuk a pora a görög πείρω volna, és ettől eredne a mordvin pom, a vogul penk hang az indogermán peuk stumától eredne, a görög πεῦκος-tól. A finn pää ám inkább indogermán pou volna, schwellen, fakad.

A fej etimológiája így bizonylosza, de nem fingár, az se bizonyos, hogy a fingár hangok egyek, attól, ahogy látni volt, a szelendő, különböző fingár hangok mások és mások is volnának. De ezzel probléma nem van, attól, hogy inkább mondani volna ento-nak vagy antanak, az anta gegenüber, az ento elől. Ha nálem a fej van ento-nál, úgy nekem az olyan új-ónemmagyar halandzsák zagyvaságok, ahogy fejlövés, befejez és egyebek. Ezek a hülye Kazinzbaszikaik úgy vélik, hogy a fej az utolsó.

A fejez hangot így dúrgerni kell, bullshit frazeológia, nem is rakem, ahogy a z németizmus, a fejez hang nem a stumától beszél, attól, hogy a stuma bizonylosza, úgy magyarul inkább a kidúrekni, vagyis ausdrücken volna az artelni, összerakni, arta-tól, nem artul, az más, hanem artelni.

Virágoz, virére, bölma, bölen, böled, bölsz, bölem: a virág hangról volt már beszéd, hogy magyarlosza hang, igenstak a latin vireō-tól ered, ez azt rekkja, hogy grün sein, grün werden, stakhogy ha ez így van, úgy a vir a stuma, az ág-ot kell levágni, úgy a verb virére volna, úgy nem a bullshit z-s verb van, nem objektumtól makogunk, hanem a verbtől. De már írva volt, hogy az ősmagyar hang a bölöm volt, bölma, a Blume, a bö-bő-bu stumától, de standardosan stak bö, úgy ennél a hangnál is le kell vágni a ma-t, úgy volna mondani:
-bölen: en presentzpartikelvel.
-bölesz: sz, se indogermán akciós partikelvel.
-böled: indogermán ed kausatív.presenz-vel.
- De volna az is, hogy ha a bölma nőnemű, antonak bírongott forma, úgy ezt is presenzre tesszük, vagyis em-vel mondjuk: bölem, úgy bölma bölem.

Anto.

Ennél a lektionnál így a dúrgerni való hangok, z-s verbek: fertőz, határoz, határozott, fokoz,fokozat, keresztez, hibáz, hibáztat,áldoz, övez, rendelkez, virágoz, fejez,fej.
Az ősmagyar hangok, raktaga hangok ezeknek laguján: fürszköl, fürjed, fröcsköl, ferej,ferma,fürma, kirak, kirekk, rengyni, rejteni, horonkni, tarandel, hibul, kurunkel, kurunkeleszt, vékni, vékta, omtoal van, bírni, rengyni, bölma, böled, bölen, bölsz, bölem, feld, stapás, erjesz, artelni.

Ennél a lektionnál enteredtünk a fertőz hangval, kirektuk, hogy ez így objektumtől beszélés, a fertő hangot a germán fradha-nak leltük, úgy a stumát kell levágni,a für hangot, és ezekkel mondani. A hat hangot rekkentettük, hogy eredetileg a hat hangot a magyarok, ősmagyarok hogyan is rakták, hol is rakták rá, a határ hangot dúrgertük, róva, szakadva bordár van a laguján, a határoz hangot új-ónemmagyarnak raktuk ki, egy latinizmus-németizmusnak, úgy dúrgertük.A fok etimológiáját bizonyloszának írtuk le, a mai magyarnál apriori a fokad-fakad hang, de stak indogermán-germán p-f váltás van, úgy stakis germán volna, de a fokoz hangot új-ónemmagyarnak leltük, olyan ahogy einen zahn zulegen, ősmagyarabb az ejesz, a fokozat laguján stapást és feldet írtunk. A keresztez hang egy totál bullshit hang, ha nem a ker-kor stumától eredne, attól, hogy szlávnak makogják, de azt rekkja, hogy Krisztus, úgy inkább átírtuk horonknira. A hiba etimológiája germán, nem szláv, úgy a hibáz laguján hibban vagy hibul hangot is kirektük, de a kurunkel hangot is, ettől kurunkeleszt, krankelsten a hibáztat. Az áld etimológiáját bizonyloszának írtuk, de az áldoz hangot dúrgertük, ahogy a rendelkez hangot is. A virág a latin vireo-tól ered, úgy a virágoz egy bullshit hang, úgy latinul kellene mondani, hogy virére, de ősmagyarabb hang a bölma, úgy a böl stumától kell modnani. Az öv hangot indogermánnak és germánnak írtuk le, a fingár hangok is indogermánok, de ott jevevényhangok, stakhogy az ue hajló verb weben-je a magyarnál ma már nem van, úgy az uei-uer hang rokonjának mondem, vagyis az íj-ör-nek, de az övez hangot dúrgerjük.

Példamondat:

Fürmát fürszköl ember ara punájának bödélyjének bérályjaina, úgy barma bért bérmál, erre baru ueuto uedja(övet ödja).

Lektion87- Dúrgerni(delete) való hangok.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál új-ónemmagyar hangokat veszünk át, anak nem részjei a magyar nyelvnek, idegenek, aljanok, így dúrgerni vannak, ahogy: orvos, teremtő, Isten, asszony,boszorkány, úgy ahogy a varázsló.

Dúrgerni való hangok: oroz, orv(vagyis inkább Wort) orvos, asszony,isten, boszorkány, teremt, teremtő, bűn, bűnöz, hölgy.
Hangok: orv, ordo, orejni, aszik, aszály, asszónja, beszáj, beszkány,osztják asz a perzsa azi, ős, a terem hang, a ter stumától,a véka nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, a vékony rokonja, német Wicke.

Indogermán hangmímelő stuma: indogermán uer stuma.

Orv, orvos, oroz: a három hang dúrgerni van.

Orv: a hang nem török eredetű hang, attól, hogy a magyarnak dolga nem van a török nyelvvel, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhát ennen entered a probléma, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv, úgy az indogermán uer hangmímelő hang vannija kellett a magyarnál is, stakhogy a hang szlávnak boljad, a szláv vru-nak, vьrǫ, rokonja az árja urvāta. a szláv hang így egy indogermán uer hangtól ered, rekkésje beszéd, mágikus beszéd, de a szlávnál hazudni és zagyválni vált, de rekkésje az is, hogy Verstellen, ahogy a görög εἴρων.

Oroz: az indogermán uer, szláv vru németista z-vel, ana t-volna, stakhogy ha az oru hangot rekk eredetileg, úgy z-vel, ana t volna, az eredeti rekkéstől táveredett a hang, vagyis mondjuk az árja vratá-tól, attól, hogy ez Gebot-ot rekk. 

Orvos: az orvos hang rokonja az orv hangnak, nem fingár hang, ahogy az orv nem török hang, hanem a kettő indogermán, de szlávnak boljad,ahogy mondjuk a szláv vračь, ez Zauberer is.

Ranakeredva: ahogy írtem volt, a magyar nyelv indogermán nyelv, úgyhogy egyhol bírnija kellett az indogermán stumát, ahogy uer, stakhogy az orv és az orvos szlávnak boljad, az orv totál, attól, hogy az or, uer stuma másodlagos rekkésje az orv. Ezektől így rekonstruálni volna egy or stuma, oru, orv így azt rekkné erdetileg, hogy Wort, attól, hogy a német Wort is ettől ered, ahogy a latin verbum is, úgy ordo volna az ősmagyar Wort hang, ha már a szó jevevényhang. A probléma már stak az, hogy az or stuma így együtt rakódik egy másik indogermán or stumával, de erről már volt beszéd, hogy az ordít hang is szláv volna( a hangmímelő hangoknál volt beszéd). De tegyünk egy fára-t, fáradást, próbát, nézzük, hogyan is volna a system:
-oru: hang, Wort.
-orejni, orejem: beszélem, ahogy görög εἴρω.
-ordo: Wort.
-ordít.

Az oroz hangot dúrgerni kell, attól, hogy a z-s verbek nagyobb részjét, azokat kivétel, annakal már tenni nem van, dúrgerni kell, ahogy ezt a z-s verbet is, attól is, hogy az orv egy másodlagos rekkésje az or hangnak, úgy az orvos is így is úgy is van rakni, hogy beszél vagy zagyvál-lügt. Az orvos hangra így alternatíva volna, hogy beszáj, ez volna az árja bhiṣ̌áj, attól, hogy a magyar beszél hang az indogermán bhá stumától ered, úgy látni van, hogy a kettő, ahogy az orvos és a beszáj is beszélő hangoktól erednek. Ha az orvos szláv volna, úgy szégyelnivaló nem volna, attól, hogy mondjuk a németnél is se német hang az Arzt, hanem görög, stakhogy az orvos hangot dúrgerni kell, így vagy úgy, attól, hogy az ősmagyar systemánál ilyen institut, se ember nem volt, hogy orvos, eredendően nem. Az Arzt-ra magyarul nem kell hang, ezt az úgymond szakmát is dúrgerni kell, ahogy a totális új-ónemmagyar systemet. Stakhogy ha dúrgertük az oroz, orv, orvos hangokat, úgy ha már itt vannak, úgy a stumát stupjuk le róluk, az oru-t és rekkentjük az egészet, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy: oru, orej, ordo, ordejt marad.

