Lektion79-A madár és járulékjai, ahogy madárnamák, folyogálynamák.

Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a madár hangról és járulékjairól teszünk regyni, ahogy már ígérve volt egy korábbi lektionnál, és itt majd a toll hangot is újrarekkjük. A madár etimológiáját a fingristák nem ismerik, de stak fingárnak makognák a magyar nyelvet, úgy hogy egy úgymond ilyen fontos hangot nem ismernek, nem rakják az etimológiáját. A németnél egyrakású a madár-szárny-repül, attól, hogy a német az összes hangot az indogermán pel, vagyis a foly hangtól rakja ki, így a Flügel-Vogel-fliegen hangok egységesen folyogály-folyog hangok, de félni-vel is volna hogy átrakjuk, attól, hogy a félés flattern, és a két hang a foly, indogermán pel stumától ered, így: félegály-féleg. De inkább maradjunk a foly-nál.

Hangok:madár,folyogály,szár-száraz-szárny,folyogla,toll,repül,szekrényel,dohon,dohol,folyog, bese(básna, bolko), fecske, daru(kárunk), fürj, pinty, darab.

Madár: az etimológia totál dohonkela.

Ilyen fontos hangot se ismernek a fingristák, de fingár nyelvnek makognák a magyar nyelvet, úgy hogy a blogon az összes fingár hang antoregyve, cáfolva van. A madár etimológiájánál antonak kell rakni, hogy ez egy duljas, ép hang, vagy torz, kurka, korcs, ahogy totemisztikusan és tabuisztikusan módosított hang-e? Ha ép hang volna, úgy az entós, első rakvány az, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, itt a magyar így a magyar és indogermán ár-t, ahogy a kausatív-presenz-iteratív er-t hallja. A mad-nál egy indogermán mad stumát hallana. Itt a probléma, hogy stak egy van, ilyen indogermán, ez a német Mast rokonja, mästen.Ennél a stumánál nem van egy Vogel hang, stak az árja madgu. Egyéb más indogermán stumákat is kiraknak d-vel, hosszú is volna azokat iderakni, nakta stak annyi, hogy egyiknél se van egy Vogel-rekkés. Ennél a hangnál sok regály kirakni volna, ahogy ott van a megas-magas hang albán formája madhi. Más regály volna, hogy nem mad hangot keresünk, attól, hogy a mad aspirantos, így volna a stuma mand-mend avagy mal-mar. Az is volna, hogy a hang tabusított, erre példa volna mondjuk a kelta adar hang a Feder-től. indogermán pet-től, ide igenstak rakódna egy m, ahogy m-adar. Habár itt nem is kellene tabusítás, attól, hogyha eredendően padar volna, úgy madaram-nál fy mhadar volna. Látni van, hogy szelendő, különböző regályok rárakásjával ettől és ettől is volna hang kirakni, stak a probléma az, hogy konkrét indogermán hang nem van.

Ha az etimológia nem ismert, úgy rakja ki egyhol majd a nyelv a hangot, egy regály rekkint, ahogy volna rája alternatíva, a Vogel, folyogály.

Szár, száraz, szárny.

Se a szár, se a száraz hangok nem fingárok, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a fingár etimológiák bullshitek, de erről stak egy rekkelés után. A rekkelés, a kérdés az, hogy volna-e a három hang innento logikai rakanta, ahogy volna-e szá stuma? Egyet már leltünk és kiratunk, ahogy szál és szélu, hogy ezek az indogermán skel stumától erednek, vagyis a szel flektált formái, vagyis a szekelnek, ahogy a szán(nem sinnen), ahogy szán és szánt, az indogermán és germán sken, skent stumától erednek, vagyis hán-hánt-ok. Ahogy bizonyloszának raktuk ki azt is, hogy a szalma hang skelma(halma) vagy egy zátemi hang, ahogy szláv. Így leltünk szá-sze-szé stumát: sken-hán, ahogy szán, skelu a szélu, szál a hala, vagyis a Fisch. Az indogermán sker vagyis szaker stumától egy előbbi lektionnál kiraktuk a szir stumát: szirma, szirt. Az indogermán skel stumától kiraktuk a hangokat, ahogy: szikla,szil, szilda,szilánk. Ahogy leltünk ser-sar stumától is, az indogermán sker stumától: sarló, sereg, serpenyő. Így a regály rejális, hogy az indogermán skel-sker stumáknál a k szakad, az s vagy vál sz-vé, vagy s-vé. A regály nélkül a száraz hangra az opciók: germán séar, sór, indogemrán saus stumától. A másik opció volna: a germán serawén, avagy a görög ξηρός, ahogy:

