Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál olyan hangokat rakunk antonak, anaknak rosszak az etimológiáik, ahogy elsőre izoláltnak is boljadnak, de azt folyton innentorakni kell, hogy a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, germán nyelv, egy germán stumanyelv, habár vannak jevevényhangok anat ezt tarják(törik), de ahogy az új-ónemmagyar egy mesterséges kreált kreol nyelv(begrifforientált, ahogy bedingtorientált), úgy raktánk(racionalizmusunk) válni ettől, és egyhol majd stak a stumától beszélni, nem a kúrományos definícióktól,nem a tenkőtől(Ding), hanem stak a stumától, ahogy mondjuk vannak hangok, ahol dubb etimológia is van, vagyis a hang összeolvad ettől és és attól is.

Lektion60- Izolált hangok, vagy nem?
Hangok: sekély, stakély, stakály, kas, kosár, bérály, taláros,kurbatja, kalapatja, bitja, szakerja, szekér, szekéru, ostor.

Sekély: ez a hang izolált boljad, de dolga nem van a steu stumával, ahogy stukken, nem csökken, ana nem török, hanem a regályos hangvátlás rekkint vagy inogermán stei, steig, steik vagy indogermán steu stumától ered.
Itt a stekély etimológiját kell előbb antonanak rakni, annak előtt, hogy a sekély hangot raknánk ki:
Stekély: így hangilag ez a hang a stei indogemrán stumától volna, de inkább a-val mondaná az ember, hogy stakály, attól hogy a csak(írva) a stak:
A sti-sta-stá stumáktól erednek:
Stak: úgyírva csak, germán stak.
Stikó: úgyírva csikó, Spiesser.
Stákány: germán stakna, staknja.
Stihály: germán stihel.
Stikló: germán stikló.
Stík: etimológia bizonylosza, de igenstak a stei stumától eredne.
Stákány: hosszú á-val egy k-val.
Stikó: i-vel és ó-val.
Stekkó: e-vel és két k-val.
Stéki, vagyis úgyírva cséki avagy stikja, stékja: tű. I-vel stéki naknama, ja-val inkább substantív.
Stihal: nem stihály itt, és rekkné, hogy boronka, vagyis steil. Ha a bor stumától boronka steil, úgy asszociációsan a stihal is boronka, így a boronkának volna egy Seitenstückje, hogy asszociáljunk, és egy rendraku rakódjon, ahogy egyéb hangoknál is.
De a stekély hang kétrakású, a germánnál a stekel stekély is, de máshol boronka, steil.
Két hang van így:
-stakály, stekély.
-stukály, ahogy stuklya, csuklya is,ez a steu indogermán stumától.
De vissza a sekély hangra: az etimológia bizonylosza, két etimológiája is volna, az egyik mondjuk a litván seklé, ez sekély, a másik a germán sinken hang, ettől a sikte is, seicht hang. Ennan léhad, marad a további rekkelés(Frage), hogy a német sinken és a litván sunk verbek nem-e egyek?
A sekély hangnál a rekkelés továbbá marad, hogy a sí, sei indogermán stumával volna-e dolga, mondjuk a tengely rekkint:
i-e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Ranakeredva: nehéz regyni, hogy a sekély hangnak volna-e dolga a sei stumával, nem rakni, ennan látva izolált hangnak boljad, a német sinken-től és a litván sunk verbtől.

Kas, kosár: ezt a két hangot szlávnak makogják, de nem az, attól, hogy rakni kell, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A germánnál van olyan hang, hogy kas, ennek az etimológiája bizonylosza, hogy talán a latin Korb-tól volna, vagy a Korb egy germán hang? Ennél ott van más egyéb hang is, mondjuk a skandináv kassi. Volna így hogy egy kar hang s-s formája, de a további etimológia bizonylosza. A szláv hangra stak a latin etimológiája volna, hogy quăsillus, de ezt weit hergeholt, nem igen látni, hogy a latinnak így hogyan volna dolga a szlávval? Sehogy. A kas hang egy germán hang, ennek egy formája a kos, erre rakódott a magyar és germán ár, így: kosár. A szláv vagy orosz  hang germán, a kas germán, a kosár magyar.
Az etimológiák kirakásjánal folyton azt nem rakják innento, hogy a magyar nyelv egy indogermán nyelv, és germán, ha van a germánnál kas, úgy ez volna a magyar kas hang, és a magyartól ered a kosár hang. Stakhát z a hang izolált, már bedingt is, stumát nehéz kirakni, ahogy az is vélni volna, hogy a hang előbb egy latin hang, onnan germán, és a germántól szláv. Vagy a kas és kosár hang nem egy, a kas germán és a kosár latin?
De ha ez a hang bedingt, vagyis a stumáját nem rakjuk, úgy volna sok egyéb hang, ana unbedingt volna, erre példák:
-bérály, a bír flektálva bér, erre lya, ahogy Bierel, így rekkja, hogy a tenkő az bír.
-taláros vagy ha tál, úgy tálár: a tala stumától, talál, tel-tol, stak tala-val, ahogy talaj, talama, görög: https://en.wiktionary.org/wiki/%CF%84%CE%AC%CE%BB%CE%B1%CF%81%CE%BF%CF%82

Korbács, vagy kurbatja: a hangot oszmán-töröknek makogják, de dolga nem van azzal, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és itt antorakni stak az van, hogy négy stumától ez a hang hogyan is van. A kor hangnál itt szelentni kell, van a kor-kar jevevényhang, ahogy kard is, magyarul hardu, az indogermán sker stumától, és van a germán kur hang, kor-kar-ker stuma, ez az indogermán ger-től, de van az indogermán sker stuma is,ettől horp,huromp húr, horog...szláv kor.
A cs hang itt rakta, hogy to kausatív ja posesívval, ahogy indogermán kausatív-presenzvel, ahogy mondjuk kalapács hang, a germán kalapatja-tól. A kor hangot én itt az indogermán ger stumától rakem, germán kurb, kerb, kreb, ahogy kurbeln is talán, ettől a kor-kur stumától: korsó, kurenga, germán krenga, korong, kuruma, karima, karom, köröm, kormány, kureka, kerék vagyis germán kreka hangok.
Stakhát ott van a szláv:koróbitь. Ahogy már írtem, ha a német hangokat átírjuk magyarra, úgy azok szlávosakká válnak, ergo nehéz antorakni, hogy egy hang szláv vagy germán, így magyar hang, attól is, hogy sokhol az van, hogy a szláv és a germán összeolvad. A magyar nyelv kor1-je a germán kur stuma, kor2-je, ahogy kar2-je, ahogy kard is jevevénhang, erre példa a korpa:
-germán korpa, a kor vagyis kur, indogermán ger stumától, ahogy kurempelni.
-szláv krupa.
Ha én most így nem látem a tenkőt, unbedinten rakem a hangot, úgy én a germán korpát hallem és rakem.
Már írtem a bicska hangról, indogermán bei stumától nem török,szláv:bitь. A hang forma szlávos, ahol a tj az cs-vé vál, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a hangmímelő hangoktól ahog bé-bi-bu stumáktól sok hang van, ahogy a betű, bánt, bán és egyéb hangok.
A bei, bí, bé stumától: bitol, baj, bitor, bicska.A bitja hang íg magar hang igy magyar hang is volna, attól, hogy a ja hangot rakjuk. Vélni volna persze, hogy ez a rakás jevevényhang, ilyen van mondjuk a némettől, ahogy:cip-cibál-cipel-cimpa-cefra-cafra-cafat. De az is rakva van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így ha az, úgy volt bei stuma ab ovo, ahogy egyéb ilyen hangmímelő hangok is itt vannak, ahogy betű, bal, bán, bánt, buta....
A korbács hang így a germán kur stumától ered, germán b-vel, erre rakód az akausatív és a ja possesív, ahogy presenz-possesív:
-kurbatja, a korbács.
-kalapatja(germán kal-kol) a kalapács.
-bitja a bics.
Ranakeredva: a kurbatja, korbatja(korbács) egy germán eredetű hang.

Ostor:
A magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, innen látva és rakva így az ostor nem magyar hang, de nem is fingár, hanem egy indogermán eredetű hang, mondjuk a lett stara hang, de ettől a stumától a magyaros forma a cser volna, írva ster. Habár vannak hangok, anaknál egy i, ahogy az istálló, a Stall-tól, vagy egy a, ahogy a csulnál, asztalánál, a Stuhl-tól, hang rakód entora, de inkább a magyaros forma ezeknél a hangoknál a cs vagyis st, úgy azt kell regyni, racionálisan beszélni, hogy az ostor hang nem magyar hang. Az ostor hang rokonja volna az eszterga is, de magyarul stak dúrekszelni. A vogul aster hangról nem van mondani, hogy ez az indogermán hang-e vagy nem, de a magyart nem erintja, úgy a rekkésje irreleváns.

Szekér: bizonylosza eredetű hang, de nem fingár, attól, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, ha ezt a hangot ki akarjuk rakni, úgy magyarul akarjuk kirakni, ha ezt antonak raktuk, úgy az rakód, azt látjuk, hogy indogermánul és germánul raknánk ki a hangot, ergo ez a metódus rekkja,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Itt három etimológia rakódna, a magyartól, az indogermántól:
1. Az indogermán sker stumától ered, ettől mondjuk a magyar és germán hor, húr, horog, horgol hangok is, ahogy a szekrény, germán skrínja, és ez nem jevevényhang, hanem ősmagyar, germán, Schrein, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ettől a sker stumától ered az óperzsa skarajat verb is, kocsizni.
2. A sker stuma egy rekkésje, a német scherzen, ez rekkja azt, hogy springen,ettől óangol scieru, Springer.
3. A szek stumától, nem szök, az ö magyarlosza, és nem török hang, ettől a szekel, hág hangok is, így volné volna, hogy szek-ér, vagyis Springer.
Ranakerdva: így vagy úgy de a magyar rekkés és hangrakás itt indogermán és germán, ahogy a rekkés ( Bedeutung) a három stumától egy, ha mondjuk a szekrény rokonja volna és így a húr-nak, horognak, úgy: szek-er, szek-er-ény, a szekér itt is Springer volna. Ha a sker stumát, ahogy scherzent rakjuk, úgy is Springer, ha a szek, nem szök, stumát, úgy is Springer. Stak egy a probléma, hogy a szekér hangot ér-vel, vagy ár-val hallja így az ember, nem hogy szeker, úgy így vagy úgy szekeru volna, szekér már a szekenő. Volna egy másik alternatíva is, hogy az ember a kur-kar-ker stumától hallja a szekér hangot, és ez is rakta volna, habár a magyar kur vagy ker stuma az indogermán ger stumától ered, nem az indogermán sker stumától. DE baju nem van, ahogy írtem, ez is rakta, attól hogy rakta volna, és így is regelta hallani.

Onto:
De hogyan van a szekerce hangval?
Szekerce: a szekerce hangot szlávnak makogják, stakhogy ez a hang a magyar szak stumától ered, indogermán sék, így sokkal raktább volna az, hogyha a hangot rekkentenénk szakarja hangra. A a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nonszensz úgy szlávnak makogni a hangot, hogy a stuma a magyarnál is ott van, max a szláv hang az ősmagyar hangot módosította. Nonszensz így mondjuk a szakóca hangot is szlávnak makogni, úgy hogy itt van a szak stuma, a ca hangot a magyar is ismerja a némettől és a szlávtól(nem magyaros), és a szak hang más formája a szög, avagy szagg is. A szak hang er-vel szaker, erre ja kausatív-presenz és possesív, ahogy mondjuk hépja-nál is, attól, hogy a kopja(szláv) magyarul hépja volna, ahogy nem kép, hanem hép, ettől hépja.
Ígyhát:
-szakni.
-szaku(Messer)
-szaker.
-szakerja
-szakajt.
-szakkó: erre a hangra írem át a szakóca hangot.
Ígyhát:
-szek, nem szök.
-szekér(Springer)
-szekrény
-szekeru

Anto:
Ígyhát ennél a lektionnál antonak raktunk egypár hangot, annak izoláltnak boljadnak, de talán nem azok, ahogy olyan hangokat is, anaknak az etimológiája rossz, ilyenek voltak:
-sekély, stakály, stekély.
A sekély egy izolált hang, ezt ki kellene váltani egy más hangra.
Kas, kosár: a kas izolált hang, de germán, így magyar volna, a kosár etimológiája bizonylosza, talán kasárnak kellene mondani.
-kalapatja, bitja, kurbatja.
-az ostor nem fingár hang, de nem is magyar.
-szekeru, szekrény, szek, szekér.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál így egy pár összerakott, összetett hangok írunk vissza, írunk o ősmagyarra, hogy a halanzsát a nehézséget antovészejtsük.

Lektion59- Az ehovái Lektionoktól kirakott, kirakta ősmagyar frazeológia, összetett hangok-, összerakott hangokval.

Ősmagyar hangok: vesztalagu, veszmálylagu(helyiség is), ahogy vesztő, vesztija, vesztis lagu, ahogy lagufeld, ahogy boljabolo vagy boljaharjana, boljaharajnya, bírtaváltafeld, nakraktát bírong, bírdabírongás.

Vesztalagu, veszmánylagu nem lakhely:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/19/lektion20-lak_avagy_vesz_es_van_vanung_es_veszmany_gyoz_avagy_ven-vent_es_vesz_szomszed_avagy_nakvav

Lak, lakni.
A hang nem fingár, hanem indogermán s germán, hisz a magyar nyelv indogermán s germán nyelv. Egy indogermán leug-leuk stumától ered a lak, vagyis lok, talán luk is, germán lok, lak, luk.A lak az el partikel hajlás rekkéstől ered, s ettől a lyuk vagy luk is, de bizonylosza, hisz van a leu stuma(lo, lom, lomb, lomha, lo, ló, avagy lóva, lona, lovana, losz), ahogy Loki vagy Lokjár, és a leug stuma, ettől a lak, germán lok is. A lak formája nem olyan ősi, ahogy inkább lok volna, de a lok-ot inkább mondjuk lak-nak, hisz a lakat is a rokonja. A fingristák azt makognák, hogy a hang ősi, vagyis a strukúrának innen, de nem az, nem ősmagyar, nem ezt mondták az ősmagyarok, hisz nem rakta indogermanizmus, hanem neoillogizmus. A lak hang wohnen-hént az új-ónemmagyarnak innen egy újdonmány.
Veszti, vesz, van: nem jelen van, nem tartózkod.Ezeknek a hangoknak a stumája, és rakuja is az indogermán au-ue stuma, eredő au-ue, az au-s inkább va-vá, az ue az ve-vé, így:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.
A vész hangot ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.
Így nem lakás, hanem:
-Vantől vanung, ahogy Wohnung. A wohn hang inkább a vantól volna, nem a ven-től.
-Veszma, veszanma, vesztima a vesz hangtól.
Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy most-e az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja a az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, hisz így a legen a le stumától volna:le-gho-se, vagyis legszem.A sz partikel, az indogermán se partikel, ez akciós és siches, igenstak vesz a skandináv nyelveknél, élő.
Fektet: bullshit hang tat-vel, dúrgerni, túl hosszú, s a fek hang a flach hang volna így, de logikusabb volna a le stumától a leg, erre rakód a to, vagy ot vagy at kausatív, s rakód: leget.

Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:
-Legu, lagu a tengely, dungely rekkint:
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
A dungely rekkint a beszélő múlt vagy hogy a fene stak a-val van, nem ta partikelvel, ahogy a vesz-től vasz, és veszta, vagyis:
-Leget,vesz.
-Lagat, vasz.
-Legetta, veszta.

Vesztő vesztija lagu, nem jelenlegi helyzet: a fentiektől látni van, hogy a vesz egy ontológiai hang, folyamatos, akciós, siches, a se partikeltől, erre rakód a ti partikel, ez a presenz partikel, ahogy ni, és erre rakódna a ja partikel, az indogermán kausatív-presenz és possesív ja, így rakódna: vesztija. De rakta volna, hogy ha stak se-vel mondanánk, hogy: vesztis lagu.
Lagufeld, nem helyszín.
Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja.
Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az árda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak. A feld hang az indogermán pel stumától ered, ahogy a flach vagyis fek hang is.

Boljabolo, boljaharjana.
Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.
A hang raktább így a villog helyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:
Vagyis bo stuma:
-Bol:bo és el-al partikel.
-Bolja: bol és ja possesív-kausatív-presenz.
-Bolejkni: bol és ja és k.
-Boljad:bol és ja partikel és de partikel.
-Boljadma.
-Bolda, boldog, boljada, boljata.
-Boljog: bol és ja és a gho partikel.
-Bolog: bol és gho partikel.
-Bologma:bol és gho és ma partikel.
-Bolva: bol és az indogermán au-ue vagyis va-vá, ve-vé.
-Bolon:bol és az ana presens.
-Bolond: bol és az ana presenz és da partikel.
-Bolonda:naknama a-val.
-Bolont:bol és to kausatív.
-Bolonta:bolon ta múltidő partikelvel.
-Bolonk: bol és ana és k.

