Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a számok nem a magyar nyelv részjei, hanem unnaturálisak, aljanok, idegenek, igenstak kazár zsidók. A számok unnaturálisak, hisz ona barna is stak később, hogy most számmal mondjem(paradoxon) 7 éves időtől számol, ígyhát a szám ab ovo unnaturális, nem volna, és nem is van a magyar nyelv részje. Ha unnaturulásiak, úgy hogy maradnának fenn naturális, eredői omtoaljoknál(Umstände). Sehogy! Hogy az ember bírta van(geboren), a magyar, úgy nem hallja a számokat, stak a művi, a műveltségtől erednek, nem a nyelvnek innen vannak, nem immanensek, így a magyar nyelv nem fingár. Fura, hogy a számokat a stumanyelv részjeinek makogják, úgy hogy a magyar, ona barna(Kind) stak később számol, fingrista kell arra. De nem stak ettől unaturálisak a számok, hanem attól is, hogy a magyar, ősmagyar, a germagyar haduverfassungnak innen élt, vagyis egy más, aljan kaszt számolt, nem a magyar, nem az ősmagyar. A magyar evolúciója a germántól úgymond hunn, hisz dúrgertük az indogemrán számoat, egy olyan életmódot élte a magyarok, ahová számok nem kellettek, éshát számokkal beszélni tiltott is volt az ősmagyaroknál, hisz a számok a kereskedelmre kellettek, de a magyar haduverfassungnak innen volt. Szokott evolúciós folyamány, hogy olyanok dúrgertvé válnak, anak nem kellenek egy omtoaljnál, ilyenek voltak az ősmagyaroknál a számok is. A számok a kereskedelemre kellenek, de a magyarnak tiltott volt, stak ölni volt regelta, de számokról beszélni tiltott, ahénél szaranyt leltek, azt az első fára lógattak. A magyar, ősmagyar ha rób, szakant, lovat, úgy stak bért regelta róbni, nem szaranyt, és pízt, ezeket a rakónak kellett rejni, ena rakó rejtaja a más kasztnak, mondjuk a zsidónak, és az volt a globális ökömókuson, nem a magyar.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a magyar germagyarvá vált és van egy struktúrája a magyar nyelvnek, egy árnyja, Kirgenje, enne rekkint rakód a magyar nyelv struktúrja. A fingrizmus kúthúrmcbaszott, a germagyarizmus antikúthúrális, így a kettő nem mondja ugyanazt, hogyha mondjuk a ranakeredvájuk egy is volna.

Lektion50-A számokról, a szolga hangról, a pénz hangról, a dolog hangról, a munka hangról.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de rakta kérdés, hogyha mondjuk egy hang volt a germánnál is, hogy az most volna-e magyar vagy se? Írva volt, hogy a magyar nyelvnek van egy struktúrája, egy árnyja, és ennek az árnyak kell hogy a hangok arányeljenek, nakrekkenjenek. A magyar nyelv dúrgertaja az indogermán számokat, hisz olyan volt az életmódja, hogy nem kellettek a számok, de Szemlosza Pityuval és az ökomókiával újra itt vesztek, stak nem a magyarok, hanem a más kaszt hangjai, hisz Umwertung aller Werte volt. Az Umwertung aller Wertet itt most mondjuk annak, hogy az előállítás nakrekkések váltottak, vagyis stak a művi fingrizmustól volnának a hangok, nem attól, hogy a magyar nyelv részjei.
Példák:
Dolog, dolgoz: ha a dolog hang a gót dulgs, ír dligi, és ez rekkja, azt hogy Schuld, úgy nem igen magyaros a hang, nem a magyar mentalitás hangja. A dolgoz egy bullshit hang z-vel, dúrgerni kellene. Ez a gót és ír hang a szlávnál is ott van, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de germán nem volna, hisz a magyar nyelv germán nyelv. Egy hangnál fontos az is, hogy hol is foglalta al a struktúrának innen a helyjét, erre volták már példák, mondjuk a víg-vidám, bolda-bolond, vagy a lak hang. A dolog és dolgoz hangok így olyan libernyák, fingrista hangok, így szlávnak mondanám, de nem a fingrista kúthúrmcbaszottságtól, a szlavófilióától, hanem attól, hogy nem az ősmagyar mentalitás ez. Egyhol volt dulgs gót hang a magyarnál, hisz a magyar nyelv germán nyelv, de ott a struktúrának innen máshol volt a helyje, később dúrgerve vált, és a germántól ment a szlávra, vagyis így az ősmagyartól, és a szlávtól újra ide. Az ősmagyarnak ez a hang nem kellett, hisz az életmód így a balamiri, a hunn volt, a haduverfassung, hisz balamir leöröngtaja a pógár-romány-libernyákokat, és a romány habubsdot is(ius).
Ranakeredva: a hang stak a produkálás libernyák(feudál-libernyák) módjával leltaja a helyjét a struktúrának innen, nem ősi hang, nem primitív, nem a magyar evolúció, és revolúció hangja, ergo a produkálás módjának váltásjával(ősmagyar haduverfassung, illberalizmus), a hang dúrgerni van.
Pénz: A pénz hang a fon-fűz magyar hangok indogermán formájától ered, spannen, spand, ahogy Pfenny is. Ha hang így a latin pant és ettől a germán pand hangtól ered, német Pfand. A hang már a germán részje volt 350 előtt hisz, hisz a magyar nyelv 350-től van, így itt is nehéz a kérdés, hogy a hang ősmagyar-e, vagy jevevény, német vagy szláv? A magyar nem bírja a számokat így a pízt se, az első tett 350-től volna a píz dúrgerésje, a romány habubsd(ius) dúrgerjésje.Az ősmagyar, germagyar haduverfassungnál pízt rakni, pízzel bánni stak az idegen, aljan kasztnak, mondjuk itt zsidó volt regelta, a magyarnak tiltott, vagyis a szokot, hogy úgymondjem normál magyarnak a píz hangot nem kellett ismernije, stak sajna hogy most itt van az a Sklavenaufstandtól ered, ahogy mondju az örmény hor és haszon hangok is.
Ranakeredva: a magyar, a primitív perspektívától, nem a fingrista-libernyák perspektávótl az mondanám, hogy a píz hang szláv, de nem a kúthúrmcbaszottságtól, hisz a píz a liberált produkálás egy hangja, így ha szláv, úgy dúrgerni van. A pízhang, ahogy latin pant, német Pfand volt a magyar nyelvél 350 előtt, stak máshogy nem úgy ahogy a mostani struktúránál, de Balamir dúrgertaja, a magyar ethosz.
Ennek:
Fizet hang: logikus volna, hogy ez a hang a fűz hangtól ered, ahogy mondjuk ennek egy latin fomája a pant, ettől ered a píz hang is így, nem iráni hang. Vannak olyan fingristk, ahék azt makogják, hogy magyar hangok nem is vannak, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a magyar a germán, így vágynák, hogy a fizet hang is mondjuk iráni volna, nem a fűz hangtól, de attól, hogy ők kúthúrmcbaszottak, én antikúthúrlis, ősmagyar, primitív vagyem, így nagyobb a problém, hogyha mondjuk a fűz hangtól volna a hang, így nehezebb volna a fizet hangot dúrgerni.
Szolga: az etimológia bizonylosza, de egy vélt etimológia, ahogy a szláv hang az írnél is ott van, slúg-hént. Ennél dubbet mondani nem van, hogy indogermán hang-e vagy nem. Mondjuk volna a hang a lóg hang-tól, szalóga is volna, de ez bizonylosza. Ha van indogemrán stumája, úgy germán volna, vagy az írtől, a keltától átment a germánina is, de ez is bizonylosza.
Az ősmagyar haduverfassungnak innen tiltott volt a Sklaverei, de nem rakni, hogy a szolga és a Skalve egyek volnának-e, hisz az is volna, hogy klán, az írnél ilyen rekkés is van. Sajnos az Umwertung aller Wertenek utának már rakjuk, hisz ma antandául vannak az ühgyek, ahogy mondjuk a mini hangtól a miniszter hang az nem egyéb, ahogy Sklave. Az ősmagyaroknál az ilyen, hogy miniszter és egyebek nem volak mások, ahogy Sklavek, ez volt az Umwertung aller werte előtt a Sklaverei. Szemlosza Pityunál stak Sklavék, libertik,szabadok voltak, nem ősmagyarok, hisz az olyan tettek nem egyebek ahogy untermenschlichek, sklavischek. De ma a democsokráciának innen a miniszter, a Sklave, a libernyák ugat a magyarnak, mondván, hogy a magyar nyelv fingár nyelv, és stak libertik vannak. Ez bullshit, Umwertung aller Werte, libernyák ideológia, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Magyarul a Sklave az Sklave, ezt a hangot mondem inkább, vagy franchise, libernyák, szabad, ezek nem a klán, a Sippe, a nép részjei, és az ősmagyarnál a korcs magyaroktól, már nem magyaroktól, választották a Sklavekat, stak így volt regelta a Sklaverei, úgy is mondjuk, ha ismerni vágya a pénz hangot, így a pízt, a szaranyt tovább bírni, úgy már nem magyar, hanem libernáyk, olyha herélik is őt.
Munka: etimológia bizonylosza, volna a szláv móka, egy indogermán menk stumától, stakhogy a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, így volna az ősmagyarnál ez a hang is. Dubb etimológia is volna itt, mondjuk, hogy a menk stuma a me stumától ered, de a munka az monka volna a mo partikeltől, ahogy mühen, müde is. A menk stuma is egy boljalosza módon biztos, hogy a me partikeltől eredne, de nem boljás, hogy hogyan, így most egal, a mo stumától ered a mozog hang, a me-mei-től a menni, méh, méz hangok. Az is volna, hogy a mühen hangtól ered, stak a kretény-libcsik a szlávval contamninálták, ahogy mondjuk a studa hangot egy szláv hangval, vagy ahogy később a bír stumától a germán bért egy bullshit török hangval, hisz a bér hang magyar, germán, de a munka így Qual-vá vált, a szláv rekkés rekkint, már ez is egy Umwertung aller Werte az új produkálás feldjén.

Ranakerdva: a munka és a dolgoz bullshit hangokat dúrgerni kell, mondjuk, a der stumától a derjedre, vagy az erjedre, ahogy mojadra, ha már mozog és mühen is van.

Anto: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ha azt mondem mondjuk így, hogy a pénz, dolog szláv, úgy nem mondem, hogy kúthúrmcbuzeráljunk, hanem mondem, hogy ezek nem az ősmagyar mentalitás hangjai, az ősmagyar árny hangjai, így dúrgerni vannak.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így fingár hangok nem vannak, stak fingatva van a magyar nyelv, a kretény-libcsikán át, az értelmetlenségieken, a kazincbaszikaikon át, ahogy az új-ónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hisz nakti a németizmusok bullshitek a germán nyelvre, ahogy a magyar, és a fingárnak makogott hangok jó részje szláv.

Lektion49-Egy példaregyórakás, példamondat.

