Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál két új-ónemmagyar példamondatot, anakat hírektől szedtem össze, írunk át raktaga, ősmagyarra, ahogy ezektől a mondatoktól rekkünk olyan hangokat, anakat ehová nem vettünk át. Néhány hang már sokat volt, így van ahol stak röviden írem le.

Lektion80-Példamondatok ősmagyarra, ahogy pár plusz hang.

Hangok: hála, tárgy, tárgyal, bé-béke, béklyó, bízni, rejku, nakva, bírong, raktaraku, rekkend,tengés-lengés, bolo-bolondulás,öreszu, örjed, rejtett, rakó.

Zelenszkij hálás: „Köszönöm, Magyarország!”
„Ma arról fogunk tárgyalni, ahogyan lehet közelebb hozni z igazságos és tartós békét” – írta az ukrán elnök.
A békés Japán így vált pár év leforgása alatt háborúra kész állammá.

 Magyarra:

Ma arról teszünk regyni, hogyan egy raktarakuos és rekkendő tengés-lengés nakvább bírongani volna.-írtaja az ukrán rakó.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év lejárásja lejártán öreszura rejtett rejkuvá.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év örjedésje alto, veszend öreszura rejtett rejkuvá.

A. Hála: bizonylosza etimológiájú hang. Skvala vagy hóla, vagy skvala és hóla, avagy egyik se?

A fingristák ezt a hangot szlávnak makogják, egy szláv xvala-nak, stakhogy a probléma ott van, hogy a szláv etimológia is bizonylosza, vagyis nem igen rakják a szláv hang etimológiáját. Ennél a hangnál remerne az ember egy indogermán ks stumára, ahogy mondjuk a szláv chýba-nál(nem ez a hiba), stakhogy ilyen ks-s hang nem van, ana azt rekkné hogy Lob,Dank. Egyesek ezt a hangot összerakták a német schallen-hallen-hellen-holen verbek skandináv formájával, ahogy skvala.Stakhogy itt a probléma az volna, hogy a magyar nyelv is indogermán és germán nyelv, habár ezek a hangmímelő hangjaink nem vannak, stak substantívok, ahogy már írtem a holló hangot, attól magyar is volna. De ott van a másik skandináv hang is, ahogy a hóla, ez konkrétan azt rekkja, hogy Lob, ahogy preisen, de a gótnál a hólon verb már azt rekkja, hogy verleumden, ha a rekkés így vált, úgy igenstak volna, hogy hangmímelő hangoktól erednek ezek a hangok, stakhogy ezeket a verbeket a görög κηλέω-val(betrügen), ahogy a latin calumnia-val rakják össze. A skandináv hóla, ahogy a görög κηλέω és a latin calumnia etimológiájai bizonyloszák, volna, hogy oldalrészjei az indogermán kel-klá stumának, vagy a schallen-nek, attól, hogy ettől a görög verb, ahogy καλέω igenstak arányol a κηλέω-ra, ahogy a latin caló a calumnia-ra.

Ha a hála hang volna a szláv xvala, a szláv xvala germán, ahogy mondjuk skvala avagy a hóla, úgy igenstak volna a hála magyar eredetű hang is. A germánnál a hóla az konkrétan Lob, de az is volna, ahogy írtem, hogy ez a hang stumája a schallen. Ha a hang nem Danke, úgy ilyen hangokat hangmímelő hangoktól szoktak kirakni, vagy egy ősibb indogermán, annak az etimológiája nem boljás(klar). Ezek a külsők, a külső-innensők, attól, hogy az innegek is külsők, azok fiziológiaiak. A német preisen már materiális volna.
Alternatíva volna így a hálá-ra, ha a fenti germán hang volna, mondjuk a juhé-juhú. Ennek a hangnak az indogermán hangmímelő hangoknál kellett volna rakódnija, attól, hogy a juhé is germán, vagyis magyar, indogermán iú stumától ered, rokonja a jauchzen, jodeln vagyis jódlizni.

A hála hangot nem bírem, volna ez szláv vagy germán, így magyar, attól, hogy nem rakjuk, így a hála máris Begriff. Igenstak nem bírem így a hála hangot, attól, hogy Begriff-vé tették, azonát, hogy nem rakjuk, így ez a hang keverve van az univerzális nyelvvel, ahogy Begriffként a külsőt innensővé teszik és írnak vagy 200 oldalt a háláról, úgy hogy raknák, hogy hogyan is volna az, attól, hogy a Begriff-től írnak. Az biztos, hogy a hála hangnak dolga nem van a hál verb-vel(ez se fingár), de kellene!

