Ento: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar mekegés nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a lektionnál p-vel enteredő hangokat veszünk át, egyrészüket, attól is, hogy az előbbi lektionoknál már regytünk  p-vel enteredő hangokról, azoknak a fazitját is leírjuk. Az úgymond p-vel enteredő magyar hangok nem magyarok, bögarészt attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy p-vel enteredő hang nem is volna a magyarnál(kivétel egy pár hangmímelő hang), stak úgy ha b-p váltás van, az egy germán hangváltás, de ahol indogermán p van, ott a hang nem magyar. A magyarnak mekegett vagy mondott p-vel enteredő hangok 80 százalékja nem magyar, ennek a bögarészje szláv, indogermán p-vel, úgy ezeket a hangokat dúrgerni kell, lagujukra más hangokat rakni.

Lektion96-A p-vel enteredő hangok, ahogy alternatívák rájuk.

Hangok A.

Pajzs, por, pára, péra, puna, pempő, pép, pampog, pumpa, piac, pijóca, pál, pálinka, parancs, pocak, panasz, parancs,puttony,pudding,pohár, perem, póráz,pecsét, pénz, pánt, pásztor, pokol,parázna, permet, pillér, pillanat, páncél,patak,párna,pipa.

Vért, szilda,málma, dohoma, dohonszta,(bölna,bödény, bölma), maroketa, böhöly,böhöjma, böhöjmat, boroma, erjeda, ernyó, örögály,örkény,szigály, stámpály, boljogo, pukul, fűlinka, pucuk, bölga, böka, károgály, kárda, fürma, fermet, erjeszály,rengyó,bölögna.

Pajzs( vért, szilda):ez a hang dúrgertvé kellett váljon, úgy nakta ide stak a germán vért a wehrentől vagy  szilda, a Schild a szel-szil-től.

Indogermán sper, per stumától.

Por( magyarul dohoma, málma): szláv eredetű hang indogermán sper-per stumától, vagyis se nem fingár, se nem magyar hang, hanem szláv, de magyarosabb ide a düh-doh stumától a dohoma vagy a mál stumától a málma.

Pára(dohonszta): szláv eredetű hang, az indogermán sper-per stumától, de ide a magyar hang a dohonszta, az indogermán düh-doh stumától.

Permet(fürmet, fermet, erjeszály): a hang jevevényhang, bizonylosza, hogy görög-e vagy szláv, de indogermán sper-per stumától ered ma-val. Magyarra átírva fürmet vagy fermet volna, attól, hogy  az indogermán sper-per stuma magyarul für és fer. Ámbár de viszont a fermet és fürmet hangok laguján is volna más alternatíva, ahogy az indogermán er stumától ered az erjeszel hang vagyis rieseln, úgy a hang volna erjeszály.

Pina: árja eredetű jevevényhang(ahogy egy előbbi lektionnál olvasni volt), de struktúrálisan a magyar nyelv részje, az indogermán pei stumától ered, rokonja a magyar fa, fű, faggyú, úgy magyarra átírva fűna vagy fana volna.

Péra: árja jevevényhang, újrastak az indogermán pei stumától, de struktúrálisan részje a magyar nyelvnek, ahogy pina és puna és bula.

Puna: az indogermán bö-bő-bu stumától ered, annak p-s formájától, úgy magyar eredetű hang, germános, germán b-p váltás van itt, ahogy  pumpánál is vagy a pempőnél.

Pempő, pép, pampog, pumpa: magyar vagyis germán eredetű hangok, ezek is az indogermán bő-bö-bu stuma p-s formájától erednek.

Piac(maroketa): ezt az olasz hangot dúrgertük  az ősmagyar maroketára.

Pijóca(böhöly, bölöjma, bölöjmet): erről a hangról volt már beszéd, ésha ez a hang is az indogermán pei stumától ered, úgy ennek a hangnak a rekkésje a Schwellender, attól, hogy az árja pájáté verb és a piti substantív ennyit tesz, úgy rokonja a pinának, pérának, fűnek és a fának. Stakhogy ez a hang is p-vel entered, úgy dúrgerni kellene, az alternatíva volna, hogyha ez schwellend-et rekk a bö-bő stuma, mondjuk a böla h-s formája a böhöly, de ez a hang rekkja, hogy Hügel is, vagy ugyanstak a bö stumától bölöjma, bölöjmat.

Patak(ernyó, erjeda): a patak szláv eredetű hang ahogy p-vel entered, úgy ezt a hangot a magyar nyelvtől dúrgerni kell, ahogy már előbbi lektionoknál dúrgertük is.  Az ősmagyar hang ide az indogermán er-ár stumától erjeda, ahogy erjed, germán rída, vagy ernyó az ern-től, jó-val vagyis a német Rinne.

Perem(boroma): ez egy magyar hang volna, stak kurka, korcs, p-s formája egy b-s hangnak, az indogermán, magyar és germán bor stumától, úgy azt mondjuk, hogy boroma.

Póráz(örögály, örkény): ez egy szláv hang, ahogy p-vel entered, úgy dúrgerjük. Ezt a szláv hangot átírtuk magyarra, attól, hogy ez a hang az indogermán uer vagyis magyar ör stumától erd, úgy iderakódott az örögály és örkény(árkány?).

Pecsét(szigály, stámpály, bolyogo) vagyis Petschaft: a hang szláv eredetű, de a német nyelvre is átment, úgy bizonylosza, hogy a némettől vagy a szlávtól ered-e. A pecsét egy szláv hang, ahogy p-vel entered, a magyar nyelvtől nem rakjuk ki, de sokkol inkább  a német hangokat, anak a  ősmagyarok volnának, ahogy szigály, a Siegel, szak-szig-szagg stumától, ahogy stámpály a steu stumától,a  német Stempel, vagy a boljogo a bélyeg hang valós formája.

Pénz: indogermán spen stumától ered, ahogy a magyar fon és fűz, talán a fizet hang is(de ezt dúrgertük). A pénz latin eredetű hang, a pant-tól ered, ettől ered a német Pfand is. Azt raktuk ki ennél a hangnál, hogy szláv, habár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és a latin hang a germánnál is ott van, attól, hogy az ősmagyar Kriegsverfasssungnak nem volt a pénz a részje, ahogy sklavisch hang, úgy ezt a hangot dúrgerni kell, szláv is, p-vel s entered és nem a Kriegsverfassung részje, már más ökomókiát rekk, nem az ősmagyart.

Pánt: az etimológia bizonylosza, két etimológia is volna ide, az egyik, hogy a német Band hang p-s formája, a másik az, hogy az indogermán spend-spen stumától ered, ahogy a pénz is, a Pfand, vagyis a latin pant volna ez a hang. A Band és pantu(litvánul) rekkja azt, hogy Fessel, Band, ígyhát bizonylosza az etimológiája, de én inkább  a pantut vélném a hangnak, attól is, hogyha germán volna, úgy volna magyar is, de a hang p-ve van, úgy inkább a latin pant és a litván pantu ez a hang, úgy dúrgerni van.

Pál, pálinka(fűl, fűlinka): erről a két hangról volt már beszéd a brennen-es lektionnál, hogy indogermán és szláv eredetű hang, ahogy ez a hang ottt van  fingár nyelveknél is, ott szlávok, a magyar forma talán fűl volna, ez már germán hang. Vagyis a pál magyar formája fűl, a pál hangot úgy dúrgerni kell, a pálinkát átírni fűlinkára.

Pokol(pukul?): ahogy már írtuk, úgy az etimológia bizonylosza, ha kretény hang, úgy jevevényhang volna, így két szláv etimológia is volna, stakhogy a posztkretény időnél nem rakem ezt a hangot, úgy nekem a pokol a pukul a bagman, a bö stuma p-s formájától, ahogy a pucuk, a pocak.

Pocak(pucuk, böka, bölga): erről a hangról is volt már beszéd, hogy a bő-bö-bu stuma p-s formájától ered, ahogy a pukul, úgy a puka hang vál itt puca-vá vagy poca-va, vagyis a k c-vé, de előbb vált a b p-vé. Én a pocak hangot inkább u-val mondanám, pucuk-nak, stak a probléma, hogy ez is p-vel entered, habár germán és a pempő hangot is engedtük ittmaradni, de stak dúrgerném az előbbi lektionnál átvett bölga-ra és böka-ra.

Puttony, pudding: a bö-bő-bu stuma ps formájától ered, vagyis magyar hangok volnának, attól, hogy germánok. A puttony más formája a Butte, a pudding-nak puddog vagyis schwellend. A pudding hang így magyar is volna, nem stak angol, sőt ősmagyarnak is mondanám.

Parancs(rengyó): szláv eredetű hang, ezt a hangot dúrgetük az indogermán és magyar ar-ra-re stumától eredő rengyóra, a reden nazális formájától, a rend-től.

Panasz(károgály, kárda): a panasz egy rút szláv hang, p-vel entered, úgy ezt a hangot dúrgertük az indogermán ger stuma germán és magyar kár-os formájától károgályra és kárdára.

Pásztor: ez a hang nem szláv eredetű hang, ahogy már volt róla beszéd, hanem latin, a latin pástor, ez sok nyelvre átment, a germánra és a szlávra is. A pásztor hang egy indogermán pá stumától ered, rekkésje füttern, ettől ered a páter hang is. Habár latin erdetű hang, mondjuk szlávnak, attól, hogy ronda p-vel van, úgy dúrgernénk, ha latin volna, stakhogy latin is, úgy egy Wanderwort. 

Pillanat(rebben, rebbenés): erről a hangról is beszéltünk már, igenstak jevevényhang, az indogermán pel stumától ered, ahogy a pillangó, ez volna folyangó vagy félangó, úgy a pillant és a pillanat és a pillangó hangokat dúrgertük, átírtuk a struktúrát is, attól, hogy pillant vált boljok-vá, ahogy rebben-vé, az indogermán r stumától, ettől az erebh, a pillangó folyongó vagy félangó-vá a foly-tól vagy a félé-től, az indogermán pel stuma magyaros formájaitól.

Pohár: germán eredetű hang, a Becher p-s formájától, talán bajoros, de egy latin bacarium hangtól ered. Bizonylosza, hogy a hang magyar-e vagy se, attól, hogy germánra is átment, ahogy látni van, a latin hang, ahogy a magyar nyelv germán nyelv. A probléma stak annyi, hogy ez is ronda p-vel entered.

Parázna: az etimológia, ahogy már beszéltünk róla, bizonylosza, szláv prazan-nak mondják, ana kifogyott volna. Stakhogy ez a hang nem rejmed a magyar struktúrának, úgy volna, hogy ez a hang az indogermán peresna, ana azt rekkja, hogy Schuld. A parázna egy felesleges hang, az etimológia bizonylosza, struktúrálisan az indogermán peresna rejmedne ide, de inkább dúrgerni kellene.

Pillér: latin eredetű jevevényhang. Ez a vándorhang sok nyelvnél ott van, ahogy a német Pfeiler rekkja ezt. A pillér hang a latin pile-től erede, ez a fog-tól, indogermán pag-pák-tól, vagyis olyat rekk, hogy ana fog, de inkább dúrgerni kellene ezt a ronda p-vel enteredő hangot.

Páncél: latin eredetű, de a németán át, jevevényhang,a latin pontextől, indogermán pank-pang stumától.

Párna(bölögna): erről a hangról is beszéltünk már és kirakktuk, hogy két etimológia is volna rája, az egyik szláv, vagyis szlávnak mekegik a fingristák az indogermán per stumától, ettől volna az árja párna a magyar párna, ahol a párna Fiedert rekk. A másik opció volna, hogy a bö stumától ered, vagyis a bölög-től, ettől ered a német Polster is. A párna így p-s formája volna(ahogy Polster) az árja bárhana-nak, stakhogy így árja eredetű hang volna, ahogy a bársony(de erről már írtunk), attól, hogy az l r-vé vál. Ha ettől az árja hangtól a párna hangot visszaírjuk, úgy bölögna-t rakunk ki, vagyis: párna-bárhana-bölhana-bölögna, ez a hang a germán bolgin, rekkésje geschwollen, úgy a párna hangot átrírtuk bölögmára.

Pipa: ez a hang, kivétel a Pfeife, a németnél is hangtolódás nélküli, ahogy ezt rekkja a két német hang a piepen és piepsen. A pipa így a német piepen verbtől ered, de latin eredetű hang, ahogy a német Pfeife is, a latin pípa. Ez a hangmímelő p-s hang akceptálni van, attól, hogy a németnél is p-s, de nem ismerni, hogy eredeti germán hang vagy sem.

Szláv hangok indgermán pel stumáktól: palacsinta, palack, poloska, polc, pálca, penész, pelenka, pelyva,palást.

Egyéb szláv hangok: parázs, pernye,parlag.

Hangok:hőmály,mohatra, bolonka, olma,szakajtra,szakajna, szakajta,izzja, izzma, sülma, fereg, fernya,indály,imboly, örjögály,ferengály, göngyály,stukkó, félka, félyva, hántvány.

A fenti hangok szláv hangok, ezeknek együttesje, hogy ez vagy az a hang egy indogermán pel stumától ered, ahogy az is, hogy ezek a stumák a magyarnál nem ármányok, nem nagyok, hanem stak izoláltan áll itt egy vagy a másik magyar, vagyis germán hang egy pel stumától, ahogy fekszik(legszik), fél, fehér,fátyol, fágyni. Ezeket a ronda p-vel enteredő szláv hangokat dúrgerjük ősmagyarra alternatívákra, stakhogy ezeket az ősmagyar alternatívákat, habár előbb probáljuk ezt vagy azt átírni az arányoló magyar formára is, nem az izolált hangoktól rakjuk ki. 

Penész(hőmály, mohatra, olma, bolonka): a penész hang szlávnak boljad, stak nem regályos. Ez a hang az indogermán pel stumától eredne, ettől a német fahl és ettől igenstak a magyar fehér hang és a penész a szláv plésn  volna, úgyhát ez a hang fehéret rekk. Ezt a penész hangot kell így átírnunk magyarra, ennél az átírásnál van két fehéres opció, egy nedves és egy olvadó. Németül  penész Schimmel, ana hang az indogermán kei és skái stumáktól ered, ettől a hő és a dúrgerta szín és a hold hang is, úgyhát a Schimmel magyarul hőmály volna, attól, hogy a hő bolo, fehér, a penész fahl. A nedves perspektíva a moha germán eredetű hangtól eredne, ahogy mohatra. Az olvadó perspektíva vagyis róadó, rohadó perspektíva az ol indogermán stumától eredne, ahogy olvad, old, ez a hang a germán olma volna. Stakhogy ha a penész stumája pel és fahl-t rekk, úgy inkább egy fehér hangra kellene dúrgerni. A fehér hang lagujára írtuk a magyar és germán bol stumától a bolo-t vagy bala-t, de inkább bolo-t, ezt tovább rakjuk nk-val, úgy kirakódik bolonk, ettől a bolonkni verb vagyis a német blinken, ettől a germán blankon, ez magyarul bolonkna volna, és ez a hang is rekk Schimmel-t, úgy a penész hangot dúrgertük bolonkana-ra, a maradáj három hangot máshol is leraknánk.

Pelenka(índály, ímboly, örjögály, ferengály, göngyály): ezt hangot dúrgerni kell, attól, hogy egy p-vel enteredő szláv hang,szláv pelenától. Ez a hang is egy indogermán pel stumától ered, ahogy a vélt penész is,rekkésje örjelés, hajtás. Ettől a stumától kevés magyar hang van, stak annyi, ahogy a fágyni verb a falten-től avagy a fátyol a Falte-től, de ezek izolált hangok, a fágyni verb ma már nem is van. Ha már rakjuk, hogyan is rekk a pelenka hang vagy a Windel, hogy ez a hang az anat az ember fágy vagy indel(windeln), úgy alternatíva volna, a pelenka hangot átírni egy hajtásos hangra. A kicsi stuma, az indogermán pel-től nem játszik itt, attól, hogy kevés a magyar hang ettől, mondani volna, hogy stak maradájok, úgy mondjuk a Windel stumárja, az íjre, az indogermán uei-től írnám át a pelenka hangot, úgy hogy így a Windel magyarul índely volna, ahogy ín és ínog és índa, úgy índely a Windel, továbbá az indogermán uei-től ered a magyar imboly hang is(rokonja a Weib), úgy nyugodtan volna mondani, hogy a Windel az imboly, a hajlástól, ingástól. Mondani volna továbbá az indogermán uei stuma uer-es vagyis magyar és germán ör-es formájától az örjögel verbtől az örjögály, de ezt annyira nem bírem. Ott volna még a hang, hogy ferengály az indogermán per-sper stumától, attól, hogy a Windel fereng, forong, úgy ha itt vagyunk úgy a gheu stumától a göngy-től, hogy göngyöly, attól, hogy a Windel-t göngyöljük.

Úgyhát az alternatívák a pelenka hangra:

-Índály(Windel)

-Ímboly.

-Örjögály.

-Ferengály.

-Göngyöly.

Indogermán pel stumától, a magyar fél-től, polc, pálca és a pelyva a Spelt(szakajta, szakajna, szakajtra, hántvány).

A fenti három szláv hang újra stak egy indogermán pel stumától ered, ahogy a penész egy pel-től és egy másiktől a pelenka, de ennek az indogermán pel stumának a rekkésje, hogy spalten és ez a német hang is ettől ered, stakhogy a magyarnál se verb se más substantív nem van ettől a stumától, stak egy izolált substantív, ez a fél, a halb hang. A polc és a pálca egy és ugyanaz a hangok, magyarul volna félka, attól, hogy a polc és a pálca gespalten van, a pelyva az félyva, ez volna a német Spelt. A három hangra az alternatívát egy spalten-es vagy szak stumától és verbtől raknám ki magyarul. Elébb itt van  szak stuma, ezt továbbrakjuk ja-val, úgy kirakód szakaj, úgy a poc laguján rendes volna a szakajta hang vagyis a német Scheit,a pálca laguján szakajna volna, vagyis a német Schien, a pelyva laguján szakadra, úgyhát:

- szakajta: Scheit, polc.

-szakajna: Schien, pálca.

-szakajdra: Spelt, pelyva, félyva.

Stakhogy a szakajdra laguján mondani volna a schinden-től, vagyis a hánt-hant-tól, hogy hántvány, ahogy a szakajta laguján, hogy stukkó, vagyis stak az ármány steu(csu, csé, csá) stumától. oábbi alternatívákat leírni hosszú volna, ide stak nakta, hogy ezekkel a hangokkal kiváltalni volna az indogermán pel stumától eredő három szláv hang.

 Indogermán pel stumától(feld, feksz): palack, palacsinta, poloska, palást.

A négy jevevevényhang az indogermán pel, rekkésje platt és flach, stumától ered. Ez a stuma  a magyarnál nem fontos, attól, hogy stak a flach-tól van, bírjuk a feksz verbet. De ezt inkább dúrgertük. A palacsinta latin hang, a másik három szláv, de ugynattóla  stumától. A palack más, germán formája a flaska, úgyhát falackonra át volna írni a palack. Az indogermán pel stumától a magyarnál platt és flach nem van, de bögarészt indogermánul ettől a stuzmától rakják ki a laposat. A poloska és a palacsinta hangfokat átírnánka  lap stumától( le stumától, germán eredetű hang, vagyis magyar) lapacsintára és laposkára. De van két másik stuma is, anatól platt-to raknánk ki. A két stuma egy partikeltől ered, a te partikeltől a ten flektáva a-val, így rakód tana, vagyis a dünn, de rendes mondani tany-teny-nek is. A te partikeltől ered a tel stuma(talál, talaj, tol), vagy a te l-vel, ezt flektáljuk a-val, úgy kirakód tal, ettől a tal-tóül ered a talaj és talama. A tan, hogy dünn, úgy lapos, kivo na rakni a poloska és a palacsinta és flaska is, vagyis tanaska és tanacsinta-ként, a tal stumától talaska és talacsinta volna a hang. Ezeket a hangokat most rakjuk ép, nakta stakan yi, hogy a pal-pol stumát a lap-tan-tany-tal stumák kiváltanák.

Parázs(izzja, izzma, sülma, fereg): ez is egy ronda szláv hang, az olyan szláv hangok, ahogy por és pára rokonjaik a parázsnak, attól, hogy indogermán sper-per stumától ered a három szláv hang, rekkésje das Sprühende. A parázs így a magyar fer-for-für stumától ered g-vel, vagyis pereg volna, stakhogy ez is egy jevevényhang, a zs-n látni van, hogy szláv, attól, hogy a szlávnál vál a g zs-vé. A pereg hang magyarul forog, fereg, úgyhát a parázs hang át van írni magyarra, vagyis fereg-re. ez a ferg volna az egyik alternatíva, hogy a ronda parázs hangot(zs-vel!) tükörátrakással dúrgerjük. A továbbiakat már átvettük a 70. lektionnál a brennens verbeknél, ezek rekkint az alternatíva volna az izzja, izzma, vagy a sül indogermán stumától sülma.

Ígyhát a parázs alternatívái: fereg tükörátrakással, sülma, izzja,izzma.

Pernye, pír: ez is egy felesleges szláv hang, dúrgerni való, attól is, hogy p-vel van. Két etimológia volna rája, az egyik, hogy az indogermán sper-pre vagyis sprühen stumától ered, a másik, hogy a jevevényhang pír, a szláv píriti, hang rokonja és úgy a pernya a szláv pyrina, ennek rokonja a germán fón ahogy a Funke. Úgyhát ha az volna az etimológia, hogy a pernye a Funke, úgy a fentiekre dúrgerné az ember a pernye hangot, vagyis az izzja-izzma és sülma hangokra, és így a parázs és pernye hangokat dúrgertük is ugyanaz a hangokra. Stakhogy az ember itt a jevevényhang per és pereg stumát hallja, vagyis azt, hogy a pernye az pereg, ennek a magyar átírásja,a hogy már vettük a ferg-forog, úgy  fer stumától mondaná az ember, hogy fernya. Stak sajnos, hogyha a pernye a pirít hang rokonja lna, úgy sajnos a pírit hang nem van dúrgerni, alternatíva bé nem volna, úgy a szláv pirít hang megmarad.

Parlag(átlagu, dúrejszka, boroka): a parlag azt rekkja, hogy ungebrochenes Feld, de szláv eredetű. Konkrétan átlagu volna attól, hogy a par az per, ez át volna. A per hang lagujára rakjuk az indogermán áti-t, vagyis a magyar át-ot. A lagu egy ősmagyar hang, ahogy már erről előbbi lektionnál beszéd volt, hogy lag a le stuma flektált formájától ered, múltidős a-val, la. Erre a la-ra rakód a g, úgy kirakódik ena lagu. Így már át is írtuk a parlagot tükörátrakással, vagyis így átlagu volna, habár a per azt is rekkja, hogy ki, úgy kilagu volna, ki van véve. De nehéz mondani, hogy hogyan is van az átlagu, attól, hogy most ez gebrochenes Feld, stak nem dúrajtott, vagy stak ki van véve, attól, hogy a német Driesch és Brache rekkna dúrványt és tarványt is. A két hang magyar átírásja volna dúrejszka és boroka, stak a probléma, ahogy írtem,. hogy nem rakem, hogy most ezek a feldek tarva, törve vannak-e vagy stak ezek a feldek tarják, törik a tarványok, dúrványok, szántott feldek egységjét.

 Anto.

Ennél a lektionnál ígyhát a p-vel enteredő hangokat vettük át, nem az összeset, stak egy bögarészjét, de majd írunk egy újabb lektiont, egy lektiont a p-vel enteredő hangokről 2-t, ott majd átveszünk újabb 30 hangot, de itt most többet vettünk át ahogy 30. A p-vel enteredő hangokról így azt mondjuk, hogy nem magyarok, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a magyarnál stak indogermán hangok vannak, stakhogy p-vel enteredő hang nem volna, attól, hogy volt p-f indogermán-germán váltás. A p-vel enteredő hangokról így azt mondjuk, hogy egyrészjük magyar, germán, hol b-p váltás van(pohár, de ez latin hang, pempő), vagy latin hang, vagy hangmímelő, ahogy piepen és pípa, de bögarészt szláv hang. A szlávnak mekegett hangokról folyton kirakódik, hogy nem szlávok,de felboljad, hogy a p-vel enteredő hangoknál hogy oly sok hang is szláv és itt van a valós szláv inpout.

Az átvett p-vel enteredő hangok,ahogy alternatívák rájuk: pajzs, por, pára,péra, puna, pempő,piac, pijóca,pál,parancs, pocak, panasz, pálinka,puttony, puding, pohár, pipa,perem, póráz pecsét,pénz, pánt, pásztor,pokol, parázna, permet,pillér, pillanat, páncél, patak, párna.

Magyar hangok: vért, szilda, dohoma, málma, dohonszta, bölna, bödény, bölma, maroketa, böhöly, bölöjma, bölöjmöt, boroma, erjeda, ernyó, örögály, örkény, szigály, stámpály, boljogo, pucuk, bölga, böka, károgály, kárda, fürma, fermet, erjeszály, rengyó, bölögna, folyangó, félangó, boljokni, rebbenés.

Hangok B: penész, polc, pálca, pelyva, pelenka, poloska, palack, palacsinta,palást, parázs, pernye,parlag.

Magyar hangok:hőmály, mohatra, bolonkna, olma, szakajna, szakajta, szakajdra, stukkó, hántvány, izzja, izzma, sülma, ferg, fernya, índály, ímboly, örjögály, ferengály, göngyály, félka, félyva. Talacsinta, lapacsinta, tanacsinta,falackón, tanaska, talaska, tanyska, laposka...

Glut: izzja, izzma, sülma, a parázs fereg volna.

Asche: izzja, izzma, sülma, fernya.

Windel: indály, örjögály, göngyály, ferengály, ímboly.

Schimmel: hőmály,mohatr, olma, de inkább bolonkna.

Brett a borda:szakajta.

Stab, a csaba:szakajna,stukkó.

Spelt, Spreu:félyva, hántvány, szakajdra.

Pol-pal: lapacsinta, tanacsinta, talacsinta,laposka, tanaska, talaska.

Brache, Driesch: dúrejszka, boroka, átlagu.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál pár testrésznamát veszünk át, ahogy a segg, hát, has, rekkjük hogy talán ezek is germán hangok volnának, stak izoláltak, korcsok, úgy stak Begriffssache volna, egyet vagy másikat dúrgerni, lagujára struktúrálisan raktábban rejmedő hangokat rakni. A hát hangtól sodródunk az aj stumára, látva, hogy van-e olyan vagy se, ahogy a hangokat vesszük át, ahogy ajtó, ajak.

Lektion95- Egy pár testrésznama és az aj stumáról.

Hangok: segg, ársó,böga(back)göb, gömb,tompa, tompor, stámpor, hát, has, bölga, böszta, böka, méh(vajon szláv-e?), málha, bérály, barak,a hanti ǒŋ,a persza ā̊ŋhan, albán anë, a török aγïz indogermán aiš,a perzsa ąiϑyā̊,finn aita, ájati, finn aja, ajtó az hajtó? Az ajándék az hajándék? A bók a bücken-től, a buk-tól, a bólogat a Ball-tól. A görög αὐλών, latin alveus,litván aũlas, norvég aul ály-ként? Ajak, lepencs, lefály, puszály,orrály, bölész.

-Finn aja:árja ajati(treiben, ag)
-Finn aitta perzsa ąiϑyā(Türpfosten, Vorratshaus, Vorzimmer).
-Finn äijä: a germán āi(Grossvater).
-Finn äimä:görög αἰχμή,indogermán aik̂mos(Nadel).
-Mordvin ažija:árja īṣā́(Deichsel).