A példamondatot ettől a hírtől vettem: Az elhúzódó háború következtében a magyarnál kisebbre zsugorodott az ukrán gazdaság. Az Egyesült Államok ugyanúgy, ahogy Európa, elvesztette a hosszú távú stratégiai gondolkodás képességét.
Magyarul: Ena anavadunyeredő öreszu ranakeredvájának innen a magyarnál stukkentabbra horompelta az ukrán örjedés.... ahogy Ájrópa, antovésztotaja a hosszú távú stratégiai rakandás ernyeszuját.
Vagy:: Ena anavarekkendő(táveredő) öreszu ranakeredvájának innen a magyarnál stukkentabbra kurompelt az ukrán örjedés.... ahogy Ájrópa, antovésztataja a hosszú távú stratégiai rakandás ernyeszuját.

Rekkés.
Enteredjünk azokkal a hangokkal, anak ehová nem voltak, vagy stak részint.

A. Húz: részint a hangról volt már beszéd, regyó a szak stumánál, az etimológiája bizonylosza, a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár, így a hang stak germán volna, így az volna, hogy az indogermán sek, vagyis szak stumától ered a hang, a hánt, vagy indogermán sket stumától. A rejalitás az volna, hogy a hang a hánt hangval egy, germán hant, egy formája a schinden-schinten hangnak, úgy rakódott, hogy aspirantos, a t z-vé vált, ahogy ha schinzen volna, az á vagy i hosszú ó-vá vált.De etimológiailag rakta volna, ahogy írtem a sked-sket is, ahogy shatt, shattaren germán verb.
Nem igen bírem a hangot, hogy z-s hang, ha van mód rája, úgy inkább t-s mondjuk, ahogy németül ne falzen-t, hanem falten-t.

A húz helyett a hangok: távered, rekkend, dunyered.
Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartem. Ha a karut rekkem, így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis: rekkni nak
rekkni ra
rekkné thé
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.
Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang.
De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt máshogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is.
De volna ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől.
Máshol nem tart valahová,hanem rekkend, a rekk-től.

B. Zsugorod: A zsugorod etimológiája bizonylosza, attól bizonylosza, hogy a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, a zs hang elint, ahogy egyébhént is magyarlosza, a magyar hang nem bírja a zs-t, ősmagyarnál zs hang nem van, így egy ősinek makogott hangtól sohase vál zs hang, és a fingár etimológia s-s, ettől így sohase vál zs hang. A fingár etimológia is bizonylosza, hogy az nem egy indogermán hang volna-e, stak dolga nem van a magyar hangval. Így a zsugorod hang így vagy úgy de jevevényhang kell vagyon.

Oppciók rája:
Horpad, horpan: ez a hang a húr, horog, horgol stumájától ered, germán hor-húr, germán herpa, harpa, a magyar stuma volna hor-húr, de nem horkol, ez a hang herkel.A húr-hor stumáról már volt beszéd, regyó.
Horompel: a sker indogermán stumától, ahogy húr, horog, mp-vel, vagyis schrumpfen.
Kurompel: a magyar ku stumától, indogermán ger stuma, germán ker-kur, kr, ez is mp-vel, vagyis krimpen, Krampf.
Ranakeredva: A zsugor hang etimológiája bizonylosza, de nem boljad magyarnak, hogy zs van itt, így igenstak jevevényhang, helyette az ősmagyarabb alternatíva: horpan, horpad, kurempel, horompel.

C. Kicsi: az etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy ez egy rakta török etimológia, egy a rengeteg dubb száz bullshittől, vagy árja eredetű hang, vagy késebbi neoillogizmus. De ez itt egal is, hisz inkább mondanni volna, hogy stukken, nem csökken, a steu stumától:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.

D. Nem el, hanem anava, vagy vé-gho, hisz az el hangról már volt beszéd.
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Az el presenz így, nem al, így inkább altávered, aldunyered, alrekkend volna, de inkább volna raktább az, ha veszem, rakem az ana partikelt, ezzem rekkem, hogy ana erre rakem az indogermán au-ue partikelt, itt ve vagy va: ana-va. Az el hang így talán az al hang egy kurka, korcs formája is volna, hisz írva volt, hogy már a germán-németnél is torz az al hang el-re, van ilyen forma is.
A másiknál antoiknál se el, hanem anto:
Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód:
- Ento: elint, Kopf, ana-vel mondva el helyet, hogy elint, előtt.
-Anto, anato, vagyis gegenüber is, vagy Ande, így nem Ende.
-Onto:neben, bei, vagy on, ahogy házon s to, vagyis ott.
De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna).

Ranakeredva: Négy hang van, anakat mondani kell ide, és egyik se egy:
-al.
-anava.
-vé-gho.
-anto.
És az el is rakta, de stak ha: elveszem, elfogadem.Ezeknél a perspektaíva az el, vagyis az e-nek, ahogy emel, így a hangsúly itt nem ott van, hogy a másiktól anava, vé-gho, al, hanem nekem.

E.Az ör, az uer stumáról volt már beszéd.
Öreszni, öreszu: A háború hang egy bullshit libernyák, kretény-libcsi, pógári hang n em is rakem, nem smagyar, hisz a hang így szelentja a pógárit és a hadut, habár az indogermán kuep stumától volna a háb hang. A magyar és így indogermán Weltanschauungnak inkább rejmed az öreszu hang, hisz Kirgen hogy is tesz a templomnek innen? Hát öresz,örjed, örer, örök, vagyis ena ördu öröka, örjedés, vagyis War, wirren.
A hangok így egy Weltanschauung részjei, rakantának innen vannak: ördu, öröku, örjedés,öreszu.

Örjed: A gazdaság hang etimológiája bizonylosza, de igesntak a germán Gast-tól volna, ennek nakvábbi etimológiája bizonylosza. A hangot inkább dúrgerni egy sibb, smagyarabb hangra, az antandájára, vagyis az örjedre. A germán wreiden ettől rekkja hogy Wohlsein, de nem úgy Wohlsein, hanem garázdán Wohlsein, ahogy az ördu, Kirgen, örjed az árdának innen, és így a cikkek is örjednek ott. A szvasztika rakta anamányásja(nama, nem név) így örjedés.

Ranakeredava: magyarul, ősmagyarul így öreszu és örjedés van, vagy ha az egyik van, van a másik, olyan nem van, hogy ha reszu van, úgy az örjedés stukken, horompel, kurempel.

F.Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát:
Ena sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, hisz:
ra: indgoermán ar, ra stuma, ettől a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe...
er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider...
ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered...
va: indogermán au, az és ott így táveredés is, vá....

Naker: odajut, rejk.
Nakered: nahert sich.
Ranakered: folge, folgernd.
Ranakeredva: folgerung.

Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek s az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember,, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva.

Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van.
A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge.
Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch:
-nakta
-nakti
-naktama
-naktaraku
-naktava, naktavály

G.Az innen hangról volt már beszéd, hogy a német innen és a magyar innen egy és ugyanazok a hangok, a be etimológiája bizonylosza, de igenstak indogermán ei-tl, ahogy germán bi, bei, binnen, de inkább innen.

H.A vesz és vész hangokról is volt már beszéd:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.

A vész hangotól ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.

J.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.

K.Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-ernya
-ernyesz
-ernyeszt

Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota.

Anto: Itt volt két hangról beszéd, olyanokról, anakról stak kevés vagy nem, ezek a hangok a zsugorod, ana nem van magyar,, de nem fingár, az ősmagyar alternatívák rája is le voltak írva, a másik hang a húz, ez se fingár, germánnak boljad, stakhát nem igen bírem a hangot, így alternatívák volnának a had vagy hat ahogy hánt is.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így olyan nem van, hogy a tű és a tő hangok fingárok volnának, hanem indogermánok, de bizonyloszák, hisz nem olyan magyaros hangok. Ha a tű és a tő hangot harjantunk, úgy ranakered a raktányos regyó, Rede mit Rektion, erről van majd a regyó.

Lektion48.A tű-ről, vagy stikjaról, a tő-ról avagy stunku-ról, és tűélés, vagy stikjastikós vagy akloakos.
A tű-ről.

A tű hang etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy az indogermán stei vagy steu stumától ered, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de azt se, hogy egy volna-e a tő hangval. A tű így a stei stumától ered, de nem igen magyaros, hisz a magyaros forma úgyírva csi-csí, sti, stá, sta. A regályos hangováltásról volt már beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/13/lektion13_-regalyos_hangvaltas_ahogy_az_st_az_ugyirt_cs
A tű hang így volna:árja tívrá vagy árja tejaté, tej, tev. Ahogy írva volt, a tű hang így nem magyaros, hisz a sti, stá, sta stumák prevaliernak, a tű izolált hang volna, nem rakni így, hogy germán vagy más indogermán-e. Ha így a sti-sta erősebb stumák, úgy a tű hang helyett volna inkább stikja, ja kausatív-presenzvel és possesívval. A tű hang német rokonja volna így a DIstel, d-vel, s nélkül.
A sti-sta-stá stumáktól erednek:
Stak: úgyírva csak, germán stak.
Stikó: úgyírva csikó, Spiesser.
Stákány: germán stakna, staknja.
Stihály: germán stihel.
Stikló: germán stikló.
Stík: etimológia bizonylosza, de igenstak a stei stumától eredne.
Ösztöke: a hang nem magyaros, szlávnak mondják, de a szláv hang stumája igenstak a steik stuma volna, vagyis Stecken itt, így a ranakeredva az volna, hogy a hangot stekkónak mondjuk, itt kt k-val, ahogy rak-rek-rekk, így a flektáláson át szelenda rakód. Az ösztöke és ösztön hangokat dúrgerni kell a magyartól, az ösztök hangot a stekkóra, az ösztön hangot totál.
Példa:
Stákány: hosszú á-val egy k-val.
Stikó: i-vel és ó-val.
Stekkó: e-vel és két k-val.
Stéki, vagyis úgyírva cséki avagy stikja, stékja: tű. I-vel stéki naknama, ja-val inkább substantív.
Stihal: nem stihály itt, és rekkné, hogy boronka, vagyis steil. Ha a bor stumától boronka steil, úgy asszociációsan a stihal is boronka, így a boronkának volna egy Seitenstückje, hogy asszociáljunk, és egy rendraku rakódjon, ahogy egyéb hangoknál is.
Egyéb opptionok:
Stehó: a magyar csehó hangot jiddisnek mondják, de a magyar itt ezt a hangot a sti-ste-stá stumától hallja. Ha a stie stuma e-s formájától az ember stek-et mond, ahogy stekkó, és a k -vá vál, úgy stehó rakódna. De egal, magyarul ez a hang is rakta volna így, így rakva.
Ranakeredva: A tű hang egy indogermán hang, nem fingár, de nem igen magyaros, így dúrgerjük, helyette a stikja, stékja hangokat mondjuk, ahogy dúrgerjük az ösztöke hangot is, helyette stekkó hangot mondunk.

A tő hangról: a tő hang se magyaros hang, igenstak az indogermán steu stumától ered, s nélkül, az ű it úgy rakódna hogy az eu ő-é vál, az ei , ahogy stei stumánál, ű-vé, eu az ő, ei az ű hang, így igenstak nem volna a tő és a tű hangok egyek, hanem ahogy írva a tű a stei-től, a tő a steu hangtól ered.
A steu stuma:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.