B. Tárgyal, tárgy, laguján regyni, racionálisan beszélni.

A tárgyal és a tárgy hangot totálisan dúrgerni kell, ezek az új-ónemmagyar makogás hangjai, ideológikusak, libcsik. A tárgy hangot ma úgy rekkjük, hogy Ding, vagyis tenkő, így a perspektíva rossz, raktagalosza, attól, hogy posztulál egy objektív-materiális feldet, úgy az objektumról vél beszélni, stakhogy ez ideológikus posztuláció. Ez a Vorgehensweise, rakásarta az antandája az eredőinek, attól, hogy az eredői nem tárgyal, hogy unbedingt. Ha a nyelv undebingt, úgy nem tárgyal, a nyelv bé de unbedingt. Tenkők an sich nem vannak, ahogy nem vannak ideek se, a nyelv van, stumák vannak, perspektívák vannak, ahogy a tenkő tenkésje stak perspektíva. Ez az objektív-materális metódus úgy tesz, hogyha veszja mondjuk a marhát, nem a hangot, annak perspektíváját, eredésjét, hanem a tenkőt és a marha Idee-jét, formáját, ezzel a nyelvet bedingtvé téve, ahogy járulékokat, rakványokat akaszt, rak, tesz rája(marha).
A marha a mar stumától ered, germán marha is, így nem a marha Idee-jéről, ahogy Begriff-jéről, se a marha-objektumjáról nem beszélünk, nem regyünk, nem tárgyalunk, hanem a mar stumáról. Unbedingt regyni: marhát marjuk, marokjuk, a tejena egy marha, de stak, ha martuk, maroktuk, hogyha az orosz öreszor ukrán nőstényt mar, úgy az marha, gecizve tejena, attól, hogy tejes, tejve, tejt bír. A modern idők, ahogy a kúromány, a Wissenschaft úgy tesz, hogyha előtte,apriori, nem volt már rekkés, Schätzung, a nyelvtől függlosza fellelja, -találja az objektumot, stakhogy már volt egy Weltanschauung, ahogy egy rakumány is, ez a nyelv, a stumák, a konstrukciók, az összefüggések, a struktúrák, ahogy a modern idők, ahogy Descartes is, az Én-t(oinos) szelentja, választja a démonokról, az árnyakról, Neganről, a nyelvről. A nyelvnél nem vannak tenkők, a tenkés stak a nyelv egy perspektívája.

Ranakeredva: a tárgyal egy bullshit új-ónemmagyar halandzsa hang. Nem tárgyalunk, stak racionálisan beszélünk, regyünk, attól, hogy a nyelv unbedingt, így nem vágy tárgyalni.
Parole: a nyelv nem tárgyal! Ha nyelven nem, úgy sehogy!

A tárgy etimológiája: a hang etimológiája bizonylosza, német hangnak mondják, a germán targó-nak, német Zarge-nak. A probléma itt a germagyarnál van, attól, hogy az indogermán partikelek nem módosulnak, ahogy:
-ti(itt)-te-té-to-ta-tá.

Ezek r-vel: tir-ter-tér-tor-tar-tár. Ezekről már volt beszéd egy másik lektionnál, stakhát arról is, hogy itt problémák vannak, ahogy tar-unk nem van, attól, hogy az indogermán der-től ered a tar vagyis tör, az indogermán ter-től a dúr, ahogy a ter az per is, odaát, al, ahogy transilvánia, ettől ered a ter-terül, ahogy n-vel ten(tenk, teng, teny). A té-s formától ered a tél,a tészta, ezeknek schmelzen, ahogy vész rekkésje is van. A tá stuma már távolabb van, ez rekkja, hogy spreizen. Ahogy írtem tar stumánk nem van, attól, hogy a tar volna a tör, indogermán der-től, ahogy a tart hang az indogermán dher-től ered, ez rekkja azt, hogy halten, feshalten, talán fassen is. Habár egy geometriai tar stuma ki volna rakni a ta partikeltől is. A német Zarge, targó hang a tart, indogermán dher stumától is jenne, ahogy a tarnen is, de indogermán derg-nek mondják, de ez bizonylosza, stakhogy a hipotetikus derg stuma azt rekkja, ahogy fassen, ahogy a dher-tól a dherg. Így a mai magyartól volna egy rekkés, a tar-tól, hogy tart, de már írtem, hogy inkább dúrgerni kellene ezt a a hangot. A tárol hangot szlávnak mondják, de a tár stumától is eredne, ahogy a karukat tárni.

