Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál reagálunk az MTA egy statementjére, arra hogy a halandzsáját, az új-ónemmagyart, anyanyelvnek makogja, stakhogy ilyen nyelv sohase volt, nem anyanyelv, hanem egy műnyelv, az írásjuk nagy részjét dúrgerni kell a magyar nyelvtől. Jó is látni, hogy bé de nagy részjét kell dúrgerni, hogy ez a nyelv nem magyar nyelv. A statement hangjai, az összes hang, már át volt véve egy és egy lektionnál, így stak röviden írem le, hogy hogyan is kell dúrgerni, hogyan is van a rakuja annak, hogy ezt és ezt a hangot dúrgerni kell. Az is látottvá vál, hogy az új-ónemmagyar makogás nem a magyar nyelv. A magyar nyelv stumája germán, az új-ónemmagyartól stupem ezt le, attól, hogy dúrgerem a jevevényhangok egy részjét, ahogy mondjuk nem akceptálem az ös- formákat, mondjuk kelt-költ, de a kel jevevényhang, ahogy dúrgerem a nyelvkakilási hangokat is. A magyar nyelv stumájára rakunk, így ez ena raku, úgy az új-ónemmmagyar makogás módosul az ősmagyar raktajangjának. Látni volt, hogy igen sok hangot vettünk át, hogy oly sok marad meg, oly sok a magyar és germán, van ahol vagy-vagy szituáció rakód ki, ahogy mondjuk bolo-fehér. A magyar nyelvnek volt egy evolúciója, stak ezt az evolúciót a későbbi Kulturkampfok, ahogy a kreténység is szétkúrták, ahogy a nyelvkakilás is. A nyelvkakilás hangjait dúrgerve, az eredeti evolúciótól továbbmenve, a stumától tovább rakva egy totál más nyelv raked ki, ez az ősmagyar nyelv.
Lektion81- Reakció egy MTA-s statementre az anyanyelvnek makogott halandzsáról, ana dúrgerni van.
A statement:
...fogalmazott meg a magyar nyelvészeti képzés felsőoktatásbeli helyzetét illetően, amelyet az e téren zajló átalakítási folyamatok tesznek aktuálissá.
Az állásfoglalás leszögezi, hogy az anyanyelv kérdését a közoktatásban nem pusztán tantárgyi szinten, a nyelvi és irodalmi műveltségterület részeként, hanem a teljes tanulási folyamatot megalapozó jelenségként szükséges értelmezni, mivel az anyanyelvi kompetencia olyan tényező, amely bármilyen jellegű tudás megszerzésének elengedhetetlen feltétele. Ezért az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra, hogy a magyartanárképzésben feltétlenül szükséges a nyelvészeti ismeretek arányának megőrzése, sőt az erre az összetett pedagógiai szerepkörre való alkalmasság elérése érdekében a növelése is. Az állásfoglalás szövege itt olvasható.
A. Fogalmaz: nyelvkakilási hang, nem magyar, nem az anyanyelv részje, idegen ideológia. Halandzsa is, attól, hogy a Begriff nem Fang, vagyis fogás. A z-s verbek dúrgerni vennak, írva volt, hogy ez kausatív to, t volna, stak a németnél vál a t z-vé. Mat-os verb volna, de így nem, a hang is túl hosszú, nehéz.
B. Nyelvészet: Új hang, mára pejoratív, fingrizmust rekk, így ezt a hangot dúrgerni kell, raktaga laguján a fingrizmus, ha nem fingrizmus, úgy azt mondjuk hogy lingvistik.
C. Képzés: Bullshit hang z-vel ez is, kevert ideológiájú hang, attól, hogy a kép az hép volna, nem török, ahogy már írva volt, indogermán skép-skab stumától, stak a kretény-libcsik átírták. A hangnál libcsizmus, ahogy idegen ideológia is van, ahogy a német bilden, így a képez hang nem az anyanylev részje, attól, hogy a kép-et átírták a kretény-libcsik, hogy vészejtsék a totemizmusunk, ahogy a verb képez németizmus, bilden, ahogy libcsi ideológia is, a z ronda, németimus.
D.Oktat: bullshit hang, dúrgerni kell. Az ok nem török, hanem indogermán, indogemrán okász, ucit, unk, rekkésje szokni. A hang annyira vándelt, hogy raktább volna dúrgenri, stak egy halandzsa, ahogy az Ursache az nem ok. Az ok lagujára raku, ez az ősmagyarabb.
