Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál egy példamondatot írunk ősmagyarra, attól, hogy felboljadta nekem, hogy a blogon van egy új-ónemmagyar text, és azt átírnám az ehovái lektionoktól. Az itt megregyett hangok már voltak, volt regyó róluk szelenta lektionoknál, így ez egy összerakás volna.

Lektion77-Egy példamondat, ősmagyarra.

A mondat:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ősmagyarra átírva:

Ana nakregyók ana rekkendő raktaregályok rakásjának innen dúrajtói innenbarmának artulnak,a rejkés technikai erejtárja, örökárja, enterejtárja nennailyen ráregyést(antoregyó) bír, azokat nem antoőrtja. Kifogásnál örjedjen vagy dúrjadjon a blog artikelárjára. Részletek a dúrajtási feltéteknél és a rejtavédelmi raktajangrekkárnak innen.

A. Hozzászólás laguján nakregyó(Nachrede).

A hoz hang nem magyar hang, hanem örmény eredetű hang, vagy a hord örmény eredetű hangtól ered, vagy a nak-nek örmény formája, vagyis az indogermán enek-anak-nak, így inkább a hoz hangot dúrgerni kell a nak-nek-re. A szó-szav jevevényhangok, nem magyarok, zátemi eredetű hangok, így inkább az indogermán ar-ra-re stumától kell azt mondani(erről már beszéd volt), hogy racionálisan beszélni, vagyis redjen, reden vagyis regyen, ettől substantív a redjó, regyó, így kirakód a hang, hogy: nakregyó.

A.b. Felelősség laguján ráregyés(Anrede) vagy antoregyó(entreden, widerlegen, visszalegetni).

A felel hang etimológiája bizonylosza, de igenstak a fel-től eredne, ez is indogermán, de inkább dúrgerni kellene a ráregyésre vagy antoregyóra, visszaregyóra vagyis, a racionális beszédre.

Anto:
Az ena-ona-ana-k namaelők is, az ősmagyarnál, ezt rekunstruáltem az ősmagyar namaelőknek, példa:
-ena baro: a bír flektált formájától, bar-tól baro, az úr, ősmagyar hang.
-ona barna: ez neutrum, o-val, ahogy a tengelyen.
-ana barma:anya barma, ana barma, nőnemű.
A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu vál me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indogermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anto.De lássuk tengelyen:
E---o---o---a.
Ena-ona-ana.
Em-om-am.
El-ol-al.

Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk így rakód:
- Ento: elint, Kopf, ana-vel mondva el helyet, hogy elint, előtt.
- Anto, anato, vagyis gegenüber is, vagy Ande, így nem Ende.
- Onto:neben, bei, vagy on, ahogy házon s to, vagyis ott.

B. Vonatkozó hang laguján rekkendő.

Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkettvé vál, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk. A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis a hangok raktányval.

-rekkni nak.
-rekkni ra.
-rekkni thé.
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, volna ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaluieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is rakódni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.
Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hangtól.
De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja .Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

B.2. Tájokoztató hang laguján raktajangrekkár.

Tájékoztat: Bullshit hang, nem is rakem, tájék izé nem van, ez egy nyelvkakilási szar,halandzsa.
A táj hangról: a táj hang etimológiája bizonylosza, az is volna hogy a tei stumától ered, indogermán dai, vagyis teilen, vagy egy indogermán tele stumától. Ezt a hangot dúrgerni kell, vagyis a tájékoztat hangot.

C. Jog? A jog az iga magyarul, a magyarnak rakta van.

Olyan hang, hogy jog nem van(vagyis az az iga), az egy kreált libcsi hang, azt is mondani volna,hogy habubsd, ennyi az. A magyarnak a fájandja van a ra és re stumától a rakta, ez a racionális, az ősmagyar, az illiberális.