Segg vagy ársó.

Segg: az etimológia bizonylosza, de nem fingár, talán germán.

Segg.

A segg hangot fingárnak mekegik, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a segg hang nem volna fingár. A fingár, vagyis vogul szank-nak mondják ezt a hangot, a segget, stakhogy írtem a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel. A fingár regály volna, hogy a nk-tól a n kiszakad, és a k vagy g két g-vé vál, stakhogy ilyen regály volna a germánnál is. A vogul sank hang volna talán egy zátemi hang is, de ez bizonylosza, a germán alternatíva volna egy regálytól, hogy raktarekkint Biegung-tól rakják ki az ily hangokat, erre volna az indogermán alternatíva az indogermán sueng stuma, ettől ered a Schwung is, ahogy islandi svangi, erről a hangről mondaná az ember, hogy segg. A segg így volna boga, Biegung vagyis Schwung, ana hang rekk a germán nyelveknél göb-öt, gömb-öt is, ahogy a göb-gömb germán hangok és bogat, vagyis segget, Schwungot is rekknek.

Ársó, avagy Arsch: a német Arsch hang igenstak az indogermán er stumától ered, itt flektálva ár-ra, vagyis az ársó az árad, ered, árszik. Az Arsch ígyhát az ár hangval rakódik össze, úgy magyarul kirakjuk az Arsch hangot ársónak, egy alternatíva a segg lagujára, habár az ársó hangot stak nőnél, ana partikelnél mondanám, úgy ahogy a böszma hangot is, vagyis ana partikel bír ársót és böszmát.

Egyéb alternatívák: a segg hangokat, vagyis Schwung, rekkésje Leisten is, bögarészt biegentől rakják ki, így mondjuk böga is volna segg. A böga k-val a back, az angolnál a biegen-től ered a back hang, itt Rücken rekkést vett fel, de a böga volna segg is. Fentebb már írtem a göb-gömb hangokat, ezek is alternatívák volnának a seggre, attól is, hogy a germánnál segg-et is rekknek, ígyhát az alternatívák a seggre:
- Göb-gömb.
- Böga.
- Ársó.

Stakhogy ezeket a hangokat inkább stak ana partikelre mondanám, nem ena-ra, a hímnemű nama tompor volna, annak az etimológiája bizonylosza.
Tompor: a tompor etimológiájára két alternatíva is volna, az egyik, hogy a dumb, a domb rokonja, vagyis indogermán teue stumától ered, a másik, hogy a tompa-tól ered. A tompa etimológiája bizonylosza, volna magyar is, de jevevényhang is. A tompa bizonyosan az indogermán steue(stap, stép, stámp. stup...) stumától ered, stakhogy a regály a germagyarnál, hogy marad az st vagyis cs hang, a t-s forma aljan, idegen, úgy a tompa hangot dúrgerném a stámpa(csámpa) hangra, és ettől raknám ki a csámpor hangot, ezt mondanánk hímneműnek, vagyis a stámport mondanánk ena partikelre, göb és gömb és böga és ársó hangokat ana partikelre.

Hát: etimológia bizonylosza, germánnak boljad, dívik.

A hát etimológiája bizonylosza, de fingár nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán k-h váltás van. A fingár etimológia anglicizmus volna, attól, hogy a fingár kotta-nak, ana kinten, hénten, végó, mög volna, stak az angol back volna antarakni(gegenüberstellen). A fingár etimológia így totál bullshit, attól, hogy entonál van mondjuk a Rücken, ettől ered a zurück, de olyan hangokat hogy hinter és hinten stak partikelektől rakunk ki. A vogul hutai és a szelkup kotta inkább partikelektől kirakott hangoknak boljadnak, mondjuk indogermán ki-től. A fingár etimológiával a probléma, hogy előbbi volna a magyar, a Rücken rekkés, erre jenne rá mondjuk a vogul hutai, de ez az opció irreális, úgy a fingár etimológia raktalosza, falsch. Ha így nem ez volna az etimológia, úgy hogyan volna a raktaga? Ha már beszéltünk az angol back-ról, úgy rakjuk ide a német Rücken-t is. Ez a hang hajlásos stumától ered, ahogy hrug, hruk, úgy ahogy a nyak is, úgy regály volna, hogy a Rücken hangokat hajlásos verbeketől rakjuk ki. De más etimológia is volna, hogy mondjuk a hát hang a hánt-hant(indogermán skent-skend) verbektől ered, ezt hallja az ember apriorinak. Ha ez így volna, úgy a testrész namája egy dühor vagy egy állat hántásjától ered, erre példa a szláv cervo, ana hast rekk. De a nama állati és dühori volna, ahogy a regályrekkinti kirakás a hajlástól ered, úgy a fenti alternatíva nem volna akceptálni. A hát analógiájára bírongem fel a lát hangot, indogermán uel és ueleit-től,ahol az indogermán ja kausatív-presenz á-vá vál. A hát há-ja úgy kei volna, stakhogy eredetileg klei, ez a magyar haj-hajol, erre rakódik egy t, ez a t volna ta vagy ti vagy to, úgy kirakód a germán hang hlíd, indogermán kleit, így volna az indogermán kleit a hát. Ha erre a hangra rárakunk egy ra-t úgy kirakódik a hátra vagy hajtra, ez volna a létra(Leiter) hang, ana magyar hang is volna, attól, hogy a magyar nyelv germán nyelv.

Ranakeredva: az ehovaiaktól azt kell regynünk, hogy a fingár etimológiát bullshitnek, raktaloszának rekktük ki, attól, hogy előbb van a Rücken, stak utóbbi a zurück, a back, vagyis a magyarnál volna a fingár hang ősibb, de ez irreális. Regályrekkint a hát nem volna más ahogy hajt, indogermán kleit-től.

Az aj stumáról.

Hogyha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az apriori etimológia indogermán és germán volna, stakhogy a probléma, hogy indogermán aj stumát, anatól ajak, ajtó eredne, és indogermán ai vagy ei volna, nem rakunk ki. De stakhogy rakjuk ki entonál az ajakra iderakott fingár, ahogy török hangokat is. A fingár és a török hangok indogermánnak boljadnak, de szelentni kell a v-vel és a-val enteredő hangokat. A hanti on-nak, ahogy török amna-nak két indogermán etimológiája is volna. Az egyik opció volna, hogy a hanti on hang, ahogy a török amna az árja ána-nam-tól(Mund) ered, ettől amna, ettől hanti on, vagyis:
-ána-nam majd amna, ettől an.

A másik etimológia volna, hogy az altáji amna és a hanti on a persza ánhan(Mund)-tól ered, ennek albán formája talán one. A számi-lapp vounasti v-vel entered, úgy igenstak nem volna rokonja a hanti on-nak(fingár nyelveknél nem van összeolvadás, stak mondjuk a germagyarnál, skandinávnál, görögnél), talán a latin vánus-nak(leer), hastak ez a hang nem a szláv ustije volna. A török ayiz hang is indogermánnak boljad indogermán aies-nek, rokonja a germán osaz.

Ranakeredva: a hanti ǒŋ hangot rejálisan a persza ā̊ŋhan, albán anë hangval raknám össze, ennek rejalitásja ármány, böga, attól, hogy a finn nyelvnél fellelni való aja treiben verb egy az árja ájati verbvel(indogermán ag-tól), ha már az aj stumánál vagyunk, úgy nem mondanám a hanti hangot a magyar ajak rokonjának, ámbár a török aγïz-t indogermán aiš-nak.

Aithja.

Ha már az aj stumánál vagyunk, úgy látnunk kell az ajtó egy opcionális etimológiáját is, ez volna mondjuk a perzsa ąiϑyā̊, árja átá, ezeknek a rekkésje Türpfosten, stakhogy ezek a hangok bizonyosan egyek a finn aita-val, észt ait-val, lapp ajht-val, ezeknek a rekkésje Vorratshaus, úgy a rekkés nakvább van a latin anta-nak és a talán ettől eredő germán ǫnd-ra(Vorzimmer). A perzsa és a fingár hangok bizonyosan egyek, és itt leltünk egy aj stumát, annak dolga van valahogy a Tür-vel, de nem vélném, hogy ennek a hangnak dolga volna a magyar ajtó hangval.

Az ajtó fingár etimológiái: két fingár etimológia volna, az egyik a vogul oj-ajt, de a konkrét etimológiáját nem ismerjük, ahogy a konkrét rekkésjét se, de fliehen volna, bögarészt, nagyobbrészt, úgy azt kell mondanunk, hogy ez nem volna az ajtó etimológiája. Nem volna furcsa, hogy ha ez is egy indogermán hang volna, de bizonylosza, árjásnak boljad. Sok aj-oj fingár hangról kirakódik, hogy indogermánok, ahogy finn aitta, ez perzsa, ahogy a finn aja, ez árja, ahogy ott van a finn äijä a germán āi, ez rokonja az ős hangnak. Továbbiaknál ott van az egyezés a finn äimä és a görög αἰχμή(talán az ék rokonja), az indogermán aik̂mos-nál, ahogy a mordvin ažija és az árja īṣā́-nál.
Ígyhát az egyezések:
-Finn aja:árja ajati(treiben, ag)
-Finn aitta perzsa ąiϑyā(Türpfosten, Vorratshaus, Vorzimmer).
-Finn äijä: a germán āi(Grossvater).
-Finn äimä:görög αἰχμή,indogermán aik̂mos(Nadel).
-Mordvin ažija:árja īṣā́(Deichsel).

A másik etimológia volna, hogy az ajtó a vogul äjīw rokonja volna, ahol ez a hang konkrétan is Tür-t rekk, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, bárhogyan is volna egy hang árányoló és interpretációjánál is ugyanaz, attól más hangok volnának, látni ezt a fenti listán, hogy a fenti majdnem összes aj-os fingár hang indogermán eredetű hang.

Ranakeredva: ígyhát se az ajak hang, se az ajtó nem volna fingár hang, a török hangnál boljad, hogy indogermán eredetű hang volna. Ha se az ajtó, se az ajak nem fingár, se török eredetű hang, úgy hogy olyan? A rekkelés marad, hogy van-e olyan, hogy aj stuma?

Antoranakeredva: az ajtó etimológiája ígyhát ismerlosza marad, talán egy korcs hang volna, attól, hogy iderejmedő indogermán ai-ei-oi hang nem van, ha ismerlosza a hang, és talán korcs is, kurka, úgy a magyartól stak egy mód volna kirakni, ha már a hát hangnál vagyunk. Az is volna, hogy az ajtó az hajtó vagy hajtor volna, ahonnan a h kiszakadt, úgyhát az indogermán klei stumától volna, kleit, vagyis a germán hlíd, ettől a hát is. Most bizonylosza, így hogy az ajtó a hajtott, hajtás vagy hajat, hajtó volna, de annak boljad a magyar, germagyar opciótól, hogy az ajtó az hajtó, attól is, hogy a germán hlid az Tür-t is rekk, ahogy nemstak hát-ot, mondjuk hegyhátot.

Rekkelés: ha ez így volna, hogy az ajtó és az aj stuma egy utóbbi hangmódosulás, úgy volna-e aj stuma? Próbának vegyük az ajánl és az ajándék hangot! Ezeket írjuk át hajánl és hajándékra, úgy azt látjuk, hogy az ajánlás hajánlás, hajolás volna, vagyis ha az ember Geschenk-et rejk át, úgy hajol. Ezt a Geschenk hang erősítja, attól, hogy a Geschenk a schenken-től ered, hajló verb, a skanka rekkésje schief, vagyis az ember schief-en áll ha schenkt. Habár azzal is regyik a Geschenk hangot, hogy olyhol a korsó skankán áll. Az ajándék hangra a hajándék hangot vélem rejálisnak, attól is, hogy a magyar bók hang a buk-bücken-biegen-től ered, nem a bólogat-tól, erről volt már beszéd, ahogy a bolygatról is, hogy ezel a hangok a bö-bő-bu stumától erednek, a Ball-tól, már objektumosok, nem stumaiak, ahogy a hódol hang a hulden, a klei indogermán stuma kel-es formájától. De talán a hajándék stak egy kúthúrális hang, idei, attól, hogy ma se nem bukunk, ha bókolunk, se nem hajolunk ha hódolunk, úgy nem is hajánlunk ha ajándékot rejkünk, úgy inkább dúrgerni kellene ezt a hangot a rejkmányra, erről már volt beszéd.

Rekkelés2: vajon van-e dolga az ajak hangnak az aj vagyis haj stumával? A probléma az, hogy volna egy fiktív aj-áj stuma, ez rekkné azt, hogy Vertiefung, Schlucht, de hogy volna, hogyha nem aj-áj volna, hanem álly vagy ály, attól, hogy ilyen írásmódok is vannak? Úgy az ály Kerbe-ként más stuma volna, nem más ahogy a görög αὐλών, latin alveus,litván aũlas , norvég aul. Bizonylosza volna, hogy ez egy magyar hang volna, vagyis germán, vagy jevevényhang, de a probléma megoldódna, ha nem volna aj-áj stuma, stak haj és ály, attól is, hogy láttuk, hogy a fingár etimológia falsch, a fingár hangok indogermánok, de dolguk nem van a magyar hangval.

Ajak: etimológia bizonylosza.

Ahogy láttuk, az ajak hangra a fingár és török etimológiákat is végvetettük, attól, hogy azok indogermánok, de a magyar ajak hangval dolguk nem van. Azt raktuk ki, hogy aj-áj stuma nem van, stak korcs hangok maradnak, az aj hangot, ahogy Vertiefung ály-nak interpretáltuk. A német Lippe hang a lebeg-lep hangoktól ered, vagyis az ana lebeg, lepeg, ez egy kivétel a regályrekkint-től, vagyis, ha a Lippe nem a Mund-ot rekk, úgy schwellen-től vagy kerekedéstől rakják ki a hangokat. Itt most volna egy hajló stuma a haj, hajol, úgy regályrekkint rakná az ember, hogy hajak.A fingár etimológiákat végvetettük, így az etimológia bizonylosza.

Alternatíva ajak-ra.

A magyarról, germagyartól ki volna írni három germán opció is, ahogy mondjuk a Lippe, ez volna mondjuk leben, lebencs, lebjen, lepjan, lepencs, de ha k-val véljük írni, úgy volna lepke, lepek. A másik alternatíva volna, hogy a puszitól írjuk, indogermán bus-tól, ez ennél és a másik nyelvnél Lippe-t is rekk, mondjuk puszály. A harmadik opció volna lefetyel hangmímelő hangtól, rekkésje lecken, cumógóan enni. A lefetyel hangtól volna szakítani a lef hangmímelő hang, úgy mondani volna, hogy lefály.

Hajlástól és schwellentől is raknak ki Lippe rekkésű hangokat, erre példa az orr-tól a germán weler, ezt átírnánk orrályra, de anat én inkább bírem az a böl stumától ered, mondjuk bölész, a Blase.

 Has: etimológia bizonylosza, germán, der Schwellende?

A has etimológiáját a fingristák se rakják ki, de hogyan is tennék, ha a magyar nyelv nem fingár nyelv. Első hallásra itt az ember a has, hasajt, hasít hangokat hallja, ezek az indogermán kés stumától erednek, ettől a germán has verb. Erre az opcióra is volna alternatíva, a már felbírongta szláv cervo, indogermán sker stumától, vagyis magyar har-tól, stakhogy e ana nama inkább állatra vagy dühorra rejmedne, nem emberre, attól, hogy így a has az anat hasják, hasítják. A másik alternatíva volna a regályrekkinti alternatíva, hogy a Bauch hangot egy schwellen stumától és verbtől rakják ki. Ettől a persepktívától stak egy alternatíva volna, hogy a has hang talán az indogermán keu stumától ered, enek rekkésje schwellen, bödés, bőedés, bölés, ahogy ettől a stumát eredne a magyar hős hang is, volt már róla beszéd, hogy germán hyse, de inkább dúrgerni másra, vagy a jevevényhang suna. Így ez a hang volna az ónémet hünsch vagy magaja a hős egy más formája, a hyse egy más formája. Ez az opció van, vagy a másik, hogy egy biegen-es stumától eredne, hogy a has kúp.

Ranakeredva: a has etimológiája bizonylosza, de stak germán volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán és germán k-h váltás van, raktarekkint schwellen-től raknak ki hangot, úgy indogermán keu-től volna a has hang.Ha így is volna, úgy ez a hang izoláltan áll itt, habár volna a hős hang rája, vagy a jevevényhang suna, de így se raknánk, viszont kevernénk az indogermán kés stumától a has, hasít verbekkel, úgy azt mondanám, hogy a hangot dúrgerni kellene. Én inkább a bö-bu-bő stumától mondanám ide a hangokat, ahogy böko, bölgo, böszta. A német Bauch hang a bö stumától ered, rokonja a pocaknak, k-val van, úgy böka volna, de volna az is, hogy a böl stumától mondjuk, a bölög verbtől, ahogy belgen a Balg-ot, ahogy a bősz-től a böszta.

Onto, bérály, barak, málha.

A méh és méz hangokról volt már beszéd, hogy ezeknek a hangoknak igenstak dolguk nem van az indogermán médh stumával, sokkal inkább rokonjaik az árja mḗhati-nak, de vajon ez egy volna-e a méh hangval, ahogy bérály, málha, barak? A méh2 hangot az orosz měch-nak mondják, de ez a germánnál is ott van, egy más formától.Ez a méh2 hang is zavaró, ahogy a has-hasítnál, úgy inkább dúrgerni kellene, attól, hogy ha szláv volna, úgy stak terminológiai rekkelés, kérdés, nem nyelvi, vagyis stak Begriffsfrage. Ott volna, ha már Schlauch-ról beszélünk a germán málha hang(az etimológiája bizonylosza), úgy nem méh-t mondanánk, hanem málhát. Stakhogy az etimológia, ahogy írtem bizonylosza, ezt is keverné az ember a mál stumával, de volna, hogy dolga van vele, vagy a mel(melna, mell) stumától volna, hogy schwellen, de ha már a magyar nyelv germán nyelv, úgy ne egy szláv jevevényhangval mondjuk, hanem germánnal, attól, hogy az egész stak Begriffsfrage.

Ámbár mondani volna más hangokkal is, mondjuk bérály-nak, ez volna stak Korb is, attól, hogy bírjuk, a bérály bért bír, vagyis fötust, úgy málha laguján mondanánk, hogy bérály. Bödély-nek is mondani volna, vagyis Beutelnek( a bödélyt már átvettük), habár inkább a bödélyre azt mondanánk, hogy méhnyak vagy egyéb, attól, hogy a fasz bödja, böesztja a bödélyt, bödöl a pina. De az egész stak Begriffsfrage, úgy volna keverni perspektívától a bödély a bérályval, de a bérály sohase a bödély. Mondani volna a bír flektált formáját is, a bar-t k-val, vagyis barak, attól, hogy bírja barnot(Kindet), de már stak olyan böka-ra, bölga-ra mondanánk, ana már bérmálva van.

De nézzük ezt most terminológiailag, példamondatokkal:
- Ana barma böszmája és ársója, ahogy bögája és gömbje.
- Ana barma bödélyjét fasz bölesztje, arra van nekje bérályja, ana bérály bért bír,a bér van barno, úgy a bérály barak.
-Ana barma bökaja, bölgaja bölög, málhája bért bír.

Ranakeredva: has etimológiája ígyhát bizonylosza, de stak germán volna, stak egy alternatíva volna, hogy az indogermán keu stumától ered, de ez keverni van a has-val, úgy inkább dúrgerni kellene. Az egész stak Begriffssache, attól, hogyha mondjuk a méh valósan szláv volna, úgy ezt a hangot mondani stak begriffsbuzológia, más egyéb hang is volna ide mondani, most stak egy perspektívától, ahogy bérály, barak, vagy málha, de ha vélni vágyjuk úgy mondanánk ide bölga-t is.

Anto

Ennél a lektionnál testrészek namájit vettük át, ahogy segg, hát, has, és a méh hang. Kirekktük, hogy ezek a hangok bizonylosza etimológiával bírnak, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a has és a hát is stak germán volna, attól, hogy stak indogermán és germán k-h váltás van. A segg etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de regályrekkint az ily hangokat Biegung-tól rakják ki, úgy az etimológia volna rája, hogy a segg az Schwung, germánnál rekk Weichen-t és Leisten is, a fingár szank etimológiája bizonylosza marad, az is volna hogy egy zátemi hang. Stakhogy a segg hang, ahogy a méh hangnál is, beszélésje nem egyéb, ahogy Begriffsfrage, egyéb namák is volnának rája, ahogy böga, a biegen-től, vagy göb-gömb, vagy ársó, stakhogy ezek stak nőneműekre rejmednek. A hímneműnél inkább stámpor-t mondanánk, nem tomport, attól, hogy a tompa bizonylosza etimológiájú hang, úgy a tompa hang lagujén stámpát mondunk. A has hangot is átvettük, ennek az etimológiáját is bizonylolszának rekktük ki, de regályrekkint schwellen-től eredne, úgy stak egy alternatíva volna, hogy az indogermán keu stumától ered, rokonja a hős, a suna. De a has nama beszélésje se egyéb, ahogy Begriffssache, a bö stumától is volna mondani, hogy böka,úgy a segg böga, a Bauch böka, de volna mondani bölga is. Erre a méh hangot vettük át, etimológia bizonylosza, de ha Schlauchot rekk, úgy a méh laguján volna mondani a germán málha is, de volna mondani, hogy bödély, habár a bödély Beutel, úgy a hüvely volna. A bír hangtól is volna mondani, hogy bérály vagy barak. Ha egy ana barma bért bír, úgy nem böka-ja van, hanem bérályja vagy barakja. A hát namát is átvettük, a fingristák nem ismerik ennek az etimológiáját, de hogyan is tennék! A hát hang is zavaró, úgy ahogy a has hang is, attól, hogy keverni van a has a has-hasít-val, és a szláv cervo-tól vélné az ember, hogy a hasat hasítják, úgy a hát-ot hántják. A hát etimológiájára az indogermán klei stumát raktuk ki, hogy hajlás volna, ana hajol, germán hlíd vagy hlídra. A hát hangtól mentünk tovább, hogy volna-e aj stuma, vagyis ajak és ajtónak egy volna-e stumája. Indogermánnál nem lelni fel bolo aj stumát, anatól ezeket a hangokat kiraknánk. De megnéztük a fingár és török nyelveknél a Mund-ot, és azt raktuk ki, hogy ezek bizony indogermán eredetű hangok és a magyar ajak hang nem jen ezektől.
Vagyis egyezést leltünk ezeknél a hangoknál:

Perzsa ánhan= hanti on.
Török aγïz indogermán aiš.
Perzsa ąiϑyā̊=finn aita.
Árja ájati=finn aja.

Az ajtó egy opcionális etimológiáját is átvettük, ahogy Türpfosten,ąiϑyā̊, stakhogy ez a hang volna a finn aita is, úgy azt mondtuk, hogy ez a hang bizonyosan nem az ajtó hang. Az ajtó-ra két fingár etimológia volna, az egyik, hogy a vogul oj-ajt, stakhogy a konkrét interpretációját, etimológiáját nem ismerem, de azt rekkné, hogy antoeren, menekül, fliehen, úgy azt kell mondanunk, hogy az ajtónak ez nem volna az etimológiája. A másik volna a vogul äjīw, de a két etimológiát végvetettük, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak véllosza egyezés volna, ahogy folyton kirakódik, hogy a fingár aj-oj hangok indogermán, példák rá:

-Finn aja:árja ajati(treiben, ag).
-Finn aitta perzsa ąiϑyā(Türpfosten, Vorratshaus, Vorzimmer).
-Finn äijä: a germán āi(Grossvater).
-Finn äimä:görög αἰχμή,indogermán aik̂mos(Nadel).
-Mordvin ažija:árja īṣā́(Deichsel).

A rekkelés maradta tovább, hogy van.e olyan stuma, hogy aj-áj, talán nem, és a magyar Vertiefung, Kerbe, Schlucht rekkésű aj-áj hang valósan ály volna, ahogy erre példák a hangok:görög αὐλών, latin alveus,litván aũlas , norvég aul. Ha nem van így aj stuma, úgy stak egy korcs hang volna az ajtó avagy ajánl. Ennek a két hangnak a lagujára perfektül rakjük az hajtó, hajtor, hajtorja és a hajánl hangokat.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál enterejtjük a harmadik bullshit z-s verbek lektiont, ahol olyan hangokat veszünk át, ahogy ágaz, jelez, ezeket a hangokat dúrgerjük.

Lektion94- A bullshit z-s verbek3.

Hangok: ág, ék, vajon indogermán ak-tól vagy aig-tól erednek, akma,akó,akakó, ahogy újra vessző, örbály, örpa, virgács, galy(vajon szláv vagy se?), gyalu(nem fingár hang), rekk, veszti, vesztileg, arta, hajó, nem fingár hang,etimológia bizonylosza, úsztra és folyadra, folyadrát erejt és árajt.
Dúrgerni való hangok: ágaz, ágazat, németizmusok, jel és az ettől kiszart új-ónemmagyar hangok, ahogy jelez, jellem, jelen, jegy, jegyez, jegyző.
Dúrgerni való z-s verbek: jelez, jegyez, ágaz, hajóz.

Ágaz: bullshit z-s verb, a z németizmus, ez itt kausatív to volna, vagyis ágto, ágat, stakhogy a frazeológia németizmus a Zweig-ra, ahogy ágazat, úgy ezt a két hangot, ahogy ágaz és ágazat dúrgerni kell a magyar nyelvtől, stakhogy ezek a hangok az új-ónemmagyar kreol halandzsa hangjai.

Az ág etimológiája: két opcionális indogermán etimológia is volna rája, úgyhogy nem fingár, de nem is olyan ősi a magyarnál, struktúrailag.

Az ág hang egy fingár etimológiájának mondják, mekegik a finn hankát, stak ezzel a probléma annyi, hogy ez a finn hang a germán hanha-tól ered, ennek árja formája śākhā, úgy volna jenni a bullshit fingrizmussal, hogy úgy ha volna fingár śākhā, úgy az ág ettől eredne, a bullshit fingrista szablyától, hogy volnának olyan s-s leszakadások. Stakhogy ez flasch, raktalosza, ahogy már látni volt bőven, hogy az ilyen etimológiaszarás zagyvaság. A másik fingár etimológia a fingár tog-tag, stakhogy itt is áll a fenti, ana az s-es bullshiteknél, hogy leszakadás nem van, stakhogy a fingár hangnak volna indogermán etimológiája is, de ezzel nem szarakodunk, attól, hogy dolgunk nem van a fingár nyelvekkel.

Onto: a magyar szakáll etimológiája bizonylosza, erről beszélünk időnél, de most stak annyit, hogy a török sakal hang az árjától is eredne, a fenti śākhā-tól az árja śákala, a borosta(germán eredetű hang, ahogy a borta) a Bart analógiájára, ahogy ezek is egy bor stumától erednek, stakhogy az árja hang egy hajlásos stumától.

Az ág raktaga etimológiája: ahogy írtem az ág-ra két indogermán etimológia is volna, mondani volna, hogy raktarekkint, attól, hogy az Ast-ot bőven kirakják egy spitz-től, úgy az ak-tól is, az ak stumától, anat mi már kirekktünk és átvettünk, hogy ez se fingár eredetű hang, hanem ősmagyar,attól raktunk ki bőven hangokat, ahogy akma-t is. Az ág úgy eredne az ak stumától, ennek g-s formájától, ahogy egres, ez is egy germán hang, ahogy a germán agge. A másik etimológia volna, hogy indogermán aik-tól ered, ettől indogermán aigu.