Tiszta:
Ígyhát vagy szláv vagy a dísz vagy a tír stumától eredne, de inkább dúrgerjük a hangot! A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így ilyen hangokvagy a boljától, Lichtől, vagy a szakítástól haratástól erednek, ahogy a szláv čěśtǫ is. Így volna olyan hang, hogy bolo, erről már írtunk, ahogy volna a német schier is, a skei-skai stumától, ettől a görög szín is, ahogy scheinnen, így szír volna, de a szín hangot, hisz görög, dúrgertük a bolvára.
A szakítástól, har stumától:
-Szenny: sken-skent indogermán stumától ered, így a szennyta volna, hisz hántva van.
-Harjana: a német rein hang, úgy ahogy a szláv čěśtǫ a szak stumától ered, a rein a har stumától, ahogy ettől sok hang van a magyarnál.
A haraj szláv formája a kraj volna, ezt mondják a karajnak, ahogy mondjuk a jevevényhang kard és karaj, de az etimológia bizonylosza, hisz a ku stumától, indogermán ker, a magyar kurajnak is rakja, vagyis ker-kor-kar. A lösung itt az volna, hogy a karaj hangot dúrgerjük, ahogy a kardot is, a hardura és harura, úgy a karajt a harajra és a ku stumától rakunk egy substantívot, ahogy kuraj.
A haraj inkább dunkó, tárgy volna, anaval harajunk, ja kausatív-presenz és possesívval, így ettől a harajna és harajnya.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/17/lektion37-_a_tiszta_tisztel_tisztes

Bírtaváltafeld, nem szülőföld.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/06/lektion_3_-a_bir_stuma

Nakraktát bírong, nem üzenetet hord, hordoz.

Üzen? Ezt a hangot nem rakem. Az űz hang az űd volna, az indogermán uei stumától, ahogy wit, wid, vagy Waid. De nem rakem ezt a hangot, az ana az egy presenzforma. De most hogy űz? Lovon űz?
Ezt a hangot nem rakem, nem racionális, magyarul azt mondjuk, hogy nakrakta. A rak racionális, ez raktahént, és a nak: nakrakni. A német így az ősmagyar, ahogy Nachricht, ez magyarul nakrakni igének innen, és nakrakta főnamahént.
Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ena bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
A hord egy örmény eredetű hang, nem magyar, de a magyar hang a bír-től a bírong, vagyis a bringen.

Bírdabírongás, nem közteherviselés:
Közösség: a köz etimológiája bizonylosza, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a közösség egy új hang, egy libernyák hang, umwertungi aller Werte, hisz a köz hang, hogy van köz posztulálja így a privátot is, vagyis szankcionálja, szabja, hogy van olyan, hogy privát, ergo ez egy libernyák hang. Ha az ember mondja, hogy közösség, úgy ezen át van olyan, hogy privát is, így dúrgerni kell. A közösség hang, neoillogizmushént, kazincbaszikaiizmushént hédúrongtaja az ősmagyar hangot, az illiberálist, az ősindogermánt, mondjuk a Sippet.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/29/lektion54-_a_bullshit_uj-onemmagyar_makogasrol_b

Teher? Olyan hang, hogy teher nem van. A magyarnak totál más van. Itt van a bír hang, indogermán beran, vagy germán, ettől ered a bírda. A bírda raktányja a bírong, a bír, beran, ong-val.
Az antsó hang a nehu, a nak-nek stumától, indogermán enek, ettől a nehéz naknama is. Igen irracionális, hogy itt a nak-nek és a nehéz, de nem a nehu. Ahogy írracionális az is, hogy itt a bír és más hangok, de nem a bírda, hanem a klingoni teher volna.
Magyarul így két hang van:
-Nehu.
-Bírda.

Anto
Példarakás, példamondat ősmagyarul:
Dohonkelmanak innen bologma boljabolon bolog, bologmaárván ered ember vesztalagutól nakvabarunak , nakraktát bírongani, hogy ena vesztalaguja bírtaváltafeldje ona barnájának válta.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt.

Lektion58- A begriffsbuzológia, avagy a fehér-ájróper bullshitja, ahogy Kazincbaszikai az ájróper bírdáját magajára bírja.

Itt ento, onto, anto(három) citattal enteredünk:
1. Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.[356]
2. Sprachen, welche, ohne eine solche Gleichheit concreter grammatischer Bezeichnungen, einen Theil ihres Wörtervorraths mit einander gemein haben, gehören zu demselben Gebiet.
3. Sprachen, welche weder gemeinsame grammatische Bezeichnungen, noch gemeinsamen Wörtervorrath besitzen, allein Gleichheit oder Aehnlichkeit in der grammatischen Ansicht (der Sprachform dem Begriff nach) verrathen, gehören zu derselben Classe.
(Humboldt)

...an die Bildung der Begriffe. Jedes Wort wird sofort dadurch Begriff, daß es eben nicht für das einmalige ganz und gar individualisierte Urerlebnis, dem es sein Entstehen verdankt, etwa als Erinnerung dienen soll, sondern zugleich für zahllose, mehr oder weniger ähnliche, daß heißt streng genommen niemals gleiche, also auf lauter ungleiche Fälle passen muß. Jeder Begriff entsteht durch Gleichsetzen des Nichtgleichen. So gewiß nie ein Blatt einem andern ganz gleich ist, so gewiß ist der Begriff Blatt durch beliebiges Fallenlassen dieser individuellen Verschiedenheiten, durch ein Vergessen des Unterscheidenden gebildet und erweckt nun die Vorstellung, als ob es in der Natur außer den Blättern etwas gäbe, das "Blatt" wäre, etwa eine Urform,Wenn jemand ein Ding hinter einem Busche versteckt, es ebendort wieder sucht und auch findet, so ist an diesem Suchen und Finden nicht viel zu rühmen: so aber steht es mit dem Suchen und Finden der "Wahrheit" innerhalb des Vernunft-Bezirkes...
(Nietzsche)

Das Unbedingte im Objekt, im Ding suchen, kann nicht heißen es im Gattungsbegriff von Ding suchen. Denn daß ein Gattungsbegriff nichts Unbedingtes sein könne, springt in die Augen.
So ist unser bisher unabsichtlich gebrauchtes deutsches Wort Bedingen nebst den abgeleiteten in der Tat ein vortreffliches Wort, von dem man sagen kann, daß, es beinahe den ganzen Schatz philosophischer Wahrheit enthalte. Bedingen heißt die Handlung, wodurch etwas zum Ding wird, bedingt, das was zum Ding gemacht ist, woraus zugleich erhellt, daß nichts durch sich selbst als Ding gesetzt sein kann, d.h. daß ein unbedingtes Ding ein Widerspruch ist. Unbedingt nämlich ist das, was gar nicht zum Ding gemacht ist, gar nicht zum Ding werden kann.
(Schelling)

Fogalom: Ilyen nyelvkakilási szar nem van, halandzsa, idegen, aljan ideológia, ez itt németizmus, stakhát halandzsa, hisz a Begriff nem Fang, a fang a fog, germán fah, fog. A fogalom hang nem a magyar nyelv részje, dúrgerni.

https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/10/lektion9_-a_nyelvrol_roviden_es_dumeren_a_magyarisztika_indogermanisztika

A nyelvről már volt beszéd, írva volt, hogy a nyelv egy démon, egy árny, Kirgen, egy T-vírus, arról is, hogy apriori ahogy aposteriori, de ez a nyelv nem az új-ónemmagar makogás, attól, hogy a magyar nyelv dohopa struktúrája máshogy beszél, ahogy az új-ónemmagyar makogás oberflächliche halandzsája. A fenti citatoktól látni van, hogy a nyelvi tiológia egy bullshit, már az úgymond szokott grammatikai is, attól, hogy a nyelvet nem subjekthént, casushént rakjuk, hanem konkrétan, a nem konkrétan rakás egy későbbi tarténés, libcsizmus, ahogy már nem a stumát, nem a konkrét hangokat rakják, hanem kívülről rádobált definiciókat, és ezekkel a definiciókkal vál a nyelv bedingtvé, stakhogy a nyelv unbedingt. A magyarnál egy totál bullshit definició mondjuk az agglutináló nyelv, attól, hogy a magyar nyelv úgy agglutinál, ahogy az indogermán és a tovább agglutinálás is indogermán logika rakuján van. A magyar nyelvnek dolga nem van így egyéb agglutináló nyelvekkel, mondjuk a japán partikelek igen indogermánosak, így a magyar nyelv a választórakun van itt ab ovo, hogy rakja a flektált és az izolált formát is, erre példa:
-vé-gho-ana-se-al: véganszol, vohnszol.
-vesz, ontológiai verb is, a-val a dungely rekkint:vasz.

A fingrizmus az kúromány(tudomány),de nem egyéb a kúromány, ahogy definiciószarás, az egész kell hogy bedingtvé váljon ott, ahogy a nyelvről le kell venni a hangokat a stumákról, a hangokat külsóleg kell feldulteni, ennek rekkésje így nem egyéb, hogy ájróper-libcsi kúrományos fingrizmus, a fehér-ájróper bullshitja. A tipológia is egy bullshit, előbb van a definíció, a bedingtvé tevés, és ezt a definiciót dugják a bokor mögé, hogy az ember újra találja ott, de ez nem egyéb ahogy egy Zirkelschluss, olyan Zirkelschlussz, ahogy a fingrizmus is, attól, hogy a nyelvész ab ovo a fingrista, avagy az ájróper begriffsbuzerált, így nyelvész nem van stak a fingrista, és egyéb prekoncpeió tovább ettől rakdó, ahogy mondjuk a genetika. A fingrizmus itt egészséges is volna, ahogy mondja is Nietzsche, attól, hogy a keresztény ember, nem a premodern ember, a primitív, folyton prekoncepciókat vágyott bizonyítani. De ahol a fingristák max stak a kretény Jehova mögé bújtak, nem a kúromány mögé, hogy az az abszolút Wahrheit.A tipológia így nem egyéb ahogy hülye gyáték hülyéknek! Nem raktraraku(Wahrheit), stak begriffsbuzerológia, de a fingristák ezt a begriffsbuzerológiát vágyák a valóra rádobni.

A magyar nyelvnek van dolga a begriffsbuzerológiával ha a fingár volna? Nem! Stak az a baju, hogy stak úgy van dolga a magyar nyelvnek az ájróper-fehér ember buzerológiájával, hogyha fingár volna, attól, hogy a metódus begriffsbuzerológia! A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem van dolga a magyar nyelvnek az ájróper bullshitekkel, ahogy a kúrományval se(tudomány). De igen fura mondjuk már az is, hogy a magyar nyelvnek, ahogy a fingárnak a magyaron át, hogyan is kellene németizmus vanni, és egy univerzál nyelvtől makogni? Az új-ónemmagyar makogás egy totál németizmus, egy germán nyelvre baszva, ez totál oké, de nehogy már azt makogják nekünk a fingristák, hogy a németista etimológiák rakták, hogy így a magyar nyelv(frazeológiailag) rakanta a fingár és a németnek innento(zwischen), erre van egy rakás fingár etimológiájúnak makogott hang példának.

A fingristák nem vágynak stumákról hallani, stak Dingekről, tengőkről, dunkókről, attól, hogy nekik ezt tiltva van, sohase a stumát hallják, hanem a kúrományos definíciót egy tenkóra, egy testre, de ez attól van, hogy kúrományosak, másrészt burzsuj-materialisták. Egy német-amerikai rasszista, ahogy Poesche írtaja azt, hogy a nyelvet definciókkal kell szétbaszni, stumákat nem kell látni, stak a dunkót, a tenkót, a testet, a kúrományos definiciót rája, erre basztaja le Marx, hogy ez totál nem egyéb ahogy a materializmus nonpluszultrája. De látni van fent, hogy Nietzsche az indogermanisztikát máshogy raktaja, ahogy a nyelvet is, így Poesche stak Untermensch volna, nem Übermensch, ahogy a magyar. A magyar fingrizmus így egyrészt németizmus, másrészt kúromány, európai bullshit, begriffsbuzológia, ahogy materializmus is, ahogy mondjuk kereszténység is volt, Umwertung aller Werte( a Vatikán azt hitteja, hogy kell a magyarnak a kúthúra és így inkább kúthúrloszának rekkik a magyart, hogy a libcsi, a kretény de jó már a magyarnak), ahogy a materializmus nonpluszultárja.De az újabb fingrizmus ma már a 21. századtól nem egyéb ahogy állami is, attól, hogy a nyelvkakált nyelv egy evolúciós zsákutca, ahogy védja a státuszt és stabilitást is(de furcsa módon teszja ezt a fingrista, úgy, hogy tagadja a magyar nyelv indogermán és germán voltját, de bajuja nem van a jevevényhanghangokkal), így mondjuk ma már Chomskíval is bajuja volna, de ő az angol nyelvről beszél, nem a magyarról. A magyar nyelv dopoha(tief) struktúrája totál más, ahogy mondjuk az új-ónemmagyar makogás Oberflächéje, így stabilitás itt nem van, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

A fogalom hang így egy nyelvkakilási halandzsa, nem is igen rakem, nem magyar hang, nem magyar Weltanschauung, nem indogermán így. A fogalom hang szuggerálja a materializmust, hogy fogjuk, ígyhát bedingtvé tesszük a hangot, kuntjuk tenkőnek, Dingnek, nem a stuma van, hanem a test, a tenkő a Ding, ígyhát ez libcsizmus. A latin namája a Begriffnek volna Koncept, ahol itt engem a con hang fog meg, attól, hogy itt együttes van,és ezt így rakná is az ember, egy példától. A példa itt mondjuk az Arrival namájú film, ahol az Aljan nyelvje egy kurka, kerek pacaforma, ahol az az összes variánst innenbírja, mondjuk az uer stumát: Kirgen, a germagyar árny, démon örjed a templomnak innen, ezzel a totál uer stumát rekkja, Kirgen a Vorstellung, az idea, az ideán át a stumák itt vannak: Kirgen örer(örül), ő egy öreszor, örjed, örejt, örjedés van, öröng, örjön öröka...és így ez már con. A fogalom hang így materilaizmus, Bedingtheit, ennek antandája az intelligente, vagyis a rakandás. Magyarul a racionális raknivalót a ra és re stumától mondjuk, ez a racionális stuma, a ra és re egy partikel, így a rak hang nem materializmus, hanem stak a ra k-val, ahogy rekk, reg, regg, renk, így a Konzept hangot rakni regyni, racionálisa beszélni is, úgy, hogy rakantarakás, rakanta(rakonza, rakunta, germán, így magyar) és rakás, vagy egyéb más hangokkal a ra és re stumától. Rakantarakás: ahogy az ember rakantaina rakja ahogy Kigen tesz, vagyis az egész uer stumát.
Folyton előbb(apriori) van a stuma, a partikel, ez rakód egy Vorstellungra, egy ideára, de Begriff hang nem van, és a magyar nyelv küldetésje az, hogy a Begriffet antovészejtse.A régi filozófia hibás, rossz, olyanokat nem kell kirakni, hogy Urform, Begriff, Objekt, Subjekt, individuell, ezeket a hangokat totál dúrgerni kell, nem magyarizmus, hanem halandzsa, a döglött ájróper, fehér ember makogásja.

Ígyhát van a későbbi definíció, ez kúrományos, művi, nem a nyelv, és van a nyelvi definíció, ezt már a nyelv tetteje oda, nem a kúromány, nem az értelmetlenség, példa az ana partikel, az anya, a nő
Példának mondjuk a fecniinek innen vanó rakvány, hogy az anya a nő, ez így egy tautológia, attól, hogy a nő és az anya hang is az ana partikeltől ered:
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Ha mondjuk egy nőnek regyett, racionálisan beszélt abortuszt tesz, úgy nem nő tovább ontológialag és raktailag, attól, hogy a nő részje, az ana partikel részje a bér, a fötus, így saját magaját stunkja itt, olyan, hogyha a mellét metszené, attól, hogy a mell is a nőrakás, nőszabás, de inkább anarakás részje. Ha így metszja a bért, a fötust, úgy tovább már nem nő, ontológiailag és raktailag, de ana rakta rakód a nyelvtől. A nyelvi definiciót, a nyelv dohopa strukúrájától, egy habubsd(jog, de a jog magyarul iga) se írja felül, attól, hogy erre rakód a rakta. A nyelvtől rakni, kirakkni nem egy azzal, anat a kúromány tesz, avagy tudomány, mondjuk Nietzsche példája itt, hogy emlős és pont és pont, ez olyan ahogy mondjuk nyelvileg a tipológia, stak ezt már a kúrományosok teszik oda, és újratalálják, de nem a nyelv tetteja oda, hanem stak az értelmetlenségiek, a fingristák, a libcsik. A kúromány előtt ergo van már egy Weltanschauung, és ez totál más, ahogy a kúromány, ettől a magyar nyelv nem is fingár nyelv. Stak kúrományosan fingár, de nyelvileg indogermán és germán nyelv.

Hogyan is volna annyi, antovészejteni a begriffsbuzológiát:

Nietzsche példájánál a Blatt van, de ez is a bő-bö-bu stumától ered:
-Bölna, bulna.
-Bulma, bölma.
-Bula, böla, bölák, bulák.
-Böja, buja,böly, buly, bölyög, bölyöng, nem boly.
-Bulad, bölad(stánku is, dohonga).
-Buldár, böldár, a bátor laguján.
-Bölögni, bulogni, bölöget, bulogat, böly, bölyög, bölyöng, nem boly, bölögja, bulogja.
-Böledáj, buledja, bölotja(Kühnheit).