A magyar systemánál orvos nem volt, tiltott volt, libernyákizmusként, ahogy egy aljan, idegen osztályréteg, ahogy szakmák se voltak az ősidőnél, úgy az orvos hang szláv volna, mondjuk az ősmagyar zsoldos volt az oroszoknál vagy ha nem az ősmagyar, úgy a 13. századnál, stakhogy az oroszoknál volt olyan osztályréteg, hogy orvos, értelmetlenségi, úgy onnan felvették a hangot, de nem a magyar viszonyokra, hanem az oroszokra, úgy, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így volt az uer, or stuma. Ma stak annyit kell tennünk, ahogy írva volt, hogy az orv, oroz, orvos hangoktól rekonstruáljuk az ősmagyar or stumát, ezeket rakjuk tovább, de az orv, orvos, oroz hangokat dúrgerjük.

Aszik, asszony.

Aszik: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az aszik hang nem fingár eredetű hang, dolga nem van a bullshit fingár-osztják szaszem-val, attól is, hogy már beszéltük, hogy az ilyen sz-s etimológiák totál bullshitek, nem raktagák. Az aszik hang az izzik hang egy más formája, de az izzik-ről már volt beszéd:
Izz, izzik.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a fingár etimológiák bullshitek, hastak úgy nem, hogy a fingár hangok indogermánok. Az izzik hangnál a rekkelés, hogy az izz hang z-je t-d vagy s vagy ds, így három indogermán etimológia is raktaga volna:
-Indogermán aids-tól, ettől germán Esse is, a német Esse is.
-Indogermán ás-tól vagy ais-tól, ettől a német Asche is.
-Indogermán ósati-tól.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/03/03/lektion70_-rovid_lektion_a_brennen-es_verbekrol

De már az izz-nál írva volt: A zürjén ezjini hang volna a germán asion verb, a votják ast hang rokonja az ás stumától. Nehéz mondani, hogy így az asz-aszik hang ősmagyar-e vagy se, attól, hogy van izz forma is, vélni volna, hogy a germán as-tól ered, de mondjuk a tochárnál as az trocknen. Az aszik hang is áttéres így, attól, hogy eredendően brennen, ahogy izzik, ettől vált a második rekkés a trocknen. Az asz hangtól ered talán a latin area hang is, vagyis Esse, aszó, talán az aréna is, de ez már totál bizonylosza, vagyis area, aszó az ahol aszály van, aszott feld, kiizzott feld.

Asszony, isten: az etimológiák bizonyloszák, de ezeket a hangokat is dúrgerni kell, nakta ara, barma, ana partikel,jóma, ahogy a magyar pogány, démonjai, árnyjai, erjeszjái vannak.

Az asszony etimológiája bizonylosza, de annyi bizonyos, hogy dúrgerni kell, attól is, ahogy ma mondják, attól, hogy az interpretáció, így vagy úgy, raktaga vagy se, de módosítja a hangot. Látni van ez a fenti orv hangval is, hogy az egy szláv hang, vagy indogermán, de az áttétes rekkés, hogy tolvaj, módosítja a hangot a török etimológiától is. Az asszony hangot Herrin-nek, dominának rakják az új-ónemmagyarok, de ha valósan ez, úgy dúrgerni kell, van nakta, elég hangunk, ahogy: ana partikel, ara, barma. Az asszony etimológiáját az oszét axsina-tól mondják, stakhogy ennek az etimológija bizonylosza, mondják egy árja kṣáyati verbtől is, ez herrschen, ahogy mondják egy árja kṣā́yati verbtől is, ez boljadni, glänzen,az elsőtől ered a Xerxes hang is. Stakhogy ott van mondjuk az örmény isxan hang is, ez Herr-t rekk, ahogy ott van az árja ise, isté, isván hang is, ezek is Herr-t rekknek, ez a két hang egyikje volna a magyar vagy inkább új-ónemmagyar Isten hang. De ha mondjuk a fingristáknak a magyar nyelv fingár, úgy hogyan nem a fingárnak vélt üsző hangtól ered az asszony? A fingár hang ahogy asz, rekkja, hogy trächtige Kuh, vagyis ezt nem rakem biztosan, de az indogermán, ahogy árja ahi, perzsa azi ezt rekkja, vagyis a fingár, ahogy osztják, ahogy asz egy indogermán hang.

Ígyhát etimológiák:
- indogermán agh-tól árja ahi, perzsa azi: osztják asz.
- indogermán eigen-től:iste, isvan nőnemű formája.
- Indogermán kṣáyati-tól, ahogy herrschen.
- indogermán kṣā́yati-től: boljad, glänzen.
- Egy indogermán isxan-tól: ennek nőnemű formája.

Ha már most az indogermán kṣā́yati-tól eredne, úgy az azt rekkné, hogy ég, boljad,glänzt, stakhát ennyi erővel a magyar asz-izz verbtől is eredne, mondjuk hogyha azt mondjuk, hogy assón, ahogy német Esse, vagyis mondjuk volna ez pest, erre egy kausatív-presenz ja ahogy possesív ja, úgy assónja, vagyis rekkné: die, die der Herd hat. Vagy ha volt beszéd az üsző hangról, ennek etimológiája bizonylosza, de egy etimológiát most ideírem, stakhát bizonylosza,de azt rekkné, hogy a meggecizett, ahogy latin uxor, vagy a perzsa uxsan nőnemű formája, vagyis az Ochse-nak, vagyis volna Ochsány.

Na egal, ma azt mondják, hogy az asszony Herrin, így vagy úgy jevevényhang volna, ennél a rekkésnál, egál, hogy mi most kiraknánk rája olyat mondjuk, hogy assónja, az aszik-tól, vagy Ochsány-t az üszőtől, üsszány, stakhogy ezek a hangok nem is fontosak, stak a raktai hangok a fontosak, ahogy: ana partikel, barma, ara, a jóma se olyan fontos, nem a bírás van itt, stakhogy raktailag így mondjuk:
-ena baru.
-ona barna, barno.
-ana, anya barma, ara.

Ennél a systemánál, rendrakunál nulla laguja van egy Herrin hangnak, stakhogy dúrongó, fontos nem is volna ide egy olyan hang, hogy mondjuk die, die der Herd hat, mondjuk asz, izz, ettől assón, ettől assónja.

Isten: az Isten hangnak dolga nem van az ős hangval, attól, hogy idegen, aljan ideológia, a kreténység, úgy az nem egyéb ahogy Jehova, aljan, nem magyar,a magyarnak árnyjai és démonjai vannak, erjeszjái. Az asszony hang etimológiáját bizonyloszának mondtuk,ígyhát nem az a rekkelés, hogy az asszony az oszét axsina, hanem most az, hogy az oszét hangnak hogyan van az etimológiája, dolga van-e az Isten hangval, ha a dúrgerni való hang Herrint rekk.

Onto: ős.

Az ős hang etimológiája bizonylosza, attól, hogy a magyar ő indogermán oi-től is eredne, ahogy ő, stakhogy a fingár hangok, ahogy vogul as, finn isa indogermán eredetű hangnak boljadnak, ahogy a magyar ős is, ez volna az indogermán auos, ettől latin avus, ír ó, germán ái, német Oheim. A fingár hangok rekkésje igenstak engedne arra ranakeredni, hogy a fingár hangok indogermánok, attól, hogy van egy rekkés a két nyelvnél, ahol a két hang ugyanaz, ez a rekkés: anyai nagyapa.

Vissza az Istenre.

Ígyhát az Isten egy libernyák jevevényhang, nem a magyar részje, dúrgerni való hang, stak az etimológiája bizonylosza, attól, hogy sok indogermán etimológia is volna rája, de most stak kettőt: árja ise, isté, isván, ahogy örmény isxan, ezek a hangok azt rekkik, hogy Herr. Az oszét axsina hang volna-e egy nőnemű formája mondjuk az isván-nak vagy az isxan-nak vagy kṣáyati-tól eredne?

Ranakeredva: az asszony és az isten hang etimológiájai irrelevánsok, nem a magyar nyelv részjei, ezeket a hangokat dúrgerni kell a magyar nyelvtől, játékosan az asszony-t ki van dúrongani, olyan hangokkal, hogy assónja, vagyis die, die der Herd hat, vagy az üszonyával, vagyis a gecizettel. Így ha az asszony Herrin, dúrgerni, Isten Jehova, úgy dúrgerni, az orvos nem a magyar system részje, úgy ez a hang is dúrgerni van.

Boszorkány: etimológia bizonylosza, talán a nem sok török hang egyikje, de dúrgerni van.

