Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál enteredünk a gy-s hangokat átvenni, habár ehová is vettük már át gy-vel enteredő hangokat. Itt most a gyűrűvel enteredünk, megyünk tovább asszociálva, ahogy ősmagyar alternatívákat is kirakunk, ha a gyűrű hangot dúrgerjük, úgy azzal a magyar nyelv struktúráját átírjuk.

 Lektion85-Gy betűs hangok, ahogy alternatívák rájuk.

Hangok: Gyűr, avagy györ, avagy gheur vagy ger? Kuronga, örönga, örejga, horonga, kurengály.
Kötél avagy örkény, öröngály, ahogy örönkály, öröngelni,örjegály, ahogy örönga, a rönk laguján, de dúronga, dúrongu, derenga. A gyakor az latin iacere(dúrjad) vagy a litván jaukinti?Ahogy rakvány rekkint vagy raktarekkint. Kötelez hangot dúrgerni, úgy rakantel, rakantály, rejeg, rejegmo. A gyúr az gheur vagy ger1-től a ger2?

Gyöngy, gyenge. Ahogy kurunka, vékony, gönge, ahogy marta, málta, maláta, apvá, dúrajdta, dúrajta,marva, murva.

Gyűr, gyűrű:az etimológia bizonylosza, avagy horonga, örönga, kuronga, kurungály.

A gyűr és gyűrű hang entojánál ki kell rakni, hogy a gy hang az gw vagy j vagy g hang? A gyűr hangot töröknek makogják, a török jüzük-nek, ezt egy mongol dur-ra rakják vissza, ennek a mongol hangnak talán volna indogermán etimológiája is. Stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a probléma ennan entered, hogy indogermán ie-iá hang kneten-ként nem ismert, vagyis nem van. Az indogermánnál két rakó, gyakori yá van, ahogy a yá indogermán és árja hang, ez energikus eredés, ahogy a jó, ez a verbinden, ahogy az árjánál a gw is yá-vá vál.

Onto:gyakor.

A gyakor, gyakorol hangnál is rakódik a rekkelés, a kérdés, hogy itt a gy az g vagy j volna? Itt j volna, stakhogy a fingár etimológia, ahogy a fingár joukko, egy totális bullshit, attól, hogy ez igenstak egy magyar, vagyis germán hang, a jó, indogermán ie, verbinden hangtól, vagyis a fingár hang azt rekkja, hogy jog, iga, Joch. Stakhogy a fingár hangot úgy rakják át magyarra, hogy rakás, részint a jog rakás is, igen, stakhogy az úgymond rakás németül Haufen, ettől ered a német häufig hang. Látni van, hogy a fingár etimológia igen áttétes, rosszul, raktagaloszán átrakott fingár hang magyarra, erre ez németül, hogy Haufen, és máris häufig van, vagyis a rakás, interpretáció németizmus, úgy, hogy a fingár hang is germán vagy indogermán. De ettől az etimológógiai rakástól mentesen rakandni volna, hogy a gyakor hangnak dolga volna-e az indogermán ie stumával. De ez bizonylosza, úgy ha a gy itt j volna, úgy stak egy indogermán etimológia volna, mondjuk a latin iacere, ennek rekkésje, hogy werfen, de tochárul machen a ya, úgy egy indogermán ya azt rekkja, hogy werfen és machen. A gyakor egy másik opcionális etimológiája volna, az indogermán euk stumától, ettől az ok is(de dúrgerni), ez rekkja azt, hogy gewöhnen.

A probléma a gyakori hangval, hogy habár nem häufig, de így is németizmus volna, attól, hogy a német oft és üblich hangok az üben verbtől erednek, úgy volna a gyakor hang a latin iacere vagy a litván jaukinti, a gyakori hang németizmus.

Stakhogy ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a latin iacere vagy ha a gyakor a litván jaukinti hang, úgy magyar volna, ősmagyar? A germánnál a ya verb, ahogy werfen, machen nem van ott, ahogy az indogermán euk-tól germán unk van, ettől az ok hang, vagyis nem j-s forma. Azt mondem, hogy a gyakor hang így nem ősmagyar, vagy a latin vagy litván hang, jevevényhang. A dúr stumáról volt már beszéd, úgy a gyakor hangot átírjuk ősmagyarul a dúrjad-ra, gót dródjan-ra, a magyar itt ja kausatív-presenz-iteratívot és az indogermán ed kausatív-presenzet hallja. A németizmust, a két németizmust, ahogy Haufen-häufig és üben-oft-üblich, vészejteni kell, úgy ne bírjon a magyarnál a dúrjad és az oft rakantával, úgy más frazeológiával kell mondani, mondjuk gesetzmässig, raktarekkint vagy rakvány rekkint.

Vissza a gyűrű hangra.

Ígyhát indogermán i-vel vagy j-vel, de i-vel, attól, hogy az indogermánnál az i-től rakód a j és így a gy hang is, nem van olyan hang, ana öröngést, hajlást rekkne, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az elsőbbség egy hang etimológiájánál előbb a germánjé, arra az indogermánjé. Talán rekkne minket a már átvett gyömösz hang, ezt az indogermán gem stumától tettük eredni, ettől vagy az indogermán kem-től ered a kemény hang is. Úgyha a gyömösz indogermán gem és gems, úgy logikus volna, hogy a györ-gyűr indogermán ger volna. A probléma ennél az etimológiánál az, hogy ez se oly magyaros, attól, hogy magyarul a g az k-vá vál, ez a raktaforma, úgy a gyűr hang vagy nem magyar, vagyis nem germán, hanem indogermán vagy egy dialektikus magyar hang, stakhogy ha a magyar germán nyelv, úgy az összes g-nek k-vá kellett váljon, úgy stak egy kj forma volna a gj előtt, úgy volna kjer, ahogy ez a vándelés a skandináv nyelveknél látni van, úgy volna dialektikus magyar.

Gyúr: a gyúr hangot is töröknek makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Az indogermán etimológia a fenti regály rekkint volna, vagyis indogermán ger, úgy a gyúr vagy a fenti ger-től ered, vagy egy indogermán ger-től, de ez a ger igenstak a ger1-től ered, attól, hogy a ger2 azt rekkja, hogy sammeln, kneten, fassen, de a rekkés attól vált, hogy az ujjak konyulnak, úgy fogás van, úgy a gyúr hang a már átvett karám, germán kramjan, ahogy angol to cram rokonja volna.

Ha ezt az etimológiát akceptáljuk a gyűr-györ hangoknál, úgy egy rakás probléma oldódna, attól, hogy volna egy gye stumánk, ettől egy rakás hangot kiraknánk:
-gem:gyöm.
-ger: gyer, gyűr, gyúr.
-geng: kengyel, gyöngy, ahogy litván gùnga, gyenge.

A gyöngy hangot töröknek makogják, stakhogy a magyar itt így a göngyöl hangot hallja, stakhogy a probléma itt is van, attól, hogy:
-indogermán gheu: göb, göndör, gömb..
-indogermán ger: magyar ker-kur-kor.
-indogermán sker: hor, szekrény.

A magyar a göngyöl hangot a göb, gömb rokonjának hallja, stakhogy ezek magyar, germánok, a gheu stumától, indogermán geng-től kengy, kengyel vál, így a göngyöl stakis a gheu-tól volna. A gyöngy a göngyöl gy-s formája volna talán? Ha igen, úgy nem együtt volna a gyöm-vel, vagy ezt is gheum-nek kellene mondanunk? A probléma nehéz, attól, ha a gyöm-gyöngy-györ hangokat vissza írem g-re, úgy göm, göngy-gör-vé válnak, stakhogy így a magyar azt hallja, hogy a göb-gömb-göndör rokonjai, ezek a gheu indogermán stumától erednek, stakhát a görbe hangot szlávnak makogják.

Ranakeredva:a gyűrű vesztilegi, mostani formáját dúrgerni kell györ-re, ezt továbbrakva györek-re, györve, györja-ra, de ahogy írtem a probléma ennan entered, attól, hogy nem rakni így, hogy a györ hang avagy gyer a ger vagy gheu indogermán stumák gy-s formája volna-e, ha akceptáljuk, hogy itt nem i vagyis j van, hanem g.

Onto: gyenge, ahogy alternatíváji.

Arra, hogy a gyenge hangra alternatívát írjunk ki, arra definiálnunk kell, egy system, rendraku rekkint, ahogy az antandatétjét is ki kell raknunk a gyengének, ahogy definiálnunk kell olyan hangot is, ahogy a fárad. A gyenge hangot így sematikusan rakjuk ki, attól, hogy bizonylosza, hogy most a gheu stuma gye-s formája, vagy a ge indogermán stuma gy-s formája, ahogy ettől a kengyel, vagyis a kengyel gy-s formája volna a gyenge hang. Azt így vagy úgy rakjuk, hogy itt hajlásról,konyulásról van a beszéd.Ez a definíció inkább az egyéb germán nyelveknél, nem annyira más indogermánnál van ott, ahogy mondjuk példának a kuranka, vagyis a német krank, de ez korcs is, kurka, ahogy a szűk hang-tól a német schwach, schwenken-től(de erről már volt beszéd) továbbá a vékony hangtól a weich. Úgy a vékony, szűk,kuranka, vagyis weich, schwach, kranka, hajló verbektől, konyuló verbektől erednek.

A gyenge antandatétje a kemény, dernya: a gyenge hang van mondani tenkőre és emberre is, de az emberre más hangok is mennek, nem stak a gyenge, de ezt később írem le. A gyenge antandatétje nem az erős, hanem így a kemény, attól, hogy a kemény vagy az indogermán gem-től vagy az indogermán kem-től ered, bizonylosza hang, de az biztos, hogy annyit tesz hogy hemmen, de e kemény laguján már írtunk egy alternatívát, hogy dernya, stak a probléma annyi volna, hogy a dernya-val a struktúra robban, hogy a gyengére nem hemmen jen.

A gyengére a fárad hang: ezt a hangot fingárnak makogják, stak a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy fingár-magyar p-f váltás nem van, stak indogermán és germán. A fingár etimológia volna povvar, de ez így totál bullshit, ha a fingár hang nem szláv, de igenstak szlávnak hallja az ember, és egy rakás fingárnak makogott hang valósan szláv.

A fárad hang etimológiája bizonylosza, de igenstak germán volna. A fárad ad-jan látni van hogy ez indogermán ed kausatív-presenz, vagyis ez indogermán, úgy a fár stakis germán volna, attól, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, habár egy kurka, korcs örmény hang is volna, attól, hogy vannak örmény hangok, ahogy hoz, hord, de mi most enteredjünk a rakványtól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a definíciónál apriori a germán etimológia.

Ha ez így van, úgy a mostani rekkés egy bullshit halandzsa, attól, hogy a fárad hangot a németizmus átírtaja, úgy, hogy a fárad hang is germán eredetű hang, de a németizmussal az új-ónemmagyarnál a német sich bemühen-t vettaja fel.

A fárad magyar, vagyis germán etimológája: a fentitől látni volt, hogy itt az ad indogermán, úgy a másik részje is annak kell vannija, a stuma így a fár. Ezt így hogy olyan német és angol hangoknak is halljuk? Hát a fahren-nek, ahogy a Gefahr-nak, ahogy a fear-nek. Ezek a germán hangok az indogermán per stumától erednek, ahol a per1 odát, al, ettől per2 hinübergehen, vagyis fahren, ettől a per3 a Gefahr, fear, ez eredetileg versuchen, probieren. Angolul a fear múltidősen a forod, feared azt rekkja, hogy erschöpft, de nem úgy ahogy müde, vagyis stak részint. Eredetileg így a fér, fár nem volt más, ahogy Adventure,Abenteuer, mondjuk öreszorok erednek öreszni, ott fáradás van, fárma, róbnak, szakantanak, vészely van(vagyis inkább vevés:D), próba, megpróbáltatás, így igenstak beszédes, hogy a görög Pirat hang is ettől ered. Fára, fárma volna így mondjuk Vegita alna, töhötöm, totális nameki statája, egy Adventure, Abenteuer: Vegita hartel Kiwi-vel, Dodoriával, a Ginyu force-val, Dermesztővel, úgy az egy Adventure, vagyis fára, fárma, ahol Vegita fárad. A magyarnál problémás, hogy a per1 és per2 már nem van itt, stak úgy a per3, így önállóan nehéz etablálni a hangot, de kell. A fárad hangot így vissza kell rakni eredetire, de ha Vegita totál véres a namaki statától, az is mondani van fáradásnak, ahogy ha Goku is fárad ha Dermesztővel hartel, de ez nem olyan fáradás, ahogy majd látni volna, hogy máladás, málta, marta, attól is, hogyha a Saiyanok fáradnak, úgy erősebbvé válnak.

Ígyhát etablálni:

-Fára, fárma: Adventure.

-Fáradás, fárad: erjeszni, reisen, Abedteuer machen, verni, ütni.

-Fárta, fáradt: a példa mondjuk, hogy német öreszorok Berlintől Sztálingrádnak, szusszanak, volt bőven fára és fárma, totál Adventure.

-Megfárad: erfahren, attól, hogy tapatni, tapasztelni az nem egyéb, ahogy írva volt, hogy tapatni a baltát koponyát lékni, vesét leütni. Ha a fárad hang mai rekkésje németizmus, német sich bemühen, úgy eredetileg a megfárad az erfahren volt.

Ranakeredva: a kaland hangot így dúrgerni kell, libcsizmus, azt mondják, hogy a kalanderiumtól ered, habár nekem passzolna, bírnám a sknadináv klanda-t is, a gel indogermán stumától, vagyis kal-köl-től, rokonja a Klaue, vagyis klauen-nek, rekkja, hogy róbás, szakantás, loszás, fosztás vagyis. De ha a kalendáriumtól ered, úgy nem ősmagyar, az ősmagyar fára, fárma, fáradás.

Alternatíva a gyengére, ahogy a müde-re:

- Málta, maláta, málad: a mel-mol-mal-mál stumától.

- Marta: a mer-mor-mar-már stumától.

- Apvá: erről a hangról volt már beszéd, az ap stumánál.

- Marva, merva,merev, murva.

- Dúrajta: indogermán ter stumától, vagyis a dúr-tól, de dúrjedta is volna, stak az üben is.

Ezeket emberre mondjuk, tevésnél: Goku összerogy, úgy van mondani, hogy apvá, az erő apvá van, de málta is, marta is, dúrajta, dúrajdta is, ahogy a fárad hangot is raktaga ide mondani, de fárad a fára-tól, az Adventure-tól.

Gyenge alternatívája: kuranka, vékony, vagy a göngye, a göngyöl-től.

Alternatíva a gyűrű hangra, ősmagyar hangok.

Az alternatívákat itt az indogermán ör, hajlő stumáktól rakjuk ki, ezek:
- Indogermán uer stuma, vagyis ör.
- Indogermán sker stuma: vagyis hor.
- Indogermán ger stuma, vagyis kur-ker.

Indogermán ger stuma: ettől ered a korong hang is, germán krenga, úgy Ring-ként raktaga hang volna a kurunga, avagy degenerációként is rakott kurengály.

Indogermán sker, vagyis hor stuma: horunga, ahogy a horoga, stak ng-vel.

Indogermán uer stuma: örönga, erről a hangról volt már beszéd, ahogy örejga(uereiga).

Onto: kötél és kötelez, a két hang dúrgerni van.

A köt hangról volt már beszéd, hogy a hang magyarlosza, az ö a magyarlosza, ahogy a hang aspirantos, vagyis az eredeti forma kunty volt, ahogy konty. Ahogy arról is beszélve volt, hogy a kötél egy nyelvkakilási hang, anat dúrgerni kell, ahogy a kötelez egy z-s verb, németizmus, de az összes z-s verbet dúrgerni kell, ana objektumtól entered. Előbbi lektionoknál írtunk az árkány hangról, hogy ez örkény volna talán magyarul, úgy a kötél laguján már is leltünk egy ősmagyar örkény hangot, ahogy a póráz jevevényhang, úgy öröngály az ősmagyar hang, ahogy írtunk arról, hogy a gyökér hangot dúrgertük, erre örönkály hangot írtunk. Ígyhát:
- örönkály: Wurzel.
- örkény: kötél.
- öröngály:póráz, kötél.
- öröngelni verb volna: prellen, schmuggeln.

Kötelez: ezt a hangot totál dúrgerni kell, ahogy írva volt az ö magyarlosza, kunt a hang, a kötél nyelvkakilási hang, a z-s verbeket dúrgerni, attól, hogy németizmus. A hang totál új-ónemmagyar, pontosan nem is rakem, hogyan is rekk, mondjuk a latinnál van perspektívája a hangnak bőven, de igenstak ligéra-nak mondják, ahogy obligére. Ha a magyarnak rakta és rakó ahogy regerda van, úgy raktább volna az ar-ra-re stumától kirakni egy hangot,úgy volna mondjuk a rak hangtól a raktály, attól, hogy rakta,Recht germánul Plicht is, de úgy rakva, hogy a racionalitás Pflicht, verbként rakatel. A rak-tól ered továbbá a rakonta, rakonca hang germán rahhunze, ez rekkja azt is, hogy binden, úgy rakantály, verbként rakantelni. Továbbá a rej-től is volna g-vel, ahogy rejeg, attól, hogy van egy bizonylosza ír hang, riug, ez talán volna az ar-ra-re stumától, de nem bizonyos, attól, hogy az indogermán uer, ör stumától is volna, úgy örjeg volna. De ezzel probléma nem van, attól, hogy az örjeg hang is etablálni van. Úgyhát ha dúrgertük a kötelez bullshit hangot, úgy ősmagyarul volna, vagy talán ősmagyarul:
-raktály, rakatel.
-rakantály, ranaktel.
-rejeg, rejegmo.

A mondat volna így: rakó rakatel rakatályt rája, őt rejegje rejegmoja.Így mondjuk németül volna: Der Rex verpflichtet, rechtelt ihn mit Pflicht, Rechtelie, so verbindet, rejeg, ihn sein Pflicht.

A kötél laguján rakta hang volna, ahogy már volt beszéd erről a hangról az irha és irga hangoknál, az: örjegály, örjegelni.

Rönk: ezt a hangot magyarosítani kell örönka-ra, ettől az örönkály, ahogy Wurzel. A magyar ezt a hangot örönkésnek hallja, kereknek, úgy maximum stak a német Rank jevevényhang volna, ha volna, nem Strunk, ahogy nem is latin truncus. A Strunk-ot már magyarosítottuk derengára, attól, hogy ennek a magyar stumája a der stuma, a latin truncust dúronga-ra, ahogy dúrongu-ra, attól, hogy dúronga inkább ana dúrong a, a dúrungu ana ezt teszja.
Ígyhát:
-örönka volna Rank, örönkály Wurzel.
-dúronga, dúrungu, latin truncus.
-derenga, a német Strunk.

Gyűrűz: a gyűrű etimoológiája így bizonylosza,stakhogy a verb, ahogy gyűrűz egy z-s verb, ezekről a z-s verbekről mondott volt, hogy dúrgerni kell őket, attól, hogy ősibb hangokat kidúronganak a magyar nyelvtől, ahogy attól is, hogy nem stumától beszélnek, hanem objektumtól. A gyűrű írtunk alternatívákat, ahogy örönga, kuronga, horonga. De mi most nem az objektumtól beszélünk, hanem az öröng, kurung, horong verbeketől, ezekre rakunk egy l-t, úgy rakód:

-Kurongel.

-Öröngel, ahogy örjögel, örögel.

-Horongel.

Anto.

A gyűrű etimológiáját ígyhát bizonyloszának mondtuk, nehéz mondani, hogy a ger1 és ger2-től ered-e avagy györ volna, a gheu indogermán stumától ered-e, török bizonyonyosan bé nem volna.
Ha a ger-től ered, úgy így raktuk ki:
-gem:gyöm.
-ger: gyer, gyűr, gyúr.
-geng: kengyel, gyöngy, ahogy litván gùnga, gyenge.
Ha a gheu indogermán stuma r-es formája volna, úgy mondani volna, úgy a göb, gömb, göbbaszt rokonja. Alternatívákat írtunk rája, ahogy: horonga, kurenga, örejga, örönga.A kötél hangot dúrgertük, ennek laguján örkény-t és öröngályt, örjegályt raktunk ide, az uer indogermán stumától, ahogy a Wurzel örönkály. A kötelez hangot is dúrgertük, az ar-ra-re stumától raktunk ide hangokat, ahogy raktelni, rakantelni, rejegni. A magyar rönk hangot átírtuk örönka-ra, de marad a dúronga és a derenga. A gyenge etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de igenstak indogermán volna, úgy az alternatívák rája volnának, kurunka, vékony, ahogy az antandatétje kemény.

Átvettük, hogy se a fárad, se a gyakor hangok nem fingárok, a fárad hangot rosszul beszélik, úgy azt át kell írni, a gyakor hangra két indogermán etimológia is volna, de az üben-oft-üblich németizmust szakantani kell, úgy dúrjed és raktarekkint van, nem gyakori. A fára hangot Adventure-nek írtuk, fárad hangot Adventure-t tenni, úgy kellenek más hangok is, ahogy apvá, marta, málta, marva, merva, dúrajta, dúrjadta.

Egy példamondat, a fenti hangoktól:

Ena rakó öreszorokat raktel, rakantel raktályval, úgy őket rejegje rejegmojuk, hogy dúrjadjanak, erre fáradnak, fárat(Adventuret) tesznek, öröngát ujjukra örgelnek, fa örönkályjára örkényt örjögelnek, de a dúrjadásnál dúrjadta, marta, apvá válnak, habár az örönkály vékony, kurunka, gönge, de ők stak tovább derjednek, dernyává válnak, habár hiába öröngnek.

Lektion84-Az utolsó ármány árna a fingó-türkizmusnak anta.

Hangok: gyúl, gyula, kündü, kindins, de inkább rakó, bolajgo-bélyeg,boljata-boljanta-bilincs, bill-boly,böda,búza,böltorján,bojtorján,bödény,bödély,bödda,bölögma,bölögány,bársony,árkány-örkény,ártány,vályú, ölel. Bocsát az bótjan? Az üdv az ida vagy vídu?Köles, köldök, kölyök. A hang Töhötöm nama, ahogy duta, duto, teutna teutma.

Gyula, kündü.

Ezeknél a hangoknál nem rakni, hogy valós magyar hangok vagy nem, vagyis azt hogy a görögök leírásja a magyarokról másodlagos-e, így a hangokat más népektől vették-e, ahogy az is bizonylosza, hogy a görögök a magyaról írnak-e, ahogy az is, hogy ha igen, úgy a leírás autentikus-e? A fenti hangokat nem igen mondanám a magyar nyelv részjének, attól, hogy rekonstruáltuk már az ősmagyart az indogermán ar-ra-re stumától, ahogy rakó, raktár, rekkár, rektár hangokat is, úgy ezek az ősmagyarok.

Gyula.

A gyúl hangról volt már beszéd.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/03/03/lektion70_-rovid_lektion_a_brennen-es_verbekrol

Gyújt, gyúl.

Ezeknek a hangoknak az etimológiája totálisan bizonylosza, annyi bizonyosan látni van, hogy az l és a jt indogermánok és germánok, de indogermán gyú stuma nem ismert. A gyú stumától nem rakni továbbá, hogy ez gw volna-e vagy j hang, így stak találgatunk, attól, hogy a magyar nyelv egy indogermán nyelv, úgy az opció volna indogermán gwel stuma, ahogy glühen, vagy az árja jválá, jvalati.

A probléma ott van, hogy a magyar gyúl, gyújt árja eredetű hangnak boljad, az árja jválá-nak, ez a török hang is, ahogy Fackel, így a török hang árja eredetű hang, a magyarnál verbkét is ott van az árja hang, habár egy germán nyelv. Ha a gyula hang így egy volna a török jula-val, úgy a hang nem volna török, attól, hogy a török hang az árja jvala.

Ranakeredva: a gyula etimológiáját így bizonyloszának rekkjük, tovább rekkni nem fontos, attól, hogy az ősmagyar formulákat kiraktuk, ahogy bé nem rakni, hogy a gyula hang magyar volna-e, stakhogy a török hang árja eredetű hang, ez az árja hang itt van a magyar gyújt-gyúl verbeknél is.

Kündü: az etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy játszik-e ez a hang a magyarságnál, de attól kell enterednünk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak egy opció volna, hogy a kündü azt rekkja, hogy lagurekkár, Statthalter. Ha a kündünek volna dolga a magyar nyelvvel, ahogy a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, úgy az indogermán gen stumától eredne, ahogy genom, nation és egyéb hangok, ahogy ettől a kind is. A gót kindins azt rekkja, hogy lagurekkár, Statthalter, habár eredetileg nem, attól, hogy a gen indogermán stumától ered, vagyis a kuning ahogy a kenéz rokonja, talán germán knēaz, stakhogy gótul az imperator a du stumától ered, ahogy thiudans, mondjuk ez Ermanarich, egyéb Kuningok stak kindinsek, vagyis lagurekkárok, Statthalterek.

Bélyeg, avagy bolajgo, ahogy billincs, vagyis boljanta.

Rakvány: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a hangokat úgy kell kirakni, hogy rakjuk magyarul, vagyis indogermánul. Az elsőbbség a hang kirakásjánál így az indogermánnák és germának jár, nem a töröknek.

A bélyeg hangot a török belgi-től teszik eredni, a bilincs hangot a török bilik-től, stakhogy ennyi erővel zulu is volna, stak hasraütés, de hogyan? Így zulura is volna arányoló hang, úgy hasraütéssel zulu is volna, habár a magyarnak dolga nem van a zuluval, ahogy a törökkel se. Az elsőbbség így a germánnak jár az interpretációnál.

Onto, a magyar boly, ahogy bolyong, ahogy bill, ahogy billen stumákról.

A két fenti hangot dúrgerni kell, áttétesek, obejktívosok, nem a stumától beszélnek, hanem objektumról, ahogy jevevényhangok is, németek. A boly hangról volt már beszéd, hogy ez a bö-bu-bő, vagyis indogermán beu stumától ered, de a bill hang is, vagyis a német Ball-tól, ana bölna, bölény volna. A bill forma német dialektikus forma,talán hesseni vagy holland. A bolyong hang a német bolon-tól ered, a billen a német-dialektikus billen-től.

Ranakeredva: a billen hangnak így dolga nem van a bilincs hangval.

Bélyeg, boljogo:ez a hang ősmagyarul bolajgo volt, a magyar, ahogy indogermán bol stumától, ettől ered az ősmagyar Farbe is, a bolja, ja kausatív-presenzvel, ahogy ez a possív is, erre rakód a gho partikel, vagyis így boljog vagy boljag. Az indogermán formája bhléig, ettől így ősmagyar boljog. A bélyeg forma átvetődéssel rakódott ki, vagyis, a ja é-vé vált, bolég, az é az entora ment, így bélyeg-vé vált bolojgo.