A dúrgerni való tárgy opcionális etimológiáji:
- Germán targe: stakhogy a magyar á-val mondja. A targe etimológiája bizonylosza, indogermán dherg is volna, vagyis így a magyar, de dúrgerni való tart stuma rokonja, így tárgy tarog, tartog volna, fog, innenbír.
- A magyar a tár-tól hallja, vagyis tenkés, terjedés, tengés.
- A magyar a tárol-tól hallja, ezt szlávnak makogják, de a tár-val, ahogyt karukat tárni, is egy volna.

A tárgy a három opcionális etimológia rekkint: tenkő, ahogy tár. Tart, fog, attól, hogy germán targe Seiteneinfassung, vagyis tart innen, bír innen ezt vagy azt, ahogy a targe etimológiája bizonylosza, a tart-tól is volna. A harmadik az, ahogy a második, hogy tárol, innen bír, stakhogy a tárol etimológiája bizonylosza.

A tárgy etimológiája így bizonylosza, túl nagy a zavar, ahogy már írtem, hogy vannak tir-ter... hangok, ahogy vannak olyan tar-os hangok, annak indogermán dher-der-ek, ilyen a tar-tör, ahogy tart hang is. Ha a tart hang stumájától(attól, hogy nem a tar a stuma, a tart kausatív t-vel van) azt írjuk, hogy tarol, úgy az töröl, attól, hogy a tör eredetieje tar. Vanjon vagy ne vanjon a tárgy a Zarge, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így nem kell, hogy jevevényhang vanjon.

Ranakeredva: a két hangot dúrgerni kell, ahogy tárgy és tárgyel hangokat dúrgerni kell, vanjon vagy ne vanjon jevevényhang, de talán inkább jevevényhang, attól, hogy nem rakem az új-ónemmagyar makogást. Ha azt mondják, hogy tárgyalni, nem rakem, üres hangot hallem, nem rakem, hogy azt most szarják vagy fossák, olyan aljan, idegen nyelv ez az új-ónemmagyar, de ez van a tárgy hangval is, az már überbrutál, hogy azt mondják, hogy tárgyas ragozás, nem is igen rakem, hogy most fingjem vagy ugordjem! Ha valósan is a germán targó volna, úgy a magyar stak az angoltól rakná a hangot, ahogy target, de az egész átvitt már az angolnál is, Ziel-t rekk, a magyarnál már tenkő, Ding. Az ember stak hallja ezt a hangot, beszélja, de nem rakja, ilyen az új-ónemmagyar makogás.

A tárgyalni laguján ősmagyar a regyni, az indogermán ar-ra-re stumától, vagyis a reden, redjni.

C.Béke, avagy tengés-lengés, avagy bolo-bolondulás(Purge).

A béke egy újabb totál felesleges, halandzsa hang, ahogy a hála, avagy a tárgyal, ezt is cancellni kell, nem rakjuk, attól, hogy az etimológiája bizonylosza. Nem rakni ennél a hangnál, hogy most hogyan is kell rakni, Frieden vagy Ruhe? A Ruhe-ra magyar, vagyis germán hangunk van, a nyugalom, a hneig germán hangtól, talán más is, de most azt nem írjuk ide. Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és az, úgy a Frieden hang a magyarnál dúrgervé vált, ez a magyar életmódra enged ranakeredni, hogy a germagar evolúciónál a hangot ahogy Frieden-t nem rakták már, a hang nem is kellett, attól, hogy folyton öreszu volt, ha nem, úgy punnyadás, tengés-lengés. A germagyar, az ősmagyar így nem raktaja a Friedent, attól, hogy innen Purge volt, kinten rosszabb, öreszu, vagyis innen fájogda, kint öreszu. Ha nem volt kit ölni, meredejteni, úgy stak punnyadt az ősmagyar, germagyar, stak tenget-lenget, nem ismertaja a ius gentiumot, stak úgy ahogy a Gót Procopnál, ahogy nem ismertaja az internationális law-ot se.

