Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál átvesszük, kirakjuk a tova rekkésű hangokat, hogy hogyan is voltak ősmagyarul, hogyan kell beszélni őket, ahogy ezeket a hangokat etabláljuk is, ahogy a bír és eren példáján tesszük látni, ahogy dúrgerjük a bullshit hangot, ahogy teljesít, az új-ónemmagyar nyelvkakálta teljesítményt is, ezeken a hangok laguján etabláljuk az ősmagyart, továbbá asszociálva megyünk tovább.
Lektion86- A tova-s hangok, ahogy a teljesít bullshit hang és egyéb hangok.
Hangok: am, tova, anava, végo, al, anta, ép, alna, alva.
Épbír, épbírong, antonak bír, bírong,antobír,antobér, végez, teljesít, dula, telach, dulak, telek,végobír,végoeren.
Remek, remta, tökél, tenkél, tenkély, tök, tenka, tenkta, épremek, épremta, épremekta.
Sűrű, sürög, súrol, tenkta, tenga, tenktán dúrongta, dúrongó.
Am, ambír:
Az am partikelről már volt beszéd, hogy a tengely rekkint az am partikel amto, amott van: em-om-am. Úgyhát az am partikel is azt rekkja, hogy tova, ahogy az előbbi lektionnál már volt arról beszéd, hogy az embír az em(el)bír, om(ol)bír herumbringen, úgy ambír az tovabír. Az am hang van to-val is kirakni, úgy volna amto.
Anto, antabír, antoeren:
Az előbbi lektionoknál már volt beszéd arról, hogy a tengely rekkint, ahogy en-ona-ana, ana az ana van, arra, ahogy arról is, hogy a to partikel az ott, de ez a kausatív partikel is, úgy az ana-to, anott nem más, ahogy tova. A hang rekkésjét két verbvel teszem látni, ez a két verb a bír(indogermán bher), ahogy az eren(rennen), ettől antobír, a németnél ez loszó partikel is, az anto, vagyis az entbehren, stakhogy a németnél é-vel van, úgy talán a bér-t kellene ide mondani, vagyis antobér, de a két formula, ahogy antobír és antobér rakták, rekkni volna, az is, hogy antobír, vagyis ambír, tovabír, ahogy az is, hogy nem van bírnija. A másik hang így az eren hang, en-val, vagyis presenzvel, úgy rakód antoeren, vagyis entrennen.
Tova, tovabír:
A tova hangról volt már beszéd, hogy bizonylosza, hogy most indogermán de partikel, vagy indogermán to partikel volna itt, vagyis hogy deue vagy toue volna, a va az bizonyos, hogy indogermán ue-au.
Végho, végo, vé-gho, weg, végóbír, végóbírong, végeren:
A végho ahogy a vég hangról is volt már beszéd, hogy a magyar vég etimológiája bizonylosza, volna a hajlásos uei indogermán stumától is, úgy a vékony rokonja, ahogy az indogermán uegh stumától, ahogy végat, véganszel(vohnszol), de a hang úgy is rakni volna, hogy indogermán ue és indogermán gho partikel vagy gha. A hang problémás, attól, hogy az indogermán uegh verb is, a vé és indogermán gho partikel együttesje, összerakásja, ahol a vé vál erősítetté, stakhogy a végho azt is rekkné, hogy kinten, hinten, attól, hogy a magyar mögho-nál(de dúrgerni) ez az indogermán partikel van,a gho, ahol kintent rekk, úgy őrdának végo volna hinter der Stadt, őrda ta végo hinter die Stadt, vagyis őrda tavégo. Az olyan hangoknak, ahogy mondjuk a vész raktányja(Rekiton) a végo hang, úgy rakód véghovész, a bírral kirakva a hang végbírni vagy végbírongani, ahogy wegbringen, eren-vel végeren, vagyis wegrennen.
Példamondat: Antoerantek erantek őrda ta végho vég.
Anava, ahogy anavabír, anavadúrong:
Az anava két partikeltől rakódik össze, az ana partikel, rekkja, hogy a-na, arra, tova, a másik rekkja hogy bestimmten va, az anva hang úgy rakta, raktaga a tova, az am, ahogy a végho laguján is, ahogy anavabír, anavadúrong.
