Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a bugár avagy bogár hangról rakód ena regyó, racionális beszéd és a hangyáról, de ontonál beszélünk más hangokról is.

Lektion71.-Bogár és rovar.

A bogár etimológiája bizonylosza, attól hogy dubb etimológia is raktaga volna, de olvastem, hogy egy bogár hangot már a Langobardok is bírtak, úgy annak kellene rakódnija, hogy a bogár hang egy germán hang, vagyis magyar, és ha van langobárd bogár hang, úgy annak egynek kellene vannija az angol bug hangval, a német Bug hangval, stakhogy az angol bug etimológiája is bizonylosza, így a bogár hangnál az összes opcionális stumát(azokat kirakva egyéb hangokkal) át kell vennünk.

A. Az opcionálisabb stuma a bog hang(nem fingár, hanem germán, vagyis magyar), német biegen, ettől a hangok:
- bog, boga,bogo.
- bogánta, vagyis bogáncs.
- bögre.
- bogrács: a bogrács nem török eredetű hang, hanem magyar, a bog hangtól ered, tja-val, a regály rekkint:
-kurbatja, a korbács.
-kalapatja(germán kal-kol) a kalapács.
-bitja a bics.
Ígyhát a bogrács az: bogratja.
- bugjan, vagyis bújni, az angol buy hangval egy.
- buk,bukkan, német bücken.
- bokor: az etimológiája bizonylosza, de igenstak ide rakódna, németre átírva volna Bücker talán.

- Boka: a boka hangot töröknek makogják, stakhogy az nem volna, attól, hogy a magyar nyelv egy indogermán és germán stumanyelv, úgy az volna opcionális, hogy a boka hang a a bog bok-os formájától ered. A germán boug Gelenket is rekk.

Bizonylosza hangok: bogja, boglya.

B. Rakanta: bö-bő-bu stumák(ezekről volt már beszéd).

A bogárnál és a bogja, boglya hangoknál is rakódik az opció, hogy nem-e a bő-bö-bu stumáktól erednének-e? A bö-bu stumák g-vel rakódnak: big, bugja, ahogy ettől a bugja hangtól eredne az angol boy hang is, úgy ahogy a way a Weg-től, buy és búj a bugjantól. A bogja vagy boglya bö-s stumától alternatívája volna így bugja, de igenám, stakhogy igenstak van egy beung stumától is hang, ez a benga hang, ettől eredne a gót buggja hang is, így:
-Beugel,Biegel,Bügel: boglya.
-Bugja, boy: bogja, boglya.
-Benga, bengja...: boglya.
Azt volna mondani, hogy a boglya hang inkább a biegen-től eredne, így Beugel volna.

Ranakeredva: ígyhát a biegen-től volna egy bogár hang, ez volna németül Bieger, Boger, ahogy a bogo substantívot indogermán ár-val tovább rakjuk, így volna a bö-bu stumától a bug-big hangoktól bugár. A két alternatívától nehéz kiválasztani a raktagát, attól, hogy a biegen stuma is ing, úgy ing a bö, indogermán beu stuma is, ahogy magyarul, úgy németül is, így inkább azt kellene tennünk, hogy a biegen-től mondjuk a hangokat bog-bok-nak, az indogermán beu-tól bö-nek, így volna bog-ár és volna bög-ár(bugár), ahogy a bögre bogra volna.

Egyéb hangok:
-bögyörő(begy?) avagy bogyoró: ez a hang a biegen-től ered.
-böggyen, buggyan: ezek a hangok a bö-bő-bu, indogermán beu stumától erednek, de nehéz megmondani, hogy bug vagy bud volna, attól, hogy a dj-nél és gj-nél is gy-vé válik a hang, de ha d-s vagy t-s úgy a puttony rokonja, és ha a bogár az bugár volna, úgy a bogár rokonja-vagy inkább bögár-, volna.
- Bogyó: a magyar nyelv nem fingár nyelv, így a bogyó hang nem volna fingár, hanem indogermán és germán, stakhogy bizonylosza, attól, hogy három etimolóigája is volna:
- bo stumától: basjó, Beere, ez más nyelvnél is van, így opcionális volna, stakhogy úgy boljad, hogy a magyar bogyó hang már egy új hang, vagyis a hang régi indogermán és germán, stak ahogy rekk, az már új, így a bogyó nem volna basjó.
- biegen stumától: germán bugja, vagyis a bogyoró, bögyörő előbbi hangja volna.
- bö, indogermán beu stumától: vagy bug-os vagy bud-os.

A három opciótól regyném, mondanám a bogyó hangot a biegen-től, attól, hogy a bud-bug-os hangoktól ered a butykos, avagy bötykös és a buggyos, avagy böggyös hangok.