Etimológia: az etimológia bizonylosza. Sokan a béklyó hangtól teszik eredni a béke hangot, de a béklyó hangot töröknek makogják, stakhogy ezzel óvatosnak kell vanni, ahogy a fingár és egyéb etimológiákkal is, attól, hogy folyton falschnak rekkje az ember. És ha a béklyó hang, ahogy egy új hang, ered a béke hangtól? Nem rakni, hogy most ezt vagy azt a regályt kellene erre a hangra rárakni, de most vegyük úgy, hogy a bé a stuma. Úgy az etimológia volna, hogy az indogermán beidh-től eredne, vagyis ez volna a magyar bíz, germán beidan, bítan. stakhogy úgy van látni, hogy talán az indogermán beidh hang,a bíz, az indogermán Beteuerungspartikeltől ered, vagyis a bhé-től, ez a magyar bé. Ez az indogermán bhé igenstak egy volna az indogermán bhá-val, ettől ered a beszél hang is(nem szláv). A bíz hangnál van indogermán forma, ahogy az albán bé, Eid-et rekk, Schwurt, ahol lekop a d, így az eredeti partikelvé válik a hang, a bé-vé, ahogy az albán egy új hangot rak ki, a bese-t, bése-t, ez rekkja, hogy Vertrag, Treue. A magyarnál inkább verb volt ettől a hangtól előbb, apriori, ez a békül, vagyis a bé-re rakód a kül, ahogy ha azt mondanánk, hogy bízkül. A békül verbtől jenne a béklyó hang is, attól, hogy a beidh, bítan verb azt is rekkja, hogy zwingen, dúrongani.

Az etimológiával stak az volna a probléma, hogy a béklyó hangot állati Fesselnek is mondják, vagyis már áttétes hang, olyan, hogyha mondjuk a német a Bann-t mondaná a jog, Joch laguján, erre is van példa, de nem olyan nagyon, ahogy az angol bannol-tól igenstak terjed ez a rekkés is, ahogy talán a halandzsa bűn is ettől eredne, ahogy bhá-bű.

Vagyis a béke, béklyó evolúciója volna: bhé indogermán Beteuerungspartikel - indogermán, germán beidh verb, bízni - újra bé hang, de fogva a rekkést, hogy zwingen - békül, ahogy bé, biz és kül, itt a bé Schwur is - ettől béke - a békül hangtól béklyó, bírva a zwingen rekkést.

A béke nem jenne a fog-fék hangtól, vagyis a pax-tól, attól, hogy a magyarnál nem van p-b váltás, b-p van, ahogy már írtem erről. Stakhogy a béke etimológiája bizonylosza marad, attól, hogy én ezt írem, ez az én opcióm, az én rakásem, habár a nyelvtől, így totál halandzsa, úgy is ha fennáll a fenti rekkés, attól, hogy nem így beszélik ma már a hangot és így nem is halljuk a hangot, nem is rakjuk. Azt se igen rakem, hogy a béke így az ősmagyar, indogermán, germán Kriegsverfassung vagy már a pógári-libernyák system hangja volna-e, attól, hogy a béke így volna bízás is, hogy öreszu, Krieg van. A béke hang így egy forciert hang volna, politikai-raktai-religioni, vagy seelisch, attól, hogy a béke a bé-től, ahogy bíz-tól magajának innen fogná a bízást, ettől a bízástól a béklyót. Raktai volna, hogy a bé az Eid is, bízás, vagyis a pártok bíznak, bé-t tesznek le, beteuern, a beteuern tenkője volna béklyó is, ahogy a béklyó az, ana bíztosítja(bíz itt is) a bé-t, a bízást, így békülnek. A béke így politikai is volna, attól, hogy a bízástól Sicherheit-ot is rekk a béke, vagyis újra bíztongságot, így seelisch.

Ha a béke etimológiája ez volna, úgy új hang, volna, de le a kalappal,attól, hogy a Lösung igen frappáns, attól, hogy így a béke hang innenbírja: Sicherheit, Zwang, Schwur, Hoffnung.A béke így az öreszut, az Empörungot, Krieg-et is magajának innen bírja, attól,hogy a bé az bízás, Schwur is, ha bízás van, úgy biztosítás, dúrongás, Zwang, de nekem ez már komplikált, ahogy a libcsi bullshitek vagy a modern habubsd, a libcsi politikai filozófia. De a béke hangot továbbá így is és úgy is kirakná az ember,így ősmagyar példával: Sons of Anarchy összejön a Mayansval, a maratárok a róbárokkal, békülnek, bé-t tesznek le, bíznak egymásnak, béklyót(túsz is) rejnek egymásnak, van olyan is, akire béklyót(Fessel) tesznek, a Sonok békések, bíznak a Mayanokra, hogy a drogot passzolják. Stakhogy ha az ősmagyar a Kriegsverfassung volt, úgy a béke fájogdát is rekkne, fight-ot, Fehdet is rekkne, seelisch, attól, hogy az ember bízik a systemra, hogy a Purge volt, van és tovább van, vesz.A békének így nem antandatétje az öreszu, a Krieg, stak annyit tesz, hogy bízás van, bé, Schwur, ahogy béklyó.