Bilincs, boljota, boljanta:

Ez a hang az ősmagyar nyelvnél fém-et rekkett, attól, hogy a fény egy jevevényhang, görög, a görög pheino, feino-től, ez is a bo-bol stumától ered. A bol stumától ered a bolja, ez az ősmagyar Farbe, ahogy Licht is, erre egy kausatív to vagy ta mútlidejú forma, ahogy talán a germán verb blíthon rakód ki. A hang ki van rakni úgy is, hogy egy jan és rája a ta partikel, bizonylosza, stak egy biztos, hogy ez is a bol stumától ered, eredetileg Metall volt, ana boljad, glänzt.

Búza, avagy böda, böta,ahogy böjtorján és böltorján.

Búza: ezt a hangot töröknek makogják, a török bugday-nak, de ahogy látni, az etimológia stak fingrizmus, attól is, hogy a magyar nyelvnek, ha indogermán és germán nyelv, dolga van a törökkel? Nem! A magyar itt a buz hangot hallja, ez a buz, buzog hang igenstak az indogermán beu, vagyis bö stumától eredne, attól, hogy két indogermán etimológiai alternatívája volna, de inkább mondjuk azt, hogy a búza buzog. A z itt problématikus, hogy ez most t vagy d vagy tt volna. Németnél a tt-s forma vál z-vé, vagyis buzen verbvé, de ott van az angol bud ahogy to bud hang is, ahogy a görög βυζόν, ez volna budio. Az etimológiáját így stak sematikusan rakjuk ki, bizonylosza, hogy ősmagyarul a hang böda, böddo vagy bötta volt. Egyrakásúbb volna a buzog és a búza hangokat bödög és böda hangokra átírni, attól is, hogy a bödény, az bödna volna, germán byden, német Bütte, ahogy latin butina. Ettől így itt egy további hang is ki volna rakni, ahogy bödély, vagyis Beutel.
Ígyhát:
Bö stuma.
Bödni: verb, ahogy annyi, hogy bőedni, a magyar most itt indogermán ed kausatív-presenzvel hallja, habár a buzog talán germán buten volna.
Böda: búza, ahogy bud,βυζόν.
Bödan: buzzan.
Bödény: buden, budenja.
Bödög: buzog.
Bödély: Beutel.

Onto: bodza, ismerlosza etimológiájú hang, talán bödda?

A magyar bodza hangot a szláv boze-nak mondják, stakhogy ennek az etimológiája bizonylosza, ahogy nem ismert a szláv d-s formája. Egyesek a Büche, bükk hangval teszik össze a szláv hangot, de ez is bizonylosza. Opcionális etimológia volna, hogy a bodza az bödda volna, vagyis a búza, a böda és a buzog, talán buzen rokonja, talán germán budda vagy butzen. Igen gyakori, hogy dd-s vagy tt-s hangoknál a második d vagy t z-vé vál, így rakódna a bodza a budda, bödda hangtól, vagy a butt-tól is, ahogy botze.

Bojtorján, magyarul böjtorján vagy böltorján volna, vagy böldorján.

A bojtorján hangot a török baldirgan hangak mondják, stakhogy a magyarnak dolga nem van a törökkel, ha a török és a magyar egy, úgy a hang germán volna. A magyar a bojt hangtól hallja ezt a hangot, a böjt hang a bö, indogermán beu stumától ered, stak bizonylosza, hogy a böje-ra rakód a to vagy a böl-re, ahogy böldár, bölto, vagyis bátor hangok rakódnak ki. A további probléma, hogy van a germánnál a baldrian hang, ez is ugyanazt rekkja, hogy böjtorján, böltorján, de ez honnan ered? Igenstak az volna, hogy a germán bladrian valósan a Blatter-től ered, vagyis Blatterien volna, úgy a germán hang nem a latin valerian-től volna, hanem a Blatter-től.

Itt mondjuk stak egy mód volna arra, hogy az összes hangot rekkjük, hogy hogyan is vannak, ez a mód a pina artájá, furcsa módon! A bödény volna így a vulva, a böda, a búza a stikló, a bödély a hüvely, a böltorján a szeméremajak. A bozót volna a punaszőr. A bozót hangról volt már beszéd, hogy bizonylosza, de igenstak ez is a buz, vagyis böd stumától ered, ahogy német bózo.

Bársony, magyarul bölögna, bölögján, bölögány, bölögnja, bölögma.

A bársony hangot töröknek mondják, makogják, ezenkívül perzsának, de nem biztos, hogy az etymology raktaga. Az bizonyos, hogy a hang nem magyar, de nem török, nem is perzsa, hanem árja eredetű hang, és nem egy volna a szokott perzsa etimológiával. A bársony hang az árja bárhaṇa-tól és az árja barhíš-tól ered, vagyis a bö-böl stumától, attól, hogy az árjánál vál az l r-vé, a német Polster rokonja. A magyar bölög így a hang stumája, ettől volna kirakni ősmagyar hang, a Polsterre is, ahogy bölögna, bölögján, bölögány, bölögnja, bölögma.

Árkány, magyarul talán örkény, de bizonylosza.

Az árkány etimológiája bizonylosza, de nem török, hanem indogermán eredetű hang, inkább görögnek boljad. De enteredjünk ott, hogy a magyarnál van az ár stuma, ez az indogermán er-től ered, ahogy van az ar-ra-re stuma, ez is indogermán, talán ettől eredne az erk, de ez bizonylosza, erről már volt beszéd. Az árkány hang a görög ἀρκάνη, és ettől a görög hangtól entered a probléma, attól, hogy az etimológiája bizonylosza, ahogy a latin arāneus-nak is. Egyesek az indogermán ar-ra-re stuma-tól, ahogy magyar arány és ara, arma, teszik eredni a hangot, ettől egy hipotetikus arak, ahogy szőni-fonni stumától, úgy magyarul arkány volna. Az ar-ra-re stuma ilyen rakelésje stakhogy stak görög és latin volna, stak ők bírongták volna az ar-ra-re stumát a szövésre és fonásra, más indogermán nem. De ha ez így van, úgy hogyan volna, ha van a töröknél egy ar stuma, ana azt rekkja, hogy fonni? Ez a török hang igenstak indogermán volna, talán görög, attól, hogy a ἀρκάνη hangra volna egy másik etimológia is, éshát az indogermán uer stuma, ez a magyar ör, germán hang. A görögnél is vannak formák ettől, anak úgy enterednek, hogy or, ahogy van ér-es forma is, ahogy görög ῥέζω, úgy hogyan ne volna ár-os is? Így a magyar örök, örk, ahogy germán wrek, ahogy wirken is, rokonjának mondanám a ἀρκάνη-t, úgy magyarul örkény volna az árkány. Az etimológia bizonylosza, stakhogy a hang így vagy úgy görög, de a magyar így az ár hangval nem rakel, úgyhát alternatíva rája örkény.

Ártány, bizonylosza etimológiájú hang.

Ennél a hangnál a fenti probléma áll fenn, hogy volna ide két etimológia, a török így vagy úgy indogermán volna. A magyar itt az ár stumát hallja az indogermán er stumától, ennek flektált formája az árt,vagyis ár-to, germán eredetű hang, vagyis magyar, germán artjan. Magyarul az árt annyit tesz, hogy árni tenni, to kausatívval, áradni tenni, stakhogy ta partikelvel az árjánál azt is rekkja, hogy leidend, versehrt. A magyar nem rakna ki az ár hangtól, hogy ez dicső, agresszív hang se tinót, se heréltet, nem magyar mentalitás, az agresszív dicső ár hangra ez nem rejmed. A másik opció volna, hogy a magyar ver és ír, az indogermán uer stumától, ered egy görögös ἀρ avagy ῥέ forma, de erre példát nem lelni.

Vályú.

Ezt a hangot töröknek makogják, stakhogy aki már látott vályút, az igenstak hamar rakja, hogy a vályú a vá, indogermán au-ue stumától ered, válni, vájni verbektől. De lássuk stak a vá indogermán stumát, hogy hogy olyan hangok is erednek tőle, ahogy mondjuk a vágy, indogermán uen, de ezzel dolga nem van a vályúnak, geometriai vál, ahogy vél és választ, ahogy willen, és wollen, ahogy a vágási verbek. Ezt hangot, ahogy a vályút, a magyar így az indogermán au-ue stuma ütési és vágási rekkésjétől hallja. Van egy másik indogermán stuma is, az indogermán uel, de ettől ered a magyar öl, ahogy Schoss hang, attól, hogy hajló verb, a hajló verbek ö vagy é vagy í-vé válnak, úgy ha a vályú magyar hang, nem volna az indogermán uel stumától, ahogy öl. Stakhogy a magyar öl verb, ahogy töten, az indogemán uel stumától ered, vagyis a vágási rekkéstől, úgy ez kivétel. A vályú hang így az öl verb, ahogy a német wühlen rokonja, a wühlen az vályni, vájni, germán vóljan, úgy mondani volna hogy Wühle a vályú hang.

Onto:az öl hang.

Az öl hangnak, ahogy Schoss, dolga nem van egy bugyuta fingár hangval, ahogy szil, szul. Már volt róla beszéd, hogy az összes ilyen sz-es etimológia rakutól, von Grund auf, falsch. Az öl hang stumája az íj stuma, indogermán uei, ez is az indogermán au-ue stumától ered, hajlásös, örjöngő stuma, úgy az indogermán ue ö-vé vál, ahogy az uer-től az ör. Ez a hang, ahogy az öl, indogermán uel stuma, az ör, indogermán uer stuma l-es formája. Konkrét rekkést nehéz mondani, de árja vala, vagy a latin vola, ettől a vulva, volnának a formák, azoktól az öl hang ered.

Karám: etimológia bizonylosza, de annyi biztos, hogy se nem török, se nem szláv, hanem magyar hang, vagyis germán.

Két etimológia van erre a hangra, az egyik az indogermán ger stumától, ma-val, vagyis annyi volna, ahogy krumm, korma, kormány, a másik is egy indogermán ger stuma volna, vagy talán a germán hang a másik ger stumától ered, ahogy a krumm is, a germán kramjan verb, ettől az angol to cram verb is, rekkésje, hogy einpferchen is. A magyar a karima rokonjának hallja, ez az indogermán ger stumától ered, az elsőtől.

Bocsát: ezt inkább a kevés török hang egyikének mondanám, de hogy török inkább dúrgerni kell, a germán, vagyis magyar alternatívát se bírem, úgyhogy inkább török, úgy dúrgerni volna.

A germán etimológia a germán bótjan verb volna, ez azt rekkja, hogy büssen, bessern, a két német verb, ahogy bessern és büssen is ennek a germán bótjan verbnek két formája. A cs egy hangon innen regályos volna, attól, hogy hangon innen az úgymond cs tj volna, ahogy erre volt sok példa, de hangon kint, antonál is gyakori a tj-cs váltás, példa a kapalatja, kalapács, bics, bitj és egyéb hangok.A germán bótjan verb idővel felvett egy másik rekkést is, ahogy enged, tovaenged, úgy ahogy a gótnál a beitan, vagyis bízni hang azt vettaja fel, hogy várni, őredni. A germán bótjan rekkés rekkint, nach Bedeutung azt a két rekkést bírja, ahogy a magyarnál is van a bocsát hang.

Üd-üdv: bizonylosza etimológiájú hang, dúrgerni kellene.

Két indogermán alternatíva volna az üd-üdv hangokra, az egyik eredne az indogermán és magyar al stumától, ennek van rekkésje, hogy odát, ahogy wachsen, élni is, ahogy már erről írva volt, ennek egy d-s formája, ahogy aspirantosan az árja ída, rekkésje, hogy Labung, vagyis alda volna. A másik alternatíva volna, hogy az üd-űz, ahogy ví magyar és indogermán stumától ered, a wit-wíd-től, ahol a ví összeolvad ü-vé. Ettől ered a már megbeszélt vidám hang is. Ettől a stumától ered a latin invitáre is, ahogy a Lebenskraft-tól az árja vídu, egészséges, stark, deréka.

Köles, köldök, kölyök.

Itt a rekkelés az volna, hogy ezeknek a hangoknak volna-e egy együttes köl stumájuk? A köles-t fingár hangnak makogják, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a két utöbbit töröknek, stakhát a magyarnak dolga nem volna a török nyelvekkel.

De előbb egy példa, ez a Töhötöm hang, ezt is töröknek makogják, habár nem biztosan rakni, hogy ennek a Töhötömöknek dolgja van-e a magyarmányval, ha van, úgy török nem volna.

Töhötöm.

Ezt a hangot, a töhötöm hangot török makogják így, egy bullshit hercegnek, de talán úgymond volna, de nem herceg, hanem a fenti thiudans. A magar hogyan hallja ezt a hangot? Hát úgy hogy a töhötöm az dagadt, duta, duadta, vagyis ezt a hangot a töm-től, de ez dum volna, ahogy dumb, így a du stumától hallja, indogermán teue-től. Ez a hang volna így az indogermán és germán teuto, teuton, vagyis a már átvett duta-duto. A két t-nek innento hehe-s hang van, a dut vagy teut hehe-s-vé vál. Az m hangot nem igen rakni, talán mo-s naknemű hang volna, ahogy teutmo, de az is volna, hogy teutno vál teutmo-vá. A teutno vagy teutnos rekkja indogermánul, hogy népet, duta-t bíró, így a töhötöm nama úgymond rekkne herceget is. A magyar így ab ovo a Töhötöm namánál azt hallja, hogy duadta, duta, dagadt, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv is, úgy a Töhötöm hangra stak a teutno, teutmo hangok raktaga etimológiák.

Tetem.

Ana a tetem hangot erintja, úgy ez egy bizonylosza etimológiájú hang, nem igen rakni, hogy itt hogyan is kell rakni, vagyis hogy ezt dutma-nak kell hallani vagy táhtma-nak. Ha táhtma-nak úgy a regály antandatétes, ahogy a Töhötöm hangnál, úgy nem hehes, hanem a h szakad ki, úgy ahogy tihtó-tetű-nél, vagy a tehtő-nél vagyis tetőnél, attól, hogy ennek a stumája a tak stuma, takar, vagyis indogermán teg(decken), a tető indogermán tegto, tehto-tehta vagyis takta(olasz tetto, itt is a regály az , ana a magyarnál). A tetem etimológiája így nem fingár, hanem indogermán, attól, hogy a fingár hang, ahogy finn tahti egy indogermán hangra megy vissza, ahogy mondjuk a görög tékó, a té-tá stumától, ahogy tél, tavasz, tészta, úgy ha a magyar hang ez volna, úgy nem a te partikeltől volna, hanem indogermán a té-tá-tól. De az is bizonylosza, ha ez a hang volna, úgy nem-e stak téta vagy tétó volna, ahogy germán thída.A tetem hangnál halljuk a tenni stumát, ahogy tun, halljuk a té-tá stumát, ahogy halljuk du-tem-töm stumákat is,így nehéz kirakni a hangot.

Így rekkentenünk kellene:

-Dutama: töhötöm, tutama, a du, indogermán teu stumától, úgy volna a tetem dumb is.

-Tétama: a té-tá indogermán stumától, vagy téhtama.

-Tetama: a tenni múltidejével, te-ta-ma.

 Vissza a köles, köldök, kölyök hangokra.

Ha a Töhötöm-nél így a magyar ab ovo a teue indogermán stumát hallja, hogyan hall a fenti hangoknál? Hát a fentieknél ab ovo a köl-kul hangot, stumát hallja, vagyis konyulást, kerekedést, úgy hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a gel indogermán stumát. A köles az kerek, úgy azt hallaj itt az ember, hogy köl stuma, mondjuk egy germán kal-kol, stakhogy a stuma formája nem igen gyakori, de a stumás formára példa a régi holland hang, ahogy kal, ez Kern-t rekk, mondjuk almamagot, attól, hogy köl vagyis kerek. A köldök török etimológiája falsch, ez a hang a kullancs(ana nem szláv, hanem magyar, germán hang) egy más formája(a kullancs a Klette). A köldök germán formája volna, hogy köl, vagyis kerek, a germán klundra, stakhogy ez nazális forma, ahogy a kullancs is.A germánnál a klundra az Knoten,Klumpen. A köldök k-ja, attól, hogy indogermán és germán nyelv a magyar, az örmény vagy szláv nyelveknél gyakoribb forma ahogy stak a germánnál, de a germánnál is van. A klund hang denazalizálva klud, erre az indogermán k, ahogy ok-ek, úgy kludok hang rakód.

A kölyök etimológiája is, hogy török volna von Grund auf falsch. A magyar itt is a köl hangot hallja, vagyis a kerekedést, úgy a kölyök hang a germán kilincs, kulcs rokonja volna. Igenstak sok nyelvnél barno, Kind azt rekkja, hogy Klumpen, erre példa az angol child, ahogy az angol knight hangok,ahol a knight a kony-tól ered, a child a köl-től, vagyis a köldök rokonja volna.A kölyök hangnál rekkelés, hogy az ok későbbi vagy már eredeti indogermán volna,ha eredeti, úgy germán kluk,kulcs, klank volna.

Ígyhát a Töhötöm példáján a köl-ös hangoknál azt hallja az ember, hogy kerek, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy:
-Holland, germán kal-tól: köles.
-Germán klund, klud-tól: köldök.
-Germán klak-tól(kulcs, killincs):kölyök.

Onto: a köles etimolgiája ám bizonylosza, most azt vettük át, hogy magyarul hogyan volna, a magyartól rakva, de az is volna, hogy nem van a magyartól rakni, attól, hogy indogermán jevevényhang, ez az indogermán k-val entered, de magyarul h-val volna, erre példa a kalász hang, magyarul akro, de ezt a kalász jevevényhangot nem rakjuk a magyar systemra. Vagyis így a fingár hang nem volna magyar, az is volna, hogy a fingár hang egy indogermán hang. A magyar system germán.

 Anto.

 Ennél a lektionnál ígyhát átvettük a töröknek makogott gyula hangot, leírva, hogy az etimológiája bizonylosza, attól, hogy a török fáklya rekkésű hang a magyar gyúl hangnál van ott, és ez árja eredetű hang. Ahogy átvettük a kündú vagy talán kindins hangot is, hogy ez is germánnak boljad, de bizonylosza, hogy ezeknek a hangoknak valósan dolguk van a magyar nyelvvel, vagy az ősmagyar systemmel. A bélyeg hang az ősmagyarul bolajgo, nem török hang, hanem germán eredetű hang, ahogy az ősmagyar boljanta, boljata is, vagyis a bilincs. A bill-boly hangokat dúrgertük, attól, hogy ezek a stumák németeknek boljadnak, a bö stumától, objektívos verbek. A búzáról is írtuk, hogy ősmagyarul böda volna, nem török eredetű hang, ahogy a böltorján se, ez is germán, vagyis magyar eredetű hang. Írtunk egy ősmagyar hangot is a bödályt, a Beutelt. A bodza etimológiáját bizonyloszának írtuk le, talán a bödda volna? A bársony hangról írtuk, hogy ez egy árja hang, igenstak a bö stumától ered, a bölög-től, így volna bögölma bölögnya. Az árkány hangról azt írtuk, hogy görög volna, magyarul talán örkény hang volna. Az ártányt bizonyloszának írtuk. A vályú hangot germánnak, vagyis magyarnak írtuk a vál-váj vagyis wühlen verbtől. Az öl, ahogy Schoss, hangot az indogermán uel-től tettük eredni. A bocsát hangot bizonyloszának írtuk le, volna germán, vagyis magyar etimológiai alternatívája is, de inkább dúrgerni kellene. Az üdv hangról ahogy üd-ről azt írtuk, hogy bizonylosza, nem török eredetű hang.

Így ennél a lektionnál a fingó-türkizmus mára nagyobbrészt antoregyve, cáfolva van, kevés nem átvett hang maradt, rekkve, hogy a török etimológiák bullshitek, falschak, anak maradtak, azok majd későbbi lektionnál rakódnak rekkésre, ahogy mondjuk a maradta madárnamák, ezek a Madárnamák3-nál, ahogy majd később írunk a gy hangról is, itt a török etimológiák rakódnak, itt átvesszük a gy-vel enteredő töröknek mondott hangokat, ahogy íruk majd Az iráninak mekegett hangokról2-t is. Ha ezekkel megvagyunk, úgy látjuk, hogy a sok töröknek makogott hangtól stak 40-50 hang marad, ana volna török, de ezek nem ősiek, stak kunok, besenyők, bolgárok és oszmánok, vagyis a török nyelvenk, ahogy a fingárnak se, a magyar ősidővel dolga nem van.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál töröknek mondott hangokat veszünk át, ahogy korom, karó, kóró, ahogy erre a korhad és korlát hangokat is, látjuk hogy volna-e ezeknek a hangoknak együttes stumájuk vagy se, ahogy alterntívákat írunk rájuk

Lektion83-A kor stuma, avagy korom, korlát, karó, kóró,korhad.

Hangok:indogermán korom, rekkés schwarz, germán hrum, ahogy kor-tól korom, ahogy sker-tól korom, harma, ahogy dohomáj. Karó, kóró, kéreg, haru, hara. Korhol az korhol avagy harhol? Haragni és heregni, avagy a harag az har-ago avagy her-ego, avagy germán harawén? A korlát kerlet vagy hasáb? A csorba, ahogy sarta, harta, harna, sarna, harva, sarva, hartota, hartta.Ahogy horonka, szekerenka.

A fenti hangokat töröknek mondják, de inkább bizonyloszák, sokkal inkább nem magyar, indogermán hangok volnának, de hogy többet mondjunk, arra rekknünk kell a magyar stumákat. A magyarnál a prevaliert kor stuma a ker-kor-kar stumától ered, germán, vagyis indogermán ger stumától, stakhogy a probléma, hogy vannak itt szláv és egyéb más hangok is, ahogy a karaj, ez magyarul haraj volna, ahogy a kard is, ez magyarul haru és hardu, a har, indogermán sker stumától. A másik indogermán kor-os hang az indogermán sker stumától ered, ez a magyar hor stuma, ahogy húr, horog, horp és egyéb hangok ettől.
Így:
- Indogermán ger stumától: ker, kurunka, kurak, kerék, kar, karima, karom, köröm, korsó.
- Indogermán sker stumától: har stuma, hartel, vagyis harcol, harap hártya és egyéb hangok.
- Indogermán sker stumától: hor stuma, horog, húr, horp...

A fentiektől látni van, hogy az indogemán jevevényhangok kar-kor-val enterednek, de a magyarnál a ker-kor-kar hangok az indogermán ger stumától erednek.

Korom: ha a korhol hangot a kor-kar, ahogy karom hangoktól teszik eredni, úgy a rekkésje így volna a koromnak; kaparás, lekaparás a korom, ahogy akceptálni is volna, ha ők a korhol hang etimológiáját így rakják ki. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a koromnál egy neutrum mo, de talán nőnemű ma partikelt hall az ember.

A korom perspektívái, hogy olyan hangoktól szokták kirakni:
- Bolja(Farbe).

Erre is van indogermán alternatíva, az indogermán ker stuma, erről már volt beszéd a szürkénél. Ennél az opciónál volna így a korom germán formája hrum, hrut a német Russ. A ker stuma olyat rekk, hogy dohonkela, schwarz, a k-s forma nem igen maradt fenn más nyelveknél, attól, hogy a germánnál h-vá vált, a zátemieknél sz-vé, habár ott van az árja kirmira. A török kurum hangot igenstak ettől az indogermán ker partikeltől mondanám, árja eredetű hangnak, vagyis a germán hrum rokonja volna.

Kenés, kaparás, szakítás:
- Erről már volt beszéd a hamu hangnál, hogy az etimológiája bizonylosza, de volt beszéd ennél a latin kinis-ről, a germán hnaus-ról is, ahogy a szak stuma alternatívájairól is.A magyar harmat hang az harma volna, de harajma is oké volna, ez az indogermán sker, skerei, vagyis haraj(nem karaj) stumáktól ered. A harmat hangot van mondani stak ma-val, úgy rokonja a szirma-nak, de ja-val is, úgy harajma.Ha láttuk így mondjuk a magyar hamu-t, a latin kinis-t, a magyar harma-t (germán, így magyar), úgy a vélés akceptálni volna, hogy a magyar korom stak magyar hang, a karom-köröm hangoktól vagyis azoknak oldalpárja. Stakhogy ott van az indogermán sker stuma is, magyar har stuma, szaker, ettől mondjuk a görög κορμός, ez a hang fontos majd a karónál és kórónál is. Ennél a logikánál, a sker stumától, volna így a korom az harma, harmat, mondjuk anat karcolunk a bogratjáról.

A korom opcionális etimológiái így:
- Indogermán ker stuma, ettől indogermán kormo, ettől a germán hrum. A török kurum hang igenstak ettől ered, egy árja hang.
- Indogermán ger stuma, ker-kor-kar stumák: kor-mo, germo, ahogy karom-köröm, így a krom a karmolástól van, a kaparástól, így a kormány rokonja.
-Indogermán sker stuma, szaker: ennél is a fenti a logika, de nem kormány, attól, hogy a kormány az krum, az indogermán ger stumától, hanem harmat.

A fenti etimológiáktól így nehéz mondani, hogy a korom most ez vagy az a hang volna, stakhogy a török hang az indogermán. Itt talán rekkne minket a karó és kóró etimoligiájának rekkésje.

A karó és kóró.

Ezt a két hangot töröknek makogják, de a magyarnak dolga volna-e a törökkel? Nem! Török vagy se a két hang, jevevénynek boljod, inkább szlávnak, az indogermán sker stumától, vagyis magyar har stumától. A karó és a kóró a kéreg hang, ahogy ez is szláv hang, más formái. A kéreg hang a szláv kora-tól ered, ennek rokonja a szláv karaj, magyarul haraj volna. A kéreg így hara, a har stuma a-val, ez passív nőnemű forma, vagyis azt rekkja,hogy a tevés eredményje nem haru(kard), vagyis: haru-val hara-ta hartni.A kéreg oldalpárja a sereg, germán scara, ahogy seru, saru a tevő, a Schere, ígyhát:
-haru, vagy harda, ősmagyar kard.
-hara: a-val nőnemű passív, a tevés eredményje.
-saru, seru: Schere, ahogy serpenyő is.
-sereg, sera, seru: sereg.
-haraga: hara-ga, vagyis kéreg.
-sera-go: sereg.

A karó hangot egy stukkó-nak mondaná az ember, vagyis Stock-nak, attól, hogy le van harva, ahogy harap is tovább, ahogy a latin caró(Stück Fleisch)=szláv karó, háncs, hántu, hara, magyarnál jevevényhang kéreg.

Onto: harag.