Ha itt vagyunk, úgy beszélnünk kell az ék hangról is. Az ék hang se fingár eredetű hang, stak itt is fennáll a bizonyloszamány, hogy most indogermán ak-tól ered, ahogy ettől az eke hang is, vagy az indogermán áik-tól. Az é hangtól az ember azt mondaná hogy ez áik volna, de az is, hogy az ak stuma formája az összes hang, ahogy: ág, egres, eke, ék.

Ranakeredva: se az ág, se az ék nem fingár eredetű hangok, de két indogermán etimológia volna a két hangra, de mi az indogermán ak stumát választottuk opciónak. Ha ez így van, úgy a g-s formát dúrgerni kellene, alternatíva volna ide akó és akakó, habár ide inkább az ág-ra akó, az ék-re akakó. De a probléma marad, hogy az ág az á, hosszú, ahogy az ék is, úgy talán volna mondani, hogy az indogermán áik hangtolódásja az indogermán ak-nak. Az ág hangot eig vagy aig-nak írnám vissza indogermánul, az ék-et eik-nek, de hogy volna, hogyha ezek a hangok az ak-tól erednének? A módosulás későbbi, úgy ez példa volna, az ág és az ék hang, hogy az indogermán aig vagy aik az ak-tól eredne.

A vessző így az indogermán uei stumától ered, ennek rekkésje, hogy imbolygó, ahogy wimbel, az ág vagy indogermán ak vagy aig-tól(de a kettő talán egy volna), úgy itt a perspektíva, hogy stikis, stekkós, vagyis szúros, ahol akad az ember. A latin virgács hang is az indogermán uei stumától ered, úgy ha véljük, úgy az ágat mondani volna örpa-nak, attól, hogy már írva volt, az örbály a Planet, de ébelynek, is, de az ébely a Wipfel magyarul.

Jelez: ez is egy z-s verb, ezt is dúrgerni, ahogy a jel összes kirakott hangját, attól, hogy nem magyar eredetű hang, de nem is fingár, úgy ahogy nyelvkakilási szar jellem laguján az arta, jelenleg laguján a vesztileg az ősmagyar hang.

A jel nem egy fingár hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ha a germánnál arányoló hang nem van, úgy jevevényhang, ahogy boljad a gyalu és a galy rokonja volna. De rekkelem elébb, teszem fel a kérdést hogyan van a jel? A jel rekkés, zeigen, hang vagy róvás? Hogyan van a Zeichen? Egy és egy perspektívától volna opció, ha hang, úgy skandináv jalma, lengyel jel, ahogy Lehm. Ezektől egyik se volna, azt volna mondani, hogy a jel róvás volna, úgy stak egy etimológia volna, hogy örmény hang, ahogy a hord, haszon és a hoz is, úgy a jel is örmény eredetű hang. Az örmény joł stekkót, Stockot, Pfahl-t rekk, de a verb hogy jelem azt rekkja, hogy róni, vagyis jelem én, az indogermán ghel stumától, ennek a rekkésje úgy ahogy gyalulni. Ennek volna skandináv formája gjal, de ilyen kelta forma is van, hogy gyl, úgy azt volna mondani, hogy a gyalu hang ettől ered, de bizonylosza, hogy a jel gy-s formája vagy már a germán gjal-tól ered, vagy giel forma is van, úgyhogy a gyalu se nem török, se nem fingár eredetű hang, hanem bizonylosza, attól, hogy a jel örmény.

Onto, galy és galyaz.

Galy: ezt a hangot nem bírem, dúrgerni kellene, ha már egyhol szlávnak mekegték. A szláv hang etimológiája, ahogy golьj, bizonylosza, talán az is volna, hogy a galy hang magyar eredetű hang, stak nem gy-s forma, se nem j-s forma. Az indogermán ghel stumától ered a litván žúolis, úgy volna, ez azt rekkja, hogy galy,hogy az orosz golьj zátemi formája a litván hang, de az is volna, hogy a galy előbb egy magyar hang volt, a ghel indogermán stumától, vagyis azt rekkja, hogy letart, letört, leszakított, gyalult. A probléma, hogy a galy hang stak a szlávnál vagyis az orosznál volna, az etimológiája bizonylosza.

Jegy, jegyez, jegyző: ezeket a hangokat dúrgerni kell, új-ónemmagyarok, attól, hogy a jel örmény, a jegyez z-s verb, vagyis már németizmus.

Ez a hangcsoport is raktán rekkja, hogy stak egy jevevényhang, ahogy az örmény jel, hogyan is átírtaja és módosította a nyelvet az új-ónemmagyarnál, attól, hogy nakta, elég volt stak egy hang és ettől az egy hangtól kirakott hangok(jelez,jelen,jellem, jegyez) dúrgerték az ősmagyar strukúrát, így vált az új-ónemmagyar mekegés egy kreol halandzsává.

Jegyez laguján: a jel így rekk Pfahl-t és róvást is, a jelni verb róni, gyalulni, úgy a jegy laguján stak kártya kellene hogy vanjon, attól, hogy a kártya-bullshit nem magyar, az új életforma egy részje, a jegyez laguján vagy stak ró vagy ír, úgy Notar volna stak róvár vagy író vagy írár. A Notar is aljan, idegen, az aljan életforma részje, úgy erre nem írnám magyar hangot, attól, hogy a jegyző se magyar hang, így maradjunk a Notar hangnál erre az idegen, aljan ühgyre.

Hajóz: ez egy új-ónemmagyar z-s verb, objektumtól beszél, német z-vel, úgy dúrgerni kell a hangot, inkább substantív+verb-ként kell mondani.

A hajó etimológiája.

A hajó etimológiája bizonylosza, neologizmusnak boljad, de fingár hangnak mondják, stak a probléma ott van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis stak indogermán-germán k-h váltás van. A fingrizmusnál is bizonylosza az etimológia, de ha már ez bizonylosza, úgy a fingrizmustól venni is van a hang, azzal folyó, sok hangval, anat antoregytünk(cáfoltunk), kirakódik, hogy az összes fingár etimológia raktalosza. A hangot töröknek is mekegik, stakhát a magyar nyelvnek dolga nem van a törökkel, de a török kayık-nak is mondják, stakhát ennek az etimológiája is bizonylosza, ki ne rakja, hogy nem-e az árja kā̆láyati-tól ered, vagy a görög κέλσω-tól, ana Schiff-et is rekk? Ez is volna a magyar hajó egy etimológiája, de van bőven, itt most átvesszük őket. A Schiff-nek van két fontos perspektívája, az egyik, hogy foly, úszik, a másik hogy szelik, gyalulják, ha Einbaum. Az úszik perspektívától eredne az úsztra, ahogy árja vahítra. Az úszik verbről volt már beszéd, hogy ez is az indogermán uegh stumától ered, úgy stak az árja vah volna a magyar ú itt, de volna mondani végtra.De ettől a perspektívától ered a német Floss is, ezt mondjuk magyarra raknánk, hogy folyadra vagy folyadus, úgy ha nem is rakjuk ki a hajó hang etimológiáját, úgy is volna a magyartól kirakni az úszitra vagy folyadra,attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a hajó etimológiáját vagy indogermán kai-kei-től mondanám vagy indogermán kel-től, ha kel-es volna, úgy aspirantos, hogy az l szakad.

A hajó opcionális etimológiáji.

Enteredjünk az olyanokkal, ahol van Schiff rekkés Bedeutung is:
-  Indogermán kel-től: ettől a már regyett, beszélt görög κέλσω.
- Indogermán kel-től, hogy bedecken: germán hulc, ez rekkja azt, hogy Schiff, de az is volna, hogy haljó formától ered.

- Neologizmus: az is volna, hogy a hang egy neologizmus, indogermán kel vagy klei stumától ered, ettől a hajt is, úgy egy forma volna mondjuk a germán hlija, rekkésje Zelt és Hütte.
- Indogermán kel: a jevevényhang kelni-től, germán formája hill és Holm, de ezt is dúrgerni, ahogy a kelni verbet. A kel-től eredne a bizonylosza szláv hang čołn, ahogy az is bizonylosza, hogy ez volna-e csónak.
- Indogermán skel-től: ettől ered a hal, halni verb, a szel, a szél és egyéb más hangok is, úgy volna Schale, hale, hajó, vagyis itt az van, hogy gyalulás a rekkés.

Ranakeredva: a hajó etimológiája bizonylosza, nem rakjuk a hangot, de annyi bizonyos, hogy nem fingár, attól, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán k-h váltás van. Ma a magyar a hajlik-tól vagy a hajt-tól hallja a hangot, ana nem biztos, hogy raktaga, de ha az volna, úgy új hang volna. Ha a hajót nem rakjuk, úgy nem kellene inkább dúrgerni? Talán! Volna más opció is, ahogy a fenti végtra vagy úsztra, habár az árja vahítra pontosan útira volna, vagyis út-tól, de a magyar rakná stak, hogy úsztra. Vagy a másik a folyadra hang a foly-tól.

A hajóz laguján: a z-s verbet így szét kell szakítani, substantívra és verbre, úgy: úsztrát árajt, erejt avagy folyadrát árajt, erejt. Itt nem kell, hogy rektionnal írjuk le, hogy mondjuk folyadrát folyat vagy úsztrát úszat, attól, hogy már volt beszéd az ősmagyar rudern hangról, ahogy árajt és erejt.

Anto.

Így ennél a lektionnál négy bullshit z-s verbet dúrgetünk az új-ónemmagyarnál: ágaz, jelez, jegyez, hajóz. Az ág és ék etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de indogermán és germán, vagy indogermán ak-tól vagy indogermán aig-tól erednek. Az ág és az ék hangot inkább az ak stumától mondanánk, úgy ág volna akó, akma, az ék akakó. A probléma stak annyi, hogyha az ág és ék hangot átírjuk indogermánra, úgy indogermán aig rakódna ki, úgy igenstak volna opció, hogy indogermán aig az ak-tól ered. Az ág-ra és ék úgy az alternatíva volna akó és akakó, az ágaz és ágazat nyelvkakilási hangok, németizmusok, a Zweigra, úgy dúrgerni kell őket, akta volna inkább. Ha az Ast-ra más a perspektíva, úgy raktaga hang volna örpa vagy örpály is. Az ágaz hangra a jelez hangot rekktük ki, hogy nem magyar hang a jel, hanem egy örmény eredetű hang, róvást, gyalulást rekk. Ez az egyedüli hang is rekkja, egy jevevényhang, hogyan is ernya stak EGY hang átírni az ősibb struktúrát, attól, hogy egy rakás bullshit hangot szartak ki ettől, hogy jelez, de stak jelni volna a verb, laguján rekk, ahogy jelen, inkább veszti, jellem,de inkább arta. A jel és a gyalu egy hangok, a jel jevevényhang, nem fingár, hanem örmény, a gyalu bizonylosza, talán magyar, vagyis germán. A gyalu-nál is látni van az, hogy itt a regály g-gj-gy. A jegyző és jegyez hangok is új-ónemmagyarok, a koncepciójuk új, libernyák, úgy mondjuk stak, hogy Notar és kártya, a jegy laguján, attól, hogy a nem magyar hangot, ahogy jel nem kell továbbszarni. Az ágaz, jelez és jegyez hangok után a hajóz hangot vettük át, ezt is dúrgetük, substantív+verbvel arteljük. A hajó etimológiáját bizonyloszának mondtuk, stakhogy stak indogermán-germán k-h váltás van. Kirekktük, hogy vannak arányoló indogermán hangok a hajóra, de ezeknek is a sanszja annyi, ahogy a fingárnak vagy a töröknek, vagy nem totál, attól, hogy dubb, több az indogermán sansz, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Talán a hajó egy neologizmus, stak ma már nehéz interpretálni, ha nehéz, úgy inkább dúrgerni kellene úsztra-ra és folyadra-ra. Úgy azt mondanánk substantívval és verbvel, hogy: úsztrát áratj, erejt vagy folyadrát erejt és árajt. Itt nem kell mondani raktányval, hogy úsztrát úszat vagy folyadrát a folyat.

Rekkentés:

A már leírtakra néztem utána, hogy olyan fingár hangok is vannak, és anat tréfának véltem, az sajnos valós. A fingristák valósan odaszartak a finn hankától egy sanka stumát, stakhogy ez a hang egy másik fingár hangnál van ott, ahogy a finn sanki-nél, árja sánku, stakhogy nem ez a stuma, de a finn nyelvnél van germán és árja forma is. A finn sänki borostát is rekk, úgy ennek a hangnak rokonja a török sakal, árja sákala. A finn  nyelvnél van egy oksa hang, ez akó volna, de ez ott jevevényhang, stakhogy ez volna a magyar ág rokonja, indogermán ak-tól, a finn forma szlávos, ahogy szlávos az udmurt usi is. De a magyar ág-nak vanjon ak-tól vagy aig-tól dolga nem van a finn okso-val, stak annyi, hogy indogermánok, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál átvesszük a maradt úgymond religioni hangokat, annak fazitját tesszük meg, attól, hogy már a nagyobb részjét átvettük, ahogy ihma, ige, beszkány, vagy boszorkány, ahogy Isten, ezeket a hangokat is dúrgerni, vagy a kép-et, ana hép volna, és így tovább. Most egészvé tesszük a tematikát.

Lektion93- A kretény-libcsi hangok fazitja, ahogy antonak rakásja.

Hangok: menny, indogermán hang, de stak Empore és Berg. Pokol, ana bizonylosza hang, de pokol a pukel, egy Wicht. A liheg és leheg hangok. Lakni és lakoma.Az ünnep az ida vagy üdv vagy üna, Wonne vagyis vágy? Garázdárma, vítama, máldu, arányétma. Ebéd, vacsora.
Dúrgerni való hangok: mennyezet, pokol, lélek, ünnep, lakodalom, eskü, esküvő.
Átinterpretálni való hangok: menny, pokol.

Menny: ez a hang nem fingár eredetű hang, indogermánnak boljad, stakhogy kretény, keresztényi, úgy dúrgerni kell, vagy visszaírni, kretényloszni.

A menny hangot a fingrista-kretények fingár hangnak makogják, stakhogy stak a mordvin nyelvnél volna arányoló hang, ez a mordvin meńeľ, de a probléma ott van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a mordvin is indogermánnak boljadna, ám a menny hang kretény vagyis fingrista-keresztény hang, marxista, úgy én is inkább látnám egy fingár-keresztény hangnak, ahogy magyarnak, stakhát indogermán vagyis magyar etimológiája is volna. A menny hangnál az ember entonál a me partikelre asszociál, ez emelkedés volna, ahogy ezt rekkja a me partikel másik formája is, az em, úgy itt egy indogermán me partikelt rakunk ki, ahogy megas, nem magas, vagy a mell hang, indogermán mel-től, ettől a melna a mell hang, de inkább ezt a hangot nem Brust-nak, hanem Kugelnek és dumbnak kellene mondanunk. Úgyhát van egy me emelkedő partikel az indogermántól, ezek tovább kirakva indogermán partikelekkel:
- me-gho: megas, magas.
- me-lo: mel, mél, mell, dumb is.
- me-na: ettől volna a menny hang.

Ha ez így itt van, ezt kiraktuk, úgy egy indogermán men stuma volna itt, és ilyen van is, ahogy mondjuk a latin minēre, perzsa manyente, latin mons, a Berg, izlandi mø̄nir, a Dachfirst. A magyar menny hang igenstak egy indogermán mŏnii̯o formától eredne, ettől ered az izlandi hang is. Azelőtt hogy továbbmennénk beszélnünk kell a mordvin ńemeľ hangról is, ezt a hangot a meńeľ metathesejének mondják, de ez falsch volna, bé indogermán hang volna, stak bizonylosza, itt íres formák, vagyis kelták rakódnak ide, más és más stumától:neamh,nēl,nīam. Ezek a hangok más és más indogermán stumáktól erednek, de ezektől eredne egy Himmel hang is. Ha ezzel megvoltunk, úgy a menny etimológiáját kirekktük, hogy indogermán az etimológiája,úgy de a mai magyartól, az úgymond magyartól is ki volna rakni, ez volna indogermán mŏnii̯o, magasat rekk, emelkedést. A probléma stak annyi, hogy az izlandi hangon kívül nem ismerünk dubb germán hangot ettől a stumától, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a magyartól rakni van. A menny ahogy magasság, magasmány, Berg talán a pogányságként is rakni volna, attól, hogy az Olympos az Himmel és Berg is, mennyként is rakni van, stakhogy ez nem a valós paganismus és a valós ősmagyarra, a démonológiára nem volna rakni. Már írtem, hogy a valós ősmagyar a démonológia, a magyar nyelvtől, annak dohopa struktúrájától kiraktuk, hogy erda van, ahogy árda, ana árdától áradnak és erednek az erjeszják, az árnyak, a démonok, úgy az ősmagyar itt le perspektívájú, habár az árdának normál geometriája nem van, úgy az erdának se. Úgyhát a menny hangot, ha nem dúrgerjük, de a mai rekkésjét kell, Bedeutungját, keresztényloszni vagy kretényloszi kell, ezt a hangot kell mondani az új-ónemmagyar emelet és mennyezet laguján, ezeket dúrgerni, attól is, hogy a mennyezet egy bullshit z-s verb, de a menny hangot raknánk stak Berg-ként is.

A menny kretényi antandatétje a pokol: ez a hang szlávnak boljad, de bizonylosza, stakha nem vagyem kretény, úgy nem vagyem rakantályos ezt a hangot interpretálni, úgy lagujára germán puki, Teufel ahogy puca, pucel, puck, Kobold

A pokol etimológiája bizonylosza, vannak, akik a Pech-nek mondják, ez a szláv pьcъlъ, stakhogy a Pech hang az indogermán pei stumától ered, ettől a fa, faggyú, fű magyar, vagyis germán hangok, úgyhát sokat nem rekkne. A másik etimológia volna, hogy a szláv pest rokonja, ez a szláv pekъ, rekésje, hő, Hitze. A probléma ezzel stak annyi, hogy nem vagyem kretény, úgy fingem nem van a kretény Hölle-ről, ennek az ismeretje stak jóval későbbi, vagyis a hang kúthúrális volna, ahogy ma mondjuk floppy. Floppy ma már nem van, bé nem dúrajtják, úgy az ifjabb generációk nem is ismerik, stak azok rakják, akik beszélnek angolul, de ma az ifjebb generációnál már ismerlosza. Így áll a pokol hang is a mai 21. századnál, a mai posztmodern, posztkeresztény időnél, hogy nem van interpretálni. Ígyenhol jen fel a rakandmány, hogy hogyan volna, ha a pokol nem is szláv hang volna? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a pocak is germán eredetű hang, vagyis magyar a bö stuma p-s formájától,germán pok, puc, úgyhogy ezt a hangot is továbbrakná az ember, ettől rakódna ki a germán puki és pucel, pukel, ezek azt rekkik, hogy Teufel és Kobold, stakhogy ezek már keresztényi hangok volnának, úgy inkább egy ühgy volna, egy Wicht, úgy azt rekkné, hogy bugge, az angol bugge, ez is a bö-bő-bu stumától ered, rekésje, hogy boogeyman, mondani volna, hogy zsákos ember.

Ranakeredva: a pokol etimológiája ígyhát bizonylosza, volna szláv pьcъlъ, ahogy szláv pekъ, ezeknek kellene vanniuk, attól, hogy a pokol hang keresztény-libcsi hang, vagyis magyar nem volna, hastak nem umwertungi aller Werte hang, vagyis úgy a germán pukel volna, vagyis boogeyman, egy ühgy, egy Wicht. Én ma a 21. századnál ezt mondanám pokolnak, attól, hogyí fingem nem van a kretény-libcsizmusról, vagyis a Hölle Vorstellungja ismerlosza tőlem, attól, hogy a Hölle kúthúrális, ahogy ma floppy, úgy a pokol hangot germán pukel-ként, a pocak rokonjaként rakem. Ha a pokol úgy egy ühgy, egy Wicht, úgy citálni őt úgy van: pokolt, pukult ühgyelni.

Ezzel dúrgertük az antandatéteket, hogy menny és pokol, a menny stak magas, Berg, Empore, a pukul egy Wicht, egy ühgy.

Lélek: ez a hang is egy kretény-libcsi neoillogizmus, ahogy a szellem, az is egy idegen, aljan ideológia, úgy ezekkel a magyar nem rakand, attól, is, hogy árnyakat bír.

A probléma már stak annyi, hogyha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és a magyar nyelv kidobtaja az indogermán Seele, Atem hangokat, úgy hogyan van itt újra ugyanattól a koncepciótól egy lélek hang? Annyi bizonyos, hogy sok indogermán nyelvnél a Seele hangot a dohonsztától rakják ki, de az bizonylosza, hogy a koncepció indogermán vagy nem. Látni van az új-nemmagyar szellem hangnál is, hogy a koncepció nem magyar, új, úgy ez volna a lélek hangval is. Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de nem van a fenti atmen-es koncepciótól indogermán Atem, Seele hang, úgy hogy a fenének kell egy egy fingár hang egy bizonylosza indogermán koncepcióra? A lélek hangot a fingár lil és lul-nak mondják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, egy partikelnyelv, úgy a lél hangot is ki kellene rakni az indogermán partikelektől, ahogy el-le, eil,él-lé, ol-al..., stakhát nem rakjuk ki.

Liheg, lehel hangok: a lélek hangra vennünk kell a liheg és leheg hangokat is, és itt első, entós rekkelés, kérdés az, hogy volna-e olyan hangmímelő hang, hogy lih-leh, attól, hogy ezeket a hangokat hangmímelőnek mondják? A probléma stak annyi, hogy ilyen indogermán hangmímelő hang nem van, vagyis stak egy, a lá-lá, ahogy lé-lé, ahogy az is, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv. Ha így nem van, úgy talán nem hangmímelő volna? Ott van példának a mordvin läka. Stak a probléma itt az, hogy kérdés, hogyha nem hangmímelő hang, hogy a stuma úgy lél vagy lehel, attól, hogy a hehe-s forma volna-e későbbi, és eredeti lél? Ha a mordvin läka volna a hang, úgy volna rá indogermán és germán etimológia, ahogy mondjuk lechzen, germán lakjan, vagyis lecken, úgy a dohonszta lé, nedv. És ha a le vagy lé az eredeti forma? Úgy az indogermán lei-től eredne, ahogy lé, lék, lép és egyéb hangok.

Ranakeredva: a lékek hang egy nyelvkakilási hang, de a lél hang bizonylosza eredetű hang, stak a probléma ott van, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és már kidobtaja az Atem-os hangokat, hogyan volna itt ezzel a koncepcióval egy aljan, idegen hang? A lé-vel a probléma, hogy dolga van-e a lehel-liheg hangokkal, ennél a rekkelések, hogy most hangmímelők vagy se, de indogermánul stak egyet ismerünk, ahogy ha nem hangmímelő, úgy a lél-lel vagy a hehe-s hang-e stuma? Ha nem hangmímelő, úgy ott van a mordvin läka, ana talán a germán lakjan verb volna, de lé stuma is volna.

Antoranakeredva: a lél-lélek hangok zavaróak, dúrgerni kell őket, stak a lehel-liheg bizonylosza etimológiájú hangok maradjanak. A fingár lul-lil-lel hangokkal a probléma, hogy olyan hang indogermánul nem ismert, hogy dohonszta, hastak a fingár hang nem korcs hang. Erre a példa a magyar lát hang, az indogermán uel stumától, indogermánul ueleit, germán wleitan, leitan, de látni van, hogy már a germánnál is szakad az ue hang, a magyarnál a kausatívtól á-vál. Erre aránnyoló példa volna, hogy a fingár lel-lél-lul német Welle-től volna, ettől a magyar öl hang is, norvég olla Quelle, de Dampf is, ahogy izlandi ylr.

Lakoma, lakodalom: ezeket a hangokat dúrgerni kell, szlávnak boljadnak, de bizonylosza.

A lakoma és lakodalom hangot is a kretény-libcsi hangokra tennénk, de az etimológiája bizonylosza, igenstak nyelvkakilási hangok. A lakoma, ahogy lakni verb-nek dolga nem van a lak, ahogy Lücke hangval, attól, hogy ez germán, de az új-ónemmagyarnál a struktúrája új, hanem vagy egy indogermán lak-val, ez lecken-t rekk, volna dolga, vagy egy szláv lakati-val és szláv lakomъ, ennek rekkésje kívánós, éhes, mohó, de dolga volna mondjuk az ír elc-vel, ennek rekkésje ghonosz, habár én inkább bírnám ide a litván làkti-t, ez azt rekkja, hogy leckend fressen, stakhát az is volna, hogy a szláv hangok valósan ettől erednek, ha ettől erednének, úgy a magyar hangnak nem kellene szlávnak vannija.

Ünnep: az etimológia bizonylosza, de a hangnak stak komminista-keresztény-systemnél van racionalitásja, ha nem van ez a system, úgy az ünnep is irreleváns.

Az ősmagyaroknál nem volt ünnep, attól, hogy Kriegsverfassung volt, stak mányás, errinnern, ihma, vagy borzongás volt, de ünnep nem, naturális életnél nem kell ünnep, mondjuk a The Walking Dead életformánál, úgy az ősmagyarnál se van, attól, hogy az ünnep stak libernyákia, liberália a produkálástól, de ahol nem van produkálás, ott ünnep se van, nem van produkálás a libernyák ökomókiára. Az ünnep hangot így keresztény-kommunistának kell vennünk,de az etimológiája bizonylosza, attól, hogy az ün hangot íd-nek mondják. Erről, vagyis az üd és üdv hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de mi egy opciót választottunk. Az üd és üdv-re két alternatíva van, az egyik az indogermán al-tól ered, árja íd, ez volna ald, rekkésje Labung Spende, a másik hogy az űz, üd, vagyis wit-wíd hangoktól ered, ahogy árja vidu is, rekkésje gesund, stark, deréka, hogy wit és űz. Mi az űz hangtól mondtuk az üdv hangot, de attól volna egy árja íd hang is, ettől logikusabb volna az üdül hang, habár én ezt is űz-nek hallem, vagyis az űzár, vítár vídvül, vídul, ha űz humanoidát. Stakhogy az ünnepnél ün van, úgy ez a hang egy picit ma már mást rekkne, mást hallana az ember, a vágy hangot, indogermán uen stumát, vagyis ma Wonne-t hall ide az ember, ahogy a latin veneror rekkné azt is, hogy feiern, habár a vágy hangtól vágyni rekkja azt is, hogy jagen, űzni, wídni. A probléma annyi, hogy ettől vagy attól a perspektívától is volna ünnep, ahogy az árja íd, az üdv, vídv ahogy az ün, Wonne interpretálni. De a nappal is összerakni a hangot egy bullshit, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis az ősmagyaroknál dohonkelma volt, nem nap, inkább mondták, hogy 3 dohonkelma után, nem hogy 3 nap múlva, úgy üdv dohonkelma volna, vagy vágydonhokelma, stakhogy az ősmagyar system egy Mad max és The Walking Dead system volt, nem volt normál produkálás, nem volt Woche, úgyhát az ősmagyar üdvdohonkelma, íddohonkelma, ün- vágydhonkelma volna egy madmax stílusú zombie metszerés, fájogda, gladiátor-hartu(harc). Azt ismerjük, hogy mondjuk a Thrákok bírták nagyon a Feier-t, folyton stak tették, de ez ma olyan, ahogy a disco, Sziget, egyéb libernyák bullshitek.

