Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,így a ró hang magyar, germán hang, ahogy a róna is, nem szláv, de a fingrsiták a magyar nyelvet a fingrsita, libernyák ideológiától szétmarkangolnák. A ró stuma egy raku, erre rakunk partikeleket és agresszív hang is volna, így a stumanyelv részje.

Lektion33- A stumanyelv ró és ré stumájáról, ahogy réna és róna, a har stuma kiegészítésje.

A ró stuma, indogermán reu, vagyis ró:
- Róna: magyar hang, germán ana partikelvel, ahogy bölna, bolna, az előbbi Lektiontól, és a ré stumától a réna.A hang így magyarul, indogermánul, igenis rakni van. A róna hang nem szláv, hanem magyar,germán, hisz itt a ró stuma és az ana partikel(az egész magyar nyelvnél).

Hénten(off): Ha a fingristáknak a ró, habár indogermán hang, fingár volna, úgy nem rakják, hogy van olyan fingár nyelv, ahol a nu-na partikel ott van(igenstak indogermán, de a japánnál is, olyan ahogy az indogermán), vagyis nem rakják össze a ró és a na partikeleket.

-Róva: indogermán au-ue-vel, vagyis a va-ve-val. A va-ve substantívnál olyan, ahogy az ana partikel, a rekkésje is egy.

-Róló, rojlya,rójelni, róelni: a ró partikel el-al partikelvel, ja-ra is és stak úgy, így substantív ló-val, ahogy a sar(sker) stumától sarló.

-Rója: ja kausatív-presenz és possesívval, rójni verb is volna, substantívhént egy dunkó, ana ró, rój.

-Rójta: ró és ja kausatív-presenz és ta múltidő, vagyis rojt.

-Róma:vagyis rom, ma partikelvel, az indogermánnál sok rekkésje van, ahogy haj, hisz rójják, vagy lapát, hisz azzal róvnak róvát.

-Rómbol: az etimológia bizonylosza, de mb partikelnek boljad, ahogy dühemb, vagy a rom b-vel, vagy a b mb-hént.
-Róbni: nem rabolni, hanem a ró stuma b-vel, ahogy rauben.

-Rópni, roppan: germán riupan, raup,raufen, a rép párja, a ré stumától.

-Rópa: réva, róva, lyuk.

-Ruha, róha: indogermán reuk stumától ered, germán ruha, dúrva gyapjú és bunda, reukják, rókják. A ruha nem szláv hang, hanem magyar, germán hang.

-Róka: a ró stumától, reuk, a ruha párja.

-Róad: ed kausatív-presenzvel,de partikelvel, ahogy germán riutan, reud.

-Rónt, rót: a rónt etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy a rót ige nazális fromája-e, vagy ró és ana presenz és erre a to partikel:róanto.

- Rós, rósta: se partikelvel, akciós és siches, stak múltidős van a magyarnál, a rósta, rost, germán rúst.

- Róspoly: a réspoly ró-s formája p-vel, ahogy räuspern, reuspeln.

- Róstély: ez a hang ide rakód, itt l-vel, de germán ristar is, vagyis eke is a róstély, hiszt róstnak.

- Rósma: annyi ahogy törma, ma partikelvel.

A rósnya, vagy rúsnya, ahogy rót vagyis rút és rónda hangos is ide rakódnak.

Ranakeredva: Látni van, hogy a ró egy stuma partikel, egy magyar, hisz germán hang, és az is, hogy a grammatikának dolga van a hangokkal, a hangok és a grammatika nem két ühgy, hisz partikelekkel van a ró stuma tovább rakva,az összes partikel itt van, és van ahol dubb is egy hangnál: ana, va, ja, jata, ma, se, to, anto, ed-de partikel, mb, mp, nk...Az egyes hangokat így gramamtikától szelenteni nem van, ahé ezt teszja, az egy hülye fingrista, dolga nem van a nyelvvel. A róna így egy magyar hang, de azt mondanám, hogy sokkal dubb hang kellene a ró stumától, és egyéb perspektívájai is fontosak.