Iga: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem játszunk kúthúrmcbaszottságot, és ab ovo volna a magyarnál ilyen hang így, stakhát igenstak nakrekk a szláv formára. Az iga mondjuk a német Joch, brit ieo, geo, a magyarnál nem j-s, hisz az i hang j-vé volna, de a stuma konkrétan ie, ez inkább egy kuntással(nem köt) van rakantának innen, nem energikus eredés, nemis járás. Az iga így i-s, de van ennek j-s formája is, ahogy mondjuk a jó hang, ettől, az ie, az indogermán stumától ered, ahogy racionális, rendes, vagyis rakta-de magyarul inkább azt mondjuk, hogy rakta-, és ettől ered az új-ónemmagyar halandzsa hang is, a jog, a libcsizmus, de a magyarnak rakta van. Az iga és a jog hang így egy hangok volnának, de ez hogy van, hogyha az új-ónemmagyarnál itt van a jog hang és az iga is, úgy hogy volna szláv hang? Éshát bizonylosza hang az igaz hang is, hogy most ez egy indogermán igétől eredne, és igen ez is indogermán, nem török, vagy az iga hangtól? Ha az igaz az igától ered, vagyis raktaraku volna, úgy hogyan is volna az iga szláv hang?
Ranakeredva: A regyóm az volna, hogyha már a fingristák a kúthúrmcbaszott ideológiával conteminálták az iga hangot és bedingtvé tették, úgy dúrgerni kellene, az ősmagyar struktúra rekkint. Olyan hang, hogy jog nem van, stak nyelvkakilás, habubsd, a magyarnak rakta van, így a struktútánnak innen a jog volna az iga hang, ahogy Joch, és az volna így raktaga, ha a jó hangot verbé tennénk, azt rekkné, hogy kuntni(nem köt).

Indogermán ie-től:

-Jó+me: ena baru, úr.
-Jó-mo: ona barna, Kind.
-Jó+ma: ara, barma.
-Jomatni: verb at-vel, annyi ahogy paaren, verbinden.
-Jóta: erről a hangról volt már beszéd, ta multidővel, vagyis verbunden.
-Jog: erről a hangról is volt már beszéd, hogy ez a hang azt rekkja ősmagyarul, hogy iga, vagyis Joch.
- Jogár, jogja, jogya: az ökör hangról volt már beszéd, hogy nem török eredetű hang, hanem indogermán és germán, a germán eykr, ahol az ökör attól ökör, hogy jogatva van, de egyrakásúbb volna azt mondani: jog-ár, vagy azt hogy jogja, vagyis ja indogermán possesívvel, és így nőnemű volna.
-Jog ti-to-ta partikelvel:
-Jogta: múltidő, jogat.
-Jogot, jogat:anschirren.
-A jogat-tól jogatár, az aki anschirrt.
Onto: Így az igáz hangot dúrgerni kell, laguján ősmagyarabb hang a jogat hang.

Ígyhát indogermán ie-től: jó, jóma, jóme, jómo, jomat, jóta, jog, jogár, jogja, jogta, jogat.

D.Szablyája a libcsinek van, magyarnak regály.

Szablya? Stak a libcsinek van szablyája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakem ezt a hangot. A magyar illiberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re stumától regály van, ez az ősmagyar. Ígyhát: raktaregály.

E.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.

F. A ban laguján magyarosabb az innen.
Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.
De lássuk tungelyen:
e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat van így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ottnak-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val van, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is.
Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna.
Ahogy:
-ina.
-ona(onnan).
-ana.
A raktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

Vagyis:
-i-na
o-na
a-na

G. A haszon és a használ hangok jevevényhangok, örmény eredetű hangok, a magyar nak-nek hangtól, indogermán enek-anak-tól, ettől az örmény hason, ez egy sklavenaufstandi hang, így ezt a hangot dúrgerni kell.

A használ laguján volna sok alternatíva, de mondjunk ide dúrajt-ot, a dúr stumától.

Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s kiszakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív presenzvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így:
-Dúrekni.
-Dúrkerni.
-Dúrekszelni.
-Dúrgerni.
-Dúrjni.
-Dúrajt, ez így rekkja, hogy maraterni és verschleissen is.
-Dúrjad.
Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvésza,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy mástól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakem a va-vá-t, indogermán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata.
Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy a másiknak is így vál tettavá.
Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így ne maradjon fenn! Ígyhát a dúrástól eredünk itten ki, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük.

H. Tartalmaz laguján innenbír, tartalom laguján innenbarma.

https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/22/lektion53-_a_bullshit_uj-onemmagyar_makogasrol_a

J. Minő? Ez a hang egy új-ónemmagyar nyelvkakilás, sajnovicsizmus, egy totál bullshit, Így dúrgerni kell ezt a hangot. A verbet is, ahogy minősül, magyarul az indogermán ar-ra-re stumától arta van. A faj etimológiája bizonylosza, de magyarosabb volna az ar stumától ahogy ara, arány, az ar-ra-re indogermán stuma ar-os formájától az arta, vagyis ta partikelvel, így összerakott. Az arta hangot mondjuk ősmagyarul a minő, faj és jellem bullshit hangra is, így a verb artul.