A harag etimológiája bizonylosza, fingár hangnak makogják, ahogy vogul, mordvin kor, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, dolga nem van a fingár nyelvekkel, ahogy stak indogermán-germán k-h váltás van. A fingár hang szlávnak boljad, a szláv korъ-nak, szláv koriti-nek, szláv kara-nak, cseh kára-nak. A koriti verb azt is rekkja, hogy tadeln, így az is egy rekkelés, hogy a korhol nem-e szláv hang valósan? Ezeknek a szláv hangoknak a germán formája harawēn. A fingár hangok szlávok ígyhát, stak úgy volna a magyarnak és a fingárnak dolga egymással, ha a harag a germán harawén hangtól volna, de ez bizonylosza. Bizonylosza az is, hogy a germán harawén verb, ahogy indogermán kar stuma honnan is ered. Talán hangmímemlő? Rokonja az indogermán ker, vagyis magyar her stumánák, vagy az indogermán kar stumának, ahogy ettől a germán hri, vagyis hír(Ruhm, híroma)? Vagy talán a hang egy formája az indogermán sker vagyis har stumának? A sker-től magyarul har, hár stuma rakód. Vagy talán egy új hang a magyarnál, és így vagy a hangmímelő her stumától, vagy a har, szakító stumától ered? A tar(tör)-zúz, ahogy taran-zeusen rekkéstől ered a német Zorn hang, vagyis taran, tören, verbként volna haragni. De az is volna, hogy a her stumától ered, a mai magyarnál van rossz formája is, ahogy harang, de ez hereng volna, így egy hangmímelő hangtól volna, hogy hereg.

Így itt a problematika fennáll, hogy egy bizonylosza germán harawén-től ered-e, ennek a stumája eredne hangmímelőtől, ahogy a sker-től is, vagy az arányoló magyar kirakások volnának hereg és harag? Az indogermán kar stumára is stak két alternatíva volna, hogy honnan is eredne, az egyik rokonja volna a her stumának(nem horkol), a másik a sker-nek, a szaker-nek, a har stumának, ha a her-nek, úgy mondani van, hogy hereg, ha a har-nak, úgy harag, így a két hangot etablálni kell:
- Sker indogermán stumától:
- Harago verb, harago substantív, ahogy tarno, törno, tören, taran, vagyis Zorn.
- Ker, magyar her stumától:
- Herego verb, herego substantív.

A korhol etimológiája így is bizonylosza marad, hogy nem-e a szláv koriti verbtől ered. De ha mi a korom hangot az indogermán sker stumától mondjuk, ahogy a szláv koritit, germán harawént, úgy rokonok volnának, ahogy a karó-val is.

Vissza a karóra és kóróra: ígyhát egyik se török eredetű hang, de magyar se, hanem szláv, ahol a karó, kóró, kéreg egy hangok, magyarul hara volna az összes hang, de harta is oké volna, vagyis kurz a karónál. A magyar formák a szaker, a har, sar-ser, de nem a kor-kar-ok itt, így ezeket dúrgerni kell, magyarra kell írni, ahogy:
- harabo: schneidend, ettől ered a germán skarabon verb, vagyis sarabol, úgy a sarabolnál éljen a harabol hang is, de vanjon naknama is, hogy sarabo és harabo.
- haru: a kard jevevényhang, sker indogermán stumától, ősmagyar haru és hardu.
- harad: ed kausatív-presenzvel, ettől ősmagyar Schwert hardu, hardus.
- hara: a har-ást passívan bíró, vagyis eredmány, nőnemű, így karó és kóró,ahogy kéreg is.
- harag: ez a hang így volna Zorn és kéreg is, de a kéreg inkább haraga.
- harta: karó is volna, vagyis kurz, abgeschnitten.

Habár a kóróra négy etimológia is volna, így nem rakni pontosan, hogy ana is a kóró, tőlem nem igen beszélt hang, így pontosan nem rakem, attól, hogy négy perspektíváját rakem így:
- kóró, jevevényhang, a hor stumától, indogermán sker, vagyis itt horvadni, schrumpfen, horpadni a rekkés.
-Indogermán ger stuma, vagyis kar-kor-ker, itt is a rekkés az volna, hogy welken.
-Indogermán sker stuma, magyar har stuma.
-Indogermán skeró, erről volt már beszéd a száraz hangnál.

Onto.
Csorba:ezt a hangot szlávnak mondják, úgy egy regálylosza hang volna, a szláv ščrba-nak. Attól regálylosza, hogy rakjuk, hogy a magyarnál a cs-vel enteredő hangok regályosan st-k. A probléma stak ott van, hogy látni van, hogy a magyar harabo és sarabo naknamák, ahogy substantívok is, hímneműek vagy neutrumok, azt rekkik, hogy aklos, gers, boros vagyis harapós, schneidend.

Az ősmagyar hangok volnának így a Scharte mondjuk, sarta, a sarlótól, ahogy harta, ahogy hártya a har stumától. A harta hang továbbá is volna stukk vagyis Stock. Egyéb hangok grammatikailag volnának harna, sarna, ana partikelvel, ezek annyik ahogy az indogermán au-ue, vagyis harva, sarva, ahogy a harc valós formájától is, ahogy hartott, sartott, sartta, hartta.

A kóró hangot így inkább bizonylosza etimológiájú hangnak kellene mondani, talán török vagy sem, de a magyarnak dolga nem van a törökkel, így stak a kevés kipcsák hang részje volna.

A korom alternatívái: itt most előbb, entonál rakni kellene, hogy most a korom schwarz-ot rekk, vagy kaparást? Az egész bizonylosza. Ha schwarzot, dohonkela-t, úgy raktaga hang volna dohomáj, a düh-doh stumától, ha kaparást, úgy harma is olké volna.

Korlát: bizonylosza etimológiájú hang, nem rakni, hogy ez így egy germagyar, magyar-germán hang volna-e, az indogermán ger stumától, azt rekkné, ahogy a kerlet, körlet, kurlet avagy az indogermán sker stumától ered, így hasáb volna talán, gerenda?

Korlátoz bullshit hang: a korlát etimológiája bizonylosza, de arról már volt beszéd, hogy a z-s verbeket, attól, hogy ezek a verbek objektumtól rakódnak, ahogy bé a z az t, így németizmus, dúrgerni kell, ahogy mondjuk a szögezt is. Ha a verbet dúrgertük, úgy alternatíva kell rája, itt rekkne a német, ahogy: beschränken,einzwängen,begrenzen, hemmen, ahogy beengen is. A német beschranken hang is objektumos, de a Schrank a hor, indogermán sker stumától ered, ahogy a szekrény, úgy magyarul horonka volna, avagy ha szekrény van, úgy szekerenka,ettől így inkább ne rakjunk ki hangot. A másik a hemmen, ez talán a magyar kemény rokonja, vagy germán hang, bizonylosza, ahogy írva volt, úgy raktaga hang volna a visszadúrongani, ahogy zurückdrängen, avagy inadúrongani, ahogy einzwängen. Ha a beengen-től enteredünk, úgy ősmagyar hang volt az anagni verb is, úgy ezzel is volna mondani, ahogy a schwenken-től is, a szűk hangtól, vagyis inkább szűnkni, ahogy a der stumától dereng(szorul).

Kor, korhad.

A kor: ezt a hangot töröknek mondják, talán volna, ez volna a kevés török hang egyike, ana van, de bizonylosza, ha török, úgy inkább dúrgerni kell a magyar nyelvtől. Attól bizonylosza, hogy az indogermánnál van egy ger stuma, ettől germán kor rakód, ez a ger-kor azt rekkja, hogy morsch werden,morszni vagyis, ahol a germán kor azt is rekkja, hogy Alter, idős.A korhad így rakódna a kor substantívra, attól, hogy korhad volna morszeledni, reiben, de a korhad etimológiája is bizonylosza, dubb etimológia is volna:
- indogermán ger stuma: ettől a ker-kor-kur.
- indogermán sker: ettől ered a magyar hor stuma, vagyis horkad, úgy a korhad nem magyar volna.
- indogermán ger stuma: ettől a Korn is, kern is, ahogy Karl is.
- indogermán sker, vagyis szaker, har stuma: így a korhad nem magyar hang volna.

A kor és korhad etimológiája bizonylosza, ahogy látni van, török is volna vagy nem,a kevés valós török hang egyike. De hogy nem igen rakjuk, úgy a kor hangot inkább dúrgerni kellene, olyan hangoknál is, ahogy jókor, úgy mondaná az ember hogy jónál, raktanál, raktaga időnél, ahogy a középkornál is, stakhogy a közép hangot már dúrgertük, úgy innentoidő volna.

Bárhogyan is volna stábó, stábító a korhad hangot az indogermán ger stumától kirakni, úgy is stak bizonylosza hang marad, úgy a hangot dúrgerni az indogermán reu, ahogy ró, így róad, rohad, ahogy az indogermán mar-mer-mur-mor stumákra.Ezektől a stumáktól a raktaga volna ide a mar-mor, ahogy morik, marik, marad, maród hangok. A mor stuma a-val volna mora, nem antonak bírongott múltidő, úgy a korhadt hang lagjuán raktaga volna mora, morá.
Ezt példával:
Mora: a fa, a hasáb mora, vagyis már a maródás, a maradás, a meregés ép antonak bírongott, de megy tovább, nem ta partikelvel, stakhogy nem folyamatos, hanem állapotot rekk.
Morá: folyamatós múlt, nem antonak bírongott, nem állapotot rekk, hanem folyamatot, de nem antonak bírongott.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/01/03/lektion64-ket_rakustumarol_mal-mel-mol-mul_es_a_mar-mer-mor-mur_rakustumakrol_a_tengely_rekkint"
Mer-mor-mur-mar stumák hangjai:mar, marna, merna, marma, murva, merev, mara, mará,marat, maratár, maraterni,maratel, moratel, mortály, márt, marta(marott), marad, mardos, mered,meredszik, meredejt, maradájt,marokni, maroku, markengolni,marha, maroketa,mereg, merega, meregu,merger, merül,meregszik, mors-morsad,morsa, murcás.

Anto, ahogy antoranakeredva.

Ennél a lektionnál így a töröknek mondot hangokat vettük át, egy úgymond kor stumát. Enteredtünk a korom hangval, hogy a magyar korom indogermán volna, ahogy a török is, de bizonylosza, hogy a magyar és a török egy hangok volnának-e, attól, hogy sok etimológia volna, de a török germán rokonja hrum. A korom hang laguján raktaga alternatíva volna a harma, harmat ahogy a dohomáj is, vagy a dohonkelma(Finsternis). A korom hangra vettük a karó hangot, erről rekktük, hogy nem magyar, de nem is török, hanem valósan szláv vagy ilyen hang volna, indogermán sker, szaker stumától, a jevevényhang kéreg rokonja.A kórót bizonylosza hangnak mondtuk antonál. Erre beszéltünk a harag hangról, hogy nem fingár, attól, hogy a fingár hang szláv, a magyar bizonylosza, hogy hereg, harag(har stumától), avagy a germán harawén, stakhogy a harawén jenne vagy a hereg-től vagy a harag-tól, a sker stumától. Úgy regyónk volt, hogy etablálni kell a két hangot, ahogy hereg és harag, a germán harawén-t úgy kell venni, hogy ettől vagy a másik hangtól volna.Ezekután vettük a csorba jevevényhangot, ahohx írtuk, hogy ez a hang falsch, attól hogy harabo és sarabo azt rekkja, hogy schneidend, úgy az alternatíva, ősmagyar alternatíva volna rája, hogy harta avagy harotta(harc, hart-tól). Erre írtunk így egy hangrendrakut:
- haru: az ősmagyar Schwert, harus, u-val hímenmű, tevő.
- hara: a harás eredményje, a-val, har-a, vagyis volna Lappen is, ahogy karó is, ahogy kéreg is.
- saru: haru.
- sara: hara.
- harad: har ed kausatív presenzvel.
- hardus: ősmagyar Schwert.
- sarad: hardu
- harabo: schneidend
- sarabo, sarabol: schneidend.
- harta: ez volna az ősmagyar csorba.
- hartni, hartlen: harcolni.
- sartelni: a sarcot német hangnak mondják, de ide rakódna, hogy hartelni, ahogy loszni, róbni.
- harotta: ez is csorba, ahogy karó is.
- haraga: a-val, vagyis kéreg, háncs, hánt.
- sereg: sarag, scara, Schar.
- harago: vagyis Zorn.
- harna, harva: ezek a hangok kétrakású hangok, rekkik azt is, hogy harosak, de azt is, hogy ezek vannak harottan, ahogy mondjuk a róna a ró-tól, úgy harna.

Ezzel így kukába dobtuk a jevevényhangokat, ahogy kard, ősmagyar haru, hardu, ahogy a karó hangot is, a harta-val, hara-val, úgy a csorba hangot is.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a hív hangot, ahogy erről már volt beszéd, vesszük át újra, attól, hogy utóbb a hangmímelő hangoknál volt a beszéd a hív hangról, most a hív-ot és ennek új-ónemmagyar halandzsájit újra rekkjük, attól, hogy szelentni kell a hangmímelős hív hangot attól a hívtól, anatól később az új-ónemmagyar zagyva új hangokat, libernyák, dúrgerni való hangokat rakott ki. Ha ez volt, úgy írunk egy példamondatot, ahogy rakelünk egy összetett hangval is, ezt átírva ősmagyarra, rekkve, hogy az összetett, összerakott hang egy totál bullshit halandzsa, új-ónemmagyaron, stak ősmagyarul raktaga.

Lektion82-A hív és a bullshit hangjai, ahogy egy példamondat.

Hangok: hivatal, ahogy emberta, embertáj, omberta, ombertáj, embarta, embartáj, omberta, ombartáj, ahogy hivatás, továbbá erejdár, rakó, lagu, rekk, lagurekkár, embír, ombír, ambír, épbír,embéra, vígul, víhered, ihmát ígél.
Dúrgerni való hangok: hivatal, hivatkoz, vitatkoz, imádkoz,barátkoz.

Példamondat: erejdárrakó lagurekkárjának embertájja herkül.

Hivatal: ez egy nyelvkakilási halandzsa, ez új hang, nem a magyar nyelv részje. A hivatal egy sklavenaufstandi hang, attól, hogy hogyan is vélik ezek a libcsik, hogyha már mekegnek, úgy az ember ugrik? Hát hívnak és hivatnak! És? Ennyi erővel mekegály is volna! Ez a hang így unterbewusst olyat sugalna, hogy neked ugranod schuld, ha ezek a mekegályos Fuzzik hívnak, vagyis mekegnek.

Hív: etimológia bizonylosza.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a hív hang vagy indogermán hang vagy germán, de fingár sohase. A hív hangot ki is kell vennünk a fingárnak makogott hangoktól, attól, hogy a szamojéd kierap egy igenstak bullshit etimológia. A hang igenstak hangmímelő vagy arányló hang volna, az indogermánnál dubb etimológia is volna rája. Az egyik ilyen a szó-szav jevevényhangok árja formája, ahogy huvé vagy hávate az indogermán ghau stumától, rokonja a germán guda, gudja hangok, vagyis a Gott. Bár mi egy kei stumát rakandnánk ide, ez volna mondjuk germán hátan, haitan, vagy a német heissen hang, a germán forma igenstak arányol az árja hangra, mondjuk árja hváyati-ra. A germán hang is bizonylosza, vagyis a német heissen. Egyesek a kíván rokonjának mondják a hív hangot, és ez a feltevés se volna rossz, attól, hogy a kíván a gähnen-től ered, ennek van h-s formája a hiány, ahogy hiátus is, és a ghé vagy ghau stumától ered a germán hang a geyja és a giegen, ezek schreien. Formailag rakta hang volna az indogermán káu stuma is, erről már volt beszéd, hogy ettől ered a germán huwó és a heulen is. De az is volna, hogy stak egy szimpla hí-hé hangtól ered, ahogy hé.

Ranakeredva: az etimológia bizonylosza, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az opciók:
-árja huvé, árja hávati, indogermán ghau stumától.
-germán haitan, talán ennek rokonja az árja hávati.
-indogermán kau stuma, ahogy heulen.
-indogermán ghé, ghau stumák, ahogy kíván, és a hiány, germán gey és giegen, schreien.
-a hey, hej, hé, hí hangoktól.

Ha így a hivatal egy libernyák-diktatúrikus hang, úgy hogyan volna egy hang, ana egy institutot rekkne, és ez az institut embereket bírna? A német Amt előlagujára az ember vagy a barat verbtől, baratár, barát hangoktól volna egy hang kirakni, ana nem bizonyos hogy ősmagyar, stak most kirakunk egy hangot a libernyák hivatal lagujára.

Más hangok egy institutra: emberta, omberta, embertaja(embertáj), ombertio(ombertáj), embarata, ombarata, embaratja, ombaratio(ombartáj).

Az ember etimológiájáról volt már beszéd, hogy bizonylosza, nem igen van rakni, hogyan is kell rakni, attól, hogy látva, az ember két résztől rakód, az egyik az em, a másik a ber, vagyis bír, indogermán beran stuma.Az indogermán és így a magyar nyelv rekkint az em az heben, magának venni, ahogy mell is, indogermán me és mel stumától, tengely rekkint: em-om-am.Már volt róla beszéd, hogy amalni, annyi ahogy dúrongni, nyomni, az om hang az on hang m-es formája, ettől ered az omol hang is. Ha az on hang m-es formája az om, úgy az om azt is rekkja, hogy neben, onto, nál, ahogy umher. Az ember hangnak így vagy úgy politikai karakterje van, a ber itt baru volna, úr, de raktán nem baru, hanem e-s formával van írva, attól, hogy embernek volna baruja(úr), de embaru-ként is volna rakni. A ber és a baru om-val és em-vel totál mást rekk, ember volna felvett, felbírt, em(el)bír, vagy így embír, om-val azt rekkná, hogy umherbír, umher ber, baru. Így vagy úgy a hang politikai, em-vel vagy om-val azt rekkné mondjuk hogy Member(de a két hangnak dolga nem van egymással). Az ember hangnál nem vélném, hogy az em egy torz formája volna az ina, innen hangoknak, de az indogermánnál van rája példa, ahogy mondjuk a görög embrió-nál, stak a brió itt indogermán breu-tól ered, vagyis annyi az embrió, ahogy Braten in der Röhre, Inbrunst. Ha a bír ber formájától módosítjuk embérre az embert, úgy máris mást rekk a hang, ahogy embér, attól, hogy a bér az fötus, ahogy barna is, vagyis Kind, így ez volna már embrió, stak nem innen, hanem fenn, em-vel, magajánál bér, nem kint. Ettől az etimológiától nem volna az ember hang, ennyi erővel a macska is ember volna. Az ember hangnál rendesebb volna egy embero, így volna hímnemű és neutrum, a bér nőnemű béra, de így rejed, hogy olyan hang, hogy némber nem van, attól, hogy a bero, nem barus, stak hím volna, így nem van ana embero-nak mondani, úgy hogy ana partikel bírva van, ettől barma, úgy sohase vál embervé az ana partikel, a nő. Ha az ember hangot nőneműsíteni véljük, úgy nem a bero, a barus a raktaga hang, hanem a bér, béra, embéra, attól is, hogy a rekkés azt regya, hogy az ana partikel inkább bér.

Ígyhát a hangok:
Emberta: em-ber-ta, az em partikelre, ahogy fel, emel, rakód a bír ber formája, erre a ta múltidejű partikel, így azt rekkja, hogy ember-vel versehen.
Embertaja,embertáj: em-ber-ta-ja, ahol a ja az indogermán és germán possesív és kausatív-presenz.
Omberta: a fenti logika, stak om partikelvel, nem on-val, így is umher.
Ombertaja,ombertáj: om-ber-ta-ja.

A két formától verb is ki van rakni: embírni, felemelni, em(el)bír, ahogy ombír, vagyis umherbringen, herumbringen,ombírongani, herumberan. Itt az ősi embír verbet nem keverni a már átvett épbír verbvel. Ahogy ha van emel és omol, ahogy amal, úgy ambír is, arra bír, tova, a másik antora, antora vagyis.
Ígyhát itt a verbek:
-em(el)bír.
-om(ol)bír.
-am(al)bír.
-épbír, vollziehen, antonak bír.

A másik formáció volna, ha bar-val mondjuk, stakhogy nem baru-ként, attól, hogy szelentést látni tenni kell az ember-nél és baru-nál, attól, hogy az alna ember, az összes ember baru, de az embernek van baruja, nem bírója. A bíróról volt már beszéd, hogy libcsi hang, az ősmagyar raktár, így a raktárbaru bír emberek ta vagy omberek ta. A barat kausatívos verbtől kell így itt rakni a hangot, ettől a barat-tól(zwingen is, lieben is) ered a baratár hang, erre dúrgerjük a barát hangot. A barát hang etimológiája bizonylosza, a magyar a bír stuma flektált formájától hallja, to vagy itt at kausatívval. A magyarnak így a barát a baratár, ez bírongó, bíró, vagyis az akivel együtt bírunk, így e hang is politikai. A barat verbtől túl hosszú volna kirakni a hangot, ahogy baratta, így inkább maradjunk a a bar stumánál:
-em-bar-ta.
-em-bar-ta-ja.
-om-bar-ta.
-om-bar-ta-ja.

Hivatkoz: ez a hang már-már nyelvkakilási hang, ahogy németizmus, nem egyéb, ahogy a német berufen sich átrakásja. A sok koz-os verb siches verbként, ahogy ennek terjedésje nem egyéb, ahogy németizmus, hogy ezekkel a formákkal mondjuk, ahogy az is, hogy nálunk van ilyes is. A koz-os verbeket nem bírem, eredetje nem bolos, attól, hogy a z hangot itt se rakjuk, hogy most ez itt t vagy sz, a k az a germán k. A siches verbek magyar formái mondjuk a kül, germán k és indogermán ul, ahogy mondjuk az ed indogermán kausatív-presenz, vagy germán k és ed kausatív-presenz, vagyis ked. Az olyan verbek ahogy imádkozik újak, attól is, hogy az ihma nem Gebet, nem bitten, hanem beszéd, ahogy németizmus, itt libcsizmus is, a sich vagy für(erről már volt beszéd). Az ilyen hangokat fel kell bontani, azt kell mondani, hogy ihmát igél(beszél), attól,hogy talán, most a magyar formánál vagyunk, van rokonság indogermán uek és az indogermán eugh stumáknak innento. Ez fennáll más egyéb koz-so verbnél is, ahogy mondjuk vitatkozik, ahol a víta nem egyéb ahogy egy tenkő, ta-val, vagyis ki van víhva, így raktaga stak a víh verbet mondani, attól, hogy a víta totál más. Így a vitatkozik hangot dúrgerni kell, lagujára rakni, hogy víhgulnak, vagyis vígulnak, attól, hogy a víg hang is a víh stumától ered, az ul itt sichesnek is van mondani, de raktaga volna, hogy víhered, ahogy mondjuk weigern az indogermán ed kausatív-presenzvel. A vitatkozik egy új hang, de már itt is látni van a totális mentális szakadás, hogy az ősibb vígul hangot nem rakjuk, ezt pozitívnak veszik, ideszarnak egy új hangot a vitatkozik-ot, ezt már negatívnak. A barátkoz is egy bullshit hang, attól, hogy véve volt, hogy a barát az baratár, ennek hallja a magyar, nem bratyi, így nem bratyizás. A való az, hogy nekünk ilyen hang nem is kellene, attól, hogy, ahogy már írva volt, a Freund nem barát, baratár, attól, hogy a Freund a prá indogermán stumától ered, rekkésje bír(na így talán igen), lieben, így schonen. A magyar a rakantát nem rakja, attól, hogy mi magyarok attól stak leszúrjuk a másikat, így a barát, baratár egy politikai hang(úgymond, nem modern politikai).

Regály: ha mód van rá, úgy ősibb, rövid verbektől rakjunk ki hangokat, egyéb hangokat nem kell tovább szarni, attól, hogy a továbbszarás kidúrongja a magyar nyelvtől az ősibb hangokat. Egy hang ne vanjon objektívtól, ahogy monduk a szögez(erről volt már beszéd). A németes koz-os hangokat is szedjük szét, ha van rá mód objektumra és verbre, vagy a stuma egy ősibb formáját mondjuk.

Ősibb alternatíva: kalkül, herkül.

A német rufen, ettől berufen sich egy hangmímelő hangtól ered, vagyis a herep-től, a magyar her stumától is, ahogy hereg, hereng, herken, herkel, hereb... De magyarul alternatíva volna ide a herk, nem horkan verb is, germán herken-harken. Itt pont raktaga laguon van a k hang, a germán k hang, ahogy ettől a sich-es ked és a kez is, de mi most itt az ul-val mondjuk, indogermán ul, az el-ol-al egy formája, ahogy herkel is, stak siches, van bőven a germánnál, de bővebben a latinnál.

A másik ősibb alternatíva:
Indogermán gal stuma, magyar kal-kol stuma:
-Kal-kol stuma.
-Kalapni, kalompolni:német klimpern.
-Kalapatni: kalapatja, kalapács.
-Kalt, kolt, kattog, kótog: germán kalt-kolt.
-Kótog: talán ettól ered a kócsag hang, de inkább hergár, herejgár.
-Kalagni: német klagen.

A fentiektől látva a kal-kol, de inkább kal, ősi magyar, ahogy germán stuma, így az ősmagyarnál kalag is volt, vagy Klage. Mi most nem g-vel mondjuk, hogy kalagul, hanem k-val, attól, hogy ettől a k-s formáktól ered a későbbi siches ked-koz, önállósulva, így kalak(klacken) ul-val, így kalkul vagy kalakül.

Hívatás: erről nem írem sokat, de volna, rekkni, ide stak annyi nakta, hogy ezt a hangot dúrgerni kell, új-ónemmagyar, németizmus, ahogy vallásos is, eredendően vallási, Martin Luthertől.

Erejdárrakó: új-ónemmagyaron lovagkirály.

Lovag, ősmagyarul erejdár.

A lovagol hang egy bullshit hang, ez így rejed magajától, attól, hogy a ló az indogermán leue stumától ered, vagyis az anat lovatnak, lopnak. A substantív, ahogy lovag még oké is volna, de a verb, hogy lovagol, már nem. Az ilyen hangkirakást nem bírem, hogy nem a stumától beszélnek, hanem a Begriff-től, vagyis veszik a ló hangot, ettől a lovag-ot, és nem a hangtól, a stumától rakják a hangot, hanem a Begriff-től, hogy lovagol. A lovagol nem egy ősi hang így, egy új hang, egy halandzsahang. De ha nem ősi, úgy hogyan volt az ősi? Az indogermánnál se van, nem bír egy egységes erejed, reiten verbvel. De ha a magyar nyelv germán nyelv, úgy az ősi nem a reiten volt? De igen! A reiten etimológiája bizonylosza, de igenstak ez is az er-ár stumától volna, itt erejed. A germán rídan, reiten hang, így egy volna a germán ríd, vagyis erjeda, az ősmagyar Bach hangval, így magyarul a reiten erjedni, ahogy az erjeda is erjed.