A boszorkány etimológiája bizonylosza, töröknek mondják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de látni volt, hogy a kretény, a keresztény hangok nem a magyar nyelv részjei, avagy az úgymond kúthúrálisak, ahogy orvos, isten, varázsol. A boszorkány hang negatív hang volna, de inkább a keresztény népreligiontól, stakhogy a boszorkány török etimológiája inkább az angolszász területen volna rakni, attól, hogy ott terjedt az Aberglaube, a babona a nyomó, dúrongó Alpról. Az ősmagyarok nem ismerték a boszorkányt, nem volt rája hangjuk, ordojuk, attól, hogy ilyen institut, se ember, vagy embér nem volt. Ma az úgymond Hexe azt rekkja, hogy leszbikus, feminista, lotyó, attól függlosza, hogy ma valaki kretény vagy se. Én nem vagyem kretény, rakem hogy monjuk a kretény Vatikán remuja a pogányság visszadúrongásja, de a Malleus maleficarum-ot ma úgy olvasnám, hogy azok leszbikusok, lotyók, szajhák, a Hexek. Stakhogy a mai angol nyelvi dominanciánál a Hexe már pozitív, attól, hogy az angolnál a wicca van, ahogy ez is terjed az erdán, ez a hang. A wicca hang a német weihen-től ered, ennek tovább az etimológiája problémás, vagy a hajló íj, indogermán uie stumától ered, vagy a vé, indogermán ue stumától, vagyis azt rekkja, hogy vék-ni, vé, ahogy választani, aussondern. A Hexe a Rajnán al, túl a Jancsi és Juliska Hexeje, a Rajnán oda, hát mondjuk az anime Sailer Moon, ahogy az Oderán al a varázsló The Smurfs Hókuszpokuszja, az angolszász erdán már Harry Potter. De erről már írva volt, hogy a varázsló és a wizard hang nem egy és ugyanaz, a varázsló egy kretény-libcsi hang, mondjunk ide bíratást a mágiára.

A boszorkány hangot a basz hangtól teszik eredni, stakhát ennan is entered a probléma, hogy most ez a leszbikus lotyó? Egal! A basz etimológiája is bizonylosza, attól, hogy a magyarnál itt van az angol jevevényhang a box, ahogy boxol. Ez a hang a bú, búg , búgály rokonja, hangmímelő, germán beukan vagy beuksan verbtől ered, stakhogy ott van az angol bang verb is, ez is egy hangmímelő hangtól ered, talán ettől vagy a bán-benget, úgy egyhol rekkja, hogy stut, stossen ahogy cumog is. Egy germán beuksan, ahogy búgsz verbtől könnyen, reknán kirakódna a basz hang is, ha már van angol arányolás, ahogy bang.

A boszorkány hangra igen arányoló hang a besz, indogermán bha, a magyar beszél hangtól a görög baskaínein verb, ennek rokonja a latin fascinatió, vagyis itt a beszédtől, a báj-tól(írva volt már, hogy a báj etimológiája bizonylosza, indogermánul a báj ordo, Wort is, ahogy a bo stuma egy formája, a báj, Licht) van egy Zauberer kirakva, ahogy a besz-től az árja beszáj, ez a Zauberer, stakhogy or-os forma nem ismert, úgy stak beszkány volna vagy baszkány.

Ranakeredva: a boszorkány így vagy úgy keresztény hang, volna vagy nem volna török eredetű hang, így annak ismeretje, hogy volna olyan, hogy boszorkány, vallási, keresztény, úgy a hang dúrgerni van, ilyen hang se kell. A boszorkány rejmed így az orvos, isten, asszony, varázsló hangoknak, ezzel is stak játszani van, hogy mondjuk a beszél hangtól azt mondjuk, hogy beszkány, ahogy mondjuk az asszonynál hogy asszónja, vagyis die, die der Herd hat.

Hölgy: a hang dúrgerni van,etimológia bizonylosza, de inkább az van, hogy az új-ónemmagyarok raktaloszán makogják.

A hölgy etimológiája nem volna fingár eredetű hang, attól,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy stak indogermán-germán k-h váltás van, nem fingár-magyar. A hölgy fingár etimológiáját a vogul kaljnak mondják, ez nőstényt rekk, stakhogy ki rakja, hogy ez a fingár hang nem-e egy indogermán hang, ahogy látni volt mondjuk a fingár asz hangon, hogy ez egy indogermán hang, árja ahi, perzsa azi. Talán a fingár hang a ltiván kálé, ez azt rekkja, hogy Hündin. Kevés germán opció volna, de vegyük most az opcionálisabbat, az úgymond asszony-tól enteredve, hogy talán az oszét hang az árja ksáyatitól ered, vagyis glänzen, boljad, úgy logikus volna, hogy a hölgy a hő, indogermán kei stumától ered, ettől a hód, a hold is, vagyis a germán heidu, haida-tól, úgy a hölgy két rekkésű hang volna, boljás, bolo prémes dühör, állat, ahogy azt is, hogy boljás, ragyogó. Egyéb alternatíva volna hogy a hajol-tól ered, indogermán kel, ettől a hódol, hulden, nyug, neigen vagyis, ahogy a hüllen verbtől a Hölle, Hell, ettől ered a germán halja a fingár koljo hang is. Volna más opció is, de ahogy látni van az opcionálisabb az, hogy a hő stumától ered, ahogy a hód és a hold, ahogy germán haida, stakhogy ha ez volna, úgy stak azt rekkja, hogy ragyogó, boljás,boljad, vagyis stak egy perspektíva, egy attribbútum, akcidentália, ahogy ha mondjuk a femina, ez a fű-fa-faggyú-tól ered, azt rekkja, hogy faggyús, van böszmája és ársója, seggje, vagy ahogy a mondott asszónja, vagyis die, die der Herd hat. Ezek másodlagos hangok, így is van beszélni, de ezek nem a raktai hangok, a raktai hangok stak ara, barma, ana, anya.

Terem, teremt, teremtő: ezek a hangok is dúrgerni vannak,stak a terem nem, de verbként igen is és nem.

A te stumáról, vagyis a ti-te-té-to-ta-tá stumákról volt már beszéd, ahol a ter stuma a te stuma r-vel, ahogy a té stuma, ahogy tél, tészta, r-vel a tér, úgy a ter a terjedést rekkje, de át is, ahogy indogermán ati, attól, hogy az indogermán ter át-ot rekk, de terjedés is, terülés is, úgy máris rakta, logikus, hogy a terem, ahogy Raum nem szláv, nem is török eredetű hang, hanem magyar, vagyis germán, habár a szláv is ettől a stumától eredne, vagyis rokonja a magyar te partikeltől, ana indogermán, a terül és terjed hangoknak, habár a szlávnál inkább a ter-től, ahogy át ered a hang, a magyarnál a ter terjedés, úgy a szláv termi Gallerie volna, a magyarnál a terem Raum, habár a magyar terem termó is volna, így a latin Grenzstein, ahogy terminátor. A termo vagyis terem így a rekkő namamás te stumától ered, r-vel, ez így verb is volna, terni, ahogy a tér, de azt is rekkja, hogy odaát, úgy magyarul teremátor a terminátor rakuján vészejtő is volna, nem Schöpfer. A teremt és a teremtő új-ónemmagyar hangok, attól is, hogy a magyar pogány, a perspektíva totál más, az, hogy erda van, úgy az ered, ahogy a fa a bérjét bírja, avagy duad, bőed a böda, a búza. Ennek antanda a teremt räumlich-flachlich volna, vagyis így azt mondani, hogy hegyet teremt az volna, hogy a flachon hegyet terjeszt, stakhogy már a lektionok entoján, az er stumánál volt beszéd, racionális beszéd, hogy a hegy erjeszja is volna, mondjuk Yama, Ymir, úgy az ered, az erjeszja, ahogy a dumb duad, nem terem, a búza, a böda böd, így habár van olyan hangunk, hogy terül, terjeszt, terjed, de az ősmagyar Weltanschauungnak nem rejmed a teremt hang, habár látni van, hogy ezekre a hangokra a term hang már logikus. A keresztény teremtő hang már totál nem van, attól, hogy az Isten hangot dúrgertük, a magyarnál kreálás sohase volt, úgy a teremt egy magyarlosza perspektíva, ha ena erda és árda öröka, nem kreáltja se Jehova, se humanoid. A terem hang horizontális, úgy van mondani, hogy a dumb terem, de nem a magasságja, hanem a terjedésje, de a termója volna az antoja, a Grenzstein, úgy a terem van mondani a tenyered vagy terül hang laguján is, ahogy mondjuk a Mátra terem.

Bűnöző: ez a hang egy z-s verbtől ered, de már írva volt, hogy a z-s verbeket dúrgerni kell, úgy a bűnöz hangot is, stakhogy a bűn etimológiája zavaros, totál nem ismert, attól, hogy két Umwertung aller Werte is volt, stakhogy a kettő az olyan, ahogy anya és lányja, vagyis a kreténység az anya, a democsokrácia-libcsizmus a lány, ettől a butaká, fecni, libcsizmus, democsokrácia, a műhang, hogy társadalom. A bűn etimológiájára stak egy opció volna, hogy a bű hangtól ered, ana nem török hang(ahogy már írva volt), hanem a bhá, be, beszél hangtól ered, indogermán, vagyis a báj indogermán hang, hogy ordo, Wort, ű-s formája, ahol az áj vagy oj összeolvad ű-vé, úgy ere rakód egy ana partikel, vagyis bájna, a germán boian, szláv bajati verbektől ígyhát, ana-val árja bhánati, germán ban, ahogy Bann. De ez bizonylosza etimológia, attól is, hogy fingunk nem van, hogyan is van az a bűn, túl sok volt az Umwertung aller werte, ígyhát a bűn hangot is dúrgerni kell.

Anto.