J.a. Szerkesztő? Bullshit új-ónemmagyar makogás a szerkesztő hang; az indogermán ser stumától a szer-sor hangokat dúrgerjük a raku-ra, de ide inkább az ar-os formától mondjuk, hogy art, ettől artikel, ez a hang raktaga hang volna a Personra, de most rakjuk az artikelt összerakott-ként az artik-tól, ettől el-vel artikelni, ettől ár-val artikelár.

K. Szolgáltatás laguján rejkés, ahogy leisten.

Szolga: az etimológia bizonylosza, de egy vélt etimológia, ahogy a szláv hang az írnél is ott van, slúg-hént. Ennél dubbet mondani nem van, hogy indogermán hang-e vagy nem. Mondjuk volna a hang a lóg hang-tól, szalóga is volna, de ez bizonylosza. Ha van indogermán stumája, úgy germán volna, vagy az írtől, a keltától átment a germánina is, de ez is bizonylosza.
Az ősmagyar haduverfassungnak innen tiltott volt a Sklaverei, de nem rakni, hogy a szolga és a Sklave egyek volnának-e, hisz az is volna, hogy klán a szolga, az írnél ilyen rekkés is van. Sajnos az Umwertung aller Wertenek utána már nem rakjuk, hisz ma antandatétesen vannak az ühgyek, ahogy mondjuk a mini hangtól a miniszter hang az nem egyéb, ahogy Sklave. Az ősmagyaroknál az ilyen, hogy miniszter és egyebek nem voltak mások, ahogy Sklavek, ez volt az Umwertung aller werte előtt a Sklaverei. Szemlosza Pityunál stak Sklavék, libertik,szabadok voltak, nem ősmagyarok, hisz az olyan tettek nem egyebek ahogy untermenschlichek, sklavischek. De ma a democsokráciának innen a miniszter, a Sklave, a libernyák ugat a magyarnak, mondván, hogy a magyar nyelv fingár nyelv, és stak libertik vannak. Ez bullshit, Umwertung aller Werte, libernyák ideológia, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Magyarul a Sklave az Sklave, ezt a hangot mondem inkább, vagy franchise, libernyák, szabad, ezek nem a klán, a Sippe, a nép részjei, és az ősmagyarnál a korcs magyaroktól, már nem magyaroktól, választották a Sklavekat, stak így volt regelta a Sklaverei, úgy is mondjuk; ha ismerni vágya a pénz hangot, így a pízt, a szaranyt tovább bírni, úgy már nem magyar, hanem libernyák, olyha herélik is őt.

Nyújt? Ezzel a hangval rosszul bánnak. Ez a hang az indogermán ken stumától ered, a germánnak innen a k-tól h vál, és ha leszkad a h úgy ny rakód, ahol a ny az kausatív-presenz, indogermán knei egynek innen. Ezt a hangot stak a hús szakításjára van mondani, de nem rakta hang, hisz újabb kausatív nem kell, a jt. A nyúl hang így stak az volna, hogy nyúl a bőr, ha metszük le a vadaról. A nyúz-nyút a germán hneit-től ered.

De ide a hang a rejkni ige:: re-rej-rejk-rejm-rejt. Azt mondanám, hogy rejkni így az ige, a reichen magyarul. Rejkni így.

L. Olyan hang, hogy űzem, vagyis wídma, witma nem van, vagyis úgy ahogy a nyelvkakilók ideszarták, úgy totál nem. Indogermánul volna wítma, wídma, de ez inkább préda volna.

Üzem hang így úgy nem van, ahogy a minő, ezt a hangot is dúrgerni kell az új-ónemmagyarnál, így a hangok:
-erejtár.
-örökár.
-enterejtár.

Ezeket a hangokat az ideartuló lektionoknál olvasja az ember.