C. Benga.

Az indogermán és germán bengh-től ered a magyar benga hang, ennek rokonja a perzsa eredetű jevevényhang, a bazi. A bogár hang nem ettől a stumától ered, de igenstak rokonja volna a beu indogermán stumának, ígyha a bogár a beu-től volna, úgy opcionálisan volna, hogy a beng-től is eredne a bogár hang.

D.A bogár hangot eredni teszik nakta, még a bőg-búg, indogermán, beu-bu hangokatól is, ezektől:
bagoly, bika(orosz jevevényhang), bögölye,bök és a bú hangok. A bőg-búg hangoktól nem ered a bogár hang.

E.Ha a rovar az indogermán reu, vagyis ró stumától ered, úgy logikus volna, hogy a bogár hang is egy arányoló hangtól eredne, ilyen hang b-vel stak az indogermán be-bu-ba-bí hangmímelő hangok volnánk, ahogy a bitja, bics, bicska rokonja a Beisser. Ilyen alternatíva volna stak stupán az indogermán bheg-bheng-től, vagyis a magyar beng, benget hangoktól, egy n nélküli forma, vagyis: bengár-bogár.

Antoranakeredva: Két rakó-, főopció van, az egyik a biegen-től ered, a másik a bö-bő-bu stumától, stakhogy a hangok inganak, így nehéz mondani, hogy ez vagy az volna, úgy a stumáknak regyni kellene stak egy hangot, hogy lássuk, hogy stak egy magánhangzóval hogyan is rakódnának a hangok. A bog stumát át kellene írni bug-ra, attól, hogy van egy rakóstuma, a bo indogermán stuma, és ezzel nem kellene keverni, a bo stak maradjon a bo-nál, úgy:

Bu, biegen: bugár Bö, indogermán beu stuma: bögár.

Ha a magánhangzókat átírtuk, úgy ez és az a hang is rakni van így vagy úgy, ahogy a bugár a biegentől, úgy a bögár a bö-bő-től, vagyis az ana bő, bővül, vagy big-vá vál vagy már big.
De írjuk át a hangokat és nézzük, hogy hogyan is rakódnak!

Bu, biegen stuma:
Bugo: a bog hang, substantív, hímnemű.
Buga:naknama avagy a substantív nőnemű formája.
Bugjó: bogyó?
Begy, bogyoró, bögyörő?
Bugra: gebogen, bögre.
Bugratja: bogrács.
Bugár: vagyis bogár, Bieger, Boger.
Bugánta:ta partikelvel, vagyis bogenta, bogáncs.
Bugánto: to kausatívval. A szelenta ott van, hogy a to teszja, a ta tett már: bog-ana-to, vagyis bogáncs.
Bujni: bugjan, angol buy is.
Buk, bukkan:német bücken.
Buka: boka.
Buglya: Biegel, Bügel.
Bugul, bugula: bogul, bogula, vagyis hajol, így gehorsam.
Bugnár, buglár: bognár és boglár. Ezek nem jevevényhangok, hanem ősmagyarok, attól, hogy a bug a magyarnál is itt van, rakóstuma, és a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Stak annyi volna kivetnivaló, hogy a hangokat grammatikailag kell hallani, vagyis nem mesterségnamaként.

Onto: Hiba avagy bugo, vagyis bog.

A hibát szláv hangnak makogják a fingristák, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így indogermán-germán k-h váltás van. A hiba hang nem szláv, nem a szláv chýba, ennek a rokonja az árja kṣúbhyati, ana vagyis egy indogermán kseubh stumától ered. A hiba sokkal inkább a germán hubo-tól ered, ez a hang az indogermán keu, magyar hu stumától, ana hajlást rekk, és ettől a hibá-tól a hibban is, de ez a hang így egyet rekkne az árja hangval is, vagy a szlávval, attól, hogy az árja is hajlást rekk. Így van rendraku, attól, hogy a szláv hang is egy hajlást rekkő hangtól ered, úgy a magyar is, ana germánt, ahogy az angol bug is, a bog is, a bugo is, így:
-hubo, huba, hiba.
-chyba.
-bog, bugo, bug, bugra.

A hiba laguján így mondani volna az is, hogy bugo, ha más a Fehler, úgy taradály, töredály.

Bö, indogermán beu stuma, ana igen bő, így stak az ide rejmedő hangokat nézzük:

Bög: angol big, bugja, buga
Bögra: naknama, nagy, ármány.
Bögár: már írva volt.
Bödjan: böggyen, buggyan?... to bud.
Böggjan: böggyen, buggyan?
Bödjó, Bögjó: bögyó, bogyó?
Bödjör, bögjör: bögyör?

Látni van, hogy a biegen és a bö, indogermán beu stumától is rakni való hangokat rakunk ki, így nehéz mondani pár hang eredetjét, ahogy a bogyó, bögyör, vagy a bogár hangnak is, de a bogár inkább bugár volna.