A ré, indogermán rei stuma sokkal kisebb stuma, de magyar stuma:
-Réva, ahogy róva, a rekkésje egy és ugyanaz volna.
-Réna, ahogy róna, Rain is.
-Réma: ma partikelvel, mondjuk latin ríma.
-Rép, répár, répel: germán rief, riep.
-Rés, rész: germán reas, a kettő egy.
-Rév: germán riupa, Ufer.
-Rét: a rét hangot ide mondanám, hisz é-s hang, vagyis a Ried, indogermán rei.
-Réba, riba, ribanc: a hang iderakód.
-Rébta: rongy, stak a rongy a ró stumától, a rébta ta múltidővel.
-Réstály:annyi ahogy a róstály.
-réspoly, ráspoly: német eredetű jevevényhangnak mondják, stak az a-tól volna az, de ha rés-nek írjuk, úgy máris magyaros, hisz a ráspoly a rés hangtól ered.

Onto: a nyelv struktúráját raktán rekkja, a ribanc hang, vagy réba. Az ilyen hangok a ró stumára nakrekk hangok, ahogy szahajha, germán skeika, a szak stumától, indogermán sék, vagy a lotyó, a lo stumától. A rébának, lotyónak és szahajhának a rekkésjé kettős, egyrészt a néptől ezeket róták, másrészt ezek így volnának lopva, lova, róbva is.

Ranakeredva: a ré, indogermán rei stuma is így a magyar nyelv részje, stak dubb kelleen ettől is,hisz ez is egy fontos hang.

Részeg, révül: Az etimológia bizonylosza, de nem fingár hangok, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A részeg hangot nem bírem, folyton a rész hangot hallem, de volna az etimológiája az eresz hang is, ahogy rasen, ez az eresz, de bizonylosza.

Révül: Itt az ember, a magyar azt hallja, hogy a ré stuma va partikelvel, indogermán au-ue, így az etimológiája bizonylosza,talán, az er stumától a germán reb-rav, rev, rebbeln, ana ma mondjuk a Rave-partynál van ott, így magyarul erebel volna. Regyóm az volna, hogy a réved hangot úgy, ahogy ma itt van, dúrgerjük, és mondjuk a révül hangot rakjuk a réva substantívtól, és az er stumától rakjuk ide az erebed, erebel hangokat, ezek rokonjai volnának talán a latin rabiat hangnak is. Ez a révül hang totál olyan, ahogy a téved, anat az ember a té stumától rakna, ahogy tél, tészta, tauen, és volna a dühebed és dühembel hangok.

Az agresszív hang kiegészítésje(ró-ré) és a har stumának:

Hártya: ennek a hangnak dolga nem van egy görg hangval, a Karteval, ez a hang a szak stumától ered, indogermán skertől, ahogy a har stuma, ennek á-s formája, ahogy hánt. A hártya a germán harudjan igétől ered, hárt, herdo, ez a hártya hangnak onto hered is, így a here hang bizonylosza hang.

Hárs: a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, így a magyar azt hallja, hogy a hang a har-hár stumától ered, a haránt is ettől, vagyis indogermán sker stuma.A fingár etimológia bullshit,finn kosku-tól nem rakód a hárs hang, de a fura az, hogy ha hallja az ember a hárs hangot, úgy háncsot, hántut hall.

Haraszt:nem szláv hang, hanem ez is a har-hár stumától ered, indogermán sker, ahogy a hártya is, se partikelvel, és itt ta múltidővel.

Harmat: Igenstak a har, indogermán sker stumától ered, van germán hrima, de ez harajma, haráma volna, hisz kausatív-presenzes ja-s, indogermán skerei-től, ettől az indogermán kerei, krei stuma, ahogy horzsol is. A haráma, a harma és harjama is rakta hangot, ahogy Schramme is.

Anto: Ennél a lektionnál rekkva van, hogy a magyar nyelv egy indogemrán s gemrán nyelv, a ró-r stuma magyar, így a magyar nyelvet nem bontjuk szét, hisz a ró és a róna együtt van, ahogy a rés és réspoly is, így a ró nem fingár, a róna nem szláv, a rés nem fingár, a réspoly nem német, hanem ezek germán hangok, magyar hangok. A ruha nem szláv, hanem germán, így magyar, a róka nem fingár, hanem a ruha k-s formája...a rabol hangot rekkentettük róbra, a hártya nem görög, hanem az indogermán sker stumától ered, ahogy a haraszt is, ahogy a réba-riba hang se szláv, hanem magyar, germán hang, a ré stumától.
Rakuval:
-Ró,róva, róna, róló, rójlya, rójta,róma, rómbel, róbni, róppni, roppan,rópa,ruha-róha,róka,róad, rót-rónt,rós, rósta,róspály, róstély,rósma.
-Ré,réva, réma, réna,rép(reped is), répár, répel,rés-rész,rév, rét,réba, rébta,réstály, réspoly.