Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál stukturálisan kirakunk pár naknamát, erre substantívokat, ahogy arról regyó, racionális beszéd raked, hogyan is van az antandatét, ahogy jó, vagy rakta, raktaga és rossz vagy raktalosza. Kirakjuk, hogy a jó stukturálisan hogyan is raked, úgy beszélünk az indogermán ie stumáról is, erre az ar-ra-re stumáról is, ahogy arról is, hogy magyarul ernya egy naknama(előbbi lektionok), így az úgymond Tugend hang más stumától raked.

Lektion68.-Naknamák3.

Se a jó, se a rossz hang nem fingárok, hanem indogermánok és germánok volnának, ahol a jó hang struktúrálisan annyit tesz,hogy racionális, indogermán ie stumától, vagyis annyi volna, ahogy mondjuk rakta, raktaga, a más ősmagyar hangok, de a rossz hang már az indogermán reu stumától ered, vagyis ró, és erről a stumáról volt már beszéd, hogy indogermán és germán, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
A ró stumáról:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/08/lektion32-_a_stumanyelv_ro_es_re_stumajarol_ahogy_rena_es_rona_a_har_stuma_kiegeszitesje

A rossz hang az indogermán ród-tól eredne, ahogy már volt róla beszéd, hogy az ssz-es hangok nem s-es vagy sz-esek, így a rossz hangnak dolga nem van, vagyis stak a stuma egy, a rós, róst, róstély, rósma hangokkal. Ha ámbár a jó raktaga, úgy inkább a rossz hangot dúrgerni kellene, nem strukúrális, így losza-val kellene mondani a rakta-t vagy raktaga-t: raktalosza, raktagalosza. De azelőtt hogy úgy antonak raknánk, hogy dúrgerjük, rakjuk ki elébb az ősmagyar ie stumát, anaról már sok beszéd volt.

Indogermán ie stuma:
- Indogermán ieue: jó hang.
- Jó+ma partikel: jóma. A fingár eredetű hang egy indogermán eredetű hang, ma partikelvel, így a fingár hang nem fingár hang, hanem indogermán, de a magyar hangval dolga nem van, a magyar magyar, vagyis germán, a fingár az germán vagy egyéb hang. A jó hang ma partikelvel azt is rekkja, hogy Verbindung, így az ar-ra-re stumától arma van ana jóma.
De a jóma hang így annyi is volna, ahogy ara, így ki volna rakni stalad is:
-Jó+me: ena baru, úr.
-Jó-mo: ona barna, Kind.
-Jó+ma: ara, barma.
-Jomatni: verb at-vel, annyi ahogy paaren, verbinden.
-Jóta: erről a hangról volt már beszéd, ta multidővel, vagyis verbunden.
-Jog: erről a hangról is volt már beszéd, hogy ez a hang azt rekkja ősmagyarul, hogy iga, vagyis Joch.
- Jogár, jogja, jogya: az ökör hangról volt már beszéd, hogy nem török eredetű hang, hanem indogermán és germán, a germán eykr, ahol az ökör attól ökör, hogy jogatva van, de egyrakásűbb volna azt mondani: jog-ár, vagy azt hogy jogja, vagyis ja indogermán possesívvel, és így nőnemű volna.
-Jog ti-to-ta partikelvel:
-Jogta: múltidő, jogat.
-Jogot, jogat:anschirren.
-A jogat-tól jogatár, az aki anschirrt.
Onto: Így az igáz hangot dúrgerni kell, laguján ősmagyarabb hang a jogat hang.

Ígyhát indogermán ie-től: jó, jóma, jóme, jómo, jomat, jóta, jog, jogár, jogja, jogta, jogat.

Egyéb hangok:
-Jóna: ha van jóma, úgy rakta hang volna ana partikelvel jóna is, ahogy mondjuk Seil.
-Jogolni: ahogy mondjuk latun jugulum, rekkésje verbinden, vagy jogot feltenni.
                            Substantív:
                                           -Jogály: Jochbein, avagy pár.
Társ: a magyar társ etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy egy indogermán tár stumától ered, vagy talán jevevényhang, a szláv tovaris, stakhogy ez a hang nem kell, nem fontos, az ilyen hang, attól, hogy libcsizmus, ahogy a társadalom is, stak libernyák műhang, ahogy rejálisan nem egyéb ahogy az Allmende tolvajlásja, tulajolásja, az indogermán tele stumától. Így stak azt írem, hogy a jó stumától van az árja ju, ana Geselle-t rekk, hogy ősmagyar vagy nem, bizonylosza, attól, hogy ide erre nem kell hang.

Bizonylosza hang:
Gyám: nem rakni, hogy itt a gy g vagy j, hogy mondjuk a fenti jóme-tól ered-e, vagy a görög gámia, ahogy monogám rokonja. Itt stak ez a két alternatíva van.