Ranakeredva: a tő hangnál is ugyanazt tesszük, anat a tű hangval, vagyis itt a stikja, stékja hangokra írtuk át, magyarosítottuk. A tő hangra ott volna a stukku, csukku úgyírva, vagyis a Stock, de az is volna, hogy stak stunkut mondunk, úgyírva csunku, hisz ez volna így a tönk hang, de az nem kell, ha van stunk és stuma hang.
Csuka: A csuka etimológiája bizonylosza, de itt a magyar a steu, stu stumát hallja, így igenstak az is volna, hogy a hang nem szláv, ahogy nem szláv a studa hang se, vagy nem török az ostu, ostúh se, hanem ez stuka, hisz a magyar nyelvnél elint az st az úgyírt cs hang. Így volna, stuhé, stuha, stuka, stuk, stukken, stúch, stukku, stunku. De az etimológia bizonylosza, kérdéses, hogy az u nem stak később rakodott volna-e le oda? Példának vegyük a csemete hangot, ezt magyarul, regályosan stemetének kellene írni, de ettől van más forma is, ahogy stimota. Az i hang a stij és sti-stá stumáknak van, az e hang igenstak gyakori, hisz sok a ste stuma. Magyarul van a stomó, de ez stimó is, a stíj stumától, ahogy stíra, stipa, stepű, így igenstak volna, hogy a hang stomota, úgyírt csomóta, stimóta, vagyis mondjuk az árja stimita. A stuma a steu stumától nem egy a stima hangval, ahogy stomó is, nem csima, a stuma a steu stumától ered, a stomó a stíj stumától. A csemete hangnál nem rakni, hogy most ősmagyar, vagy nem, vagyis regályosan st úgyírt cs váltás van, de bei Zweifelsfall raktát az st formának kell rejnünk.
Raktányos regyó, Rede mit Rektion.
A fenti mondást át kell írni így a fentiektől raktányosra, a mondás bé de: tűpontos és tűéles.
Az élés hangról volt már beszéd, hogy ez a hang nem fingár, hanem indogermán és germán hang, az él németül Ahle, gót éla, árja árá, ettől az árá-tól ered az ár, boreró,stikja, stikiló, stikentő stikja(raktányval ez is) de ezt dúrgerni kell, hisz stak egy ár maradna a magyarnál, ez az ár, az er flektált formája. Az él hang így a gót éla, de a további etimológia bizonylosza, hogy vajon nem-e egy kurka, korcs formája az aklo-nak? A német forma igenis azt mondaná, hogy az Ahle így akló volna:
Az ak stuma, ha dúrgertük az ekét, egrest és juhart:
-aka naknama, szúrós.
-akló.
-akma, ma-val.
-akna, az ak ana partikelvel.
-akaszt.
-akaszti.
-akor: juhar, egres.
-akos, akro: ha a kalász hang szláv volna, és nagyon úgy boljad, úgy vajon nem-e az ősmagyar hang az Ahre volna, vagyis akro, az ak-tól, ahogy akad?
Ranakeredva: Az él hangot dúrgerni kell, nem fingár, hanem gót, gót éla, de ez a hang egy korcs formája az aklo-nak.
Tűéles így magyarul: stikjastikós, stikjastéki, avagy aklóakos, akloaka.
A régi magyarok, az indogermánok és germánok, nem úgy beszéltek, ahogy ma, hogy a hangokat ide és oda dobálják, hanem raktányosan, ha van egy stuma, úgy azt rakják tovább indogermán partikelekkel. Nem úgy van, hogy vesszük a tű hangot, ez így stikja és erre egy újabb stumát rakunk, ahogy mondjuk az éles, ez így volna az ak stumától. Nem, nem és nem, ez úgy van, hogy ha mondjuk , hogy stikja úgy stikós, stéki, ahogy mondjuk, ha mondanánk, hogy tűtűves, de ezt nem, vagy ha azt mondjuk, hogy borda, úgy annak a raktányja bora, boros: borda boros.
Tűpontos: a tű hang így a stikja, de a stiki a Stich is, és ez Punkt is, így azt mondjuk, hogy stikjastiki, vagy na-val is oké volna, vagyis stikna vagy stákna, így volna: stikjastikna.
Anto: Ennél a lektionnál átvettük a tű és tő hangot, bizonylosza hangok, és az is, hogy egyek-e, de indogermánok és dúrgertük őket a stikjára és a stukku-ra és stumára és a stunkura, továbbá ennél a lektionnál is beszéd volt az él hangról, hogy indogermán és germán hang, de kurka, korcs hang volna az aklo-tól, így inkább dúrgerni. Ha ezek voltak, úgy a raktányos regyóról is beszéd, regyó volt, hogy ha van egy stuma és ettől egy hang, úgy a stumát rakjuk tovább, a magyar, indogermán grammatikával.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így magyar stumák a bor és a ger és az ak stumák. A fingrizmus ahogy írtem nem dubb, ahogy egy statisztika, fingrista, úgy, hogy olyan hangokat varr a magyarra, anak nem magyarok, de olyanokat lop, anak igen. A magyar nyelv grammatikája indogermán és germán, így logikus, hogy a duas stumák is magyarok így, és mondani volna, hogy az agresszív hangok is, stakhát az értelmetlenségiek értelmetloszkodnak. Ennél a Lektionnál rekkva van egy más perspektivától, együttes perspektívától ento és onto és anto scharfot rekkő hangok.

Lektion47-A ger, bor és ak stumákról.
Az ak stuma, ha dúrgertük az ekét, egrest és juhart:
-aka naknama, szúrós, eke. Az akos hang ahogy a boros hang vagy a geres hang együtt volna a Barsch, sügér is, avagy harcsa. A sügér etimológiája bizonylosza, nem lelni egy indogermán sü stumát, ana volna boros vagy geres vagy akos, és az is bizonylosza, hogy a sügérnek dolga volna-e a sün hangval, hisz azt rakjuk, hogy a fingár hangok, azok árja hangok, ahogy finn siili. Az is volna, hogy az ak stumától ered az indogermán kei stuma, vagyis akej, akaj, zátemien s-vel, ahogy perzsa saeni.
-akló, Spitze, Schärfe és gerena is.
-akma, ma-val.
-akna, az ak ana partikelvel: volna Pfeil is, és akna is, vagyis akva, akad, oda akad, akna, mondjuk egy szeg a feldnek innen, az is egy akna, ahogy az akna az gerena is.
-akaszt.
-akaszti.
-akor: juhar, egres.
-akos, akro: ha a kalász hang szláv volna, és nagyon úgy boljad, úgy vajon nem-e az ősmagyar hang az Ahre volna, vagyis akro, az ak-tól, ahogy akad?
-Az ikra etimológiája bizonylosza, hisz az is volna hogy bors az ikra, vagyis egres. Az egres egy német vagy germán eredetű hang, így magyar volna, de a magyar stuma ak, így akros, és az egres így rekkja, azt is, hogy boroka ahogy azt is hogy harapós, bors, savanyú. Az ír formától függ, hogy a hang most ez vagy se, hogy az ír ikra ichair, ichrach, de az egres írül aicher.

Akata: aka-ra a ta partikel, ahogy borta vagy gerta, gerinc.
Akato, akjal: a latin eredetű ecet hang is az ak stumától ered, de így magyarosítani kellene, az ak stumától akato-ra vagy akjal-ra, hisz az ak stuma az elsődleges stuma.

Onto: Ha itt vagyunk, úgy fontos a kő etimológiája is, stak az van, hogy bizonylosza, hisz a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv. A kő hangnak két etimológiája is volna, az egyik az , hogy az ak stumától ered, ennek indogermán kei formájától, vagy akajo, másik az, hogy a német Kies hang kie formájától ered. A kő így bizonylosza, nehéz mondani, hogy ősmagyar vagy sem.

A ger stuma:
Gera, geras, garas: spitz.
Gerenda: nem szláv hang, hanem magyar, a ger indogermán stumától ered, germán grinda, és a latin grunda. A ger stumától ered, vagyis scharf-tól így, borostól, akostól, és így ana ger-enda, egy volna az albán krande-val, és a germán grinden, ahogy to grind-val is.
Gerendi: Mühle is, malom.
Gerena: a gerenda előtt ana partikelvel, így annyi is, ahogy borona, de bajusz és egyéb is volna, ahogy a bor bár formájától ahogy bárd és bárt, vagy Bart, gerna, gerena Bart is.
Gerta, gerinta, gerinc: a német Gräte.
Gerely: nem a német Geere, hanem a ger stumától ered ez is, hogy gera, gerelja, egy magyar hang.
Gereblye: nem szláv eredetű hang, hanem magyar, hisz germán, a germán grubilon hangtól ered. A gereb hang verb is, ez a verb az ásni,de olyan ásás, ahol az ujjak geresvé válnak, így kaparni hang helyet, ana jevevényhang, rakta hang a gerebni és gerbelni hangok is.
Gereben: a hang nem szláv, hanem germán és magyar, igenstak rakni van, a ger stuma és az ana partikel együtt, gerebna, és inkább volna az, hogy ezt a hangot mondjuk a der Grabennek, ana-val van, így gerebve volna, ahogy róva és réva.
Gerebelni: német grübeln. Ez a hang raktább volna a kutat helyett, ahol mondjuk racionálisan rekkni van, de a kutat etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy a kút hangtól ered, a ku stumától a germán kút, erre rakód az at kausatív, vagy a szláv kutati, ha a szláv hang nem magyar hang, de a magyar hang úgy egy neoillogizmus volna.
Gerebnja: az instrument volna ja kausatív-presenzvel és possesívval.
Gerebja, gereba, gerebta: a sír etimológiája bizonylosza, így logikusabb volna, hogy ha magyarul a das Grab-ot mondanánk, ez volna ja-val és stak a-val, ahogy volna ta múltidővel is. Ez így sokkal inkább rakni van magyarul, hisz ott vannak az amerikai filmek, ahol ha gerbelnek, úgy az ujjak, hát hogy is mondjam, hát mondem gerendnek vagy gerjednek vagy geresednek, így az empíria módosítja a nyelvet, de együtt a rendvel, a rációval, hiszha látja az ember, ahogy ha gerebelnek, úgy az újak geresednek, úgy a ger stumát vagyis a látottra bírongja.
Gerezd: a hang nem szláv, hanem germán, egy magyar hang, vagyis a ger stumától, ez a német Gerste. Az indogermán forma gersd, gerzd volna, de inkább ger-es-ed, vagyis a ger-re rakód az es, erre az ed partikel, így verbhént geresed.
Geres, geresz: a gerezd, geresd hang előtt van a se partikel-vel a geres, naknama, ahogy sz-vel siches és akciós, így a gersz hang annyi ahogy borzad, hisz a borzad párja a ger stumától a gerezd.
Geresna: így ez hang ana partikelvel rekkné mondjuk, hogy harcsa, ahogy borosna.
Gerjes: a sertés hang egy jevevényhang, a serte hang egy zátemi hang, nem magyar, így igenstak mondani volna helyettje a ger stumától a ja-val és, hogy gersja, hisz a serte hang helyett a gerja hangot mondjuk. Ez így igenstak ősmagyaros volna.
Gerjeszed: borzad vagyis, germán grisen.
A ger stuma azon rekkésja, hogy harma, harmat és horzs, vagy a har stumától, ha így scharf gera, geres, úgy streift, har, horzsol,harmat van:
Gerejma: az angol grime.
Gerema.
Indogermán au-ue-val, vagyis va-ve hangokkal, de egy résszük attól ered, hogy a ger-en átmennek, vagyis málasztani-tól va-val, de va-val rekkja azt is, hogy gerve:
Gervály: Greuel.
Gerved: grauen.
Gervesz: graus.
A ger stumától, hogy aprítás:
Gerve és gerveda.