Ranakeredva: az ünnep etimológiája így bizonylosza, de a Feier stak egy életmódnál van, a keresztény-kommunista-kapcsizmusnál, vagyis ha ezek a produkálási systemek nem volnának, ünnep hang se volna, stak kúthúrális a hang. Az etimológiája bizonylosza, volna ide hallani árja íd, vídv, vagyis üdv, ahogy ün, vágy, Wonne is. ma az árja íd hangval nem rakelünk, stak vídv-vel és vágy-val, ün-vel, úgy ezekkel a hangokkal újra volna interpretálni a hang: vídva dohonkelma, ahogy vágy- ündohonkelma, stak nem libcsin, hogy ez Szigetet rekkne, hanem illiberálisan, hogy Mad-max és The Walking Dead fájogdát dohonkelmánál.

Onto.

A lakoma hangot így bizonyloszának mondtuk, talán keveredett itt a lak, ahogy lechen, leckend fressen, cumogni, a szláv lakati-val, de az is volna, hogy a szláv lakatinak dolga nem van az ír elc-vel, úgy a szláv talán magyar eredetű hang volna, az indogermán rakuja raktalosza, falsch volna.

Alternatívák a lakomára:
- garázdárma: a garázdár hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de az Umwertung aller Werte rekkint azt mondanám, hogy ez a germán garázdár, ennek egyik germán formája gereord, ez Mahl-t is rekk.
- vítama: az indogermán ue, uei energikus partikeltől ered a wíd,ahogy űz és víh, vív hang is. Ha a víh-ről szakad a h, ana k volna, úgy újra a ví stuma rakód vissza, ez múltidejű partikelvel víta, vagyis egy tenkő, anat víhtak. Ettől ered az árja-iráni víti hang is, ez rekkja azt, hogy Mahl, erre, vagy a ta partikelre raknánk a ma partikelt, úgy volna vítama. Ez a hang inkább passzol egy róbó dühor folyga-nak, népnek, Raubtier-nek, ahogy a lakoma hang, attól, hogy ez nem regály rekkint van, hanem a vídás, űzés, víhás után, ahogy a róbó dühorok nem regályrekkint esznek, hanem az űzés után. Példa: ősmagyar maratárok áradnak kufároknak anta a végatun, az úton, a kufárokat meredejtik, a kufárok vasznaját, vesznáját szakantják és eszik, úgy az vítama.

A sippés evés, arányétma.

Egyet nem vettünk át, hogy hogyan is namatjuk azt, ha a Sippe eszik, ahogy mondjuk Sabas a Gótnál. Az ősinél, ahogy már írva volt, volt sippés evés, vagyis egy stalád, állad levágott egy marhát, ezt a marhát etteja az egész Sippe, ahogy idejevők is, attól, hogy nyílt volt, erre annak után ment a Sippe egy másik staládnak, ott is levágtak egy marhát. Ezt én két részről raknám össze, zuteilen és essen, vagyis az ar-ra-re stumától az átvett arány hangval és az indogemrán ed-éd-től étma, úgy kirakód, hogy: arányétma.

Ha itt vagyunk, úgy beszélnünk kell a regályrekkinti evésről is, ahogy ebéd vagy vacsora. Ezek nagyon is fontosak, stakhogy a magyar róbó dühor. Az ebéd és a vacsora hangot magyarul is raknánk.

Ebéd: a szláv оbědъ-nak mondják,stakhogy a két részje magyarul is van. A második az ét és éd stumák, ahogy enni, az ob talán a be vagy indogermán epi. Most egy bizonylosza, hogy ez vagy az, de át volna rakni be-ét, be-éd-ra vagy ép-étra, ép-édre.

Vacsora: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy logikusan vannija kellett a magyar nyelv egy formájánál ennek a hangnak, ez a latin vesper, kelta ucher, szláv vьčera.

Itt dilemma van, hogyhabár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a regályrekkinti evés már a produkális módtól ered, úgy magyarnak így nem mondanám, ha magyar is volna.

Máldu, máldus: a német Mahl hang nem a mál-tól eredne, hanem talán a mély rokonja volna, vagy a mérés-től ered, de a magyar úgy hallja, hogy a mál-tól ered, ezt rakkja a magyar ed kausatív-presenz-re, málad, ezt hímnemű substantívvá rakkja, máldus-vá, de  ma már nem van, úgy máldu: ha máldu van, úgy a máladó, a malac málad.

Erre vegyünk egy storyt: garázdár emberjei őrjednek a kufárokra, vídik, űzik őket, ha leűzték, szakantják a vesznát, veszik a vesznát, úgy vítama van, a garázdártól vítama, úgy az garázdárma, de a veszna malac, máladó, úgy máldu van.

Eskü, esküvü: ezek a hangok dúrgerni vannak.

Enteredjünk ott, hogy már vettük azt, hogy az esni hang nem fingár, attól is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy korcs hang. A esni nem a verb, hanem ereszni, indogermán és magyar er stumától ered sz-vel vagy s-vel, ez a germán rāsen, stürzen. Az esni hangál az r kiszakadt, úgy vált esni-vé, de inkább ereszninek kellene mondani. De nem rakem ezt az eskü hangot se, ez most ereszkü-ként egy blm-s hang volna? Az eskü lagujára mondanám inkább az ígér hangot, ahogy perzsa aogədā, vagy talán az igétől, erről már volt beszéd. Nem is rakem, hogyan is kell schwören itten, attól, hogy ez egy bírási viszony, ana ara nem schwört, a gyámja, az apja teszja, mondjuk, hogy szűz, nem leszbikus, a vevéssel az arától obligat rakantályok vannak, úgy stak a vevő ígérja barma apjának, hogy nem ütje agyon, stak ha...A vevés előtt van stipulation, a stipulationnál vannak a feltétek kirakva, de a feltétek automatikusak. Na ennyit erről, nem rakem, ezeket a blm-s hangokat dúrgerni.

Anto.

Így itt enteredtünk a menny hangval, ezt a hangot kiraktuk a magyartól és az indogermántól is, ahogy:

-me-gho: megas, magas.

-me-lo: mel, mél, mell,melna.

-me-no: indogermán menio, monio.

A menny hang egy keresztény-libcsi hang, úgy magyarnak indogermánnák, germánnak nem kellene vannija, de az, úgy vissza kell interpreálni, kereszténylosza, Bergre és Empore-ra. A pokol hangra két szláv etimológia volna, de én nem vagyem obligat a kretény hangot interpretálni, hogy pogány vagyem, úgy a pokol-t germán pukul-nak pokol-nak is hallem, egy ühgy-nek, Wicht-nek. A lélek hang etimológia bizonylosza, de irreleváns, attól, hogy olyan magyarlosza hang, ahogy a szellem, úgy dúrgerni. A liheg és lehel etimológiáját is bizonyloszánbak írtuk le. A lakni és lakoma hangok etimológiáját is bizobnyloszának írtuk le, nem bizonyos, hogy a szlávtól ered, de az se, hogy a szláv nem-e rokonja a magyarnak. A Mahl hangra pár ősmagyarabb hangot írtunk ide, ahogy, garázdárma, vítama, máldu, arányétma. Az ünnep hang etimológiáját is bizonyloszának írtuk le, de a ranakeredva az volt, hogy inkább dúrgerni kellene.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál az ühgy etimológiáját rekkjük ki, ahogy az ettől a hangtól továbbszart egyéb hangokat, rekkve, hogy az új-ónemmagyar hangok halandzsák, magyarul más a rekkésjük, erre az indul etimológiáját rakjuk ki, de az indíték és az indulat hangokat dúrgerjük.

 Lektion92- Az ühgyi-bügyis és indu-budi hangokról.

Hangok: ühgy, ühgyes, ühgyész, indul.
Dúrgerni való hangok: ühgynök, ühgyfél,felekezet,indíték, indulat.

Ühgy: az etimológia bizonylosza, 2 germán etimológia van.

Az ühgy etimológiájáról volt már beszéd, hogy bizonylosza is, két germán etimológia volna rája, stak a probléma, hogy a kettő ugyan úgy volna magyarul is. A fingár etimológia bullshit, már attól is, hogy az olyan hangok, majd írunk róla, hogy ühgyes bullshit hang és egyebek nem vannak, ahogy attól is, hogy egy fingár eredetű zilj-nek mondanák, stakhogy ilyen bullshit hangoktól sohase rakódik ki az ühgy hang, ennyi erővel zulu is volna, de a fingristáknak stak fingár hang kellene, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A fingár hangval a probléma, hogy igenstak szlávos hangja van, mondjuk igenstak arányol a litván žvalùs-nak, ennek rokonja a szláv zlyj. Az ühgy hangval az igyekszik hangot teszik össze, ennek a hangnak is az etimológiája bizonylosza, volna az indogermán ie, vagyis a jár stumától( ezt már átvettük), mondjuk a jet egy másik formája idjan, de az is volna, hogy az etimológiája egy az ühgy egyik etimolóigájával, vagyis az indogermán uegh, ahogy vohn, uhn stumától eredne. Az ühgy hangra így két germán etimológia volna, az egyik rokonja volna az ihmának, a másik a vohn és egyéb hangoknak, véganszel-nek, attól, hogy az ü hang a va-ve ahogy vá-vé összeolvadt formája volna, a gy itt dj vagy tj, úgy volnának az alternatívák:
- Wicht, germán wihti, wihtj, ühgy.
- Gewicht germán wihtja, wehti, ühgy.

Látni van, hogy két germán hang, két szelentő stumától, az egyik indogermán uegh, ettől a német Gewicht, ahogy az indogermán euk-tól, ettől az ihma hang is, németül is egyformák, ahogy magyarra átrakva is egyformák. Az igyekszik hangról fentebb beszéltük, hogy az egyik etimológiája az indogermán uegh stuma volna, úgy ha az ühgy hang is ettől ered, úgy rokonok volnának, de itt két bizonylosza opció van, az ühgyre is áll, ahogy az igyekszik-re is. Talán az is volna,, hogy az ühgy hang az ihma rokonja, úgy az ühgy az ihmán át van, a beszéden, de az igyekszik az ügyekszik volna, stakhát az indogermán uegh stumától ered. Én az ühgy hangnak a német wicht-et akceptálem, már attól is, hogy a Wicht, germán wihti, wihtja rekktaja azt is, hogy Ding és Sache, de az ihmán, a beszéden át.

Ühgyes: ezt a hangot dúrgerni, ha az etimológia raktaga, hogy a germán wihtja, wihti, úgy halandzsa.

Az ühgy etimológiájánál a fingristákat megzavartaja az ühgyes bullshit naknama, így is keresték a hangot, stakhogy ez egy halandzsa, vagy máshogy rekk, ahogy ma, ha az ühgy a germán wihti. Az ühgy etimológiájánál ez a bullshit ühgyes hang a fingristákot ode bírongtaja,hogy az ühgy hangot flink, árva-ként, schnell-ként rakják ki, ettől vált egy bullshit zilj-vé, stakhogy ez a hang igenstak szlávnak boljad, ahogy írtem, a balti žvalùs-nak, ennek rokonja a szláv zlyj, de ez gonoszat is rekk, stakhogy a szláv forma áll nakvább a zürjénre, de a rekkés balti. Ha így az ühgy a germán wihtja, rokonja az ihmának, úgy az ühgyes nem azt rekkja, hogy geschickt, hanem azt, hogy egyrészt Wichtet, mondjuk démont bíró, avagy azt, hogy mágikus, vagyis az ühgyen, az ihmán át mágiát tesz.

Ranakeredva: az ühgy hang etimológiájánál a fingristákat megzavartaja az új-ónemmagyar halandzsa, hogy ühgyes, de ez a hang nem azt rekkja, hogy geschickt, úgy vélték egy fingár hangnak, stakhát a fingár hang szláv hangnak boljad, magyarul sohase rakódna ki, hogy ühgy, attól. A ühgyes naknama, ahogy ma fennáll, egy halandzsa, így dúrgerni kell.

Ügyhész: ezt a hangot dúrgerni kell, stak a Staatsanwalt-ra szarták ide ezt a hangot.

Ühgyész: a hang egy totál bullshit, rekkésje nulla, de a magyar nyelvnél dolga nem volna, attól, hogy Thaifelden is van Staatsanwaltschaft, úgy hogyan van itt? Laguja nem van, attól, hogy ez itt magyarfeld, ide nem univerzális system kell, hanem magyar, ősmagyar. Ha ígyhát olyat mondem, hogy ühgyész, úgy nem magyarul beszélem, nem is magyarul élem. Az ühgyész hangval a probléma így, hogyha az ühgy hang a Wicht rokonja, úgy az ühgy a beszéden át van, vagyis az ühgyész az aki ismerja a hangokat, a mágikus hangokat, ahogy az ühgyeken át a raktrakut kirakja, stakhogy nem ismerje a hangokat, hogy az új-ónemmagyar egy halandzsa nyelv, ahogy nem fingár a magyar nyelv, hanem indogermán és germán nyelv.

Az ühgyész rekkésje így magyarul mágus volna(ahogy az orvos is), ahogy mondjuk: ihel (az ihma stumájától) ena ühgyész az ihmán át ühgyet. Így az ühgyész annyit tenne, hogy mondjuk a Naruto animetől a vartrauter Geist technikát tevő, attól, hogy a formulán át, az ihmán erjeszed az ühgy, a Wicht. A másik az volna, hogy az ühgyész az, aki rengya azt, hogy a rakta rendesen vanjon, vagyis védja az ühgyeket, a nyelvet, a logoszt. A mai ühgyésznek dolga nem van az ühgyész hangval, attól, hogy az Staatsanwalt idegen, aljan systemja részje, de az ühgész így mágus, aki bírja a formulát, magyarul, ahogy az aki bírja az etimológiákat is, dolga van a nyelvvel, de a Staatsanwaltnak nem.

Felühgyel: egy bullshit hang, anat dúrgerni kell.

Ezt a hangot nem rakem, ha az ühgy hang az indogermán euk stumától ered, az ühgyel hang egy új-ónemmagyar nyelvkakilás. Itt stak azt az interpretációt raknám ki, hogy az aki a Sagent bírja, a beszédet, habár én inkább itt az ühgy hangra raknám az el hangot, úgy volna a verb az ühgyel, rekkné, hogy mondjuk az Akatsuki a Naruto animetől a Wichteket szedja ki a formulákon át, ahogy az árnyal az árnytól és az er indogermán stuma ár-os flektált formájától nem más, ha Goku Ki-t árnyal.

Ühgynök: ezt a hangot dúrgerni kell, nyelvkakilási hang, a rekkésjét nem rakem, Agent-nek mondják.

Az ühgynök hangot nehezen rakem ki, hogyan is volna a Bedeutungja. Ha az ühgy a germán wihtja, az ih, indogermán euk stumától ered, úgy az ühgynök volna az aki a beszéden át tesz, de ez modern felfogás, ahogy írtem volt. Az ühgynöknek stak a Gewicht-től volna Agent rekkésje, attól, hogy az Agent egy indogermán ag stumától ered, ennek rekkésje, hogy bewegen, de az ühgy hang Wicht.

Ühgyfél: A hangot dúrgerni kell.

A fél hangról volt már beszéd.

A fél: a fél hang nem fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán és germán p-f váltás van, és a fingár hangok igenstak nem fingárok, ahogy mondjuk vogul pal, hanem szláv hangok, az orosz polъ, ígyhát a fingrizmus egy indogermán, vagyis orosz hangval vágyná rekkni, hogy a magyar fingár. A fingár hang így egy szláv hang, indogermán, de a magyar is az, de máshogy a fél és a vogul pal hangnak dolga nem van egymással, stak annyi, hogy a fél hang germán volna, hisz stak indogermán és germán p-f váltás van, így volna folyton a magyarnál, de fingárnál jevevényhang. A probléma stak ott van, hogy ez a hang igen izolált hang, a fél hang a germánnál nem igen van, úgy ahogy a szlávnál, de volna logikusan, éshát így a spalten-től ered. Habár izolált volna, de volna rokonságja, ha az indogermán spel stuma a spei-től eredne, vagyis a fi stumától, spitz vagyis, és talán a falni verb is rokonja volna, ha igen, úgy az é-s formát dúrgerni kellene a fal-fál-fü-fu stumákra inkább, de egal. Az indogermán sek vagyis szak stumát a magyar inkább rakja és a skel-től ered a szel és hal is, így inkább rakná a magyar a német halb hangot, hisz a szak stuma ha-há-s és sze-sa formákkal dominánsabb.

Ha az ühgy hang így az indogermán euk-tól ered, Ding is és Wicht is, úgy bé nem rakem az indogermán pel, spel stumától, ahogy spalten, a fél-vel. Nekem ez egy halandzsa hangnak rakód, stak az van ide írva, hogy error, az interpretációt nem rakem ki.

Felekezet: a fél hang egy izolált hang a magyarnál ma már, de e felekez egy bullshit kez-es hang, vagyis új-ónemmagyar, de keresztényi is, úgy dúrgerni kell.

Indul: az etimológiája bizonylosza, de az új-ónemmagyar libernyák hangokat, az indul továbbszarásjait dúrgerni, ahogy indíték és indulat.

Az indul etimológiája bizonylosza, stakhogy fingár hang nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy jevevényhangak boljad. Az indul etimológiáját a fingár jam-nak mondják, stakhogy bizonylosza, hogy ez nem-e indogermán eredetű hang-e. Nem is kell mondani, hogy az arányolási hipotézis, ahogy az m-tól n vál totál raktalosza, falsch, attól is, hogy ja-tól nem vál i hang. A fingár etimológia ahogy írtem bizonylosza, az is volna, hogy az indogermán ie stumától ered, ettől a jen, jet, vagyis jut, jár, idő és év, de az is volna, hogy egy indogermán energikus eredésú iá-tól vagy ió-től vagy árja já-tól ered, például az örmény janam, perzsa yateiti. a fingár etimológia egy bullshit, attól is, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel.
Több etimológia is volna ide, attól függően, hogy az i az i vagy wi, úgy volna:
- Latin inde: vagyis von da, daher a rekkésje, két résztől rakód, az egyik az ősmagyar in is, vagyis innen, a másik az indogermán de partikel, ettől ered az ed magyar és indogermán kausatív-presenz is. Ígyhát az inde volna ined is, in Kraft setzen-ként, vagyis innen eredés van, vagy von daher jevés.
- A latin indulenz-től: a latin unda-tól, ahogy Woge ered az indulenz és egyéb hangok is, ezt az opciót nem mondanám az indul eredetjének.
-Wi-s verbek: a magyar inda hang a winden hangtól ered, vagyis az ín-től, indogermán uei, indogermán uendh-től az inda. Itt is látni van a probléma, ahogy egyéb laguon is, hogy így az ilyen hangok ahogy inda egyrerakódnak az olyan hangokkal, ahogy mondjuk az indul.

A fenti opcióktól az indul hangot a latin inde-től tenném eredni, stakha ez így van, úgy a hang ősmagyar-e vagy latin eredetű hang? Az ősmagyarnál volt ina partikel, ahogy innen, ahogy a de partikel is, ez is itt van ma is bőven, stakhogy az új-ónemmagyarnál már nem. Az indul hangot így rakjuk a latin inde-től ul-val, ennek így kettős rekkésje van, hogy innen eredni, ahogy onnan jenni, stakhogy az indíték és indulat hangok már új-ónemmagyarok, dolguk nem van az ősi systemával, attól is, hogy talán latin hang az indul és igenstak arányol egyéb más latin hangokra is, azoknak dolguk nem van az inde latin hangval. Az indul hang igenstak mechanikusnak boljad ma,bé nem jen át, hogy räumlich hang is volna, sokkal inkább az, hogy in Kraft setzen, a továbbszart hangok, ahogy indíték, indulat már az ősibb struktúrát dúrgerik, részint az er-ár stumát, ahogy a doh-düh stumát, ahogy a logikust, vagy az eredői, bölványost(Natur), ahogy örök.

Indíték, indulat: ez a két hang így zavarja az ősmagyar systemet, az indíték a libernyák habubsd egy hangja, nem ősi, stakhogy az indíték hangot stak a latin inde-től rakná az ember. Az indíték lagujára így antoraku vagy er-ár indogermán stumától kell egy hang, mondjuk ha ártás van, úgy áradás, vagy erejtés. Az indulat is egy új-ónemmagyar hang, ide is stak az ősibb hangok rakódnak, ahogy eredés, és áradás, árna vagy egyéb más, ahogy dühöngés, doholás...

Anto.

Ígyhát ennél a lektionnál enteredtünk az ühgy hangval, rekkve, hogy a fingár etimológia bullshit, magyar ühgy a zilj-tól sohase volna, stakhogy ez egy balti-szláv hangnak boljad, a balti žvalùs, az orosz zlyj-nek, ahogy a bullshit hang zavartaja a fingristákat, hogy ühgyes, stakhogy ez nem geschickt, hanem ugyanaz, ana az ühgyész, vagyis aki ihmán át ühgyet ih, egy Wichtet. Az ühgyész hang volna egyrészt, az aki bírja a vertrauter Geist jutsu-t, máshogy az, aki a nyelvet őrja, a nyelv raktamányját, aki azzal rakel, de a mostani fennálló ühgyész nem ühgyész. Erre vettük a ühgynök és ühgyfél hangokat, ezeket dúrgertük, attól, hogy új-ónemmagyar hangok. Ha a fél hangnál voltunk, úgy vettük a keresztény-halandzsa felekezet hangot is, ezt is dúrgertük. Az indul hangot is rekktük, hogy nem fingár hang, volna rája bőven etimológia, de mi a latint inde-t véltük az indul hang eredőjének, úgy nehéz mondani, hogy ősmagyar vagy se, de az ettől szart hangokat dúrgertük.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál szlávnak makogott hangokról beszélünk, ahogy valósan szláv hangokról is, anak a magyar, hogy germán nyelv, struktúráját rómbolják le, úgy ezekre írunk alternativákat is. Ehová már sok szlávnak makogott hangot átvettünk, látni volt, hogy valósan nem szláv hangok, úgy kevesebb szláv hang van a magyarnál, ahogy makogják, ahogy a szláv hangok lagujára ősmagyar hangokat raktunk. Kevesebb szláv hang van, de dubb is, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, így egyes fingárnak makogott hangok szlávok vagy baltiak, ahogy ehová látni volt, ahogy a kéreg hangon, kel hangon, varjú hangon, ahogy ezüstön(balti) és egyebeken, ahogy dubb szláv is van, attól, hogy vannak olyan etimológiák, anakat a fingristák nem ismernek, de azok szlávok, például a kuss, avagy az itt majd leírt zímankó hang.

Lektion91- Szlávnak makogott hangokról, ahogy a valósan szláv, sklavisch hangokról és ősmagyar alternatívákról.

Hangok: a vítéz az vítár, nem szláv hang, bálvány, avagy balvány, bölvány bolvány, bába baber és babog babonát, a bába germán hang, a babona bizonylosza, blabla, máglya, horgol, horonkol,erjeszela, szigály, stámpály, boljogo.
Dúrgerni való hangok: bálvány, kuruzsol, laguján a kreténységre és a fingrizmusra horgol, parázna,ahogy a bizonylosza etimológiájú per hang is, zivatar, zimankó,zápor, paraszt,pór, pecsét.

Vítéz: nem szláv, hanem magyar, vagyis germán, de inkább vítárnak kellene mondani.

A vítéz hangot szlávnak makogják, de azt mondják, hogy a szláv hang egy germán hang, a víking hangtól ered. Most a probléma ott van, hogy a viking etimológiája is bizonylosza, ahogy a szláv hangnak is, ahogy bizonylosza, hogy egy-e a magyar hangval. De enteredjünk a víking etimológiájával, itt három etimológia volna:
- indogermán ueik stumától, ettől a magyar víhni, vívni, víhand, víg hangok.
- indogermán ueik stumától: ettől a vék-véka, vékony hangok, ahogy ki volna rakni egy vég hang, stak a vég az sok interpretációjú.
-Indogermán ueiko: ez azt rekkja, hogy Dorf, Haus, vicus.

Az etimológiai választás a harmadik opció szokott vanni, vagyis azt makogják, hogy a víking attól viking, hogy lagroja van, Lagerja, habár a vicus etimológiája bizonylosza, hogy nem-e az ueik stumától ered, ahogy a vékony is, vagy vékni, ékni volna. A viking etimológiájánál nekem a szimpatikus, az inkább interpretálni való volna, hogy az víhni, vívni hangtól eredne, ahogy víhand úgy víking. Stakhogy az ueik az uei energikus partikeltől ered, energikus eredés, itt jagen, vagyis űz, űd, víd, vít, úgy inkább mondanám, hogy vít-ez, vagyis a mai formától űzez, habár inkább űzár, vítár volna. A z hangot nehéz kirakni, hogy most us vagy naknamai z- volna, talán ahogy a germán knejz-nél vagyis kenéznél. Se germán, se egyéb más indogermán nyelvnél nem lelünk z-s formáját a víto-nak, úgy inkább írjuk át vítárra.

Példamondat: vítár víh és wíd, ahogy a víhar(Weher), úgy van vídám, vídu(üdv?) és víga.

Paraszt, pór: ez a két hang dúrgerni van, az egyik szláv, a prost, a másik a német Bauer, a bő be-s formájától ered, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy ilyen hangok nem kellenek, attól, hogy az ősmagyarnál Kriegsverfassung volt, nem voltak szakmák, ahogy melóosztás se. A paraszt és a pór etimológiájait így a magyar nyelv, a germagyar nyelv akceptálja, stak azzal a kitételvel, hogy nem ősiek, így dúrgerni vannak. Ha véljük egyes lagukon van olyat mondani, hogy aratár vagy egyéb, de az stak a rebbenésre áll fenn, úgy a fenti hangokra alternatíva nem van, dúrgerni való hang,ok.

Bálvány: etimológia bizonylosza, avagy balvány, bolvány, bölvány.

A bálvány hangot szlávnak makogják, de az etimológiája bizonylosza, attól, hogy kretény hangnak boljad, és a kretény hangoknál őrjednünk kell de nagyon. Ennél a hangnál így nem rakja az ember, hogy most Balken-t rekkne avagy Unglück-öt, így talán volna az indogermán bhel stumától is, ettől a Balken hang ered, ahogy a bal hangtól is, bala germánul. Ha a bálvány hangot ártírem indogermánra úgy bá vagy bál stuma és ue vagyis va-ve, ahogy ana presenz és ja possesív rakód ki, vagyis baluenja. A bal, ahogy ütni hangtól ered a magyar bal, germán bala, ettől a germán balwa, vagyis magyarul balva, bal és va, ettől a verb a német bleuen és a bläuen. Germánul a balva, hogy bal-va Verderben-t és Unglück-öt rekk. Más etimológia volna, hogy az ősmagyar bolva-tól eredne(a bolva az ősmagyar blau), úgy dívány-t rekkne a hang, ahogy már az előbbi lektionnál erről beszélve volt. A német Balken etimológiája bizonylosza, hogy ennek a hangnak a stumája hogyan is volna, talán a bal vagy a bö, indogermán bheu stumától eredne? Úgyhát volnának hangok:
- balvány: a bal, germán bala hangtól rekkne, hogy Unglück.
- bolvány: a bol stumától, ahogy Bala, Balaton, rekkésje dívány, ahogy Blauheit.
- bölvány: a böl stumától rakjuk, volna erre is és arra is mondani, ahogy Natur, Naturdämon.