https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%BE%CE%B7%CF%81%CF%8C%CF%82.
A száraz hangnál olyan hangokat bíronganak ide, ahogy a vogul szúr, zürjén surni. Ennan látva ez a hang indogermán is volna, talán a görög, attól, hogy a másiknál stak a germán r-es, egyéb indogermánnál s van, de attól volna, hogy a germán hang volna.

És ha a magyar száraz hangnak dolga nem van egyik indogermán hangval se, és így a fingárral se? Vajon a fenti sker-skel-es példáktól nem volna-e itt is kirkani egy szá stuma, stak ennek dolga nem volna a szál-val, vagyis egy második? Nem volna-e logikai rakanta a három hangnak innento? De volna! A rakanta volna egy indogermán sker stuma, ettől a magyar szeker stuma, szekken is, ahogy a hor stuma(horog, húr, horu), ahogy a horp és egyéb hangok is, a sker indogermán stuma schrumpfen rekkésjétől. A bizonylosza hervad verb az vagy az indogermán sker stumától ered, ahogy szak, így harvad, ahogy a német herb is, avagy a hor stumától, így horvad, de nem hervad, nem hereg, hergel, herken. Mi most mondjuk horvad-nak, így inkább rakjuk, de a két verb stak úgy is rakni van. Na így a horvad, horpan s-s formájától ered, az indogermán sker stuma schrumpfen rekkésjétől a germán:skråen, schrá, skréha. Ezek a hangok azt rekkik, hogy száraz. A fenti példáktól látni van, hogy a regály ide is rakódna, ahogy ha a k kiszakad, úgy a germán skrá-tól szár, száraz hang volna.

Vajon így a szár és a szárny hangokkal nem volna-e dolga a száraz hangnak? Volna logikai rakanta, ugyanstak az indogermán sker stumától, de itt a hor, ahogy horog és szekrény, germán skrinja rakásjától. Ezek rekkint a német Schrein, a germán skrínja, vagyis a szekrény és a szárny egy hangok volnának. A példa germánon kívüli, de szekrényelni a litván nyelvnél annyit tesz, hogy fliegen, erre a litván verb skriénu, a szárny skrelis.

Talán ugyanez a regály van rárakni a szar-sár hangokra is, ahogy germán skarn, orosz sór hangok, ezek azt rekkik, hogy szar és sár. talán a szar hang is a sker, szaker indogermán stumától ered, de ez bizonylosza, de példa rája az árja apa-skara(az ap-ot már vettük, hogy egy végó, apad).
A regály látni van, hogy a szaker-har stumánál, ahogy szkel, szel-hal stumáknál a regály megy, így menne itt is:
-skrá-regály rekkint k szakad-száraz.
-skrinja,szekrény,litván verb-szárny.

De talán ez már így fingrizmus volna, forciert, attól, hogy így kirakni volna ez is és az is, mondjuk, hogy a szarv nem zátemi hang, hanem mondjuk a sker indogermán stumától ered, így szárv volna, attól szárv, hogy száraz, Kruste. Ahogy forciert a szár hangra a vogul kat-szar is.

A szár etimológiája bizonylosza, igenstak a szál r-s formájaként látnám, ahogy már beszültük a szá az indogermán skel-től ered: https://en.wiktionary.org/wiki/%CF%83%CE%BA%E1%BF%B6%CE%BB%CE%BF%CF%82. Stakhogy a sker stuma k-s nélküli formája a szir.

Ranakeredva
A szár-száraz-szárny összerakása stak egy opció, ahogy látni volt a szárazra három germán etimológia is volna:séar,serawén,skrá-skråen. Ez a három germán hang trocken-t rekk, de más és más stumától erednek. Látni volt fentebb, hogy van máshol is szá stuma,ahogy van szir, szel, szél, szál stumák is, ezek az indogermán skel-sker stumáktól erednek, úgyhogy van ilyen regály, vagyis k-szakadásos regály, így az opció fennáll, hogy a szár-száraz-szárny hangoknál nem-e ez volna a regály. A három hang volna összerakni az indogermán sker, vagyis hor-szeker stumáktól, úgy a szárnyal verb szekrényel volna.