A bor stuma:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a bor stuma, ahogy a ger és ak stuma ősi magyar hangok, a bor-tól a hangok nem szlávok, hanem germánok, így magyarok, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Bor stuma:
Bora, boros naknama és Substantív.
Bors, boros: stípős, ettől bors a bors, a bor stumától, ahogy akros, egres, avagy geres.
Borsó: nem török hang, hanem indogermán és germán, a bor stumától, ahogy ez a berry hang, avagy szlávul Hirse is.
Borjú, borja: a bor stuma ja kausatív-presenzvel és possesívval, vagyis itt Spiesser, stikó, de a bor stuma ja-val annyi is, hogy egy arma(Mittel), anaval borejnek, így nem stak egy hanem a nyelv rekkint a borjú a szaku is mondjuk,a kés.
Borosti, borosta: német Borste.
Borz: a hang nem török hang, hanem magyar, itt az s z-vé vál, a bor stumától ered ez is, vagyis ez is boros, ahogy ko-val akelta brok.
Boroka: magyar hang, nem szláv, k-val, germán eredetű hang, vagy verbi ka, vagy kicsinyítő k.
Berzen, berzenked, borzong: germán berz hangtól ered, boros ez is, borzonkod vagyis.
Borozda, barázda: germán brazda, nem szláv hang, hanem germán és így magyar.
Boroma: Bräme vagyis, így magyarul nem perem, hanem boroma.
Borona: germán borona, ana partikelvel.
Boronka: germán bronka, magyarul a steil.
Borda: germán borda, Bort.
Bárd: germán bárda, borda ez is így.
Borotva: nem szláv eredetű hang, hanem germán, germán brot verbtl, de nehéz mondani, hogy most borojni vagy borov a stuma. A borot-ra rakód a va-ve, indogemrán au-ue partikelek.
Borerni: bohren.
Egyéb hangok ja-val: borjaszt, borajt, borjama, borjava.
Egyéb hangok va-val: borvat, borvata, borvama.

Ranakeredva: A raku bor stuma a bor stuma, és stak egy maradjon, a bor, ahogy Wein hangot dúrgerni kell, ahogy a borít hangot is, ez bizonylosza hang, de nem rakjuk, a magyar bor stumától. A magyarnak grammatikailag és stumásan kell beszélnije.

Anto: A magyar nyelv ígyhát egy indogermán s germán nyelv, a grammatikája indogermán s germán, úgy a bor, a ger s az ak stumák magyarok, ahol az ak stuma nem fingár, hanem magyar, indogermán, s ezek duas stumák, épek is, fontosak is. Ezeket a stumákat rakunak kell venni s stak ezek vannak és grammatikai ragok, nem dungók, duszták, tárgyak, hanem unbedingtek, így a magyar nyelvet, ezt az indogermán s germán nyelvet, úgy kell beszélni, hogy szakantjuk a hangokat a tárgyról, a libcsizmusról, a fingrizmusról, s unbedingtvé teszük,úgyhát vannak a stumák és vannak a grammatikai ragok, indogermánok, ahogy:ja, da, nk, ana, ma,es, da, va-ve.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de a fingristák lopják a magyar nyelvet, hiszhát se a ger stuma, se a bor-os stuma hangjai nem szlávok, hanem germánok, de a magyar nyelv indogermán nyelv és germán! A fingristák olyan hangokat vernek a magyarra, fingárhént, anak szlávok, ilyen mondjuk a köd, varjú, szarvas, kel, kéreg, kés...vagy ha nem zátemiek, és olyan hangokat látnak, és úgymond rekknek, azoknak dolguk nem van a magyar nyelvvel, ahogy ezer, vagy a számok, a kazár zsidó számok, de a magyar hangokat lopják. Nem, nem soha, a magyarra nem varrják rája a magyarlosza hangokat.

Ígyhát az ak és a bor és a ger hangok magyarok, és ha így van, úgy ősmagyarra kel újrabootolni, újrarakandni, erre egy pár példa:
-Akna: az ak stumától ak, ahol az akna mondjuk egy kiálló szeg, vagy mondjuk akló a feldnek innen, mondjuk Cäsar de bello Gallicajától, ahol vannak aknák.
-Akro: A kalász hang szláv, így az ősmagyar hang a német ähre, vagyis akro.
-Akor, akoros: a juhar helyett akro, ahogy az egres helyett akoros.
-Akos, boros, geres: a sügér etimológiája bizonylosza, így ezek a hangok vagy sügér vagy harcsa.
-Aka: az eke hangot dúrgertük, helyette réstály, óstály és borostály van, így az aka szúrós magyarul, ahogy Pfeil is volna.
A probléma stak ott van, hogy rektionnal, raktányval kell beszélni, hisz az új nyelveknél, a mestersélges nyelveknél, a hangok össze és vissza, rendlosza vannak dobálva, de az ősi nyelven, az ősmagyaron úgy beszéltek, ha már vannak grammatikai partikelek, hogy vettek egy stumát, és a stumát rakták tovább, mondjuk erre volna példa a hegyes stúch. A hegy etimológiája bizonylosza, igenstak a germán hu stumától volna, ahogy hugja, a stúch hang, nem úgy írva csúcs, a steu stumától ered és a stúch.
Ha mondjuk az aka stumát mondjuk, hogy aka vagy akos, úgy a raktány nem a stúch, hanem egy hang az ak stumától, ez volna itt az akma.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így az alkoholizáló hangok stak halandzsák, ahogy mondjuk alkalom is, német inafolyás, nem ősmagyar, ahogy az alkot hang se. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhát a német szétkúrtaja a magyart, hisz az al hang a túl magyarul, a magyar nyelv rekkint, ahogy a dungely rekkint is, így ezt anamány az ember rossz német inafolyásnak, hisz anémetnek rekkintenija kellett volna a perspektívát, nem a rossz perpespektívát tovább szarnija.

Lektion46- Az alkoholizáló újónemmagyar hangokról s az al stumáról.

Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.
Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.
Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat vahn így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is.
Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna.
Ahogy:
-ina.
-ona(onnan).
-ana.
A raktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

Vagyis:
-i-na
o-na
a-na

De ha leszakad elint,úgy rakód:
-ni
-no
-na

Alkalom: A magyar nyelv nem fingár nyelv, így olyan magyar stuma nem van, hogy al rejmni, az al a túl, nem inett, unten, így az al bullshit hangok német inafolyások, így az alkalom is, a német Gelegenheit-ra. Stak itt van a problém, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a német inafolyás a rossz perspektívát erősítja, nem a raktát, ahogyan a németnek tennije kellene. A németnek rekkentenije kellene: hogyhát persze, az al logikusan a túl, hisz el-ol-al, ahogy e-o-a, de így stak funkcionális analfabétákká válunk, hisz a magyar ezt a hangot haalndzsának hallja, vagyis annak, hogy alkoholizálnak.
A németnek így rekkentenije kell a le hangot is, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a le-lo indogermán stuma, és a legen le-gho, le és gho partike. Egy nakrekkenő hang volna a gót léw hang, de az etimológia bizonylosza, hisz van a leng-lank-lóg-leb-lob és egyéb indogermánok hangok, ez a schlaff, és van a lo stuma, a kettő egy partikeltől az el-le partikeltől. a lo, indogermán stumától ered a lop, germán lopjan, lomb, germán Laub, lom, germán lom, ahogy lomha is, lotyó, ló, lova, lona, lovana...így az mondani az ember, hogy rakta hang volna a loma vagyis lom, de a-val lo-ma.
Így lo-ma: Gelegenheit. A másik, antoik hang a ranakeredőnél.
Alsz: Az al hang magyarul, a magyar nyelv systmája rekkint, rendrakuja rekkint túl volna, ez sz indogermán se-so partikelvel, akciós és siches, odaát, így oké volna ez a hang is. Az alsz ahng nem ősmagyar hang így, ha a rossz perspektíva kései, de rakni volna, hogy odaát.
Dehát a le hangtól volna így a magyar hang, így le-gho-sz, vagyis ich liege az volna legszem, lent vagyem, és igen ez így engedni volna, hogy az alkalom és egyéb bullshit hangok németizmusok, ígyhát, ha ezek németizmusok és a német egyhol már így a magyar szétkúrtaja, úgy az is tenné, hogy rekkentja. És ha már itt vagyunk, úgy az logikusabb németizmus volna a Gelegenheitra, hogy a le stumától azt mondjuk, hogy legu vagyis Lage. A Lage nem volna így ősmagyar hang? Hiszen a fekszik etimológiája bizonylosza, de igenstak a flach aspirantos formája volna, és ha ez így van, úgy az volna a rakta, hogy a német ne szarja tovább a magyar nyelvet, hanem rekkentja, úgy hogy az alkalom hang is németizmus.
Így Gelegenheit:
Lo stumától: lo-ma.
Le stumától: legu.

Na és a schlafen hang? Fura, hogy magyarul ezt is igenstak raknánk, hisz a laf itt a leb-lob ahogy lep hang. A lep hang két rakású hang, egyrakás az hogy lep, schlaff, a másik az , hogy le-p, lejön, ahogy lop, így volna a leb, lebeg hang, indogermán leb stuma p-s formája is, ahogy lep, és lep is, a lepény hang, így nem szláv, hanem magyar. A schlafen így igenstak rakni van magyarul is, hogy nem mered, meredved, hisz ha az ember a legsző karuját fogja, úgy az nem mered, mereved, hanem lebeg, szalebeg.

Alkot: magyarul stak alkholizál! Nem igen rakem ezt a hangot, hisz halandzsa, új-ónemmagyar bullshit, a az előleguja német, a legen-re, úgy hogy germán k van itt, és erra rakód a to kausatív. Az alkot hang így egy németizmus, új-ónemmagyar bullshit halandzsa, és ezektől a hangoktól a magyar nyelv fingatva van, és a magyar funkcionális analfabétává vál. Ígyhát az alkot hang előleguja német, a legen, de az al rossz perspektíváját erősítja, éshát a legen stumája a le stuma, a magyar le stuma is, ez gho partikelvel van, és így az egész halandzsa, attól is, hogy magyarul, ősmagyarul a ra és re stumával, indogermán ar stuma és re és ra is kell mondani, így ez az alkoholizál hang totál problémás. Ugyanaz ez a folymat, ana később vesz Kazincbaszikainál, stak korábbi. Ez így annyit tenne, ahogy mondjuk untersetzen, unterlegen,ahogyan inafolyas a latin sus, sub,sup hangok itt.A német Aufsatz mondjuk suspeckt, itt aufspähen, ott feltenni, ahogy Unterstellung, a latinnál sok ilyen sus, sub, sup hangok vannak, a fel és le olyha ugyanaz, hisz valannak unterstellen, az annyi is, hogy felé, így logikusan Unterstellung is és mondjuk a latin sub is volna. Az alkoholizál hangra inafolyással volt az untersetzen, de dubb latin hang is, ahogy talán subordinieren, ez itt fel, nem le, de ez rokonja a rendnek, a ra és re stumától, úgy felrengyni, lerengyni, lerakni, felrakni.
Az alkohol izé hang így is úgy is egy libcsizmus, kreálás volna, és az alkot a fentiketől egy új-ónemmagyar halandzsa, hiszen ott van az alkoholmány hang is.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, így a fingár etimológia egy bullshit, de teoretikusan igenstak volna egy al partikeltől a rejmni, vagy biegen, ahogy a ne-től nesteln, vagy a me-től a mel, árja mel és fingár mel. De ennek a rakásnak a sanszja kevés, az al az al, van bieegen el, elej, az el partikeltől, így ez igenstak volna a fingár hang, de a magyar egy németizmus, egy halandzsa.