Onto: látni van, hogy a jó hangot úgy kell rakni, hogy verbinden, és ettől beszélni, így beszélni, tovább kirakni a jó stumát a magyar, vagyis indogermán partikelekkel.A jó hangot, ahogy gut,dúrgerni kell, attól, hogy a jó nem gut, hanem verbinden, vagyis racionális, rakta, raktaga.

A ar-ra-re stumától párok a jó-s hangokra, ahogy a jót dúrgerjük, már struktúrálisan is a rakta, raktaga hangokra( ősmagyarok), de struktúrálisan, attól, hogy a kettő racionális, egymásra cserélni vannak.

Arma-jóma: ana arma hangról volt már beszéd, ez az ősmagyar hang a Mittelre, attól, hogy az eszköz egy németizmus, a Mittelre, és a köz hangot dúrgerni kell. Az arma ana ara, arány rokonja, ez itt ma partikelvel van, így nőnemű, úgy ahogy a jóma, a jó-tól ma partikelvel, így a két hang egymásra is cserélni van, de szelentni kell a kettőt, attól, hogy ana arma, járom, folyton a racionális.

Arta-jóta: a faj hangról volt már beszéd, hogy az etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy most a fágy-tól ered, ahogy falten is, vagy a fi germán hangtól, indogermán peu stuma. Az arta egy ősmagyar hang, ara és arány rokonja, ta partikelvel, múltidős is. Az arta inkább a Rasse, a jóta Verbindung marad.

Ranakeredva: Ígyhát a jó hangot máshogy kellene beszélni, Verbindungként, és a raktának kellene mondani az úgymond gut-ot, vagy gha naknama erősítő partikelvel: raktaga.
Vagyis:
-rakta, raktaga és raktalosza, raktagalosza, vagy raktavésza.

Ha itt vagyunk úgy regynünk, racionálisan beszélünk kell egy együttrakódásról, arról, hogy a jó az indogermán ie stumától ered, az ősmagyar rakta, raktaga a ra-re-ar indogermán stumától, ahogy a görög arete is, így ezt namatem egy struktúrának.Arete egy ősmagyar hang volna, rokonja az artának, arának, aránynak, armának, stak nehéz visszerejni,így mondjuk:
-Arti: ar-itt, ra-itt.
-Arta: ar-att,ta múltidő.
-Arto: ar-ott, ra-ott, ahogy aratni is.
A három hang mondani volna, és a rekkésje szelendő volna, de most mondjuk ide is a fenti arta hangot, vagyis zusammengefügt hangot Tugendnek. A probléma az, hogy már írva volt,a magyar nyelv unbedingt, azzal ám, hogy most arta-t mondem, azzal bedingtvé vál a nyelv, arról van a beszéd, hogy mondjuk hogy rakód össze a fegyver, ember, vagy a szaku(Messer), és ennan ered a görög filózófia problémája is, ahogy az arisztotelianizmus is, hogy a nyelvtől a tenkőre vált a perspektíva, a tenkő, az obejktum a wissen eredője.Heideggeren már túlmenve már írtem, hogy a rakta perspektíva a váltó,ahol nem objektum van, hanem nyelvi stumák: bot bo hangmímelő hangtól, így ütünk, stuk(Stock) a steu stumától, a stékko(Stecken) a stei stumától. De rassenteóriára oké volna a hang, mondjuk germanoid artája: racionális, bolonda dühor. A predatorperspektíva nem tenkős, hanem átmeneti, reknán kell reagálnija a predatornak, így nem van arta, ahogy a botnak nem van úgy artája, az van stékkó és stuk is, nem a tenkőről van a beszéd, a Dingről, hanem stak a nyelvi stumákról, az unbedingtről. Az artás regyó, beszéd utat, rakut nyitna így a begriffsbuzeológiának is, és a nyelvet anavaterelné a nyelvtől, a stumáktól, nem a nyelv definiálna, hanem más, így a maladó(malac) nem volna csirke is, nem volna a csirkére mondani, attól, hogy a csirke artáját látnánk, mondjuk, hogy kétlábú, nem négy ahogy a malac. De mondani volna, hogy a csirke artája, hogy malad, málad, úgy malac, de ez nem az egész, stak egy perspektíva, és az arta az egész, zusammengefügt.

Az ernya hang naknama, fähig, Tugend magyarul arta, ahogy ez a Rasse is ősmagyarul:

Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták.A kép így egy kretény-libcsi torzítás, a formula, hogy képes németizmus, ahogy gebildet, idegen, aljan ideológia. Magyarul a fähig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknama, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-Ernya.
-Ernyesz.
-Ernyeszt.
Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is; ernyesztota.
Ranakeredva: Így ősmagyarra írt struktúra:
Fähig: ernya.
Tugend, Rasse:arta.
Gut: rakta, raktaga.
Schlecht: raktalosza, raktagalosza, ahogy artalosza is oké volna.

Onto: arc.