Al, alna, alva:
Az al hangról volt már beszéd, hogy magyarul az al hang azt rekkja raktán, a magyar nyelv rekkint, hogy túl, nem hogy lent, attól, hogy ezt diktálja a magyar nyelv, ahogy az is, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A tengely rekkint az al túl: el-ol-al. A magyar el, ahogy elbír hang-ot dúrgerni kell, ahogy erről volt már beszéd, hogy a magyar ezt presenz formának hallja, attól, hogy az el presenzforma volna, stakhogy a németnél vagy a német-germánnál is van már amtolódás, vagyis, hogy az al el-vé vál, erre példa a német-germán elle hang, ettől az ellen is, stakhogy ez alna hang volna. Az elbír formát dúrgerni kellene, hogy nem el , hanem al, vagy stak kevéssé dúrajtani a hangot, de al-val mondva, ahogy albír, de inkább stak geomterialiag kellene mondani a hangot, ahogy: Alpokon al, vagyis: Antoerantek erantek őrda ta végo Alpokon al vég. Az ellen hang az alna volna, vagyis gegenüber, al és ana partikel együttesje, de rendes volna ide az alva is, vagyis al és indogermán eu-ue, vagyis va, a hangot tovább is rakná az ember, hogy alva és alvá.
Ranakeredva:
A hangok ígyhát: ambír,tovabír, antobír, antobér, anavabír,végbír. Az alna gegebüber volna is, vagyis ellen, úgy ellenbír laguján rendes hang volna az antabír, nem to-val, hanem ta-val, az antabér az entbehren.
Ép, épbír, antonak bír, épbírong, éptenk, éptenkés.
Végez, teljesít: ezeket a hangokat dúrgerni kell, ahogy az összes z-s hangot, ahogy már írva volt, hogy németizmus, ahogy arról is, hogy ezek a z-s verbek objektumosok, ahogy arról is, hogy az ilyen hangok ahogy a z-sek vagy ít-ések kidúrongják az ősibb, egyrakásúbb hangokat a magyartól, és a magyar nyelv egy nyelvkakálta új-ónemmagyarvá vál, bullshit hosszú hangokkal, anakat egyrakásúbb módon is mondani volna.
A végez laguján magyarul azt mondjuk, hogy antonak bír, vagy antonak bírong, vagyis zu Ende bringen, ahol az anta az Ende, de a magyar nach-val mondja továbbá, vagyis indogermán enek, anak-val, vagyis nach Ende bírni, bírongani.
Teljes: a tel hangról volt már beszéd, hogy nem fingár eredetű hang, hanem indogermán és germán, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. a tel stuma az indogermán teue stumától ered, rokonja a duadnak, duzzadnak, dumbnak, duka-nak, vagyis tokának és sok egyéb hangnak is, ahogy a dum-nek, tem-nek,nem töm.A forma hogy tel igenstak a kelta nyelveknél van ott, ahogy ír tel az indogermán teue-tól, vagyis már itt is az van, ahogy az új-ónemmagyarnál, a teuel-től, ez volna magyarul dul, tel válta.A tel vagy dul hang sajnos felvettaja a voll werden rekkést, de eredetileg így a duadással, duzzadással, a dumb-val volna együtt, ezt rekktaja, úgy a tel hangot dúrgerni kellene, a du stumától etablálni újra a dul stumát, ezt schwellen rekkésvel rakni.
A teljes laguján totemo, vagyis inkább dutmo vagy töhötöm: a dul vagy tel stumájával azonos indogermán stumától ered a latin tótus is, ez teutos volna, magyarul duta, erre egy mo partikel vagy ma partikel, úgy töhötöm. Ez a hang rakni van az ármány laguján is, vagyis duhetem, attól, hogy ez oké volna,a két hang a nagy laguján is. A tel vagy dul hangot a-val kell tovább kirakni, hogy dula, úgy oké volna, hogy azt rekkja, hogy voll, stak szelentni kell, hogy hol is mondjuk a dula, tel hangot, mondjuk olyannál rakta, hogy zsák krumpli dula, telement, a palack dula, telefolyt.
Onto.
Telek, telepedik: ezt a két nyelvkakilási hangot dúrgerni kell, ezek már módosulások az eredeti rekkéstől, ahogy a stumától is, az indogermán teue stumától, vagyis schwellentől. A telek hang magyarul Hügel, vagy inkább dulak, attól, hogy írül is a telach az Hügel. Habár egy picit ingó és bizonylosza vagyem, attól, hogy a bő-bö, indogermán bheu stumától ered az angol be és egy rakás más hang is.
A telek hang Hügelként rakva: Antoerantek erantek ana teleken(dulak) legvő őrda ta végó Alpokon al vég.