Itt most enteredtünk az indogermán uer hangmímelő hangval, ettől kiraktuk az orv és az orvos hangokat, hogy rokonok, az egyik nem török, a másik nem fingár, de a ranakeredva az volt, hogy habár a magyar nyelv indogermán, de az orvos nem magyar hang, hanem egy olyan, anat dúrgerni kell, stakhogy az itt vanó hangoktól kiraktunk egy or stumát, ezzel rekkentjük a magyar nyelvet. Erre vettük az aszik hangot, hogy nem fingár, hanem az izz rokonja, indogermán as, és rakantának innen tettük az asszony hangval, játékként, hogy assónja az volna, die, die der Herd hat. Az asszony etimológiáját, ahogy oszét hang, vélt oszét hang, bizonyloszának raktuk ki, de ez az oszét hangra, sok indogermán alternatíva volna, a ranakeredva úgy rakódott, hogy ha az asszony hang bizonylosza eredetű hang, és ma Herrin-nek veszik, úgy dúrgerjük, bírunk nakta hangokat, ezek raktai hangok, ahogy ara, barma, ana partikel. Ezeket tovább kirakni más és más perspektívától raktaga, ahogy mondjuk assónja, vagy egyéb hangok, de a raktai hangok folyton stak ara, ana, barma maradnak. Ha ezzel megvoltunk, úgy írtunk az ős hangról, hogy nem fingár, hanem indogermán és germán, ha a magyar nyelv indogermán és germán, stakhogy az ős hangnak dolga nem van az Isten hangval, attól, hogy Jehova aljana, idegen, úgy stak jevevényhang volna, talán ez valósan iráni vagy oszét, ha az asszony az volna, stakhogy van ám itt is opció bőven:isxan, isté, isván, ise. A boszorkány etimológiáját is bizonyloszának írtuk le, de stak attól volna jevevényhang, hogy a hang keresztényi hang, stakhogy ma posztkeresztényi idő van, így zavar van, attól, hogy a varázsló az rossz volna, de mi már a wizard kúthúrájánál élünk, úgy mondjuk a wicca-nál is, ana pozitív hang volna a germán részről, ahogy írtem talán a vé stumától, vagyis vékni, választani a rekkés. Stakhogy az etimológjája bizonylosza, erre példa a magyar véka és vékony hangok, ahol a véka nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, habár a hajló verbek magyarosan í-sek, ö-sek vagy egybek, úgy íjk volna, de kivételnek itt van a vékony hang, úgy a véka a német wicke, magyar hang, vagyis germán. A basz hangra írtem egy másik etimológiát is, ahogy mondjuk beuksz, búgsz-ot, hogy ettől a formától erd az angol box hang. Az orvos hangál a probléma ott van, hogy az orvos hang a magisches Denkentől ered, vagyis azt rekkja, hogy ordo-val, Wort-val, hangval tesz liturgiát, ezzel gyógyít, stakhogy ma ez magisches Denken volna, úgyhogy itt is zavar van, attól, hogy az orvos így saját magaját vídja, űzja, így az orvos volna az eredeti beszáj, stakhogy a modern kúromány, ahogy mondjuk a kreténység is űzja őt. Vagy így az orvos Exorcista?

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál átvesszük, kirakjuk a tova rekkésű hangokat, hogy hogyan is voltak ősmagyarul, hogyan kell beszélni őket, ahogy ezeket a hangokat etabláljuk is, ahogy a bír és eren példáján tesszük látni, ahogy dúrgerjük a bullshit hangot, ahogy teljesít, az új-ónemmagyar nyelvkakálta teljesítményt is, ezeken a hangok laguján etabláljuk az ősmagyart, továbbá asszociálva megyünk tovább.

 Lektion86- A tova-s hangok, ahogy a teljesít bullshit hang és egyéb hangok.

Hangok: am, tova, anava, végo, al, anta, ép, alna, alva.
Épbír, épbírong, antonak bír, bírong,antobír,antobér, végez, teljesít, dula, telach, dulak, telek,végobír,végoeren.
Remek, remta, tökél, tenkél, tenkély, tök, tenka, tenkta, épremek, épremta, épremekta.
Sűrű, sürög, súrol, tenkta, tenga, tenktán dúrongta, dúrongó.

Am, ambír:

Az am partikelről már volt beszéd, hogy a tengely rekkint az am partikel amto, amott van: em-om-am. Úgyhát az am partikel is azt rekkja, hogy tova, ahogy az előbbi lektionnál már volt arról beszéd, hogy az embír az em(el)bír, om(ol)bír herumbringen, úgy ambír az tovabír. Az am hang van to-val is kirakni, úgy volna amto.

Anto, antabír, antoeren:

Az előbbi lektionoknál már volt beszéd arról, hogy a tengely rekkint, ahogy en-ona-ana, ana az ana van, arra, ahogy arról is, hogy a to partikel az ott, de ez a kausatív partikel is, úgy az ana-to, anott nem más, ahogy tova. A hang rekkésjét két verbvel teszem látni, ez a két verb a bír(indogermán bher), ahogy az eren(rennen), ettől antobír, a németnél ez loszó partikel is, az anto, vagyis az entbehren, stakhogy a németnél é-vel van, úgy talán a bér-t kellene ide mondani, vagyis antobér, de a két formula, ahogy antobír és antobér rakták, rekkni volna, az is, hogy antobír, vagyis ambír, tovabír, ahogy az is, hogy nem van bírnija. A másik hang így az eren hang, en-val, vagyis presenzvel, úgy rakód antoeren, vagyis entrennen.

Tova, tovabír:

A tova hangról volt már beszéd, hogy bizonylosza, hogy most indogermán de partikel, vagy indogermán to partikel volna itt, vagyis hogy deue vagy toue volna, a va az bizonyos, hogy indogermán ue-au.

Végho, végo, vé-gho, weg, végóbír, végóbírong, végeren:

A végho ahogy a vég hangról is volt már beszéd, hogy a magyar vég etimológiája bizonylosza, volna a hajlásos uei indogermán stumától is, úgy a vékony rokonja, ahogy az indogermán uegh stumától, ahogy végat, véganszel(vohnszol), de a hang úgy is rakni volna, hogy indogermán ue és indogermán gho partikel vagy gha. A hang problémás, attól, hogy az indogermán uegh verb is, a vé és indogermán gho partikel együttesje, összerakásja, ahol a vé vál erősítetté, stakhogy a végho azt is rekkné, hogy kinten, hinten, attól, hogy a magyar mögho-nál(de dúrgerni) ez az indogermán partikel van,a gho, ahol kintent rekk, úgy őrdának végo volna hinter der Stadt, őrda ta végo hinter die Stadt, vagyis őrda tavégo. Az olyan hangoknak, ahogy mondjuk a vész raktányja(Rekiton) a végo hang, úgy rakód véghovész, a bírral kirakva a hang végbírni vagy végbírongani, ahogy wegbringen, eren-vel végeren, vagyis wegrennen.

Példamondat: Antoerantek erantek őrda ta végho vég.

Anava, ahogy anavabír, anavadúrong:

Az anava két partikeltől rakódik össze, az ana partikel, rekkja, hogy a-na, arra, tova, a másik rekkja hogy bestimmten va, az anva hang úgy rakta, raktaga a tova, az am, ahogy a végho laguján is, ahogy anavabír, anavadúrong.

Al, alna, alva:

Az al hangról volt már beszéd, hogy magyarul az al hang azt rekkja raktán, a magyar nyelv rekkint, hogy túl, nem hogy lent, attól, hogy ezt diktálja a magyar nyelv, ahogy az is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A tengely rekkint az al túl: el-ol-al. A magyar el, ahogy elbír hang-ot dúrgerni kell, ahogy erről volt már beszéd, hogy a magyar ezt presenz formának hallja, attól, hogy az el presenzforma volna, stakhogy a németnél vagy a német-germánnál is van már amtolódás, vagyis, hogy az al el-vé vál, erre példa a német-germán elle hang, ettől az ellen is, stakhogy ez alna hang volna. Az elbír formát dúrgerni kellene, hogy nem el , hanem al, vagy stak kevéssé dúrajtani a hangot, de al-val mondva, ahogy albír, de inkább stak geomterialiag kellene mondani a hangot, ahogy: Alpokon al, vagyis: Antoerantek erantek őrda ta végo Alpokon al vég. Az ellen hang az alna volna, vagyis gegenüber, al és ana partikel együttesje, de rendes volna ide az alva is, vagyis al és indogermán eu-ue, vagyis va, a hangot tovább is rakná az ember, hogy alva és alvá.

Ranakeredva:
A hangok ígyhát: ambír,tovabír, antobír, antobér, anavabír,végbír. Az alna gegebüber volna is, vagyis ellen, úgy ellenbír laguján rendes hang volna az antabír, nem to-val, hanem ta-val, az antabér az entbehren.

Ép, épbír, antonak bír, épbírong, éptenk, éptenkés.

Végez, teljesít: ezeket a hangokat dúrgerni kell, ahogy az összes z-s hangot, ahogy már írva volt, hogy németizmus, ahogy arról is, hogy ezek a z-s verbek objektumosok, ahogy arról is, hogy az ilyen hangok ahogy a z-sek vagy ít-ések kidúrongják az ősibb, egyrakásúbb hangokat a magyartól, és a magyar nyelv egy nyelvkakálta új-ónemmagyarvá vál, bullshit hosszú hangokkal, anakat egyrakásúbb módon is mondani volna.

A végez laguján magyarul azt mondjuk, hogy antonak bír, vagy antonak bírong, vagyis zu Ende bringen, ahol az anta az Ende, de a magyar nach-val mondja továbbá, vagyis indogermán enek, anak-val, vagyis nach Ende bírni, bírongani.