Az egész perspektíva tenkőkről falsch, von Grund auf, attól, hogy stuma van, itt a bö-bő-bu stuma, ez a hang unbedint( a fingristák nagyon nem bírják), ahogy az összes hang ettől is, ahogy mondjuk bölna vagy bölma:
Böl-na böl-ma: grammatikaialg látjuk, és halljuk, vagyis bö stuma el-al partikelvel, erre rakód vagy az ana vagy a ma partikel. A bölény hang így ez is az is, át van bírongani erre a tenkőre és erre a tenkőre is, tárgyra, attól, hogy apriori a stuma és a logosz, a rend, a rakás, nem a tárgy, a tárgy a stumától ered. A bölény, bölna így volna mondjuk puna is, vagy a bölna, vagy sőt egy púp is volna. Vagy ha mondjuk a bátor hang a böldár, úgy itt se van laguja, helyje a Begriffsbildungnak, ezt a hangot a bö stumától rakjuk, így halljuk, ahogy ha böledáj, buladáj, bölotja máshogy a bátorság, úgy nem rizsázunk, a hangot a bő stumától definiáljuk.
Így stak stuma van, de később a stumától volna Vorstellung is, ahogy a Konzept is rejális, ahogy írva volt, attól, hogy konzept az, ha Kirgen örjöng a templomnak innen, ez így egy Koncept, de attól, hogy a stumák és a hangok az egyik tenkőről, tárgyról a másikra ugrálnak, úgy a Begrfiggbildung akad, és ez a mi remunk(Ziel), hogy így a begriffsbuzerológiának, a kúrormánynak antoja váljon.

Hogyan is volna annyi, antovészejteni a begriffsbuzológia, másik perspektíva, a kínai metódus:

https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Ti-te-té-to-ta-tá partikelek.
A Lektion52-nél írva voltak a partikel, és az is, hogy az ősmagyar és ősindogermán olyan volt, ahogy ma a kínai itt, stakhogy a hangok egy systemet, randrakut raknak ki, ahol a variációk regelták, így nem Begriffek vannak,hanem hangok, ezek a hangok, így olyanok, ahogy mondjuk egy computeres nyelv, de dernya stumák nem vannak, attól, hogy az egyik pillantról a másikra váltani volna. Példa erre mondjuk a tél-tol-tal(talál, talaj, talma) hangok, és egyebek is, de itt volna váltás, így a té a dungely rekkint é-vel van, a tol, o-val, a tal a-val, habár tel is okébb volna, indogermán tele stuma, így az egyik hangtól a másikra át volna menni, így a kúrományos Begriffsbildungot akasztjak, ahogy tovább is, ha a tel presenz forma, úgy innen flektáltjuk beszélő múltra a-val, így tal, vagyis tolem, talam. A ti-te-té-to-ta-tá partikelek unbedintek, így sohase válnak Begriffvé.

A c. metódus volna a japán metódus:

A japán nyelv a partikeleket erintően igen nakrekkenő, arányelő az indogermánra, és íy a magyarra is, ahogy mondjuk a da partikel, in-on-an partikel, wa partikel, gho partikel. A japán gho vagy ga partikel egy volna az indogermán és magyar gho partikelvel, ahogy eng, tég.
Anyag: Ilyen hang nem van, vagyis úgy nem ahogy a nyelvkakilásnál. az anyag az ana partikeltől és a gho partikeltől rakód, hisz az anya hang, az ana partikel nazális formája, erre rakód a gho partikel, ezzel vál az ana bestimmtvé, a gho itt egy Bestimmungswort.
A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, de a fúzionáló és izolálónak innento(zwischen) van, ahogy mondjuk az innen, onnan, annan, ennan, honnan(hwannan, wann) már fúzionáló hangok. Ha a magyart szabadjuk a hangsúlytól elint, ahogy attól is, hogy ha kedvje van úgy izoláljon, úgy az is akasztaná a Begriffbildungot:-vé-gho-ana-se-al: véganszol, vohnszol.
De ez rossz példa, attól, hogy az új-ónemmagyarok nem rakják már, hogyan is van az hogy cipelni, attól, hogy a cipel az cibál, hullát cibál mondjuk, nem bírong, na jó bírong is volna, stakhát itt nem regelta az egyiket a másikat átbírongani.

Anto:
Kazincbaszikai fingrsiták és az ájróper fehér ember bírdája.

Ahogy már írtem, az új-ónemmagyar egy kreol nyelv, mesterséges halandzsa, részint Kazinbaszikaiaktól, ahogy a fingristáktól, ahogy nagyanyjuktól, a kreténységtől, de nem igen úgy, hogy dubb nyelvtől ered, hanem a struktúrától, ahogy a frazeológiától is, a neoillogizmustoktól is, és a sok bullshit németizmustól is, és a kevés szláv hangtól( példa:a köd nem fingár, hanem szláv, de a doh magyar, germán, a düh párja, úgy a köd helyett dohonszt a magyar hang). A magyar nyelv dohopa(tief) struktúrája egy antandája az új-ónemmagyarnak, így logikusan a ranakeredva a hartu(harc), az ütődés a kettőnek innento. Egy hangnál azt is rekkni kell, hogy a struktúránál hogyan is rakód, nem stak a hangot magaját(példa a lak hang, vagy a bolda-bolond-bolja hangok), de így az egészet nem teszik a fingristák, mischmáscholnak. A Kazincbaszikaiak az olyan bullshit halandzsa hangokkal, ahogy fogalom és egyebek a magyar nyelvet tovább szarták szét, az ab ovo Einstellungot, hogy a magyar az ájróper szart nem ismerja. A fingristák ezzel az ájróper szarral szarakodnak, maguknak odadugják a seggükina, és studa az, hogy ott lelik. De hiba volt az egész, ahogy a nyelvkakilás is, attól, hogy a modern ember stak 200 éves, a nyelvkakilás azt tettja, hogy ezt a művi mesterséges nyelvet, makogást dernyává tettaja, egy kúrományos, modern ideológiától, ennek a ranakeedvája az, hogy evolúciónálisan nem van tovább, és az új-ónemmagyar makogást stak a libernyák állam rekkja fenn, ahogy a bürokratikus halandzsa. A modern nyelv, a mesterséges nyelv, ahogy az új-ónemmagyar, a modern ember egy evolúciós zsákutca, stakhát ma már nem modern van, hanem posztmodern, magyar posztmodern, és az ember vál, visszavál, újra primitívvé vál, ősmagyarrá itt, nem rakja az új-ónemmagyar halandzsát. Ha az államnak annyi, és annyivá vál egyhol, úgy az új-ónemmagyar nem duad fennmaradni, de az Armageddon folytonos. Az értelmetlenségeink folyton értelmetlenségvé tennék a magyar nyelvet, stak arról nem rekkelik, kérdik a magyar nyelv, hogy az bírja-e ezt vagy se, ahogy a magyart se, hogy rakja vagy se. Egy új-ónemmagyar írás az egy totál halandzsa.

Egal, Armageddon így vagy úgy van, az élet megy tovább, az evolúció is, az evolúciónak tovább kell mennije, menjen tovább, így libernyákállamtagadó vagyem, a magyar nyelv nem az új-ónemmagyar makogás, hanem annak a dohopa(tief) struktúrűja, nem a kúthúrmcbaszottság. De ha itt vagyunk, úgy az indogermanisztika és a germanisztika a magyarisztika, de a magyarisztika nem az új-ónemmagyarisztika, hanem a magyar nyelv dohopa struktúrúja, és az Urerlebnis. A magyar nyelv ép indogermán és germán grammatikával bír, így a magyar az indogermanisztika és germanisztika, így egy német nem ugat a germánról, stak a magyar, ez a:
TOTÁL UMWERTUNG ALLER WERTE(NIETZSCHE)

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál rekkünk egy példaregyórakást, egy példamondatot, anat a mandin találtem, ahogy ezen mondaton rekkintünk, hangokat, anakat rekkni, kirekkni ehová nem tettük.

Lektion57- Egy példaregyórakás, példamondat rekkésje, nem rekkta hangokkal együtt.
Példamondat:Az erkölcs nem számít a nemzetközi politikában, erkölcsi alapon vizsgálni a világ eseményeit teljes tévút, politikát alapozni erre meg nem bölcs.

A. Erkölcs.
Az erkölcs etimológiája bizonylosza,rekkéslosza, de így vagy úgy totál halandzsának rekkem, egy hangnak, ana dúrgertvé váljon. Nem rakni, hogy itt az er torzulás vagy ab ovo er-es hang, ha ez így van, hogy ez itt er-es hang, úgy stak egy domináns er stuma van, ez az indogermán er stuma, ennek flektált formája ár: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/06/lektion_2_-az_er_stuma

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az etimológiája stak indogemrán volna, ha volna, van etimológiája és nem-e egy szétkúrás a hang. Rakjuk fel, hogy a hang az er hangtól ered, de az erő hang az indogermán er stumától ered, ezzel volna keverni mondjuk a török er, ahogy mondják, hogy úr, ámbár így a hang kevert volna, inkább latinizmus, a virusra, de a vir, wera a magyar úr hang. Az er hang a magyar nyelvtől is rakta volna, ahogy német er, az e partikel r-vel. Az erklcs hangra más egyéb indogermán hangok is rakták volnának, ahogy germán erchan,rakta, echt. Ahogy mondjuk nakrekkenő hang volna a ra és re stuma aros formájától, ahogy ara, arány, arta a lett erkuls, arkuls hang is. Ennyi opciónális hangnál nem rakjuk az erkölcs hangot, fingunk nem van róla, olyan ahogy a tény, nyelvkakilási halandzsa, azt Lügehént hallem, így vagy úgy dúrgerni kell, ha az erő hangtól ered, úgy az magyar, az er stumától, az utólagos törökösítés olyan, ahogy Sajnovics mintája, egy totál halandzsa, de a fenti mondatot így nem is rakem, attól, hogy ott nem az erőről volna a beszéd, hanem a morálról, és nem stak úgy a morálról, hanem a Sklavenmorálról, de a morál hangot stak Sklavenmoralhént rakem. A magyarnál így stak egy er hang van, az indogermán er stuma, ahogy volna a német er is, e-r, az e-től, hogy az e r-vel, így hímnemű. Stak a torzulások maradnának, hogy az er hang itt torz, erre opció volna a germán erchan, ahogy lett erkuls, ez itt az ar stumától.
Ranakeredva: az erkölcs hang bizonylosza, de inkább volna egy új-ónemmagyar halandzsa illogizmus, attól függlosza, hogy már idős hang volna. Így regyóem volna, hogy ezt a hangot dúrgerjük, totál halandzsa, nem rakjuk, hogy ez egy kúthúrális hang-e ahogy umwertungi aller Werte, vagy stak halandzsa, attól, hogy az univerzál nyelv rárakódott erre a hangra, és azt rekkja, hogy morál, Sklavenmorál. Regyó volna, hogy szokásra is írjuk át a hangot, de ennek az etimológiája is bizonylosza, hogy most az indogermán seu stumától ered, ahogy mondjuk a saját hang is, vagy a Sippe(de nem a szabad), úgy ahogy latin seusco.

B. Számít:a szám etimológiája bizonylosza, hisz a török etimológiák 70 százalékja egy totál bulslhit, ahogy mondjuk a fingároknak is, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. De volna török, mondjuk, úgy így irreleváns hang, sőt dúrgerni kellene, hisz a számok úgy, ahogy kettő és három jevevényhangok, ahogy már erről írva volt, nem a nyelv részjei.
A szám így bizonylosza, de a felszámol és leszámol hangok bullshitek, nem egyéb ahogy bullshit németizmus az abrechnen-re és aufrechnen-re, stakhogy ezek a hangok a ra és re stumától erednek, a rak-rekk-reg-rejk stumától, így rekkenni volna a magyar hang, stak a probléma ott van, hogy a magyarnál a ra és re stuma a logoszra megy, a logikára, nem a zahlokra. A magyarnál a ra és re stuma a rációra, rendra, rakandásra megy, hisz zahlok nem voltak 350-től 1000-ig(most paradoxon).
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/11/05/lektion55-_a_bullshit_uj-onemmagyar_makogasrol_c
Hogy most itt kettő vagy három van? Nem rakem, de magyar ember nem számol, így azt kell mondani, hogy rakód.

C: Magyarul a köz nem van rakni, sokkal inkább innento vagy inter a magyarosabb, ahogy nem ban, hanem datív innen. Az alap hang nyelvkakilási halandzs,a az al magyarul a túl hang, Grund magyarul stuma és raku, az alapoz így egy bullshit hang z-vel, magyarul raku-tól rakant.

Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.
Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat vahn így: e és o és a.
Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.
Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.
Ahogy írtem a köz hang etimológiája bizonylosza, de volnának rá egyéb más hangot is, ahogy mondjuk a dúr stumától a dúrpa vagy az inter hang, ahogy innent is, a dungely rekkint:
i-e-é--o---o---a-á
ina-ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Logikusan az i az in, így ettől az ina, in-to(to partikel, ott, unten, lent) és innent, vagyis német innen is, ahogy in-to-ra, inter. Ha binnen van, úgy innen van, vagyis zwischen, és ez a logika sokkal inkább rejmed a magyar nyelvre, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Így:
-A fa és veszta innent(o)(zwischen).
-A fának és a vesztának inter(zwischen).
- A vesztának innen(binnen,benn).
-A vesztának into(unten).
Ahogy:
-A fának és a vesztának dúrpa(zwischen).
Ennél a perspektíva már az hogy interdúrong.

D.Rekkni, nem vizsgál:
Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis: rekkni nak
rekkni ra
rekkné thé
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az ena raktajangrekkár.

Ranakeredva: rakun rekkni.

E.Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja.
Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az árda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak.

F.Esemény? Ez a hang egy idegen halandzsa, nem részje a magyar Weltanschauungnak, aljan, alanda, idegen, nem is igen rakem ezt a hangot. Ezzel a hangval is stak contaminálták a nyelvkakilók a magyar rakandás, ahogy a magyar mentalitást, attól, hogy ez a hang nem részje a magyar Weltanschauungnak, a germagyarnak, idegentől szarták ide, így a magyar nem is rakja. Az esemény hang itt egy németizmus volna, ahogy mondjuk az eset hang is, de ezt se rakem, max stak eresztát, estét. Azt a hangot nem rakem, hogy eset, bullshit németizmus, ahogy latinizmus, latinul se rakem, hogy a faszem az a casus, a magyar grammatikát is szétkúrták a halandzsa hangokkal, ahogy mondjuk az eset, vagy a tárgy, ezt se rakem, hol van a tárgy? Sehol nem van tárgy, egal, így inkább azt mondem, hogy accusatív. Ilyen bullshit hang az alany is, ezt se rakem, attól, hogy az al a magyar nyelv rekkint a túl.
Az esni hang nem fingár hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így egy torzulás, a stumája az er indogermán stuma, erre a se partikel, akciós és siches, így rakód eresz, eres, így ez egy germán hang is, így a német rasen, árja ársati, ez itt ár-os forma. Nem rakta így a németizmus, egy német hangot a Fall hangot a magyarra átrakni, attól, hogy a német nem a rasen hangval mondja.
De nézzük, hogy egyéb más nyelvnél a hangok a passieren hogyan is vannak:
-Event: ez úgy ahogy azt rakja, hogy kimenés, így mondjuk eredmény. Az eredmény így az indogermán ered, és germán ered hangtól ide rakta volna: erda eredményjei. Habár az event is egy rakta hang, attól, hogy az angol és a német hangok így kidúrongják majd a nyelvkakált hangok 20 százalékját, így újra ott vagyunk, ahonnan eredtünk. A 21. század így a nyelvkakilást annullálja.

- Geschehen: ez a hang az indogermán sek stumától ered, vagyis a magyar szek, nem szök, szökni hang, így a szök nem török eredetű hang. Itt mondani volna hogy springen.
-Gebären, gebühren: ez a hang a bír, beran stumától ered, vagyis magajával bír, bírong, magyarul rakta volna a bír flektáltva ma-val: baramány.
- Innen rakódna a tele stumától, ha már bír, asszociációval: találmány, telemány.
-Brechen, történ: a történ egy magyarlosza hang, a stumája az indogermán dar stuma, így a germán tar, az ö magyarlosza, ahogy már írva volt egy előbbi Lektionnál is. A bor stuma is van a magyar nyelvnél, de totál más ahogy a tar stuma. Nehéz mondani, hogy ez egy németizmus vagy sem, ahogy: ausbrechen, hereinbrechen, anbrechen.Ha németizmus volna, úgy rakta mondat volna: dohonkelma tartén, avagy die Nacht bricht herein.
A tartén magyarizmus vagy németizmus? Magyarizmus az volna, ha a tartén azt rekkné, ana más a szokásostól, mondjuk az ősmagyar, germagyar öreszor vesztának(haza) megy, egy kis népírtás után, ana ara kérdaja(itt talán rakta hang a kérd), hogy tarténta-e ez vagy az, antoregyó:
-Nem.