Lássuk a hangokat rája:
Csinál: az etimológiája bizonylosza, a germagyar regály az, hogy az st az úgyírt cs, így logikusan a cs-nek st-nek kellene vannija, ha nem, úgy nem ősmagyar hang, így igenstak volna, hogy az árja cinoti, de ez a regályt bontja, így dúrgerni.
Gyárt: ez a hang nem török hang, hanem már írva volna, az indogermán ar vagyis ra és re stumától ered, ahogy gyár, örmény jar. Erre a hangra nem volna hang, hisz ez specifikusan egy sklavenarbeiti hang, vagyis nem magunknak ranunk, hanem másnak, az Sklavenarbeit, így ezt a hangot nem kell dúrgerni, stak ott kell mondani, ahogy Sklavenarbeit van, így hogy nem stumás, nem gondu, hisz nem is volna így ra-re-s vagy ar-os, stak jar.
Kész? Készül? Etimológiája bizonyvész, nehéz rakni a germagyartól. Most van a kí-ké stuma, indogermán ghé-től, ahogy kény-kíván, kéván, kedv, kegy..és ott vahn a ki, vagy hé, nem volna rakni ezektől.Egy etimológia a perzsa keas is.
De sokkal inkább rakni van a rejt hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. Vagyis: re-ja-to. Innen a rakásnak innen volna így a rejt hang: mondjuk rejtünk, rakuina rakjuk a baltát, a szakut, az öreszura.
Rejteni így egyantsóra rakni is, ahogy bereiten. Ez így racionálisabb, ősmagyarabb, illiberálisabb.

A rejtésnak onto van a ranni hang, a ra és re stumától ana-val, ez így magyar, ahogy armelni, nem járom, ez is így magyar.

Alak: ez a hang is egy értelmetlenségi halandzsa, németizmus, az alkot hang így németizmus, ez is, igenstak skolasztikus, dúrgerni, bőven van hang helyette. Így a hang Untersatz, Unterlage.
Alkalmazkodik: Nem rakem a hangot, totál halandzsa, bullshit z-s hang, túl hosszú, fingem nem van, új-ónemmagyar bullshit, a reakcióidő stukken, nehézkes, halandzsa, úgy, hogy az eész egy kevert szar, németizmustől ered.

Anto: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, az alkholizáló hangok halandzsák, németizmusok itt, az al rossz perspektíváját tovább erősítve, így az összes ilyen hangot dúrgerni kell.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így az új-ónemmagyar makogás nem magyar nyelv, de hogy is volna az, hogyha az értelmetlenségiek a magyar grammatikát se rakják, hisz fingárkodnak? Ha nem rakják a magyar nyelvet, úgy igenstak az van, hogy szétkúrták, így logikusan az van, hogy az új-ónemmagyar egy halandzsa. A magyar nyelv nem az új-ónemmagyar makogás, két probléma is van itt, az egyik, hogy volt németizmus a magyar nyelvre, de a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, így a németizmustól halandzsává vál, a másik a szláv, hogy vannak szláv hangok, de sok olyan nem szláv, anat annak mondanak, hanem germán, vagyis magyar, de a fingárnak makogt hangok egy részje zátemi és szláv, vagyis nem ősmagyar hang.

Lektion45- Egypár példamondat, regyórakás, és az új-ónemmagyar halandzsáról.
Hírektől vannak a ranakeredő regyórakások, mondatak, ezeket írem át magyarra, ősmagyarra az ehovái Lektionoktól.
Onto: A hír hang egy magyar hang volna, germán hri, indogermán kir stumától ered, ettől ered a híromás is, a Ruhm.
Mondat:Novák Katalin: Magyarország olyan szövetséges, amelyre lehet számítani, ha élesre fordul a helyzet.
Magyarul: Magyarrejku van egy olyan, arra volna remerni, ha borosra, akosra dúrjed az állanda, állapa.
A.Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek.

Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég.

B. Számítani? A számítás számokkal megy, ahogy 1 és 2, nem logikai, vagyis rakandai, és a számok jevevényhangok, így ezeket dúrgerni kell. A magyar rakand és remer, a ra és re stumától, ettől a remu, vagyis remény is, germán hang, így magyar, ettől a remerni verb.

Terv? Ilyen hang se van, bullshit nyelvkakilás, halandzsa, libcsizmus. A magyarnak itt is a ra és re stumától remu van és remni verbhént.

C. Éles?Az él etimológiája bizonylosza, de igenstak az indogermán ela stumától volna, ez a német Ahle, gót éla, ennek árja formája az ár, így nem fingár, hanem indogermán és árja,de inkább dúrgerni, stak egy ár van, az er flektált formája.Az éles helyett inkább boros, bora a bor stumától. Az árpa hang etimológiája bizonylosza, de stak egy ár van, a domináns ár, így dúrgerni. Az etimológiája bizonylosza, igenstak görög, vagy albán, itt is az l vál r-vé, így árjás forma, azz ár, a boreró tű. Vagy az ár stuma pa-val? Nem rakni. A magyar azt hallja...
Az éles hangot dúrgerni így, a bor és ak stumákra, ezek az ősmagyarok inkább, és duas stumák:

Bor stuma:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni.

Az ak stuma, ha dúrgertük az ekét, egrest és juhart:
-aka naknama, szúrós.
-akló.
-akma, ma-val.
-akna, az ak ana partikelvel.
-akaszt.
-akaszti.
-akor: juhar, egres.
-akos, akro: ha a kalász hang szláv volna, és nagyon úgy boljad, úgy vajon nem-e az ősmagyar hang az Ahre volna, vagyis akro, az ak-tól, ahogy akad?
D.Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív presenzvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így:
-Dúrekni.
-Dúrkerni.
-Dúrekszelni.
-Dúrgerni.
-Dúrjni.
-Dúrajt, ez így rekkja, hogy maraterni és verschleissen is.
-Dúrjad.
Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvésza,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsótól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakem a va-vá-t, indogermán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata.
Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá.
Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük.

E.Helyzet: Bullshit z-s hang, ezt a hangot dúrgerni kell, halandzsa, így álland, ahogy Stand, vagy állapa.

F. Lehet? Rossz ontológia, ezt a hangot dúrgerni kell, vagy duad vagy bőed vagy volna hangokra.
G. Szövetség? Nem rakem a hangot, a sző-t igen, indogermán sei-től, germán hang, de ezt nem, hogy hogyan szőnek?

2. Mondat:
Brutális részletekre derült fény Michael Jackson halálával kapcsolatban Horrorsérülések borították a sztár testét a boncolási jegyzőkönyv szerint.
....boljad bolja Michael meredésjável, maródásjával, mortályjával rakantanak innen....

A. Derül? Magyarul boljad. Olyan hang, hogy derül nem van, a der stuma az indogemrán ster stumától ered, ennek t-d váltásos formája a der: derjed, dered, dermed, derbed, dernya, dernyni, derékni, deréka, deréku, dereng, derengár, derengered.
B.Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.
A hang raktább így a villog helyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:
- bolja
- boljat
- bolva
- bolonda(naknév)
- bolond(ige)
- bolont (ige)

A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumától ered, a Tier, vagy dőre, de rakódna dühor is.

C.Hal? Hol van az a hal? Vagy haladnak? Hová haladnak? A mennyina? He? Vagy latin halére ez? Remerem mostak fogat az halálás előtt, nehogy büdösvé váljon a leheletük, úgy büdi lelkek válnak, olyan halszagúak! :D Hát ezt a halni hangot nem rakem. A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán, ígyhát a bullshit hangokat a papsi-értelmetlenségi-libcsiknél kell keresni! Halad? Vagy ahogy mondtem halére? Na egal ez olyan eufemizmus volna.
Fura, hogy a magyarnak innen ott van a stuma: mar-mor-mur-mer, így raktábban rakni van:
-Mereved.
-Mered.
-Morsad.
-Maród

Sőt hát rakni van a mortály is, vagy ha persón úgy az ősmagyar répár, az angol reaper, a ré gyöktől: rét, rés, rész, répni, rév, riba-réba-ribanc... A ró stuma egy formája: rép-rop.
De jó ide a der gyökből is a derbed, ahogy dühebed, nem tév-téb-b-vel. A ster stuma egy formája a der gyök: dered, derjed, dermed, deréku, derékni, deréka, dereng, dernegár...
A sterben egy formája a derben, derbed.

D.Kapcsolat? A cs itt magyarvész. A kap jevevényhang, magyarul hab-heb-heft válna. De valna a raktány helyette a rakan múltidőnek innen rokonja a rakandnak, a magyar denkennek, ez a rakanta. A rakanta a germán rahhunze, rakunta, nem rakonca. Így a kapcs helyett azt mondjuk magyarul, hogy rakanta.

E.Borít? Ilyen hang nem van, nem rakem, ez így olyan bullshit ahogy derül. A borít hangot nem rakem a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni.

F.Test?Az etimológiája bizonylosza, de magyar, indogermán és germán, de inkább du-val volna, a du-dun stumától, és volna:
Duszta: a du stumától, ahogy dubb, dumb és egyéb, se partikelvel és ta múltidővel.
Dunszta: a dunsz ige, a dun stumától, nem ten, teng, se partikelvel és ta múltidővel.
Dungó, Dunkó: a du-dun stumától, nem teng.
G.Jegyző? Etimológiája bizonylosza, de nem rakem, az új-ónemmagyart, dúrgerni.
H. Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint.