Alternatíva a béke laguján, vagy annak onto, attól, hogy a béke hangot még ide és oda mondaná az ember: tengés-lengés.
Ha nem van öreszu, úgy stak teng az ember, az indogermán teng stumától, ez a ten-től, ez a te partikeltől, ahogy lengés van, az indogermán leng-től, ez a len-től, ez a le partikeltől.

D.Köszön: etimológia bizonylosza.

Ez a hang igenstak magyarloszán hallatszik, nem stak attól, hogy ö-vel van, így az ember entonál egy indogermán ks-en-re rakandna, stakhogy vannak akik töröknek mondják a hangot, a török küýsemek-nek, stakhogy ez igenstak egy indogermán hang volna, az indogermán ká stumától, ahogy kívánni, ettől árja kā́yamāna,kāyíya, vagyis a török küy volna az árja kāy. Ez a káj talán káió volna vagyis kája, ettől egy indogermán ksen nem rakódna, stak ha káysen volna. A török hangot így indogermánnak, vagyis árja, kell vennünk. a töröknél ez a vágyás űzés is, wíd-wit, jagen, de más nyelveknél is van példa, ahogy a vágyástól jagen vál, erre példa a vénustól(vágy) a latin vénor. A hangot magyarloszának hallem, így én entonál így az árjára rakandtem, vagyis káy-tól, vagy ká-tól a kásen-re vagy káysen-re, a török hang bé de árja, indogermán. Stakhogy a magyar nyelv az germán, nem volna-e germántól is ilyen rekkés? Vagy talán a k az eredetileg g? A magyar kíván, kér, kedv, kény, kegy hangok az indogermán ghei stumától erednek, vagyis nem az indogermán ká-tól, így vélni volna egy gheis is, keisz. Az árja variánsnál nem van regyni, hogyan is rakódik össze a grüssen és a wünschen, danken. A ghei stumánál ez összerakódna, attól, hogy a kíván az kíván is, de hiány is, gähnen van, ha gähnen van, úgy hang is van, úgyhogy volna egy úgymond hangmímelő hang, attól, hogy a kíván hiány és száj(talán zju, a ghé stumától) tát.

E.Rejku, rakó.
Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra ,wera, úra van.Az ország egy németizmus, de az úr, germán wera, nem a Herr hang, így egy halandzsa. Ha sok hang a ra és re stumától van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak: ena rejku reja a népnek...
Országtagadó vagyem, nekem rejku van.

Elnök nyelvkakilás, ősmagyar rakó.

F. Nakvább Bírong.
Bér? A bér a bír, beran stumaverb flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ena bírdat, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
Ígyhát nem azt mondjuk, hogy felhoz, attól, hogy a hoz egy jevevényhang, örménynek boljad, ahogy a hord és haszon is, de magyarul inkább rakni van a prevaliert stumától, a bír-tól, a bírong hang, ergo ez az ősmagyar, a bringen hang.

Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát; ona sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, attól hogy:
Ra: indgoermán ar, ra stuma, ettől a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
Nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe...
Er: indogermán er stuma, az er-ered volna, ahogy a dühderegnek innen is, a germán dider...
Ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered...
Va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá....

Naker: odajut, rejk.
Nakered: nähert sich.
Ranakered: Folge, folgernd.
Ranakeredva: Folgerung.

Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van laguján a nakva, a nak az indogermán enek és az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang laguján így a magyar a nakva.
Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van, vagyis genug.
A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval mondjuk: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge.
Present ti-vel nakti, a ti rekkja, hogy kell noch:
-nakta
-nakti
-naktama
-naktaraku
-naktava, naktavály.

G. Az iga hangot dúrgerni, ahogy már írtem sokat, laguján jog az ősmagyar, de Wahrheit magyarul raktaraku. A tart hangot dúrgerni, ide inkább rekkendő.

H.A forog hangot dúrgerni, indogermán sper stumától, inkább örjed vagy dúrjed, az uer indogermán vagy a ter indogermán stumától.