Épbír, épbírong, a teljesít laguján.
Az ép hangról volt már beszéd az indogermán ip-ep-ép-op-ap-áp indogermán partikelstumáknál, és itt mi kiraktuk, hogy az ép hang az indogermán epi-épi-től ered, itt a rekkésje az hogy voll, attól, hogy nak-nek-et is rekk a hang. Írva volt, hogy a z-s verbeket, ahogy az ít-s verbeket vissza kell dúrongani, úgy a teljesít laguján azt mondjuk, hogy épbír, épbírong. Az ép hang geometriai is, úgy mondjuk egy ilyen mondatnál inkább rejmed, passzol: Ana öreszorok épbírták, épbírongták, hogy ana antoerantak ana teleken(Hügel) legvő őrda ta végó Alpokon al végerantak.
A teljesít laguján a második alternatíva: éptenkni.
A te-ten stumáról volt már beszéd, hogy ettől ered a tenk verb, ez az ősmagyar hang a gedeihen-re, nem a bullshit fejlövés hang. Ha tenkni úgy gedeihen, úgy ha a tenkés épnek megy, úgy az éptenkés, Vollzogenheit. De előbb rakjunk ki három hangot, ahogy remek, tök, tökél-tökély.
Remek: a remek hang az ar-ra-re stumától ered, a germán remen-raman verbtől, ettől ered az ősmagyar remu is, a bullshit új-ónemmagyar terv laguján. Ena remu is egy rakta példa arra, hogy a magyar nyelv dohopa, mély struktújától ki van rakni az ősmagyar, ahogy az is látni van, hogy az aljan, idegen bullshitektől, ahogy terv, a magyarok már nem rakják az ősibb hangokat. A remu oldalpárja a nehu, attól, hogy a nehéz-től, a nak-nek-től rakód a nehu substantív. A remek egy racionális hang, vagyis ez azt mondja, regya, hogy a remek a remu rekkint van, a rend, a ráció rekkint. A rem-re rakód egy indogermán k, úgy kirakód, hogy remek, de ta múltidejű partikelvel is rendes volna a hang, ahogy remta:
-remek.
-remta.
Tökél: a fingristák ezt a hangot a tenni(indogermán) hangtól teszik eredni, az én logikám rekkint is, ahogy már volt beszéd erről a békül hangnál, hogy a béke stumája a bé-bíz, erre rakód a kül, ahogy menekül. Stakhogy itt a logika nem rakód, nem áll fenn, attól, hogy a tökél verb egy denazális formája a tenk verbnek, vagyis itt a k eredeti indogermán és germán, nem későbbi újmagyar hang úgy a tökél. Az ősmagyar hang, ahogy tenk német formája a deihen, úgy tökél, tenkél volna németül deiheln.A tökél hangot át kell írni eredeti formára a tenkél-re, hogy raktábban, jobban rakja az ember, úgy:
-tenkni: deihen, gedeihen.
-tenkő: Ding, tenkus.
-tenkel, tenkély: tökél, tökély.
A tökély hangot ta múltidejű partikelvel is mondanánk, vagyis tenkta, vollzogen rekkésvel, de ez mást is rekk. A tökél és tökély hangnak így dolga nem van a latinzimussal, ahogy perfectus, a factumtól.
Tök: ezt a hangot szlávnak makogják a fingristák, de a szláv hangval dolga nem van, attól is, hogy a szláv hang egy bizonylosza Wanderwort volna, stak a magyar tök hang az tenka hang volna, ennek rokonja a német Tang. A tök így a namaját a tenkéstől veszja, ahogy attól is, hogy az indák tenknek, úgy a tök hang rokonja a tökél hangnak, de inkább mondjuk tenka-nak.
Éptenkni: vollziehen, vagyis ép, az indogermán epi és a te-ten stumától az indogermán tenk, magyarul, ősmagyarul ez a gedeihen, úgy rakódik az ősmagyar hang, hogy epi-tenk.
Stakhogy a perspektíváktól vándelna a mondott hang, mondjuk, ha egy programm felrakja magaját, úgy van hogy tenkés van, egy sáv megy, úgy raktaga azt mondani, hogy éptenkés van, de ha mondjuk a Windows örjed, úgy mondani van, hogy épörjed, ha racionális, úgy épremek, épremni.