E.Bel: inkább innen, volt már róla beszéd.
É.Helyzet, lagu: etimológia bizonylosza, talán indogermán kei, liegen stumától ered, de sokkal inkább rakja a magyar a le stumát, ettől lagu, a-val, múltidővel flektálva.
F.Illet,rejmet: a hangról volt már beszéd, hogy nem török, de az etimológia bizonylosza, igenstak az illan-tól ered, ahogy jár, indogermán ie stumától, vagyis odamegy, odapasszol.
G:Szögez:a hang úgy ahogy van dúrgerni van. A szög dialektikus formája a szagg-szig-szeg hangoknak, de ezek az indogermán sék, ahogy szak stumától erednek, g-s formák, így ez se fingár hang, hanem indogermán és germán. A z-nek se van itt laguja, attól, ahogy már írva volt, a z az t hang, vagyis szeget avagy szaggat a szögez hang, stakhogy a szögez bedingt is, attól, hogy a verb nem a stumától, hanem már a Ding-től beszél, a konkrét szög-ről, vagyis a verb nem verbi, hanem tenkői, nem a tevéstől, hanem a tenkőtől ered a tevés(ezt kevés kivételvel nem bírem).
A szeg hangval a probléma, hogy nem látni, hogy most ez verb vagy substantív, ha substantív, hogy olyan, attól, hogy raktagán így vannak:
- szaggu, szegu, szigu: ezek tevő formák, nem leidendek, hímneműek, vagyis szegus volna.
- szagga, szega, sziga: ezek már nem a tevések, hanem a tevés eredményei, a-val vannak vagyis nőműek.
A fenti választásokat etablálni kellene, ahogy ősmagyarul volna, attól, hogy az ember nehezen rakja, hogy mondjuk a Szigliget namánál a szig most tevő vagy eredmény, vagyis u-val vagy a-val van.De nem nakta, hogy a szögez hang dialektikus is, ö-vel van, ahogy z-s hang, ahogy objektív, de igenstak kúthúrális is a frazeológia, talán Luther Mártontól ered így, totál nem ősmagyar. A verb így németizmus is, a bedingtes német benageln egy hangja. Inkább bírnám a hosszabb frazeológiákat, ahogy: szeguval van odaütve.
H.Kérdés(rekkelés): ez a hang a kér hangtól ered, a kér indogermán ghei-től, rokonja a kedv, kény, és egyéb hangok, ahogy a hiány. A fentit nem mondanám kérdésnek, attól, hogy én nem kértem, itt marad a rekkelés, erről is volt már beszéd.
J.Köz(innento, dúrpa): a hangról volt már beszéd, hogy jevevényhang, dúrgerni kell. Zwischen ősmagyarul innento vagy dúrpa.
K. Puszta(stak, stupán): a hang jevevényhang,nem magyar, nem az anyanyelv részjei. a pszuta magyarul mondjuk puna vagy ilyen volna a pu stumától, a beu, bö-bő-bu stumák p-s formájától. Magyarul ide azt mondjuk, hogy stak(csak), ana magyar hang, germán, stei stumától, a stákány rokonja, vagy stupnán, a steu stumától.
L. A tan magyarul a ten stumától volna, a-val flektálva, totál mást rekk, így a fenti tan-t dúrgerni, az eredeti tan-ra, ahogy már írva volt: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
M. Tárgy(tenkő, remu): a hangot dúrgerni, erről is volt már beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/07/25/lektion80-peldamondatok_osmagyarra_ahogy_par_plusz_hang
N.Szint(bolja, feld): a hangról volt már beszéd, hogy a szín-től ered, ez a szín a Farbe, Bühne, ahogy Stall is, indogermán skei stumától ered, a scheinen rokonja. A hang görögös, így dúrgerni, magyarul Farbe bolja, Stufe az feld, vagyis Feld, nem föld.
O. Alapoz(lerak): egy újabb bullshit hang z-vel, stakhogy az alap egy nyelvkakilási hang, az al magyarul, a magyar nyelv rekkint túl, a tengely rekkint, ahogy el-ol-al, így magyarul, ősmagyarul Grund raku és stuma, úgy a verb lerak.