Teljes: a tel hangról volt már beszéd, hogy nem fingár eredetű hang, hanem indogermán és germán, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. a tel stuma az indogermán teue stumától ered, rokonja a duadnak, duzzadnak, dumbnak, duka-nak, vagyis tokának és sok egyéb hangnak is, ahogy a dum-nek, tem-nek,nem töm.A forma hogy tel igenstak a kelta nyelveknél van ott, ahogy ír tel az indogermán teue-tól, vagyis már itt is az van, ahogy az új-ónemmagyarnál, a teuel-től, ez volna magyarul dul, tel válta.A tel vagy dul hang sajnos felvettaja a voll werden rekkést, de eredetileg így a duadással, duzzadással, a dumb-val volna együtt, ezt rekktaja, úgy a tel hangot dúrgerni kellene, a du stumától etablálni újra a dul stumát, ezt schwellen rekkésvel rakni.

A teljes laguján totemo, vagyis inkább dutmo vagy töhötöm: a dul vagy tel stumájával azonos indogermán stumától ered a latin tótus is, ez teutos volna, magyarul duta, erre egy mo partikel vagy ma partikel, úgy töhötöm. Ez a hang rakni van az ármány laguján is, vagyis duhetem, attól, hogy ez oké volna,a két hang a nagy laguján is. A tel vagy dul hangot a-val kell tovább kirakni, hogy dula, úgy oké volna, hogy azt rekkja, hogy voll, stak szelentni kell, hogy hol is mondjuk a dula, tel hangot, mondjuk olyannál rakta, hogy zsák krumpli dula, telement, a palack dula, telefolyt.

Onto.

Telek, telepedik: ezt a két nyelvkakilási hangot dúrgerni kell, ezek már módosulások az eredeti rekkéstől, ahogy a stumától is, az indogermán teue stumától, vagyis schwellentől. A telek hang magyarul Hügel, vagy inkább dulak, attól, hogy írül is a telach az Hügel. Habár egy picit ingó és bizonylosza vagyem, attól, hogy a bő-bö, indogermán bheu stumától ered az angol be és egy rakás más hang is.

A telek hang Hügelként rakva: Antoerantek erantek ana teleken(dulak) legvő őrda ta végó Alpokon al vég.

Épbír, épbírong, a teljesít laguján.

Az ép hangról volt már beszéd az indogermán ip-ep-ép-op-ap-áp indogermán partikelstumáknál, és itt mi kiraktuk, hogy az ép hang az indogermán epi-épi-től ered, itt a rekkésje az hogy voll, attól, hogy nak-nek-et is rekk a hang. Írva volt, hogy a z-s verbeket, ahogy az ít-s verbeket vissza kell dúrongani, úgy a teljesít laguján azt mondjuk, hogy épbír, épbírong. Az ép hang geometriai is, úgy mondjuk egy ilyen mondatnál inkább rejmed, passzol: Ana öreszorok épbírták, épbírongták, hogy ana antoerantak ana teleken(Hügel) legvő őrda ta végó Alpokon al végerantak.

A teljesít laguján a második alternatíva: éptenkni.

A te-ten stumáról volt már beszéd, hogy ettől ered a tenk verb, ez az ősmagyar hang a gedeihen-re, nem a bullshit fejlövés hang. Ha tenkni úgy gedeihen, úgy ha a tenkés épnek megy, úgy az éptenkés, Vollzogenheit. De előbb rakjunk ki három hangot, ahogy remek, tök, tökél-tökély.

Remek: a remek hang az ar-ra-re stumától ered, a germán remen-raman verbtől, ettől ered az ősmagyar remu is, a bullshit új-ónemmagyar terv laguján. Ena remu is egy rakta példa arra, hogy a magyar nyelv dohopa, mély struktújától ki van rakni az ősmagyar, ahogy az is látni van, hogy az aljan, idegen bullshitektől, ahogy terv, a magyarok már nem rakják az ősibb hangokat. A remu oldalpárja a nehu, attól, hogy a nehéz-től, a nak-nek-től rakód a nehu substantív. A remek egy racionális hang, vagyis ez azt mondja, regya, hogy a remek a remu rekkint van, a rend, a ráció rekkint. A rem-re rakód egy indogermán k, úgy kirakód, hogy remek, de ta múltidejű partikelvel is rendes volna a hang, ahogy remta:
-remek.
-remta.

Tökél: a fingristák ezt a hangot a tenni(indogermán) hangtól teszik eredni, az én logikám rekkint is, ahogy már volt beszéd erről a békül hangnál, hogy a béke stumája a bé-bíz, erre rakód a kül, ahogy menekül. Stakhogy itt a logika nem rakód, nem áll fenn, attól, hogy a tökél verb egy denazális formája a tenk verbnek, vagyis itt a k eredeti indogermán és germán, nem későbbi újmagyar hang úgy a tökél. Az ősmagyar hang, ahogy tenk német formája a deihen, úgy tökél, tenkél volna németül deiheln.A tökél hangot át kell írni eredeti formára a tenkél-re, hogy raktábban, jobban rakja az ember, úgy:
-tenkni: deihen, gedeihen.
-tenkő: Ding, tenkus.
-tenkel, tenkély: tökél, tökély.

A tökély hangot ta múltidejű partikelvel is mondanánk, vagyis tenkta, vollzogen rekkésvel, de ez mást is rekk. A tökél és tökély hangnak így dolga nem van a latinzimussal, ahogy perfectus, a factumtól.

Tök: ezt a hangot szlávnak makogják a fingristák, de a szláv hangval dolga nem van, attól is, hogy a szláv hang egy bizonylosza Wanderwort volna, stak a magyar tök hang az tenka hang volna, ennek rokonja a német Tang. A tök így a namaját a tenkéstől veszja, ahogy attól is, hogy az indák tenknek, úgy a tök hang rokonja a tökél hangnak, de inkább mondjuk tenka-nak.

Éptenkni: vollziehen, vagyis ép, az indogermán epi és a te-ten stumától az indogermán tenk, magyarul, ősmagyarul ez a gedeihen, úgy rakódik az ősmagyar hang, hogy epi-tenk.

Stakhogy a perspektíváktól vándelna a mondott hang, mondjuk, ha egy programm felrakja magaját, úgy van hogy tenkés van, egy sáv megy, úgy raktaga azt mondani, hogy éptenkés van, de ha mondjuk a Windows örjed, úgy mondani van, hogy épörjed, ha racionális, úgy épremek, épremni.

A tenk-től a tenkta másik rekkésje, nem stak, hogy tenkély, tökély, hanem az is, hogy dicht, ahogy a tenkta az a német dicht volna, ahogy egyéb nyelvek, ahogy mondjuk az örmény, a teng, tengőd, tenget hangtól is kirakják a dicht-et, úgy volna tengő, tengya.Ha a sűrű hang németnek boljad, úgy ősmagyarabb volna a tenkta is dicht-ként, ahogy tökélyként, raktagaként is. Az olyan hosszú hangokat, hogy tökeletesít(túl hosszú, egy ta partikel, egy se partikel, naknama, erre egy ít) dúrgerni kell, ennek laguján nakta hang töhötöm az éptenkni vagy éptenkel, ahogy ha véljük, úgy éptenktelni, vagyis a tenkta múltidős naknamától is volna kirakni verb.

Sűrű: bizonylosza etimológiájű hang, de német jevevényhangnak boljad.

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy olyan indogermán hangmímelő hang nem van, hogy ser, stak egy indogermán ser stuma, ez folyást rekk, energikus eredés, stakhogy a sűrű hangnak dolga nem van a ser indogermán stumával. A sűrű hangra rakják, ontrakják, nálarakják a sürög hangot, de ennek is az etimológiája bizonylosza. Két indogermán és germán etimológia volna rája, mondjuk a germán-német schürgen verb, ez stossen is, rokonja a schüren-nek, ez rokonja a scheuern verbnek, ez rokonja a magyar súrol hangnak. A súrol hang ígyhát német eredetű hangnak boljad, stakhogy ez bizonylosza, attól, hogy a szak stumától, hogy a súrol is a szak, indogermán sék stumától ered, vannak ser-sar formák, ahogy sarló, sarabo, sarabol, ahogy volna, hogy a surran súr formája is volna. A sürög etimológiája így bizonylosza, talán dolga nem van a sűrű hangval, ha van, úgy az indogermán sker stumától eredne, ahogy a német scheren, vagyis a magyar szekr(szökken, szekér, hor) rokonja volna. A sürög hang így a német scheren hangtól eredne, ennek rekkésje eilen, íllan is, ahogy a serceg a német scherzen-től. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy olyan hangmímelő hang nem van indogermánul hogy serc, a magyarnál, hogy germán nyelv nem van c hang, úgy a c hang itt t volna vagy d, így a serceg hang stakis a német scherzen volna, rekkésje onnan ered, hogy ha a hasáb ég, úgy ugrálnak az izzják, a szikrák, az izzmák. A másik etimológia volna a sürög hangra, hogy az indogermán sur-surran-schwirren-től ered, de ez is bizonylosza.