G.Teljes? A tel hang az dul volna, nem az indogermán tele stumától ered, hanem az indogermán teue stumától, de van hogy itt és ott az indogermánnál tel formát vesz fel, logikusan ámbár dul, duljas volna a hang.
H. Tév? Már volt róla beszéd.

Tév magyarul:Té stuma:
-Té-el(al): tél.
-Té és ana presenz: té-ana, tén.
-Té-ma: téma, folyó, olvadva.
-Té-se partikel és ta múltidő:tészta(nem szláv, hanem magyar hang).
-Té-r partikel:tér.
-Té-p: lentebb.
-Té-va: tévan, tévasz, tauen, tavasz.
-Tó: etimológia bizonylosza, de a germán tou a hang, dawó, daw,ír doe. Az etimológia bizonylosza, hogy tova, téva vagy déva, de-va, ahogy tova.
- Tova.

https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol

Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor

Ranakeredva: Ígyhát a tév hang, téva magyarul olvad, úgy a tév az düheb volna, degyis duhembel, nem tombol, de így stak azt rekkja a hang, hogy düheb, ahogy egy öreszor dühembel, nem őrje, hogy hová, stak dühong, így dühomba(dumm). A hang így ez, de ettől a hangtól loszni kell olyanokat, hogy falsch vagy Wahrheit, attól, hogy a nyelv apriori, és a perspektíva nem egyéb volna, ahogy objektivizmus vagy materializmus, de a nyelv unbedint. Nem dunkóról, testről, tensztáról, tenkőről, vagy tárgyról van a beszéd, a regyó, hanem stak a nyelvről, a nyelv egy Weltanschauung, a kúrományos perspektíva a nyelvnek alanda, idegen, aljan, nem a nyelv, hanem fingrizmus.
Az út hangról volt már beszéd, hogy nem fingár hang, hanem indogermán, indogemrán uegh stumától, ettől a Weg is, de a vé stumától, indogermán au-ue, vagyis egy partikeltől ered, két partikelvel, vé-gho(ennek a hangnak három rekkésje van, ahogy a Weg, avagy vé-gho, weg, ahogy vé-gho, a hajlít verbtől). Az út az végat, avagy vígat, ahol a g h-vá váltés stak a kausatív t marad, a vé ú-vá vál, így rakód út. De ide rakta volna a raku hang is.

J.Bölcs.
A bölcs etimológiája bizonylosza, töröknek makogják, ezt így nehéz mondani, hogy ez az, vagy torz hang, vagy a böl stumától ered:
-bölna, bulna, böl-na-bul-na, bölény.
-bölma, bulma, böl-ma, bul-ma.
A bölna, ahogy böla, bula, buja, böja hangok magyarok, a bölény az bölna vagy bulna, nem török hang ez se, hanem germán, így magyar, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A magyar így a böl stumától hallja ezt a hangot, antonál regályosan az úgyírt cs az vagy g vagy k vagy d vagy t szokott vanni, így az opciók volnának:
-bhelk.
-bhelg.
-bheld-bhelt.
A bhelg hangtól ered a boly hang, de így logikusan böly vagy buly volna, habár az is volna, hogy stak bölja, attól is hogy a bol stuma nem böl-bul stuma. A bhelg verbhént nem más, ahogy böleg, bulog. De ha itt vagyunk úgy a bölcső etimológiája is bizonylosza, töröknek mondják, vagy makogják, de a magyar a magyar, a germán, indogermán böl, bő stumától hallja, ahogy bul is, de talán ez is falsch, attól, hogy két etimológia is volna rája, ahogy mondjuk:
-Buloga, bölöga, vagy bölegni verbtől, Balg, vagyis párnák, dunyhák ennél a rekkésnél.
-Germán Block, bloch. A latin fulció, bölcső is, rokonja a germán Block. Az etimológia nehéz, talán a Block hang is a bö-bu-bő stumától eredne.
Így itt van két szelntő perspektíva, az egyik azt mondaná, és logikusan is, a böl stumától, hogy a bölcső Balg, párna, dunyha, a másik azt, hogy Block, itt Gestell. De az is volna, hogy bulko, bölkó a hang, így mondjuk talán ez a Bohle is, böl-bul-ra rakód a kó partikel, így rokonja volna bula-böla-bölény hangoknak, germánnál kugelförmiges Gefäss. Stak a probléma, hogy ettől ered a bullshit bolyong hang is, de ez bullshit, max bölyöng van, de így mást rekk. A Ball-tól ered a bolyong hang, ahogy bolygat is, stak úgy, hogy már nem a stumát beszélték, hanem objektíva azt látták, hogy a Ball, hogy tesz, vagyis az objektumról van a bolyong hang, nem a stumától, ergo a bolyong hang egy halandzsa hang, attól is, hogy a boly stuma a bol stuma, így a boly az böly. Az is volna, hogy stak egy új-ónemmagyar neoillogozimus a bölcső a ből vagyis itt a ba-be hangtól.
Bheld: ettől a hangtól eredne igenstak a bátor hang, ez aspirantos, vagyis a hang böldár, buldár, ahol az l kikop, úgy az ö vagy u hosszúvá vál, vagyis á-vá.A bátor hang se török eredetű hang, de torz, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és így azt hallja, hogy battle, avagy betű, és így a bá-bu-be hangmívelő hangokat, és ezek ütések hangjai, attól, hogy ez a dominás stuma, más stumáknak onto.
Most lehne ich mich weit aus dem Fenster, s azt mondem, hogy talán a török büjü hang egy indogermán eredetű hang, de ez bizonylosza. Ott van az indogermán bhá stuma, ettől a beszéd is, ahogy talán a báj, de a báj hang bizonylosza, hogy a bo stuma ás formája, ahogy báj, bolja, avagy a bű hangtól ered, indogermán bhá-tól.
A bölcs hang az univerzál nyelvnek innen weise, ettől wizard is ered, de ez már az univerzál nyelv volna, vagyis nem a magyar rakandás, stak utológas, ha a bölcs hang a török bügücsi volna, ahogy ilyen bullshitek fura módon stak az Aufklärungra jennek. De ernyeszta problém ott van, hogy az angol wizard hang az indogermán ueidh stumától ered, vagyis wissen, ennek rokonja a libcsi jevevényhangok, ahogy vizsgál(nem magyar) ahogy vigyáz is(nem magyar), ahogy maradáj a halandzsa ész hang, és a vicc is, vagyis a Witz. A vicces máshogy eszes volna, a régi ember úgy nevetett, ha vicces, vagyis eszes, és a nevetéstől azt válaszotta ana vicces vagyis eszes, erre egy anekdota Procoptól:
A Gót volt Itáliának innen egy integrációson kurzuson, ott makogták nekje, hogy hogyan is van a ius gentium, erre a Gót(röviden és dumeren):
- Ha a Markomann, a Szarmata, A Sueb és Én romány szukát erővel durrantunk, úgy az iues gentium, és ez humánus, attól, hogy ez össz emberi, és mitleidig is, így a szukának a punája nem viszket.
-Erre a romány? Mitleidig? Hogyan hogy, nálatok hogy van?
-Úgy, hogy a skandináv szokásrakta, a nyelvtől, az indogermán nyelvtől, a magyartól regya, hogy nem nő ontológiailag, se raktailag, így a végaton(út) erővel durrantani és meredejteni van, röviden: baltával ütem a fejét. (Muhaha!)
-Erre a romány: de ez itt a Romány empire!
A Gót: Nem! Empirikusan nem, nem van már romány empire, empirikusan nem rakem a te ius gentiumodat; morsadt, betegség, dekadencia.

Bolda, bleids: az is volna, hogy a bölcs hang a bol stumától ered, ahogy a bolda, boldog, bolonda, germán hangok, stak torz hang, ahogy mondjuk a gót bleids hang, ez mildet is rekk. A problém az, hogy már láttuk a germagyar nyelv struktúráját:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/15/lektion36-_a_vidam_vig_bolonda_boldog_ernya_ernyeszta_duhdereg_eremeg_fel_feled_folyad
Ranakeredva: A bölcs hang etimológiája bizonylosza, a mai cs-vel inkább dúrgerni kellene, nem rakjuk itt a cs hangot, de a bu-bö-bő, indogermán bheu stumától kell rakni magyarul a hangokat, így rekkintve a nyelv:
-Bölna, bulna.
-Bulma, bölma.
-Bula, böla, bölák, bulák.
-Böja, buja,böly, buly, bölyög, bölyöng, nem boly.
-Bulad, bölad(stánku is, dohonga).
-Buldár, böldár, a bátor laguján.
-Bölögni, bulogni, bölöget, bulogat, böly, bölyög, bölyöng, nem boly, bölögja, bulogja.
-Böledáj, buledja, bölotja(Kühnheit).
Talán a bölcs is egy olyan hang ahogy a táltos, attól, hogy a táltos nem fingár hang, hanem indogermán és germán:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
Táltos: A hang nem fingár, nem volna, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az oppció az, hogy a hang a tele stumától ered, ennek flektált formája a dungely rekkint á-val, ahogy mondjuk a görög tált, vagy tlátos hangok is, ezek rekkik, hogy bátor, bíró,dernya(szívós): https://en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Indo-European/tl%CC%A5h%E2%82%82t%C3%B3s Görögül a tol és ma Kühnheit is, vagyis tolma.
A fingár hangnak talán(:D) volna dolga az indogermán hangval, a magyarral, de így nem fingár hang, és egyéb, hanem indogermán volna, és vagy a magyartól areálisan(350-től), vagy egy más indogermán nyelvtől, ezt rekkni kellene még.
Weise máshogy:
Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.
A magyar így racionális, nem empirikus, vagyis nem libernyákul empirista(vallásosan, ahogy a fenti példa, ha a romány empire nem van, úgy felfogni nem van a romány iues gentium), úgy volna mondani, hogy rakandmányos, rejtvélyes, racionális...

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan nem, ana sohase volt, dulva németizmussal, s utólagis Umwertung aller Wertevel, átírással, ahogy szláv hangokkal, de nem azokkal, anakat azoknak makognak, hanem azokkal, anakat fingároknak makognak. Az újónemmagyar makogás egy új, mesterséges nemnyelv, ennél a Lektionnál elinti Lektiontól rakjuk vissza, orakjuk a nyelvet, a dohopa stuktúrától rakód újra, attól ered.
Lektion56- Dohonkelma, boljadma,bernabolja,dohonga,dohomba,stánku,avagy észak, éjszaka, hajnal, illat, szag, íz.

Dohonkelma.
Éjszaka.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/06/lektion31-_az_ei-ie-eo_stumak
Éj: az örmény éj(ez se fingár hang).
Ígyhát az e-is presenz forma, rekkja, hogy ide, vagy, hogy itt,itt megy, e-vel, nem me, menni, mei, a me stumától:
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al

Az éj hangról: az etimológiája bizonylosza, hogy magyar hang-e vagyis germán, vagy jevevényhang, örmény, habár az év-nek és az é igének rakódna, így inkább dohonkelma magyarul, a doh magyar stumától:
Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor

Éjszaka: Ilyen hang nem van, hisz a beszéd volt róla, hogy ena szaku magyarul a kés, hisz a kés jevevényhang, a has, hasajt, hasít germán, vagyis magyar hangok indogermán formája, így szaku magyarul a kés.
Éma: az eo, ei ige, stuma, a ma stumával. Stakhát az éma így együtt van az émely hangval, ana vé-ví-s hang, az íj,uei stumától, germán wim, wímel, émely.
Észak: ez a hang az éjszak egy torz formája volna, de így ezt is dúrgerni kell, ahogy már dúrgertük a kelet hangot is, hát a kel hang nem magyar, nem is fingár, hanem indogermán, de nem germán, így nem magyar, helyette erjesz-től erjeszta volna, ahogy este, avagy ereszta a nyugat helyett, attól hogy ha a kelet hangot dúrgertük , úgy szimmetriától a nyugat hangot is dúrgerni kell.
Az észak hang laguján így magyarosabb volna, talán ősmagyar, a berna-tól a bernabolja. A berna volna a barna, attól hogy a barna a bír stumától Kind, a ber stumától a berna a braun, ahol a ber stuma is boljadás, Licht, így bernának mondani raktább. A berna stillaghép folyton Nordnak rekk, így a berna Lichtja, boljája Norden:bernabolja.

Hajnal: a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, stak indogermánp-f váltás van, így fingár hang nem volna, vagyis itt khujnel hang. A hajnal etimológiája bizonylosza, egyrészt van a bizonylosza hajolni ige is, ez igenstak az indogermán kel stumától erdne, a másik az indogermán kei stuma, ettől ered a hő hang is, a germán hei, ahogy talán a hold és hód is, a Bibber előragujára, ahogy mondjuk a Biber a ber stumától ered, úgy ettől ered a három szín hang is, de ez görög, a német scheinen rokonja. A scheinen-től rakni volna indogermán és germán el-al partikelvel Scheinel hang, az s nélkül heinel volna.Így ez a hang bizonylosa, ahogy már a hajolni hang is torz, úgy a hajnal hang is egy anomália volna, hisz ha ennek rokonja a hő-hód, hold, úgy ott már o-s és ó-s és ő-s a hangok. Így a hajnal hang igen izolált volna, egyéb már stuma nem volna, stak más formával talán a hő, hold, hód hangok.Habár nem totál, attól hogy a hajdú etimológiája bizonylosza, volna a hajt-tól, vagy ez is a hő hang-tól, ahogy germán haidu, német Heit, ahogy Freiheit.
De úgyanúgy volna a hajolni, indogermán kel-klei stumától is, így volna klei, kelei, erre rakód az ana partikel és az el, Lehnel volna ez így németül. Az opció volna, talán egy németizmus vagy egyéb új hang kreálás volna a hajnal hang így, attól, hogy van hajlat hang is, vagy a horizont előlagujára.

Így németre átírva az alternatívák: Scheinel, Heinel vagy Lehnel, Hleinel a hajnal hang.

Homály: ez a hang se fingár hang, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán k-h váltás van, de erről már sokat írtem. Az etimológia bizonylosza; van a hu stuma ettől a hüvely, hodály, ház hangok is,germánok,így magyarok, ettől a germán skúmi, hum, Schummer, de ettől ered a Himmel hang is, ahogy humil. Ott van a homorú(így vagy úgy, de rokonja a kamera hangnak) hang is, a germán ham, a ku stumától, rokonja a hömpöly. A homály hangot így inkább a hodály hang rokonjának mondanám, a germán skumi, hum-nak.

Boljadma: ez a hang az alternatíva, ősmagyar hang ez is, a hajnalra:
-Bol:bo és el-al partikel.
-Bolja: bol és ja possesív-kausatív-presenz.
-Bolejkni: bol és ja és k.
-Boljad:bol és ja partikel és de partikel.
-Bolda, boldog, boljada, boljata.
-Boljog: bol és ja és a gho partikel.
-Bolog: bol és gho partikel.
-Bologma:bol és gho és ma partikel.
-Bolva: bol és az indogermán au-ue vagyis va-vá, ve-vé.
-Bolon:bol és az ana presens.
-Bolond: bol és az ana presenz és da partikel.
-Bolonda:naknama a-val.
-Bolont:bol és to kausatív.
-Bolonta:bolon ta múltidő partikelvel.
-Bolonk: bol és ana és k.

Íz: előbb az ízről,ahogy ízületről van a beszéd, ahol eza hang nem magyar hang, de nem is fingár, a fingár eredetű hangok indogermánok, ahogy votják jót, zürjén jez, ezeka hangok az indogermán ie-ie stumától erednek:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/27/lektion42_a_jaromrol_es_az_igarol_es_az_ekerol
Votják jót, zürjén jez hangok: árja yuta, litván jutis. Az íz hang úgy ahogy van nem magyaros, se a hosszú í hang, se a z hang, ha már volna jo és ta, ergo magyarul jota volna a hang. Ígyhát a fingár hangok indogermán eredetű hangok, és így a magyar nyelvvel dolguk nem van, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és a fingristák egy újabb indogermán hangval mischmáscholnák, hogy a magyar nyelv nem indogermán. Stakhogy írva volt, hogy a hang magyarlosza, nem magyaros, így inkább jevevényhangnak mondanám, ahol a g vál z-vé, ergo itt egy szláv hangról volna a beszéd, ahogy mondjuk a jog hangtól szlovén izesa rakód, vál, habár a g-z váltás nem stak szláv,olyaha magyaros is, de az íz hang formája totál magyarlosza.