Egy pár új-ónemmagyar halandzsa:
Tény: Ilyen hang nem van,nyelvkakilási halandzsa, ontológiája nem van, így ha nem van, úgy azt hallem, hogy Lügem, hisz azt mondják, hogy a fingrizmus tény, de a magyar nyelv az indogermán és germán nyelv.
Tény halandzsa=Lüge.
Fogalom: Ilyen nyelvkakilási szar nem van, halandzsa, idegen, aljan ideológia, ez itt németizmus, stakhát halandzsa, hisz a Begriff nem Fang, a fang a fog, germán fah, fog. A fogalom hang nem a magyar nyelv részje, dúrgerni.
Szellem: Ilyen hang nem van, stak nyelvkakilás, nem is rakem, totál halandzsa, a magyarnak árny van.
Tájékoztat: Bullshit hang, nem is rakem, tájék izé nem van, ez egy nyelvkakilási szar,halandzsa.
A táj hangról: a táj hang etimológiája bizonylosza, az is volna hogy a tei stumától ered, indogermán dai, vagyis teilen, vagy egy indogermán tele stumától. Ezt a hangot dúrgerni.
Elemez: Bullshit hang z-vel, de elem hang se van, nem rakem ezt a hangot. Magyarul studieren és evaluiern rekkni.
Anyag: Ilyen hang nem van, vagyis úgy nem ahogy a nyelvkakilásnál. az anyag az ana partikeltől és a gho partikeltől rakdó, hisz az anya hang, az ana partikel nazális formája, erre rakód a gho partikel, ezzel vál az ana bestimmtvé, a gho itt egy Bestimmungswort.
Ígyhát: ana gho van, anago, vagyis az ana bestimmten.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a magyarnál nem vannak fingár hangok, attól se, hogy az l-vel enteredő hangok az indogermánnál és így a magyarnál 90 százalékosan az el-le stumától erednek, vagyis rendrakunak innen vannak, ha nem, úgy nem magyar hangok. Vannak hangok, anak bizonyloszák, ilyen a lány, les, lágy, lengyos hangok, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermánok volnának.

Lektion44 Az l-vel enteredő bizonylosza hangokról.

Lágy: Az etimológia bizonylosza, attól is, hogy a hang á-val van, így nem rakni, hogy egy olyan latinos forma-e, ahogy láp, vagy két hang van itt együtt, ahogy a lé hangnál is.Egy etimológia volna, hogy a linde-től ered, vagy a leicht-től, de a két hang igen nakrekkő, és germagyarul totál ugyanaz volna. Ott van a harmadik hang is, ahogy mittelhochdeutsch lín. Ana áll a lágyra az áll a langyosra is.

Lány: Ez most leany vagy lány? A lány hang rokonja a lágynak és a langyosnak? Ezek a flevetések is bizonyloszák. Az indogermán legh stumától ered mondjuk a bit lau, ez kicsi is, fi, és a leicht rokonja, vagyis nem stak a fingárnál van ilyen hang, ana fit, kicsit rekk, hanem indogermánnál is, de ha ez volna a lány, úgy a lágy rokonja volna, ha a lágy a leicht. Vagy ha a lány a lín-től ered, és ettől a langyos, lágy is? Vagy a linde-től ered a lágy, és egy linn firmától a lány? Vagy a lánynak dolga nem van a lágy-val, és két szelendő stumától ered a két hang? A lány és lágy hangok nem fingárok, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de nehéz mondani, hogy most ez a lágy és lány, hisz dubb alternatíva is volna rájuk.

Les: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a les hang az indogermán le stumától ered, vagyis le, ettől a lo stuma is, leu, se partikelvel, ez akciós és siches, így annyi volna is, hogy lesz vagy losz. Grammatikailag igenstak arányel a német lesen hangra így, de nem az, hanem kései hang, új, nem fingár hang.

Légy: Az etimológia bizonylosza, de a magyar hang indogermán és germán nyelv, így dolga nem van a fingár hangval. A légy-nél az é hosszú, de a lei stumától ered a lé-lép hangok és egyebek, így ez vagy aspirantos hang, a leng-től, vagy stak később vált hosszúvá, ahogy a leg-lóg-tól, így a légy attól légy, hogy lóg és leng ide és oda, vagy az indogermán leg--től,m vagyis lóg-tól, vagy lent-től erre egy ja partikel, kausatív-presenz és possesív, így rakód: lógja vagy lengja.

A légy fingár etimológiája olyan ahogy a sün etimológiája: A magyar sün hangnak dolga nem a fingár hangval, hisz a fingár hang egy árja hang,árja sala, sila, a cseremisz sule és a finn siili hangok ettől az árja hangtól erednek, nem fingár hangok, hanem árják, de a magyarra dolguk nem van. De tegyük fel, hogy igen, úgy ettől eredne a süllő hang is, de nem volna magyar hang, hanem zátemi hang, vagyis nem magyar, hanem jevevényhang, és magyartól nem is igen volna rakni, hisz a sül hang a swel és a süt a sült, swelt.

Anto: A fenti hangok, ahogy légy, lány, lágy, langyos,les etimológiája bizonylosza, de fingár nem volna, hanem indogermán és germán, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és a magyar nyelv systemja, rendrakuja indogermán. Ezzel a lektionnal a totál fingrista bullshit antoregyve van.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a bolváknál(Farben) fingár hang nem, de az is rakta volna, hogy a mostani namák sokja nem ősmagyar. A nyelv entojánál a bolvák namái rudimentálisak, két fontos hang van, ez a dohonkel, dohomás és a bolo, a fehér hangok, ezektől is volna egy bolvarrendraku, bolvasystem. Habár a magyar nyelv egy indogermán nyelv, és a bolvák a magyarnál indogermánok, de nem a stumaindogermánok, ahogy itt nem vannak a rot, grau hangok, ahogy két indogermán stuma se van itt, ez az al, ahogy ólom, és az arpo hang, egy germán nama is, ahogy Arpo, úgy az eredeti ősmagyar máshogy volna, így nem volna mást tenni, ahogy az új-ónemmagyartól rekonstruálni egy ősmagyart, de ez az ősmagyar egy indogermán nyelv. A bolvák igenstak egy bol stumától,ahogy Licht hang erednek, vagy asszociációk, hisz úgy bolvák nem vannak, igenstak a nyelvtől elint és az asszociációktól.

Lektion43- A bolvákról.

Berna, nem barna: A barna ahogy már írva volt, a Kind, a bír-beran stumától, ennek flektált formája, így a ber stumától ered a braun hang, berna, rokonja volna talán a bo stumával, de a bor stuma már foglalt, így ber-nek kell mondani. Ha a barna a Kind, úgy a berna a braun, úgy van egy stumánk, és ettől rakni volna tovább a berek hang is, annak etimológiája bizonylosza, de most a magyar így hallja a hangot.
A hód etimológiája itt vál problémássá, hisz a Biber hang a ber stumától ered, úgy a hód logikusan volna az indogermán kei stumától, germán hei, vagyis hő, ettől a scheinen is, ahogy szín hangok.

Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.
A hang raktább így a villog helyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:

Vagyis bo stuma:
-Bol:bo és el-al partikel.
-Bolja: bol és ja possesív-kausatív-presenz.
-Bolejkni: bol és ja és k.
-Boljad:bol és ja partikel és de partikel.
-Bolda, boldog, boljada, boljata.
-Boljog: bol és ja és a gho partikel.
-Bolog: bol és gho partikel.
-Bologma:bol és gho és ma partikel.
-Bolva: bol és az indogermán au-ue vagyis va-vá, ve-vé.
-Bolon:bol és az ana presens.
-Bolond: bol és az ana presenz és da partikel.
-Bolonda:naknama a-val.
-Bolont:bol és to kausatív.
-Bolonta:bolon ta múltidő partikelvel.
-Bolonk: bol és ana és k.

Kék vagy bolva: A kék etimológiája bizonylosza, hisz van nakrekkő indogermán is, ahogy keiro és keik, ezek is kék hangok, de török is volna, vagy a török hangok indogermánok, de egal, hisz inkább bolva.
A bolvás filmeken, szériákon át a nyelv módosul, úgy hogy a rend, a ráció és az empíria harmóniaina rakód, vagyis van a bo-bol stuma, ez így Licht, s az empíria a széria, így rakód a bol-ra va, indogemrán au-ue partikel, és rakód bolva, vagyis blau.
De ott van a szilva hang is, egy latin slio hangtól, ana bolvát rekk és talán lé stumától ered, így ez is talán egy stumabolva volna.

Fehér: az etimológiája bizonylosza, volna a fahl,folr, falawér hang, ahonnan az l hékop, és a másik formája a fejér, ahol az l vál j-vé. Ahogy volna az angol fair hang is, a germán fagr-tól, de volna az is, hogy a bo stuma görögös formájától ered, a fény-től, görög peino, feino.
Ranakeredva: A Balaton hang így igenstak volna egy magyar hang is, hisz a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, de így inkább a fehér hangot dúrgerni kellene a bolo-ra, így egyrakásúbb volna, ahogy a düh-doh stumától(a doh az indogermán stuma, h-s, ahogy kehely) a dohonkel, így volnának a bolják:
-bolo: weiss.
-bolva:bol és va, blau.

Sötét? Fekete? A sötét hang egy kurka indogermán hang volna . De sokkal inkább rakni vanó hangok: dohomás, dohomály, dohonkel. A düh-doh hangok a stumanyelv részjei. A dohonk ige is, ahogy a dohong is, és naknamahént dohonkela, de ez az el folyamatos is, ahogy dúrongel, örengel, öresztel.

Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor

Szürke: Etimológiája bizonylosza, de hogy a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, így ez egy új hang, és igenstak szláv vagy litván. Sok arányelő hang van a szlávnál, ilyenek mondjuk a litván sirvas, szláv sernъ vagy a szlován sér hang is, de egy másik stumától. A szürke hangot ahogy mondjuk a zöldet is, habár biztos stak az, hogy a zöld zátemi, szláv hangnak mondanám. De az is volna, ha már van a görög szín hang, ez a scheinen, úgy a hő hang r-vel schier, szür, úgy volna germán hang, vagy nem, hisz a szín az görög hang. Igenstak nagy itt a bizonyloszamány, hisz van a schier, litván sirvas, szláv sernj,szlovén sér, ezek szelendő hangok, de úgy ahogy ugyanazt rekkik.
De van ugye a doh és a bol stumánk, úgy ettől a két rakustumától is rakni volnának a hangok, az egyik perspektíva azt mondja, hogy nem dohonkela, nem dohomás, vagyos bol-os, így volna a hang bolna, boljás, boljato, boljana.ha ámbár a perspektíva az, hogy inkább dohomás, úgy dohomja vagy a dohomár, dohomás is volna, hisz a dohonszta a kéménytől nem dohonkela, hanem stak dohomás, bolonda, ígyhát a két hangcsoport antanadás perspektívájú, az egyiknél ez, a másiknál az, a kettő így rakta volna, a szürke hang helyett.

Vagyis:bolna, bolto, boljás, boljata, boljana grau, ahogy dohonsztna, dohomár, dohomja, dohomojna is.

Szőke: Etimológia bizonylosza, de inkább bolonda a hang a bol stumától, ahogy blond is.

Piros: Etimológiája bizonylosza, de nem magyar hang, hisz vagy a Feuer indogermán formájától ered, ahogy pir, pirit szlávul, vagy a per, vagyis for-für stumától, de így se volna magyar hang, így a szláv por és pára rokonja volna a piros hang, de nehéz mondani, hogy most ez vagy a Feuer,stak annyi, hogy nem magyar és nem is ősmagyar hang. Ide a stumaindogermán hang a rot volna, de ettől ma már stak a szlávos rozsda van a magyar nyelvnél. Egyéb indogermán stuma itt volna az indogermán erpo, de bizonylosza hang, hogy az al, vagyis ólom egy formája, vagy az er stumától ered.