A tenk-től a tenkta másik rekkésje, nem stak, hogy tenkély, tökély, hanem az is, hogy dicht, ahogy a tenkta az a német dicht volna, ahogy egyéb nyelvek, ahogy mondjuk az örmény, a teng, tengőd, tenget hangtól is kirakják a dicht-et, úgy volna tengő, tengya.Ha a sűrű hang németnek boljad, úgy ősmagyarabb volna a tenkta is dicht-ként, ahogy tökélyként, raktagaként is. Az olyan hosszú hangokat, hogy tökeletesít(túl hosszú, egy ta partikel, egy se partikel, naknama, erre egy ít) dúrgerni kell, ennek laguján nakta hang töhötöm az éptenkni vagy éptenkel, ahogy ha véljük, úgy éptenktelni, vagyis a tenkta múltidős naknamától is volna kirakni verb.
Sűrű: bizonylosza etimológiájű hang, de német jevevényhangnak boljad.
A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy olyan indogermán hangmímelő hang nem van, hogy ser, stak egy indogermán ser stuma, ez folyást rekk, energikus eredés, stakhogy a sűrű hangnak dolga nem van a ser indogermán stumával. A sűrű hangra rakják, ontrakják, nálarakják a sürög hangot, de ennek is az etimológiája bizonylosza. Két indogermán és germán etimológia volna rája, mondjuk a germán-német schürgen verb, ez stossen is, rokonja a schüren-nek, ez rokonja a scheuern verbnek, ez rokonja a magyar súrol hangnak. A súrol hang ígyhát német eredetű hangnak boljad, stakhogy ez bizonylosza, attól, hogy a szak stumától, hogy a súrol is a szak, indogermán sék stumától ered, vannak ser-sar formák, ahogy sarló, sarabo, sarabol, ahogy volna, hogy a surran súr formája is volna. A sürög etimológiája így bizonylosza, talán dolga nem van a sűrű hangval, ha van, úgy az indogermán sker stumától eredne, ahogy a német scheren, vagyis a magyar szekr(szökken, szekér, hor) rokonja volna. A sürög hang így a német scheren hangtól eredne, ennek rekkésje eilen, íllan is, ahogy a serceg a német scherzen-től. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy olyan hangmímelő hang nem van indogermánul hogy serc, a magyarnál, hogy germán nyelv nem van c hang, úgy a c hang itt t volna vagy d, így a serceg hang stakis a német scherzen volna, rekkésje onnan ered, hogy ha a hasáb ég, úgy ugrálnak az izzják, a szikrák, az izzmák. A másik etimológia volna a sürög hangra, hogy az indogermán sur-surran-schwirren-től ered, de ez is bizonylosza.
A sürög és a serceg így rokonok volnának, stak német eredetű hangok, ahogy talán a súrol is, stakhogy ez a forma a germagyartól is kirakódna. Stakhogy ha a sürög, ahogy serceg hang német, ahogy ha a sűrű hangot ezeknek a rokonjaiknak mondják, úgy nem volna a sűrű hang német eredetű hang? De igen! Úgy a a ranakeredva volna, hogy a sűrű hang nem ősmagyar, nem magyar, hanem németizmus, egy bugyuta németizmus, ana kidúrongtaja az ősmagyart, a germánt. Úgy a magyar hang hogyan is volna? Hát úgy a magyar hang tenkta és tenga volna.
Onto: A magyar sürgős hangot így dúrgerni kell, ennek laguján így, ha a sürög német hang, a germán dúrongó, vagyis dringend az ősmagyar hang, ahogy a dúrongta hang is raktaga, rakta hang volna a sűrű laguján, tenktaként vagy úgy mondani volna: tenktán dúrongta, dumott, tömött.
Onto: épít, megrak, megrakumány, éprekkmány,éprekk, végrak, végrekk.