Ranarekerdva: a fingár hangok indogermánok, magyarul fingárul volna, nem volna íz-re váltás, hisz ez magyarlosza forma, így jevevényhang, szláv, és nem t-z hanem g-z váltás van.
Íz,Geschmack: az etimológiája bizonylosza, de nem magyaros, ahogy az előbbi íz se.Attól hogy kurka, korcs hang, nehéz regyni, racionálisan mondani, hogy olyan vagy ilyen regály volna itt rakta, igen sok alternatíva volna, vagy az is opció volna, hogy az íz1-től ered. A további rekkés nem kell.
Illat: erről a hangról volt már beszéd.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/06/lektion31-_az_ei-ie-eo_stumak

Íllan,dohonga: germán illan, íllan, el-al partikelvel, és él volna így. De az él az elen-alan stumától ered, ana jenseits is, az al. alni vagy, az ei, eo volna az é.Az illet hang így nem egyéb, ahogy a német eilen ta múltidővel, vagyis eilte, íllta. Innent már rakni van, hogy a német mondatot, hogy ich eile, úgy rakjuk át: illanem. A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, az illan is ermán, így magyar, így az ősi struktúránál a illan, íllan az eilen. Ha ezt a hangot a volt struktájának lagujának leraktuk, úgy az illat hangot dúrgerjuk, újra stak egy ősibb hangra, és egy másik stumára, a doh-düh stumától:
-Dohonga.
-Dohomba,dohombta vagyis ősmagyarul a Duft.
-Dohonszta

Bűz, stánku: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a bűz iráni hang nem volna, nem is az, stak a bűz-büd nem is olyan magyaros, vagyis igen, stak izolált hang. A bűz-büd hangok az indogermán beid stumától erednek, ahogy német beissen, bizzo, Biss, beissend, bitter, stakhogy így ez a hang izolált, egyedül áll, nem rakjuk magyarul, már nem van beissen hangunk, habár egy indogermán bei stumától vannak hangok(bicska szláv, baj magyar,betű...) de ezek mások, és ott van a bizonylosza büszke hang is, de arról egy másik Lektionnál. Így hogy itt áll izoláltan, stak, úgy dúrgerni kellene a stánku hangra:

A steu stuma:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.

Bölad, bulad: ez hang igenstak a bő, bö, bu stumától eredne, indogermán, ahogy ír bolad, balti bula, így a bula, böla hang rokonja volna.

magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/06/lektion51-reakcio_egy_nyestcikkre_a_genitaliakrol

Ha itt vagyunk: virág és bulma vagy bölma. A virág hang etimológiája bizonylosza, de igenstak az indogermán uer-ues stumától eredne, ahogy latin vireo és a germán ves verbek is. Ez a hang is igen izolált, habár a stumája egy energikus eredési indogermán au-ue volna, vagyis va-ve hangok.Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és az, ahogy itt van a bö-bő-bu stuma és magyar a ma partikel is, úgy magyar hang a bulma vagy bölma is, ha van már bölény vagyis bolna hang:
-bölna, bulna, böl-na-bul-na, bölény.
-bölma, bulma, böl-ma, bul-ma.

Szag:az etimológiája bizonylosza, nem van mondani, hogy ez mondjuk egy germán swehhan verb volna, vagy stak a szag, indogermán sék, ahogy szak hangtól eredne.

Anto: Ígyhát a strukrútát átírtuk, a dohopa struktúrától rakódón, a magyar nyelvtől, a germán nyelvtől:
-Éjszaka, észak hangok dúrgerve, inkább dohonkelma és bernabolja.
-A hajnal etimológiája bizonylosza, de boljadma is rakta hang.
-Az illat hang helyett dohonga, dohombta, dohonszta.
-A bűz hang germán volna, de izolált, így stánku.
-Az íz hang, ahogy jóta, magyarlosza, de jóta volna.Az íz , ahogy Geschmack bizonylosza hang.
- A dohombtára és stánkura egy harmadik hang a bölad, bulad: bula, bulna, bölna és bölma, bulma.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, fingatva a libernyák, kreténylibcsi neoillogizmustól, az Umertung aller Werte-től. Ennél a Lektionnál nem igen asszociálunk, stak átvesszük a makogásokat.
Lektion55- A bullshit új-ónemmagyar makogásról C.

Kizárólag: ezt a hangot dúrgerni kell, nem egyéb, ahogy németizmus, a német ausgeschlossenre, stakhogy a zár hang egy jevevényhang, ez itt raktán szláv hang, magyarul inkább lakatni hang volna, a lak stumától, ettől a lakat, lakat, lakot verb ettől így, ahogy a kulunkni vagy kulukni, a ku stumától a kilincs és kulcs, de a kulcsról már volt beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/26/lektion24_-az_ugymond_szlav_jevevenyhangokrol
Kulcs:bizonylosza hang. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a ku stuma germán stuma. Van itt a kilincs vagy kulencs hang, a germán klank, klink, s így van a kulek is, skandináv forma klykja, s ott van a szláv hang a:ključь....
A kizárólag hang így egy kevert új-ónemmagyar makogás, német Ausdruck egy szláv hangra, így inkább a sti-sta-stá stumától mondjuk hogy stak(csak), ez egy germán hang, így magyar.

Ausdruck: alkalom nyílt számára.
A. Alkalom: a hangról már volt beszéd: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/09/10/lektion46-_az_alkoholizalo_ujonemmagyar_hangokrol_es_az_al_stumarol
...Így lo-ma: Gelegenheit.
A helynél így inkább raktább volna: legu, lagu,...
B. Nyíl: az etimológia bizonylosza, de igenstak az indogermán ken és knei stumától eredne, ahogy:
A nyer hang ide rakta volna, de nem Glückspielennél. A nyer nem fingár hang, hanem indogermán és germán. Az indogermán ken stumától ered, ettől a jevevényhang ken, kása és kenyér is eredni volna.
A ken kausatív-presenz ja-val rakód kenei, knei, a k szakad, így rakód a nyú, nyű, nye, nyí stuma, és igen duad vanni a nyom is, de bizonylosz.
Nyer-nyes-nyest.
Nyű-nyűz-nyüs-nyüst.
Nyú-nyúz-nyút-nyúl.
Nyír.
Ezek rekkint a nyílni verb a nyúl verbel van együtt, a kettő distinkciója stak utólagos, mondaná az ember, hogy flektált, de ez itt nem flektálás, system nem van, rendraku, az í és az ú hangok nennat rekknek, nem bírnak rekkéssel, jelentéssel, és ahogy írtem már egy előbbi Lektionnál is, a nei, nyí partikel stak az energikus eredés, olyan, ahogy a va-ve stumától a ví.
De ha loma van, itt most loma, úgy a raktány(Rektion) nem a nyíl hang volna, hisz így ősmagyarul azt mondem, hogy loma, lo-ma, leu-ma, úgy a raktány is a lo(ló, lova, lona, lovana, lop, lomb, lotyó, losz,nem laza) stumától rakód, ez itt a loszni verb, ed kausatív-presenzvel, ahogy löst sich, így:
- loma loszik, loszed.
- loma loszed lovat lovatni, lopni.
C. Számjára: ez egy totál bullshit hang, stak a postás bírongja a levelet számjára, magyarul azt mondjuk, hogy nekje, indogermán enek-anak stumától.
Rakanta: felszámol, leszámol.
Szám: a szám etimológiája bizonylosza, hisz a török etimológiák 70 százalékja egy totál bulslhit, ahogy mondjuk a fingároknak is, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. De volna török, mondjuk, úgy így irreleváns hang, sőt dúrgerni kellene, hisz a számok úgy, ahogy kettő és három jevevényhangok, ahogy már erről írva volt, nem a nyelv részjei.
A szám így bizonylosza, de a felszámol és leszámol hangok bullshitek, nem egyéb ahogy bullshit németizmus az abrechnen-re és aufrechnen-re, stakhogy ezek a hangok a ra és re stumától erednek, a rak-rekk-reg-rejk stumától, így rekkenni volna a magyar hang, stak a probléma ott van, hogy a magyarnál a ra és re stuma a logoszra megy, a logikára, nem a zahlokra. A magyarnál a ra és re stuma a rációra, rendra, rakandásra megy, hisz zahlok nem voltak 350-től 1000-ig(most paradoxon).

Ranakeredva: a felszámol és leszámol(ahogy beszámol) hangokat is dúrgerni kell, totál bulslhit új-ónemmagyar halandzsa. A beszámol-ról már volt írva, hogy a Bericht magyarul regu, vagy rekkés, vagy regyó, de nem rakem, hisz most kettő és három a beszámol hangnál, most számolnak? Dehát azok jevevényhangok!

Érdek, érték: erről már volt beszéd, hogy stak indogermán és germán er és ár stuma van, ér nem, az ér utóbbi hang, sklavenaufstandi, ahogy a hangok is ezt rekkik, az ilyen hangokat így dúrgerni kell, ahogy az érem hangot is.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/06/lektion_2_-az_er_stuma

Gyökerez: a gyökér hangról már volt beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, hisz nem rakni, hogy a gy most pontosan ez vagy az, mondjuk kj, gj, avagy j, de elint sohase d. Most mondjuk, hogy a gyök hang az indogermán geu stumától ered, ahogy germán kjek, kjuk is. Én én magyarul inkább örönkály mondanám, az indogermán uer stumától. Már írva volt, hogy ez a z hang bizonylosza, de ronda, vészett ronda, de azt mondanám, hogy ez egy kausatív t, vagyis germán-német t-z váltás van itt.
Ranakeredva: a gyökerez hang totál bullshit, inkább örönkel a verb.
Üzem, üzlet: az űz etimológiája igenstak az indogermán uei stuma, nem fingár hang, hanem indogermán és germán. A va-ve partikel energikus eredésje a ví stuma, ettől a wit-wid az űz hang rakód, a ví összeolvadva ű. De azt mondem, hogy energikus eredésnél inkább ví-snek kellene maradnija, így olyan rakta, jó regyórakástokat, mondatokat is mondanánk, ahogy latinul a veni, vini, vici. A víhar hang nem szláv hang, hanem germán hang, a Weher, wean verbtől, itt a h stak egy hang, nennat(semmit) rekk, úgy ahogy a Kelch-től a kehely, így: víhar voltem, vídottem, víhtem(vív, weigern, víhen), vígadtem.
De most egy ilyen dicső hangot, ahogy a ví stumát ilyen libernyákizmusra mondani, ahogy az üzem,és az üzlet, a nyelvkakilási hangok? Hát ez dühensztő!

Igény: az ige hang etimológiája bizonylosza, hisz a magyar nyelv nem fingár nyelv, így innentoja nem van a fingár nyelvekkel,se a törökkel, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Az ige hang igenstak indogermán hang, egy indogermán eg stumától eredne, ettől a latin aio, ahogy agitó is. De egal, a magyar nyelv indogermán nyelv, ennek kellene vannija, stakhogy ezt is rosszul beszélik, ma már stak verbhént makogják, hogy az ige verb volna, úgy ahogy a maradáj észt, a wiss-től, vagy az ok hangot az indogermán ucit, unk, okász-tól, így dúrgerni kellene ezt a hangot is.
Az igény hang egy totál nyelvkakilás, bullshit, libcsizmus, dúrgerni kell, németizmus, a német Anspruch előlagujára.

Halmoz: bullshit hang z-vel. A halom hang az indogermán kel stumától ered, k-h váltás germán, így a germán holm. Raktán így holm volna, holma, avagy helma. Ez a hang igen izolált hang, a magyar hal stuma a szak stuma skel formájától ered, így hal, halma, totál más volna. A halom hangot inkább dúrgerni kellene. A halmoz bullshit hang helyett: rak, rejt.
Cselek: A st-úgyírt cs regályos hangváltásról: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/13/lektion13_-regalyos_hangvaltas_ahogy_az_st_az_ugyirt_cs
És a te-té-to-ta-tá partikelekről és a tele stumáról:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
A csel vagy írva stel a stel-stal, ahogy csal, hangok, vagyis a német stehlen. Ez ehová rakem, de tovább nem. A stel hangra rakód egy germán k, így stelk a verb, de most ez azt rekkja hogy stalni, stelni, vagyis stehlen?

Feldolgoz: A dolog hangról már volt beszéd: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/01/lektion50-a_szamokrol_a_szolga_hangrol_a_penz_hangrol_a_dolog_hangrol_a_munka_hangrol
Ígyhát ha ez a hang a dligi, dulgs, Schuld, úgy egy totális halandzsa, egy németizmus, a német aufarbeitenre, és ez a hangot dúrgerni kell, egy totál halandzsa.

Kötél, kötelez, kötelesség: erről a hangról volt már beszéd, hogy ez nem köt, az ö magyarlosza, és a köt hang aspirantos, így a hang kunt, a ku stumától, germán ku stumától, ahogy kunty, konty és egyebek.Ezeket a hangot dúrgerni kell, újónemmagyar nyelvkakilások.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, fingatva a libernyák, kreténylibcsi neoillogizmustól, az Umertung aller Werte-től. Ez a lektion átvesz egy párat ezeketől, ahogy dúrgerja őket, és az ősmagyart rakja a helyükre, ahogy magyarul raktan regyni, racionálisan beszélni kell. Úgy próbálom írni, hogyha egy hang rakód, úgy vanjon ennek rakantája, megy tovább a rakandás, asszociálva, és így újrarakvan a magyar nyelv.

Lektion54- A bullshit új-ónemmagyar makogásról B..

Közösség: a köz etimológiája bizonylosza, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a közösség egy új hang, egy libernyák hang, umwertungi aller Werte, hisz a köz hang, hogy van köz posztulálja így a privátot is, vagyis szankcionálja, szabja, hogy van olyan, hogy privát, ergo ez egy libernyák hang. Ha az ember mondja, hogy közösség, úgy ezen át van olyan, hogy privát is, így dúrgerni kell. A közösség hang, neoillogizmushént, kazincbaszikaiizmushént hédúrongtaja az ősmagyar hangot, az illiberálist, az ősindogermánt, mondjuk a Sippet.
Ahogy írtem a köz hang etimológiája bizonylosza, de volnának rá egyéb más hangot is, ahogy mondjuk a dúr stumától a dúrpa vagy az inter hang, ahogy innent is, a dungely rekkint:
i-e-é--o---o---a-á
ina-ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Logikusan az i az in, így ettől az ina, in-to(to partikel, ott, unten, lent) és innent, vagyis német innen is, ahogy in-to-ra, inter. Ha binnen van, úgy innen van, vagyis zwischen, és ez a logika sokkal inkább rejmed a magyar nyelvre, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Így:
-A fa és veszta innent(o)(zwischen).
-A fának és a vesztának inter(zwischen).
- A vesztának innen(binnen,benn).
-A vesztának into(unten).
Ahogy:
-A fának és a vesztának dúrpa(zwischen).
Ennél a perspektíva már az hogy interdúrong.

Ranakeredva: a közösség hangot dúrgerni kell, hisz libernyákizmus, az ősi hangot az új-ónemmagyar libernyák kidúrongtaja.

Társadalom: ez a hang is egy új-ónemmagyar, kretény-libernyák neoillogizmus, hisz a társ hangval azt mondjuk, hogy libcsik, libernyák faszimus, a libertik társvá válnak, corporálnak, vagyis ettől a művi szartól rakód a társadalom. Ez libernyákzimus, hisz a magyar ilyet nem tesz, a társadalom egy műhang, és a társadalom is, stak a 16 századtól, ahol a tolvajok, a tulajok tolvajolták az Allmendét, és erre társakká váltak, és művileg társadalmat szartak ide.
Ranakeredva: a társadalom hang egy libcsizmus, ahogy valósan is egy libcsizmus, a társdalom hangot dúrgerni kell, ezzel így azt a formációt is, anat társadalomnak makognak.

Házasság: a ház hangról már írva volt, hogy nem fingár, hanem germán hang, germán hús, hisz nem van fingár-magyar p-f váltás, stak indogermán-germán, így logikusan a ház hang a hüllen stumától ered, rokonja a germán hüvely is, és a hodály, a Hütte. Stak a fingrizmus a hangot szétkúrtaja, így talán a ház hangot dúrgerni kellene, egal.
A házasság egy igen új hang, ahogy az is hogy házas, stak kretény-pógári hang, pár száz éves, de sokkal idősebb hang a család, ez a germán stalad, állad, nem szláv hang, ahogy vágynák az Umwerter aller Werte. Vannak ősibb formulák, és ezeket az ősibb formulákat a magyar nyelv rekna kirakni.

Feleség: ez egy bullshit libernyák hang, kretény, de egyebet róla stak utólag, utólag az fél etimológiájának.
A fél: a fél hang nem fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán és germán p-f váltás van, és a fingár hangok igenstak nem fingárok, ahogy mondjuk vogul pal, hanem szláv hangok, az orosz polъ, ígyhát a fingrizmus egy indogermán, vagyis orosz hangval vágyná rekkni, hogy a magyar fingár. A fingár hang így egy szláv hang, indogermán, de a magyar is az, de máshogy a fél és a vogul pal hangnak dolga nem van egymással, stak annyi, hogy a fél hang germán volna, hisz stak indogermán és germán p-f váltás van, így volna folyton a magyarnál, de fingárnál jevevényhang. A probléma stak ott van, hogy ez a hang igen izolált hang, a fél hang a germánnál nem igen van, úgy ahogy a szlávnál, de volna logikusan, éshát így a spalten-től ered. Habár izolált volna, de volna rokonságja, ha az indogermán spel stuma a spei-től eredne, vagyis a fi stumától, spitz vagyis, és talán a falni verb is rokonja volna, ha igen, úgy az é-s formát dúrgerni kellene a fal-fál-fü-fu stumákra inkább, de egal. Az indogermán sek vagyis szak stumát a magyar inkább rakja és a skel-től ered a szel és hal is, így inkább rakná a magyar a német halb hangot, hisz a szak stuma ha-há-s és sze-sa formákkal dominánsabb.
Ha az etimológiát átvettük, úgy most a feleség hang ranakered. A feleség hang egy új-ónemmagyar kretény-libcsi halandzsa, ez is egy neoillogizmus, az ősmagyart kidúrongja, kidúrongtaja. A hang egy kretény-libcsi pógári,dúrgerni kell, vagy ara-ra vagy barma-ra, vagyis baromra.