Ősmagyar alternatíva?: A piros hangnál bizonylosza volna így az ősmagyar hang,egy alternatíva volna, hogy basa, boszka, a bo stumától, hisz basarózsa. Most nézem az interneten, hogy a basa nem azt rekkja, hogy vörös, de én folyton az értettem a basa hangnál, hogy vörös, így vörös rósza, ab ovo.A bogyó etimológija bizonylosza, hogy most basjó, bosjó volna, vagy a begy-bögy hangtól ered, a biegentől,ahogy mondjuk a buk, bücken, vagy a búj hang, árja bujati, germán bugjan, ettől az angol búj hang, úgy a magyar búj és az angol buy hangok egyek.

Zöld: Nem magyar hang, hanem zátemi, szláv vagy ilyen a zlotyi rokonja és a német gelbnek, a ghel indogermán stumától. A zöld hangra is volna talán egy bol-os hang, rakni volna, de az ember a inkább a fű-nél, fá-nál, látja ezt a bolját, így áttétes rekkés kellene. A magyar fa-fű hangok az indogermán pei stumától erednek, de ez nem rakta hang ide, attól is, hogy a bizonylosza fekete hang, de ahelyett dohonkela, dohomás van a magyarnak, nem-e a Pech-től eredne, indogermán to-val? A levél hang se rakta ide, hisz a levél a le-lo stumától ered, így a bő, indogermán beu stuma maradna, vagyis bö, hisz a virág hang se rakta, ez a latin vireo is, és latinul viridus grün is. Így maradna stak a bö vagy böl stuma to vagy ko vagy na partikelekkel, vagy stak böja, nem buja.
Tarka: Így nem volna török hang, de bizonylosza, hogy ez mostt itt kicsinyítő hang, vagy a törek, tarak, treck hang volna, vagy inkább az árja dáraka, így attól volna a tarka tarka, hogy tarva, törve van, vagyis piros és tarés, törés, fehér és tarés és zöld.

Anto: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem volna a bolvanamáknál más, stak indogermán, és ahogy látja az ember, azok is vannak, stak nem úgy, ahogy kellene. A bolvák itt olyanok, ahogy a számok, ezek is dúrgerve váltak az ősmagyarnál, az indogermánok, és ezertől voltak a jevevényhangok itt, ahogy kazár zsidó jevevényhangokhént. Két rakustuma volna, ez a bol és a doh stuma, ezektől rakódna egy bolvarakumány is könnyen, hisz a berna az germán, a fehér az germán, de a fehérnek onto menne a bolo hang is.
A hangok így ősmagyarul:
Braun: berna.
Weiss: fehér germán és a bol stumától bolo, germán.
Blond: a bol stumától bolonda.
Schwarz, dunkel: a doh stumától dohonkela, dohomás.
Blau: bolva.
Grau: két perspektívától, a doh-tól dohonsztna, dohomály,vagy ha k-val, úgy rakta volna az angol dusk is, mondjuk dohoska, a bol perspektívájától a bolna,bolto, boljato, boljana, a boljától, ahogy Licht és ha már átírtuk a barnát, hisz az Kind, bernára, úgy rakta volna ide bereka is.
Bunt: a tarka a germán tar stumától.
Rot: a piros nem magyar hang, alternatíva bizonylosza.
Grün: a zöld nem magyar hang, alternatíva bizonylosza.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így nem volna, nem VOLNA a járom és az iga hang szláv, ahogy az eke nem török. Ahogy már írtem róla a fingristák systemje, irracionalizmusja inkább egy kúthúrmcbaszott és tárgyi, vagyis nem a hangot hallják, hanem az ideológiájukon át Ideekát, kúthúrmcbaszott ideákat, stak ezeket vágyják látni, de hallani nem, a fingristák nem a nyelvről beszélnek hanem a hamisról, az Ideeról így, de a nyelv unbedingt.

Lektion42- A járomról és az igáról és az ekéről.

Járom: A járom etimológiája bizonylosza, nem túl magyaros hang, de egy magyar, és indogermán stumától ered, ez az indogermán ar és ra és re stuma vagyis magyar a-ra és ra és re. A járni hangval dolga nem van, az az indogermán ie stumától ered, indogermán ier, ahogy a Lektion31-nél már volt róla beszéd. Az etimológia így bizonylosza, hisz a rakustuma itt a magyarnál az ar és ra és re hang, a j-s hang kivétel, ilyen forma most a skandinávnál, örménynél és szlávnál van. Stakhogy igenstak van egy ilyen hangunk, kettő is, ez a gyár és gyarmat hangok, ahol a gyár hang nem török hang, hanem indogermán, mondjuk örmény jar, az ar stumára rakód itt ez a j hang és később gyár ahogy gyarmat-vá vál. Logikusan vagyis hogy vanjon gyarmat hang, arra kell egy korábbi járom hang is, így a járom hangnak már ab ovo magyarnak kell vannija, stakhát a forma j-s, ez kivétel, nem stumás hang, de hamár olyan nagyon arányel a szláv hangnak, úgy inkább a regyóm volna az, hogy dúrgerjük a járom hangot, és helyette arma vanjon. A ra és re stuma egy formája az ar stuma, ettől az ara, arány hangok is, így van ennek is formája a magyar nyelvnek innen. Az ar-ra rakjuk a magyar ma partikelet, indogermán és germán, így rakód arma, vagyis a latin arma, így ez az ősmagyar hang.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana.
em-om-am, me-mo-ma.
el-ol-al.
De az is volna, hogy a szláv hang örmény hang, hisz a dajka egy örmény hang, nem szláv, ahogy a hord vagy a hoz és haszon is, nem fingár, éshát ott van a Gyarmat nama is, erre kellett egy korai járom hang, így a járom hang szláv etimológiája bizonylosza, de nem is magyaros.

Ranakeredva: Ígyhát a hang rakód arma-hént,vagyis ar a ra és stumától(ara, arány) ma partikelvel, de ezt a hangot unbedingtvé kell tenni, ettől is dúrgerni kell a járom hangot, hisz a fingristák kontaminálták a hangot Bedingtheitjukkal, így egal a fenti rakanda, úgy a járom hangot szlávnak mondem, fingrista ideológiának, és dúrgerem. A hang így sok perspektávtól rakódna, hisz ar-ma a hang, a konkrét tárgyról stupni kell, és ez is volna és az is, ahogy a nyelv beszélja, hogy ar-ma, ígyhát egy kávéfőző is járom, vagyis arma.
De az is volna, hogy a szláv hang örmény hang, hisz a dajka egy örmény hang, nem szláv, ahogy a hord vagy a hoz és haszon is, nem fingár.

Iga: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem játszunk kúthúrmcbaszottságot, és ab ovo volna a magyarnál ilyen hang így, stakhát igenstak nakrekk a szláv formára. Az iga mondjuk a német Joch, brit ieo, geo, a magyarnál nem j-s, hisz az i hang j-vé volna, de a stuma konkrétan ie, ez inkább egy kuntással(nem köt) van rakantának innen, nem energikus eredés, nemis járás. Az iga így i-s, de van ennek j-s formája is, ahogy mondjuk a jó hang, ettől az indogermán stumától ered, ahogy racionális, rendes, vagyis rakta, de magyarul inkáb azt mondjuk, hogy rakta, és ettől ered az új-ónemmagyar halandzsa hang is, a jog, a libcsizmus, de a magyarnak rakta van. Az iga és a jog hang így egy hangok volnának, de ez hogy van, hogyha az új-ónemmagyarnál itt van a jog hang és az iga is, úgy hogy volna szláv hang? Éshát bizonylosza hang az igaz hang is, hogy most ez egy indogermán igétől eredne, és igen ez is indogermán, nem török, vagy az iga hangtól? Ha az igaz az igától ered, vagyis raktaraku volna, úgy hogyan is volna az iga szláv hang?
Ranakeredva: A regyóm az volna, hogyha már a fingristák a kúthúrmcbaszott ideológiával conteminálták az iga hangot és bedingtvé tették, úgy dúrgerni kellene, az ősmagyar struktúra rekkint. Olyan hang, hogy jog nem van, stak nyelvkakilás, habubsd, a magyarnak rakta van, így a stukrútánnak innen a jog volna az iga hang, ahogy Joch, és az volna ígí rakta, ha a jó hangot verbé tennénk, azt rekkné, hogy kuntni(nem köt).

Eke: Az eke nem török hang, hisz a magyar nyelvnek dolga nem van a török nyelvvel, hisz nem fingár nyelv, így az eke hang germán hang, így magyar volna, ahogy Ecke, ez a magyar ak stumától is, ahogy akad, így nem fingár hang. Az eke stumája az ek-ak indogermán stuma, de inkább ak, germánnál van ek is, az akad nakrekkésja olyan, ahogy a német stecken, stecken bleiben, vagyis sti stumától mondják, ahogy stikó, csikó, de írva stikó, vagy stákány, germán stakna, csákány hangok is, a sti így boros, bora, ahogy az ak hang is. Az ék etimológiája bizonylosza, de nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, az é hang teszja bizonyloszává, hisz ez a hang így sok hangtól volna, ahogy indogemrán aik, vagy egy vá-s stumától is.

Juhar: etimológiája bizonylosza, hisz a j-nek itt nem volna helyje, a stuma az ak hang, itt a k válna h-vá, és nem úgy ahogy a fingristák makogják egy v vál h-vá, hisz a stuma az ak, szúrós, boros hang, ahogy Ahorn is és ähre is, éshát ettől a hangtól eredne az egres hang is, ez az eg hang itt germánok, ahogy Egge is, az egres is szúrós, akos, ahogy az akor is, a juhar.

Ranakeredva: Regyóm az volna, ha már a kúthúrmcbaszott fingristák kontaminálták az eke hangot, hogy dúrgerjük, habár germán hang, nem török és az ak stuma maradjon stak, ez rakjuk tovább magyar vagyis indogermán partikelekkel.
Az eke hangot a bor stumától, germán így magyar, a borostályra,borpály a rés stumától a réstály, réspoly és a ró stumától a róstályra, róspály dúrgerjük, de úgy hogy unbedint maradjon, vagyis tárgyas, ez is és az is, a hangtól, a stumától mondva.
Borostály:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni...