P:Jelenség, jelleg(arta, artamány): a jel etimológiája bizonylosza, de a jelleg stak nyelvkakilás, így ősmagyarul arta vagy artamány van, ezek az ősi hangok, ahogy már volt róla beszélten. Az arta az ar-ra-re indogermán stumától ered, ta partikelvel, vagyis annyit tesz, hogy összerakott, raktaga, gut is, arete, így stak annyit mondunk, hogy arta vagy artamány. Már volt arról beszélve, hogy ezeket hangokat mondjuk ősmagyarul a faj és jellem laguján is.
Q.Értelemez(rakni): egy újabb hosszú hang, z-vel, stakhogy stak indogermán er és ár stuma van, ahogy már írva volt sok laguon, az ér fiatal és sklavenaufstandi. Magyarul verstehen, ahogy már írva volt rakni, ez az ősmagyar. Skalvenaufstanid hang az ér, ahogy az írásnál is ott van az érdek, ezt a hangot is dúrgerni kell.
R. Tényező: bulslhit hang z-vel, egy újabb! Nem rakem a hangot, attól, hogy nyelvkakilási, ontológiája nem van, úgy ha azt hallem, hogy tény, azt hallem, hogy Lüge, hazug, attól, hogy mondják, hogy a fingrizmus tény, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
S. Tudás(ernya, duad, rakás): a hang pejoratív, az etimológia bizonylosza, így dúrgerni kell, hogy pejoratív, ősmagyar formulák ha úgymond können ernya és duad, ha úgymond wissen, úgy rakni, de erről is volt már beszéd.
T.Szerez,szerep: A szer-sor hangokról volt már beszéd, hogy ezek az indogermán ser stumától erednek, stakhogy dúrgertük raku-ra. A szerez egy új hang, z-vel van, ez t volna, vagyis egy a szeret hangval. A szerep nyelvkakilási halandzsa, értelmetlenségiek halandzsája, nem a nyelv részje, már stak attól is, hogy dúrgetük a szer hangot, úgy dúrgerjük a szerep hangot is.
U.Hatatlan: A hat-het hangokról volt már beszéd, hogy igenstak germán,a szak, indogermán sék stumától ered, skat-skant-tól, ahogy a hánt is, de inkább dúrgerni. A talan-ról is volt már beszéd, hogy ősmagyarabb a le hang flektálva lo, indogermán leu, ettől losza, nem laza, ahogy germán los, avagy a vé-től vész és vésza, így losza és vésza.
Ú. Figyelem, őriz(őrej, őrjed, őrt): a figyel etimológiájáról volt már beszéd, hogy bizonylosza, de van nekünk indogermán uer stumánk, ettől az őr, így őrej vagy őrjed a magyar wahrnehmen hang, ahogy nem őriz, hanem őrt, attól, hogy a z itt t volna, vagyis magyarul a hang őrt az indogermán uert.
W. Alkoholmány,alkolít(rárak): erről is volt már beszéd;
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/09/10/lektion46-_az_alkoholizalo_ujonemmagyar_hangokrol_es_az_al_stumarol
Magyarul az al a túl, a magyar nyelv rekkint, így az alkoholizáló hangokat stak alkoholizálásnak hallem. Az alkoholizáló hangok németizmusok.
V.Növel vagy erjesz: a nő hangról volt már beszéd, hogy ez igenstak az indogermán ena-ona-ana partikelektől ered, ahogy mondjuk a nagy is, ahogy szláv nadj,de magyar is. A növel így vagy a no, ahogy on partikeltől, vagy a na partikeltől ered, rekkésje megas, ahogy a me-ma partikelnek is vannak ilyen rekkésjei. Alternatíva rája az erej és az erjesz hangok, az er indogermán stumától, de erről volt már beszéd.
X.Szöveg, avagy tákolmány(regyó, artikel):a szöveg hangot is dúrgerni kell, nem magyar, idegen ideológia, attól, hogy ez magyarosításja a latin text-nek, egy nyelvkakilási hang vagyis. Stakhogy a latin text hang a tek-tak-tekt indogermán verből ered, vagy stumától, ettől ered a magyar ták-tak stuma is, vagyis tákol és takács(nem szláv), úgy a text volna tákolmány magyarul, stakhogy az indogermán sui, vagyis sző hangtól raktak ki egy hangot a nyelvkakilók. De inkább maradjunk a racionális stumáknál, ahogy indogermán ar-ra-re stumák, úgy regyó avagy artikel az ősmagyar hang.