M. Vállal laguján bír.

A vállal egy bullshit hang. A váll igenstak az indogermán uegh stumától ered, vagyis ez a vohnszoló, véganszoló, vonszoló, így egy újabb l totál bullshit. Mondjuk stak ide az indogermán bher stumától a magyar, vagyis germán hangot, a bírt, ez volna a mi habenünk, stakhogy haben az kap.

N. Antoőrt, nem ellenőriz. Az őriz-nél, az indogermán uer stumától, a z az t volna, vagyis őrtni. Az ellen az germán és indogermán alna volna, stakhogy már a hang a germánnál is korcsvá vál, elle-vé, így alternatívája volna az anto(gegen, gegenüber).

O. Eset?Erről a hangról volt már beszéd, hogy dúrgertük, így stak azt mondjuk, hogy: kifogásnál.

P. Az ad laguján rejni.

Erről volt már beszéd, hogy az ad az indogermán ad, de egy másik ősmagyar hang a rejni, a racionális stumától, az ar-ra-re stumától, ja kausatív.presenzvel.

Anto: látni van, hogyan is van átírni, visszaírni az új-ónemmagyar makogást az ősmagyarra, azzal, hogyha stak 2 vagy 3 hangot dúrgerünk, úgy automatikusan átíródik a nyelv, vagyis visszaíródik, a struktúra vált, vándel, vissza. Ahogy a jevevényhangokat is dúrgerjük, azzal a mai struktúrától hangokat veszünk, a dúrgert hangok lagujára, azzal a nyelv vált. Erre példák a hoz dúrgerésje nak-nek-re, ahogy a szó dúrgerésje a regyni verbre, attól, hogy a hoz és a szó is jevevényhangok. A jog hangot visszaírtuk ősmagyar igára, előtérbe bírongtuk az indogermán ar-ra-re stumákat, így ha mondjuk rakta van, úgy regály van, nem szablja és ezek a hangok automatikusan bírongják magukkal a raktányokat, ahogy mondjuk rakni, rekkend. Dúrgertünk két jevevényhangot ennél, a használ hangot, ezt a mai magyar nyelv dohopa(mély) struktúrájától átírtuk a dúr stumára, a dúrajtra, ahogy dúrgertük a szolgáltatás hangot, asszociációval, ahogy leisten-nyút, nyújt-rejkni. Itt beszéltünk arról, hogy a nyújtani hangot rosszul beszélik, attól, hogy karut nyújtani, annyi, hogy az irhát lenyúzni róla, így rekkentettük a rossz beszédet. Dúrgetük az új-ónemmagyar halandzsát, ahogy üzem és üzemeltető, itt három indogermán és magyar stumát bírongtunk fel, az uer-t, ahogy ör, avagy az er indogermán stumát, ahogy ered és erejt, ahogy az ento hangot, elől-t. A nyelvkakálta hangot, ahogy minő dúrgertük, ilyen nem van, itt is az indogermán ar-ra-re stumát bírongtuk a lagujára, ahogy arta(Rasse, karakter). Ez a hang sokkal inkább rakni is van, a maradáj hangoktól, ahogy ara, arány, így rejed, hogy az arta és artul hangok rakódnak a minősül hang lagujára. Az indogermán ser stumától a szer-sor hangokat dúrgertük raku-ra, ahogy az új-ónemagyar szerkeszt hangot is dúrgertük így, ahol így rejed az artikelni hang. a tartalmaz és tartalom új-ónemmagyar hangokat is dúrgertük, így az innen-re, innen ahogy német innen is, a magyar és a német egy hangok, és a bír-ra, vagyis innenbír. Az ellen(germán elle is, de alna) rekkentettük alna-ra, írtük az alternatíváját az antot. Az őriz hangot dúrgertük, lagujára az őrt hangot tettük. A vállal hangot totál dúrgertük a magyar nyelvtől, új-ónemmagyar halandzsa, inkább máshol verb volna vohnszol, vonszol, véganszel, vagy unszol, ahogy cipel is oké volna, de ide a bír hangot írtuk. A tájékoztat nehéz és hosszú és bullshit hangot is dúrgertük, ez is új-ónemmagyar, így ide most írtuk, hogy raktajangrekkár. Az indogermán sper stumától dúrgertük a fordul hangot az indogermán ör stumától az örjedre vagy a dúr stumától a dúrjad-ra. Az új-ónemmagyar eset halandzsa hangot, idegen ideológiát dúrgertük a stak nál-ra.