J.Az év hang az indogermán ie stumától ered, germán éwa. A raktányja így logikusan az indogermán ie stumától volna, ahogy mondjuk az ie r-vel, ier vagyis jár, ahogy a Jahr is ettől ered: év lejárásja. De ha véljük úgy mondani volna, hogy örjedés.

K.Az alatt, ahogy már oly sokat írtuk, az alto volna, így odát, a fenti mondatnál így oké volna, nem németizmus, hogy unter, attól, hogy alto az odát van, vagyis évek alto, éveken túl a rekkés. De mondani volna, hogy vesznek, vagyis veszend, während.

L. Nem kész, hanem rejtett, de erről már írva volt, nem írem újra ide.

M. Nem háború, hanem öreszu, de erről is írva volt bőven.

Anto.
Ígyhát a példamondatok:
Ma arról teszünk regyni, hogyan egy raktarakuos és rekkendő tengés-lengés nakvább bírongani volna.-írtaja az ukrán rakó.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év lejárásja lejártán öreszura rejtett rejkuvá.
A tengő-lengő Japán így vált néhány év örjedésje alto, veszend öreszura rejtett rejkuvá.

Ennél a lektionnál így négy új hangokról beszéltünk, ahogy a hála, tárgy-tárgyal, ahogy béke, köszön. Arra ranakeredtünk, hogy ez a három hang germán volna, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A hála hangot bizonyloszának írtuk, attól, hogy nem igen rakjuk, hogy most ezt szarjuk vagy fossuk, a germán hóla volna az opcionális etimológia, ana talán egy volna a skandináv skvala-val, a schellentől, és ettől eredne a szláv hang.A hála egy ilyen habubsd hang, dúrgerjük inkább, így: cancell.
A tárgy-tárgyal hangokról is beszéltünk, hogy a magyartól, ahogy tár nem igen rakjuk, vagyis részint, de ha a germán targó, ahogy target volna, úgy inkább dúrgerjük ezt a hangot, így cancell.
A béke hangról is beszéltünk, hogy így ez is germán hang volna, a germán nyelvstalád egy hangja, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a bé Beteuerungspartikel indogermán és germán, ettől ered a germán beidh, a bíz hang is. A béke hang levágás a bé-kül verbtől. A fenti definíciót rejtem a béke hangra, így stak ezen a felden maradjon a magyar nyelvnél, stakhát a probléma, hogy a hangra egy univerzális definíciót húztak rája, ahogy a németet is. A német Frieden rokonja a Freund és a frei is, indogermán prai stumától, így ez posztulálna egy libcsizmust, azt, hogy a Frieden-re nakta,elég a bírás, a lieben, vagyis a Frieden-t a laissez faire-től teszje eredni. A magyar, ahogy germán béke, békül hang posztulálja, hogy a békülést etablálni kell, bé Beteuerungswortval, ahogy bízással, ahogy béklyóval is.A béke ezen interpretációjával stak a problémám, hogy pógári is volna, nem kriegsverfassungi, attól, hogy az institut dúrongná ki a békét ember-nek és embernek innento, stakhogy ez falsch. Egyes és egyes embernek innento stak a Purge, a fájogda tesz nyugalmat, úgy vál az ember egészségvé, sőt a Purget, a fájogdát kell védeni az instituális békétől. De így úgy is volna rakni a béke,ahogy már írtem, hogy az ember bízik a fájogdára, a Purgre, hogy van, van az institut. Egy folygon, bölgon, népen innen így a béke hangot stak a garázdaságok ahogy garázdárok békülésjére mondjuk, ahogyha a Mayans és a Sons of Anarchy békül, a raktár előtt is, így mondaná az ember ma, hogy cégeknél, de a cég az libcsizmus. Stakha garázdaságnak innen van az ember, úgy van béklyó, a garázdár rakja antonak, hogy most fájodga(Purge) avagy bé-külés van egyes és egyes Membereknél. Az ősmagyar raktár(Richter) itt Notárként funkcionál, de a béklyó nála van, ha purgesértés vagy béküléssértés van.

A Purge-t magyarul bolondni-nak vagy bolondulninak rakem át, attól, hogy a purge a pure-tól ered, a tiszta hangot dúrgertük a bolo-ra, ettől a bolond is ered, bolonda naknama, ahogy bolond verb, így bolondni vagy bolondulni, a bolondulás volna így Purge, Läuterung.
Az úgymond pax, Frieden perspektívái:
-tengés-lengés.
-bolondulás(Purge, fájogda).
-bé-ke, bé-külés, bízkülés.