Az utaz hang is egy új hang, nem ősi, egy totál bullshit hang, ronda is. Az út-ról volt már beszéd, hogy az indogermán uegh stumától ered, a vándelésje: ueghat-véghat-úghat-úhat-út. Az utaz hangnál a z itt t-nek kell vannija, de ez a z már stak a német után van a magyarnál, attól, hogy a z-s hangok németizmusok, a kausítív t vál a németnél z-vé. De ha átírem eredetire, nem is igen rakem, ahogy: véghatat, véghataz. A magyar nyelvvel, de inkább az új-ónemmagyar nyelvvel, makogással ez a baju, ezek a bullshit hosszú, forciert, áttétes hangok, ahogy lovagol, utaz. Nem is studa hogy fingárnak nézik a magyart! Az ősmagyar hang erjesz és erjeszed volt, ahogy a német reisen.

Ranakeredva: ha a magyartól dúrgerjük a magyarlosza evez hangot, ahogy a begriffliches lovagolt, ana totál halandzsa, ahogy az utaz hangokat, úgy az ősmagyar az er-ár stumától rakja a hangokat:
- árajt: rudern, áradni tenni.
- erejt: verursachen, rudern.
- árajtra: tenkő, anaval árajtanak.
- erejtra: tenkő, anaval erejtenek, verursachen.
- árajtár, erejtár.

-erjed, erejda: folyni, Bach.
-erejedni: reiten.
-erjesz, erjeszed: reisen, auferstehen, ziehen(a kelt hang jevevényhang, így dúrgerni kell).

Király, ősmagyarul rakó(rex): a király hang szláv vagy ki a fene rakja, hogy ez volna-e a Karl, de ősmagyarul totál más van, attól, hogy a király és a rex nem egy és ugyanaz. Ősmagyarul azt mondjuk, hogy rex, vagyis rakó, az indogermán és magyar ar-ra-re stumától, attól, hogy ez a racionális stuma, úgy ena rakó rakja a materiális rejákat, rejáliákat, ahogy logikailag is rak, attól, hogy ER az intelligent.

Antoranakeredva, a két hangot, ahogy erejdár és rakó, összerakva:erejdárrakó.

Lagurekkár, lagurektár, Statthalter, nem helytartó, vagyis Lagerecker, Lagerektor ősmagyarul.

Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:
-Legu, lagu a tengely, dungely rekkint:
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
A dungely rekkint a beszélő múlt vagy hogy a fene stak a-val van, nem ta partikelvel, ahogy a vesz-től vasz, és veszta, vagyis:
-Leget,vesz.
-Lagat, vasz.
-Legetta, veszta.

Rekkni, nem vizsgál:
Tart? Mutat? A tart németizmus(halten) de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkettvál, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés laguján is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít laguján is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis:
-rekkni nak.
-rekkni ra.
-rekkné thé.
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, volna ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaluieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is volna itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az ena raktajangrekkár.

Anto.

Ennél a lektionnál ígyhát újravettük a hív etimológiáját, ahogy rekktük az ettől kirakott új-ónemmagyar hangokat, ahogy hivatal, hivatkoz, hivatás. Ezeket a hangokat dúrgertük. Ősmagyarul egy institut az emberta, embertáj, omberta, ombertáj, ahogy embarta, embartáj, ombarta, ombartáj. Rekktük a verbeket, ahogy embír, ombír,ambír, épbír, ahogy leírtük, hogy olyan hang nem raktaga, nem van, hogy némber, attól, hogy ember sohase nőnemű, stak embéra volna vagy ombéra, vagyis ha embéra úgy egy volna a fötussal is. A hivatkoz laguján írtuk a herkül és a kalkül hangokat, anak ugyanstak volnának ősmagyar hangok.

A példamondatnál újra rekktüka lovagol hangot, ezt dúrgertük erjednire, ahogy az ősmagyar Ritter hang az erejdár, a király hangot is dúrgertük, az ősmagyar rakó-ra, rex-re, úgy az össetett hang erjedárrakó. A hely hangot dúrgertük, ősmagyarabb a lagu, a le stumától, legni verbtől, a tart hang germán volna, de itt dúrgertük a rekk-nire , ahogy a tartót a rekkár és raktárra, úgy az összerakott hang rakód lagurektár, lagurekkár.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál reagálunk az MTA egy statementjére, arra hogy a halandzsáját, az új-ónemmagyart, anyanyelvnek makogja, stakhogy ilyen nyelv sohase volt, nem anyanyelv, hanem egy műnyelv, az írásjuk nagy részjét dúrgerni kell a magyar nyelvtől. Jó is látni, hogy bé de nagy részjét kell dúrgerni, hogy ez a nyelv nem magyar nyelv. A statement hangjai, az összes hang, már át volt véve egy és egy lektionnál, így stak röviden írem le, hogy hogyan is kell dúrgerni, hogyan is van a rakuja annak, hogy ezt és ezt a hangot dúrgerni kell. Az is látottvá vál, hogy az új-ónemmagyar makogás nem a magyar nyelv. A magyar nyelv stumája germán, az új-ónemmagyartól stupem ezt le, attól, hogy dúrgerem a jevevényhangok egy részjét, ahogy mondjuk nem akceptálem az ös- formákat, mondjuk kelt-költ, de a kel jevevényhang, ahogy dúrgerem a nyelvkakilási hangokat is. A magyar nyelv stumájára rakunk, így ez ena raku, úgy az új-ónemmmagyar makogás módosul az ősmagyar raktajangjának. Látni volt, hogy igen sok hangot vettünk át, hogy oly sok marad meg, oly sok a magyar és germán, van ahol vagy-vagy szituáció rakód ki, ahogy mondjuk bolo-fehér. A magyar nyelvnek volt egy evolúciója, stak ezt az evolúciót a későbbi Kulturkampfok, ahogy a kreténység is szétkúrták, ahogy a nyelvkakilás is. A nyelvkakilás hangjait dúrgerve, az eredeti evolúciótól továbbmenve, a stumától tovább rakva egy totál más nyelv raked ki, ez az ősmagyar nyelv.

Lektion81- Reakció egy MTA-s statementre az anyanyelvnek makogott halandzsáról, ana dúrgerni van.

A statement:

...fogalmazott meg a magyar nyelvészeti képzés felsőoktatásbeli helyzetét illetően, amelyet az e téren zajló átalakítási folyamatok tesznek aktuálissá.
Az állásfoglalás leszögezi, hogy az anyanyelv kérdését a közoktatásban nem pusztán tantárgyi szinten, a nyelvi és irodalmi műveltségterület részeként, hanem a teljes tanulási folyamatot megalapozó jelenségként szükséges értelmezni, mivel az anyanyelvi kompetencia olyan tényező, amely bármilyen jellegű tudás megszerzésének elengedhetetlen feltétele. Ezért az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra, hogy a magyartanárképzésben feltétlenül szükséges a nyelvészeti ismeretek arányának megőrzése, sőt az erre az összetett pedagógiai szerepkörre való alkalmasság elérése érdekében a növelése is. Az állásfoglalás szövege itt olvasható.

A. Fogalmaz: nyelvkakilási hang, nem magyar, nem az anyanyelv részje, idegen ideológia. Halandzsa is, attól, hogy a Begriff nem Fang, vagyis fogás. A z-s verbek dúrgerni vennak, írva volt, hogy ez kausatív to, t volna, stak a németnél vál a t z-vé. Mat-os verb volna, de így nem, a hang is túl hosszú, nehéz.

B. Nyelvészet: Új hang, mára pejoratív, fingrizmust rekk, így ezt a hangot dúrgerni kell, raktaga laguján a fingrizmus, ha nem fingrizmus, úgy azt mondjuk hogy lingvistik.

C. Képzés: Bullshit hang z-vel ez is, kevert ideológiájú hang, attól, hogy a kép az hép volna, nem török, ahogy már írva volt, indogermán skép-skab stumától, stak a kretény-libcsik átírták. A hangnál libcsizmus, ahogy idegen ideológia is van, ahogy a német bilden, így a képez hang nem az anyanylev részje, attól, hogy a kép-et átírták a kretény-libcsik, hogy vészejtsék a totemizmusunk, ahogy a verb képez németizmus, bilden, ahogy libcsi ideológia is, a z ronda, németimus.

D.Oktat: bullshit hang, dúrgerni kell. Az ok nem török, hanem indogermán, indogemrán okász, ucit, unk, rekkésje szokni. A hang annyira vándelt, hogy raktább volna dúrgenri, stak egy halandzsa, ahogy az Ursache az nem ok. Az ok lagujára raku, ez az ősmagyarabb.

E.Bel: inkább innen, volt már róla beszéd.

É.Helyzet, lagu: etimológia bizonylosza, talán indogermán kei, liegen stumától ered, de sokkal inkább rakja a magyar a le stumát, ettől lagu, a-val, múltidővel flektálva.

F.Illet,rejmet: a hangról volt már beszéd, hogy nem török, de az etimológia bizonylosza, igenstak az illan-tól ered, ahogy jár, indogermán ie stumától, vagyis odamegy, odapasszol.

G:Szögez:a hang úgy ahogy van dúrgerni van. A szög dialektikus formája a szagg-szig-szeg hangoknak, de ezek az indogermán sék, ahogy szak stumától erednek, g-s formák, így ez se fingár hang, hanem indogermán és germán. A z-nek se van itt laguja, attól, ahogy már írva volt, a z az t hang, vagyis szeget avagy szaggat a szögez hang, stakhogy a szögez bedingt is, attól, hogy a verb nem a stumától, hanem már a Ding-től beszél, a konkrét szög-ről, vagyis a verb nem verbi, hanem tenkői, nem a tevéstől, hanem a tenkőtől ered a tevés(ezt kevés kivételvel nem bírem).

A szeg hangval a probléma, hogy nem látni, hogy most ez verb vagy substantív, ha substantív, hogy olyan, attól, hogy raktagán így vannak:
- szaggu, szegu, szigu: ezek tevő formák, nem leidendek, hímneműek, vagyis szegus volna.
- szagga, szega, sziga: ezek már nem a tevések, hanem a tevés eredményei, a-val vannak vagyis nőműek.

A fenti választásokat etablálni kellene, ahogy ősmagyarul volna, attól, hogy az ember nehezen rakja, hogy mondjuk a Szigliget namánál a szig most tevő vagy eredmény, vagyis u-val vagy a-val van.De nem nakta, hogy a szögez hang dialektikus is, ö-vel van, ahogy z-s hang, ahogy objektív, de igenstak kúthúrális is a frazeológia, talán Luther Mártontól ered így, totál nem ősmagyar. A verb így németizmus is, a bedingtes német benageln egy hangja. Inkább bírnám a hosszabb frazeológiákat, ahogy: szeguval van odaütve.

H.Kérdés(rekkelés): ez a hang a kér hangtól ered, a kér indogermán ghei-től, rokonja a kedv, kény, és egyéb hangok, ahogy a hiány. A fentit nem mondanám kérdésnek, attól, hogy én nem kértem, itt marad a rekkelés, erről is volt már beszéd.

J.Köz(innento, dúrpa): a hangról volt már beszéd, hogy jevevényhang, dúrgerni kell. Zwischen ősmagyarul innento vagy dúrpa.

K. Puszta(stak, stupán): a hang jevevényhang,nem magyar, nem az anyanyelv részjei. a pszuta magyarul mondjuk puna vagy ilyen volna a pu stumától, a beu, bö-bő-bu stumák p-s formájától. Magyarul ide azt mondjuk, hogy stak(csak), ana magyar hang, germán, stei stumától, a stákány rokonja, vagy stupnán, a steu stumától.

L. A tan magyarul a ten stumától volna, a-val flektálva, totál mást rekk, így a fenti tan-t dúrgerni, az eredeti tan-ra, ahogy már írva volt: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol

M. Tárgy(tenkő, remu): a hangot dúrgerni, erről is volt már beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/07/25/lektion80-peldamondatok_osmagyarra_ahogy_par_plusz_hang

N.Szint(bolja, feld): a hangról volt már beszéd, hogy a szín-től ered, ez a szín a Farbe, Bühne, ahogy Stall is, indogermán skei stumától ered, a scheinen rokonja. A hang görögös, így dúrgerni, magyarul Farbe bolja, Stufe az feld, vagyis Feld, nem föld.

O. Alapoz(lerak): egy újabb bullshit hang z-vel, stakhogy az alap egy nyelvkakilási hang, az al magyarul, a magyar nyelv rekkint túl, a tengely rekkint, ahogy el-ol-al, így magyarul, ősmagyarul Grund raku és stuma, úgy a verb lerak.

P:Jelenség, jelleg(arta, artamány): a jel etimológiája bizonylosza, de a jelleg stak nyelvkakilás, így ősmagyarul arta vagy artamány van, ezek az ősi hangok, ahogy már volt róla beszélten. Az arta az ar-ra-re indogermán stumától ered, ta partikelvel, vagyis annyit tesz, hogy összerakott, raktaga, gut is, arete, így stak annyit mondunk, hogy arta vagy artamány. Már volt arról beszélve, hogy ezeket hangokat mondjuk ősmagyarul a faj és jellem laguján is.

Q.Értelemez(rakni): egy újabb hosszú hang, z-vel, stakhogy stak indogermán er és ár stuma van, ahogy már írva volt sok laguon, az ér fiatal és sklavenaufstandi. Magyarul verstehen, ahogy már írva volt rakni, ez az ősmagyar. Skalvenaufstanid hang az ér, ahogy az írásnál is ott van az érdek, ezt a hangot is dúrgerni kell.

R. Tényező: bulslhit hang z-vel, egy újabb! Nem rakem a hangot, attól, hogy nyelvkakilási, ontológiája nem van, úgy ha azt hallem, hogy tény, azt hallem, hogy Lüge, hazug, attól, hogy mondják, hogy a fingrizmus tény, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

S. Tudás(ernya, duad, rakás): a hang pejoratív, az etimológia bizonylosza, így dúrgerni kell, hogy pejoratív, ősmagyar formulák ha úgymond können ernya és duad, ha úgymond wissen, úgy rakni, de erről is volt már beszéd.

T.Szerez,szerep: A szer-sor hangokról volt már beszéd, hogy ezek az indogermán ser stumától erednek, stakhogy dúrgertük raku-ra. A szerez egy új hang, z-vel van, ez t volna, vagyis egy a szeret hangval. A szerep nyelvkakilási halandzsa, értelmetlenségiek halandzsája, nem a nyelv részje, már stak attól is, hogy dúrgetük a szer hangot, úgy dúrgerjük a szerep hangot is.

U.Hatatlan: A hat-het hangokról volt már beszéd, hogy igenstak germán,a szak, indogermán sék stumától ered, skat-skant-tól, ahogy a hánt is, de inkább dúrgerni. A talan-ról is volt már beszéd, hogy ősmagyarabb a le hang flektálva lo, indogermán leu, ettől losza, nem laza, ahogy germán los, avagy a vé-től vész és vésza, így losza és vésza.

Ú. Figyelem, őriz(őrej, őrjed, őrt): a figyel etimológiájáról volt már beszéd, hogy bizonylosza, de van nekünk indogermán uer stumánk, ettől az őr, így őrej vagy őrjed a magyar wahrnehmen hang, ahogy nem őriz, hanem őrt, attól, hogy a z itt t volna, vagyis magyarul a hang őrt az indogermán uert.

W. Alkoholmány,alkolít(rárak): erről is volt már beszéd;
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/09/10/lektion46-_az_alkoholizalo_ujonemmagyar_hangokrol_es_az_al_stumarol

Magyarul az al a túl, a magyar nyelv rekkint, így az alkoholizáló hangokat stak alkoholizálásnak hallem. Az alkoholizáló hangok németizmusok.

V.Növel vagy erjesz: a nő hangról volt már beszéd, hogy ez igenstak az indogermán ena-ona-ana partikelektől ered, ahogy mondjuk a nagy is, ahogy szláv nadj,de magyar is. A növel így vagy a no, ahogy on partikeltől, vagy a na partikeltől ered, rekkésje megas, ahogy a me-ma partikelnek is vannak ilyen rekkésjei. Alternatíva rája az erej és az erjesz hangok, az er indogermán stumától, de erről volt már beszéd.

X.Szöveg, avagy tákolmány(regyó, artikel):a szöveg hangot is dúrgerni kell, nem magyar, idegen ideológia, attól, hogy ez magyarosításja a latin text-nek, egy nyelvkakilási hang vagyis. Stakhogy a latin text hang a tek-tak-tekt indogermán verből ered, vagy stumától, ettől ered a magyar ták-tak stuma is, vagyis tákol és takács(nem szláv), úgy a text volna tákolmány magyarul, stakhogy az indogermán sui, vagyis sző hangtól raktak ki egy hangot a nyelvkakilók. De inkább maradjunk a racionális stumáknál, ahogy indogermán ar-ra-re stumák, úgy regyó avagy artikel az ősmagyar hang.

Y. Irodalom: az ír hang, ahogy volt már beszéd róla, nem török, hanem indogermán és germán, az indogermán uer stumától ered, ahogy a wreiten is, de az irodalom egy nyelvkakilási hang, így inkább mondjuk stak azt magyarul hogy Literatur, erre nem kell magyaros hang, raktaga a jevevény is.

Z.Szükség: a szűk hangról volt már beszéd, hogy germán, vagyis magyar hang, az indogermán sui stumától ered, ahogy a német schwenken is, ennek naknamai formája, szűka, szűnka a szűk hang. A szűkséges substantívot bé nem rakem, olyan idegen ideológia, nem magyaros, habár vannak más nyelvek, ahol a kevéstől raknak ki Not-ot, erre példa a görög cheiros, de úgy hogyan nem a kevéstől? A kevés hang az indogermán ghei-ghá stumától ered, rokonja a kedv, kíván, ahogy a hiány is, úgy inkább stak annyit kellene mondani, hogy kívánatos, de mondani volna, hogy vágyott, indogermán uen stumától, ahogy vélt is, indogermán uel stumától. A szükség hangnál a perspektíva külsős, vagyis van ez vagy az, ana az embert derengetja(szorong, de inkább dereng), így nem az innensőtől mondja, mondjuk, hogy vágy, vél, kíván, úgy a szükség hangot dúrgerni. Stak az innenső maradjon(Nietzsche), ez a herrenmoralisch. A szükség egy sklavenmoralisch hang, nem bírem, attól is, hogy ökomókiás is volna, mondjuk szükség van kovácsra, nem van nekünk, nem bírunk, de az nem rekkja azt, hogy vágyem, kívánem avagy vélem. Ha egy drogosnak kell egy Schuss, úgy nem azt mondjuk, hogy szükség, hanem, hogy kívánja, vélja, avagy vágya. Vagyis a leírás nem attól van, hogy nem bír drogot, vagy kevés a drogja, de kevés is volna, attól, hogy úgy kívánja, hogy a drog hiányja derengetja, szűnkja őt, hanem attól az innenső kevéstől, a kívánástól, a vágytól, a véléstől. Vagyis a kettőnek innentő szelenda, különbség perspektivikus, az egyik a hangsúlyt a külsőre rakja, a másik az innensőre, de ez részint külső is, de itt az innenső derengetja az embert. Ha feljen az, hogy kevés a krumpli, úgy attól kell hogy feljejjen, hogy kívánja a krumplit.

Egyebek: mivel, ezért, milyen: ezekről is volt már beszéd, hogy inkább az ena-ona-ana a rekkő namamások magyarul, ahogy a mi igenstak torz hang volna. Ezért hang se van, stak új-ónemmagyaron, attól, hogy ez Zielsetzung volna, vagyis libcsizmus, ahogy stak indogermán er és ár stuma van.

Anto.
Ennél a lektionnál így rekktük az MTA statementjét, a halandzsájától dúrgertük a ranakeredő hangokat:fogalmaz,nyelvészet,képzés,oktat,helyzet,illet,tan,tárgy,szögez,köz,puszta,szint,alapoz,értelmez,alkoholmányok,tényező, tudás, szerez, szerep,jelleg,szöveg,figyel,irodalom, talan,érdek. Igenstak, bé stak sok hangot kell dúrgernünk ettől a halandzsától, vagyis itt stuptem azt ana nem a magyar nyelv részje, hanem halandzsa, nyelvkakilás, idegen ideológia. Az új-ónemmagyarnak így bé nagy, ármány részjét kell dúrgernünk, de ezzel probléma nem van, attól, hogy a stuma, arra rakunk, bé tág, de ezek(fentiek) a hangok ám nem a stuma részjei, azokra rakunk, hanem egy más evolúció hangjai. A nyelvkakilás, az új-ónemmagyar egy úgymond evolúció, de nem evolúció, attól, hogy halandzsa, stakhogy, ha ezeket a hangokat dúrgerjük, úgy újra erejtjük az evolúciót enterejteni.Ha leltük az ősmagyar nyelvet, ana indogermán és germán nyelv, ettől ered a germagyar, egy saját evolúcióval bíró nyelv, annak az evolúción saját rakuja is volt,ahogy ha az új-ónemmagyartól stupjuk a stumát, ezt a nyelvet, úgy arra rakunk, így raku, úgy evolúciónálisan az ősmagyar, a germagyar más nyelv ahogy a nyelvkakálta halandzsa.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál két új-ónemmagyar példamondatot, anakat hírektől szedtem össze, írunk át raktaga, ősmagyarra, ahogy ezektől a mondatoktól rekkünk olyan hangokat, anakat ehová nem vettünk át. Néhány hang már sokat volt, így van ahol stak röviden írem le.

Lektion80-Példamondatok ősmagyarra, ahogy pár plusz hang.

Hangok: hála, tárgy, tárgyal, bé-béke, béklyó, bízni, rejku, nakva, bírong, raktaraku, rekkend,tengés-lengés, bolo-bolondulás,öreszu, örjed, rejtett, rakó.

Zelenszkij hálás: „Köszönöm, Magyarország!”
„Ma arról fogunk tárgyalni, ahogyan lehet közelebb hozni z igazságos és tartós békét” – írta az ukrán elnök.
A békés Japán így vált pár év leforgása alatt háborúra kész állammá.

 Magyarra:

Ma arról teszünk regyni, hogyan egy raktarakuos és rekkendő tengés-lengés nakvább bírongani volna.-írtaja az ukrán rakó.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év lejárásja lejártán öreszura rejtett rejkuvá.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év örjedésje alto, veszend öreszura rejtett rejkuvá.

A. Hála: bizonylosza etimológiájú hang. Skvala vagy hóla, vagy skvala és hóla, avagy egyik se?

A fingristák ezt a hangot szlávnak makogják, egy szláv xvala-nak, stakhogy a probléma ott van, hogy a szláv etimológia is bizonylosza, vagyis nem igen rakják a szláv hang etimológiáját. Ennél a hangnál remerne az ember egy indogermán ks stumára, ahogy mondjuk a szláv chýba-nál(nem ez a hiba), stakhogy ilyen ks-s hang nem van, ana azt rekkné hogy Lob,Dank. Egyesek ezt a hangot összerakták a német schallen-hallen-hellen-holen verbek skandináv formájával, ahogy skvala.Stakhogy itt a probléma az volna, hogy a magyar nyelv is indogermán és germán nyelv, habár ezek a hangmímelő hangjaink nem vannak, stak substantívok, ahogy már írtem a holló hangot, attól magyar is volna. De ott van a másik skandináv hang is, ahogy a hóla, ez konkrétan azt rekkja, hogy Lob, ahogy preisen, de a gótnál a hólon verb már azt rekkja, hogy verleumden, ha a rekkés így vált, úgy igenstak volna, hogy hangmímelő hangoktól erednek ezek a hangok, stakhogy ezeket a verbeket a görög κηλέω-val(betrügen), ahogy a latin calumnia-val rakják össze. A skandináv hóla, ahogy a görög κηλέω és a latin calumnia etimológiájai bizonyloszák, volna, hogy oldalrészjei az indogermán kel-klá stumának, vagy a schallen-nek, attól, hogy ettől a görög verb, ahogy καλέω igenstak arányol a κηλέω-ra, ahogy a latin caló a calumnia-ra.

Ha a hála hang volna a szláv xvala, a szláv xvala germán, ahogy mondjuk skvala avagy a hóla, úgy igenstak volna a hála magyar eredetű hang is. A germánnál a hóla az konkrétan Lob, de az is volna, ahogy írtem, hogy ez a hang stumája a schallen. Ha a hang nem Danke, úgy ilyen hangokat hangmímelő hangoktól szoktak kirakni, vagy egy ősibb indogermán, annak az etimológiája nem boljás(klar). Ezek a külsők, a külső-innensők, attól, hogy az innegek is külsők, azok fiziológiaiak. A német preisen már materiális volna.
Alternatíva volna így a hálá-ra, ha a fenti germán hang volna, mondjuk a juhé-juhú. Ennek a hangnak az indogermán hangmímelő hangoknál kellett volna rakódnija, attól, hogy a juhé is germán, vagyis magyar, indogermán iú stumától ered, rokonja a jauchzen, jodeln vagyis jódlizni.

A hála hangot nem bírem, volna ez szláv vagy germán, így magyar, attól, hogy nem rakjuk, így a hála máris Begriff. Igenstak nem bírem így a hála hangot, attól, hogy Begriff-vé tették, azonát, hogy nem rakjuk, így ez a hang keverve van az univerzális nyelvvel, ahogy Begriffként a külsőt innensővé teszik és írnak vagy 200 oldalt a háláról, úgy hogy raknák, hogy hogyan is volna az, attól, hogy a Begriff-től írnak. Az biztos, hogy a hála hangnak dolga nem van a hál verb-vel(ez se fingár), de kellene!

B. Tárgyal, tárgy, laguján regyni, racionálisan beszélni.

A tárgyal és a tárgy hangot totálisan dúrgerni kell, ezek az új-ónemmagyar makogás hangjai, ideológikusak, libcsik. A tárgy hangot ma úgy rekkjük, hogy Ding, vagyis tenkő, így a perspektíva rossz, raktagalosza, attól, hogy posztulál egy objektív-materiális feldet, úgy az objektumról vél beszélni, stakhogy ez ideológikus posztuláció. Ez a Vorgehensweise, rakásarta az antandája az eredőinek, attól, hogy az eredői nem tárgyal, hogy unbedingt. Ha a nyelv undebingt, úgy nem tárgyal, a nyelv bé de unbedingt. Tenkők an sich nem vannak, ahogy nem vannak ideek se, a nyelv van, stumák vannak, perspektívák vannak, ahogy a tenkő tenkésje stak perspektíva. Ez az objektív-materális metódus úgy tesz, hogyha veszja mondjuk a marhát, nem a hangot, annak perspektíváját, eredésjét, hanem a tenkőt és a marha Idee-jét, formáját, ezzel a nyelvet bedingtvé téve, ahogy járulékokat, rakványokat akaszt, rak, tesz rája(marha).
A marha a mar stumától ered, germán marha is, így nem a marha Idee-jéről, ahogy Begriff-jéről, se a marha-objektumjáról nem beszélünk, nem regyünk, nem tárgyalunk, hanem a mar stumáról. Unbedingt regyni: marhát marjuk, marokjuk, a tejena egy marha, de stak, ha martuk, maroktuk, hogyha az orosz öreszor ukrán nőstényt mar, úgy az marha, gecizve tejena, attól, hogy tejes, tejve, tejt bír. A modern idők, ahogy a kúromány, a Wissenschaft úgy tesz, hogyha előtte,apriori, nem volt már rekkés, Schätzung, a nyelvtől függlosza fellelja, -találja az objektumot, stakhogy már volt egy Weltanschauung, ahogy egy rakumány is, ez a nyelv, a stumák, a konstrukciók, az összefüggések, a struktúrák, ahogy a modern idők, ahogy Descartes is, az Én-t(oinos) szelentja, választja a démonokról, az árnyakról, Neganről, a nyelvről. A nyelvnél nem vannak tenkők, a tenkés stak a nyelv egy perspektívája.