Az itt vanó hangoktól így a maradáj magyar, ősmagyar:
-ara, a ra és re, vagyis indogermán ar stumától.
-barma: erről már volt beszéd a bír lektionjánál, hogy a hang magyar, hisz germán, a bír flektált formája a bar, erre rakód a ma partikel, és így rakód a germán barma hang, anya barma.
- Logikusan volna az is, hogy szer, ha már ara, hisz így a szeret stumája az indogermán ser stuma, ettől a sor is, de már írva volt, hogy a szer hangot dúrgerni kell, a raku-ra, így mondjuk, ha már szer, úgy arma is volna, ar-ma, ar stuma és ma partikel, ez az ősmagyar Mittel, nem a nyelvkakilási eszköz.
Eszköz: fentebb írva volt, hogy a köz hangot dúrgerjük és az eszköz nem egyéb, ahogy egy németizmus és neoillogizmus. Magyarul a Mittel, de nem mittel, hisz az eszköz az arma az ar stumától, ez az ősmagyar hang, a járom, gyarmat egy előbbi formája, ahogy itt már regyó volt róla:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/27/lektion42_a_jaromrol_es_az_igarol_es_az_ekerol

Bírat, arat: a szer-sor hangokat dúrgertk, indogermán ser stuma, így logikusan a szeret hangot is dúrgertük, úgy rakód a bír stumától a bírat, barat avagy arat, vagyis ara-t. A szer-sor hangokat a rakura dúrgertük, to kausatívval rakto, rakat, rakot
Az ara és barma egy opciónális alternatívája volna a hű stumától, ahogy hitves: ennek a hangnak az etimológiája bizonylosza, talán a germán hi volna, indogermán kei stumától, ez is annyi ahogy legni és legszni, ettől vertraut.

Dernya:A hű etimológiája bizonylosza, ahogy írva volt, igenstak germán hi, de ennek alternatívája is volna, a derengár vagy a dernya, ahogy strong,streng hangok is, a treu, true hangok előlagujára, a der stumától:derjed, dermed, dered, dernya, dernyni, derékni, deréku, deréka, derbed, dereng, derngár, derengered.
Hisz, hitel: a hisz etimológiája is bizonylosza, de igen nakrekken volna a német glauben hangnak, vagyis ez rakód a lieb hangtól, úgy logikus volna, hogy a hisz hang a hű hangtól ered, ez volna a germán hi, indogermán kei. A hitel hang egy nyelvkakilási halandzsa, nem is rakem, dúrgerni kell.

Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy most-e az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja a az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, hisz így a legen a le stumától volna:le-gho-se, vagyis legszem.A sz artikel, az indogermán se partikel, ez akciós és siches, igenstak vesz a skandináv nyelveknél, élő.
Fektet: bullshit hang tat-vel, dúrgerni, túl hosszú, s a fek hang a flach hang volna így, de logikusabb volna a le stumától a leg, erre rakód a to, vagy ot vagy at kausatív, s rakód: leget.

Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:

Alkalom: A magyar nyelv nem fingár nyelv, így olyan magyar stuma nem van, hogy al rejmni, az al a túl, nem inett, unten, így az al bullshit hangok német inafolyások, így az alkalom is, a német Gelegenheit-ra. Stak itt van a problém, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a német inafolyás a rossz perspektívát erősítja, nem a raktát, ahogyan a németnek tennije kellene. A németnek rekkentenije kellene: hogyhát persze, az al logikusan a túl, hisz el-ol-al, ahogy e-o-a, de így stak funkcionális analfabétákká válunk, hisz a magyar ezt a hangot haalndzsának hallja, vagyis annak, hogy alkoholizálnak.
A németnek így rekkentenije kell a le hangot is, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a le-lo indogermán stuma, és a legen le-gho, le és gho partike. Egy nakrekkenő hang volna a gót léw hang, de az etimológia bizonylosza, hisz van a leng-lank-lóg-leb-lob és egyéb indogermánok hangok, ez a schlaff, és van a lo stuma, a kettő egy partikeltől az el-le partikeltől. a lo, indogermán stumától ered a lop, germán lopjan, lomb, germán Laub, lom, germán lom, ahogy lomha is, lotyó, ló, lova, lona, lovana...így az mondani az ember, hogy rakta hang volna a loma vagyis lom, de a-val lo-ma.
Így lo-ma: Gelegenheit.
A helynél így inkább raktább volna: legu, lagu, az a itt már volt beszlve, hogy múltidős a dungely rekkint:e-é--o---o---a-á.

A tal már egy új verb volna, ahogy a tel stuma flektált formája is a-val, vagyis ahogy mondjuk vesz és was vagyis war. A dungely rekkint a vesz nem ta-s múltideje vasz volna, de a vasz volna egy külön verb is, ahogy a tal hang.

Helyez: bullshit hang z-vel, dúrgerni, stak tesz, rak s leg, leget van, a helyez egy újónemmagyar halandzsa.
Vagyon: Ilyen hang nem van, stak nyelvkakilási szar. A van, va-ana egy ontológiai hang, ahogy a vesz is, az ontológiai státusz az utolsó, vagyis az ontológiai státusz a rakványoktól rakód. A bírásra nem mondjuk hogy van, ha azt mondjuk például, hogy vesztám van, úgy az indogermán em és va-ana van itt, egy ontológiai rakvány, nem a bírásra megy. Vannak olyan nyelvek, ahol mondjuk egy ontológiai hangtól ered a bírás, ahogy mondjuk az örmény goy, de a görögnél is van az ist-től, de a goy a vesz-től ered, ist hang a magyarnál már nem van, az ist más ahogy a van. Az ist ahogy a latin esse hang és egyebek igenstak annak boljadnak, hogy az i-e hangtól erednek, vagy itt, ide, e, vagyis ez így más ahogy a van vagy vesz, hisz a va-ve rekk, hogy ott, erre az ana partikel, vagy a se partikel.

Oktat: ezt a hangot dúrgerni kell, bullshit hang s az ok nem török hang, ahogy már írva volt, hanem indogermán, az indogermán okász, ucit, unk hangok az ok, rekkésje, hogy szokni és szokás. A hangot nem igen rakem, hisz ez és az rekkésje is volna, ahogy mondjuk, ha szok hanghnt rakjuk, ennek is az etimológiája bizonylosza, hogy neme az indogermán se-seu partikelstumától ered, ahogy a saját, így ez azt rekkné, hogy az ethosz teszja, vagy ha már tat, úgy azt mondja, úgy az ethoszt oktatja, mondjuk ennek vagy annak. A másik az, hogy úgy szokja, ahogy a libcsizmust, vagyis szokni kell, a művit, az idegent. Egal! A hangot tat-val dúrgerni kell, ahogy
Okoz: bullshit hang z-vel, de ahogy már írva volt a z hang itt t hang, to kausatív, germán vagyis, itt germán-német t-z váltás van, így okat volna. De egal! A hang bullshit, az ok hangot dúrgerjük, helyette stuma vagy raku van:
Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.
Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat vahn így: e és o és a.
Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.
Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.
Erejt, örök, árt hangok vannak, nem okoz.

Tan, tanít: ilyen hangok nem vannak, az egész nem egyéb, ahogy a magyar nyelv szétkúrásja, hisz a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, így a tan nem volna fingár hang, hanem egy indogermán és germán. A tan hang, ahogy tanít is, igenstak a tanakod hangtól ered, avagy dunakod, a te-ten stumától már volt beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
A tan hang így a ten stuma a-val flektált formája volna a dungely rekkint:e---o---o---a. Ígyhát a ten, avagy dun stuma múltideje is, nem ta-val, ahogy egy szelenta, külön verb is a ta stumától. A tan hang így sok perspektávtól rakni volna:
1. Tanni, avagy dunyeszt, tenyészt, hisz ona barna(Kind) tened, dunad.
2. Filozófiai system, ez hosszú, így tan.

De nem hinném, hogy ezek a rekkések volnának itt, stak annyi van, hogy szétkúrás, hisz előbb volt a tanakod, dunakad, mondjuk dingen sich hang, és ettől vágták le a tan hangot, vagyis egy új hang így, de az eredeti system át rakja írni.
A tan hang a mai rekkéshént az ősmagyarnál nem volt, hisz nem volt ilyesmi, sőt, ahogy a Nagy, Ármány Theoderich is mondta, ona barnát nem kell libcsizni, stak laissez faire és flow vanjon, hisz haduverfassung volt, az ember egy predator, naturálisan kell erjeszni az intelligenciáját, ezt az ölésen át, hisz a macska is játszik az egérrel, az ölés a flow, nem öl ért(ért nem van), hanem az ölésen át erjesz az intelligencia.
Ranakeredva: a tan, tanít hangokat dúrgerni, mai rekkéshént, az 52. Lektionnál írtaktól majd a tan újra rakód, naturálisan.

Tanú: az etimológiája bizonylosza, de nem török, az is volna, hogy az árja tanú, ez rekkja, hogy Leib, Person, Selbst. A tanú hangot ma nem rakjuk, etimológiája nehéz, hisz libernyák habubsd van, így dúrgerni kell, majd később újrarakódna egy ilyen hang a magyar nyelv systemájától.
Anto: ígyhát a társadalom és a közösség hangokat dúrgertuk, ahogy új-ónemmagyar halandzsák, libcsizmus, liberáliákhént. Erre rakódott a házasság hang, ezt is dúrgertk, hisz újónemmagyar hang, nem ősi, ez is egy libernyák.A fél hangról rekktük, hogy nem fingár hang, hanem indogermán, a magyarnál germán, a fingárnál szláv vagy egyéb, de igenstak mondani van máshogy is, hisz a fél izolált hang. A felesésg hangot dúrgertük, magyar hang az ara és a barma. A szer-sor hangokat dúrgertük, így az ősmagyar hang az eszközre, vagyis nem arra, hisz az a Mittel, és az eszköz egy németizmus, az arma. Ha a szer hangot dúrgertük, úgy a szeret hangot is, így marad a barat és arat hang a lieben-mögenre.A hű hang germánnak boljad, de rakta hang volna a dernya is, a hitel hangot dúrgertük, ahogy libernyák hang, nyelvkakilás. A feksz hangot dúrgertük a legsz-re, a fektet hangot a legetre, az alkoholma hangot a legu-ra, loma-ra, a helyez bullshit hangot is dúrgertük, bullshit z-s hang.Az ok hang rossz beszédjétől dúrgertük a hangot, raku és stuma van, az okoz hangot is dúrgertük, erejt, árt, örök hangok vannak.
Példák:
-Ara arma van, aratár aratja.
-Ara barma van, baru, baratár baratja.
-Vesztán ara, anya barma örök, baru, baratár baratja.
-Ara rakuja az ar stuma.
- Loma van, lagu ott, arát legetni.
- Fa és veszta innent lagu van, ott ara, anya barma örök, tesz...

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így az egsz fingrizmus, és új-ónemmagyar makogás egy bullshit. Enl a Lektionnál egy Fazit rakód, arról, hogy hogyan is kell átírni ősmagyarra az újónemmagyar struktúrát, it itt beszéd, regyó is rakód az új-ónemmagyar hangokról.

A.Tart, tartoz, tartózkod, tartalmaz.

Tart: a tart hangról volt már beszéd, nakta(elég, genug), az etimológiája bizonylosza, hisz van az indogermán ta stuma, ez marad a magyarnál ta, ahogy van a dai teilen, ez germánul ta, ahogy van az indogermán dhar stuma, s ez annyi volna, hogy tart, germán tar, tart hang. A tart hang összes egyéb hangját dúrgerni kell, a struktúrát át kell írni ősmagyarra, illiberális ősmagyarra. Vagy volna az az opció, hogy a tart hangot is dúrgerjük, marad a fog, a fangen hang, és ahogy az előbbi Lektiontól látni van a tar stumát a te-té-to-ta-tá stumáknak rengyük.

Tartoz, vagyis gehören: a z partikel etimológiája, ahogy már írva volt bizonylosza, hogy most ez az sz, se partikel, akciós és siches, avagy gho partikel, ez szlávnál vál z-vé, ahogy a germán to kausatív, magyar is a németnél z-vé vál. Ez az oppció volna stak rakta, hogy a z az valón t hang és németizmus, nem ősmagyar, így dúrgerni kell a z-s hangokat, az összeset.

Az ősmagyar nyelven vagy stak a ja kausatív-presenzet mondjuk, indogermán ja, ahogy tijéd, enyém, a tartoz verb egy salang, nehezen van rakni, a reakcióidő sérül, ahogy németizmus is. Ha már mondani kell, úgy inkább a ra és ra vagy ar stumától mondjuk ezt az Ausdruckot, így volna ősmagyar, logikus, ahogy mondjuk verbek volnának: rejmed(ziemen, gehören), araj, arajel, ahogy mondjuk a ra s re stuma ar-so formájától az ara és arány, úgy ja kausatív-presenzvel és possesívval araj, ahogy arjel is, el partikelvel. Ha mondjuk szétbontjuk a nekem arjel hangot, úgy rakód: ene-k-ana-k, em, vagyis me artikel, hímnem, ar, az indogermán ar stuma, a ja partikel, és az el partikel.

Tart? Mutat? A tart németizmus.

A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis: rekkni nak
rekkni ra
rekkné thé
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.
Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang.
De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

Dunyered, távered, rekkend: Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt máshogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is.
De volna ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől.
Máshol nem tart valahová,hanem rekkend, a rekk-től.
Tartozkod: bullshit hang, túl hosszú, a reakcióod sérül, ahogy mondjuk a z hangról rekkve volt, hogy németizmus, ahogy a tartózkod hang is németizmus.
Veszti, vesz, van: nem jelen van, nem tartózkod.Ezeknek a hangoknak a stumája, és rakuja is az indogermán au-ue stuma, eredő au-ue, az au-s inkább va-vá, az ue az ve-vé, így:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.

A vész hangot ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.

Ahogy a tart, a távered, dunyered, rekkend hangok helyett, úgy a tartózkod hang se magyarizmus, ősi, nem germanizmus, nem indogermanizmus, hanem németizmus, vagyis aufhalten. Magyarul így veszti, vesz, van hangokat mondjuk.

Tartalmaz: túl hosszú, bullshit hang, nem magyar logika, hanem németizmus. Szétszedve is nehezen rakem az egészet: tar az indogermán dhar stuma, ere a to partikel, kausatív, erre a ma partikel, erre az al partikel, és erre a német z hang. Az ilyen maz hangok bullshit hangok, nyelvkkailási hangok, így dúrgerni őket. Egyraksúbb volna ontológiailag mondani az egészet, ahogy mondjuk: innent van, ina-ona-to va-ana, ahogy innent bír, fog.
Ranakeredva: Az új-ónemmagyar struktúra így át van írva ősmagyar struktúrára, így példahént ranakerednek a mondatok:
-Németül: Der Krieg dauert, währt,vagyis anhält így mondjuk ena öreszu távered, dunyered, tenyered, vesz. A tartani hangot dúrgerni, németizmus volna az anhalten-ra, de a magyar nyelv nem német nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, az ősi struktúra a német währt is, ahogy dehnen, oder dauert, de nem az anhalten, aufhalten.
- Ena öreszu táverd, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel.
- Németül: der Dämon hält sich auf. A tartózkodik hang így németizmus, bullshit halandzsa, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így azt mondjuk, hogy az árny veszti, vagy árny van ott, itt, vagy stak árny vesz. Ontológialag regyva a rakta így: vesz, veszti, itt és ott van.
Így: Ena öreszu távered, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel, árny veszti, árny itt van, árny ott van, árny vesz.
- Ena erdanak innent élet vesz, élet van. A tartalmaz egy bullshit nehéz hang, új-ónemmagyar makogás, részint a német beinhalten, újra a halten, ezt a formulát így dúrgerni kell egy ősi indogemrán, ontológia formulára. Habár ha a dhar stumát átírtuk a tar-ra a ta artikeltől, így nem volna rossz, de a tar így se volna ontológiai.
Így: Ena öreszu távered, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel, árny veszti, árny itt van, árny ott van, árny vesz, ana erda innent élet vesz, élet van.
- Halten wofür: a tart egy németizmus, ősmagyarul rekkni, ahogy fentebb is van, vagyis racionális: Scott őrmester raktának rekkja...
Így: Ena öreszu(Krieg, ahogy volt már) távered, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel, árny veszti, árny itt van, árny ott van, árny vesz, ana erda innent élet vesz, élet van,Scott őrmester raktának rekkja...