A bolványnak valós alternativája volna a bálvány, de opcionális, de ez is bizonylosza, stakhogy az indogermán Balken-től is eredne, stak a probléma az, ahogy írtem, hogy nem rakjuk, hogy most hogyan is volna a bálvány hang, hogy Balken vagy Unglück, ahogy a bálvány keresztényi hang, vagyis magyarral, vagyis germánnal egy keresztényi hangot nem mondanám, ahogy látni volt, hogy a keresztények átírták a germagyar totemizmust, ez már az előbbi lektionoknál látni volt, hogy a kép az hép volna, indogermán skép-től, a szobor az csobor vagy csabar, germán staber-től, attól, hogy regályosan st-cs váltás van. A fentieknél stak egy kirakás, megoldás van, a bálvány hangot dúrgerni, az á-s formát dúrgerni, lagujára etablálni a három hangot, ahogy. balvány, bolvány, bölvány. Ha mi így ezeket a hangokat így iderakjuk, úgy ezektől is volna Götze, ahogy ha Unglückként rakjuk, úgy balvány, ha Schwellen-ként, úgy bölvány volna Balken is, ahogy a Natur, vagy egy hegy, egy erjeszjár, ha bolvány úgy dívány, stakhogy így már ez deus-teus volna, de nekünk árnyaink vannak. A Götzenbild hangot stak úgy kell ismernünk, ha keresztények vagyunk, vagy annyit teszünk, hogy a kereszt hangot, ahogy Jehovát balványnak mondjuk, Unglück-nek, úgy a balvány a magyar Götzenbild, a kreténység.

Máglya: nem szláv eredetű hangnak boljad, hanem germánnak, vagyis magyarnak, stak át kell írni inkább Empore-ra.

A máglya hangot szlávnak makogják,stakhogy az etimológiájával az a probléma, hogy a nyelvkakilás tettaja a hangot Scheiterhaufen-vé,úgy hogy mortály már nem volt Scheiterhaufen-en át, de eredetileg Empore volt. Ezt a hangot igenstak kirakná az ember a megas vagyis magas hangtól is, de eredetileg megas volt, az indogermán magalu-tól, de az is volna, hogy a magyar rakja rája a magas stumájára a lya-t, úgy az a á-vá vál, vagyis nem maglya hanem máglyává vál.  A latinnál a megas, magas hangtól ered a mactáre verb is, ez azt rekkja, hogy opfern, vagyis töten, úgy a máglya Empore is, ahogy az ahol opfert az ember, vagyis öl. Az egyik ősmagyar hang volna a Scheiterhaufen-re a germán strava, a Streu-tól, attól, hogy ez egy hunn hang, de más hangokat is kirakna az ember.

Babona: etimológia bizonylosza, igenstak a germán bába és a baby rokonja volna.

A babona hangot szlávnak makogják, talán az, attól, hogy keresztényi hang, stakhogy ha szláv volna, úgy a szlávnak is bizonylosza az etimológiája. A babona hangra stak egy alternatíva volna, hogy a babona az indogermán bab stumától erd, ettől a barbár is, vagyis halandzsázó rekkésvel, ahol a bab azt rekkja, hogy plappern. Ha ez így van, úgy rokonja volna a babona hangnak a magyar, vagyis germán bába, ahogy a baby is. Talán a babona annyit tenne, ahogy a német Rúna a raunen-tól, vagyis a ró-rí stumától, úgy mormolás volna, ahogy a magyar, úgy germán bába hangot rakná az ember Hexe-ként is. A baba hangmímelő hangtól egy baber vagy babog hangot raknám ki, úgy volna egy példamondat: bába babog, baber babona-t. A babona ana-val van, úgy annyit tenne, hogy babva, ez volna annyi, hogy mormolva, vagy rámormolva. Ha így kiraktuk a hangot a magyartól, a germántól, úgy már stak a rekkelés maradna, hogy hogyan volna a babona így Aberglaube, ahogy ha Aberglaube, úgy talán nem is volna magyar, hanem valósan szláv hang, vagyis keresztény? A babona-t így egy formula mormolásjának írtuk le, stakhogy a kreténységnél is van Gebet, ezt mormolják, úgy a kretény Gebet is babona volna? Vagy így stak az ősi indogermán és magyar formulákra áll fenn a babona hang? A babona hang Gebet is volna, de most magyarul ne mondjuk Gebet-nek, erre ott volna a mormolás is. A babona hangra a fenti volna az opcionális etimológia, de nehéz mondani, hogy a hang pogány vagy keresztény, ha a keresztény volna, úgy nem magyar, de nehéz mondani, hogy hol volna a hang új laguja az ősmagyarnál, vagyis ha a babona hangot eredetileg rakjuk, nem Aberglaube-ként. Ha a fenti etimológia fennáll, úgy a hang rokonja a bla-bla-nak is, vagyis blabla, így már a babona negatív konnotációjú hang volna, vagyis stak blabla, de a fenti példamondat már máshogy volna, ahogy: bába baber és babog babonát.

Ranakeredva: a babona hangot kirakjuk igy a magyar vagy germán nyelvtől, stak a probléma az, hogy ma keresztényi és fingrista, MTA-s, úgy vissza- vagy újra kell interpretálni, vagyis a fingrizmus, a kreténység, az MTA bullshit,  babona pogány.

Kuruzsol, de inkább horgol: az etimológia totál szláv, már stak az aspektusja és a perspektívája bizonylosza, ahogy magyarra is átírni volna. A rekkelés, hogy ősien kell-e rakni vagy már fingrista-MTA-san, keresztényen?

A kuruzsol hang a szláv kružiti hangtól ered, a zs hang már beszélja, hogy magyar bé nem volna, stak a probléma itt már annyi, hogy ez a hang az indogermán sker stumától ered, vagyis a magyar húr-hor stumától, és arról volt már beszéd, mondjuk a raktaloszánál, a hazugnál, hogy hogyan is rakják ki raktarekkint a Lüge-t. Így magyarra átírva a hang volna horonkol avagy horgol, ez a hang rekkné azt is, hogy az ember lügt, attól, hogy húr, hor van itt göndörödés, vagyis nem rekktamány, gerade. Ennél az interpretációnál,rekkésnél így hogyan kell vélni a hangot? Nem ősinek, ez a hang sklavisch így, egyrészt MTA-s, fingrista, mondani volna, hogy Aufklärungos, de keresztény is, attól, hogy a mainál a kuruzsol hang az MTA hangja, a réginél a kereszténységnek. A kuruzsol hangot így dúrgerni kell, át kell írni horgol-ra, de ez már így a magyar volna, attól, hogy az MTA, a fingrizmus és a kereszténység horgol.

Parázna: az etimológia bizonylosza, ahogy a rekkésje, Bedeutungja, interpretációja is.

A parázna hangot a szláv prázdný hangtól teszik eredni, ennek a rekkésje leer és unnütz, stakhogy a szlávnak az etimológiája is bizonylosza, de igenstak az indogermán per-től eredne, úgy a szláv hang olyat tenne, hogy kiment, kifogyott. Ha ez az etimológiája úgy a rekkésje, az interpretációja problémás, ha most azt vesszük, hogy unnütz, úgy az inkább keresztény-marxista-pógári volna, attól, hogy onnan entered, hogy az, ana nem tesz, semmit, nennat tevő, de a magyar system nem ezt rekkja lotyóként. Más etimológia is volna, ahogy mondjuk az indogermán per stumától a latin Preis avagy árja pereska, de az is volna, hogy ettől a per-től eredő más per-től ered a parázna hang, úgy rokonja volna a pár-nak és a párt-nak, ezek latin hangok, úgy talán a latin pars volna na-val, indogermán peresna, ez Teil is, de Schuld is volna, Vergleich. A probléma annyi, hogy az ősi systemánál ez az etimológia rejmedne, stakhát idegen, aljan hangval van, és ha azzal van, úgy az első opció volna raktaga, hogy keresztény-pógári-marxista hang, sklavisch. Az ősi systemánál volt baru, ez bírtaja ana, anya barmát, ona barnot, Mundusnál voltak, de stak az volt ana partikel raktailag, ana mundusnál volt, nem volt leszbikus és egyéb, vagyis nem volt melója se,stak a vesztánál, úgy a szláv opció bullshit volna. Az ana partikel szűz, saját, baru bírja, ha nem szűz, úgy nem nő, se ontológiailag, se raktailag, stak göndör, ha egy lány félrebasz, úgy rakantály, raktály az apának a lányt agyonütnije, ha nem teszje, úgy jen a Gastalda(Ga és család) a Sippe-vel és agyonütje, így áll a langobard szokásraktánál. A skandináv szokásraktánál egy nem szűz ontológialag nem nő, nem ana partikel, úgy raktaga a végatun, az úton erővel durrantani és meredejteni azt. A skandináv szokásrakta nem regya, racionális beszélja, hogyan is van azzal, akit nem durrantotak és öltek meg, ha vannak ilyenek, azoknak Schuldjuk van, stricit kell bírnijuk, úgy mondaná az ember hogy ez portio, párá, paretha, vagyis Schuld, vagy peresna, parázna. Az angolszász szokásraktánál az áll, hogyha egy másikval baszik egy ara, úgy az már nem ara, a másiknak venni kell egy újat, de az aljantól baszott már nem nő, nem ana partikel, stak lotyó, szahajha, ribanc, akinek nem van dolga a Sippenél, vagyis dulgs, Schuldja van, peresnája. A lotyók, a szahajhák, a rébancok vagyis Genugtuung-ot kell tegyenek, hogy élnek, ez a Genugtuung volna a peresna, ahogy a szokás rekkint a lotyókat tovább passzolják a felden, a rejkuon alra, túlra, úgy a görög verb raktaga hang volna ide, ahogy περνέναι. Stakhogy így nem rakem a kretény szablyát, hogy: ne paráználkodj. De ahogy írtem a hang így vagy úgy jevevényhang, ősi struktúrának egy jevevényhang nem rejmedne, úgy a parázna hang zavarja a struktúrát, így dúrgerni kell.

Per: az etimológiája bizonylosza, de egy idegen, aljan szokás, attól, hogy a butaká részje, nem az ősmagyar rakta részje, úgy dúrgerni kell a hangot.

A per etimológiája bizonylosza, a szláv pьrǫ, pereti-től mondják, stakhogy ennek a stumája egy indogermán per stuma, rekkésje ütni, schlagen, vagyis az eredeti hang fájogdát rekk, Fehdet, fight-ot, ez a hang az ősivel, ahogy az ősi Kriegsverfassung-val is egy volna, de ma libernyák makogást rekk, ahogy mondjuk libernyák handabandát. A per másik alternatívája volna, hogy egy indogermán per stumától ered, ahogy a pár, párt is, pars, és az opcionális parázna is peresnaként, rekkésje verkaufen, úgy Schuld, Sühne, ahogy mondjuk a perzsa pərəϑa és pāra. A két alternatíva aljan, idegen, stak a butaká részje, új-ónemmagyar, a szláv az ősibb struktúra részje volna, de ez ma már irreleváns, a perzsa vagy egyéb hang, ahogy volna görög is már az újabb, mondjuk példának az angolszászot, ahol mondjuk a másik a másik barmáját megbasztaja, úgy a per volna verkaufen, begleichen, vagyis peretni kell, hogy a másik vegyen nekja új barmát, a megbaszott göndör, nem nő, volna úgy peresna, úgy arra állna a görög verb περνέναι. Stakhogy a per hang így vagy úgy jevevényhang, a butaká részje, az illegitim butaká részje, attól, hogy halandzsa, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis a butakás hangok, ahogy a keresztények is másulások az ősitől, de a butaká halandzsa is. A vád hang is a butaká részje, magyarul károgály volna, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy az ilyen institutok nem ősiek, nem a logikus, a logosz rekkint való Kriegsverfassung, ahol stak rakta van a logosz, a rend rekkint, nem van pógári és egyéb law. Az ősmagyar rakta feldjeit majd máshol írem le, arányoló, raktaga hangokkal, most stak nakta vanjon, hogy a per hangot dúrgerjük.

Pecsét: A pecsét hang valósan is szláv, ettől dúrgerni is kell

A pecsét hang már hamar a németre is átment Petschaft-ként, úgy bizonylosza, hogy nem-e a némettől ered-e ez a szláv hang, de ha ered is, úgy is szláv hang marad, anat dúrgerni kell, a pecsét hangra historyát nem látunk, vagyis inkább azt, hogy a bürokratikus makogás, az új-ónemmagyar halandzsa részje, úgy stak ehová, tovább nem. A pecsét rokonja a szláv hangok, ahogy pecsenye, pest, ahogy talán a pék is, ezeket a hangokat is dúrgerni kell.A bullshit pecsenye hang stak arra van itt, hogy bővebbé váljon az új-ónemmagyar mekegés, de volt egy rakás más magyar hangval mondani, ahogy stak sült. Ha a pék hang szláv volna, úgy mesterséget rekk, de az tilos egy Kriegsverfassungnál, az ősmagyaroknál nem voltak mesterségek, a hangokat adhoc mondták. A pecsétre ott van az alternatva a Siegel, latin hangtól, a magyar szak-szeg-szagg-szig stumáktól, de ezt itt szig-nek veszem, úgy szigály volna. Talán a németnél se ősgermán hang a Siegel, stakhogy ez magyarul rakni van, nem úgy ahogy a pecsét. A szigely perspektvája az volna, hogy az anat szakítanak, szignek. A másik magyarul is rakni való alternatíva volna a német Stempel, ez igenstak az indogermán steu stumától ered, ahogy stámpa, stámpol, vagyis csámpol vagy csápol, úgy ez a hang azt rekkje, hogy dengelés van, ráütés, ez így már egy más perspektívát rekk, ahogy mondjuk a szigály, ott a perspektva a szakítés, itt a nyomás, de volna a perspektíva a boljogás is, vagyis boljog a bélyeg.így van három hang a pecsét laguján:
- boljogo.
- stámpály.
- szigály.

A új-ónemmagyarnál az eső tematikájai szlávok, úgy dúrgerni vannak

Zápor etimológiája: az etimológia bizonylosza, de itt hallani van, hogy indogermán sper-per-ről van a beszéd, vagyis a jevevényhang por-ról, a szláv pr̂h-ról, de magyarul stak dohoma és málma van. Az ento rész bizonylosza, de az volna mondani, hogy nem indogermán sper-ről van a beszéd, hanem a szláv za-ról, ez a magyar gho is, erősítő partikel, rekkja, hogy kinten, hinten, de a szlávnál dubb rekkésje is van, úgy a zápor volna: za pr̂h avagy zapr̂h. Alternatíva volna rája, hogyha a por a magyar for-fer-für stuma, úgy fer-vel mondanánk a hangot, de inkább für-vel, úgy a fürkszik verb is oké volna, vagystak az er stumától mondjuk, hogy erjeszel.

Ranakeredva: a zápor hangot dúrgerni kell, alternatívák volnának rája.

Zimankó: magyarul talán hómankó volna. A magyar hó-nak az etimológiája bizonylosza, de igenstak az indogermán gima-tól eredne, ennek h-s formájától, ahogy van latinnál és árjánál is. A gima indogermánul Winter és Schnee, ennek szláv formája a zima, erre rakód rája egy kó, úgy rakód ki a zimankó, vagy így a zimankó az ahol Winter és Schnee van. Alternatívát nem írnánk úgy rája, talán stak ha hómankóra írnánk át.

Zivatar: az etimológia bizonylosza, a zi hang volna a szláv zíma stak zí-s formája is, vagyis hó és Winter, erre rakód rája az indogermán Wetter hang, vagyis a német Wetter is.

Anto.

Ennél a lektionnál így enteredtünk a vítéz hangval, ana nem szláv hang, de átírtuk vítárra, az indogermán uei stumától, erre írtunk egy példamondatot:vítár víh és víd, ahogy a víhar(Weher), úgy van vídám, vídu(üdv?) és víga. Arra a bálvány hangot dúrgertük, attól, hogy bizonylosza etimológiájú hang, stakhogy kretény, de etabláltuk laguján a bolvány, balvány, bölvány hangokat a leírt és kirakott rekkésvel. A babona hangot is bizonylosza hangnak mondtuk, rekktük ki, a probléma a hangval, hogy keresztény-fingrista, de itt talán megtettük az Umwertung aller Wertet, vagyis a hangot pogányra írtuk, raktuk át, itt is kiraktunk egy példamondatot, ahogy: bába babog és baber babonát. A babona hangnak a blabla is rokonja volna. A kuruzsol hangot szlávnak raktuk ki, stakhogy magyarul a hang horgol és horonkol volna. A kuruzsol hang keresztény-fingrista, úgy dúrgerni kell, attól, hogy a keresztény-fingristák horgolnak. Ha a parázna hang szláv volna, úgy a terminológia nem ősi, hanem új, keresztény-pógári, stakhogy az ősi systemára inkább rakód a per indogermán stumától a peresna, az volna Schuld, de hogy bizonylosza, úgy inkább dúrgerjük. A máglya hangot nem szlávnak mondtuk ki, hanem a meges-magas indogermán stumától indogermán magula-nak, ahol az ember alut, aljan, éget, opfert, de rekkésje volna stak, hogy Empore. A per hangot dúrgerni kell, az etimológiája bizonylosza, a szláv etimológia ősibb volna, stakhogy az ősi sohase jevevényhang, hanem germán. A másik etimológia már nem annyira ősi, de akceptálni volna. A zimankó hang, anat a fingristák nem ismernek valósan, szláv, ahogy a zivatar is, stakhogy ősmagyar vatar az talán volna, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A zápor hang is szláv eredetü hang, de dúrgerni volna, volna más ősmagyar hang rája az germagyar nyelv dohopa struktúrájától.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál további z-s verbeket veszünk át, ezeket ab ovo dúrgerjük, megnézzük, hogy hogyan is vannak a stumák, és hogy hogyan is kellene rekkenteni a magyar nyelvet a stumákkal, ahogy a dúrgert hangokra ősmagyar alternatívát is írunk.

Lektion90- Bullshit z-s verbek 2,anak dúrgerni vannak.

Hangok: díj avagy díjó és díja, dívni(schauen, boljadni),dísz, ahogy diuesz avagy diuer, diadal, avagy díjad, ahogy dícs, ahogy deidj vagy desc,dívány, ahogy bolja, Glanz, víhály, leöröng, feljógat, amály, lebíz, megbíz, arányma, rejkmány, ararejszkni, arjel, léhni,léhat, léhmat, ínt, ínk.
Dúrgerni való z-s és ít-s verb: díjaz, bíztosít, laguján bíz, bízat, jutalmaz, gondoz, hagyományoz, intéz,tetőz.

Díjaz: a verb dúrgerni van, bullshit z-s verb, vagyis objektumtól beszél, nem a stumától.

Díj etimológiája: itt azok bírnak raktát, akik azt mondják, hogy a díj rokonja a diadalnak, dívatnak, dísznek, ahogy a dicsnek is, ahogy így talán a tiszt-nek is(erről volt már beszéd, hogy dúrgertük), úgy az indogermán dei stumától eredne, ahogy a Deus avagy a déva hangok is, stakhát már beszéd volt róla, hogy inkább indogermán volna az árny hang, az indogermán er-ár stumától, ahogy a deus-déva, úgyhogy én inkább szemitizmusnak mondem a hangokat,ahogy deus, baranta, hogy a magyarnál nem vannak, de az már nem, hogy van olyan, hogy díj és egyéb hangok. A díj hang indogermán dei volna vagy dīvyati, úgy a díj j-je kausatív-presenz-iteratív, így a verb díjni volna, rekkésje glänzen. A probléma ott van, hogyhabár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy verbek nem vannak, ahogy a díjni is verb volna, stak substantívok, ahogy a substantívok Weltanschauungja olyan magyarlosza, libernyák. A divat, ahogy dívik etimológiája is bizonylosza, erdetileg boljad és boljokni volt, vagyis glänzen és blicken, ettől a cseh dívam, a dívik így azt rekkné, hogy bír Anschauungot, attól, hogy glänzt. A dísz etimológiája is bizonylosza, hogy a német Zier, déro sz-es formája volna-e vagy az indogermán deius-tól eredne, úgy egy volna a dics hangval, habár látni volt, hogy a cs az raktarekkint tj vagyis deitj, deidj volna, hastak nem szláv hang, ahogy dešč, habár inkább egy olyen forma volna, ahogy árja dīdyat.

Ígyhát:
Díjni, díja: boljad, leuchten,scheinen.
Dívik, dívni: schauen, leuchten.
Dícs: vagy deidjni, ahogy dīdyat vagy szláv dešč.
Díszni, dísza: leuchten, vagy a német Zier, déro vagy diuesz.

A substantívokat úgyhát substantívként kell rekkni, kirakni, stakhogy a díjni, díszni, dívni, dígyni már verbek, ígyhát ez problematikus, hogy ma már stak substantívok vannak, de nem verbek, ahogy az is furcsa, hogy itt van a sok hang az indogermán dei stumától, de sehol egy deus, diusz, déva, Zius, vagyis egy Jehova. Habár Zarathustránál a dévák is árnyak volnának, de azt kell mondani, hogy a déva-religon inkább szemita volna, vagyis nem ősi indogermán, sokkal inkább egy szemita vándormém Jehova.

Ranakeredva: Ígyhát nehéz mondani, hogy a dei stuma ősmagyar-e vagy se, attól, hogy ma stak substantívok vannak, de a díjni, dívni, dígyni, díszni, dírni hangok verbek, ahogy nem a verbekkel volna a probléma, hanem sokkal inkább a substantívokkal és rekkésükkel, hogy libernyákok.Nem a díjni verbbel volna a probléma, hanem a substantív díja vagyis díj hangval, hogy ez felvettaja a Preis rekkést, stakha antonak látjuk(dívjuk) a verbeket, ahogy díj-dív-dídj, dísz-dír, úgy a díjos substantív annyi is volna, hogy Himmel, Sonne, dija, díjas beleuchtet. A díj hangot, ahogy Preis dúrgerni kell, totál libcsizmus, annyit tenne így, hogy beschmücken, nekünk ilyen nem kell, úgy olyan hang se, hogy díjaz. Az is furcsa, hogy a nap-ot egy bizonylosza etimológiájú hangval mondjuk, de a fenti verbeketől mondanánk díjo-nak is vagy dívó-nak is.

Diadal: ezt a hangot is dúrgerni kell,hogy a Sieg-et így a bullshit Licht-vel rakja össze ez a hang, de úgy, hogy ma már nem rakják, hogy a diad,vagy deid, vagy a diadal a dia formától, bolja-t, Licht-et rekk. Na bé, igen, nekünk a bullshit deus, dius megspórolt maradt, de egyéb bullshit libernyákizmus már nem, ahogy dícs, diadal, díja, dívat. A dics, diadal hangokat dúrgerni kell, stak a verb kell ezektől, ahogy dídj, ahogy ez áll a díj hangra is, verb díjni kell, ettől kell újra kirakni a díja és díjo hangokat, stak óvakodni kell itt a deus-dius-tól. A diadal hangtól a diad hangot le leszakítani, ez átírni is volna díjad-ra, úgy mondani volna, hogy: díjo díjad, vagyis die Sonne, a sülő, schweltet vagysi sült, vagyis die Sonne geht auf, boljadma van.

A diadal laguján így inkább az energikus tettet kell kiemelni, nem azt, hogy Glanz van, ez egy ez libcsi perspektíva, úgyhát alternatívák volnána ide:
- Víhály: a vív, víh, indogermán ueik stumától, ahogy weigern víhered. A víhály hang van mondani a vívmány laguján is.
- Leöröngés: az indogermán uer vagyis ör stumától öröng, leöröngés ettől, hogy a fájand, az antanda le van öröngve.
- Feljógatás: indogermán ie stumától a jó, hogy verbinden, ettől a jog, hogy Joch, de nem azt mondjuk, hogy unterjochen, hanem azt, hogy feljogatjuk.
- Venni, vágyni, indogermán uen stumától.
- Amály: erről a hangról volt már beszéd, vagyis az am-ról, hogy amolni annyi, hogy tovadúrongani, hogy egy partikeltől ered, hogy am, vagyis, hogy em-om-am, úgy a fájand amolva van, úgy a Sieg amály.

Egyéb hang volna a dijadal laguján Siegként a megbíz, vagy lebíz hang, indogermán beid-től, germán beitan-tól, erre példa a szláv poběditi verb, ahol a po a magyar ap, ahogy apad, német ab, de a szlávnál így nak, ahogy nach, után is, de ez mondani van meg-vel is. A magyarnál is, a libcsizmustól egyreinkább a megbízott hang azt rekkja, hogy egy Sklave, attól, hogy a libcsi úrak libernyákokat fognak, bíznak, erővel megbízottvá tesznek, vagyis lebíznak.

Onto: a dívány, bolja, boljat bíró, boljad, bolo, nappali.

A dívány hangot töröknek vagy perzsának mondják, de az ágy rekkésjét ennek a hangnak dúrgerjük, rakjuk ki inkább az indogermán dei stumától, attól, hogy a magyar nyelvet stumanyelvvé kell tenni újra, úgy ahogy az ármány magyarul azt rekkja, hogy gross, úgy a dívány, hogy glänzend naknama, díván glänzen, boljad, en presenz partikelvel. A dív úgyhát indogermán deiu, magyarul az en egy presenz forma, díven úgy volna glänzen, erre rakód az ősmagyar ja kausatív-presenz iteratív, ahogy possesív is, úgy kirakód egy díványa naknama, vagy substantív, ha úgy vélja mondani az ember, hogy das, das das Licht hat. Úgyhát a dívány hangot oroszra kell átírni, az orosz divьnъ, stakhogy ez nem rekkja azt, hogy a dívány így orosz hang, vagyhogy a dívik szláv hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy germán hang, stak a dívány hangot a magyar, indogermán dív-től indogermán partikelekkel kiraktuk, de ezek magyarok. Az orosz hang másodlagosan, ma stak azt rekkja, hogy Wunder, de nekünk nem kell, hogy ezt rekkja. A díva hang jevevényhang, de rejmed a magyar dívik-nek és díványnak így, úgyhát magyarul egy példámondat: díva ármány díványja azt rekkja, hogy a díva grosses Lichtje.

Onto: a bíz-től, indogermán beidh-től az ít-s verbek, de ezek dúrgerni vannak, ahogy bíztosít, bízonyít.

A két verb már tovább van rakva naknamaként, ahogy nja és tos, ezeket már nem kell verbre átrakni, nem kellenek hosszú bullshit hangok. A bízony hang maradjon stak naknamaként, de a bízonyít verbet dúrgerni kell, attól is, hogy libcsizmus, nem racionalizmus, de mi már írtuk, hogy ősmagyarul rekkent vagy rakut rekk a raktaga hang, ordo.
A bíztosít hang túl hosszú, inkább stak mondjuk azt, hogy bíz vagy bízat, attól, hogy a gótnál is már a bíz hang warten-vé vált, ahogy már írtem erről, ahogy az antandájáról ,a germán bótjan-ról is, ahol a másodlagos rekkés enged, vagyis bocs. Így egy példamondat: ana öreszorok bízják(warten, őred, úgy zwingen) ena rakó épmányját, épségjét. Avagy: ana öreszorok bízatják, hogy a feld fájandtól mentes, losza váljon.