Ranakeredva: a tárgyal egy bullshit új-ónemmagyar halandzsa hang. Nem tárgyalunk, stak racionálisan beszélünk, regyünk, attól, hogy a nyelv unbedingt, így nem vágy tárgyalni.
Parole: a nyelv nem tárgyal! Ha nyelven nem, úgy sehogy!

A tárgy etimológiája: a hang etimológiája bizonylosza, német hangnak mondják, a germán targó-nak, német Zarge-nak. A probléma itt a germagyarnál van, attól, hogy az indogermán partikelek nem módosulnak, ahogy:
-ti(itt)-te-té-to-ta-tá.

Ezek r-vel: tir-ter-tér-tor-tar-tár. Ezekről már volt beszéd egy másik lektionnál, stakhát arról is, hogy itt problémák vannak, ahogy tar-unk nem van, attól, hogy az indogermán der-től ered a tar vagyis tör, az indogermán ter-től a dúr, ahogy a ter az per is, odaát, al, ahogy transilvánia, ettől ered a ter-terül, ahogy n-vel ten(tenk, teng, teny). A té-s formától ered a tél,a tészta, ezeknek schmelzen, ahogy vész rekkésje is van. A tá stuma már távolabb van, ez rekkja, hogy spreizen. Ahogy írtem tar stumánk nem van, attól, hogy a tar volna a tör, indogermán der-től, ahogy a tart hang az indogermán dher-től ered, ez rekkja azt, hogy halten, feshalten, talán fassen is. Habár egy geometriai tar stuma ki volna rakni a ta partikeltől is. A német Zarge, targó hang a tart, indogermán dher stumától is jenne, ahogy a tarnen is, de indogermán derg-nek mondják, de ez bizonylosza, stakhogy a hipotetikus derg stuma azt rekkja, ahogy fassen, ahogy a dher-tól a dherg. Így a mai magyartól volna egy rekkés, a tar-tól, hogy tart, de már írtem, hogy inkább dúrgerni kellene ezt a a hangot. A tárol hangot szlávnak mondják, de a tár stumától is eredne, ahogy a karukat tárni.

A dúrgerni való tárgy opcionális etimológiáji:
- Germán targe: stakhogy a magyar á-val mondja. A targe etimológiája bizonylosza, indogermán dherg is volna, vagyis így a magyar, de dúrgerni való tart stuma rokonja, így tárgy tarog, tartog volna, fog, innenbír.
- A magyar a tár-tól hallja, vagyis tenkés, terjedés, tengés.
- A magyar a tárol-tól hallja, ezt szlávnak makogják, de a tár-val, ahogyt karukat tárni, is egy volna.

A tárgy a három opcionális etimológia rekkint: tenkő, ahogy tár. Tart, fog, attól, hogy germán targe Seiteneinfassung, vagyis tart innen, bír innen ezt vagy azt, ahogy a targe etimológiája bizonylosza, a tart-tól is volna. A harmadik az, ahogy a második, hogy tárol, innen bír, stakhogy a tárol etimológiája bizonylosza.

A tárgy etimológiája így bizonylosza, túl nagy a zavar, ahogy már írtem, hogy vannak tir-ter... hangok, ahogy vannak olyan tar-os hangok, annak indogermán dher-der-ek, ilyen a tar-tör, ahogy tart hang is. Ha a tart hang stumájától(attól, hogy nem a tar a stuma, a tart kausatív t-vel van) azt írjuk, hogy tarol, úgy az töröl, attól, hogy a tör eredetieje tar. Vanjon vagy ne vanjon a tárgy a Zarge, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem kell, hogy jevevényhang vanjon.

Ranakeredva: a két hangot dúrgerni kell, ahogy tárgy és tárgyel hangokat dúrgerni kell, vanjon vagy ne vanjon jevevényhang, de talán inkább jevevényhang, attól, hogy nem rakem az új-ónemmagyar makogást. Ha azt mondják, hogy tárgyalni, nem rakem, üres hangot hallem, nem rakem, hogy azt most szarják vagy fossák, olyan aljan, idegen nyelv ez az új-ónemmagyar, de ez van a tárgy hangval is, az már überbrutál, hogy azt mondják, hogy tárgyas ragozás, nem is igen rakem, hogy most fingjem vagy ugordjem! Ha valósan is a germán targó volna, úgy a magyar stak az angoltól rakná a hangot, ahogy target, de az egész átvitt már az angolnál is, Ziel-t rekk, a magyarnál már tenkő, Ding. Az ember stak hallja ezt a hangot, beszélja, de nem rakja, ilyen az új-ónemmagyar makogás.

A tárgyalni laguján ősmagyar a regyni, az indogermán ar-ra-re stumától, vagyis a reden, redjni.

C.Béke, avagy tengés-lengés, avagy bolo-bolondulás(Purge).

A béke egy újabb totál felesleges, halandzsa hang, ahogy a hála, avagy a tárgyal, ezt is cancellni kell, nem rakjuk, attól, hogy az etimológiája bizonylosza. Nem rakni ennél a hangnál, hogy most hogyan is kell rakni, Frieden vagy Ruhe? A Ruhe-ra magyar, vagyis germán hangunk van, a nyugalom, a hneig germán hangtól, talán más is, de most azt nem írjuk ide. Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és az, úgy a Frieden hang a magyarnál dúrgervé vált, ez a magyar életmódra enged ranakeredni, hogy a germagar evolúciónál a hangot ahogy Frieden-t nem rakták már, a hang nem is kellett, attól, hogy folyton öreszu volt, ha nem, úgy punnyadás, tengés-lengés. A germagyar, az ősmagyar így nem raktaja a Friedent, attól, hogy innen Purge volt, kinten rosszabb, öreszu, vagyis innen fájogda, kint öreszu. Ha nem volt kit ölni, meredejteni, úgy stak punnyadt az ősmagyar, germagyar, stak tenget-lenget, nem ismertaja a ius gentiumot, stak úgy ahogy a Gót Procopnál, ahogy nem ismertaja az internationális law-ot se.

Etimológia: az etimológia bizonylosza. Sokan a béklyó hangtól teszik eredni a béke hangot, de a béklyó hangot töröknek makogják, stakhogy ezzel óvatosnak kell vanni, ahogy a fingár és egyéb etimológiákkal is, attól, hogy folyton falschnak rekkje az ember. És ha a béklyó hang, ahogy egy új hang, ered a béke hangtól? Nem rakni, hogy most ezt vagy azt a regályt kellene erre a hangra rárakni, de most vegyük úgy, hogy a bé a stuma. Úgy az etimológia volna, hogy az indogermán beidh-től eredne, vagyis ez volna a magyar bíz, germán beidan, bítan. stakhogy úgy van látni, hogy talán az indogermán beidh hang,a bíz, az indogermán Beteuerungspartikeltől ered, vagyis a bhé-től, ez a magyar bé. Ez az indogermán bhé igenstak egy volna az indogermán bhá-val, ettől ered a beszél hang is(nem szláv). A bíz hangnál van indogermán forma, ahogy az albán bé, Eid-et rekk, Schwurt, ahol lekop a d, így az eredeti partikelvé válik a hang, a bé-vé, ahogy az albán egy új hangot rak ki, a bese-t, bése-t, ez rekkja, hogy Vertrag, Treue. A magyarnál inkább verb volt ettől a hangtól előbb, apriori, ez a békül, vagyis a bé-re rakód a kül, ahogy ha azt mondanánk, hogy bízkül. A békül verbtől jenne a béklyó hang is, attól, hogy a beidh, bítan verb azt is rekkja, hogy zwingen, dúrongani.

Az etimológiával stak az volna a probléma, hogy a béklyó hangot állati Fesselnek is mondják, vagyis már áttétes hang, olyan, hogyha mondjuk a német a Bann-t mondaná a jog, Joch laguján, erre is van példa, de nem olyan nagyon, ahogy az angol bannol-tól igenstak terjed ez a rekkés is, ahogy talán a halandzsa bűn is ettől eredne, ahogy bhá-bű.

Vagyis a béke, béklyó evolúciója volna: bhé indogermán Beteuerungspartikel - indogermán, germán beidh verb, bízni - újra bé hang, de fogva a rekkést, hogy zwingen - békül, ahogy bé, biz és kül, itt a bé Schwur is - ettől béke - a békül hangtól béklyó, bírva a zwingen rekkést.

A béke nem jenne a fog-fék hangtól, vagyis a pax-tól, attól, hogy a magyarnál nem van p-b váltás, b-p van, ahogy már írtem erről. Stakhogy a béke etimológiája bizonylosza marad, attól, hogy én ezt írem, ez az én opcióm, az én rakásem, habár a nyelvtől, így totál halandzsa, úgy is ha fennáll a fenti rekkés, attól, hogy nem így beszélik ma már a hangot és így nem is halljuk a hangot, nem is rakjuk. Azt se igen rakem, hogy a béke így az ősmagyar, indogermán, germán Kriegsverfassung vagy már a pógári-libernyák system hangja volna-e, attól, hogy a béke így volna bízás is, hogy öreszu, Krieg van. A béke hang így egy forciert hang volna, politikai-raktai-religioni, vagy seelisch, attól, hogy a béke a bé-től, ahogy bíz-tól magajának innen fogná a bízást, ettől a bízástól a béklyót. Raktai volna, hogy a bé az Eid is, bízás, vagyis a pártok bíznak, bé-t tesznek le, beteuern, a beteuern tenkője volna béklyó is, ahogy a béklyó az, ana bíztosítja(bíz itt is) a bé-t, a bízást, így békülnek. A béke így politikai is volna, attól, hogy a bízástól Sicherheit-ot is rekk a béke, vagyis újra bíztongságot, így seelisch.

Ha a béke etimológiája ez volna, úgy új hang, volna, de le a kalappal,attól, hogy a Lösung igen frappáns, attól, hogy így a béke hang innenbírja: Sicherheit, Zwang, Schwur, Hoffnung.A béke így az öreszut, az Empörungot, Krieg-et is magajának innen bírja, attól,hogy a bé az bízás, Schwur is, ha bízás van, úgy biztosítás, dúrongás, Zwang, de nekem ez már komplikált, ahogy a libcsi bullshitek vagy a modern habubsd, a libcsi politikai filozófia. De a béke hangot továbbá így is és úgy is kirakná az ember,így ősmagyar példával: Sons of Anarchy összejön a Mayansval, a maratárok a róbárokkal, békülnek, bé-t tesznek le, bíznak egymásnak, béklyót(túsz is) rejnek egymásnak, van olyan is, akire béklyót(Fessel) tesznek, a Sonok békések, bíznak a Mayanokra, hogy a drogot passzolják. Stakhogy ha az ősmagyar a Kriegsverfassung volt, úgy a béke fájogdát is rekkne, fight-ot, Fehdet is rekkne, seelisch, attól, hogy az ember bízik a systemra, hogy a Purge volt, van és tovább van, vesz.A békének így nem antandatétje az öreszu, a Krieg, stak annyit tesz, hogy bízás van, bé, Schwur, ahogy béklyó.

Alternatíva a béke laguján, vagy annak onto, attól, hogy a béke hangot még ide és oda mondaná az ember: tengés-lengés.
Ha nem van öreszu, úgy stak teng az ember, az indogermán teng stumától, ez a ten-től, ez a te partikeltől, ahogy lengés van, az indogermán leng-től, ez a len-től, ez a le partikeltől.

D.Köszön: etimológia bizonylosza.

Ez a hang igenstak magyarloszán hallatszik, nem stak attól, hogy ö-vel van, így az ember entonál egy indogermán ks-en-re rakandna, stakhogy vannak akik töröknek mondják a hangot, a török küýsemek-nek, stakhogy ez igenstak egy indogermán hang volna, az indogermán ká stumától, ahogy kívánni, ettől árja kā́yamāna,kāyíya, vagyis a török küy volna az árja kāy. Ez a káj talán káió volna vagyis kája, ettől egy indogermán ksen nem rakódna, stak ha káysen volna. A török hangot így indogermánnak, vagyis árja, kell vennünk. a töröknél ez a vágyás űzés is, wíd-wit, jagen, de más nyelveknél is van példa, ahogy a vágyástól jagen vál, erre példa a vénustól(vágy) a latin vénor. A hangot magyarloszának hallem, így én entonál így az árjára rakandtem, vagyis káy-tól, vagy ká-tól a kásen-re vagy káysen-re, a török hang bé de árja, indogermán. Stakhogy a magyar nyelv az germán, nem volna-e germántól is ilyen rekkés? Vagy talán a k az eredetileg g? A magyar kíván, kér, kedv, kény, kegy hangok az indogermán ghei stumától erednek, vagyis nem az indogermán ká-tól, így vélni volna egy gheis is, keisz. Az árja variánsnál nem van regyni, hogyan is rakódik össze a grüssen és a wünschen, danken. A ghei stumánál ez összerakódna, attól, hogy a kíván az kíván is, de hiány is, gähnen van, ha gähnen van, úgy hang is van, úgyhogy volna egy úgymond hangmímelő hang, attól, hogy a kíván hiány és száj(talán zju, a ghé stumától) tát.

E.Rejku, rakó.
Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra ,wera, úra van.Az ország egy németizmus, de az úr, germán wera, nem a Herr hang, így egy halandzsa. Ha sok hang a ra és re stumától van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak: ena rejku reja a népnek...
Országtagadó vagyem, nekem rejku van.

Elnök nyelvkakilás, ősmagyar rakó.

F. Nakvább Bírong.
Bér? A bér a bír, beran stumaverb flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ena bírdat, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
Ígyhát nem azt mondjuk, hogy felhoz, attól, hogy a hoz egy jevevényhang, örménynek boljad, ahogy a hord és haszon is, de magyarul inkább rakni van a prevaliert stumától, a bír-tól, a bírong hang, ergo ez az ősmagyar, a bringen hang.

Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát; ona sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, attól hogy:
Ra: indgoermán ar, ra stuma, ettől a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
Nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe...
Er: indogermán er stuma, az er-ered volna, ahogy a dühderegnek innen is, a germán dider...
Ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered...
Va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá....

Naker: odajut, rejk.
Nakered: nähert sich.
Ranakered: Folge, folgernd.
Ranakeredva: Folgerung.

Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van laguján a nakva, a nak az indogermán enek és az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang laguján így a magyar a nakva.
Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van, vagyis genug.
A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval mondjuk: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge.
Present ti-vel nakti, a ti rekkja, hogy kell noch:
-nakta
-nakti
-naktama
-naktaraku
-naktava, naktavály.

G. Az iga hangot dúrgerni, ahogy már írtem sokat, laguján jog az ősmagyar, de Wahrheit magyarul raktaraku. A tart hangot dúrgerni, ide inkább rekkendő.

H.A forog hangot dúrgerni, indogermán sper stumától, inkább örjed vagy dúrjed, az uer indogermán vagy a ter indogermán stumától.

J.Az év hang az indogermán ie stumától ered, germán éwa. A raktányja így logikusan az indogermán ie stumától volna, ahogy mondjuk az ie r-vel, ier vagyis jár, ahogy a Jahr is ettől ered: év lejárásja. De ha véljük úgy mondani volna, hogy örjedés.

K.Az alatt, ahogy már oly sokat írtuk, az alto volna, így odát, a fenti mondatnál így oké volna, nem németizmus, hogy unter, attól, hogy alto az odát van, vagyis évek alto, éveken túl a rekkés. De mondani volna, hogy vesznek, vagyis veszend, während.

L. Nem kész, hanem rejtett, de erről már írva volt, nem írem újra ide.

M. Nem háború, hanem öreszu, de erről is írva volt bőven.

Anto.
Ígyhát a példamondatok:
Ma arról teszünk regyni, hogyan egy raktarakuos és rekkendő tengés-lengés nakvább bírongani volna.-írtaja az ukrán rakó.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év lejárásja lejártán öreszura rejtett rejkuvá.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év örjedésje alto, veszend öreszura rejtett rejkuvá.

Ennél a lektionnál így négy új hangokról beszéltünk, ahogy a hála, tárgy-tárgyal, ahogy béke, köszön. Arra ranakeredtünk, hogy ez a három hang germán volna, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A hála hangot bizonyloszának írtuk, attól, hogy nem igen rakjuk, hogy most ezt szarjuk vagy fossuk, a germán hóla volna az opcionális etimológia, ana talán egy volna a skandináv skvala-val, a schellentől, és ettől eredne a szláv hang.A hála egy ilyen habubsd hang, dúrgerjük inkább, így: cancell.
A tárgy-tárgyal hangokról is beszéltünk, hogy a magyartól, ahogy tár nem igen rakjuk, vagyis részint, de ha a germán targó, ahogy target volna, úgy inkább dúrgerjük ezt a hangot, így cancell.
A béke hangról is beszéltünk, hogy így ez is germán hang volna, a germán nyelvstalád egy hangja, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a bé Beteuerungspartikel indogermán és germán, ettől ered a germán beidh, a bíz hang is. A béke hang levágás a bé-kül verbtől. A fenti definíciót rejtem a béke hangra, így stak ezen a felden maradjon a magyar nyelvnél, stakhát a probléma, hogy a hangra egy univerzális definíciót húztak rája, ahogy a németet is. A német Frieden rokonja a Freund és a frei is, indogermán prai stumától, így ez posztulálna egy libcsizmust, azt, hogy a Frieden-re nakta,elég a bírás, a lieben, vagyis a Frieden-t a laissez faire-től teszje eredni. A magyar, ahogy germán béke, békül hang posztulálja, hogy a békülést etablálni kell, bé Beteuerungswortval, ahogy bízással, ahogy béklyóval is.A béke ezen interpretációjával stak a problémám, hogy pógári is volna, nem kriegsverfassungi, attól, hogy az institut dúrongná ki a békét ember-nek és embernek innento, stakhogy ez falsch. Egyes és egyes embernek innento stak a Purge, a fájogda tesz nyugalmat, úgy vál az ember egészségvé, sőt a Purget, a fájogdát kell védeni az instituális békétől. De így úgy is volna rakni a béke,ahogy már írtem, hogy az ember bízik a fájogdára, a Purgre, hogy van, van az institut. Egy folygon, bölgon, népen innen így a béke hangot stak a garázdaságok ahogy garázdárok békülésjére mondjuk, ahogyha a Mayans és a Sons of Anarchy békül, a raktár előtt is, így mondaná az ember ma, hogy cégeknél, de a cég az libcsizmus. Stakha garázdaságnak innen van az ember, úgy van béklyó, a garázdár rakja antonak, hogy most fájodga(Purge) avagy bé-külés van egyes és egyes Membereknél. Az ősmagyar raktár(Richter) itt Notárként funkcionál, de a béklyó nála van, ha purgesértés vagy béküléssértés van.

A Purge-t magyarul bolondni-nak vagy bolondulninak rakem át, attól, hogy a purge a pure-tól ered, a tiszta hangot dúrgertük a bolo-ra, ettől a bolond is ered, bolonda naknama, ahogy bolond verb, így bolondni vagy bolondulni, a bolondulás volna így Purge, Läuterung.
Az úgymond pax, Frieden perspektívái:
-tengés-lengés.
-bolondulás(Purge, fájogda).
-bé-ke, bé-külés, bízkülés.

Lektion79-A madár és járulékjai, ahogy madárnamák, folyogálynamák.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a madár hangról és járulékjairól teszünk regyni, ahogy már ígérve volt egy korábbi lektionnál, és itt majd a toll hangot is újrarekkjük. A madár etimológiáját a fingristák nem ismerik, de stak fingárnak makognák a magyar nyelvet, úgy hogy egy úgymond ilyen fontos hangot nem ismernek, nem rakják az etimológiáját. A németnél egyrakású a madár-szárny-repül, attól, hogy a német az összes hangot az indogermán pel, vagyis a foly hangtól rakja ki, így a Flügel-Vogel-fliegen hangok egységesen folyogály-folyog hangok, de félni-vel is volna hogy átrakjuk, attól, hogy a félés flattern, és a két hang a foly, indogermán pel stumától ered, így: félegály-féleg. De inkább maradjunk a foly-nál.

Hangok:madár,folyogály,szár-száraz-szárny,folyogla,toll,repül,szekrényel,dohon,dohol,folyog, bese(básna, bolko), fecske, daru(kárunk), fürj, pinty, darab.

Madár: az etimológia totál dohonkela.

Ilyen fontos hangot se ismernek a fingristák, de fingár nyelvnek makognák a magyar nyelvet, úgy hogy a blogon az összes fingár hang antoregyve, cáfolva van. A madár etimológiájánál antonak kell rakni, hogy ez egy duljas, ép hang, vagy torz, kurka, korcs, ahogy totemisztikusan és tabuisztikusan módosított hang-e? Ha ép hang volna, úgy az entós, első rakvány az, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, itt a magyar így a magyar és indogermán ár-t, ahogy a kausatív-presenz-iteratív er-t hallja. A mad-nál egy indogermán mad stumát hallana. Itt a probléma, hogy stak egy van, ilyen indogermán, ez a német Mast rokonja, mästen.Ennél a stumánál nem van egy Vogel hang, stak az árja madgu. Egyéb más indogermán stumákat is kiraknak d-vel, hosszú is volna azokat iderakni, nakta stak annyi, hogy egyiknél se van egy Vogel-rekkés. Ennél a hangnál sok regály kirakni volna, ahogy ott van a megas-magas hang albán formája madhi. Más regály volna, hogy nem mad hangot keresünk, attól, hogy a mad aspirantos, így volna a stuma mand-mend avagy mal-mar. Az is volna, hogy a hang tabusított, erre példa volna mondjuk a kelta adar hang a Feder-től. indogermán pet-től, ide igenstak rakódna egy m, ahogy m-adar. Habár itt nem is kellene tabusítás, attól, hogyha eredendően padar volna, úgy madaram-nál fy mhadar volna. Látni van, hogy szelendő, különböző regályok rárakásjával ettől és ettől is volna hang kirakni, stak a probléma az, hogy konkrét indogermán hang nem van.

Ha az etimológia nem ismert, úgy rakja ki egyhol majd a nyelv a hangot, egy regály rekkint, ahogy volna rája alternatíva, a Vogel, folyogály.

Szár, száraz, szárny.

Se a szár, se a száraz hangok nem fingárok, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a fingár etimológiák bullshitek, de erről stak egy rekkelés után. A rekkelés, a kérdés az, hogy volna-e a három hang innento logikai rakanta, ahogy volna-e szá stuma? Egyet már leltünk és kiratunk, ahogy szál és szélu, hogy ezek az indogermán skel stumától erednek, vagyis a szel flektált formái, vagyis a szekelnek, ahogy a szán(nem sinnen), ahogy szán és szánt, az indogermán és germán sken, skent stumától erednek, vagyis hán-hánt-ok. Ahogy bizonyloszának raktuk ki azt is, hogy a szalma hang skelma(halma) vagy egy zátemi hang, ahogy szláv. Így leltünk szá-sze-szé stumát: sken-hán, ahogy szán, skelu a szélu, szál a hala, vagyis a Fisch. Az indogermán sker vagyis szaker stumától egy előbbi lektionnál kiraktuk a szir stumát: szirma, szirt. Az indogermán skel stumától kiraktuk a hangokat, ahogy: szikla,szil, szilda,szilánk. Ahogy leltünk ser-sar stumától is, az indogermán sker stumától: sarló, sereg, serpenyő. Így a regály rejális, hogy az indogermán skel-sker stumáknál a k szakad, az s vagy vál sz-vé, vagy s-vé. A regály nélkül a száraz hangra az opciók: germán séar, sór, indogemrán saus stumától. A másik opció volna: a germán serawén, avagy a görög ξηρός, ahogy:

https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%BE%CE%B7%CF%81%CF%8C%CF%82.
A száraz hangnál olyan hangokat bíronganak ide, ahogy a vogul szúr, zürjén surni. Ennan látva ez a hang indogermán is volna, talán a görög, attól, hogy a másiknál stak a germán r-es, egyéb indogermánnál s van, de attól volna, hogy a germán hang volna.

És ha a magyar száraz hangnak dolga nem van egyik indogermán hangval se, és így a fingárral se? Vajon a fenti sker-skel-es példáktól nem volna-e itt is kirkani egy szá stuma, stak ennek dolga nem volna a szál-val, vagyis egy második? Nem volna-e logikai rakanta a három hangnak innento? De volna! A rakanta volna egy indogermán sker stuma, ettől a magyar szeker stuma, szekken is, ahogy a hor stuma(horog, húr, horu), ahogy a horp és egyéb hangok is, a sker indogermán stuma schrumpfen rekkésjétől. A bizonylosza hervad verb az vagy az indogermán sker stumától ered, ahogy szak, így harvad, ahogy a német herb is, avagy a hor stumától, így horvad, de nem hervad, nem hereg, hergel, herken. Mi most mondjuk horvad-nak, így inkább rakjuk, de a két verb stak úgy is rakni van. Na így a horvad, horpan s-s formájától ered, az indogermán sker stuma schrumpfen rekkésjétől a germán:skråen, schrá, skréha. Ezek a hangok azt rekkik, hogy száraz. A fenti példáktól látni van, hogy a regály ide is rakódna, ahogy ha a k kiszakad, úgy a germán skrá-tól szár, száraz hang volna.

Vajon így a szár és a szárny hangokkal nem volna-e dolga a száraz hangnak? Volna logikai rakanta, ugyanstak az indogermán sker stumától, de itt a hor, ahogy horog és szekrény, germán skrinja rakásjától. Ezek rekkint a német Schrein, a germán skrínja, vagyis a szekrény és a szárny egy hangok volnának. A példa germánon kívüli, de szekrényelni a litván nyelvnél annyit tesz, hogy fliegen, erre a litván verb skriénu, a szárny skrelis.

Talán ugyanez a regály van rárakni a szar-sár hangokra is, ahogy germán skarn, orosz sór hangok, ezek azt rekkik, hogy szar és sár. talán a szar hang is a sker, szaker indogermán stumától ered, de ez bizonylosza, de példa rája az árja apa-skara(az ap-ot már vettük, hogy egy végó, apad).
A regály látni van, hogy a szaker-har stumánál, ahogy szkel, szel-hal stumáknál a regály megy, így menne itt is:
-skrá-regály rekkint k szakad-száraz.
-skrinja,szekrény,litván verb-szárny.