Y. Irodalom: az ír hang, ahogy volt már beszéd róla, nem török, hanem indogermán és germán, az indogermán uer stumától ered, ahogy a wreiten is, de az irodalom egy nyelvkakilási hang, így inkább mondjuk stak azt magyarul hogy Literatur, erre nem kell magyaros hang, raktaga a jevevény is.
Z.Szükség: a szűk hangról volt már beszéd, hogy germán, vagyis magyar hang, az indogermán sui stumától ered, ahogy a német schwenken is, ennek naknamai formája, szűka, szűnka a szűk hang. A szűkséges substantívot bé nem rakem, olyan idegen ideológia, nem magyaros, habár vannak más nyelvek, ahol a kevéstől raknak ki Not-ot, erre példa a görög cheiros, de úgy hogyan nem a kevéstől? A kevés hang az indogermán ghei-ghá stumától ered, rokonja a kedv, kíván, ahogy a hiány is, úgy inkább stak annyit kellene mondani, hogy kívánatos, de mondani volna, hogy vágyott, indogermán uen stumától, ahogy vélt is, indogermán uel stumától. A szükség hangnál a perspektíva külsős, vagyis van ez vagy az, ana az embert derengetja(szorong, de inkább dereng), így nem az innensőtől mondja, mondjuk, hogy vágy, vél, kíván, úgy a szükség hangot dúrgerni. Stak az innenső maradjon(Nietzsche), ez a herrenmoralisch. A szükség egy sklavenmoralisch hang, nem bírem, attól is, hogy ökomókiás is volna, mondjuk szükség van kovácsra, nem van nekünk, nem bírunk, de az nem rekkja azt, hogy vágyem, kívánem avagy vélem. Ha egy drogosnak kell egy Schuss, úgy nem azt mondjuk, hogy szükség, hanem, hogy kívánja, vélja, avagy vágya. Vagyis a leírás nem attól van, hogy nem bír drogot, vagy kevés a drogja, de kevés is volna, attól, hogy úgy kívánja, hogy a drog hiányja derengetja, szűnkja őt, hanem attól az innenső kevéstől, a kívánástól, a vágytól, a véléstől. Vagyis a kettőnek innentő szelenda, különbség perspektivikus, az egyik a hangsúlyt a külsőre rakja, a másik az innensőre, de ez részint külső is, de itt az innenső derengetja az embert. Ha feljen az, hogy kevés a krumpli, úgy attól kell hogy feljejjen, hogy kívánja a krumplit.
Egyebek: mivel, ezért, milyen: ezekről is volt már beszéd, hogy inkább az ena-ona-ana a rekkő namamások magyarul, ahogy a mi igenstak torz hang volna. Ezért hang se van, stak új-ónemmagyaron, attól, hogy ez Zielsetzung volna, vagyis libcsizmus, ahogy stak indogermán er és ár stuma van.
Anto.
Ennél a lektionnál így rekktük az MTA statementjét, a halandzsájától dúrgertük a ranakeredő hangokat:fogalmaz,nyelvészet,képzés,oktat,helyzet,illet,tan,tárgy,szögez,köz,puszta,szint,alapoz,értelmez,alkoholmányok,tényező, tudás, szerez, szerep,jelleg,szöveg,figyel,irodalom, talan,érdek. Igenstak, bé stak sok hangot kell dúrgernünk ettől a halandzsától, vagyis itt stuptem azt ana nem a magyar nyelv részje, hanem halandzsa, nyelvkakilás, idegen ideológia. Az új-ónemmagyarnak így bé nagy, ármány részjét kell dúrgernünk, de ezzel probléma nem van, attól, hogy a stuma, arra rakunk, bé tág, de ezek(fentiek) a hangok ám nem a stuma részjei, azokra rakunk, hanem egy más evolúció hangjai. A nyelvkakilás, az új-ónemmagyar egy úgymond evolúció, de nem evolúció, attól, hogy halandzsa, stakhogy, ha ezeket a hangokat dúrgerjük, úgy újra erejtjük az evolúciót enterejteni.Ha leltük az ősmagyar nyelvet, ana indogermán és germán nyelv, ettől ered a germagyar, egy saját evolúcióval bíró nyelv, annak az evolúción saját rakuja is volt,ahogy ha az új-ónemmagyartól stupjuk a stumát, ezt a nyelvet, úgy arra rakunk, így raku, úgy evolúciónálisan az ősmagyar, a germagyar más nyelv ahogy a nyelvkakálta halandzsa.