A ró stuma, indogermán reu, vagyis ró:
- Róna: magyar hang, germán ana partikelvel, ahogy bölna, bolna, az előbbi Lektiontól, és a ré stumától a réna.A hang így magyarul, indogermánul, igenis rakni van. A róna hang nem szláv, hanem magyar, hisz itt a ró stuma és az ana partikel(az egész magyar nyelvnél).
Hénten(off): Ha a fingristáknak a ró, habár indogermán hang, fingár volna, úgy nem rakják, hogy van olyan fingár nyelv, ahol a nu-na partikel ott van(igenstak indogermán, de a japánnál is, olyan ahogy az indogermán), vagyis nem rakják össze a ró és a na partikeleket.
-Róva: indogermán au-ue-vel, vagyis a va-ve-val. A va-ve substantívnál olyan, ahogy az ana partikel, a rekkésje is egy.
-Róló, rojlya,rójelni, róelni: a ró partikel el-al partikelvel, ja-ra is és stak úgy, így substantív ló-val, ahogy a sar(sker) stumától sarló.
-Rója: ja kausatív-presenz és possesívval, rójni verb is volna, substantívhént egy dunkó, ana ró, rój.
-Rójta: ró és ja kausatív-presenz és ta múltidő, vagyis rojt.
-Róma:vagyis rom, ma partikelvel, az indogermánnál sok rekkésje van, ahogy haj, hisz rójják, vagy lapát, hisz azzal róvnak róvát.
-Rómbol: az etimológia bizonylosza, de mb partikelnek boljad, ahogy dühemb, vagy a rom b-vel, vagy a b mb-hént.
-Róbni: nem rabolni, hanem a ró stuma b-vel, ahogy rauben.
-Rópni, roppan: germán riupan, raup,raufen, a rép párja, a ré stumától.
-Rópa: réva, róva, lyuk.
-Ruha, róha: indogermán reuk stumától ered, germán ruha, dúrva gyapjú és bunda, reukják, rókják. A ruha nem szláv hang, hanem magyar, germán hang.
-Róka: a ró stumától, reuk, a ruha párja.
-Róad: ed kausatív-presenzvel,de partikelvel, ahogy germán riutan, reud.
-Rónt, rót: a rónt etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy a rót ige nazális fromája-e, vagy ró és ana presenz és erre a to partikel:róanto.
-Rós, rósta: se partikelvel, akciós és siches, stak múltidős van a magyarnál, a rósta, rost, germán rúst.
- Róspoly: a réspoly ró-s formája p-vel, ahogy räuspern, reuspeln.
- Róstély: ez a hang ide rakód, itt l-vel, de germán ristar is, vagyis eke is a róstély, hiszt róstnak.
- Rósma: annyi ahogy törma, ma partikelvel.
Ranakeredva: Látni van, hogy a ró egy stuma partikel, egy magyar, hisz germán hang, és az is, hogy a grammatikának dolga van a hangokkal, a hangok és a grammatika nem két ühgy, hisz partikelekkel van a ró stuma tovább rakva,az összes partikel itt van, és van ahol dubb is egy hangnál: ana, va, ja, jata, ma, se, to, anto, ed-de partikel, mb, mp, nk...Az egyes hangokat így gramamtikától szelenteni nem van, ahé ezt teszja, az egy hülye fingrista, dolga nem van a nyelvvel. A róna így egy magyar hang, de azt modnem, hogy sokkal dubb hang kellen a ró stumától, és egyéb perspektívájai is fontosak.
A ré, indogermán rei stuma sokkal kisebb stuma, de magyar stuma:
-Réva, ahogy róva, a rekkésje egy és ugyanaz volna.
-Réna, ahogy róna, Rain is.
-Réma: ma partikelvel, mondjuk latin ríma.
-Rép, répár, répel: germán rief, riep.
-Rés, rész: germán reas, a kettő egy.
-Rév: germán riupa, Ufer.
-Rét: a rét hangot ide mondanám, hisz é-s hang, vagyis a Ried, indogermán rei.
-Réba, riba, ribanc: a hang iderakód.
-Rébta: rongy, stak a rongy a ró stumától, a rébta ta múltidővel.
-Réstály:annyi ahogy a róstály.
-réspoly, ráspoly: német eredetű jevevényhangnak mondják, stak az a-tól volna az, de ha rés-nek írjuk, úgy máris magyaros, hisz a ráspoly a rés hangtól ered.

Az ak stuma, ha dúrgertük az ekét, egrest és juhart:
-Aka naknama, szúrós.
-Akló.
-Akma, ma-val.
-Akna, az ak ana partikelvel.
-Akaszt.
-Akaszti.
-Akor: juhar, egres.
-Akos, akro: ha a kalász hang szláv volna, és nagyon úgy boljad, úgy vajon nem-e az ősmagyar hang az Ahre volna, vagyis akro, az ak-tól, ahogy akad?

Anto:Ígyhát a járom és iga hang igen bizonylosza hang,de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és a struktúrát így át volna írni ősmagyarra.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a kesesú és keskeny hangok nem fingár hangok, de magyarok se, így magyrlosza hangoktól nem rakni fingárt, és úgymond magyart, ha a magyar nyelv indogermán nyelv, de germán, így ezek a hangok indogermánok, de nem magyarok, vagyis germánok. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a tar és tarack hangok se törökök, se szlávok, hanem egy bizonylosza germán hangok. A fingrizmus nem egyéb ahogy már írtem, ahogy statisztika, a magyar nyelv felbontásja a fingrista ideológiára.

Lektion41- A keserű és keskeny hangok, ahogy tar és tarack, avagy a tör stuma, de inkább ter vagy tar.

Keserű:
A keserű hang nem egyéb ahogy a köszörű hang egy más formája, az indogermán kes stumától, ettől kseru, a köszörű, ahogy a kosz hang is, így a keserű annyi, ahogy harapós, köszörül A kes rokonja az indogermán kés stumának, ettől rakód a kés. A keserű hang így se nem magyar, se nem fingár, hanem indogermán hang, de nem germán, így nem magyar.

Keskeny: Etimológiája bizonylosza, de nem fingár, hisz egy ilyen hang se volna itt. Bizonylosza, hogy aspirantos volna-e, így egy indogermán kenk stumától eredne, hisz itt nem van k-h váltás.Dubb indogermán bizonylosza etimológia is volna, de a rekkésje bizonylosza, a hang antovész, nem is annyire ismerem. Van ígyhát kes és kés stuma, ettől kés, köszörű, keserű, kosz hangok, de ezek nem magyarok, hanem indogermánok és magyarok, így az is volna, hogy ettől a stumától ered, de ez a hang kiáll a magyar nyelvtől, hogy bizonylosza nem rúgja fel a magyar nyelv rendrakuját, systemáját.

Tar: A tar hang nem török hang, hisz a magyar nyelvnek dolga nem van a törökkel, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A tar hang a tör hangtól ered, de a tör hang problémás, hisz az ö magyarlosza hang, így a tör dialektus, az indogermán der stumától volna ter vagy tar magyarul, de nem tör, stak ma már a tör prevaliert. Így könnyű nem látni, hogy a tör magyarlosza hang, és ennek régi formája a tar vagy ter. Nőneműhént és naknamahént a hang tara, és a tör hang azt is rekkja, hogy zerren, vagyis teran, taran. Rakta példa a tara hangra az örmény tara, ez így együtt van a germánnál, itt is van d-t váltás, és ez így annyi ahogy a magyar tar hang, így raktább volna a tör hangot dúrgerni, és helyére a tar vagy ter stumát rakni. Így nem látták sokan, és hallották hogy a tar az eredeti stuma, nem a tör, hisz az ö magyarlosza hang, és ha itt van a tar forma, úgy az egyéb hangokat át kellene írni tar-ra. Az angol tara a tarva volna, de így is megy a-val.
Tarack: A tarack nem szláv hang így, hanem a tar germán stumától ered, de a c itt bizonylosza, inkább sz vagy s volna, ahogy germán tras ettől trask, vagyis magyarul, germagyarul taraszk.
Tarka: Így nem volna török hang, de bizonylosza, hogy ez mostt itt kicsinyítő hang, vagy a törek, tarak, treck hang volna, vagy inkább az árja dáraka, így attól volna a tarka tarka, hogy tarva, törve van, vagyis piros és tarés, törés, fehér és tarés és zöld.

Tarló: Nem török hang, hanem így indogermán és germán hang, az indogermán der stumától, germán tar indogermán el-ala partikelvel, ettől az indogermán lo, ló, a folyamatos el, kicsinyítő és úgymond instrumentális partikel is, ígyhát két indogermán, vagyis magyar résztől rakód, ahogy a sarló is, sker indogermán stumától, ahogy sarabol, skarabon és lo-val.

A tör hang átírásja tar stumára, hisz a tör dialektikus, olyan hogyha nem volna szeg, stak szög, de a szeg volna az eredet:
- Tarni: a stumaverb, nem törni.
- Tara:naknama, nem tar.
- Tara: substantív a-val, nőnemű, ahogy törés, réva, róva.
- Taran: ana presenzvel, vagyis tren, trennen.
- Taranta: ta partikelvel, múltidő, vagyis így hasáb.
- Tarnya: nem törny, vagyis Zorn.
- Tarma: nem törmelék, ma partikelvel.
- Taraj,tarja: indogermán ja kausatív-presenzvel és possesívval is, tarjni ige is.
- Tarva: Getreide, erről már volt beszéd, a tar hang va-val, indogemrán au-ue.
- Tarvada,tarvadály : trauða.
- Tarvány: nem törvény, szántott feld, rét is, Dorf is.
- Tarad: ed kausatív-presenzvel, nem töred, germán tarten,tarden.
- Taradály: rójt, ez a ró stumától.
- Taradel, taratel.
- Tarat: ato kausatívvel, germán tart.
- Tarak: nem törek, ahogy treck.
- Tarka: talán ahogy árja dáraka.
- Tarasz, taraszk: germán tras, trask.
- Taraszkod: a taraszk tovább verbhént taraszk, se partikel, siches és akciós és erre a k, így együtt rakód az indogermán sk, ahogy a latinnál is.
Ez így stak pár példa, de volna itt dubb hang is a tar stumától, a stumanyelv részje, egy agresszív hang.

Tarkó: Bizonylosza hang, de nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A kó-ról nem rakni , hogy ez most kicsinyítő, vagy az ige részje, ahogy az uei, vagyis íj stumától a germán viskó, vagyis Wisch-től. Ha az ige részje, úgy a tarak volna az ige, vagyis törek, ha nem, úgy tarkó az volna, ahol nem van haj.

Dar-darab

Már írva volt, hogy a dara hangot nem töröknek rekkem, hanem szlávnak, így a tar stumától, tara szlávos formája, de logiksabb volna a dúr hangtól dúra, stakhogy itt van a darab hang is. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és ez a hang a germánnál is ott van, ahogy draban, gadraban, ha ez volna a hang. A probléma továbbá ott van, hogy b-vel és p-vel a tar stumát rakjuk, úgy tarba és tarpa rakód, és ezek is volnának darabok, éshát a magyar a dara és darab hangokat együtt hallja, habár a dara volna a tara és a darab a gót gadraban. Hangmívelő hang volna, ahogy a den-dent is, nem dönt?
Ha most a tar stumát nem látjuk itt és azt mondjuk, hogy a darab hang a gót gadraban és draban hangokkal egy, úgy hogyan is volna szláv, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv?

Anto: A magyar nyelv így indogermán és germán nyelv, így a tar nem török, a taraszka nem szláv, a tarka nem török, ezek indogermán és germán hangok, vagyis magyar hangok, stak a probléma ott van, hogy a dielektusi tör stuma prevaliert, így maradájnak maradta a tar ott, ahol nem vált ö-sé a hang, ahogy a tarka, taraszka, tara hangoknál is, így inkább ősmagyarosabbak, ahogy a tör hang. A probléma itt ott van, hogy a tar stuma így együtt volna a tart hangval, de a tart hang indogermán dhar stumától ered, így thar volna, nem tar, de az is volna, hogy ezt dúrgerjük a struktúrától.
A keserű hang nem fingár, de nem is magyar, a köszörű hang egy más formája, a keskeny etimológiája bizonylosza, de nem fingár.