De talán ez már így fingrizmus volna, forciert, attól, hogy így kirakni volna ez is és az is, mondjuk, hogy a szarv nem zátemi hang, hanem mondjuk a sker indogermán stumától ered, így szárv volna, attól szárv, hogy száraz, Kruste. Ahogy forciert a szár hangra a vogul kat-szar is.

A szár etimológiája bizonylosza, igenstak a szál r-s formájaként látnám, ahogy már beszültük a szá az indogermán skel-től ered: https://en.wiktionary.org/wiki/%CF%83%CE%BA%E1%BF%B6%CE%BB%CE%BF%CF%82. Stakhogy a sker stuma k-s nélküli formája a szir.

Ranakeredva
A szár-száraz-szárny összerakása stak egy opció, ahogy látni volt a szárazra három germán etimológia is volna:séar,serawén,skrá-skråen. Ez a három germán hang trocken-t rekk, de más és más stumától erednek. Látni volt fentebb, hogy van máshol is szá stuma,ahogy van szir, szel, szél, szál stumák is, ezek az indogermán skel-sker stumáktól erednek, úgyhogy van ilyen regály, vagyis k-szakadásos regály, így az opció fennáll, hogy a szár-száraz-szárny hangoknál nem-e ez volna a regály. A három hang volna összerakni az indogermán sker, vagyis hor-szeker stumáktól, úgy a szárnyal verb szekrényel volna.

Toll: bizonylosza hang.
A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, így az etimológia bizonylosza, dubb etimológia is volna itt, ana opció volna.
1. A tol hangtól ered, ana partikelvel, ettől geminálód az l, hogy tolna.
2. A steu indogermán stumától ered, vagyis csu, de írva stu, a magyar stu és egyéb stuma. Ettől volna egy kelta hang, a toll, rekkésje hohl is, tolna hangtól ered, van olyan hang, ahol Feder.
3. A toll hang a teilen hangtól ered, indogermán del, germán toll, Zweig is, és olyan ahogy a toll.
4. A német toll, ez a düh-doh stumától ered, dohol vagyis, ahogy a tollak doholnak, ahogy a dunyha, dohonja, Daune. Hiszen a tév a té stumától volna, de dühebed inkább.

Rakandák, argumentációk egy-egy opciónál:
1. A magyartól könnyen, reknán volna rakni, ha a tol verbtől volna, az indogermán tele stuma o-s flektált formájától a tengely rekkint. Görögnél a tele schwingen is. A toll forma a tolna-tól eredne, attól, hogy regály az l duplázásja, ha az ana partikel szakad. A toll egy valós magyar hang volna a tol és tolna hangoktól is, attól, hogyha a tyúkról tolem a Federt, úgy az tolna, tolva van, úgy tolna-toll, de a folyogályt a Federjei tolják.
2.A steu stumától, ahogy stuk, csuk ered az ír tukslo, toll, ez azt rekkja, hogy hohl, de van, ahol Feder, stak st-s formától, ahogy stuch, csúcs és stuk, vagyis csuk-tól. Itt konkrétan is itt van, hogy a toll-stuch rekkja azt, hogy Feder, stakhogy a magyar forma stu-stú-stá stumák, a t-s forma az aljan, idegen a magyarnak, attól, hogy a to a magyarnál a to indogermán partikel. Stakhogy van az ismerlosza tok hang, ana igenstak eredne az indogermán steu stumától. Ha a tok ettől eredne, úgy a toll, ha ettől volna, nem volna izolált hang, stakhogy így is igenstak magyarlosza volna. Ha nézzük, úgy mondani volna, hogy volna arányoló rekkésje a toll-nak a tol-tól, ahogy toll-nak a steu stumától, attól, hogy a toll-at itt toljuk, a másiknál stukjuk, stutjuk. Alternatív forma nemigen volna st-vel, attól, hogy az összes laguon van már hang: stuk(csuk), stukken(csökken), stuhé(csuhé), stuha(csuha),csúcs(stuchna), stunk(csonk). A tok laguján raktaga volna egy két k-s forma ahogy stukka, a toll nem volna stukló(csukló), attól, hogy stukló is foglalt már.
3. A germán toll vagy német hang nemigen volna, attól, hogy a magyar már nem bír del indogermán stumával, így a toll-t totál nem rakná, izolált hang volna. Itt ennél nem van argumentáció.
4. A német toll-tól is volna kirakni toll, ahogy Flügel. A toll hang így nem volna magyaros, ahogy a tév(téved se), attól, hogy ez a düh-doh stumától ered, magyarul a tév olvad volna, így düheb, dühebed a hang. Ha van korcs tév hang(olvad volna), úgy volna toll is. A német toll hang a dohol verbtől ered, talán ettől a dúl is, mondjuk az indogermán dheuel-től, így a dúl forma rakni volna, stakhogy a dúl hang is problémás. A dúl hangot rakná az ember a dúr hangtól is, indogermán ter stuma, ettől germán drú a magyar dúr, de a magyar venné, hogy a dú a stuma, az r-t vágná, lagujára l-t rakna, így egy kései magyaros hang volna. De most vegyük a dúl hangot doholnak. Ettől a regály rekkint rakódik a két l, vagyis ha ideraknák egy ana partikelt, ez ennyi ahogy indogermán au-ue, vagyis va, stak na-val, majd szakadna: doholna, dúlna, dúll. Vannak nyelvek, ahol a doh-düh hang a fliegen-t is rekk, ahogy a dohon verb a perzsánál fliegen, mondjuk attól, hogyha a szekrények, a szárnyak szekrényelnek(szárnyalnak), úgy doh van, a szekrény, a szárny dohol, ahogy a Federek is doholnak, dohonnak.

Ranakeredva: látni van, hogy stak egy toll-t rakná a magyar a mai magyartól, a tolna-t a tol verbtől. A stukka-t, ahogy tok-ot, vagy a toksló, a kelta toll-t már nem rakja a magyar, attól, hogy a steu forma a domináns, ahogy a német toll-t se rakná, ha a toll az doholna volna. Itt az volna tenni, hogy az összes hangot inkább etabláljuk:
-tolna, a tol-tól.
-stukka, tok, toll.
-doholna.

Nem is beszéltünk a dulna-ról se, vagyis a Dolle-ról, a tel-töl, vagyis germán dul stumától, ahol a stuma a du, ahogy dum(töm),dumb(domb), duad, duzzad. Nemigen modnem, hogy a toll most ettől vagy attól eredne, inkább a toll-t dúrgerni kellene, és etabláni a fenti hangokat.

Repül.

A repül hangnak igenstak komplikált az etimológiája, stakhogy hangmímelő hangnak mekegik, de nem az, van ahol fingárnak, de az se az, stakhogy a fingár hangok, vagy van olyan, rokonságnak innen vannak a magyarral, de attól, hogy indogermánok. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem ismerünk re hangmímelő hangot, stak a rí-t, indogermán rei stumától, így a repül etimológiája nem hangmímelő hang. Stakhát ott van a réped(nem hangmímelő) reped formája is, az indogermán rei stumától, de ezzel stak annyit kell tenni, hogy át kell írni réped-re. A repül hang rokonja az angol to rave, ahogy a germán reben verbnek, ezek az indogermán er stumától erednek, vagyis ahogy az ered hang is. Stak itt van egy kis probléma, a magyar révedni verbnek dolga nem van a rét hangval, az indogermán rei stumától, ahogy a rév-vel se, hanem ez a hang a germán reben, ettől vált az angolnál is a rave. A repül rakuja így reben, rebben, indogermán ereb stuma, ez az er stumától ered. A probléma itt az, hogy az e szakadásjával önálló verbként és stumaként enteredett a re stuma funkcionálni, itt a magyarnál. Igenstak látni van, hogy a re stumát, indogermán ere volna, a magyar úgy raktaja ki, ahogy a ter stumától(zappeln) az indogermán a verbeket, ahogy trep, tres, trem, vagyis rep-reb, resz,rem. A reszket hang ereszket is volna, a remeg eremeg, egy agresszív hang. Re stuma ígyhát eredetileg nem van, stak ere,de már az indogermánnál hamar szakadt az e hang és erjeszedett egy új stuma és verb is. A fingár hangok itt valón rokonok a magyarral, de attól, hogy a fingárok indogermánok, ahogy az észt räpak az osszét räväg. A repül hang evolúciója a ranakeredő: indogermán er stumára rakód egy bh, így rakód erebh, ettől rebben, reben, idővel az eredeti e szakad, így rebb-reb marad, később önálló stumává vál, így kirakottvá vál a resz, az eresz-nél, az er stumától, ahogy a remeg, az eremnél az er stumától, ahogy rep is, a b p-vé vál, ahogy a rep forma önállóvá vál, erre a rep-reb-rem-resz úgy funkcionál ahogy az indogermán trep-tres-trem.
A repül hang ígyhát az indogermán er stumától ered, ez mozgás és folyás is, így igenstak mondani volna azt, hogy repül=folyogni, ahogy flattern, fliegen. Stak annyit rakni kell, hogy a reszket az ereszket volna, a remeg az eremeg, úgy stak agresszívitásnál raktaga a hangokat mondani, nem a félésnél, attól, hogy a fél az foly, totál más a pel stuma, ahogy az indogermán er stuma. Már írtem, hogy a pillanat egy egy jevevényhang, ahogy a pillant is, ide raktaga hang volna a rebben:egy rebbenésre a pillanat laguján.

A fliegen perspektívái ígyhát:
-dohon, dohol: ha a folyogály a szekrényvel, szárnyval dohol, úgy dohon.
-folyogni: folyni, ahogy flattern, ha a szárny, a szekrény fél, flattert, ahogy ha a folyogály folyik.
-repül: erebh, ered, erjed, folyik, ahogy ha a szárny, szekrény rebben, ereb, remeg, eremeg.

Madárnamák, folyogálynamák.

Ezeknek a namáknak három perspektívája van:
-bolja, Farbe.
-hang.
-járás(ritka, ahogy szalonka).

Bese(bolko): ez a nama se török, hanem igenstak árja eredetű, ez az árja bhásah. Ennek a hangnak az etimológiáját a bo stuma bá formájára rekkik vissza, vagyis bolo, fehérre. Vannak akik a bese hangot a magyar besz, beszélni hangtól teszik eredni, és ez se bullshit, attól, hogy a bho stuma bhá formája totál olyan, ahogy mondjuk a beszélni indogermán stumája, ahogy bhá, ettől se könnyú antorakni, hogy a báj hang, most a beszél-től, vagy a bo stuma bá formájától ered.

A bese így nem hangmímelő hang volna, egy olyan madárnama, ana nem hangmímelő, az árja bhásah, ennek eredeti formája, bhásna, így ha a fehér-től enteredünk, úgy ez mondjuk Falke volna, attól, hogy a Falke is a fehér hangtól ered, a fahl-tól. Habár ma már nem rakjuk ezt a hangot, nem rekkja azt, hogy ne volna ősmagyar, attól, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv. De ha nem rakjuk, úgy opció volna rája a bol stumától, mondjuk bolko, a Falke előlagujára, ahogy fahl és fahlko. A bese az árjánál Raubvogel, vagyis bolko martár, mardár(Spiel mit dem Wort, madár).

Ha a bese a Falke, de bolko is volna, úgy ez stak egy perspektívája a tenkőnek, nem raktaga definíció, attól, hogy a Falke: ríró, ráró, síró, sírály, vagyis ríró, ráró bolko martárfolyogály, de vínyogó is. A bese, a bolko sír, rír, vínyog is. Ha azt mondem, hogy berregály(Taube), úgy az is volna bese, bolko, vagyis bolko berregály.

Pinty: igenstak hangmímelő hangtól ered, a pí-től, ahogy piepen, ettől a pingo is, ettől a Fink. A pinty és a pipi ugyanattól az indogermán hangmímelő stumától ered, a pí-pip-től.

Fecske: etimológia bizonylosza, de igenstak sper indogermán stumától, ahogy schwätzen és spritzen.

Ez a hang se fingár, dolga nem van a finn pääsky-val, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán p-f váltás van, de fingár-magyar nem. A fingár hang orosz hangnak boljad, ahogy hallód, ez volna piščátь, ez rekkja, hogy blasen, ahogy piepen, germánnál zischen is, ettől ered a magyar füst , de inkább dohonszta, ahogy fing hang is, a vogul possem a szláv раšь-tól ered, ettől fesz-fosz magyarul, de ezek germánok. ` Két etimológia volna rája, az egyik a fröccs-től entered, attól, hogy ez egy új hang, a német spritzen-től ered. A német spritzen az indogermán sper-per stumáktól ered, attól a magyar für-for stumák. Van nekünk egy fecseg hangunk, ennek, az etimológiája bizonylosza, vagy a pip-től ered, f-s forma, vagy olyan a hang, ahogy a fröccs és a sper indogermán stumától ered. A sper stumától ered a német sprechen hang, ahogy a kelta ffreg, ez a hang már azt rekkja, hogy fecsegés. De látni van a fröccs hangnál, hogy itt a t vál cs-vé, hosszú cs-vé, ámbár a g is szokott cs-vé válni. Így nehéz mondani a pontos etimológiáját a hangnak, attól, hogy cs hang nem van, ennek laguján sok hang volna. De igenstak az indogermán spereg-től volna, ettől a magyar fecseg hang, ahogy kelta fregg, és így aspirantos hang, vagyis szakad az r, nem úgy ahogy a fröccs-nél, ez föccs volna így. Az új hang, ahogy fröccs látni teszja így a fecske etimológiáját. A fecseg hang, az zucken volna, schnellen, ahogy így speien is, így az ember a fecske hang hallatján folyton a német sprenkeln verbre asszociál.A sprenkeln így volna zucken, speien, schnellen, sprechen, speiend sprechen.

A fecske hang ígyhát egy torz hang, a cs hangot itt vagy k-nak vagy g-nek rakjuk, a fecske aspirnatos hang is, attól, hogy az r kiszakad. A ke hang volna itt kó is, ahogy chen, de én itt a német sprenkeln verbet bírem. A fingár hangokkal dolga nem van, ahogy pääsky egy orosz hang, ahogy piščátь, ennek rokonja a magyar, vagyis germán fing és füst(de inkább dohonszta),a vogul possem(Rauch) a szláv раšь-tól ered, ettől a magyar, vagyis germán fesz-fosz.

Fürj: etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy most hangmímelő(fütty), avagy ez is az indogermán sper-per stumától ered-e, ennek vannak germán f-s formái is. Ha az indogermán sper stumától eredne, úgy egy volna a stumája a füröd és a fürt hangokkal, attól, hogy ezek is az indogermán sper stumától erednek. Az indogermán sper stumától, úgy boljad, hogy az indogermánok madárnamákat, ahogy stak folyogályt is kiraktak a hangtól, talán ez egy ősi indogermán folyogálystuma, attól, hogy ettől a sper-től eredne a Sperling, Sperber is, ahogy más nyelveknél is ott vannak ettől namák.A fürj hangot indogermán sprei-nek mondanám, f-s germán formáját frai-nak. De ahogy már írva volt egy előbbi lektionnál is, vannak olyan nyelvek, anak a rí hangtól mondják a Wachtel-t, így rígó is volna fürj.

Daru(alternatíva kárunk): ezt a hangot fingárnak makogják, fingár tárov-nak, stakhogy ez a hang talán török etimológiát bír, attól függlosza egyeseket nem akaszt ez, hogy a hangot hangmímelőre rakják vissza a drú-ra, vagyis durr-ra. Ha a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, úgy talán nem volna ez stak formai és rekkési arányolás? Enteredjünk a mai magyar nyelvtől, hogy hány dar-val enteredő hang is van? Van a dara, darázs, darab. A dara hangról volt már beszéd, hogy talán szláv, de ez bizonylosza, annyi bizonyos, hogy nem török. Az indogermán ter stuma a magyarnál dúr-vá vál, az indogermán der a magyarnál tar-vá, vagyis tör-vé, így nehéz mondani, hogy a dara az dúra vagy tara, hogy a darát itt most tarjuk vagy dúrjuk. A germán dara volna szláv tara(dúra), a germán tara a szláv dara(tara). Ennél a hangnál már így írtem, hogy a dara hangot dúrgerni, etablálni: tara és dúra.
A darab etimológiája igenstak problémás, szláv hangnak mondják, én nem is úgy bírem, dúrgerni kellene, stakhogy a probléma az, hogy stak két nyelvnél van ez a hang, a germánnál és a szlávnál, ahogy gót gadraban verb, ahogy germán draf, de ez drab volt. Attól, hogy stak kettőnél van, így dh-ra mondják a hangot, attól, hogy a szlávnál és a germánnál is d-vel van.
Indogermán dher stuma nem van, ahonnan a dara hang eredne, így stak volna az opció, hogy vagy a germán vált szlávvá,ahogy tar, vagy a szláv volna der, dúr. Alternatíva volna, hogy a dúra és tara-nál marad a dara, stak ezt indogermán dher-től mondjuk, a két verb, ahogy tarni és dúrni, kombinációja volna, és így ettől eredne a gót gadraban.

A harmadik a darázs, de ez durrnó, durranszó volna.

Indogermán dher stuma, magyar durr stuma:
-Durran:dröhnen.
-Durrany: germán drunjus.
-Durrnó: Drohne.
-Durrom, durrombel(dorombol): germán drom.
-Durronsni, durronszelni: drunsen.
Talán erre rakód az indogermán dhuen stuma, ettől a dünnyög hang, germán:dunnian.

Ha a darázs hang a durr stumától ered, durrno, durranszó volna, úgy volna opció, hogy a daru is, stakhát u-val van, ez arra enged ranakeredni, hogy durrus volna eredetileg, vagyis mondjuk a görög θροῦς: https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%B8%CF%81%CF%8C%CE%BF%CF%82

A probléma stak onnan entered, hogyha akceptálunk a dúr és tar(tör) stumáknál egy harmadik stumát is, a dhar-t, úgy ettől a daru totál más volna, attól, hogy ettől eredne a dara és darab hang is. De már írva volt egy alternatíva a daru-ra a kárunk, ahogy durru-ra is át volna írni.

Onto: engem a fingár hangok, ahogy turi, tárev folyton az indogermán tuer, tur, ahogy turbulencia hangokra engednek asszociálni, ahogy árja túrjaté, avagy túrna, túrá, a turaga az nem egyéb, ahogy Renner, erenár, Pferd. Ettől az indogermán hangtól erednek a magyar, vagyis inkább német zűr-zavar hangok, ahogy zweren. Itt az ember továbbá asszociál a turul-ra is, ahogy dwiril, thuris, ez germánul erjeszjár, árny, démon is. A fingár hang etimológiája bizonylosza, de oly sok indogermán hang, ahogy iráni, szláv, árja, germán hang van azoknál a nyelveknél, hogy opcionális volna az etimológia.

A daru etimológiája bizonylosza, arányoló hang az összes török nyelvnél van, de bizonylosza, hogy ez volna-e a fingár, az jobban, hogy a fingár volna a magyar.

Anto.

Ennél a lektionnál így enteredtünk a madár etimológiájával, hogy nem ismerjük, stak azt rakjuk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így indogermánul kell kirakni a hangot. Erre írtunk a szár-száraz-szárny hangokról is, arról, hogy volna-e szá stuma, ahogy arról, hogy volna-e valahogy rakanta a hangoknak innento. A száraz hangra három germán etimológia is volna, de stak egy, ana talán a szárnyval összefüggne. A toll hangról is írtunk, hogy négy opcionális etimológiája volna, de így vagy úgy ettől hármat egy pespektívától az ember rakna Feder-ként is,úgy a toll egy univerzális hang, ezt is kirakkja az ember tőle, ahogy azt is. Beszéltünk a repül hangról is, hogy az indogermán er stumától ered, ennek az erebh-jétől, de később önálló stumává vált. Írtunk alternatívát a madár-szárny-repül-re, ahogy folyogály-folyogla-folyogni, ez a német.
Madárnamákat is kiraktunk, ahogy bese, árja bhásah, vagyis nem török, hanem bhásna volna, alternatíva rája bolko. A pinty-ről is írtunk, hogy a pí hangmímelő hangtól ered, ahogy arról, hogy a fecske se fingár hang, hanem indogermán és germán, stak igen bonyolult, német asszociáció rája a sprenkeln. A fürj-ről is írtunk, hogy igenstak az indogermán sper-per stumától ered, de rígó is, ahogy írtunk a daru bizonylosza etimológiájáról is.

Így ennél az átvett namák: bese, pinty, fecske, fürj, daru.
Az előbbi lektionnál már igenstak sok madár-, folyogálynamát átvettünk: szalonka, germán slinken verbtől, ahogy lenk-leng. Írtunk a kár stumáról, arról, hogy a varjú szláv, de az ősmagyar kárjú, kárka, ahogy arról, hogy a csóka is igenstak szláv, de ősmagyar alternatíva volna rája károgály, ahogy a daru alternatívája kárunk. A karvaly az se török eredetű hang, de ez is volna, ahogy az is, kárvaly avagy karvaly. Írtunk arról, hogy a szarka hang is szláv, de magyarul herka volna, ahogy ettől ered a herkály, nem harkály, ez se fingár eredetű hang. A ríró-ráró nem szláv, hanem magyar, vagyis germán, a rí stumától ered, rokonja a rígó. Írtunk róla, hogy a kócsag igenstak a kótog-tól eredne, germán kolt-kalt, de ősmagyar a hergár, herejgár is, ahogy arról, hogy a gólya izolált hang, igenstak a gellen-től ered, a holló is izolált, igenstak a schellen-től ered, de a holló-ra alternatíva a hereba. A galamb szlávnak boljad, de ősmagyar alternatíva berregály. A búgályok a beu, bú indogermán stumától erednek, ahogy bagoly, bögöly. A kuvik etimológiája bizonylosza, vagy magyar, vagyis germán, vagy szláv.

Kevés madárnama maradt mostmár, ezeket egy Madárnamaák3-nál vesszük át, attól, hogy a hangmímelős lektion részint madárnamák1 is volt. A maradt hangok: sas, héja, pacsírta, sólyom,cinke, szajka, veréb, vércse.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál erejtjük az utolsó ármány árnát a fingrizmusnak anta, vagyis átveszünk jónéhány fingárnak makogott hangot, ezekkel az átvett hangokkal a fingrizmus totál antoregyetten, cáfoltan vált van, attól, hogy kevés hang marad, anat nem erintettünk ehová, de azok is erintetté válnak, stak más lektionoknál.

Lektion78-Az utolsó ármány árna a fingrizmusnak anta.

Hangok:
Kő: germán ke, kies avagy indogermán kei?
Evez, evicél, úszik, erejt, árajt, erejtár, árajtár, lovagol, erejed, utaz, erjesz.
Hív, szőr, hízik, só savanyú, mese,ígér, hamu, hám, híma, hama, skin, bőr.

Kő: bizonylosza etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, dolga nem van a fingár nyelvekkel így, úgy az etimológiát az indogermánnál, ez így jevevényhang volna, vagy a germánnál kell látni. Így volna két etimológia, az egyik indogermán, ahogy indogermán kei-től a kő, ettől ír cath is, ahogy Wetzstein, germán formája hein és hán. Ha ez volna az etimológia, úgy jevevényhang volna. A másik, a germán etimológia volna a holland kei hang, stak ennek az etimológiája bizonylosza, hogy a német Kies-től ered-e? A fingár etimológiák olyanok, ahogy a törökök, folyton antoregyve, cáfolva vannak, attól, hogy etimológiájuk falsch, a magyar nyelv meg indogermán és germán nyelv. Ha így a magyar nyelv germán nyelv, úgy logikusabb volna a kő etimológiájára a holland kei. De hol volna a fingár-magyar k-h váltás? Jah, hogy az ő hosszú? Stakhogy ez a szabály(nem regály) forciert, látva volt egy rakás példán, ahogy az is, hogy stak indogermán-germán k-h váltás van. Habár nem kellene, hogy váltson, ha a fingár hang indogermán, attól, hogy az indogermán kei stumát a magyar ak és indogermán stumától teszik eredni.

Evez, evickél, úszik: ezeket a hangokat magyarnak makogják, vagyis fingárnak, ezeket a rondákat, olyan magyarlosza hangokat. Ezek a hangok nemigen magyaros hangok, az úszikat ki van füreszteni, de a két előbbit nemigen. A három hang nem fingár, hanem indogermán, de nem oly magyarosak,hanem rondák, nem is igen mondanám az első kettőt magyarnak, sőt jevevényhangnak, indogermán vagy szláv, vagy sőt német jevevényhangnak is. A három hang egy stumától ered, az indogermán uegh-től, vagyis végan, véget vagyis vezet hangoktól. Az evez hang stumája vez, nem eve, a z itt nem a germán t volna, hanem gh, ahogy a vezet, vagy végat hangnál is. Ettől a vez-től ered a bolgár veslo, vagyis Ruder. Az evez hangnál a vez-re rakód egy e, ahogy mondjuk az istállónál egy i, az asztalnál egy a, így a hang a vohn, von, végan, váganszol hangoktól ered, ahogy az evickél is.
Az úsz hang nem egyéb, ahogy végsz avagy végansz, indogermán ueghs vagy indogermán ueghans, ahol a vé, az indogermán ue ú-vá olvad össze, a gh h-vá vál, majd némul, így: véghsz, ughsz-úhsz-úsz avagy véghansz, ughansz, uhansz-úsz. A vándelésje olyan, ahogy az útnak is: véghat-úghat-úhat-út. Ahogy már írtem, úgy a bolgár veslo így az úsz-tól volna, ahogy a Woge is rokonja volna az úsznak.
A három hang korcs, kurka, az első kettő ronda, a harmadikat ki van füröszteni, attól, hogy az uhnszol, unszol hang rokonja, vagyis így a vonszol hang, a véganszel, az úsz hangnak.

Ha az evez egy magyarlosza hang, nem ősi, úgy hogyan volt az ősmagyar hang, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv? Hát rudern! A rudern egy ősi indogermán hang volna, az evez nem ősi, hanem egy új hang és korcs is, vagyis nem ősmagyar, kissé szlávos is. A rudern etimológiája bizonylosza, de ha az indogermán er-ár stumától ered, úgy ezt az ősmagyar hangot könnyen etablálná az ember újra, stak problémás, hogy most: erejt vagy eret, ahogy árajt vagy árat? Az árja áritra hang stakis az indogermán er-ár stumától volna, vagyis a rudern stumája az indogermán er stuma volna. Ennen problémás az etimológia, hogy az árit az árti vagy áraj volna, ahogy erről a hangról volt már beszéd, de most leírjuk az opciókat:
- er-erti-eret-eretra.
- erej-erejt(az ősmagyar verursachen)-erejtra
- ár-árti-árat-áratra.
- ár-áraj-árajt-árajtra.