A sürög és a serceg így rokonok volnának, stak német eredetű hangok, ahogy talán a súrol is, stakhogy ez a forma a germagyartól is kirakódna. Stakhogy ha a sürög, ahogy serceg hang német, ahogy ha a sűrű hangot ezeknek a rokonjaiknak mondják, úgy nem volna a sűrű hang német eredetű hang? De igen! Úgy a a ranakeredva volna, hogy a sűrű hang nem ősmagyar, nem magyar, hanem németizmus, egy bugyuta németizmus, ana kidúrongtaja az ősmagyart, a germánt. Úgy a magyar hang hogyan is volna? Hát úgy a magyar hang tenkta és tenga volna.

Onto: A magyar sürgős hangot így dúrgerni kell, ennek laguján így, ha a sürög német hang, a germán dúrongó, vagyis dringend az ősmagyar hang, ahogy a dúrongta hang is raktaga, rakta hang volna a sűrű laguján, tenktaként vagy úgy mondani volna: tenktán dúrongta, dumott, tömött.

Onto: épít, megrak, megrakumány, éprekkmány,éprekk, végrak, végrekk.

Épít: ennek a hangnak lelnije kellett volna laguján az ip-ep-ép-op-ap-áp stumákról regyó lektionnál, stakhogy ide is rejmed. Az épít hang egy új-ónemmagyar hang, attól, ahogy írtem, a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, úgy ez a verb új, stakhát a probléma vele, hogy ít-es forma, de ahogy mondtuk, ezeket a formákat dúrgerni kell, vagyis stak ha nem ősi, attól, hogy az ít-es formák kidúrongnak ősibb hangokat a magyar nyelvtől, és ez így is van, attól, hogy egy ősibb indogermán hang se van itt, nem maradt, mondjuk az indogermán dem. A német bauen hang a bő-bö stuma be-s formájától ered, ahogy német bin és angol be hang, de egyélb más indogermán hangok a flechten-weben hangokkal rakódnak össze, attól, hogy ősien flechten-weben volt bauen.. A magyarnál van nakta, elég stuma, ana ezt rekkja, úgyhogy ilyen rekkésű hangot is kiraknánk, de most maradjunk két rekkésnél ez a zusammenfügen és az errichten. A racionális vebet, az indogermán ar-ra-re stumát bé nem mondanám erre, attól, hogy racionális rakandmányokra vannak a hangok, ahogy ar-ra-re, de ha véljük, úgy mondani volna, ide mondjuk a rak hang, germán rakjan, ezt meg-vel kell mondani vagy ép-vel, attól, hogy a meg az kinten, hinten, ahogy után, ez a német er hang, az ut indogermán stumától ered. De a rekk formától is, ahogy mondjuk ettől ered a rokon hang is, o-s formával, és aufrichten-t rekk, mondani volna az errichten hang, mondjuk a germán áreccan átrakásjaként is, ahol az á az o, ez egy partikel, rekkja, hogy vissza, ahogy a németnél nak, nach, után-t is rekk, úgy áreccan az volna megrekk, vagyis aufrichten, errichten. Stakhogy az ép hang az indogermán epi-től ered, ez rekkja, azt, hogy voll, nak, nakva, ahogy meg, után is, úgy az ép-vel is rakta mondani, vagyis, hogy éprak, ahogy éprekk, stakhogy úgy az éprekk, attól, hogy van ettől rekkendés is, tengés, tenkés, rakta, raktaga hang volna a teljesít laguján is. Stakha írtuk, hogy a vé-gho is rekkné, hogy kinten, hinten, úgy vé-gho-rak, vé-gho-rekk is raktaga hangok volnának. 

Máshol volna stak mondani, hogy tákol, indogermán tekt stumától ered, ez is weben, stakhogy a magyar teker hang az dúrkerni volna.

Épül, ápol: az épít hangval az a probléma, hogy nemstak azt rekkné, hogy voll, de erről már írva volt, hanem azt is, hogy binden, berühren, zusammenfügen, erreichen, ez valahogy az epi hangtól rakódott ki, úgy az épít hangot így is rakná az ember, hogy zusammenfügen, de inkább ezt a rekkést dúrgerni. Az ápol hang nem azt rekkja, hogy küssen, dolga nem van ezzel, attól, hogy latin vagy görög eredetű jevevényhangnak boljad inkább, ahogy görög áp, ápto, latin apiscor, úgy a rekkésje máshol inkább berühren, betasten, umarmen, de az ápol hangot az új-ónemmagyartól inkább dúrgerjük( az ápol, ahogy küssen egy bullshit rekkés, de inkább németizmus, ahogy besorgen=ficken).

Anto.

Ennél a lektionnál ígyhát átvettük az am, tova, anava, végo, al, anta, ép, alna, alva hangokat, ahogy átírtuk a tel hangot dul-ra, de dúrgertük az olyan hangokat, bullshit hangokat ahogy teljesít, teljesítmény, attól, hogy a rakvány az, hogy a felesleges z-s és ít-és verbeket dúrgerni kell, ezeknek laguján magyarnak raktuk, ki, leltük a hangokat: épbír, éptenk, épbírong, antonak bír, bírong, épremni, épremekni. A nyelvkakálta hangot, ahogy telek, áírtuk telach-ra, de dulak-ra, ez rekkja azt, hogy Hügel, dumb. A remek hangot kiratunk a remni, remél hangtól, ez ered az indogermán ar-ra-re stumától, germán remen-ramen verb. A remek egy más formája a remta.A tökél hang új-ónemmagyar etimológiáját, ahogy tenni verbtől falschnak leltük, a valódi etimológia az, hogy a tenk verbtől ered, úgy a tökély is, valósan tenkel és tenkély, de raktaga a tenkta is, de a tenkta dicht is.A tök hangot nem szlávnak raktuk ki, hanem eredetileg tenka volt, a tenk stumától.  A súrol hangot bizonylosza eredetű hangnak leltük, vagy germagyar vagy német eredetű hang, de a sürög hangot bizonyloszának, attól, hogy volna a surran-tól, ahogy az indogermán sker-től is, stakhogy a sercen hangot németnek találtuk.

A fenti hangoktól egy példamondat:

Ena rakó remuja remta válta van, hogy ana öreszorok épbírták, épbírongták, hogy ana tenktán dúrongta antoerantak ana töhötöm teleken(Hügel, duhatma dulak) legvő őrda ta végó Alpokon al végerantak.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál enteredünk a gy-s hangokat átvenni, habár ehová is vettük már át gy-vel enteredő hangokat. Itt most a gyűrűvel enteredünk, megyünk tovább asszociálva, ahogy ősmagyar alternatívákat is kirakunk, ha a gyűrű hangot dúrgerjük, úgy azzal a magyar nyelv struktúráját átírjuk.

 Lektion85-Gy betűs hangok, ahogy alternatívák rájuk.

Hangok: Gyűr, avagy györ, avagy gheur vagy ger? Kuronga, örönga, örejga, horonga, kurengály.
Kötél avagy örkény, öröngály, ahogy örönkály, öröngelni,örjegály, ahogy örönga, a rönk laguján, de dúronga, dúrongu, derenga. A gyakor az latin iacere(dúrjad) vagy a litván jaukinti?Ahogy rakvány rekkint vagy raktarekkint. Kötelez hangot dúrgerni, úgy rakantel, rakantály, rejeg, rejegmo. A gyúr az gheur vagy ger1-től a ger2?

Gyöngy, gyenge. Ahogy kurunka, vékony, gönge, ahogy marta, málta, maláta, apvá, dúrajdta, dúrajta,marva, murva.

Gyűr, gyűrű:az etimológia bizonylosza, avagy horonga, örönga, kuronga, kurungály.

A gyűr és gyűrű hang entojánál ki kell rakni, hogy a gy hang az gw vagy j vagy g hang? A gyűr hangot töröknek makogják, a török jüzük-nek, ezt egy mongol dur-ra rakják vissza, ennek a mongol hangnak talán volna indogermán etimológiája is. Stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a probléma ennan entered, hogy indogermán ie-iá hang kneten-ként nem ismert, vagyis nem van. Az indogermánnál két rakó, gyakori yá van, ahogy a yá indogermán és árja hang, ez energikus eredés, ahogy a jó, ez a verbinden, ahogy az árjánál a gw is yá-vá vál.

Onto:gyakor.

A gyakor, gyakorol hangnál is rakódik a rekkelés, a kérdés, hogy itt a gy az g vagy j volna? Itt j volna, stakhogy a fingár etimológia, ahogy a fingár joukko, egy totális bullshit, attól, hogy ez igenstak egy magyar, vagyis germán hang, a jó, indogermán ie, verbinden hangtól, vagyis a fingár hang azt rekkja, hogy jog, iga, Joch. Stakhogy a fingár hangot úgy rakják át magyarra, hogy rakás, részint a jog rakás is, igen, stakhogy az úgymond rakás németül Haufen, ettől ered a német häufig hang. Látni van, hogy a fingár etimológia igen áttétes, rosszul, raktagaloszán átrakott fingár hang magyarra, erre ez németül, hogy Haufen, és máris häufig van, vagyis a rakás, interpretáció németizmus, úgy, hogy a fingár hang is germán vagy indogermán. De ettől az etimológógiai rakástól mentesen rakandni volna, hogy a gyakor hangnak dolga volna-e az indogermán ie stumával. De ez bizonylosza, úgy ha a gy itt j volna, úgy stak egy indogermán etimológia volna, mondjuk a latin iacere, ennek rekkésje, hogy werfen, de tochárul machen a ya, úgy egy indogermán ya azt rekkja, hogy werfen és machen. A gyakor egy másik opcionális etimológiája volna, az indogermán euk stumától, ettől az ok is(de dúrgerni), ez rekkja azt, hogy gewöhnen.