Regyó(Rat). A hangmímelő bőg hangot dúrgerni kellene, úgy stak az indogermán bheu hangtól a bú maradna, és ezt raknánk tovább:
- bú.
- búgály, nem bagoly.
- búgály, nem bögöly.

Ezzel nem volna probléma így:
Buglya-búgály-bögül.

Így kellene rekkenteni a hangokat:
Bugár, bugra-bögra, bögár-bönga, böngra, böngár(benga)-búgár-bengár(benget).

Bugár- és róvarnamák.

Hangya.

Ana hangya nama nem volna fingár, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az enteredéi ento, pont, a magyar nyelv és a germán nyelvek. Lássuk mondjuk a német Ameise hangot, úgy azt látjuk, hogy az Ameise hangot a metsz, metél hangokatól eredni teszik, indogermán mei stumától, ahol az a hang az o volna, vagyis vissza: visszametsző volna így ana nama, de ez bizonylosza. A fingár etimológia bullshit, ahogy mondjuk a vogul kuns, attól is, hogy stak indogermán-germán k-h váltás van, és attól is, hogy a vogul formától sohase volna hangya. Ha megvan a német Ameise, úgy egy arányoló hang kell a metszre, metélre, úgy ez a hang a szak, indogermán sek stuma h-s formája volna, vagyis hánt, hány, ahogy hagy, hant, hantol(germán hangok), a német schinden, így volna a hang hándjó, hántja, hantja. Nem igen rakni az etimológiát, hogy hogyan is hány, hantol, hánt a hangya. Talán bolyt hány, hánt? Vagy ha az ember a háncsot(hántu, a schinden-től ez is) hánt, úgy hangyák vannak ott? Nem igen volna más logika a hangyára, attól, hogy a magyar nyelv egy indogermán és germán stumanyelv, így rejik magukat a hant, hantol, hánt, háncs, hány hangok, és az is, hogy a német Ameise a metsztől ered, így ha a kettőt az ember összrakja, ahogy a magyar nyelv germán stumarendrakuját és más germán nyelv logikáját, úgy az antorakvány az volna, hogy a hangya a hánt, hánd-tól ered.

A hang új, nem ősi, vagyis a hang ősi volna, grammatikailag, stak az nem ahogy rekk, vagyis konkrét substantívra. A hangya, ahogy substantív, nem ősi hang, Bedeutungja nem ősi, konkrétan, így felesleges fingár, vagy egyéb más ősibb konkrét hangot keresni rája.

Tetű: etimológia bizonylosza. Germán tikka, tikkto, tikkti?

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a tetű hang nem is volna fingár, stakhogy a fingár hangok igenstak nakrekkennek az indogermán és germán hangokra. A lapp tihke igenstak nakrekken az örmény ti hangra vagy a germán tikka-ra, a német Zechere. Ez van a vogul tehem, osztják togtem hangokkal is. Az összes fingár hangnál germán vagy örmény g-k váltás van, vagyis azt kell mondani, hogy örmény vagy germán hangok volnának, stakhogy az egyiknél g van, ahogy az osztják togtem-nél, ez már olyan ahogy az ír dega, a másik kettőnél h van, a k-tól. A fingár és germán hangoknak innento stak arányolás áll fenn, nehéz mondani, hogy a germán tikka-tól eredne-e a lapp tihke, de ha a két hang egy, úgy a lapp hang germán volna, stakhogy ez formai. A vogul és az osztják hangok örménytől, germántól, vagy a magyartól is erednének, úgy hogy a magyar nyelv egy germán nyelv. A fingár hangokon látni van- formailag-, hogy indogermánok volnának, de a magyar tetű hangról nehéz mondani, attól, hogy ronda hang, i-vel volna magyarul is, és a tű hangot a tetű-nél nem rakjuk. Ha a fingár hangokat magyarnak mondják, nyelvrokonság nélkül, úgy hogyne volnának a fingár hangok indogermánok? Stak azt látjuk, hogy a fingár hangok ugyanolyanak ahogy az indogermánok, és nagyon ahogy a germánok, de dubbet nem ismerünk a hangokról, nem ismerjük, hogy talán stak formai arányolás volna-e?

A tetű ígyhát egy ronda hang, ha a germánnál és a fingárral egy volna, úgy ősibb forma volna: tikka, tikkto, tikkti. Ti presenz-vel kellene vagy to kausatívval mondani a tikkan verbet, vagy ha a k-t h-nak akarjuk úgy: tihto, tihti. Ezt ja kausatívval is tovább raknánk, volna: tihtio, tihtja.