Onto
A drága hangról: a drága hang az indogermán dhar stumától ered, ettől eredne a így a tart hang is, így a drága hang eredetileg annyi, hogy haltbar, tartós, tartbar volna. Innen már az etimológiája bizonylosza,hiszen van a germán dregh is, dregh s egyéb formákkal, így az is volna, hogy a szláv hang germán, de inkább nem. A drága hang itt már nem rekk mást, stak azt hogy teuer, az ilyen sklavenaufstandisch hangok inkább szlávok. A drága hang ideává vált, azon át, hogy a hang nem stumás. A drága hangot nem kúthúrmcbaszottságtól mondanám szlávnak, hanem attól, hogy nem vagyem kúthúrmcbaszott.
De itt is van opció, hogy az ideát s a drága hangot dúrgerjük, a hangot eredetire rakjuk vissza, így mondjuk a ra és re stuma, a rak-rek-rekk-reg hangoktól. Az első opció volna rekkendő, rekkendbar(bar, bír flektálva, barma), így a tart hang dúrgerve itt is, ahogy mondjuk a reggel, rege,regu, regerda rokonja a latin rigoly, rigidus, így az is volna mondani, hogy regnáló.

Átmenet, rakanta: az előbbi rakandarakást a rekk hangval raktem antonak, így az átmenet, a rakanta itt van, hisz most is majd a rekk hang további rekkésje ranakered, egy újabb perspektívától.

Kérd, kérdez.
Kér: a hangról volt már regyó, racionális beszéd, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, így rokonja a kégy-nek, kedv-nek, kíván-nak, kény-nek, kevés-nek, az indogermán ghé stumától, germán geiran, itt gh-k váláts van, de rokonja a hiány és a száj is. Így a ké stuma ghé stuma, a kér egy agresszív tett, hisz kéj, hiány van, ilynhol az ősmagyar mondja az autochtonnak, hogy kérja a lovat(lo-va), a hiánytól, a kéj-től, kérja, nem fleht, hanem egy agresszív hang, a kérés így fordern, de ez a fordern a kéj-től ered.
Kérd-kérdez: ezek így bullshit hangok, nem is igen rakem, a kérd az olyan ahogy a kezd, a kéz jevevényhangtól, a d látva az volna, hogy az indogermán ed kausatív-presenz, ahogy szakad, ered, a kérdez már a német z-vel van, de ezeket a z-s hangokat dúrgerni kell.
Az egész kérd hang egy bullshit új-ónemmagyar illogizmus, hisz a kér egy agresszív hang, nem fragen, hanem fordern, és attól ered, hogy hiány van, kéj van. A kér hangot mondani nem egyéb, ahogy libernyák bonoboidizmus.
Az ősmagyar hang ide a rekkel hang volna, vagyis latin rogare, a rek-rekk-regg-reg-rak hangoktól.
Van:
-Reggel: latin rigid rokonja.
-Regerdarakó(rex) regut regel: Regierung regét regel. A regály ősmagyar hang, a szablya libernyák, új-ónemmagyar kakilás.
-Rakó rakel. A kéz hang jevevényhang, nem magyar, a d-s forma kései, a kezel se kell, hanem rakel, ena rakó rex is és Hand is, beginnen helyett rakd vagy entered.
-Rakó rekkel, mondjuk, ha Scott őrmester rekkel, karuja rekktává vál(rekktavál), rekk, zeigt, az volna így frage, vagy ahogy ha az iskolának innen rekkelnek a diákok.
Vagyis: reggel regerdarakó rekkel, ő regut regeljen, a továbbit ena rakó rakelja.

Jellemez:A hang egy bullshit hang, egy újabb maz-os hang, totál halandzsa. A jel hang etimológiája bizonylosza, de ez itt a jellemez egy új-ónemmagyar libernyák hang, a magyar racionális, indogermán, germanoid, így az ar vagy ra és re stumától mondja. A ra és re stuma ar-os formájától ered az ara, arány hang, a magyar faj hangot nem igen rakjuk, hogy most az indgoermán pei, germán fi, vagy a falten hangtól eredne, de inkább dúrgerni, és magyarul azt mondani, hogy arta, vagyis ar, ahogy arány, ara, erre a múltidős partikel, a ta. Az arta egy ősmagyar hang.

Magyarul így volna: artjalni, artajalni, artárni, artajalni.

B. Van egy új-ónemagyar Ausdruck, hogy azért imádkozni.

Ihma: az ihma hang etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy ez itt wi volna, wo volna, vagy stak im-es hang. Ha eredetileg itt wi hang volt, úgy az ihma nem egyéb, ahogy wih és ma partikel, ih és ma, vagyis egy substantív így, germán wihma, wohma, ennek az indogermán stumája volna wok, uek, vagyis ih volna a stuma, ez az eredeti substantív. Ha ez az, úgy egy bullshit hang az imádkoz, túl hosszú, bullshit, hisz ott volna rája a stuma is, az ih stuma, a koz formációt így is úgy is dúrgerni kell. Az ihma rokonja volna az ige is, vagyis igét ih, mond, beszél, és anamányni is, mahnen, erinnern, egy pogány hang, nem kretény-libcsi, így ezt stak a pogány teszja, nem a kretény, és így a ihma nem bitten-beten, dolga nem van az ihmának a bitten-beten hangokval.

Ért: volt már róla beszéld, hogy ér hang nem van, stak er és ár stuma, az ér sklavenaufstandi hang. Stak az indogermán er és germán er hang van, ahogy ennek flektált formája az ár, germán hang.
Ért hang nem van, de warum és wofür a magyarnál így nem van, hanem ezek libcsizmusok, tilos az ért, libcsizmus, stak mágia van, nem Wunschdenken, így az mondani, van, hogy mondjuk: ihmát beszél a stontra(csont) a démonnak, de olyan nem hogy ért.
De stak ha az ihma a wihma, wohma hang, stak úgy áll fenn az előbbi, ha nem, nem biztos, hisz volna im stuma is, az em stuma egy formája, ahogy emel, stak az össszeolvadásokról van péda a magyar nyelvnél, bőven.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a magyar nyelv indogermanisztika. A magyar nyelv egy indogermán és germán stumanyelv(Wurzel), de a fingristák a magar nyelvet szét vágyják szedni, hogy a fingrsita kúthúrmcbaszott ideológiájukat makogják. Az első feltevés, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a második, hogy a magyar nyelv egy stumanyelv, ez a módraku, ezzel rekkjük a magyar nyelvet, és a magyar nyelv, Kirgen, is így beszél a magyarnak. Azok a stumák, anakról itt regyó rakód, racionális beszéd, már ennél és annál a Lektionnál itt és ott erintve voltak, de ott a perspektíva más, antós volt, most a perspektíva annál másabb, hisz dubb perpspektívától kell rekkni a hangokat.

Lektion52-A té, to, tá, te, avagy du indogermán partikelstumákról.
Részint volt már beszéd, most elint, a té és tá stumáról: itt az é és á hangok indogermánok, ahogy a vá és vé hangnál is hosszúak, úgy az indogermán é és á partikel ismétlő és dunyeredő, rekkendő, így nem egal, hogy e vagy é, a vagy á, hisz az e vagy a helyet rekk, egy partikel, de már az é ás á ismétlődő és tovább táveredő.
Té stuma:
-Té-el(al): tél.
-Té és ana presenz: té-ana, tén.
-Té-ma: téma, folyó, olvadva.
-Té-se partikel és ta múltidő:tészta(nem szláv, hanem magyar hang).
-Té-r partikel:tér.
-Té-p: lentebb.
-Té-va: tévan, tévasz, tauen, tavasz.
-Tó: etimológia bizonylosza, de a germán tou a hang, dawó, daw,ír doe. Az etimológia bizonylosza, hogy tova, téva vagy déva, de-va, ahogy tova.
- Tova.
A tova hang se fingár, hanem indogermán és germán, az indogermán deue stumától ered, a de partikel és a va-vá, indogermán au-ue,stakhogy ahogy már írtem a stuma itt is összemegy a to stumával, így habár ez nem ettől ered, de a továbbiaknak innen vegyük ezt innen, és volna egy deva is, ennek onto, úgy ahogy van germán ku stuma és van szláv ku stuma.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, indogermán-germán d-t váltással volna a tova hang az indogermán deue, de a magyarnál a to partikel egy szelendő, külön stuma, és az is fontos, hogy mondjuk a hettitánál a távol hang a tauvala, így antorakni nehéz, hogy most de partikel vagy to, de ha to, úgy a tova és a távol nem egy hangok volnának.
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
A dungely rekkint látni van, hogy egy partikel, ahogy a te partikel, úgymond flektálni is volna, ha az e helyett o-t mondunk, úgy a rekkés máshént rakód, ha á-t úgyis máshént, így rakód a té és tá stuma. Most van ugye az indogermán tele stuma, ettől sok magyar, germagyar hang is, de ez a stuma innent flektálna is, vagyis a tel stuma nem stuma, hisz ettől rakódnak tol, tél, tál, tal hangok. Erre a hallásra kell a magyarnak szokatnija magaját, nem a bullshit fingrizmusra, hisz a magyar nyelv egy indogermán és germán stumanyelv.
Ígyhát:
Te partikel; ettől rakód tel, a dungely rekkint, ahogy e-é-o-o-á, innent flektálem, vagyis inkább, ha van a tel stuma, az e helyett o-t mondem, így rakód: tol, de erről később.De így volna to stuma is, erre indogermán au-ue, vagyis va, így tova. Ha á-val, úgy táv, de ennek a rekkésja más, ahogy a tov-nak így, de írtam, hogy a táv hang az indogermán deue stumától is volna.

Tá partikel: A tá partikel így a te partikel á-s formája, így ha tele indogermán stuma van, úgy annak a formája á-val tál.
Tág: az etimológia bizonylosza, igen nakrekkenő a germán dick-re, indogermán tegu-ra(ez így inkább a te stumától, ahogy dung, teng),de az is volna, hogy a teu indogermán stuma egy formája, ahogy duha, toka(nem szláv hang,hanem magyar, germán), vagy magyarul rakva a tá stumától ered indogermán g-vel, de így is igenstak rokonja a dick hangnak.

De digi-dagi, dag, dög: ez a hang már az indogermán dheigh stumától ered, germán hang a digi és a dagi is, ahogy a dög is, de inkább dag volna, Teig vagyis, egy kneten dheigh verbtől. Így a dag vagy dög hang is ettől ered, ettől a verb a dagjan volna, ahogy rakta a dögöny is, nem dögönyöz, bulslhit z-vel! A dögöny hang nem török, hanem a dög-től ered, vagyis a dag-tól, kneten. Hogyan is volna ez török? Sehogy. A török etimológiák bullshitek.
Ide tégely, latin tégula, német Tiegel: az etimológiája bizonylosza, hogy talán a dagi hangtól ered, vagy egy indogermán tég-től, ez brennen, itt olvadni, ha a té stumától.

Tanya, tunya, dunya: a tanya nem szláv, dolga nem van a szláv hangval, hanem a te-ta stumától ered, germán dunja is, ez volna dunya, tanya is.
Tányér: az etimológiája bizonylosza, de nem olasz hang. Ha van tenyér, dunyér, a duny, teny stumától, vagyis dehnen, úgy volna á-val is. A tányér és a tenyér, dunyér hang á-s formája volna, á-val, így mást rekk.
Táltos: A hang nem fingár, nem volna, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az oppció az, hogy a hang a tele stumától ered, ennek flektált formája a dungely rekkint á-val, ahogy mondjuk a görög tált, vagy tlátos hangok is, ezek rekkik, hogy bátor, bíró,dernya(szívós): https://en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Indo-European/tl%CC%A5h%E2%82%82t%C3%B3s Görögül a tol és ma Kühnheit is, vagyis tolma.
A fingár hangnak talán(:D) volna dolga az indogermán hangval, a magyarral, de így nem fingár hang, és egyéb, hanem indogermán volna, és vagy a magyartól areálisan(350-től), vagy egy más indogermán nyelvtől, ezt rekkni kellene még.
Tál: a magyar nyelv nem fingár nyelv, így a hang nem fingár, nem is perzsa, de az etimológia bizonylosza. Volna egyrészt ugye a német Teller, ennek latin formája a tála, ahogy görög tália, stakhogy a tál görög hang, ahogy tália a tá stumától eredne, itt emelkedés, ahogy tá, grünen, a dungely rekkint, ahogy táveredés is. A latin hang egy vágni rekkéstől ered, nem igen rakem, de a tá így tá, hogy tág, dunyered, tenyered, tányered. A tá hang nem stak ez volna így, hanem vágás is, de itt is problémák vannak, hisz van az indogermán dai stuma, ettől a német teilen is, de germánul ta, és ez egy így az indogermán ta stumával, így itt is keveredés van. Ahogy ez a ta stuma keveredik a ta stumával, ana a tap-tép-táp hangoknál is ott van.
Tált, tát.
Táp: az etimológia itt kettős volna, hisz a tá partikel a tágulás, a tália is,erjeszedni, emelni, ahogy a tá partikel a tá, ahogy tépni is.
Záp: a záp hang nem fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ősi hang z-vel így se úgy se van, vagyis a hang német, a táp hang német formája, ahogy Zopf is.
Tám: etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy most a stemmen egy formája, s nélkül, vagy a tá partikeltől ered, ahogy indogermán tám is.

Táj: a hangról már volt beszéd, hogy nem fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de bizonylosza. A táj hang így vagy a tel stuma flektált formája, ahogy örmány tála, ahogy talaj, talama, avagy a Teil hang. A probléma itt az, hogy az indogermán dai stuma germánul ta-vá vál, vagyis az indogermán ta partikelvé, stakhogy a germagyarnál van ta és tá indogermán stuma.

A tele indogermán stuma á-val, a-val és o-val: tál, tol, táltos, taliga, talicska, taligka vagyis, talál.
Tol: a tele stuma flektált formája, vagyis van a te stuma, ez flektál az o partikelra, a dungely rekkint:e-é--o---o---a-á. Az is mondani volna hogy a te stuma ol partikelvel, stak itt a t-ről szakad az e, és ol-val rakód, a perspektíva ez is és az is.
Toll: erről nocheinmal regyó, racionális beszéd rakód később egy Lketionnál a madár hangról, most stak röviden írva itt róla. A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, így az etimológia bizonylosza, dubb etimológia is volna itt, ana oppció volna.
1. A tol hangtól ered, ana partikelvel, ettől geminálód az l, hogy tolna.
2. A steu indogermán stumától ered, vagyis csu, de írva stu, a magyar stu és egyéb stuma. Ettől volna egy kelta hang, a toll, rekkésje hohl is, tolna hangtól ered, van olyan hang, ahol Feder.
3. A toll hang a teilen hangtól ered, indogermán dai, germán toll, Zweig is, és olyan ahogy a toll.
4. A német toll, ez a düh-doh stumától ered, dohol vagyis, ahogy a tollak doholnak, ahogy a dunyha, dohonja, Daune. Hiszen a tév a té stumától volna, de dühebed.
Toler: vagyis tűr, ahogy latin tolerancia is.
Tolvaj
Tulaj:Az u forma az árjánál van, árja tulajati, igenstak o volna itt. A tulaj és a tolvaj egy hangok.
Taliga, talicska: A két hang magyar hang, indogermán a tele-tala vagy tol stumától, a talicska nem szláv hang, nakrekkenőa rányoló hang a görögnél is van.
Toj: az etimológia bizonylosza, sok oppció volna. Az egyik az, hogy olyan hang ahogy a búj hang, vagyis az angol buy, a két hang egy és ugyanaz, a biegen-től ered, buk, bog, ahol a g h-sod, és a ja kausatív-presenz marad, így rakód az angol toy hang is, stak ez a Zeug hangtól, így volna tog. Ha nem úgy volna a fenti tol hangtól is, ahol oppció van kettő is, vagy az l vál j-vé, vagy a magyar veszja a tol hang to stumáját erre rakja a ja kausatív-presenzet. Az oppció az is, hogy a germán dojen drücken hangtól ered, de ez a hang már a steu stumától ered, a csu stumától, t-s formával.
Talál: a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, így a hang nem volna fingár, de a fingár bullsit etimológiájának metódusja falsch, hisz egy németizusra argumentál, ahogy a rájen, ez a német darauf kommt, stakhogy ez az Ausdruck nem ősmagyar, két germán hangtól, ahogy a rá és a jen, jön, stak az ö magyarlosza. Vagyis egy késebbi Ausdruck rekkint etimológizál a fingrista. A hang a tele indogermán stuma volna, és azt mondanám, hogy telni, telelni inkább rakta volna, hisz te partikel l-vel, ez így emelni, ahogy az emelni az em indogermán partikeltől ered. A tal már egy új verb volna, ahogy a tel stuma flektált formája is a-val, vagyis ahogy mondjuk vesz és was vagyis war. A dungely rekkint a vesz nem ta-s múltideje vasz volna, de a vasz volna egy külön verb is, ahogy a tal hang.
Talaj,talp: a talaj hangot nyelvkakilási hangnak mondják, de az alj az magyarul az odaát, így inkább ezt így dúrgerni, és mondjuk azt, hogy a talaj hang az árja talaj hang, a tel-tele indogermán stumától, rokonja a latin tellus és a görög télia, ahogy a német Diele. Itt az hogy e vagy a totál egal, hisz a kettő dunyeredést, tenyeredést rekk, terjedést.
Talama: az ókelta talama igenstak a tala stumától eredne, feld vagyis, attól feled, hogy tala, vagy tálama is rakta volna e-vel.
Tasz, taszajt, taszít :az etimológiája bizonylosza, hisz igen nakrekkenő a hang a stut hang német formájára a stossen-ra, a csu vagy írva stu stumától, magyar. Az is volna, hogy a hang a ta partikeltől ered, ahogy mondjuk a zausen hang is, de ennek is problémás az etimológiája, hogy a teilen, indogermán dai stumától, vagy nem ered.
Tosz: o-val.
Zúz: német eredetű jevevényhang, zúsen, zúzen, zausen.