Jutalmaz: ez a hang, ahogy a jutalom is egy új-ónemmagyar hang, részjei indogermánok, ahogy al és ma, a z itt kausatív t, németizmus, de stak nehezen rakem össze, hogy a fene is volna, olyan baszott hosszú a hang, ahogy bullshit is, magyarnak ilyen hang nem kell. A jut hangról volt már beszéd, hogy indogermán és germán hang, indogermán ie, vagyis jár hangtól ered, indogermán iet.

Becs: ez a hang likvidálni van a magyar nyelvtől, olyan libcsizmus, ahogy az etimológiája is bizonylosza, így nem rakni hogyan is rekk. Nem rakni, hogy a ba-be hangtól volna-e, ahogy indogermán be-től, vagy talán ez betj, botja volna, vagyis a bessen, büssen, ahogy bocs e-s formája?

Ranakeredva: ígyhát az olyan bullshit verbeket, ahogy libernyák-materialista verbeket, ahogy díjaz, becsül, jutalmaz dúrgerni kell a magyar nyelvtől, vészejteni, nem ősmagyar Weltanschauung, olyan ahogy a sklavenaufstandi érték, de stak indogermán er és ár stuma van. A totális terminológia libernyák, így új-ónemmagyar, nem az ősmagyar Weltanschauung, rakumány. A magyar racionális, a magyarnak rejku, rakó és rejkni van, ez az ősmagyar, úgy a jutalmaz laguján nakta stak a rejkni hang, avagy raktaga hang volna egy hang az ar-ra-re stumától, ahogy mondjuk ettől az ara, arány, arma, talán ettől ered az árja ərənav,görög ἄρνυμαι. Ha itt van a görög, úgy enteredjünk a görög verbvel, hogy aránymajni, úgy egy substantív raktaga volna, hogy arányma, ha mondjuk ara-t rejkünk, úgy az volna ἀραρίσκω, vagyis ara-rejszkni, ararejszkni, de stak raktaga volna arjelni(gehören) is, úgy volnának a racionális hangok, most azt nem nézve, hogy talán a görög arányma nem az ar-ra-re stumától ered, de igenstak az volna, stakhogy az arány hang igen:
- Arányma: Belohnung.
- Arjelni: gehören.
- Ararejszkni: arát rejkni.
- Rejkmány: Reichung.

A díjaz laguján raktaga hang volna arjel, díjazás rejkmány és arányma.

Példamondat:

Ha díjó díjad víhály van, öreszorok Sklavekat feljógatnak,ena rakó ana ta(nőt) ararejszk öreszornak, ara van rejkmányja, aránymája.

Gondoz, gondját visel vagy bírong frazeológia: bullshit z-s verb, dúrgerni.

A gond etimológiája bizonylosza, de igenstak azt rekkja, hogy gonoszság, göndör, attól, hogy indogermán gheue stumától eredne, ahogy göb, gömb, göbbed, gubbaszt, guba,gomb, gomba, göndör, vagyis a gond ör-ös formája a göndör, ahogy logikusan a magyar a gonosz hangot a gon stumától hallja, így gubbadás, göbedés, göndörödés, úgy a gond az, ha nem raktamány van, rekktamány, egyenesség, hanem hajlás. A gond így nem más, ahogy alterség a logosztól, stak ott van a gond, attól, hogy a logosz, a rend, a ráció líneáris, nem bír göb-öt, gömb-öt, bugát, hubát, vagyis hibát, úgy stak a libcsi gondol, attól, hogy gonosz, a magyar rakand és rak, de erről már volt beszéd. Ha a gondoz verbnél a z az kausatív volna, vagyis to, ahogy itt at, ahogy a gond az indogermán gheundh volna az indogermán gheu stumától, úgy gondat azt rekkné, hogy raktaloszát tesz(rosszat) valakinek.

Hagyományoz, magyarul léhmat: bullshit z-s verb, dúrgerni van.

A hagy hangról volt már beszéd, hogy nem fingár, hanem a szak stuma h-s formájától eredne, úgy egy indogermán és germán hang volna, talán sked, skent volna, vagyis a hat-hánt-hant rokonja, de előbbi lektionoknál a hagy frazeológiát dúrgertük engedni-re ahogy loszni-ra, az Erbe-t átírtuk a léhma-ra, a lé-léhány-léha stumától, úgy erben volna magyarul léhat, ahogy leihen, vererben léhmat, mondaná az új-ónemmagyar, hogy léhmaz, de nem, a léhma hangra rakjuk a to kausatívot.
Így:
- léhni: loszni, leihen, mondjuk cigit léhni.
- léhat: erben, mondjuk házat léhatni, erben.
- léhmat: vererben, mondjuk házat léhmatni.

Intéz: bullshit z-s verb, totál dúrgerni van.

Ezt a bullshit új-ónemmagyar makogást nem rakem, hogyan is vél rekkni? Most azt vélja mondani, hogy intünk, hogy szopjál le? Vagy úgy vélja mondani, hogy : gyere már ide Pista?- és intünk? Ez az intéz hang egy totál bullshit hang, stak ahová interpretálem, hogy intés van, de azt a fentebbi módokon.

Az int etimológiája: int hang nem van indogermánul, de igenstak az indogermán uei stumától eredne, ahogy ín, wín, wan, ettől ered a német winken is, ahogy mondjuk az inog is, wingen-wanken, stakhogy ez k-val van, vagyis ink volna, a magyar úgy boljad, hogy to kausatívval van.

Tetőz: bullshit verb z-vel, vagyis ősmagyarul tektato volna, taktato.

A tető etimológiájáról volt már beszéd,hogy a takar verb tak stumájától ered, ősmagyar teg, vagyis ez az indogermán forma, ahol a tető úgy rakód ki, ahogy a tetű a tikto-tól, vagyis a Zeche-től, a k h-vá vál és szakad, úgy a magyar tető hang egy az olasz tetto hangval. A tetőz egy z-s verb, úgy dúrgerni kell, egy új-ónemmagyar hang.

Anto.

Így ennél a lektionnál átvettük a díjaz hangot, ahol a ranakeredva az volt, hogy bullshit z-s hang, úgy dúrgertük, ahogy a díj hangot is, de nem a díj verbet, attól, hogy ez az indogermán dei stumától ered, rokonja a diadal, dívni, dísz, dícs. A díj hangot így árírtuk díjni verbre, a díjo volna Himmel, Sonne. A díj, indogermán dei stumától sok a libernyák hang, ahogy mondjuk a diadal, de ezt dúrgertük víhályra, leöröngésra, feljógatásra, vevésra és egyebekre.A tematikát, ahogy díj-érték-becs-jutalom-jutalmaz totál dúrgertük a magyar nyelvtől, libernyákizmus, ahogy az érték egy sklavenaufstandi hang, stak er és ár indogermán stuma van. A dívány hangot átírtük Lichtre, attól, hogy magyarul, grammatikailag a dívány az orosz divьnъ. A jutalamz laguján írtuk az ararejszkni és rejni, ahogy aránymány és rejmány hangokat. A biztosít és bizonyít hangokat dúrgertük stak a síma bízra, ahogy rekkre.A hagyomány hangot már egy előbbi lektionnál dúrgertük, de itt most a hagyományoz hangot a léhmatra. A tetőz is egy bullshit z-s verb, ezt is dúrgertük, ahogy a gondoz és az intéz bullshit hangokat is.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál naknamákat vesszünk át, bé bizonyloszákat, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy ezeket a bizonylosza hangokat dúrgernénk is, azon a metóduson, ahogy a libcsiktől bírt 1984, stak a probléma itt ott van, hogy a libcsik nem látják, hogy az új-ónemmagyar(newspeak) már ab ovo egy 1984-es makogás, ahogy totál az új-ónemmagyar egy libcsi ideológia, Kazinbaszikaitól a fingrizmusig, attól is, hogy a fingrizmus a totális 1984. Stakhogy írva volt, hogy a magyar nyelvnek van egy dohopa struktúrája, ez a struktúra indogermán és germán, úgy a bedingt nyelvet rombolná az ember, a fingrizmust. Az új-ónemmagyar makogás az ideológiai-bedingt halandzsa, ahogy materializmus is, ahogy a fingrizmus tagadja a stumákat, magyar stumákat, hogy a stumától, nem a Begriff-től beszélünk(de a libcsik Begrifssprachet beszélnek), de előbbi lektionoknál már írva voltak a metódusjaim, ahogy az is, hogy totálisan dekonstruáljuk az új-ónemmagyart, rekkve hogy egy libcsi ideológia és zagyvaság, ahogy a metódus rekktaja, hogy így a zagyva hangokat dúrgerjük, a nyelvet úgymond zipfájlra dumervé tesszük, és ennan bontjuk ki újra, már mentesen a fingrizmustól(libcsizmus, materializmus,objektivizmus). Úgyhát az új-ónemmagyar egy 1984-es makogás, és az mi operationunk is az 1984, habár az én Einstellungem ab ovo úgymond 1984, stak nem a fingrista.

Lektion89- Naknamák5

Hangok: szép, ragya, ragyog, böja, bolo, bolojszkni, bolojszkna,káprázatos, kápra, kapor, habu, habro háborog, boljog, hazug, hazud, raktalosza, raktaloszad, raktanégad.

Szép avagy bolo, böja, bolojszkni, bolojszkna: bizonylosza etimológiájú hang, a fingár etimológia bullshit, nemstak attól,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a fingár etimológia libcsizmus, magyarlosza.

Szép: itt entonál a fingár etimológiáról kell beszélnünk, ana egy totál bullshit, már attól is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ahogy nem raktarekkint kirakott hang, de erről később, a fingár analógiára stak latinizmus volna rárakni, ahogy az indogermán deu-tól, hogy verehren, ettől a latin bellus. A fingár hang, seppa, ez rekkné azt, hogy mester, gebildet, kovács, egy totál bullshit etimológia, ahogy mondani volna materializmus, a szép hangra. Magyar ember, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem mond ilyet. Az etimológia stak libenyák fingristák agyától pattant ki, akik totál materialisták, de magyarlosza. De ahogy írtem, úgy volna egy latin analógia, a latin bellus, ettől az angol beauty, de stak úgy, ha a fingár hang indogermán volna, úgy mondjuk  volna a szép az árja sápati, ennek latin formája sepelio, rekkésje, hogy in Ehren halten, a probléma stak annyi, hogy a fingár hang két p-vel van. Ámbár a magyar nem rakna ki, mondjuk olyan verbtől schön hangot, hogy sápati, se a latin sepeliótól, ez a formáció nem raktarekkint az indogermánnál, izolált, nem a rakó perspektíva, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Stakhogy a fingár hang azt is rekkja, hogy gebildet, úgy az ember a szab hangra rakand előbb, indogermán skép-re, ettől a hép is, nem kép, úgy a fingár hang szláv hang volna, ahogy ščepátь(a stép, vagyis csép hangról volt már beszéd, hogy indogermán steu stumától ered, stép az vagyis), stakhogy ez máris egy új-ónemmagyarizmus volna, fingrizmus, mondjuk németizmus, ahogy mondjuk a képes(magyarul fähig ernya és rekna).

Azelőtt hogy továbbmennénk a szép rekkésjével, előbb ki kell rakni a schön hang terjedtebb perspetkíváját, ahogy azt is, hogy egy nyelvnél három opció kell a schön-re: szexualitás, ez a böja-buja(magyar hang,nem szláv), a második a kontemplációtól, vagyis a látástól, a harmadik a terjedt formáció, vagyis hogy a schön hangot egy glänzen, boljad formától rakják ki. Ígyhát a schön hangnak három artája van, három artát bír, ezeket egy nyelvnek bírnija kell.Stakhogy a német schön, hogy így mondjem már nem regály rekkint van, attól, hogy igenstak a jevevényhangtól, hogy követ ered, indogermán keu, skeu, ahogy schauen, úgy a schön hang kontempláció is, ahogy a másodlagos rekkésje ehren.

A szép hang etimológiájánál, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ki kell rakni, hogy a szép hang talán indogermán sep volna vagy indogermán skep, skeip, vagyis azt, hogy a szép-e a stuma, vagy itt hangszakadás van, mondjuk egy k kiszakad? A szép etimológiájánál így a rakó perspektívát is ki kell rakni, vagyis, hogy a schön hangokat 90 százalékosan egy glänzen verbtől rakják ki, úgy az opciók volnának:
- Az osztják sij és süj hangok igenstak indogermánnak boljadnak, ahogy mondjuk a szláv sijati,ez azt rekkja, hogy glänzen, vagyis regályrekkint az osztják hang, hogy schön, a szláv hangtól eredne.
- A magyar hang így volna a fenti osztják hang rokonja, ha a szép hang a szín rokonja volna, vagyis a hő, hei, indogermán skái stumától eredne, stakhogy a szín hangot dúrgerni kell, a scheinen rokonja, de görögös, erről már írva volt. A probléma itt az, hogy indogermán p forma nem kirakott, nem ismert, de ha van szín, úgy logikus volna egy szíp forma.
-Az árja súmbati, vagyis boljad, leuchten verbtől ered a naknama, hogy schön vagyis subha.

Ez a két hang van így az indogermánnál, ana arányolna a magyar szépre és a rakó perspektívától eredne, hogy glänzen. Más alternatíva volna, hogy a szép az skép volna egy indogermántól, vagyis a k szakad ki, úgy a fenti példa is raktaga ide, hogy a scheinen-től volna, indogermán skái-tól, de ugynaúgy volna a szab skép formátjától is. A szép hangot csuvasnak is mondják, stakhát a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a török eredetű etimológiákról folyton kirakódik, hogy falschak, raktagaloszák, ahogy a magyarok a csuvasokkal sohase voltak együtt. A szép hangot így regályrekkint nem rakjuk ki, úgy regyóm volna a szép hangot dúrgerni.

De azelőtt, hogy továbbmennénk a szép hangra az alternatívával, entobb ki kell raknunk a ragyog és ragya hangokat is.

Ragyog: ez a hang igenstak az indogermán arég stumától ered, ahonnan leszakad az a, úgy rakód ki az árja forma, hogy rajatá,r̥jrá és egyéb hangok, ettől ered a jevevényhang ezüst is, ahogy mondjuk a litván forma ąžuolas is rekkja ezt, vagyis az ezüst nem fingár hang, de erről talán már volt beszéd, hanem indogermán és litván-szlávos, attól, hogy a g az z-vé vál. A hang a germánnál is ott van, de totál más formától, úgy nehéz mondani, hogy a ragyog ősmagyar hang-e vagy se. Ha itt vagyunk, úgy a ragya hangról is beszélni kell, attól, hogy a fingristák a ragya hangot a rozsdával rakják össze, így szlávnak mondják, de a valóság az hogy a ragya-tól ered a ragyog hang, attól, hogy a ragya eredetileg bolja, Licht volna. De a ragya etimológiáját nehéz kirakni, az is volna, hogy eredetileg két hang volt, volt a ragya, hogy bolja, Licht és ezt a hangot conamináltaja a szláv hang a rozsdától. A regyóm volna, hogy a ragyog hangot dúrgerjük, már 1984-es rakuon, attól is, hogy nehéz mondani, hogy a ragyog hang ősmagyar-e vagy se, ahogy a systemát stak zavarja, hogy az indogermán areg hangot nehéz klasszifikálni, ahogy a rakó, fő ar stuma az indogermán ar-ra-re stuma, ezenkívül kevés ar-os indogermán hang van, ana van izolált, az etimológiája bizonylosza, de ha maradna is a ragyog hang, úgy a ragya-val kell összerakni, vagyis a ragya hangot Licht-re kell átírni.

Ha a szép etimológiáját nehezen rakjuk ki regályrekkint, hogy a schön a Licht volna, úgy a szép hangot dúrgerni kellene, három perspektívától kell hangokat kirakni: szexualitás, Licht, kontempláció.

Böja, buja: a buja hang nem szláv eredetű hang, hanem ősmagyar, indogermán beu, vagyis bö-bő-bu stumától ered, de rakó stuma bö, ez a hang artelja raktagán a szexualitást, hogy böja, de a bö stumától volt beszéd nakta.

A Licht perspetkívája, bolo.

A rakó stuma ide az indogermán bo stuma, ahogy írva volt ez az ősmagyar stuma, ahogy a bolond, boldog is ,magyar hangok, ettől erednek, ahogy a Licht ősmagyarul bolja, úgy bolo vagy bala, ahogy Balaton, naknamákat kell ide mondani.

Báj: a báj hangról volt már beszéd, hogy nem török hang, de a báj indogermánul Wort is, ahogy Licht, ahogy indogermán bhá vagy beu stumától. Ha úgy véljuk, hogy a báj a bo stumától ered, úgy raktaga hang a bája.

Kontempláció, bolojskni, bolojszkna.

Erre mondaná az ember, hogy látványos, de ez ez egy új-ónemmagyar hang, a látványos hang contaminálva van, attól, hogy a látványos ma egy cirkuszi attrakciót rekk, úgy nem a kontemplációt. A lát hang is germán, germán wleitan-tól ered, ahogy wleitan, de erről már írva volt, hogy indogermán uel stumától ered, ahol a ja kausatív á-vá vál. Így a kontemplációs hangot is a bolo, a bol stumától raknám ki, ahogy bolojkni, vagyis blicken, de inkább bolojskni-nak mondanám, vagyis a ja kausatív-presenz-iteratavra tenném egy magyar, ahogy germán és latin sk-t, ez akciós ahogy iteratív is.

Káprázatos: ez a hang dúrgerni van.

A kápráz hangot ma flimmernnek mondják, de ez raktalosza, attól, hogy eredetileg a kápra annyit tett, hogy benebelt gewünscht, és ez egy jevevényhang, a kápra, z-vel totál dúrgerni van, de erről volt már beszéd, hogy a z-s verbeket dúrgernki kell. A kápra így egy jevevényhang, rekkja, hogy benebelt gewünscht, indogermán keuep stumától ered, rokonja az árja kúpjati, latin cupére, ahogy cupidó, ahogy rokonja a szláv koprъ-nak vagyis a jevevényhang kapornak. A kápra magyar formája volna habro, attól, hogy a hab nem fingár eredetű hang, dolga nem van a fingár kump-val, anaról bizonylosza, hogy nem-e indogermán eredetű hang, mondjuk a görög κῦμα, vagy az indogermán keu stumától ered. A magyar hab indogermán kueb formától ered, ettől a germán ƕapjan, stak a probléma, hogyan is rekk, attól, hogy volna habro, ahogy habros és habus, ahol a habus habu volna. Ígyhát:
- habu.
- habro.

Haboz: a hang z-s verb, így dúrgerni van.

A probléma, hogy már nem van verbünk, ahogy mondjuk árja kúpyati, de verbet nem a substantívtól kell kirakni, attól, hogy a substantív már a verbtől ered, úgy a habro formától kell verbet kirakni, ez volna a háborog a haboz laguján, ahogy raktaga hang volna a kápráz laguján is, ha ez jevevényhang, de a magyar formája a habro. A háborog hang így annyi volna, hogy broden, perlen, ahogy benebelt wünschen, dohonsztán vágyni, úgy dúrgerni van a kápráz hang. Ha a háborog a latin cuppidó rokonja, úgy volna mondani, hogy háborgás Verlieben, ahogy háborgás benebelt wünschen, ahogy volna mondani a haboz laguján is.

Boljog.

Stak a probléma annyi, hogy így a kápráz ahogy a háborog nem azt rekkja, hogy flimmern, hanem hogy benebelt wünschen, habosan wünschen, úgy kell egy hang is a flimmern-re. A magyar flimmern hangot is, ahogy sok mást is, újra stak a bol sumától mondanám, az átvett bélyeg eredeti formájától, a boljog-ot.

Bélyeg, boljogo : ez ahang ősmagyarul bolajgo volt, a magyar, ahogy indogermán bol stumától, ettől ered az ősmagyar Farbe is, a bolja, ja kausatív-presenzvel, ahogy ez a possív is, erre rakód a gho partikel, vagyis így boljog vagy boljag. Az indogermán formája bhléig, ettől így ősmagyar boljog. A bélyeg forma átvetődéssel rakódott ki, vagyis, a ja é-vé vált, bolég, az é az entora ment, így bélyeg-vé vált.

Hazug, hazud: etimológia bizonylosza,latin jevevényhangnak boljad.

A hazug hangnál ki kell raknunk ento, hogy a z az hogy olyan hang volna-e eredetileg? Stakis d volna, vagyis az eredeti stuma had-nak boljad, de haud is volna. A had-val a magyar nem rak rakelni, attól, hogy a magyar had hang az indogermán kat stumától ered, germán hadu, stakhogy a szak, indogermán sék stumától vannak egyéb más hangok is, ahogy szakander, az angol scatter, avagy hánt-hant, a német schinden. Nemigen ismert, hogy a Lüge hangot kirakták volna a szak, szakítástól, hastak nem az hogy a losz-tól(laza) a német Lösungnak volt olyan rakásja is, hogy Lüge. Ha a had hangval nem rakunk rakelni, úgy talán volna, hogy a stuma nem had, hanem haud? Úgy a hazudni a latin haud-tól eredne, és ez az etimológa annál is opcionálisabb, hogy a magyar vagy új-ónemmagyar hamis hang is latinnak boljad, ez a német hämisch, Hamme, a latin hámustól ered, ez egy görögtől, annak a stumája egy indogermán biegen volna. A Lüge rakó perspektívája a biegen, úgy ahogy a schön-nek(habár se a mai németnél, se a mai angolnál) bolja, Licht, ahogy ha a hamis hang latinnak boljad, úgy logikus volna, hogy a hazug hang is latin eredetű hang, attól is, hogy a latin eredetű haud hang is igenstak visszamenne egy biegenre, stak bizonylosza, attól, hogy az ír gáu(Lüge) hogy olyan indogermán stumától eredne-e, vajon indogermán geu vagy indogermán gheue, úgy a latin forma, ha h-s volna, ahogy haud, kirakni volna. A hamis hang rokonja volna a homorúnak, ez germán hang, vagyis magyar, ahogy a görög-latin kamrának, ahogy kamerának, de ez az etimológia bizonylosza, stak annyi bizonyos, hogy bugot rekk, stakhogy a latin falsch hang is egy biegen eredetű stumától ered. A falsch latin, a hamis latin, a falsch biegen-től ered, úgy logikusan a latin hamus is egy biegen hangtól ered, úgy ha a hamis és falsch egy biegen-es verbtől erednek, úgy logikus, hogy a hazug is, úgy ez volna a latin haud, attól is, hogy a német Lüge hangot is eredetileg biegennek mondanám, habár az etimológia itt is problémás, hogy most a lo stumától ered-e, vagyis loszni, lop...vagy a le-től, de a rekkésje, hogy biegen, ahogy lenk, indogermán elei. A latin etimológiával a probléma, hogy a ne hazudjot ne hauzudj-nak kellene mondani.

Ranakeredva: ígyhát a Lüge tematikáját nem magyarnak kell mondanunk, attól, hogy a hamis, hauzug, hauzud, fals hangok latinok volnának, ígyhát nem ősmagyarok, az ősmagyar Weltanschauung részjei, stak annyinál, hogy indogermanizmus van látni a hangokon, hogy ezeket a hangokat egy biegen rekkésű verbtől tesszük eredni, stakhogy ezeket a hangokat dúrgerni kell.

Alternatíva: rakta és raktalosza,raktanéga.

A jó és a rossz hangról volt már beszéd, hogy a jó az indogermán ie stumától ered, rekkésje verbinden, vagyis racionális, ahogy arta, arete, stakhogy a jó hangot a libcsik kontaminálták, ma libcsizmust rekk, úgy a jó hangot vissza kell rakni verbinendre. A jog hangról is volt már beszéd, hogy ez volt ősmagyarul a Joch, vagyis iga, ősmagyar a libcsi law fájandja volt rakta, vagyis rak-ta, a Recht, a rak ta múltidejű partikelvel. A rossz hangot az indogermán reu stumától dúrgertük, lagujára a raktalosza-t írtuk, de negálni is volna, hogy né rakta, vagy rakta né ( a japántól, hogy a japánnál van ilyen formula, inkább bírem a né hangot, ahogy Frage-nél kinten is van, úgy raktané, de negligálni is volna, vagyis rakta-né-gha, ahogy a japánnál a ga partikel erősítő). Úgy ha Lügen van, úgy tagadni kell, hogy raktán regya, racionálisan beszél, úgy a hazug raktaloszag, avagy raktanéga. Ennél az ősmagyar kirakásnál látni van a probléma, hogy a Lüge hang nem stak egy biegen hangtól eredne, hanem a leu indogermán stumától is, ahogy a Losung is volt Lüge.
Verbként rakta hangok volnának a raktaloszad ahogy raktanégad, ahogy:
- Er negiert das Recht(logosz): raktanégad.
- Er löst sich vom Recht(logosz): raktaloszad.

Ha így a hazug-hazud hangok a latin haud-tól erednek, eredetileg biegen-t rekknek, úgy alternatívák volnának rájuk:
- Vékenni: a vék-véka-vékony hangoktól, indogermán ueik-től, weichen.
- Kurunkul: a ker-kor-kar stumától, indogermán ger stuma.
- Göbül: indogermán gheu stumától, ettől a göb, vagy göndör, úgy göndöröd.

Egyéb hangok is ki volnának rakni, de mondjuk stak raktának és raktaloszának.

Anto.

A szép etimológiját így nem raktuk kirakni, az etimológia bizonylosza marad. Bizonylosza, hogy a szép hangnál sep-et kell vennünk-e stumának vagy skép-et vagy skaip-ot, a fingár etimológia totálosan bullshit, libernyák etimológia, a magyar nem mondaná. A szép hang etimológiájára az opciók raktarekkint: skáip, a szín rokonja volna, az osztják süj-nak, de ez a szláv sijati, árja subhá. Az alter, libernyák kirakástól, ahogy bellus, schön: árja sápati, ahogy ha skép  volna, úgy a szab-tól. De inkább dúrgerni kellene a szép hangot, három perspektívától schön-t kirakni: böja-buja, bolo, bolojszni, bolojszkna. A ragyog hangot indogermánnak mondtuk, stakhogy izolált hang, a germán formától másul is, a formáció árjás, stakhogy a stumanyelvre nem van rakni, úgy 1984-esen dúrgerni kellene. A ragya hangról is volt beszéd, hogy a rozsdával dolga nem van, de ha volna is, úgy germán volna, a germán forma is olyan, de inkább a ragya-tól ered a ragyog, úgy a ragya Licht, bolja volna. A kápráz hangot dúrgertük, z-s verb, stakhogy a kápra jevevényhang, a szláv kapor rokonja, ahogy nem azt rekkja, hogy flimmern, hanem azt, hogy benebelt wünschen. A kapor-kápráz magyar, germán rokonja a habu és habro, vagyis a hab és hábor, ahol a hab nem fingár eredetű hang, a fingár hangval dolga nem van, úgy a kápra hangot hábro-ra dúrgerjük, ettől a verb háborog. A kápráz hangot egyrészt dúrgerjük így a háborog-ra, másrészt dúrgerjük egy flimmern hangra, ahogy mondjuk boljog. Az új-ónemmagyarnál a Lüge tematikája totál latinnak boljad, ahogy hamis-hazug-hazud, de ezek a hangok az indogermán rakó, fő perspektívától erednek, vagyis biegen, stakhogy ha ezek latin eredetű hangok, úgy nem részjei az ősmagyar Weltanschauungnak,így dúrgerni kell őket, lagujára 1984-es metóduson ősmagyarálni kell a hangokat, ahogy mondjuk rakta, raktaga úgy raktalosza, raktagalosza, raktaloszad, raktanégad, vagyis így a raktá-t a hogy rendes, kell negligálni.