A probléma a gyakori hangval, hogy habár nem häufig, de így is németizmus volna, attól, hogy a német oft és üblich hangok az üben verbtől erednek, úgy volna a gyakor hang a latin iacere vagy a litván jaukinti, a gyakori hang németizmus.

Stakhogy ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a latin iacere vagy ha a gyakor a litván jaukinti hang, úgy magyar volna, ősmagyar? A germánnál a ya verb, ahogy werfen, machen nem van ott, ahogy az indogermán euk-tól germán unk van, ettől az ok hang, vagyis nem j-s forma. Azt mondem, hogy a gyakor hang így nem ősmagyar, vagy a latin vagy litván hang, jevevényhang. A dúr stumáról volt már beszéd, úgy a gyakor hangot átírjuk ősmagyarul a dúrjad-ra, gót dródjan-ra, a magyar itt ja kausatív-presenz-iteratívot és az indogermán ed kausatív-presenzet hallja. A németizmust, a két németizmust, ahogy Haufen-häufig és üben-oft-üblich, vészejteni kell, úgy ne bírjon a magyarnál a dúrjad és az oft rakantával, úgy más frazeológiával kell mondani, mondjuk gesetzmässig, raktarekkint vagy rakvány rekkint.

Vissza a gyűrű hangra.

Ígyhát indogermán i-vel vagy j-vel, de i-vel, attól, hogy az indogermánnál az i-től rakód a j és így a gy hang is, nem van olyan hang, ana öröngést, hajlást rekkne, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az elsőbbség egy hang etimológiájánál előbb a germánjé, arra az indogermánjé. Talán rekkne minket a már átvett gyömösz hang, ezt az indogermán gem stumától tettük eredni, ettől vagy az indogermán kem-től ered a kemény hang is. Úgyha a gyömösz indogermán gem és gems, úgy logikus volna, hogy a györ-gyűr indogermán ger volna. A probléma ennél az etimológiánál az, hogy ez se oly magyaros, attól, hogy magyarul a g az k-vá vál, ez a raktaforma, úgy a gyűr hang vagy nem magyar, vagyis nem germán, hanem indogermán vagy egy dialektikus magyar hang, stakhogy ha a magyar germán nyelv, úgy az összes g-nek k-vá kellett váljon, úgy stak egy kj forma volna a gj előtt, úgy volna kjer, ahogy ez a vándelés a skandináv nyelveknél látni van, úgy volna dialektikus magyar.

Gyúr: a gyúr hangot is töröknek makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Az indogermán etimológia a fenti regály rekkint volna, vagyis indogermán ger, úgy a gyúr vagy a fenti ger-től ered, vagy egy indogermán ger-től, de ez a ger igenstak a ger1-től ered, attól, hogy a ger2 azt rekkja, hogy sammeln, kneten, fassen, de a rekkés attól vált, hogy az ujjak konyulnak, úgy fogás van, úgy a gyúr hang a már átvett karám, germán kramjan, ahogy angol to cram rokonja volna.

Ha ezt az etimológiát akceptáljuk a gyűr-györ hangoknál, úgy egy rakás probléma oldódna, attól, hogy volna egy gye stumánk, ettől egy rakás hangot kiraknánk:
-gem:gyöm.
-ger: gyer, gyűr, gyúr.
-geng: kengyel, gyöngy, ahogy litván gùnga, gyenge.

A gyöngy hangot töröknek makogják, stakhogy a magyar itt így a göngyöl hangot hallja, stakhogy a probléma itt is van, attól, hogy:
-indogermán gheu: göb, göndör, gömb..
-indogermán ger: magyar ker-kur-kor.
-indogermán sker: hor, szekrény.

A magyar a göngyöl hangot a göb, gömb rokonjának hallja, stakhogy ezek magyar, germánok, a gheu stumától, indogermán geng-től kengy, kengyel vál, így a göngyöl stakis a gheu-tól volna. A gyöngy a göngyöl gy-s formája volna talán? Ha igen, úgy nem együtt volna a gyöm-vel, vagy ezt is gheum-nek kellene mondanunk? A probléma nehéz, attól, ha a gyöm-gyöngy-györ hangokat vissza írem g-re, úgy göm, göngy-gör-vé válnak, stakhogy így a magyar azt hallja, hogy a göb-gömb-göndör rokonjai, ezek a gheu indogermán stumától erednek, stakhát a görbe hangot szlávnak makogják.

Ranakeredva:a gyűrű vesztilegi, mostani formáját dúrgerni kell györ-re, ezt továbbrakva györek-re, györve, györja-ra, de ahogy írtem a probléma ennan entered, attól, hogy nem rakni így, hogy a györ hang avagy gyer a ger vagy gheu indogermán stumák gy-s formája volna-e, ha akceptáljuk, hogy itt nem i vagyis j van, hanem g.

Onto: gyenge, ahogy alternatíváji.

Arra, hogy a gyenge hangra alternatívát írjunk ki, arra definiálnunk kell, egy system, rendraku rekkint, ahogy az antandatétjét is ki kell raknunk a gyengének, ahogy definiálnunk kell olyan hangot is, ahogy a fárad. A gyenge hangot így sematikusan rakjuk ki, attól, hogy bizonylosza, hogy most a gheu stuma gye-s formája, vagy a ge indogermán stuma gy-s formája, ahogy ettől a kengyel, vagyis a kengyel gy-s formája volna a gyenge hang. Azt így vagy úgy rakjuk, hogy itt hajlásról,konyulásról van a beszéd.Ez a definíció inkább az egyéb germán nyelveknél, nem annyira más indogermánnál van ott, ahogy mondjuk példának a kuranka, vagyis a német krank, de ez korcs is, kurka, ahogy a szűk hang-tól a német schwach, schwenken-től(de erről már volt beszéd) továbbá a vékony hangtól a weich. Úgy a vékony, szűk,kuranka, vagyis weich, schwach, kranka, hajló verbektől, konyuló verbektől erednek.

A gyenge antandatétje a kemény, dernya: a gyenge hang van mondani tenkőre és emberre is, de az emberre más hangok is mennek, nem stak a gyenge, de ezt később írem le. A gyenge antandatétje nem az erős, hanem így a kemény, attól, hogy a kemény vagy az indogermán gem-től vagy az indogermán kem-től ered, bizonylosza hang, de az biztos, hogy annyit tesz hogy hemmen, de e kemény laguján már írtunk egy alternatívát, hogy dernya, stak a probléma annyi volna, hogy a dernya-val a struktúra robban, hogy a gyengére nem hemmen jen.

A gyengére a fárad hang: ezt a hangot fingárnak makogják, stak a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy fingár-magyar p-f váltás nem van, stak indogermán és germán. A fingár etimológia volna povvar, de ez így totál bullshit, ha a fingár hang nem szláv, de igenstak szlávnak hallja az ember, és egy rakás fingárnak makogott hang valósan szláv.

A fárad hang etimológiája bizonylosza, de igenstak germán volna. A fárad ad-jan látni van hogy ez indogermán ed kausatív-presenz, vagyis ez indogermán, úgy a fár stakis germán volna, attól, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, habár egy kurka, korcs örmény hang is volna, attól, hogy vannak örmény hangok, ahogy hoz, hord, de mi most enteredjünk a rakványtól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a definíciónál apriori a germán etimológia.

Ha ez így van, úgy a mostani rekkés egy bullshit halandzsa, attól, hogy a fárad hangot a németizmus átírtaja, úgy, hogy a fárad hang is germán eredetű hang, de a németizmussal az új-ónemmagyarnál a német sich bemühen-t vettaja fel.

A fárad magyar, vagyis germán etimológája: a fentitől látni volt, hogy itt az ad indogermán, úgy a másik részje is annak kell vannija, a stuma így a fár. Ezt így hogy olyan német és angol hangoknak is halljuk? Hát a fahren-nek, ahogy a Gefahr-nak, ahogy a fear-nek. Ezek a germán hangok az indogermán per stumától erednek, ahol a per1 odát, al, ettől per2 hinübergehen, vagyis fahren, ettől a per3 a Gefahr, fear, ez eredetileg versuchen, probieren. Angolul a fear múltidősen a forod, feared azt rekkja, hogy erschöpft, de nem úgy ahogy müde, vagyis stak részint. Eredetileg így a fér, fár nem volt más, ahogy Adventure,Abenteuer, mondjuk öreszorok erednek öreszni, ott fáradás van, fárma, róbnak, szakantanak, vészely van(vagyis inkább vevés:D), próba, megpróbáltatás, így igenstak beszédes, hogy a görög Pirat hang is ettől ered. Fára, fárma volna így mondjuk Vegita alna, töhötöm, totális nameki statája, egy Adventure, Abenteuer: Vegita hartel Kiwi-vel, Dodoriával, a Ginyu force-val, Dermesztővel, úgy az egy Adventure, vagyis fára, fárma, ahol Vegita fárad. A magyarnál problémás, hogy a per1 és per2 már nem van itt, stak úgy a per3, így önállóan nehéz etablálni a hangot, de kell. A fárad hangot így vissza kell rakni eredetire, de ha Vegita totál véres a namaki statától, az is mondani van fáradásnak, ahogy ha Goku is fárad ha Dermesztővel hartel, de ez nem olyan fáradás, ahogy majd látni volna, hogy máladás, málta, marta, attól is, hogyha a Saiyanok fáradnak, úgy erősebbvé válnak.