Toll: bizonylosza hang.
A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, így az etimológia bizonylosza, dubb etimológia is volna itt, ana opció volna.
1. A tol hangtól ered, ana partikelvel, ettől geminálód az l, hogy tolna.
2. A steu indogermán stumától ered, vagyis csu, de írva stu, a magyar stu és egyéb stuma. Ettől volna egy kelta hang, a toll, rekkésje hohl is, tolna hangtól ered, van olyan hang, ahol Feder.
3. A toll hang a teilen hangtól ered, indogermán del, germán toll, Zweig is, és olyan ahogy a toll.
4. A német toll, ez a düh-doh stumától ered, dohol vagyis, ahogy a tollak doholnak, ahogy a dunyha, dohonja, Daune. Hiszen a tév a té stumától volna, de dühebed inkább.

Rakandák, argumentációk egy-egy opciónál:
1. A magyartól könnyen, reknán volna rakni, ha a tol verbtől volna, az indogermán tele stuma o-s flektált formájától a tengely rekkint. Görögnél a tele schwingen is. A toll forma a tolna-tól eredne, attól, hogy regály az l duplázásja, ha az ana partikel szakad. A toll egy valós magyar hang volna a tol és tolna hangoktól is, attól, hogyha a tyúkról tolem a Federt, úgy az tolna, tolva van, úgy tolna-toll, de a folyogályt a Federjei tolják.
2.A steu stumától, ahogy stuk, csuk ered az ír tukslo, toll, ez azt rekkja, hogy hohl, de van, ahol Feder, stak st-s formától, ahogy stuch, csúcs és stuk, vagyis csuk-tól. Itt konkrétan is itt van, hogy a toll-stuch rekkja azt, hogy Feder, stakhogy a magyar forma stu-stú-stá stumák, a t-s forma az aljan, idegen a magyarnak, attól, hogy a to a magyarnál a to indogermán partikel. Stakhogy van az ismerlosza tok hang, ana igenstak eredne az indogermán steu stumától. Ha a tok ettől eredne, úgy a toll, ha ettől volna, nem volna izolált hang, stakhogy így is igenstak magyarlosza volna. Ha nézzük, úgy mondani volna, hogy volna arányoló rekkésje a toll-nak a tol-tól, ahogy toll-nak a steu stumától, attól, hogy a toll-at itt toljuk, a másiknál stukjuk, stutjuk. Alternatív forma nemigen volna st-vel, attól, hogy az összes laguon van már hang: stuk(csuk), stukken(csökken), stuhé(csuhé), stuha(csuha),csúcs(stuchna), stunk(csonk). A tok laguján raktaga volna egy két k-s forma ahogy stukka, a toll nem volna stukló(csukló), attól, hogy stukló is foglalt már.
3. A germán toll vagy német hang nemigen volna, attól, hogy a magyar már nem bír del indogermán stumával, így a toll-t totál nem rakná, izolált hang volna. Itt ennél nem van argumentáció.
4. A német toll-tól is volna kirakni toll, ahogy Flügel. A toll hang így nem volna magyaros, ahogy a tév(téved se), attól, hogy ez a düh-doh stumától ered, magyarul a tév olvad volna, így düheb, dühebed a hang. Ha van korcs tév hang(olvad volna), úgy volna toll is. A német toll hang a dohol verbtől ered, talán ettől a dúl is, mondjuk az indogermán dheuel-től, így a dúl forma rakni volna, stakhogy a dúl hang is problémás. A dúl hangot rakná az ember a dúr hangtól is, indogermán ter stuma, ettől germán drú a magyar dúr, de a magyar venné, hogy a dú a stuma, az r-t vágná, lagujára l-t rakna, így egy kései magyaros hang volna. De most vegyük a dúl hangot doholnak. Ettől a regály rekkint rakódik a két l, vagyis ha ideraknák egy ana partikelt, ez ennyi ahogy indogermán au-ue, vagyis va, stak na-val, majd szakadna: doholna, dúlna, dúll. Vannak nyelvek, ahol a doh-düh hang a fliegen-t is rekk, ahogy a dohon verb a perzsánál fliegen, mondjuk attól, hogyha a szekrények, a szárnyak szekrényelnek(szárnyalnak), úgy doh van, a szekrény, a szárny dohol, ahogy a Federek is doholnak, dohonnak.