Épít: ennek a hangnak lelnije kellett volna laguján az ip-ep-ép-op-ap-áp stumákról regyó lektionnál, stakhogy ide is rejmed. Az épít hang egy új-ónemmagyar hang, attól, ahogy írtem, a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, úgy ez a verb új, stakhát a probléma vele, hogy ít-es forma, de ahogy mondtuk, ezeket a formákat dúrgerni kell, vagyis stak ha nem ősi, attól, hogy az ít-es formák kidúrongnak ősibb hangokat a magyar nyelvtől, és ez így is van, attól, hogy egy ősibb indogermán hang se van itt, nem maradt, mondjuk az indogermán dem. A német bauen hang a bő-bö stuma be-s formájától ered, ahogy német bin és angol be hang, de egyélb más indogermán hangok a flechten-weben hangokkal rakódnak össze, attól, hogy ősien flechten-weben volt bauen.. A magyarnál van nakta, elég stuma, ana ezt rekkja, úgyhogy ilyen rekkésű hangot is kiraknánk, de most maradjunk két rekkésnél ez a zusammenfügen és az errichten. A racionális vebet, az indogermán ar-ra-re stumát bé nem mondanám erre, attól, hogy racionális rakandmányokra vannak a hangok, ahogy ar-ra-re, de ha véljük, úgy mondani volna, ide mondjuk a rak hang, germán rakjan, ezt meg-vel kell mondani vagy ép-vel, attól, hogy a meg az kinten, hinten, ahogy után, ez a német er hang, az ut indogermán stumától ered. De a rekk formától is, ahogy mondjuk ettől ered a rokon hang is, o-s formával, és aufrichten-t rekk, mondani volna az errichten hang, mondjuk a germán áreccan átrakásjaként is, ahol az á az o, ez egy partikel, rekkja, hogy vissza, ahogy a németnél nak, nach, után-t is rekk, úgy áreccan az volna megrekk, vagyis aufrichten, errichten. Stakhogy az ép hang az indogermán epi-től ered, ez rekkja, azt, hogy voll, nak, nakva, ahogy meg, után is, úgy az ép-vel is rakta mondani, vagyis, hogy éprak, ahogy éprekk, stakhogy úgy az éprekk, attól, hogy van ettől rekkendés is, tengés, tenkés, rakta, raktaga hang volna a teljesít laguján is. Stakha írtuk, hogy a vé-gho is rekkné, hogy kinten, hinten, úgy vé-gho-rak, vé-gho-rekk is raktaga hangok volnának.
Máshol volna stak mondani, hogy tákol, indogermán tekt stumától ered, ez is weben, stakhogy a magyar teker hang az dúrkerni volna.
Épül, ápol: az épít hangval az a probléma, hogy nemstak azt rekkné, hogy voll, de erről már írva volt, hanem azt is, hogy binden, berühren, zusammenfügen, erreichen, ez valahogy az epi hangtól rakódott ki, úgy az épít hangot így is rakná az ember, hogy zusammenfügen, de inkább ezt a rekkést dúrgerni. Az ápol hang nem azt rekkja, hogy küssen, dolga nem van ezzel, attól, hogy latin vagy görög eredetű jevevényhangnak boljad inkább, ahogy görög áp, ápto, latin apiscor, úgy a rekkésje máshol inkább berühren, betasten, umarmen, de az ápol hangot az új-ónemmagyartól inkább dúrgerjük( az ápol, ahogy küssen egy bullshit rekkés, de inkább németizmus, ahogy besorgen=ficken).
Anto.
Ennél a lektionnál ígyhát átvettük az am, tova, anava, végo, al, anta, ép, alna, alva hangokat, ahogy átírtuk a tel hangot dul-ra, de dúrgertük az olyan hangokat, bullshit hangokat ahogy teljesít, teljesítmény, attól, hogy a rakvány az, hogy a felesleges z-s és ít-és verbeket dúrgerni kell, ezeknek laguján magyarnak raktuk, ki, leltük a hangokat: épbír, éptenk, épbírong, antonak bír, bírong, épremni, épremekni. A nyelvkakálta hangot, ahogy telek, áírtuk telach-ra, de dulak-ra, ez rekkja azt, hogy Hügel, dumb. A remek hangot kiratunk a remni, remél hangtól, ez ered az indogermán ar-ra-re stumától, germán remen-ramen verb. A remek egy más formája a remta.A tökél hang új-ónemmagyar etimológiáját, ahogy tenni verbtől falschnak leltük, a valódi etimológia az, hogy a tenk verbtől ered, úgy a tökély is, valósan tenkel és tenkély, de raktaga a tenkta is, de a tenkta dicht is.A tök hangot nem szlávnak raktuk ki, hanem eredetileg tenka volt, a tenk stumától. A súrol hangot bizonylosza eredetű hangnak leltük, vagy germagyar vagy német eredetű hang, de a sürög hangot bizonyloszának, attól, hogy volna a surran-tól, ahogy az indogermán sker-től is, stakhogy a sercen hangot németnek találtuk.
A fenti hangoktól egy példamondat:
Ena rakó remuja remta válta van, hogy ana öreszorok épbírták, épbírongták, hogy ana tenktán dúrongta antoerantak ana töhötöm teleken(Hügel, duhatma dulak) legvő őrda ta végó Alpokon al végerantak.