A te partikel: a te partikel, ahogy ettől a tel, az magyarul dul, hisz a teue indogermán stumától ered, ahogy a tem, nem töm, az ö magyarlosza, de dum az magyarul, ahogy dumb. A másik te stuma, ana a te partikeltől ered, rakványja a ten stuma, ez indogermán-germán hangváltással dun, ahogy a teue stumától a du magyar stuma.
Egy-pár hang a ten-dun stumától:
Dunyér, nem tenyér, a du-dun stumától:duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni.
Ten, teny, dun, duny: a dehnen hang ja kausatív presenzvel.
Tenyered, dunyered.
Teng, dung: indogermán teng stuma.
Tengely, dungely: germán dungsel is, de stak a teng, dungra is rakódna a germán l, az el partikel, erre a ja kausatív-presenz és possesív.
Tenszni, dunszni: a ten, dun stumára rakód a se partikel, akciós és siches.
Tenszta: dunszta: a dunsz ige, a dun stumától, nem ten, teng, se partikelvel és ta múltidővel.
Tengó, tenkó: Dungó, Dunkó: a du-dun stumától, nem teng.
Tenger: dunger: a teng-dung-ra rakód az er germán partikel.
Tempus, templom, dumplem.
A tap germán stuma, ahogy így magyar stuma is, etimológiája bizonylosza, de ettől a germán tap stumától ered a magyar tapad, tapat, tapos, tapickol, taps, taper, tapasztel, tapaszt hangok, z-s vagy c-s formája már német hangoknak boljadnak, ahogy a cimpa, cibál, cipel, cef-caf, cip.
Hogy dolga volna-e a germán így magyar tap hangnak a latin tapéta hangval?
Tép:
Az etimológia bizonylosza, van a germán tap stuma, ettől a tap, tapint, tapad, tapat, tappanto, Tappe, taps, tapos, és a c-s formáktól a német cáfol, cefre, cafat, cimpa, cibál, és cipel, a cibál a cipel,ahog egy hullát cipelnek, húznak vagyis. Az etimológia attól bizonylosza, hogy van ettől egy germán teap, tép, ahogy a steu stumától volna stép, vagyis csép, steap, ahol az eu vál é-vé. Bizonylosza, hisz az indogermán té dé-vé válna germánul, de nem totál, hisz a werneri regályoktól látni van, hogy vannak t-s hangok is, ahogy a germagyarnál is.

A te indogermán stuma r-vel a ter: ter magyar partikel, ettől az indogermán ter is, nem fingár hang. A ter artikeltől ered a lantin trans is, át, hisz ter, te-r, ettől az árja tárjati verb is. A ter stuma is rakni van a dungely rekkint e-é-o-o-a-á máshogy: ter, tér, tor, tar, tár. Indogermánul, ahogy az árja tárjati is, a hangoknak más s más a rekkésjük. Stakhát itt is probléma van, hisz a tar magyar hang, nem tör, hisz a tör magyarlosza, ö-vel van, az indogermán dar, vagyis indogermán-germán d-t váltás van, ahogy mondjuk a tart hangnál is, indogermán dar stumától. Ahogy már volt róla beszéd, a germagyar dúr, dúrong, ahogy dringen hangok egy indogermán ter stumától erednek, ez így ugyanaz a hang, ahogy a fenti ter stuma is.

Anto: A magyar nyelv így indogermán és germán nyelv, nem fingár, és a magyar nyelv egy indogermán stumanyelv, így a magyar nyelvet nem kell szétszedni. A fenti Lektionnál rekkva voltak a partikelek, ahogy te-té-to-ta-tá, rendrakuval. Az egy falsch rakandás, hogy volna mondjuk egy indogermán tele stuma és ez volna dernya. Nem, nem van, hisz a tele stuma is mondjuk egy partikeltől ered, ez a te stuma. Nem hinném, hogy stak úgy volna egy t partikel, nem, a t hangra folyton rakód egy hang, ez mondjuk az e vagy á vagy o, de ha rakjuk az indogermán tel stumától, úgy azt raknunk kell, hogy ez innent a dungely rekkint (e-é--o---o---a-á) flektálna, vagy ha mondem, hogy tele stuma, úgy automatikusan innent a dungely rekkint is flektálnám, mondjuk télre,ahogy tolra vagy tálra, ahogy találra, vagy van tap stuma, ez é-vel tép, ahogy á-val táp.
Így mondani volna, hogy az indogermán így, ahogy a magyar olyan ahogy a kínai, vagyis módosít a rekkésen, hogy magas vagy dohopa a hang.
A problematika ott van, hogy a te-té-to-ta-tá partikeleknél nem van germán hangtolódás, de egyéb hangoknál már igen, ahogy mondjuk a tar stumánál, nem tör, az ö magyarlosza, hiszen az indogermán ter-től ered a dúr és az indogermán der-től a tar, vagy tör hang. Stakhogy a magyar nyelv egy önálló nyelv, és később az is volna, hogy a magyar a germán hangtolódásos hangot nem tolófáshént rakja, hanem ezzel egy új nyelv erjeszed, így a további evolúciának innen nem volna falsch a ta stumától rakni. Ahogy az indogermán-germán hangaltolódás a probléma a tenni hangnál is, hisz nem van mondani, hogy a tenni a te partikeltől ered, hanem az indogermán de-dei partikeltől, vagyis tun. A te partikel nem germán hangaltolódásos, de a tenni már igen, ahogy duma volna a fentinél a téma, a théma, tema volna a tenni hangtól, a görög hang.

A probléma a teju hangnál is ott van, vagyis a tej hangnál, és ez nem perzsa hang, hanem germán, vagyis magyar, hisz d-t váltás az germán, a germán teju-tól ered a tej hang, indogermán dei, säugen verb-től, ettől a tejena is, ana partikelvel, nem tehén. Itt nem van az mondani, hogy a toj-táj e-s formája a tej volna. Ilyen problémás hang a táska is, hisz etimológiailag azt mondják, hogy a tenni hangtól ered, görög-latin, de van a germán taskón verb is, ettől Taska is, vagyis a tá-ta stumától, cipelni, cibálni németül mondva. De a germán taskon verb etimolóiája is bizonylosza, hogy ez a germán ta stuma, ahogy tap-tép, vagy az indogermán dai stuma, teilen.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így olyan hangok, ahogy mondjuk fan, far, fasz, vagy pina és puna nem volnának fingárok, attól se, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár-magyar. Ezek a hangok nem oly fontosak, hisz nem volt az ősmagyarnál libernyák párválasztás, kevert volt a system, ena rendraku, vagyis egyrészt rengytaja ena(apa), ahogy volt róbás is és ősmagyar Lebensborn projekt az ősmagyar úgymond druidáktól. A magyar nyelv egy stumanyelv és a nyelvnek van egy struktúrája, vagyis egy hang úgy rokonja a másiknak, ha egyrekkésű stumától ered, így synonim. A synonimitás azt rekkja, hogy a két szelendő stuma úgy ahogy ugyanazt rekkja, stak máshogy(víg, vídám, ger-ak-bor-sti stumák), ha nem, úgy nem synonímák, hanem más és más perspektívától erednek, erre rakta példa a vág hangtól a vágina, ez antós, más ahogy mondjuk a puna.Igenstak az van, hogy egy perspektíva prevaliert, így a hangok ettől a perspektívától erednek, így mondani van, hogy ezek a hangok magyarok, hisz synonimák, rakta példa erre mondjuk a stámpa, buta és egyéb hangok is, ezek is volnának így synonimák.De van, hogy jevevényhangok így rejmednek a systémának, erre példa a jevevényhang suna, ez nem magyar, de azt rekkja, ahogy mondjuk puna vagy pina, ahogy a jevevényhang péra hang is.

Lektion51-Reakció egy nyestcikkre a genitáliákról.
A nyest cikk:https://www.nyest.hu/hirek/hogyan-kerultek-a-labunk-koze

Fan-far: A két hang etimológiája bizonylosza, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár-magyar. A magyar nyelv egy stumanyelv, egy indogermán, de germán stumanyelv, és van egy struktúrája. A fingár etimológia bullshit is, hisz méár egy új-ónemmagyartól rekk, interpretál, egy olyan hangtól, ana nem stumásan beszél, hanem attól függlosza, ez a hang a farol, ennek rokonítják a szamojéd purdát, zurückot. Ez a metodus falsch, totál falsch, hisz a farol igétől rekk, de ha stumásan beszélünk, úgy a farol hang mást rekkne, de van egy magyar nyelv, ez a magyar nyelv indogermán és gemrán nyelv, így van hogy ilyen hangok egy bőed, schwellen hangtól erednek. A far és fan hangnál volna a stuma a fa, de ez nem a fa hang, hisz a fa hang az indogermán pei stumától ered, ettől a fű is, nem az indogermán peu stumától. A peu stumától ered a germán, a magyar fochen, vagyis fakad hang, igenstak az indogermán beu, vagyis bő-bö-bu stuma egy indogermán p-s formája.
A peu vagyis fa stuma r-s formája a germánnál látni nem van, stak mondjuk a litván paure, de vannija kell, hisz a magyarnál van, és ha van, úgy a germánnál is, hisz stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár-magyar.
Fan: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak germán-indogermán p-f váláts van, és az n-nek folyton egynek kell vannija, és ez az ena-ona-ana indogermán, vagyis magyar partikel, így az van mondani, hogy a fan az fa-na, ahogy pu-na, pi-na, su-na.
Fasz: az etimológia bizonylosza, de nem attól, hogy a magyar nyelv fingár nyelv volna. Két oppció van itt, az egyik, hogy egy indogermán peis stumától ered,ahogy latin pinsó, és talán ettől a pénisz hang is, és ettől a germán fasel, fase. A másik opption, hogy a fa-tól ered, indogermán pei stuma:fasz faggyú...De inkább a pina faggyús. A problém így az, hogy máris három indogermán stuma volna itt, ahonnan a magyar fa stuma eredne, vagyis faggyú-fa az indogermán pei-től, fasz az indogermán peis-től, és a far-fan-fakad az indogermán peu-tól, de a rokonásgja a pei-peis-peu-nak igenstak opptionális volna. A fasz etimológiája opptionlis volna egy germán fausian-tól is. De a problém az, hogy így a pina-puna-suna-bula perspektívája nem egyedi, így inkább maradjunk annál, hogy a fasz egy izolált hang az indogermán peis stumától, germán fase, fasel.
Puna: a puna hangnak dolga nem van a pina hangval,és a puncinak dolga nem a punktieren hangval, hisz a ca az a puna kicsinyítője. A puna hang a bő-bö stuma, indogermán beu stuma pu formájától ered, ettől a hangok pu-val: puffad, puttony,pumpál, pempő. A pempő és a pumpa hangok, ahogy a pampog is a bö stuma bimbó formájától erednek, de így inkább mondjuk azt, hogy a germán, vagyis magyar pu stumától. A puna így nem egyéb, ahogy a pu stuma ana partikelvel, ahogy ró-na, így a puna puffad, vagyis:

- PUna PUffad, PEmpőt(faggyú is) PUmpál, PAmpog.

Onto: A puna rokonja így a poca, puca, pucak is, germán poke, pucca, a bö-bő stumától pu-s forma, ahogy a puna helyett mondani volna, hogy pudding is.

Ahogy: puna puszted. A német pusten hang a bö-bő stuma pu-s formájától ered, sz partikelvel és to partikelvel, így rakód egy st kausatívum. A puszta hangot így totál dúrgerni kell, hogy az ősmagyar pusten, puszt hangnak rakódjon a helyje. A pusz hang a bősz hang bö-s formája.

Az angol pussyról: az etimológiája bizonylosza, volna, hogy a bő stuma pus formájától ered, de az is volna, hogy a puszitől, hisz a puszi hang is egy germán hang, talán ősmagyar, ahogy bussen-pussen, ez egy hangmívelő hangtól ered, de összeolvadás igenis opptionális, ahogy a bő stuma pu stumája egyvé vál egy hangmívelő hangval, ahogy puszi. Az így igenstak volna, hogy a pussen verb és pus verb a bő-től így egyvé vál.De ez nem igen opption, hisz ez a magyar perspektíva volna, az angolnyákoktól totál nem, ezeknél vagy punktieren vagy pressen volna, így a pussy e rakandásja, interpretációja stak magyar volna, és igenis regelta volna magyarul így rakni, stak magyarul.

Pina: a pina hang egy jevevényhang, indogermán pei stumától ered, dolga nem van a puna hangval, rokonja a péra és a pijóca is. A pei stumától ered a magyar fa-fű és a faggyú, germán faitja, gót geminálódással ggy. De a probléma itt van, hisza pi stuma magyar formája fa-fű, ez anaval fana.
Ígyhát:
Pina: árja píná.
Pijóca: árja pajáté(nem szláv).
Péra: árja péru.
A pina rokonja így a Pinie is. De a péra hangnál is problém van, hisz a pé stuma magyar formája fa, r-vel volna far, de a far volna a fakad rokonja is.

Ígyhát: pinafaggyú.

Onto: a pija hang etimológiája bizonylosza, hogy most rokonja a pijócának, a pinának és a pérának, így a pei stumától eredne, ettől árja payas,árja pitus, ez Trank, vagy egy indogermán poi, trinken, stumától. Azt mondem, hogy ha már jevevényhang, úgy annak is kelljen system, hisz mondjuk ott van a cimpa és cibál hangok, ezek német hangok a tap stumától, germán és magyar, de van systemája,ahogy:cip-cibál-cipel-cáf-cef-cimpa. A cimpa németül pénisz is: cimpát cibál.

Suna: A suna hang egy jevevényhang, de igenstak rejmed a punanak és a pinanak,ez is egy schwellen stumától ered, így synonymája a punának és a sunának, úgy hogy ana partikelvel is van. A suna hang az indogermán keu stumától ered, zátemi forma su, ettől az árja suna hang, stakhogy ez a hang volna vágina is, hogy rekkja, ahogy lett sáva, latin cavus. A suna rokonja volna a Hunn hang, egy etimológia a hunnról, a német Hünne, ahogy a bizonylosza etimológiájú hős, germán hyse, de a hőst hangot dúrgerni, erről írva volt egy előbbi Lektionnál. A suna egy jevevényhang, olyan nem van, hogy mondjuk a susog vagy egyéb hangnak rokonítjuk, ha látva volt előbb, hogy a puna és a pina hangok hogyan is vannak, így a suna hangnak synonymája kell vannija ezeknek.

Bulla, bula: A hangot cigányak makogják, de nem cigány hang, hanem igenstak magyar hang volna, hisz van germánnál is, és görögnél is, és egyéb nyelveknél. A bula, ahogy puna, rokonja a latin bullának ahogy a bölnának, bölény(bulna), bubor, böbör, ahogy a buja hangnak is, ez is magyar hang, nem szláv, a bö-bő-bu magyar stumától ered, rokonja mai német Beule is, ahogy ennek is volna pu-s formája is, pula, pulla. Perspektivikusan volna, hogy a bula pénisz is, de nézve az egyéb hangokat, úgy stak egy pespektíva van, hogy puna-pina-suna.
A bula-bulla hangok nem cigányok, hanem indogermánok, így magyarok, a magyar systemának rejmed, így magyar, hisz bö-bu-bő stuma van a magyarnak, és a magyar nyelv totál indogermán nyelv.
Egyéb namák volnának a fenti rakandástól és perspektívától: puta, puszna, pulák, bulák.
Onto:

Geci: A geci hangnak dolga nem van a Gergely namával, hanem egy német jevevényhang, a zäh-től Ge-vel, így rakód a Gezähe, de ez a Gezähe nem a másik Gezähe egy arma rekkéjéstől, a gezouwe.

Anto:A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, fingár hangok nem vannak, a fentieknél a magyar nyelv struktúrája rakva volt, ahogy írva volt, hogy a nyelvnek egy struktúrája van, és a hangokat ezekn a struktúrán innen kell rekni.

Ígyhát raktányosan mondjuk:

Buja bula bölnává(bölény) böl(buja magyar hang, ja-val, magyar ja-val, kausatív-prensenz és possesív).

Vagy: böja böla bölnává böl.

Böja böla bölnává böl.

Puna puffad, pempőt pumpál, pampog.

Fan faggyút fakaszt, far fakad( egal, hogy a két fa stuma szelendő volna).

Jevevénnyekkel: Pina-péra pijócahént pijásan cimpát cibál...( ez mondat totál nem magyar, egy magyar hang se van itt, árja-német, de a magyar germán nyelv).