Ígyhát etablálni:

-Fára, fárma: Adventure.

-Fáradás, fárad: erjeszni, reisen, Abedteuer machen, verni, ütni.

-Fárta, fáradt: a példa mondjuk, hogy német öreszorok Berlintől Sztálingrádnak, szusszanak, volt bőven fára és fárma, totál Adventure.

-Megfárad: erfahren, attól, hogy tapatni, tapasztelni az nem egyéb, ahogy írva volt, hogy tapatni a baltát koponyát lékni, vesét leütni. Ha a fárad hang mai rekkésje németizmus, német sich bemühen, úgy eredetileg a megfárad az erfahren volt.

Ranakeredva: a kaland hangot így dúrgerni kell, libcsizmus, azt mondják, hogy a kalanderiumtól ered, habár nekem passzolna, bírnám a sknadináv klanda-t is, a gel indogermán stumától, vagyis kal-köl-től, rokonja a Klaue, vagyis klauen-nek, rekkja, hogy róbás, szakantás, loszás, fosztás vagyis. De ha a kalendáriumtól ered, úgy nem ősmagyar, az ősmagyar fára, fárma, fáradás.

Alternatíva a gyengére, ahogy a müde-re:

- Málta, maláta, málad: a mel-mol-mal-mál stumától.

- Marta: a mer-mor-mar-már stumától.

- Apvá: erről a hangról volt már beszéd, az ap stumánál.

- Marva, merva,merev, murva.

- Dúrajta: indogermán ter stumától, vagyis a dúr-tól, de dúrjedta is volna, stak az üben is.

Ezeket emberre mondjuk, tevésnél: Goku összerogy, úgy van mondani, hogy apvá, az erő apvá van, de málta is, marta is, dúrajta, dúrajdta is, ahogy a fárad hangot is raktaga ide mondani, de fárad a fára-tól, az Adventure-tól.

Gyenge alternatívája: kuranka, vékony, vagy a göngye, a göngyöl-től.

Alternatíva a gyűrű hangra, ősmagyar hangok.

Az alternatívákat itt az indogermán ör, hajlő stumáktól rakjuk ki, ezek:
- Indogermán uer stuma, vagyis ör.
- Indogermán sker stuma: vagyis hor.
- Indogermán ger stuma, vagyis kur-ker.

Indogermán ger stuma: ettől ered a korong hang is, germán krenga, úgy Ring-ként raktaga hang volna a kurunga, avagy degenerációként is rakott kurengály.

Indogermán sker, vagyis hor stuma: horunga, ahogy a horoga, stak ng-vel.

Indogermán uer stuma: örönga, erről a hangról volt már beszéd, ahogy örejga(uereiga).

Onto: kötél és kötelez, a két hang dúrgerni van.

A köt hangról volt már beszéd, hogy a hang magyarlosza, az ö a magyarlosza, ahogy a hang aspirantos, vagyis az eredeti forma kunty volt, ahogy konty. Ahogy arról is beszélve volt, hogy a kötél egy nyelvkakilási hang, anat dúrgerni kell, ahogy a kötelez egy z-s verb, németizmus, de az összes z-s verbet dúrgerni kell, ana objektumtól entered. Előbbi lektionoknál írtunk az árkány hangról, hogy ez örkény volna talán magyarul, úgy a kötél laguján már is leltünk egy ősmagyar örkény hangot, ahogy a póráz jevevényhang, úgy öröngály az ősmagyar hang, ahogy írtunk arról, hogy a gyökér hangot dúrgertük, erre örönkály hangot írtunk. Ígyhát:
- örönkály: Wurzel.
- örkény: kötél.
- öröngály:póráz, kötél.
- öröngelni verb volna: prellen, schmuggeln.

Kötelez: ezt a hangot totál dúrgerni kell, ahogy írva volt az ö magyarlosza, kunt a hang, a kötél nyelvkakilási hang, a z-s verbeket dúrgerni, attól, hogy németizmus. A hang totál új-ónemmagyar, pontosan nem is rakem, hogyan is rekk, mondjuk a latinnál van perspektívája a hangnak bőven, de igenstak ligéra-nak mondják, ahogy obligére. Ha a magyarnak rakta és rakó ahogy regerda van, úgy raktább volna az ar-ra-re stumától kirakni egy hangot,úgy volna mondjuk a rak hangtól a raktály, attól, hogy rakta,Recht germánul Plicht is, de úgy rakva, hogy a racionalitás Pflicht, verbként rakatel. A rak-tól ered továbbá a rakonta, rakonca hang germán rahhunze, ez rekkja azt is, hogy binden, úgy rakantály, verbként rakantelni. Továbbá a rej-től is volna g-vel, ahogy rejeg, attól, hogy van egy bizonylosza ír hang, riug, ez talán volna az ar-ra-re stumától, de nem bizonyos, attól, hogy az indogermán uer, ör stumától is volna, úgy örjeg volna. De ezzel probléma nem van, attól, hogy az örjeg hang is etablálni van. Úgyhát ha dúrgertük a kötelez bullshit hangot, úgy ősmagyarul volna, vagy talán ősmagyarul:
-raktály, rakatel.
-rakantály, ranaktel.
-rejeg, rejegmo.

A mondat volna így: rakó rakatel rakatályt rája, őt rejegje rejegmoja.Így mondjuk németül volna: Der Rex verpflichtet, rechtelt ihn mit Pflicht, Rechtelie, so verbindet, rejeg, ihn sein Pflicht.

A kötél laguján rakta hang volna, ahogy már volt beszéd erről a hangról az irha és irga hangoknál, az: örjegály, örjegelni.

Rönk: ezt a hangot magyarosítani kell örönka-ra, ettől az örönkály, ahogy Wurzel. A magyar ezt a hangot örönkésnek hallja, kereknek, úgy maximum stak a német Rank jevevényhang volna, ha volna, nem Strunk, ahogy nem is latin truncus. A Strunk-ot már magyarosítottuk derengára, attól, hogy ennek a magyar stumája a der stuma, a latin truncust dúronga-ra, ahogy dúrongu-ra, attól, hogy dúronga inkább ana dúrong a, a dúrungu ana ezt teszja.
Ígyhát:
-örönka volna Rank, örönkály Wurzel.
-dúronga, dúrungu, latin truncus.
-derenga, a német Strunk.

Gyűrűz: a gyűrű etimoológiája így bizonylosza,stakhogy a verb, ahogy gyűrűz egy z-s verb, ezekről a z-s verbekről mondott volt, hogy dúrgerni kell őket, attól, hogy ősibb hangokat kidúronganak a magyar nyelvtől, ahogy attól is, hogy nem stumától beszélnek, hanem objektumtól. A gyűrű írtunk alternatívákat, ahogy örönga, kuronga, horonga. De mi most nem az objektumtól beszélünk, hanem az öröng, kurung, horong verbeketől, ezekre rakunk egy l-t, úgy rakód:

-Kurongel.

-Öröngel, ahogy örjögel, örögel.

-Horongel.

Anto.

A gyűrű etimológiáját ígyhát bizonyloszának mondtuk, nehéz mondani, hogy a ger1 és ger2-től ered-e avagy györ volna, a gheu indogermán stumától ered-e, török bizonyonyosan bé nem volna.
Ha a ger-től ered, úgy így raktuk ki:
-gem:gyöm.
-ger: gyer, gyűr, gyúr.
-geng: kengyel, gyöngy, ahogy litván gùnga, gyenge.
Ha a gheu indogermán stuma r-es formája volna, úgy mondani volna, úgy a göb, gömb, göbbaszt rokonja. Alternatívákat írtunk rája, ahogy: horonga, kurenga, örejga, örönga.A kötél hangot dúrgertük, ennek laguján örkény-t és öröngályt, örjegályt raktunk ide, az uer indogermán stumától, ahogy a Wurzel örönkály. A kötelez hangot is dúrgertük, az ar-ra-re stumától raktunk ide hangokat, ahogy raktelni, rakantelni, rejegni. A magyar rönk hangot átírtuk örönka-ra, de marad a dúronga és a derenga. A gyenge etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de igenstak indogermán volna, úgy az alternatívák rája volnának, kurunka, vékony, ahogy az antandatétje kemény.

Átvettük, hogy se a fárad, se a gyakor hangok nem fingárok, a fárad hangot rosszul beszélik, úgy azt át kell írni, a gyakor hangra két indogermán etimológia is volna, de az üben-oft-üblich németizmust szakantani kell, úgy dúrjed és raktarekkint van, nem gyakori. A fára hangot Adventure-nek írtuk, fárad hangot Adventure-t tenni, úgy kellenek más hangok is, ahogy apvá, marta, málta, marva, merva, dúrajta, dúrjadta.

Egy példamondat, a fenti hangoktól:

Ena rakó öreszorokat raktel, rakantel raktályval, úgy őket rejegje rejegmojuk, hogy dúrjadjanak, erre fáradnak, fárat(Adventuret) tesznek, öröngát ujjukra örgelnek, fa örönkályjára örkényt örjögelnek, de a dúrjadásnál dúrjadta, marta, apvá válnak, habár az örönkály vékony, kurunka, gönge, de ők stak tovább derjednek, dernyává válnak, habár hiába öröngnek.