Tikkan, tikkad: ezt a hangot nem keverni az óra tickelésjével. A tikkan és tikkad hangok etimológiája bizonylosza, de a germán tikkan áll rekkésnél nakvább, más indogermán hangot nemigen mondanánk ide. A tikk verb talán eredetileg azt rekktaja, hogy szúrni, prickeln,kitzeln, vagyis a német zechen és ettől a hangtól eredne a német Zeche, a tetű, tihto hang is. Ha van összefüggés a tetű és a tikk és tikkan hangoknál, úgy a tikkan, tikaszt, tikkad hangoktól is erende egy új, ana régi hang is, ez volna a tikka, vagy tegyük kausatívra, tikkat, úgy tikkto. A tetű hang már egy korcs hang volna, ha a tetű és a tikkan-tikkad, tikkaszt-tikat hangoknak inneto összefüggés van, úgy az ép formától volna régi substantív: tikka, tikkto.

Ha a magyar tetű hang így tikka és tikkto volt, úgy honnna erednek a fingár hangok, ha azok a magyarral egyek és az indogermánokkal is? A lapp-ról volt már beszéd, hogy ez stak skandináv volna, vagyis a lapp tihke hangnak dolga nem volna az osztják togtemvel, stak annyi, hogy más és más nyelvektől ered ugyanaz az indogermán vagy germán hang. Talán a germagyartól erednének a vogul és osztják hangok? Vagy areális vándorhangok?

Pillangó: nem magyar eredetű hang, indogermán. Magyaros volna félengó, féldár, folyangó,folyadra, folydra.

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ígyhát a magyar eredetű p hangok azok stak b-k volnának eredetileg, attól, hogy az indogermán p a magyarnál, ahogy a germánnál is, f-vé vál.
Így ezek a hangok nem magyar eredetűek, ahogy: pilla,pillant, pislog.
A latin papilio és a germán Falter az indogermán pel stumától erednek, vagyis a fél és foly hangoktól. A latin pilió-nak látni is van az arányolás, ahogy a görög πάλλω-nál, stakhogy a pill stuma inkább a fél-nek van nakvább, attól, hogy a pillantás és pislogás egyarta zappeln, ahogy ha Vegita fél Dermesztőtől, úgy Vegita foly. A pillangó fél, foly, ha rebben, vagyis folyog(fliegen), ahogy a pilla is, repül ügymond, és ha pillant az ember úgy pislog, vagyis folyant, folyog, rebben, erebben.

Ha így a pillangó nem magyar hang, de a magyar nyelv germán nyelv, úgy volt magyar formája is a pillangónak, és ezt kellene visszarakni, a magyar formák volnának:
- Folyongó, félengó, féldra, féledár, folydra, folyadra, folyadár.

A pillangó hangnál a fenti asszocióáció van, így nem volna problematikus a magyar nyelvtől újraírni a hangot, ahogy tettük a tetű hangval is, az opcionális tikkad hangtól. De a pilla és a pillant hangokat hogyan írjuk át? A pillantra volna a boljok hang is, de oké volna így folyant, ahogy a pilla laguján folyla, félla.

Lepke: új hang, az indogermán lep-leb-től és az indogermán kicsinyítő k-val.

A lep igenstak a leb-től ered, de tengelyen is látni kell au indogermán le stumát, ahogy a tengely rekkint flektálja a lep-et:
Tengely1: i-e-é-o-a-á.
Tengely2: Lip-lep-lép(indogermán leip)-lop(habár indogermán leup)-lap-láp.

A lep német rokonja mondjuk a schlapp és a schlaff hangok, így rakni van, hogy a lepke, lebeg, lebben.

Anto.

Ennél a lektionnál így a bogár avagy bugár etimológiáját raktuk ki, az alternatívákat átvettük és az antoranakeredva úgy rakódott, hogy a bogár az bugár, a bog, bugo, biegen-től ered. A bugo hangnál átvettük azt is, hogy a bugratja, a bogrács, és a buka hang nem török hangok, hanem a biegentől erednek ezek is, ahogy a buglár és bugnár hangok is ősmagyarok, nem jevevényhangok. Beszéd volt a bögyörő és bogyó hangokról is, ahol azt mondtuk, hogy bizonylosza hangok, vagy a bö stumától vagy a biegentől erednek, ahogy a boglya hangról is. A buga, bog hangnál beszéltünk továbbá a hiba hangról is, itt azt raktuk ki, hogy nem szláv, hanem germán és magyar hang, de a bugo vagy buga alternetíva a hiba hangra, ahogy a gehorsamra a bugula. A bö stumámál beszéd volt a a böggyen vagy buggyan hangról is, ahogy beszéd volt a benga és a bazi hangokról is. Az antonál beszéd volt a hangya hangról is, hogyan hogy nem fingár hang, és nem fingár a tetű se, de ősibben volna tikka, tikkti, tikkto. A pillangóról is beszéd volt,hogy nem magyar hang, magyar hang volna féldra, folyangó, félangó.