Ha itt vagyunk, úgy beszélnünk kell az arc hangról is, anat fingárnak makognak, de a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. Az arc etimológiája bizonylosza, a fingristák azt makogják, hogy a hang az orr-száj-tól ered, de így nem ősi, attól, hogy az orr hang az indogermán uer stumától ered, rokonja a Warze, a száj egy zátemi eredetű hang, a ghé indogermán stumától, stak tátong. Az etimológia opcionális volna, de stak egy argumentáció volna rája, az ahogy már írtem mondjuk a stata hangnál is, hogy sok hülye van, így a nyelv nem racionális, hanem irracionális, attól is, hogy a magyar nyelvet fingárnak makogják, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ha vannak idióták, úgy vannak idiotizmusok is, az argumentáció, így a fingrizmus, az új-ónemmagyar nyelv, hogy vannak idióták.

Az arc hangra volna etimológia a fenti arta hang, ahol a t c-vé vált, és erre a rekkésre is van példa, ahogy mondjuk a tochár ere, aram hang, ez arcot rekk. Az arc így arta volna, zusammengefügt: mit Mund, Augen, szimmetria.

Rekna-rakna.

Itt beszélnünk kell egy másik fähig hangról is, a reknáról-raknáról,ahogy ezek rekkik azt is, hogy árva, vagyis schnell és speed, vagyis áranta,random.
Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.
A rek-rak ana partikelvel egy naknama, azt rekkja, hogy fähig, olyan fähig, ahol rakand, rak az ember, vagyis denken, stak nem denken, hanem rakás, racionálitás(ahogy a denken etimológiája bizonylosza, talán a tenk-teng-től ered?). A rend, a ráció folyton árva, vagyis speed, így a rekna-rakna naknamák másik rekkésje az, hogy árva, speed, ha árva, úgy áranta is, vagyis random, ahogy a random az folyton racionális.
Egy szokott példa erre, Scott őrmester rakand:
Rakvány: ona barna punaina gecizésen át van.                          Rakás
Rakvány: buzi nem geciz punaina, pinába.                                  Rakanta
Rakvány: Szájer buzi.
Rekkelés: Szájer Fanni van? Rakanda: Szájer Fanni nem van. Rengyó:...
A fenti így rekna, Scott őrmester, a rend, ráció rekna volt rakni, ez a rakás árva volt, így a rekna-rakna azt is rekkja, hogy árva, speed, ahogy a tett is az.

Naknama: raktarekkna, raktán rekkta, raktarakna.
Erről a naknamáról volt már beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/17/lektion37-_a_tiszta_tisztel_tisztes
Tisztes?Nem, hanem raktarekna, raktán rekkta, raktarakna.
Bullshit hang, igenstak. Magyarul, ősmagyarul raktarekna, raktarakna, vagy raktarekkta, raktánrekkta.
Olyan hang, hogy jog nem van, az egy kreált libcsi hang, az is mondani volna,hogy habubsd, ennyi az, vagyis magyarul Joch, iga. A magyarnak a fájandja van a ra és re stumától, a rakta, ez a racionális, az ősmagyar, az illiberális.
A német előlagujára, a rechtschaffenre így magyarul raktarekna, raktánrekkta volna, stakhogy a szab, ahogy schaff libcsizmus:
Szablya? Stak a libcsinek van szablyája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakem ezt a hangot. A magyar illberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re stumától regály van, ez az ősmagyar. Ígyhát: raktaregály.
Ranakeredva: a magyar nyelv, az ősmagyar struktúrájától ősmagyarra írtuk az új-ónemmagyart, dúrgertük a halandzsa jog hangot, hisz ősmagyarul rakta van, a ra és re stumától rak, ez ta múltidővel rakta, úgy dúrgertük a libcsi szablyát, ennek laguján az ősmagyarnak regályja van, a ra és re stumától, úgy dúrgertük a tiszta hangot, és így a német Vorlagéjára: raktarekna, raktánrekkta, raktarekkta.

Anto:
Példamondat: Scott őrmester artája(Tugend, Rasse), hogy reknán rakni rakna, nem van raktagalosza, hanem rakta, így ő egy raktarekna ember.
Ennél a Lektionnál átvettük a jó és rossz hangokat, írtuk, hogy a jó-nak volna egy struktúrája, ana a rakta hangval és az arete hangval együtt van, egy struktúrát raknak ki, stakhogy a rossz már nem struktúrás, így egyrakásúbbá tettük a magyar nyelvet: rakta-raktalosza, vagy raktagalosza. Így azt is kiraktuk, hogy a jó hangot ősi verbindenként kellene rakni és ezt a rekkését tovább rakni, ahogy fent le volt írva az egész.Erre jó-s és ar-os hangokat is nakrekktünk, arányoltunk, ahogy arma és jóma vagy arta és jóta. Továbbá írtunk arról, hogy az ernya naknama a fähig magyarul, ez az úgymond können, ahogy a rekna-rakna az úgymond wissen, és az idegen gebildet, ahogy képes hangot dúrgertük. Ha ezt tettük, úgy a Tugend hangot az ősmagyar artára írtuk át, a magyar nyelv struktúráját a dohopa strukúrától átírtuk.