Lektion88- Bullshit z-s verbek,anak dúrgerni vannak.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál az új-ónemmagyar makogó z-s verbeket vesszük át, nem az összeset, stak egy részjét, ezeket a hangokat dúrgerjük, ahogy már írva volt, hogy a z-s forma új-ónemmagyar, már stak a német után van, ahogy ezek a verbek raktaloszák, ősibb magyar formákat dúronganak ki, ahogy nem a stumától beszélnek, hanem objektumtól.

Lektion88- Bullshit z-s verbek,anak dúrgerni vannak.

Hangok: fertőz(fürszköl, fürjed, fröcsköl, ferej, füröd),hat(germán hang), határoz, kirak, kirekk, rengyni,rejteni,határozott(ernyeszta, dernya, antorakta), fok-fokoz-fokozat, aku-erjesz-raku, stapás, feld, keresztez(áthoronk, horonkni), hibáz, ahogy tarandel, hibul, kurunkel, áld, áldoz, vékni, vékta, az öv nem fingár hang, hanem magyar, germán, övez, omtoal van, rendelkez, bír, rengyni, virágoz, virére, bölma, böled, bölen, bölsz, bölem,fej,fejez,artelni,

Fertőz avagy fürkszöl, fürjed, fröcsköl(spritzen), ferej,füröd: a fertőz ígyhát egy z-s verb, ana nem a stumától beszél, hanem objektumtól, úgy egy raktalosza hang, attól is, hogy új-ónemmagyar, már stak a német után, attól, ahogy írva volt a z az egy kausatív t volna.

Fertő etimológiája: a konkrét etimológiája bizonylosza, de látni van, hogy indogermán sper-per stumától ered, mondjuk stak ezt a stumát sprühen-nek, így magyar eredetű hang, vagyis germán, attól, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, de a fer stumának másik két stumája is van, ahogy für és for. A fertő hangot múltideű hangnak rakem, vagyis ta indogermán partikelvel, nem to-vel, ana kausatív volna, így eredetileg ferta volna, úgy ez a germán fradha, ta-val, ed kausatív-presenzsvel füröd van, ez a germán frēoðan. A fertőz hang így annyi volna, hogy egy múltideű ta partikelre egy kausatív to-t rakunk, fertato, stakhogy a z az németizmus, ahogy a fertőz inkább objektumos hang, így dúrgerni van. A sper-per hangtól ered olyan hang is, ahogy a görög spóra, úgy rakjuk, hogy a spóra az,anat sprüh-nek, vagyis Sprühe, úgy ha a fer a stuma, ahogy per-sper, úgy a sper-per-t kellene tovább rakni, nem a ta partikelű substantívot, ana annyit tesz, hogy sprühte. A probléma itt stak annyi, hogy hogy olyik variáns volna itt a rakó stuma, für vagy fer vagy for? Ott van a fürt hang is, ez is az indogermán sper-per stumától ered, vagyis ez a német Spross, így volna egy regály, hogy hol ü-s, ahol indogermán spreu volna, úgy ezek a hangok magyarul volnának ü-sek, stakhogy a für hang rekkja inkább a sprühen hangot, attól, hogy a fer igen izolált. Az egyik variáns volna, hogy a jevevényhang prüszkölt, német prüsten, de igen szláv hang volna a németnél vagy ilyen, átírjuk magyarra, vagyis fürszköl vagy fürszk(fürt, fürdik). A másik variáns, hogy a für-t rakjuk ja kausatív-presenz-re és ed-re, úgy volna fürjed, ez a magyar fröccsköl hang, vagyis a spritzen. Opció volna nakta, hogy a fer hangot tesszük aj kausatív-presenzre, vagyis ferej, ez rekkné, hogy gyulladás, ahogy a görögnél, ahogy a für hangot is raknnánk ed-re, de úgy az fürdik volna, így nem igen látem, hogyan is kellene kirakni a német spriessen hangot.A görög sperma átrakásja magyarra az volna, hogy vagy ferma vagy fürma. A probléma, ahogy írtem, hogy három stuma van, ahogy für, ez inkább indogermán spreu, ahogy fer, ez normál indogermán per vagy sper, ahogy for, de ez későbbi, a fer-től ered, úgy nehéz mondani, hogy hogyan is írja az ember:
- punát fürmával fürszköl?
- punát fermával ferej?

Határoz, határozott: ez a verb is z-s, vagyis egy új hang, határat volna így eredetileg, attól, hogy a z az t, így egy új-ónemmagyar hang, totálisan, attól, hogy a hat verbet ma rosszul mondják, ahogy attól is, hogy így a határ hang is új eredetű hang, új-ónemmagyar, de ezt a hangot dúrgertük róva-ra, szakadva-ra, bordár-ra, ahogy róna-ra is. A hang új-ónemmagyar hang, idegen, aljan ideológiát rekk, attól, hogy ez a latin definition átrakásja, stakhogy eredetileg németül, a begrenzen-től, attól, hogy előbb volt ez a koncepció a latintól a németnél, ahogy a magyarnál, vagyis az új-ónemmagyarnál.

Hat hang: erről a hangról volt már beszéd, hogy nem fingár eredetű hang, hanem magyar, vagyis germán, stak rosszul beszélik. A hat verb a szak stumától ered, vagy indogermán sket vagy skent, vagyis így a hánt, a háncs volna, úgy a hatni eredetileg vágni, szakítani, hántani, szakatni, ezt könnenre átrakni falsch, attól, hogy olyan mondatok raktagák, ahogy:
- Haru(Schwert) hatott fájandon.

A hat hangot így eredetileg metszésre, szaggatásra mondják, a szituációja az ölés: balta hat, szaku hat, haru hat, harda hat. Ha ez így van, úgy olyan összerakások falschak, hogy engedhet, maximum szakadhat volna rendes, de nem konjunktívként, hanem haru szakad hat, úgy nem a haru szakad, hanem szakadást hánt. A német können-es és dürfen-es verbeket magyarul stak konjunktívval és imperatívval kell átrakni, ahogy volt ez ősmagyarul is, ahogy germánul is, vagyis szakadna és szakadjon, szituációtól függően. Így nem azt mondjuk, hogy ich kann es nach Hause bringen, hanem azt, hogy bírongnám házamnak, ha azt, hogy dürfen, úgy bírongjaem(bírongjem).

A határoz laguján kirak, kirekk, rejteni, rengyni, vagyis ordnen.

A határoz hang ígyhát egy sok komponensű, idegen aljan hang:1-től, hogy a hat rosszul van beszélve, kettőnél, hogy a határ új-ónemagyar, háromnál, hogy a határoz egy idegen ideológia, latinizmus-németizmus. Most ezt így írjuk definieren, begrenzen-ként, úgy látni van, hogy ez a hang räumlich-bedingt is vél vanni, stakhogy a nyelv, ahogy a logosz nem bedingt, hanem unbedingt, úgy hangokat ide a racionális stumától mondunk, az ar-ra-re stumától, ahogy ettől a rend, úgy rengyni verb, de ez befehlen is, ahogy rejteni, bereiten is rendes hang volna, de inkább kirak vagy kirekk, ahogy úgymond ausrechnen.
A kirakás vagy kirekkés artája, egy folytonos példától:
-ena baru.
-ona barno.
-ana, anya barma.

Ezek a rakványok, de kirakások is, így ennan már regyük mondjuk baru-t: baru van a bír-tól, vagyis bír, flektálva a-val, ez van hímnemű, úgy is bír, attól, hogy tengely rekkint e rakó perspektíva, a és o másodlagos, bírva vannak, úgy bír neutrum o-t, ahogy bír nőnemű a-t, úgy azok barnok, barmák.
A definiálás ámbár ahogy írva volt räumlich és bedingt vél begrenzen, vagyis perspektívája a rejett tenkő, mondjuk a már megbeszélt, megregyett marha hang. A definiálásnál más az operáció, ahogy mondjuk a kirakásnál, kirekkésnél. A definiálás vélné a marhát és a lovat abgrenzen egymástól, de nem nyelvilag, hanem tenkőileg, dingileg, stakhogy a nyelvi kirakás, ahogy már erről volt beszéd, más, ahogy a későbbi alter definiálás.

Határozott: ez a hang németizmus volna, egy újabb totál kreolista hang a bestimmtre avagy a definitívre. De látni volt, hogy hány, idegen, így kreolista szaron kellett ennek a hangnak, ahogy a hat is, átmennije, hogy kiszaródjon az új-ónemmagyar makogás, ahogy határozott.

Alternatíva: dernya, a der stumától, vagy a kemény, ahogy ernyeszta, az ernst ősmagyarul, vagy antorakta, ha már logikus hang kellene ide. Ígyhát van egyrészt úgy mondani, hogy fest, ezek a hangok volnának a der stumától, indogermán ster stumától a dernya, ahogy az er stumától, ettől az erny, ernya és így az ernyeszta. A perspektíva váltani is volna, úgy mondani volna, hogy antorak, ez egy racionális operáció volna, de az előbbi lektionnál beszéd volt a tenk hangról is, úgy a tökél hangról is, így raktaga hang volna az is, hogy éptenkta, tenkelta.

Fokoz: ez a hang is z-s verb, így az objektumról beszél, nem a stumától, ahogy új-ónemmagyar.

Fok: etimológia bizonylosza, de nem fingár eredetű hang.

A fok hang nem volna fingár eredetű hang, attól, hogy stak indogermán és germán p-f váltás van, így stak germán volna, stakhogy izolált hang, és pontosan nem van rakni, hogyan is kell itt hallani. Három etimológia is volna ide, az egyik indogermán etimológia ugyanaz volna, ana a fingár, attól, hogy a fingár indogermánnak boljad. A fingár, ahogy osztják pou, pohh, pih hangok az indogermán peuk stumától erednek, ezek rekkésje, hogy spitz, vagyis ettől ered a német Fichte hang. A probléma már stak az, hogy nem van rakni, hogyan is kell hallani itt, hogy ez most puffadás volna-e vagy spitz, attól, hogy a fokad hang zavaró. A fokad hang eredne a germán fochen-től, a bő-beu stuma p-s indogermán formájától is, ettől a germán f-s formák, úgy a fochen ahogy fakad azt rekkné, hogy blasen, puffad. Ha spitz-et rekkne, úgy eredne az indogermán spi stumától is, ettől a spitz, ennek vannak f-s germán formái is, ahogy a magyar fen is ettől ered, így volna fik-fok. Ígyhát az opcionális etimológiák:
- indogermán peuk stuma: ettől az osztják hangok, ahogy német Fichte.
- indogermán spi stuma: ettől a fen hang is.
- indogermán peu, peuk, peug: fok, fochen, fokad.

A probléma a fok hangval, hogy igenstak izolált hang, ha spitz-et rekkne, úgy rokonja volna, hogyha a spi stumától eredne, ahogy fen, de ha a német Fichte rokonja volna, úgy totál izolált. De ahogy ezek, úgy az is opcionális volna, hogy a német Pflock aspirantos formája, vagyis, hogy az l kiszakad.A fok hang izolált így, nehéz az etimológiája, de a nehézség ott is van, hogyha olyan hogy celsius fok nem volna, úgy a fok hang-nak annyi volna, stak a fokad hangot ismernénk, attól, hogy a fok hang maród, ez nálem is így van, hogy apriori a fokad hang. fok olyan izolált hangnak boljad, ahogy a germán fél, a magyar halb, attól, hogy a magyarnál már nem van spalten hang.

Fokoz: a z-s verb ígyhát németizmus, de talán a fokoz hang is, annyinál, hogy ha a fok hangot spitz-ként rakjuk, úgy az németizmus volna. stak németül raktem előbb, hogy a fokoz hogy a faszem is volna, a német einen Zahn zulegen, vagy a Zacke, ahogy zack-zack frazeológiáktól, úgy a hangot modernnek mondanám, új-ónemmagyarnak, ahogy stak a némettől van rakni a fokoz hang. Én is vakartem a fejem sokat, hogyha bizonylosza a fok hang, úgy nem is raktem a fokoz hangot se, stak már németül, vagyis fokozni annyi volna, hogy az órának rejni, geben, egy új kereket, Zahn-t.

Fok, fokoz, fokozat: a fok etimológiája bizonylosza, de stak germán volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a probléma stak annyi, hogy izolált, a rekkésje, Bedeutungja nehéz, a fokoz hang kúthúrális, részint németizmus. A fok laguján sok egyéb spitz-et rekkő hang is rakódna, ahogy: bor stuma, ak stuma, ger stuma, stí stuma, avagy szigu. A fokoz hangot dúrgerni kell, a perspektívát a Zahn zulegen-től az erőre kell terelni, úgy a raktaga hang az, hogy erjesz, ahogy az a reisen-rise is, vagyis keleszt, stakhogy a kel hang jevevényhang. A fokozat hangot így totál dúrgerni, az én empirikus rakumányemot inkább a videogamek formáltak, ott így flach-ok vannak, feldek, földek, de inkább feldek, ahogy Wege-ek, útak, rakuk, Bahn-ok. A német Bahn hang a magar bán-bánt hangtól ered, vagyis stapás, ütés, úgy rakód a Bahn, a Pfad.

Ranakeredva: a frazeológiát, ahogy fok-fokoz-fokozat dúrgerni kell, ez egy új-ónemmagyar frazeológia, a fok etimológiája bizonylosza, maradjon is ha vél, de laguján aku is oké volna, ha spitz-et rekk és nem puffadást, a fokoz laguján erjesz, ahogy ha Goku Kaiokent erjesz, úgy a perspetkíva az erőre rakód, ahogy stapás(stapás, raku) Stufe-Steigerung-ként, itt a perspektíva a videgame, mondjuk a Call of Duty egy stapásja, rakuja, ahogy stak feld. Így erre aztán oszlattuk az új-ónemmagyar frazeolóiát, vagyis: aku-erjesz-stapás, raku, feld.

Keresztez,horonk,áthoronkni: ez a hang egy totál halandzsa, ha a szláv etimológia fennáll, attól, hogy a kereszt azt rekkné, hogy Krisztus, ez egy görög felken verbtől ered, habár a magyar a ker-kor-kar stumától, vagyis az indogermán ger stumát hallja itt, így magyar fülvel ez a germán kresan verbtől eredne, ta múltidejű partikelvel, avagy az indogermán sker, magyar hor stumától is eredne, stak indogermán formától, úgy jevevényhang volna, vagyis indogermán skers, kers-től. Ígyhát a hang, ha a szláv etimológia fennáll, úgy egy totális halandzsa. Na egal, ez a verb így is, úgy is z-vel van, úgyhát dúrgerjük, laguján a verschränken német verb az ősmagyar verb, vagyis a hor stumától horonkni, a ver-t átírem át-ra, úgy áthoronkni verb rakód ki.

Hibáz, hibáztat(hibul,kurunkel, tarandel).

A hiba hangról volt már beszéd:
A hibát szláv hangnak makogják a fingristák, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így indogermán-germán k-h váltás van. A hiba hang nem szláv, nem a szláv chýba, ennek a rokonja az árja kṣúbhyati, ana vagyis egy indogermán kseubh stumától ered. A hiba sokkal inkább a germán hubo-tól ered, ez a hang az indogermán keu, magyar hu stumától, ana hajlást rekk, és ettől a hibá-tól a hibban is, de ez a hang így egyet rekkne az árja hangval is, vagy a szlávval, attól, hogy az árja is hajlást rekk. Így van rendraku, attól, hogy a szláv hang is egy hajlást rekkő hangtól ered, úgy a magyar is, ana germánt, ahogy az angol bug is, a bog is, a bugo is, így:
-hubo, huba, hiba.
-chyba.
-bog, bugo, bug, bugra.

A hibáz hang is z-s verb, így dúrgerni kell, úgy ha a hiba-val véljük mondani, úgy alternatíva volna rája, ahogy hibban vagy hibul, ahogy bogul, de ez gehorsam is. A hibáz hangval a probléma, hogy újra a substantívtól és az úgymond objektívtól beszél, de nekünk nem attól kell beszélni, hanem a stumától. A hiba, ahogy Fehler hangnál így előbb, anto a hajlásra kell asszociálnunk, úgy más hangokkal is volna mondani, ahogy mondjuk a krank-tól, indogermán ger stumától,magyar ker-kor-kar stumától a kurunkel,de a perspektíva más is volna, ahogy mondjuk egy remerő örökma(computer) tarandel, vagyis a tör, indogermán der stumától, azt rekkné, hogy szaggat, a programm tarandel.

Hibáztat,kurunkelszt, hibuleszt: a tat-tet-es hangokat, ahol volna, ott dúrgerni kell, így inkább a hibul és a kurunkel hangokat kell további kirakni a germán st kausatívval, vagyis: hibuleszt, kurunkeleszt, németül volna krankelsten.

Áldoz: az áld hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, de nem fingár, stakhogy a fingár hang indogermánnak boljad. Stakhát itt is probléma van, hogy a mai magyartól nehéz rakni a hangot, attól, hogy az az indogermán hang, ana a fingárnál ott van, az nem van itt, a magyarnál, ahogy nem rakni, hogy hogyan is kell e hangot rakni, beszédként vagy égésként. De rakjuk ki elébb az ál hangot a magyar nyelvtől. Vannak magyar és indogermán partikelek, ahogy el-ol-al-ál, az al-tól ered az al1, ahogy ez a magyar túl, ettől az al1-től ered az al2, ez a magyar élni, ahogy wachsen, alma hang is ettől eredne, ahogy az al hang az indogermánnál a brennen-t is felvettaja, az ál hangtól ered, hogy ál, vagyis más, már írva volt, hogy nem török hang, hanem azt rakja, hogy más az ál, a tengely rekkint: el-al-ál. Az al3-tól ered a latin Altar hang, vagyis oltár, a fingár hang, hogy mordvin altam az árja alátam vagy a germán alajan verbtől eredne, ez brennen. A fingár hang igenstak árja vagy germán eredetű hang volna, stak a rekkelés az, a kérdés, hogy a magyar is ez volna-e? Ott van a másik alternatíva, hogy az áld azt rekkja, hogy beszélni, úgy volna, hogy ír álid avagy ád. A probléma az áld hangval, hogy az áldoz nyelvkakilási, itt erővel vált idedúrongtava a pogány és a keresztény perspektíva is, sőt így németizmus az áldoz, attól, hogy az opfern-re rakták át, úgy ma az áld hangot az áldoz-tól rakják ki, furcsa mód a később, a nyelvkakilsi hang a rekkő interpretációs raktajang, úgy az áld hangot nehéz interpretálni az áldoz hangtól. Az áldoz hang így keverékje két pogány szokásnak, így is nehéz ezt a hangot kirakni, attól, hogy így ráverik az égni hangot, de másrészről az opfern annyit tesz, hogy levágni mondjuk a sippés marhát, ez a szokás ott van mondjuk a Sabas a gótnál, vagyis keverik az égési Opfer-t és a sippés evést, de az bizonylosza marad, hogy vajon az ősmagyaroknál égési Opfer volt-e, ahogy a sippés evésnél kellett-e religioni humbuk? A 19. századi nyelvkakilók így ideszarják a bizonylosza pogány és keresztény szokásokat, úgy hogy már nem is vannak ezek a szokások, ettől az agy leáll.

Ranakeredva: az áldoz hangot így vagy úgy dúrgerni kell, de attól, hogy az áldoz vált a fő, rakó interpretációvá az áld hangot is, úgy, hogy az áld etimológiája bizonyloszává vált.

Magyarn nyelven az áld volna annyi is, hogy aussondern, már konkrétan véve a hangot, ahogy áld, a tengely rekkint, hogy el-ol-al-ál, vagyis az ál a más, áldni weihen, aussondern volna. A német weihen etimológiája bizonylosza, én most vék-nek hallem, a vé, indogermán au-ue stumától, vagyis vé és erre k. Bé nem vélném, hogy az íj, indogermán uei stumától volna, de ennek a rekkésje az volna, hogy mondjuk a pelyvát a stuklóval bújni, buy, úgy kidobni. A vé hang az vá is, vé-vé tesz, ahogy írva volt, vért-véd, vagyis kivesz, k-val a weihen, így vékni. Én ezt a rekkést bírem, vagyis vékni-t, úgy az Opfer ettől a perspektívától volna vékta, vagyis victim.

Öv, övez, omtoal.

Öv: a hang nem fingár eredetű hang, hanem indogermán és germán a magyarnál, de a fingárral való rokonság raktaga volna, stak attól, hogy a fingár hang is indogermán eredetű hang. Ha látjuk az öv tenkőt, ahogy halljuk, hogy az öv ö-vel van, úgy azonnal asszociálunk az indogermán uei, uer stumákra, vagyis íj-ra és ör-re, stak ennan entered a probléma, hogy az indogermán uei, ahogy indogermán aue(weben) hangoktól az árja forma ugyanaz, ahogy váyati az íj-tól, ahogy egy vāya a weben-től. A fingár hangok, ahogy lapp avve, finn vyö,zürjén von vagy az indogermán aue-re vagy az indogermán uei-re mennek vissza, ahogy a magyar is. Ha a magyar öv- hangot átírjuk indogermánra, úgy előbb aueu rakód, ettől ueu, indogermán uein-től ered a magyar ín hang, úgy a zürjén von stakis az árja vāna volna. A fingár etimológia így raktaga, stak a probléma az, hogy a fingár hangok, ahogy a magyar is, nem fingárok, hanem indogermánok, ahol a fingárnál jevevényhangok,a magyarnál folyton ott voltak, hogy indogermán és germán nyelv, stak a probléma, hogy izolált, az indogermán aue-tól ez vagy egy másik hangunk van már stak, de nem van verb, se egyéb, úgy az öv hangot az ör hangra kell tennünk, rokonjának kell mondanunk magyarul, úgy nem aueu az öv, hanem ueu, az ör az uer.

Övez: a z-s verbek ígyhát kausatívok, az övez a substantívtől beszél, nem a stumától, stakha az öv hangot tovább ki akarjuk rakni, úgy az öv v-jét kell kiszakítanunk, vagyis ueu formától stak az ue vagyis az ö maradjon, ettől rakód az indogermán uedh, ettől volona példának mondjuk az örmény audem vagyis ödem, úgy. övet ödem: ueuto uedem.
Az övez hangot dúrgerni kell, németizmus, ahogy gürten, habár az öv egy germán hang, vagyis magyar, de a frazeológia, ahogy övez az már így totál németizmus. Talán volna olyat mondani, hogy omtoödni, vagyis om-to-ue-de, de inkább bírem az olyan frazeológiát, hogy: ana őrdának eredva(erdő) van omtoal.

Rendelkez, bír, rengyni: ezt a hangút totál ki kell írtani az új-ónemmagyartól.

A rendelkez egy bullshit hang, totál halandzsa, ezzel a kez-es sich-esnek vélt szarral. A rend egy magyar hang, nem szláv, de erről már írva volt, a red nazális formája, vagyis regyni, reden, egy germán hang, annyit tesz, hogy logosz, ráció, ezt igére stak ja kausatív-presenz-iteratívval formáljuk, vagyis rengyni. A rendelkez bullshit hangot a fingristák folyton a német verfügen lagujára írják és mondják, félvén, hogy nehogy magyarul kelljen beszélniük, vagyis nem fingárul, hogy mi is bírunk egy haben-os verbet, ez az indogermán bír, indogermán bher-től.

A rendkez hang így dúrgertvé vál, laguján: rengyni és bír.

Fejez, artelni: bullshit hang, nem a stumától beszél, hanem objektumtól, dúrgerni.

A fej etimológiájától, ahogy fő, volt már beszéd, hogy bizonylosza, de fingár nem volna, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis stak indogermán-germán p-f váltás van. A további probléma, hogy ezt a hangot nem is rakem, hogyan is kell rakni, ahogy a bullshit fejez hangot, hogy most fej1-től, vagy a fej2-től, ana indogermán pés stumától ered, ahogy fesz-fosz. Totál nem rakem, hogy hogyan is beszél a hang, stak egy totál halandzsát hallem, ohne Bedeutung. A fej etimológiájára négy opció van:
- Indogermán spei stumától ered, ahogy spitz.
- Indogermán pei stumától ered, ahogy fagyú, fa és fű, ez schwellen eredeti rekkéssel.
- Indogermán upo-tól ered, ettől a magyar fe-fel hangok, germánok.
- Indogermán peu, schwellen: fakad, fochen.

A fingár hangok spitz-et rekknek, úgy igenstak megvolna a sansz, hogy a fingár eredetű hangok indogermán peuk-tól vagy indogermán spei-pei-től erednek, talán a vogul penk-nek, finn paa-nak, mordvin-zürjén pe-pom-nak dolga nem van egymással. Hogyan volna, hogyha mondjuk a pora a görög πείρω volna, és ettől eredne a mordvin pom, a vogul penk hang az indogermán peuk stumától eredne, a görög πεῦκος-tól. A finn pää ám inkább indogermán pou volna, schwellen, fakad.

A fej etimológiája így bizonylosza, de nem fingár, az se bizonyos, hogy a fingár hangok egyek, attól, ahogy látni volt, a szelendő, különböző fingár hangok mások és mások is volnának. De ezzel probléma nem van, attól, hogy inkább mondani volna ento-nak vagy antanak, az anta gegenüber, az ento elől. Ha nálem a fej van ento-nál, úgy nekem az olyan új-ónemmagyar halandzsák zagyvaságok, ahogy fejlövés, befejez és egyebek. Ezek a hülye Kazinzbaszikaik úgy vélik, hogy a fej az utolsó.

A fejez hangot így dúrgerni kell, bullshit frazeológia, nem is rakem, ahogy a z németizmus, a fejez hang nem a stumától beszél, attól, hogy a stuma bizonylosza, úgy magyarul inkább a kidúrekni, vagyis ausdrücken volna az artelni, összerakni, arta-tól, nem artul, az más, hanem artelni.

Virágoz, virére, bölma, bölen, böled, bölsz, bölem: a virág hangról volt már beszéd, hogy magyarlosza hang, igenstak a latin vireō-tól ered, ez azt rekkja, hogy grün sein, grün werden, stakhogy ha ez így van, úgy a vir a stuma, az ág-ot kell levágni, úgy a verb virére volna, úgy nem a bullshit z-s verb van, nem objektumtól makogunk, hanem a verbtől. De már írva volt, hogy az ősmagyar hang a bölöm volt, bölma, a Blume, a bö-bő-bu stumától, de standardosan stak bö, úgy ennél a hangnál is le kell vágni a ma-t, úgy volna mondani:
-bölen: en presentzpartikelvel.
-bölesz: sz, se indogermán akciós partikelvel.
-böled: indogermán ed kausatív.presenz-vel.
- De volna az is, hogy ha a bölma nőnemű, antonak bírongott forma, úgy ezt is presenzre tesszük, vagyis em-vel mondjuk: bölem, úgy bölma bölem.

Anto.

Ennél a lektionnál így a dúrgerni való hangok, z-s verbek: fertőz, határoz, határozott, fokoz,fokozat, keresztez, hibáz, hibáztat,áldoz, övez, rendelkez, virágoz, fejez,fej.
Az ősmagyar hangok, raktaga hangok ezeknek laguján: fürszköl, fürjed, fröcsköl, ferej,ferma,fürma, kirak, kirekk, rengyni, rejteni, horonkni, tarandel, hibul, kurunkel, kurunkeleszt, vékni, vékta, omtoal van, bírni, rengyni, bölma, böled, bölen, bölsz, bölem, feld, stapás, erjesz, artelni.