A germán formától, ahogy rüejen és az er-ár stumától az árja rītí-től azt mondem, regyem, hogy a forma erej és áraj, vagyis egy volna az indogermán erei-árai hangokkal, ettől így erejt és árajt, de az is volna hogy a tra rakód az erej-re és áraj-ra, így rakód erejtra és árajtra. Ha már az ár-ról van a beszéd, úgy rakta hang volna árajt, de stak bewegungra, ahogy verursachenre az erejt:
- árajt: rudern, áradni tenni.
- erejt: verursachen, rudern.
- árajtra: tenkő, anaval árajtanak.
- erejtra: tenkő, anaval erejtenek, verursachen.
- árajtár, erejtár.

Onto: lovagol és utaz.

A lovagol hang egy bullshit hang, ez így rejed magajától, attól, hogy a ló az indogermán leue stumától ered, vagyis az anat lovatnak, lopnak. A substantív, ahogy lovag még oké is volna, de a verb, hogy lovagol, már nem. Az ilyen hangkirakást nem bírem, hogy nem a stumától beszélnek, hanem a Begriff-től, vagyis veszik a ló hangot, ettől a lovag-ot, és nem a hangtól, a stumától rakják a hangot, hanem a Begriff-től, hogy lovagol. A lovagol nem egy ősi hang így, egy új hang, egy halandzsahang. De ha nem ősi, úgy hogyen volt az ősi? Az indogermánnál se van, nem bír egy egységes erejed, reiten verbvel. De ha a magyar nyelv germán nyelv, úgy az ősi nem a reiten volt? De igen! A reiten etimológiája bizonylosza, de igenstak ez is az er-ár stumától volna, itt erejed. A germán rídan, reiten hang, így egy volna a germán ríd, vagyis erjeda, az ősmagyar Bach hangval, így magyarul a reiten erjedni, ahogy az erjeda is erjed.

Az utaz hang is egy új hang, nem ősi, egy totál bullshit hang, ronda is. Az út-ról volt már beszéd, hogy az indogermán uegh stumától ered, a vándelésje: ueghat-véghat-úghat-úhat-út. Az utaz hangnál a z itt t-nek kell vannija, de ez a z már stak a német után van a magyarnál, attól, hogy a z-s hangok németizmusok, a kausítív t vál a németnél z-vé. De ha átírem eredetire, nem is igen rakem, ahogy: véghatat, véghataz. A magyar nyelvvel, de inkább az új-ónemmagyar nyelvvel, makogással ez a baju, ezek a bullshit hosszú, forciert, áttétes hangok, ahogy lovagol, utaz. Nem is studa hogy fingárnak nézik a magyart! Az ősmagyar hang erjesz és erjeszed volt, ahogy a német reisen.

Ranakeredva: ha a magyartól dúrgerjük a magyarlosza evez hangot, ahogy a begriffliches lovagolt, ana totál halandzsa, ahogy az utaz hangokat, úgy az ősmagyar az er-ár stumától rakja a hangokat:
- árajt: rudern, áradni tenni.
- erejt: verursachen, rudern.
- árajtra: tenkő, anaval árajtanak.
- erejtra: tenkő, anaval erejtenek, verursachen.
- árajtár, erejtár.

-erjed, erejda: folyni, Bach.
-erejedni: reiten.
-erjesz, erjeszed: reisen, auferstehen, ziehen(a kelt hang jevevényhang, így dúrgerni kell).

Hív: etimológia bizonylosza.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a hív hang vagy indogermán hang vagy germán, de fingár sohase. A hív hangot ki is kell vennünk a fingárnak makogott hangoktól, attól, hogy a szamojéd kierap egy igenstak bullshit etimológia. A hang igenstak hangmímelő vagy arányló hang volna, az indogermánnál dubb etimológia is volna rája. Az egyik ilyen a szó-szav jevevényhangok árja formája, ahogy huvé vagy hávate az indogermán ghau stumától, rokonja a germán guda, gudja hangok, vagyis a Gott. Bár mi egy kei stumát rakandnánk ide, ez volna mondjuk germán hátan, haitan, vagy a német heissen hang, a germán forma igenstak arányol az árja hangra, mondjuk árja hváyati-ra. A germán hang is bizonylosza, vagyis a német heissen. Egyesek a kíván rokonjának mondják a hív hangot, és ez a feltevés se volna rossz, attól, hogy a kíván a gähnen-től ered, ennek van h-s formája a hiány, ahogy hiátus is, és a ghé vagy ghau stumától ered a germán hang a geyja és a giegen, ezek schreien. Formailag rakta hang volna az indogermán káu stuma is, erről már volt beszéd, hogy ettől ered a germán huwó és a heulen is. De az is volna, hogy stak egy szimpla hí-hé hangtól ered, ahogy hé.

Ranakeredva: az etimológia bizonylosza, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az opciók:
-árja huvé, árja hávati, indogermán ghau stumától.
-germán haitan, talán ennek rokonja az árja hávati.
-indogermán kau stuma, ahogy heulen.
-indogermán ghé, ghau stumák, ahogy kíván, és a hiány, germán gey és giegen, schreien.
-a hey, hej, hé, hí hangoktól.

Szőr: etimológia bizonylosza.

A szőr etimológiáját nem ismerjük, attól, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. A magyar itt az indogermán siú stumát hallja, vagyis a sző-t, de nem ismert ennek r-es formája. A további alternatíva volna, hogy a szőr egy zátemi hang, vagyis így nem magyar, habár a fingristák magyarnak vélnék makogni. A német Haar zátemi formája volna, ahogy a serte is, avagy sertés, ezek: šerỹs,sr̂st, sьrstь. A serte hang így a szőr rokonja volna, ha ez így van, úgy ez se magyar eredetű hang. A probléma itt ott van, hogy vannak indogermán ser stumák, vannak látszat ser stumák, ahogy a serpenyőnél(ez a hang se szláv, hanem magyar, germán, a Scharbe rokonja, az indogermán sker stumától) vagy a seregnél(skaru), ahogy látszat ser stuma volna a sarló hangnál is, ahogy vannak zátemi látszat ser stumák,anak eredetileg indogermán ker-kar-ok voltak, erre példa a szarv hang vagy szarka. A száj és a szarv zátemi jevevényhangok, így fennáll a sansz, hogy a szőr is az, de így nem fingárok, hanem nem magyar hangok.

A magyar a sző hangtól hallja, indogermán sui stumától,da ha a Harr rokonja, úgy jevevényhang.

 Híz, hízik: etimológia bizonylosza, igenstak indogermán keu stumától.

A híz hangot a vogul khot-nak mondják, stakhogy a magyar nyelvnek dolga nem van a vogul nyelvvel, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán k-h váltás van, de talán a vogul hang az indogermán. A híz etimológiájára nem rakandém mást, stak egy indogermán stumát, ana azt rekkja, hogy schwellen, ez volna az indogermán keu, keue stuma, ettől a hangtól ered:
-Hunn, Hünne.
-Rokonja: jevevényhang suna.
-A hős hang talán, germán hyse, de írva volt, hogy inkább dúrgerni ernyesztora, víhandra.

A híz hangot az indogermán kuánt-nak venném, ettől a német hund(nem a kutya), ettől talán verb, ahogy hunden, ahonnan a hang aspirantálódik, vagyis az n szakad, a d vagy t z-vé vál. A híz olyan hang, ahogy a húz, rondák. A húz hang, ahogy már volt róla beszéd, a hánt és a háncs  rokonja, vagy indogermán skend-tól, ahogy schinden, vagy indogermán sked-től. A húz így a schinden-től ered, vagy ilyentől, a híz egy hipotetikus germán hunden verbtől.

Só, savanyú.

Ezt a két hangot fingárnak makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A só etimológiája problémás, a savanyúval mondják együtt, stakhát az is volna, hogy az indogermán sal-tól az l szakad, így az á ó-vá vál. A savanyú a német sauer rokonja, stak a németnél r-vel van, a magyarnál nya-val. A német saue és a magyar sava azok egy hangok. A további etimológiája problémás, de a hangot az indogermán seue stumától teszik eredni, ettől a sör, a som és a szop(saufen) hangok, ahogy a német Suppe is, de ezekről volt már beszéd. A magyar savanyú hangnál előbb volt a sav hang, ez a germán séaw, vagyis a stuma, ahogy seue, ez sav, ez a hang Saft is, de mondják tejunak, milchnek is, aludt tejnek, ana savanyú, így ennan eredne a Saft savanyúságja:sav-lé-aludt teju-sav-savanyú. Persze más lé is savanyú.

Mese: bizonylosza etimológiájú hang.

Bárhogy is stábító volna az osztják mas hangot a meseként látni, attól, hogy a hangok igenstak arányolnak egymásnak, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az etimológiát bizonyloszának vesszük, attól is, hogy a fingár etimológiák sokaságja falsch. De így is marad az etimológia bizonylosza, három indogermán opció volna:
- mú, mo indogermán hangmímelő stumától, ennek van s-s formája is, ahogy mus, ettől a görög mysterium hang is.
-indogermán mé stumától, ettől a német Mär, Märchen is. A germán mérjan hang rekkja, hogy hírdetni is, verkünden. Az is volna, hogy a mese hang egy s-s formája a mér-nek.
- a Messe-től ered, ahogy mise, vagyis mise-mese.

Ígér: indogermán eugh stumától ered.

Ezt a hangot fingárnak makogják, egy fingár inker-nek, stakhogy ez a hang azt rekkja, hogy fluchen, éshát a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és itt van a probléma, hogy a germán, ahogy ismerjük, nem bírja az indogermán eugh hangot. Ettől az eugh-tól ered a görög hang is:
https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%B5%E1%BD%90%CF%87%CE%AE.
Nemstak a görög hang ered ettől, de a latin vovére is, ahogy vótum és a perzsa aogeda hang is.
Az ígér rokonja volna, rövid i-vel, így totál más a stuma, az ige hang is, ahogy már írva volt, hogy nem török, hanem indogermán. Az ige egy ég-óg indogermán stumától ered, ettől a latin aió, aigó.

Hamu: bizonylosza etimológiájú hang.

A hamu hangot a fingár kulu avagy hulem hangnak makogják, igenám, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán és germán k-h váltás van,ahogy a hangot így az indogermánnál kell keresni. A hamu hangnál nehéz mondani, hogy most ide ez a regály vagy az a regály rakód, hogy aspirantos volna-e a hang, vagyis szakad az l vagy nem? A fingár etimológia rekkne egy indogermán kel-skel stumát, erre rakódna az indogermán me-mo-ma partikel, ahogy így magyar is, stakhogy ezek a partikelek indogermánok és germánok, vagyis nem fingárok. A hamu hangnál van egy további probléma, hogy régebbi hangoknál, ahol m van, ott a hímenmű forma us, vagyis hamus, hamuz, ahonnan szakad az s vagy z, így marad hamu, ahogy a hadu-nál, nem had, a germán hadu-tól. Vagyis ha a hang hamo vagy hama volna, úgy rakanda az ember egy indogermán kel-skel-ra, erre a mo-ma, stakhogy az u hang rekkne egy indogermán kem stumára. Na igen, stakhogy Asche rekkéssel egy indogermán kem stuma se van, így rekkelés, kérdés marad, hogy nem-e az n váltott a hamu-nál m-re, hogy ez a regály volna-e itt. Ilyen hang már van az indogermánnál, ahogy a ken, kenni, indogermán ken stumától(nyes, nyír, kenyér hangok is) a latin cinus, kinus és a görög is ott van, stak a probéma, hogy a germánnál nem ismerünk ilyen hangot, de germánul úgy volna, hogy hnaus, hnauz. A másik perspektíva, hogy hogy olyan hangoktól szoktak Asche hangot kirakni. Az első, hogy a ken-től, ahogy schaben, ettől a kinis, és a posztulált germán hnaus. Ilyen hang volna ide a szel-hal, indogermán skel stumától halma. A halma hangról volt már beszéd, arról is, hogy a szál és szalma hangok bizonyloszák. Az indogermán skel stumától ered a halni verb is. Itt az a problémás, hogy halma vagy halmo volna, nem halmu, attól, hogy nem halmuz hímnemű substantívtól ered. Az indogermán skel, ahogy szel stumától eredne egy másik indogermán skel stuma is, ahogy a német schal. Az Asche hang az izz, izzik-től ered, ahogy erről volt már beszéd, vagyis szokott hang az égés-től egy ilyen hang kirakódni. Stak egy ilyen h-s hangunk van, ahogy az indogermánnál is, ez a hei stuma, a hő stuma sk-s formája, a skei, ettől a német schimmern, ahogy a germán híma.

Ha itt vagyunk, úgy beszénünk kell a hám hangról is, ez se fingár eredetű hang, hanem germán, de az etimológiája bizonylosza, attól, hogy sok arányoló hang van a germánnál, annak a rekkésje Haut. A fenti germán híma hang Skinn is, az is rekkja, hogy hám. Van másik ilyen hang is ahogy hám, a skeu, keu indogermán stumától, ez bedecken, ettől a germán ham, indogermán kem. Ennek a hangnak rokonja a ház és a hodály is. Van egy harmadik ha-há magyar stumánk, ez az indogermán ske, szak stumától ered,ahogy hánt, hasajt, hántu, vagyis háncs, ettől schene, ez is Haut.
Vagyis a hám hangra van három opcionális etimológiánk:
- A hő-től, ettől schimmern, germán híma.
-Az indogermán kem-től, ahogy bedecken: germán hama, hamu.
-Az indogermán sék-től, szak-től, ettől hánt, háncs: germán schina, schene(hínna), itt így mondjuk az n válna m-vé, de raktaga hang volna, ha stak az ember veszja a ha-há stumákat, erre m-et rak, úgy volna hám, ham. Talán az indogermán kem stuma is ettől ered, ahogy kem, ettől hornlos.

Látni van, hogy a hamu hangra antonak kell raknunk, hogy a hám holy olyik germán hang is volna. A hő hangtól inkább hőma vagy homa, ahogy hold-hód hangokat mondanám, stakhogy a homály már a bedecken-től ered. A germán hama hangot ma már stak úgy nem rakjuk, izolált, habár vannak hüvely, ház, hodály hangok, de ezek a kem-vel nem rakódnak úgy össze. A hám is logikus volna, a ha-há stumától. Stak itt látni van az antandatét, hogy az egy hama bedeckt, a másiknál, a hám-nál a rekkés, hogy hántolás. Ha a hántolásnál vagyunk, úgy ez a hang is együtt rakódik a halma-vál, ahogy mondjuk a kinus-val, a hnaus-val, így a hánt-hám-tól volna raku a hamuig. De magaja a bedecken-től is eredne a hamu.
Ha a fingristáknak nem fingrizmussal volna dulva szarva az agyuk, úgy antoregynék ezt a kacifántos rekkelést(kérdést) a hám-ról és a hamuról.

Egyéb perspektívák:
-por: az indogermán sper-per stumától ered a szláv jevevényhang, vagyis a für-fer-for stumáktól, a por rekkja azt is hogy Asche, így:
- málma is volna Asche.
- dohoma is volna Asche, attól is, hogy grau vagy dohonkela boljától(Farbe) is veszik néha az Asche hangot.

A fenti perspektíváknak egy indogermán hang se raktaga. Az alternatívák így a hamu-ra:
- dohoma.
- izzja, izzma.
- homa, hőma.
- málma.

Ranakeredva: látni van, hogy a hamu hang etimológiájának rekkelésjének antoregyójára fontos a hám hang etimológiája is. A hamu-nál írtuk, hogy ez a hang hamuz-nak látszódik, ahogy azt is, hogy nem igen rakjuk, hogy ez vagy az a regály raktaga volna ide.
Opciók:
- Ken-től kinus, hnaus.Itt az n válna m-vé.
- Indogermán skel, szel stumától, ennek hal-os formájától: halmo, így aspirantos.

És ennentől vál fontossá a hám hang etimológiája:
- A hő-től, ettől schimmern, germán híma.
-Az indogermán kem-től, ahogy bedecken: germán hama, hamu.
-Az indogermán sék-től, szak-től, ettől hánt, háncs: germán schina, schene, itt így mondjuk az n válna m-vé, de raktaga hang volna, ha stak az ember veszja a ha-há stumákat, erre m-et rak, úgy volna hám, ham. Talán az indogermán kem stuma is ettől ered, ahogy kem, ettől hornlos.

Ennen nézve a homály is kétrakású hang volna, attól, hogy a germán humón verb, homályosod, dämmern, a bedecken verbtől ered, de ott van a germán híma is, ez magyarul homa vagy hőma volna, attól, hogy hő és hold.

Bőr: ismerlosza hang.

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem volna fingár hang, attól se, hogy a fingár etimológia röhejes, ahogy per-pir. A magyar nyelvnél, nem is nagyon ismerem olyat, ahol van, nincs p-b váltás, stak b-p van, vagyis az indogermán és germán b vált p-re, a germánnál és a magyarnál is, így stak olyan p-vel enteredő hangok magyarok, anaknak van germán b-s formája is, de a b-s az eredeti. Ennél a hangnál is meg vagyunk lőve, ahogy mondjuk a szőr-nél, azt a sző-től halljuk, ezt mondjuk a bő-bö-bu, de inkább bö, indogermán beu stumától. De ilyen hang van indogermánul, ahogy a litván bũra, de az ott nem rekkja azt, hogy Haut.
Haut hangot szoktak az indogermánok kirakni, de erre stak egy példa van, a bö stumától is, ahogy mondjuk a bölög verbtől a bölgo, ez Volknál volna annyi is, hogy Balg. Ez az egyedüli példa van arra, hogy a bö, indogermán beu stumától Haut-ot raknának ki. De fasza volna ide így a hám hang! Ha itt vagyunk, úgy egy másik b-s hang volna a bolna, ahogy a homa-hőma, germán híma hangnak arányol, és így a bol stumától, ez a szláv bolna, de magyar is volna. B-s példa volna az ír bian, a bei indogermán stumától, vagyis bitj, bitó, baj hangoktól. Itt a rekkés a levágás. De ha ennan nézzük, úgy nem vélném, hogy egy indogermán bor stumától volna.

Ennyit erről! A bőr hangra vannak opciók, de ismerlosza hang marad, attól, hogy a fingár etimológia bullshit, ahogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

Anto: most ennyi nakta, elég volt, a fingárnak makogott hangoktól, de nem is maradt már túl sok, ezeknek egy részjét majd más és más lektionoknál átvesszük, arra már stak vagy 20 fingárnak makogott hang marad, ezzel a fingrizmus totál antoregyve, cáfolva is van.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál egy példamondatot írunk ősmagyarra, attól, hogy felboljadta nekem, hogy a blogon van egy új-ónemmagyar text, és azt átírnám az ehovái lektionoktól. Az itt megregyett hangok már voltak, volt regyó róluk szelenta lektionoknál, így ez egy összerakás volna.

Lektion77-Egy példamondat, ősmagyarra.

A mondat:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ősmagyarra átírva:

Ana nakregyók ana rekkendő raktaregályok rakásjának innen dúrajtói innenbarmának artulnak,a rejkés technikai erejtárja, örökárja, enterejtárja nennailyen ráregyést(antoregyó) bír, azokat nem antoőrtja. Kifogásnál örjedjen vagy dúrjadjon a blog artikelárjára. Részletek a dúrajtási feltéteknél és a rejtavédelmi raktajangrekkárnak innen.

A. Hozzászólás laguján nakregyó(Nachrede).

A hoz hang nem magyar hang, hanem örmény eredetű hang, vagy a hord örmény eredetű hangtól ered, vagy a nak-nek örmény formája, vagyis az indogermán enek-anak-nak, így inkább a hoz hangot dúrgerni kell a nak-nek-re. A szó-szav jevevényhangok, nem magyarok, zátemi eredetű hangok, így inkább az indogermán ar-ra-re stumától kell azt mondani(erről már beszéd volt), hogy racionálisan beszélni, vagyis redjen, reden vagyis regyen, ettől substantív a redjó, regyó, így kirakód a hang, hogy: nakregyó.

A.b. Felelősség laguján ráregyés(Anrede) vagy antoregyó(entreden, widerlegen, visszalegetni).

A felel hang etimológiája bizonylosza, de igenstak a fel-től eredne, ez is indogermán, de inkább dúrgerni kellene a ráregyésre vagy antoregyóra, visszaregyóra vagyis, a racionális beszédre.

Anto:
Az ena-ona-ana-k namaelők is, az ősmagyarnál, ezt rekunstruáltem az ősmagyar namaelőknek, példa:
-ena baro: a bír flektált formájától, bar-tól baro, az úr, ősmagyar hang.
-ona barna: ez neutrum, o-val, ahogy a tengelyen.
-ana barma:anya barma, ana barma, nőnemű.
A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu vál me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indogermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anto.De lássuk tengelyen:
E---o---o---a.
Ena-ona-ana.
Em-om-am.
El-ol-al.

Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk így rakód:
- Ento: elint, Kopf, ana-vel mondva el helyet, hogy elint, előtt.
- Anto, anato, vagyis gegenüber is, vagy Ande, így nem Ende.
- Onto:neben, bei, vagy on, ahogy házon s to, vagyis ott.

B. Vonatkozó hang laguján rekkendő.

Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkettvé vál, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk. A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis a hangok raktányval.

-rekkni nak.
-rekkni ra.
-rekkni thé.
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, volna ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaluieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is rakódni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.
Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hangtól.
De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja .Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

B.2. Tájokoztató hang laguján raktajangrekkár.

Tájékoztat: Bullshit hang, nem is rakem, tájék izé nem van, ez egy nyelvkakilási szar,halandzsa.
A táj hangról: a táj hang etimológiája bizonylosza, az is volna hogy a tei stumától ered, indogermán dai, vagyis teilen, vagy egy indogermán tele stumától. Ezt a hangot dúrgerni kell, vagyis a tájékoztat hangot.

C. Jog? A jog az iga magyarul, a magyarnak rakta van.

Olyan hang, hogy jog nem van(vagyis az az iga), az egy kreált libcsi hang, azt is mondani volna,hogy habubsd, ennyi az. A magyarnak a fájandja van a ra és re stumától a rakta, ez a racionális, az ősmagyar, az illiberális.

Iga: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem játszunk kúthúrmcbaszottságot, és ab ovo volna a magyarnál ilyen hang így, stakhát igenstak nakrekk a szláv formára. Az iga mondjuk a német Joch, brit ieo, geo, a magyarnál nem j-s, hisz az i hang j-vé volna, de a stuma konkrétan ie, ez inkább egy kuntással(nem köt) van rakantának innen, nem energikus eredés, nemis járás. Az iga így i-s, de van ennek j-s formája is, ahogy mondjuk a jó hang, ettől, az ie, az indogermán stumától ered, ahogy racionális, rendes, vagyis rakta-de magyarul inkább azt mondjuk, hogy rakta-, és ettől ered az új-ónemmagyar halandzsa hang is, a jog, a libcsizmus, de a magyarnak rakta van. Az iga és a jog hang így egy hangok volnának, de ez hogy van, hogyha az új-ónemmagyarnál itt van a jog hang és az iga is, úgy hogy volna szláv hang? Éshát bizonylosza hang az igaz hang is, hogy most ez egy indogermán igétől eredne, és igen ez is indogermán, nem török, vagy az iga hangtól? Ha az igaz az igától ered, vagyis raktaraku volna, úgy hogyan is volna az iga szláv hang?
Ranakeredva: A regyóm az volna, hogyha már a fingristák a kúthúrmcbaszott ideológiával conteminálták az iga hangot és bedingtvé tették, úgy dúrgerni kellene, az ősmagyar struktúra rekkint. Olyan hang, hogy jog nem van, stak nyelvkakilás, habubsd, a magyarnak rakta van, így a struktútánnak innen a jog volna az iga hang, ahogy Joch, és az volna így raktaga, ha a jó hangot verbé tennénk, azt rekkné, hogy kuntni(nem köt).

Indogermán ie-től:

-Jó+me: ena baru, úr.
-Jó-mo: ona barna, Kind.
-Jó+ma: ara, barma.
-Jomatni: verb at-vel, annyi ahogy paaren, verbinden.
-Jóta: erről a hangról volt már beszéd, ta multidővel, vagyis verbunden.
-Jog: erről a hangról is volt már beszéd, hogy ez a hang azt rekkja ősmagyarul, hogy iga, vagyis Joch.
- Jogár, jogja, jogya: az ökör hangról volt már beszéd, hogy nem török eredetű hang, hanem indogermán és germán, a germán eykr, ahol az ökör attól ökör, hogy jogatva van, de egyrakásúbb volna azt mondani: jog-ár, vagy azt hogy jogja, vagyis ja indogermán possesívvel, és így nőnemű volna.
-Jog ti-to-ta partikelvel:
-Jogta: múltidő, jogat.
-Jogot, jogat:anschirren.
-A jogat-tól jogatár, az aki anschirrt.
Onto: Így az igáz hangot dúrgerni kell, laguján ősmagyarabb hang a jogat hang.

Ígyhát indogermán ie-től: jó, jóma, jóme, jómo, jomat, jóta, jog, jogár, jogja, jogta, jogat.

D.Szablyája a libcsinek van, magyarnak regály.

Szablya? Stak a libcsinek van szablyája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakem ezt a hangot. A magyar illiberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re stumától regály van, ez az ősmagyar. Ígyhát: raktaregály.

E.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.

F. A ban laguján magyarosabb az innen.
Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.
De lássuk tungelyen:
e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat van így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ottnak-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val van, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is.
Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna.
Ahogy:
-ina.
-ona(onnan).
-ana.
A raktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

Vagyis:
-i-na
o-na
a-na

G. A haszon és a használ hangok jevevényhangok, örmény eredetű hangok, a magyar nak-nek hangtól, indogermán enek-anak-tól, ettől az örmény hason, ez egy sklavenaufstandi hang, így ezt a hangot dúrgerni kell.

A használ laguján volna sok alternatíva, de mondjunk ide dúrajt-ot, a dúr stumától.

Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s kiszakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív presenzvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így:
-Dúrekni.
-Dúrkerni.
-Dúrekszelni.
-Dúrgerni.
-Dúrjni.
-Dúrajt, ez így rekkja, hogy maraterni és verschleissen is.
-Dúrjad.
Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvésza,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy mástól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakem a va-vá-t, indogermán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata.
Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy a másiknak is így vál tettavá.
Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így ne maradjon fenn! Ígyhát a dúrástól eredünk itten ki, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük.

H. Tartalmaz laguján innenbír, tartalom laguján innenbarma.

https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/22/lektion53-_a_bullshit_uj-onemmagyar_makogasrol_a

J. Minő? Ez a hang egy új-ónemmagyar nyelvkakilás, sajnovicsizmus, egy totál bullshit, Így dúrgerni kell ezt a hangot. A verbet is, ahogy minősül, magyarul az indogermán ar-ra-re stumától arta van. A faj etimológiája bizonylosza, de magyarosabb volna az ar stumától ahogy ara, arány, az ar-ra-re indogermán stuma ar-os formájától az arta, vagyis ta partikelvel, így összerakott. Az arta hangot mondjuk ősmagyarul a minő, faj és jellem bullshit hangra is, így a verb artul.