Ennél a lektionnál enteredtünk a fertőz hangval, kirektuk, hogy ez így objektumtől beszélés, a fertő hangot a germán fradha-nak leltük, úgy a stumát kell levágni,a für hangot, és ezekkel mondani. A hat hangot rekkentettük, hogy eredetileg a hat hangot a magyarok, ősmagyarok hogyan is rakták, hol is rakták rá, a határ hangot dúrgertük, róva, szakadva bordár van a laguján, a határoz hangot új-ónemmagyarnak raktuk ki, egy latinizmus-németizmusnak, úgy dúrgertük.A fok etimológiáját bizonyloszának írtuk le, a mai magyarnál apriori a fokad-fakad hang, de stak indogermán-germán p-f váltás van, úgy stakis germán volna, de a fokoz hangot új-ónemmagyarnak leltük, olyan ahogy einen zahn zulegen, ősmagyarabb az ejesz, a fokozat laguján stapást és feldet írtunk. A keresztez hang egy totál bullshit hang, ha nem a ker-kor stumától eredne, attól, hogy szlávnak makogják, de azt rekkja, hogy Krisztus, úgy inkább átírtuk horonknira. A hiba etimológiája germán, nem szláv, úgy a hibáz laguján hibban vagy hibul hangot is kirektük, de a kurunkel hangot is, ettől kurunkeleszt, krankelsten a hibáztat. Az áld etimológiáját bizonyloszának írtuk, de az áldoz hangot dúrgertük, ahogy a rendelkez hangot is. A virág a latin vireo-tól ered, úgy a virágoz egy bullshit hang, úgy latinul kellene mondani, hogy virére, de ősmagyarabb hang a bölma, úgy a böl stumától kell modnani. Az öv hangot indogermánnak és germánnak írtuk le, a fingár hangok is indogermánok, de ott jevevényhangok, stakhogy az ue hajló verb weben-je a magyarnál ma már nem van, úgy az uei-uer hang rokonjának mondem, vagyis az íj-ör-nek, de az övez hangot dúrgerjük.

Példamondat:

Fürmát fürszköl ember ara punájának bödélyjének bérályjaina, úgy barma bért bérmál, erre baru ueuto uedja(övet ödja).

Lektion87- Dúrgerni(delete) való hangok.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál új-ónemmagyar hangokat veszünk át, anak nem részjei a magyar nyelvnek, idegenek, aljanok, így dúrgerni vannak, ahogy: orvos, teremtő, Isten, asszony,boszorkány, úgy ahogy a varázsló.

Dúrgerni való hangok: oroz, orv(vagyis inkább Wort) orvos, asszony,isten, boszorkány, teremt, teremtő, bűn, bűnöz, hölgy.
Hangok: orv, ordo, orejni, aszik, aszály, asszónja, beszáj, beszkány,osztják asz a perzsa azi, ős, a terem hang, a ter stumától,a véka nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, a vékony rokonja, német Wicke.

Indogermán hangmímelő stuma: indogermán uer stuma.

Orv, orvos, oroz: a három hang dúrgerni van.

Orv: a hang nem török eredetű hang, attól, hogy a magyarnak dolga nem van a török nyelvvel, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhát ennen entered a probléma, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv, úgy az indogermán uer hangmímelő hang vannija kellett a magyarnál is, stakhogy a hang szlávnak boljad, a szláv vru-nak, vьrǫ, rokonja az árja urvāta. a szláv hang így egy indogermán uer hangtól ered, rekkésje beszéd, mágikus beszéd, de a szlávnál hazudni és zagyválni vált, de rekkésje az is, hogy Verstellen, ahogy a görög εἴρων.

Oroz: az indogermán uer, szláv vru németista z-vel, ana t-volna, stakhogy ha az oru hangot rekk eredetileg, úgy z-vel, ana t volna, az eredeti rekkéstől táveredett a hang, vagyis mondjuk az árja vratá-tól, attól, hogy ez Gebot-ot rekk. 

Orvos: az orvos hang rokonja az orv hangnak, nem fingár hang, ahogy az orv nem török hang, hanem a kettő indogermán, de szlávnak boljad,ahogy mondjuk a szláv vračь, ez Zauberer is.

Ranakeredva: ahogy írtem volt, a magyar nyelv indogermán nyelv, úgyhogy egyhol bírnija kellett az indogermán stumát, ahogy uer, stakhogy az orv és az orvos szlávnak boljad, az orv totál, attól, hogy az or, uer stuma másodlagos rekkésje az orv. Ezektől így rekonstruálni volna egy or stuma, oru, orv így azt rekkné erdetileg, hogy Wort, attól, hogy a német Wort is ettől ered, ahogy a latin verbum is, úgy ordo volna az ősmagyar Wort hang, ha már a szó jevevényhang. A probléma már stak az, hogy az or stuma így együtt rakódik egy másik indogermán or stumával, de erről már volt beszéd, hogy az ordít hang is szláv volna( a hangmímelő hangoknál volt beszéd). De tegyünk egy fára-t, fáradást, próbát, nézzük, hogyan is volna a system:
-oru: hang, Wort.
-orejni, orejem: beszélem, ahogy görög εἴρω.
-ordo: Wort.
-ordít.

Az oroz hangot dúrgerni kell, attól, hogy a z-s verbek nagyobb részjét, azokat kivétel, annakal már tenni nem van, dúrgerni kell, ahogy ezt a z-s verbet is, attól is, hogy az orv egy másodlagos rekkésje az or hangnak, úgy az orvos is így is úgy is van rakni, hogy beszél vagy zagyvál-lügt. Az orvos hangra így alternatíva volna, hogy beszáj, ez volna az árja bhiṣ̌áj, attól, hogy a magyar beszél hang az indogermán bhá stumától ered, úgy látni van, hogy a kettő, ahogy az orvos és a beszáj is beszélő hangoktól erednek. Ha az orvos szláv volna, úgy szégyelnivaló nem volna, attól, hogy mondjuk a németnél is se német hang az Arzt, hanem görög, stakhogy az orvos hangot dúrgerni kell, így vagy úgy, attól, hogy az ősmagyar systemánál ilyen institut, se ember nem volt, hogy orvos, eredendően nem. Az Arzt-ra magyarul nem kell hang, ezt az úgymond szakmát is dúrgerni kell, ahogy a totális új-ónemmagyar systemet. Stakhogy ha dúrgertük az oroz, orv, orvos hangokat, úgy ha már itt vannak, úgy a stumát stupjuk le róluk, az oru-t és rekkentjük az egészet, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy: oru, orej, ordo, ordejt marad.

A magyar systemánál orvos nem volt, tiltott volt, libernyákizmusként, ahogy egy aljan, idegen osztályréteg, ahogy szakmák se voltak az ősidőnél, úgy az orvos hang szláv volna, mondjuk az ősmagyar zsoldos volt az oroszoknál vagy ha nem az ősmagyar, úgy a 13. századnál, stakhogy az oroszoknál volt olyan osztályréteg, hogy orvos, értelmetlenségi, úgy onnan felvették a hangot, de nem a magyar viszonyokra, hanem az oroszokra, úgy, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így volt az uer, or stuma. Ma stak annyit kell tennünk, ahogy írva volt, hogy az orv, oroz, orvos hangoktól rekonstruáljuk az ősmagyar or stumát, ezeket rakjuk tovább, de az orv, orvos, oroz hangokat dúrgerjük.

Aszik, asszony.

Aszik: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az aszik hang nem fingár eredetű hang, dolga nem van a bullshit fingár-osztják szaszem-val, attól is, hogy már beszéltük, hogy az ilyen sz-s etimológiák totál bullshitek, nem raktagák. Az aszik hang az izzik hang egy más formája, de az izzik-ről már volt beszéd:
Izz, izzik.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a fingár etimológiák bullshitek, hastak úgy nem, hogy a fingár hangok indogermánok. Az izzik hangnál a rekkelés, hogy az izz hang z-je t-d vagy s vagy ds, így három indogermán etimológia is raktaga volna:
-Indogermán aids-tól, ettől germán Esse is, a német Esse is.
-Indogermán ás-tól vagy ais-tól, ettől a német Asche is.
-Indogermán ósati-tól.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/03/03/lektion70_-rovid_lektion_a_brennen-es_verbekrol

De már az izz-nál írva volt: A zürjén ezjini hang volna a germán asion verb, a votják ast hang rokonja az ás stumától. Nehéz mondani, hogy így az asz-aszik hang ősmagyar-e vagy se, attól, hogy van izz forma is, vélni volna, hogy a germán as-tól ered, de mondjuk a tochárnál as az trocknen. Az aszik hang is áttéres így, attól, hogy eredendően brennen, ahogy izzik, ettől vált a második rekkés a trocknen. Az asz hangtól ered talán a latin area hang is, vagyis Esse, aszó, talán az aréna is, de ez már totál bizonylosza, vagyis area, aszó az ahol aszály van, aszott feld, kiizzott feld.

Asszony, isten: az etimológiák bizonyloszák, de ezeket a hangokat is dúrgerni kell, nakta ara, barma, ana partikel,jóma, ahogy a magyar pogány, démonjai, árnyjai, erjeszjái vannak.

Az asszony etimológiája bizonylosza, de annyi bizonyos, hogy dúrgerni kell, attól is, ahogy ma mondják, attól, hogy az interpretáció, így vagy úgy, raktaga vagy se, de módosítja a hangot. Látni van ez a fenti orv hangval is, hogy az egy szláv hang, vagy indogermán, de az áttétes rekkés, hogy tolvaj, módosítja a hangot a török etimológiától is. Az asszony hangot Herrin-nek, dominának rakják az új-ónemmagyarok, de ha valósan ez, úgy dúrgerni kell, van nakta, elég hangunk, ahogy: ana partikel, ara, barma. Az asszony etimológiáját az oszét axsina-tól mondják, stakhogy ennek az etimológija bizonylosza, mondják egy árja kṣáyati verbtől is, ez herrschen, ahogy mondják egy árja kṣā́yati verbtől is, ez boljadni, glänzen,az elsőtől ered a Xerxes hang is. Stakhogy ott van mondjuk az örmény isxan hang is, ez Herr-t rekk, ahogy ott van az árja ise, isté, isván hang is, ezek is Herr-t rekknek, ez a két hang egyikje volna a magyar vagy inkább új-ónemmagyar Isten hang. De ha mondjuk a fingristáknak a magyar nyelv fingár, úgy hogyan nem a fingárnak vélt üsző hangtól ered az asszony? A fingár hang ahogy asz, rekkja, hogy trächtige Kuh, vagyis ezt nem rakem biztosan, de az indogermán, ahogy árja ahi, perzsa azi ezt rekkja, vagyis a fingár, ahogy osztják, ahogy asz egy indogermán hang.

Ígyhát etimológiák:
- indogermán agh-tól árja ahi, perzsa azi: osztják asz.
- indogermán eigen-től:iste, isvan nőnemű formája.
- Indogermán kṣáyati-tól, ahogy herrschen.
- indogermán kṣā́yati-től: boljad, glänzen.
- Egy indogermán isxan-tól: ennek nőnemű formája.

Ha már most az indogermán kṣā́yati-tól eredne, úgy az azt rekkné, hogy ég, boljad,glänzt, stakhát ennyi erővel a magyar asz-izz verbtől is eredne, mondjuk hogyha azt mondjuk, hogy assón, ahogy német Esse, vagyis mondjuk volna ez pest, erre egy kausatív-presenz ja ahogy possesív ja, úgy assónja, vagyis rekkné: die, die der Herd hat. Vagy ha volt beszéd az üsző hangról, ennek etimológiája bizonylosza, de egy etimológiát most ideírem, stakhát bizonylosza,de azt rekkné, hogy a meggecizett, ahogy latin uxor, vagy a perzsa uxsan nőnemű formája, vagyis az Ochse-nak, vagyis volna Ochsány.

Na egal, ma azt mondják, hogy az asszony Herrin, így vagy úgy jevevényhang volna, ennél a rekkésnál, egál, hogy mi most kiraknánk rája olyat mondjuk, hogy assónja, az aszik-tól, vagy Ochsány-t az üszőtől, üsszány, stakhogy ezek a hangok nem is fontosak, stak a raktai hangok a fontosak, ahogy: ana partikel, barma, ara, a jóma se olyan fontos, nem a bírás van itt, stakhogy raktailag így mondjuk:
-ena baru.
-ona barna, barno.
-ana, anya barma, ara.

Ennél a systemánál, rendrakunál nulla laguja van egy Herrin hangnak, stakhogy dúrongó, fontos nem is volna ide egy olyan hang, hogy mondjuk die, die der Herd hat, mondjuk asz, izz, ettől assón, ettől assónja.

Isten: az Isten hangnak dolga nem van az ős hangval, attól, hogy idegen, aljan ideológia, a kreténység, úgy az nem egyéb ahogy Jehova, aljan, nem magyar,a magyarnak árnyjai és démonjai vannak, erjeszjái. Az asszony hang etimológiáját bizonyloszának mondtuk,ígyhát nem az a rekkelés, hogy az asszony az oszét axsina, hanem most az, hogy az oszét hangnak hogyan van az etimológiája, dolga van-e az Isten hangval, ha a dúrgerni való hang Herrint rekk.

Onto: ős.

Az ős hang etimológiája bizonylosza, attól, hogy a magyar ő indogermán oi-től is eredne, ahogy ő, stakhogy a fingár hangok, ahogy vogul as, finn isa indogermán eredetű hangnak boljadnak, ahogy a magyar ős is, ez volna az indogermán auos, ettől latin avus, ír ó, germán ái, német Oheim. A fingár hangok rekkésje igenstak engedne arra ranakeredni, hogy a fingár hangok indogermánok, attól, hogy van egy rekkés a két nyelvnél, ahol a két hang ugyanaz, ez a rekkés: anyai nagyapa.

Vissza az Istenre.

Ígyhát az Isten egy libernyák jevevényhang, nem a magyar részje, dúrgerni való hang, stak az etimológiája bizonylosza, attól, hogy sok indogermán etimológia is volna rája, de most stak kettőt: árja ise, isté, isván, ahogy örmény isxan, ezek a hangok azt rekkik, hogy Herr. Az oszét axsina hang volna-e egy nőnemű formája mondjuk az isván-nak vagy az isxan-nak vagy kṣáyati-tól eredne?

Ranakeredva: az asszony és az isten hang etimológiájai irrelevánsok, nem a magyar nyelv részjei, ezeket a hangokat dúrgerni kell a magyar nyelvtől, játékosan az asszony-t ki van dúrongani, olyan hangokkal, hogy assónja, vagyis die, die der Herd hat, vagy az üszonyával, vagyis a gecizettel. Így ha az asszony Herrin, dúrgerni, Isten Jehova, úgy dúrgerni, az orvos nem a magyar system részje, úgy ez a hang is dúrgerni van.

Boszorkány: etimológia bizonylosza, talán a nem sok török hang egyikje, de dúrgerni van.

A boszorkány etimológiája bizonylosza, töröknek mondják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de látni volt, hogy a kretény, a keresztény hangok nem a magyar nyelv részjei, avagy az úgymond kúthúrálisak, ahogy orvos, isten, varázsol. A boszorkány hang negatív hang volna, de inkább a keresztény népreligiontól, stakhogy a boszorkány török etimológiája inkább az angolszász területen volna rakni, attól, hogy ott terjedt az Aberglaube, a babona a nyomó, dúrongó Alpról. Az ősmagyarok nem ismerték a boszorkányt, nem volt rája hangjuk, ordojuk, attól, hogy ilyen institut, se ember, vagy embér nem volt. Ma az úgymond Hexe azt rekkja, hogy leszbikus, feminista, lotyó, attól függlosza, hogy ma valaki kretény vagy se. Én nem vagyem kretény, rakem hogy monjuk a kretény Vatikán remuja a pogányság visszadúrongásja, de a Malleus maleficarum-ot ma úgy olvasnám, hogy azok leszbikusok, lotyók, szajhák, a Hexek. Stakhogy a mai angol nyelvi dominanciánál a Hexe már pozitív, attól, hogy az angolnál a wicca van, ahogy ez is terjed az erdán, ez a hang. A wicca hang a német weihen-től ered, ennek tovább az etimológiája problémás, vagy a hajló íj, indogermán uie stumától ered, vagy a vé, indogermán ue stumától, vagyis azt rekkja, hogy vék-ni, vé, ahogy választani, aussondern. A Hexe a Rajnán al, túl a Jancsi és Juliska Hexeje, a Rajnán oda, hát mondjuk az anime Sailer Moon, ahogy az Oderán al a varázsló The Smurfs Hókuszpokuszja, az angolszász erdán már Harry Potter. De erről már írva volt, hogy a varázsló és a wizard hang nem egy és ugyanaz, a varázsló egy kretény-libcsi hang, mondjunk ide bíratást a mágiára.

A boszorkány hangot a basz hangtól teszik eredni, stakhát ennan is entered a probléma, hogy most ez a leszbikus lotyó? Egal! A basz etimológiája is bizonylosza, attól, hogy a magyarnál itt van az angol jevevényhang a box, ahogy boxol. Ez a hang a bú, búg , búgály rokonja, hangmímelő, germán beukan vagy beuksan verbtől ered, stakhogy ott van az angol bang verb is, ez is egy hangmímelő hangtól ered, talán ettől vagy a bán-benget, úgy egyhol rekkja, hogy stut, stossen ahogy cumog is. Egy germán beuksan, ahogy búgsz verbtől könnyen, reknán kirakódna a basz hang is, ha már van angol arányolás, ahogy bang.

A boszorkány hangra igen arányoló hang a besz, indogermán bha, a magyar beszél hangtól a görög baskaínein verb, ennek rokonja a latin fascinatió, vagyis itt a beszédtől, a báj-tól(írva volt már, hogy a báj etimológiája bizonylosza, indogermánul a báj ordo, Wort is, ahogy a bo stuma egy formája, a báj, Licht) van egy Zauberer kirakva, ahogy a besz-től az árja beszáj, ez a Zauberer, stakhogy or-os forma nem ismert, úgy stak beszkány volna vagy baszkány.

Ranakeredva: a boszorkány így vagy úgy keresztény hang, volna vagy nem volna török eredetű hang, így annak ismeretje, hogy volna olyan, hogy boszorkány, vallási, keresztény, úgy a hang dúrgerni van, ilyen hang se kell. A boszorkány rejmed így az orvos, isten, asszony, varázsló hangoknak, ezzel is stak játszani van, hogy mondjuk a beszél hangtól azt mondjuk, hogy beszkány, ahogy mondjuk az asszonynál hogy asszónja, vagyis die, die der Herd hat.

Hölgy: a hang dúrgerni van,etimológia bizonylosza, de inkább az van, hogy az új-ónemmagyarok raktaloszán makogják.

A hölgy etimológiája nem volna fingár eredetű hang, attól,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy stak indogermán-germán k-h váltás van, nem fingár-magyar. A hölgy fingár etimológiáját a vogul kaljnak mondják, ez nőstényt rekk, stakhogy ki rakja, hogy ez a fingár hang nem-e egy indogermán hang, ahogy látni volt mondjuk a fingár asz hangon, hogy ez egy indogermán hang, árja ahi, perzsa azi. Talán a fingár hang a ltiván kálé, ez azt rekkja, hogy Hündin. Kevés germán opció volna, de vegyük most az opcionálisabbat, az úgymond asszony-tól enteredve, hogy talán az oszét hang az árja ksáyatitól ered, vagyis glänzen, boljad, úgy logikus volna, hogy a hölgy a hő, indogermán kei stumától ered, ettől a hód, a hold is, vagyis a germán heidu, haida-tól, úgy a hölgy két rekkésű hang volna, boljás, bolo prémes dühör, állat, ahogy azt is, hogy boljás, ragyogó. Egyéb alternatíva volna hogy a hajol-tól ered, indogermán kel, ettől a hódol, hulden, nyug, neigen vagyis, ahogy a hüllen verbtől a Hölle, Hell, ettől ered a germán halja a fingár koljo hang is. Volna más opció is, de ahogy látni van az opcionálisabb az, hogy a hő stumától ered, ahogy a hód és a hold, ahogy germán haida, stakhogy ha ez volna, úgy stak azt rekkja, hogy ragyogó, boljás,boljad, vagyis stak egy perspektíva, egy attribbútum, akcidentália, ahogy ha mondjuk a femina, ez a fű-fa-faggyú-tól ered, azt rekkja, hogy faggyús, van böszmája és ársója, seggje, vagy ahogy a mondott asszónja, vagyis die, die der Herd hat. Ezek másodlagos hangok, így is van beszélni, de ezek nem a raktai hangok, a raktai hangok stak ara, barma, ana, anya.

Terem, teremt, teremtő: ezek a hangok is dúrgerni vannak,stak a terem nem, de verbként igen is és nem.

A te stumáról, vagyis a ti-te-té-to-ta-tá stumákról volt már beszéd, ahol a ter stuma a te stuma r-vel, ahogy a té stuma, ahogy tél, tészta, r-vel a tér, úgy a ter a terjedést rekkje, de át is, ahogy indogermán ati, attól, hogy az indogermán ter át-ot rekk, de terjedés is, terülés is, úgy máris rakta, logikus, hogy a terem, ahogy Raum nem szláv, nem is török eredetű hang, hanem magyar, vagyis germán, habár a szláv is ettől a stumától eredne, vagyis rokonja a magyar te partikeltől, ana indogermán, a terül és terjed hangoknak, habár a szlávnál inkább a ter-től, ahogy át ered a hang, a magyarnál a ter terjedés, úgy a szláv termi Gallerie volna, a magyarnál a terem Raum, habár a magyar terem termó is volna, így a latin Grenzstein, ahogy terminátor. A termo vagyis terem így a rekkő namamás te stumától ered, r-vel, ez így verb is volna, terni, ahogy a tér, de azt is rekkja, hogy odaát, úgy magyarul teremátor a terminátor rakuján vészejtő is volna, nem Schöpfer. A teremt és a teremtő új-ónemmagyar hangok, attól is, hogy a magyar pogány, a perspektíva totál más, az, hogy erda van, úgy az ered, ahogy a fa a bérjét bírja, avagy duad, bőed a böda, a búza. Ennek antanda a teremt räumlich-flachlich volna, vagyis így azt mondani, hogy hegyet teremt az volna, hogy a flachon hegyet terjeszt, stakhogy már a lektionok entoján, az er stumánál volt beszéd, racionális beszéd, hogy a hegy erjeszja is volna, mondjuk Yama, Ymir, úgy az ered, az erjeszja, ahogy a dumb duad, nem terem, a búza, a böda böd, így habár van olyan hangunk, hogy terül, terjeszt, terjed, de az ősmagyar Weltanschauungnak nem rejmed a teremt hang, habár látni van, hogy ezekre a hangokra a term hang már logikus. A keresztény teremtő hang már totál nem van, attól, hogy az Isten hangot dúrgertük, a magyarnál kreálás sohase volt, úgy a teremt egy magyarlosza perspektíva, ha ena erda és árda öröka, nem kreáltja se Jehova, se humanoid. A terem hang horizontális, úgy van mondani, hogy a dumb terem, de nem a magasságja, hanem a terjedésje, de a termója volna az antoja, a Grenzstein, úgy a terem van mondani a tenyered vagy terül hang laguján is, ahogy mondjuk a Mátra terem.

Bűnöző: ez a hang egy z-s verbtől ered, de már írva volt, hogy a z-s verbeket dúrgerni kell, úgy a bűnöz hangot is, stakhogy a bűn etimológiája zavaros, totál nem ismert, attól, hogy két Umwertung aller Werte is volt, stakhogy a kettő az olyan, ahogy anya és lányja, vagyis a kreténység az anya, a democsokrácia-libcsizmus a lány, ettől a butaká, fecni, libcsizmus, democsokrácia, a műhang, hogy társadalom. A bűn etimológiájára stak egy opció volna, hogy a bű hangtól ered, ana nem török hang(ahogy már írva volt), hanem a bhá, be, beszél hangtól ered, indogermán, vagyis a báj indogermán hang, hogy ordo, Wort, ű-s formája, ahol az áj vagy oj összeolvad ű-vé, úgy ere rakód egy ana partikel, vagyis bájna, a germán boian, szláv bajati verbektől ígyhát, ana-val árja bhánati, germán ban, ahogy Bann. De ez bizonylosza etimológia, attól is, hogy fingunk nem van, hogyan is van az a bűn, túl sok volt az Umwertung aller werte, ígyhát a bűn hangot is dúrgerni kell.

Anto.

Itt most enteredtünk az indogermán uer hangmímelő hangval, ettől kiraktuk az orv és az orvos hangokat, hogy rokonok, az egyik nem török, a másik nem fingár, de a ranakeredva az volt, hogy habár a magyar nyelv indogermán, de az orvos nem magyar hang, hanem egy olyan, anat dúrgerni kell, stakhogy az itt vanó hangoktól kiraktunk egy or stumát, ezzel rekkentjük a magyar nyelvet. Erre vettük az aszik hangot, hogy nem fingár, hanem az izz rokonja, indogermán as, és rakantának innen tettük az asszony hangval, játékként, hogy assónja az volna, die, die der Herd hat. Az asszony etimológiáját, ahogy oszét hang, vélt oszét hang, bizonyloszának raktuk ki, de ez az oszét hangra, sok indogermán alternatíva volna, a ranakeredva úgy rakódott, hogy ha az asszony hang bizonylosza eredetű hang, és ma Herrin-nek veszik, úgy dúrgerjük, bírunk nakta hangokat, ezek raktai hangok, ahogy ara, barma, ana partikel. Ezeket tovább kirakni más és más perspektívától raktaga, ahogy mondjuk assónja, vagy egyéb hangok, de a raktai hangok folyton stak ara, ana, barma maradnak. Ha ezzel megvoltunk, úgy írtunk az ős hangról, hogy nem fingár, hanem indogermán és germán, ha a magyar nyelv indogermán és germán, stakhogy az ős hangnak dolga nem van az Isten hangval, attól, hogy Jehova aljana, idegen, úgy stak jevevényhang volna, talán ez valósan iráni vagy oszét, ha az asszony az volna, stakhogy van ám itt is opció bőven:isxan, isté, isván, ise. A boszorkány etimológiáját is bizonyloszának írtuk le, de stak attól volna jevevényhang, hogy a hang keresztényi hang, stakhogy ma posztkeresztényi idő van, így zavar van, attól, hogy a varázsló az rossz volna, de mi már a wizard kúthúrájánál élünk, úgy mondjuk a wicca-nál is, ana pozitív hang volna a germán részről, ahogy írtem talán a vé stumától, vagyis vékni, választani a rekkés. Stakhogy az etimológjája bizonylosza, erre példa a magyar véka és vékony hangok, ahol a véka nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, habár a hajló verbek magyarosan í-sek, ö-sek vagy egybek, úgy íjk volna, de kivételnek itt van a vékony hang, úgy a véka a német wicke, magyar hang, vagyis germán. A basz hangra írtem egy másik etimológiát is, ahogy mondjuk beuksz, búgsz-ot, hogy ettől a formától erd az angol box hang. Az orvos hangál a probléma ott van, hogy az orvos hang a magisches Denkentől ered, vagyis azt rekkja, hogy ordo-val, Wort-val, hangval tesz liturgiát, ezzel gyógyít, stakhogy ma ez magisches Denken volna, úgyhogy itt is zavar van, attól, hogy az orvos így saját magaját vídja, űzja, így az orvos volna az eredeti beszáj, stakhogy a modern kúromány, ahogy mondjuk a kreténység is űzja őt. Vagy így az orvos Exorcista?