J.a. Szerkesztő? Bullshit új-ónemmagyar makogás a szerkesztő hang; az indogermán ser stumától a szer-sor hangokat dúrgerjük a raku-ra, de ide inkább az ar-os formától mondjuk, hogy art, ettől artikel, ez a hang raktaga hang volna a Personra, de most rakjuk az artikelt összerakott-ként az artik-tól, ettől el-vel artikelni, ettől ár-val artikelár.

K. Szolgáltatás laguján rejkés, ahogy leisten.

Szolga: az etimológia bizonylosza, de egy vélt etimológia, ahogy a szláv hang az írnél is ott van, slúg-hént. Ennél dubbet mondani nem van, hogy indogermán hang-e vagy nem. Mondjuk volna a hang a lóg hang-tól, szalóga is volna, de ez bizonylosza. Ha van indogermán stumája, úgy germán volna, vagy az írtől, a keltától átment a germánina is, de ez is bizonylosza.
Az ősmagyar haduverfassungnak innen tiltott volt a Sklaverei, de nem rakni, hogy a szolga és a Sklave egyek volnának-e, hisz az is volna, hogy klán a szolga, az írnél ilyen rekkés is van. Sajnos az Umwertung aller Wertenek utána már nem rakjuk, hisz ma antandatétesen vannak az ühgyek, ahogy mondjuk a mini hangtól a miniszter hang az nem egyéb, ahogy Sklave. Az ősmagyaroknál az ilyen, hogy miniszter és egyebek nem voltak mások, ahogy Sklavek, ez volt az Umwertung aller werte előtt a Sklaverei. Szemlosza Pityunál stak Sklavék, libertik,szabadok voltak, nem ősmagyarok, hisz az olyan tettek nem egyebek ahogy untermenschlichek, sklavischek. De ma a democsokráciának innen a miniszter, a Sklave, a libernyák ugat a magyarnak, mondván, hogy a magyar nyelv fingár nyelv, és stak libertik vannak. Ez bullshit, Umwertung aller Werte, libernyák ideológia, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Magyarul a Sklave az Sklave, ezt a hangot mondem inkább, vagy franchise, libernyák, szabad, ezek nem a klán, a Sippe, a nép részjei, és az ősmagyarnál a korcs magyaroktól, már nem magyaroktól, választották a Sklavekat, stak így volt regelta a Sklaverei, úgy is mondjuk; ha ismerni vágya a pénz hangot, így a pízt, a szaranyt tovább bírni, úgy már nem magyar, hanem libernyák, olyha herélik is őt.

Nyújt? Ezzel a hangval rosszul bánnak. Ez a hang az indogermán ken stumától ered, a germánnak innen a k-tól h vál, és ha leszkad a h úgy ny rakód, ahol a ny az kausatív-presenz, indogermán knei egynek innen. Ezt a hangot stak a hús szakításjára van mondani, de nem rakta hang, hisz újabb kausatív nem kell, a jt. A nyúl hang így stak az volna, hogy nyúl a bőr, ha metszük le a vadaról. A nyúz-nyút a germán hneit-től ered.

De ide a hang a rejkni ige:: re-rej-rejk-rejm-rejt. Azt mondanám, hogy rejkni így az ige, a reichen magyarul. Rejkni így.

L. Olyan hang, hogy űzem, vagyis wídma, witma nem van, vagyis úgy ahogy a nyelvkakilók ideszarták, úgy totál nem. Indogermánul volna wítma, wídma, de ez inkább préda volna.

Üzem hang így úgy nem van, ahogy a minő, ezt a hangot is dúrgerni kell az új-ónemmagyarnál, így a hangok:
-erejtár.
-örökár.
-enterejtár.

Ezeket a hangokat az ideartuló lektionoknál olvasja az ember.

M. Vállal laguján bír.

A vállal egy bullshit hang. A váll igenstak az indogermán uegh stumától ered, vagyis ez a vohnszoló, véganszoló, vonszoló, így egy újabb l totál bullshit. Mondjuk stak ide az indogermán bher stumától a magyar, vagyis germán hangot, a bírt, ez volna a mi habenünk, stakhogy haben az kap.

N. Antoőrt, nem ellenőriz. Az őriz-nél, az indogermán uer stumától, a z az t volna, vagyis őrtni. Az ellen az germán és indogermán alna volna, stakhogy már a hang a germánnál is korcsvá vál, elle-vé, így alternatívája volna az anto(gegen, gegenüber).

O. Eset?Erről a hangról volt már beszéd, hogy dúrgertük, így stak azt mondjuk, hogy: kifogásnál.

P. Az ad laguján rejni.

Erről volt már beszéd, hogy az ad az indogermán ad, de egy másik ősmagyar hang a rejni, a racionális stumától, az ar-ra-re stumától, ja kausatív.presenzvel.

Anto: látni van, hogyan is van átírni, visszaírni az új-ónemmagyar makogást az ősmagyarra, azzal, hogyha stak 2 vagy 3 hangot dúrgerünk, úgy automatikusan átíródik a nyelv, vagyis visszaíródik, a struktúra vált, vándel, vissza. Ahogy a jevevényhangokat is dúrgerjük, azzal a mai struktúrától hangokat veszünk, a dúrgert hangok lagujára, azzal a nyelv vált. Erre példák a hoz dúrgerésje nak-nek-re, ahogy a szó dúrgerésje a regyni verbre, attól, hogy a hoz és a szó is jevevényhangok. A jog hangot visszaírtuk ősmagyar igára, előtérbe bírongtuk az indogermán ar-ra-re stumákat, így ha mondjuk rakta van, úgy regály van, nem szablja és ezek a hangok automatikusan bírongják magukkal a raktányokat, ahogy mondjuk rakni, rekkend. Dúrgertünk két jevevényhangot ennél, a használ hangot, ezt a mai magyar nyelv dohopa(mély) struktúrájától átírtuk a dúr stumára, a dúrajtra, ahogy dúrgertük a szolgáltatás hangot, asszociációval, ahogy leisten-nyút, nyújt-rejkni. Itt beszéltünk arról, hogy a nyújtani hangot rosszul beszélik, attól, hogy karut nyújtani, annyi, hogy az irhát lenyúzni róla, így rekkentettük a rossz beszédet. Dúrgetük az új-ónemmagyar halandzsát, ahogy üzem és üzemeltető, itt három indogermán és magyar stumát bírongtunk fel, az uer-t, ahogy ör, avagy az er indogermán stumát, ahogy ered és erejt, ahogy az ento hangot, elől-t. A nyelvkakálta hangot, ahogy minő dúrgertük, ilyen nem van, itt is az indogermán ar-ra-re stumát bírongtuk a lagujára, ahogy arta(Rasse, karakter). Ez a hang sokkal inkább rakni is van, a maradáj hangoktól, ahogy ara, arány, így rejed, hogy az arta és artul hangok rakódnak a minősül hang lagujára. Az indogermán ser stumától a szer-sor hangokat dúrgertük raku-ra, ahogy az új-ónemagyar szerkeszt hangot is dúrgertük így, ahol így rejed az artikelni hang. a tartalmaz és tartalom új-ónemmagyar hangokat is dúrgertük, így az innen-re, innen ahogy német innen is, a magyar és a német egy hangok, és a bír-ra, vagyis innenbír. Az ellen(germán elle is, de alna) rekkentettük alna-ra, írtük az alternatíváját az antot. Az őriz hangot dúrgertük, lagujára az őrt hangot tettük. A vállal hangot totál dúrgertük a magyar nyelvtől, új-ónemmagyar halandzsa, inkább máshol verb volna vohnszol, vonszol, véganszel, vagy unszol, ahogy cipel is oké volna, de ide a bír hangot írtuk. A tájékoztat nehéz és hosszú és bullshit hangot is dúrgertük, ez is új-ónemmagyar, így ide most írtuk, hogy raktajangrekkár. Az indogermán sper stumától dúrgertük a fordul hangot az indogermán ör stumától az örjedre vagy a dúr stumától a dúrjad-ra. Az új-ónemmagyar eset halandzsa hangot, idegen ideológiát dúrgertük a stak nál-ra.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a hangmímelő indogermán hangokról beszélünk, anak magyarok is, habár a fingristák folyton azt mondják, hogy a hangmímelő hangoknak dolguk nem van a nyelvrokonsággal, mégis egy rakás hangmímelő hangval rekknék, bizonyítanák a fingrizmust. A hangmímelő hangok is fontosak, nyelvrokonságot is rekknek, a regályos hangváltások rekkint, ahogy mondjuk indogermán ger-től magyar és germán kár, avagy indogermán ker-től magyar és germán her stumák erednek. Ahogy a hangmímelő hangoktól egy rakás substantív is rakód, inkább madárnama és állat- vagy dühornama, de egyéb más tevések is, úgy fontosak egy nyelv vokabulárjánál,habár verbként sok indogermán hangmímelő hang már a mai magyarnál nem van, stak maradájként, de van nakta, elég, hogy substantívokat rakjunk ki, stakhát itt van a probléma, hogy mondjuk a madárnamáknál sok szláv van, attól, hogy Begriffssprache-vá váljon a magyar nyelv, példa erre a szarka, ez egy volna herka-val.

Lektion76-A hangmímelő hangokról; fazit.

Madárnamákról: kárka, kárjú, herka(szarka), herkály, kárunk, hereba, hergár, herejgár, ríró-ráró, sírály,rígó, gólya,holló,(kócsag), kakas, tyúk, búgály(bagoly, bögöly), berregály, csóka, károgály.
Egyéb állat- vagy dühornamák: kutya, durranó, durrnó, durranszó(darázs), mekegár.
Magyar és így germán stumák: kár stuma, her stuma,rí stuma,or stuma,sí-su-sú stumák,ví-vaj stumák,kal stuma, durr stuma,dá-do stuma,berr stuma, kak-kuk stuma,kú stuma, bú stuma,tütü-ti stuma, mú stuma, indogermán u stuma.
Aljanok, nem magyarok: zen stuma, gajdol, és talán az or(?).
Izoláltak: nevet, köhög, hahota, kuncog, üvölt.

Indogermán ger és gár stumák: ezekről a stumákról volt már beszéd, hogy a két indogermán stuma a magyarnál egyvé vál, kár-vá, indogermán-germán g-k váltás rekkint. Így a magyar kár nem az indogermán ker.
Hangok:
-Károg: indogermán és germán g-vel, germán krag is.
-Károgály.
-Károkni vagyis krákogni.
-Károkelni.
-Kárjú, kárka, kárak: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a varjú nem fingár hang, hanem szláv, így az ősmagyar hang, anat az ember inkább rak, az a kárjú, kárka, kárak, vagyis a Krähe.
-Kárunk: a német Kranich.
-Káru, károm, káromkod: a kár hang nem igen boljad szlávnak, hanem az összeolvadt ger-gár indogermán stumáktól eredne, ahogy germán karu, aggodalom, Sorge, attól, hogy kárnak az emberek, kárognak. A káru volna a germán karu és a károm a germán karm.

Onto:
Karvaly: a karvaly etimológiája bizonylosza, de ha a török etimológiák oly sokadjára bizonyulnak falschnak, úgy hogyan ne volna a karvaly etimológiája is falsch? Itt két etimológia is raktaga volna, az egyik a kár stumától, ettől a germán verb krauljan, vagyis kárval, így a kár hangmímelő stumától, ahogy raktaga volna, az indogermán ger stumától a ker-kar-kur-kör hangtól a germán krawial is, ahogy ettől a kur-kar-tól a karom-köröm. Ezek az etimológiák is bizonyloszák, de hogyan ne volna etablálni a két hang: kárval és karval, avagy kurval?

Indogermán ker stuma a magyar her stuma, nem hor, nem hör. Nemigen sok hang van már a magyarnál, stak a germán, vagyis magyar:
- Hereg(hörög): germán hreg, hreig.
- Hergár, herejgár, nem hörögár: a német Reiher. A hergár vagy herejgár ősmagyar hangok, ha már a kócsag etimológiája bizonylosza.
-Herken, nem horkan: germán herken,harken.
-Herkel: nem horkol, ahogy röcheln is.
-Hereng: germán hereng, nem harang. A harang hangról volt már beszéd, hogy nem török, hanem magyar, vagyis germán, hangmímelő hangtól ered.
-Herkály: nem harkály, a röcheln rokonja volna. A herkály-harkály hangokról volt már beszéd, hogy nem fingárok, hanem magyarok, germánok.

Germánnál továbbá:
- Hereka: horka, kárak, kárjú, Krähe, vagyis szarka.
- Hereko: Kehle, horko.
- Hereba: Rabe.

Onto: A szarka hangot szláv jevevényhangak mondják, szláv soroká-nak, stakhogy ez a hang a magyar her stumától ered, így a szarka hangot át kell írni magyarra, vagyis germánra, így a herka hang rakód, ez az ősmagyar hang, az egyik, a szarkára. Látni van, hogy a herkály-harkály herká-ja a szarka. A holló hangot fingárnak makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán k-h váltás van éshát a fingár hang egy hangmímelő hangtól ered, a fingristák azt makogják, hogy a hangmímelő hangoktól nem rakunk ki nyelvrokonságot, így hogyan vélik a holló hangot idebírongani a nyelvrokonság rekkentmányjaként? Raktájuk is van, attól, hogy a regályos hangváltás nyelvrokonságot rekk, stak itt nálunk germánt. A fingár hangot egy hangmímelő hangtól teszik eredni, ez a fingár, az osztják kolak, ez a hang igenstak arányol mondjuk az árja kalakala-ra, avagy a szláv kolokólitь-ra, az indogermán kel stumától. Ennek germán formája a schellen avagy holen, így igenstak az volna, hogy a holló a schellen-től ered. Így a regályos hangváltás nyelvrokonságot rekk, a hangmímelő hangoknál is, ahogy indogermán ger-gár-tól kár, indogermán ker stumától her, indogermán kel stumától hol hangok rakódnak, vagyis a magyarok és a germánok egyek, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Ígyhát ősmagyarul:
- Kárjú, kárka, kárak: a varjú szláv eredetű hang.
- Herka, herak a herkálytól: szarka. A szarka az magyarul herka.
- Hergár, Herejgár: a Reiher, ha a kócsag etimológiája bizonylosza.
- Hereba, holló: a holló nem fingár hang, hanem a schellen-től volna, a hollóra nama nakta a her stumától a hereba, a Rabe is.

Kerecsen: első hangzásra a kár stumától halláná az ember, de nem biztos, hogy ez így van, az se, hogy hangmímelős hang. Szlávnak is mondják, de görög is volna, ahogy κέρχνη. A magyarnál így a ger-től vál a kár, a ker indogermán-tól a her, így magyarosítva volna herken, vagyis horkan.

Indogermán rí-re stuma, vagyis rei és reu.

Igen nehéz a magyarnál szétvenni az indogermán rei és reu stumát, nem is igen rakni, hogy ez vagy az a hang erre vagy arra rakód, igen sanszos, hogy a magyarnál a két stuma egyvé vált:

-Rí verb, ríni: indogermán rei, reu.
-Ríró, ráró: a ráró hangot szlávnak makogják, stakhogy a magyar nyelv is indogermán nyelv és germán, a germánnál van á-s formája az r-es verbnek, ahogy rárian, réren, vagyis rírni. A ráró így volna ríró is, vagy rírka, a rírni verbtől. A magyaron kívül stak a csehnél van, nehéz mondani, hogy a verb ott szláv vagy germán, vagy magyar, ha van verb, az is volna, hogy germán eredetű a szláv hang, vagy magyar-germán, a rír ősmagyar rár vagy rér formájától ered. A rír az olyan r-vel, ahogy a sí hangmímelő hangtól a sír.
-Rikolt, rikkolt, ricsaj: ezt a hangot nehéz hova tenni, de egy indogermán reik vagy reuk hangtól ered, germán formák;rūhjan, ruokelen. A ricsaj hang nem szláv így, hanem magyar, a rí verbtől ered, reik vagy reuk, ahol a k cs-vá vál, erre a szokott magyar és indogermán kausatív-presezn és possesív.
-Rígó: indogermán reig vagy reug volna vagy talán reik.
-Rínya, a rínya hang a germán réontól és rienen-től ered.
-Ríma: rímánkod: bizonylosza eredetű hang, hogy most ez indogermán ma-val van, vagy az ana, ahogy rínya vál m-vé. Talán a germán rymja.
-Rijad, Ríad: az etimológia bizonylosza, vannak indogermán arányló hangok, de látni van, hogy ez a rí stuma ed indogermán kausatív-presenzvel, így rekkné azt is, hogy klagen, vagy hogy vínyog, weinen.

Or stuma, ahogy ordít: ez a hang bizonylosza, nem rakni, hogy a reu-rei stuma o-s formája volna-e, erre is van példa ahogy az örmény oṙnal, így mondani volna, hogy a ríad o-s formája volna az ord, vagy a görög ἀρή rokonja volna, így inkább szláv, a szláv orátь.

Sí stuma avagy indogermán sui, suá, sue.

A sí forma úgy ahogy stak a magyarnál van, egy két szláv nyelvtől függglosza, erre példa a magyar síp szláv rokonja a sípati. Vagy talán a magyartól ered? A sí-s hangok stak magyarok, de indogermánok és germánok így, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv:
- sír: ahogy rír, avagy réran, ráren, ríró a ráró.
-sírály?: bizonylosza hang, nem rakni, hogy ez ide jenne-e vagy a szek-hor stumának, ahogy germán skāri rekkja, hogy Möwe. Ha a sírály a sui indogermán stumának jen, úgy a sírály egy önálló indogermán és germán hang.
- síkolt: ahogy az indogermán reiktől vagy reig-től a ríkolt, így volna indogermán suik vagy suig, és ezt a hangot nem keverni a sík hangval(erről volt már beszéd).
- sívelt, süvölt.
-síg és sígelni: germán swiglōn.
-síp: latin síbilo.

A su vagy sue formáktól ered:
- sus, susog, sustorog: germán sūsen.
- a hang a germánnak onto még a szlávnál van, ott a susol a Haselmaus. De ez bizonylosza, attól, hogy egy hangmímelő hang zátemi formája is volna a szláv hang.
-surran: germán surren,ettől a súrmó, súrma, a Schwarm.

A sú vagy indogermán suá stumától:
-súg: germán swóg.

Zene, zeng: ez a két hang nem magyar eredetű hang, nem germán, nem is kentumnyelviek, hanem zátemnyelviek, igenstak a két hang szláv eredetű hang, a jevevényhang szó-szav továbbrakásja zátemileg:
Zene: szláv zvonъ
Zeng:szláv zvego és zvángu.

Alternatíva nem igen volna rája, attól, hogy a gajdol hang is szláv vagy litván, az indogermán géi hangmímelő stumától,ahogy árja gájati, szláv gajati, litván giedu, rokonja a perzsa gáthá.

Indogermán uai, magyar vá, vé, vaj hangok:
- Ettől a stumától ered, egy hangmímelőtől, a magyar vajúdik hang.
- Vínyog: ez is volna sírni, attól, hogy a vajúdik vaj-jától ered a weinen hang, ettől a magyar vínyog.
- A vajúdik hangtól magyar volna a vaj, ahogy Schmerz, a Wehe, avagy a vínyog-tól a vínya, weinen.
-Bizonylosza, hogy ezek a hangok hogyan vanak együtt a winseln-vel és a vísíttal, ahogy szláv vískati.
-A német Weihe, ahogy Falke, ettől a ví-vá stumától eredne, attól hogy a Weihe az vínyog, ví hangot károg. Hamár van ríró-ráró, ahogy rígó, úgy rakta hangok volnának víró avagy vígó.

Indogermán gal stuma, magyar kal-kol stuma:
-Kal-kol stuma.
-Kalapni, kalompolni:német klimpern.
-Kalapatni: kalapatja, kalapács.
-Kalt, kolt, kattog, kótog: germán kalt-kolt.
-Kótog: talán ettól ered a kócsag hang, de inkább hergár, herejgár.
-Kalagni: német klagen.

Indogermán dher stuma, magyar durr stuma:
-Durran:dröhnen.
-Durrany: germán drunjus.
-Durrnó: Drohne.
-Durrom, durrombel(dorombol): germán drom.
-Durronsni, durronszelni: drunsen.
Talán erre rakód az indogermán dhuen stuma, ettől a dünnyög hang, germán:dunnian.

-Darázs: a darász hang az idejenne, stak nem u-val van, és a zs-t is nehéz kirakni, így inkább durrnó vagy durransó volna az ősmagyarabb forma.

Indogermán dhá, dá-dá-tól talán erednek a hangok:
-Dob, debben, dabben, döbben(de ö-vel inkább nem, az magyarlosza): germán dabben, debben.
A dhá, vagy dá stuma agresszív stuma, a dob nem fingár, hanem magyar hang, germán.
- Dengelni, nem döngölni: germán dengeln.
- Dent, nem dönt: a dönt hang, de nem dönt, hanem dent, germán dynt
- Dömp, dömpent: dömper, demper.

Indogermán beu stuma: erről már volt beszéd, hogy ez a magyar bú stuma, nem török hang, ahogy ettől ered a búg-bőg hang is, de inkább búg. Ettől ered a szláv byk, a bika, ahogy a két búgály, a bagoly és a bögöly is.

Indogermán bher és bhereg: ettől ered a berreg hang, vannak nyelvek, ahol a galamb hangot is ettől rakják ki, ahogy mondjuk berregály. Én inkább bírnám a berregály hangot, ahogy mondjuk a galambot.

Indogermán ghel stuma, vagyis gellen: a magyarnál nem maradt hang ettől, stak a bizonylosza gólya hang talán, a germán góljan verbtől.

Indogermán gou magyar kú stuma?: a kutya etimológiája bizonylosza, talán a germán kautarja hangtól ered, de ennek is bizonylosza az etimológiája, hogy a germán kúten verbtől ered-e, ahogy ugatni, vagy a Köter-nek a kút-val van dolga. A magyar kút a germán kút, ez kút is és a Kötte is, a kuta az hodály, Hütte.

Indogermán kak és kukur stumák: a kakas nem szláv eredetű hang, hanem magyar, germán, a magyar is egy indogermán nyelv, így ab ovo a magyar bírnija kellett a kak-kukor hangmímelő hangokat, ahogy germán kockern-t, habár a szláv nakvább áll a magyarra, ahogy kukuríku, de a magyartól is jenne, vagy ez volt a germagyar forma. A germánnál is van kakas, ahogy kokk, kak.

Indogermán tütü, duda, ti, tü stuma, hangmímelő: a tyúk hangot töröknek makogják, de láttuk már, hogy a török etimológiák falschak, forciertak, sokkal inkább volna a tyúk hang a tü, ti, tütü indogermán hangmímelő hangtól.

Indogermán mú stuma, hangmímelő:
-mond, mund, germán mut.
-mukkan, német mucksen, mucken.
-mormol:murmeln.

Egyhangos hangok:
Nevet: az etimológia bizonylosza, fingárnak makogják, de a magyar nyelv indogermán nyelv és germán. Az arányoló indogermán hang volna ide egy indogermán vagy árja hangmímelő hang, ahogy árja navate, ez jubelt és tönt.
Köhög: germán kuh-kah hangmímelő hangtól volna, ahogy a német keuchen is, de az etimológiája bizonylosza. A köhög így egy magyar hang, germán.
Kuncog: az etimológia bizonylosza, ahogy az is, hogy vajon hangmímelő-e, ez volna a germán kink-kank, cincung.
Haha, hahota: germán hahan, huohonto.
Üvölt: indogermán u stumától, bizonylosza, hogy uh vagy uv volna-e eredetileg. Ettől az u-tól Eule és Uhu hangok is. Talán ettől ered az újong is.
Mekeg-makog: ahogy német meckern, ettől német Mecke Ziegenbock, így alternatíva volna ez a hang a kecske laguján, ahogy Mecke és Geiss, a gida. Bár inkább mi mondjuk mekegárnak.

Indogermán káu vagy indogermán gou-tól kuvik: a kuvik hang etimológiája bizonylosza, vagy germán vagy szláv, attól, hogy a két hangmímelő hangtól van azonos forma és azonos rekkés, a kettő vagy Eulet vagy Dohle-t rekk. Az indogermán gou-tól ered a germán kawó, ennek rokonja volna így a kutya hang, ahogy fentebb írva volt, és a Kauz is. Az indogermán káu-tól ered a szláv kávka, ennek germán formája a húwó. Nehéz mondani, hogy most így szláv vagy germán, a germánnál az volna, hogy a magyar nyelv germán, stakhát sajnos a gou stumát ma már nem rakjuk. A szlávnál az argumentáció az volna, hogy a kuvik izolált hang, és vannak szláv madárnamák, anak izoláltak, ahogy latinul kuvik az cavannus. A germánnál az argumentáció volna az is, hogy a kuvik ku-ja talán a kutyával egy. Így vagy úgy nem rakjuk, így dúrgerni kellene a hangot, azoktól a hangmímelő hangoktól, anakat bírunk, ki volna rakni továbbá hang.

Csóka: bizonylosza etimológiájú hang, csó hangmímelő hangot nem ismerünk, vagy itt írva tsó ahogy ch, így tsóka vagy chóka,attól, hogy magyarul a cs az st.Talán így a szláv kávka egy másik formája volna, ahogy čávka. Ha ez az etimológia, úgy inkább dúrgerni kellene. Ha a hangmímelő hangoknál vagyunk, úgy volna alternatíva, de most stak a hangmímelőknél, így mondjuk berregály, ahogy a latin frigulō, de mi már mondtuk, hogy a galamb magyarosabb formája volna a berregály. A másik alternatíva volna a latin grāculus-ra a károgály. A károgály volna egy substantív is és rekkne madárra is, így ez egyrakásúbb volna a kár stumától ősmagyarul, ahogy:
- Kárka, kárjú, kárak: Krähe.
- Kárunk: Kranich.
- Károgály: grāculus, Dohle.
- Kárvaly.

Anto:ennél a lektionnál így a fontosabb magyar, így indogermán és germán hangmímelő hangokat vettük át, és látni van, hogy tesznek ide ezt vagy azt, attól, hogy a nyelv igen nagy részjét rejik, ezenkívül substantívók rakódnak ki tőlük, főként madárnamák, de egyéb mások is. A maradta indogermán és germán hangmímelő hangoktól rekkentettük a nyelvet, ahogy: kárka, kárunk, károgály, kárvaly, herka, herkály, hergár, herejgár, hereba. A probléma az új-ónemmagyar makogással az, hogy igenstak bírja az indogermán hangmímelő hangokat, na jó nem az összeset, de igen jól bírja, de a substantívok, ahogy a madárnamák nagyon nagy részje szláv vagy egyéb.