Ranakeredva: látni van, hogy stak egy toll-t rakná a magyar a mai magyartól, a tolna-t a tol verbtől. A stukka-t, ahogy tok-ot, vagy a toksló, a kelta toll-t már nem rakja a magyar, attól, hogy a steu forma a domináns, ahogy a német toll-t se rakná, ha a toll az doholna volna. Itt az volna tenni, hogy az összes hangot inkább etabláljuk:
-tolna, a tol-tól.
-stukka, tok, toll.
-doholna.

Nem is beszéltünk a dulna-ról se, vagyis a Dolle-ról, a tel-töl, vagyis germán dul stumától, ahol a stuma a du, ahogy dum(töm),dumb(domb), duad, duzzad. Nemigen modnem, hogy a toll most ettől vagy attól eredne, inkább a toll-t dúrgerni kellene, és etabláni a fenti hangokat.

Repül.

A repül hangnak igenstak komplikált az etimológiája, stakhogy hangmímelő hangnak mekegik, de nem az, van ahol fingárnak, de az se az, stakhogy a fingár hangok, vagy van olyan, rokonságnak innen vannak a magyarral, de attól, hogy indogermánok. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem ismerünk re hangmímelő hangot, stak a rí-t, indogermán rei stumától, így a repül etimológiája nem hangmímelő hang. Stakhát ott van a réped(nem hangmímelő) reped formája is, az indogermán rei stumától, de ezzel stak annyit kell tenni, hogy át kell írni réped-re. A repül hang rokonja az angol to rave, ahogy a germán reben verbnek, ezek az indogermán er stumától erednek, vagyis ahogy az ered hang is. Stak itt van egy kis probléma, a magyar révedni verbnek dolga nem van a rét hangval, az indogermán rei stumától, ahogy a rév-vel se, hanem ez a hang a germán reben, ettől vált az angolnál is a rave. A repül rakuja így reben, rebben, indogermán ereb stuma, ez az er stumától ered. A probléma itt az, hogy az e szakadásjával önálló verbként és stumaként enteredett a re stuma funkcionálni, itt a magyarnál. Igenstak látni van, hogy a re stumát, indogermán ere volna, a magyar úgy raktaja ki, ahogy a ter stumától(zappeln) az indogermán a verbeket, ahogy trep, tres, trem, vagyis rep-reb, resz,rem. A reszket hang ereszket is volna, a remeg eremeg, egy agresszív hang. Re stuma ígyhát eredetileg nem van, stak ere,de már az indogermánnál hamar szakadt az e hang és erjeszedett egy új stuma és verb is. A fingár hangok itt valón rokonok a magyarral, de attól, hogy a fingárok indogermánok, ahogy az észt räpak az osszét räväg. A repül hang evolúciója a ranakeredő: indogermán er stumára rakód egy bh, így rakód erebh, ettől rebben, reben, idővel az eredeti e szakad, így rebb-reb marad, később önálló stumává vál, így kirakottvá vál a resz, az eresz-nél, az er stumától, ahogy a remeg, az eremnél az er stumától, ahogy rep is, a b p-vé vál, ahogy a rep forma önállóvá vál, erre a rep-reb-rem-resz úgy funkcionál ahogy az indogermán trep-tres-trem.
A repül hang ígyhát az indogermán er stumától ered, ez mozgás és folyás is, így igenstak mondani volna azt, hogy repül=folyogni, ahogy flattern, fliegen. Stak annyit rakni kell, hogy a reszket az ereszket volna, a remeg az eremeg, úgy stak agresszívitásnál raktaga a hangokat mondani, nem a félésnél, attól, hogy a fél az foly, totál más a pel stuma, ahogy az indogermán er stuma. Már írtem, hogy a pillanat egy egy jevevényhang, ahogy a pillant is, ide raktaga hang volna a rebben:egy rebbenésre a pillanat laguján.

A fliegen perspektívái ígyhát:
-dohon, dohol: ha a folyogály a szekrényvel, szárnyval dohol, úgy dohon.
-folyogni: folyni, ahogy flattern, ha a szárny, a szekrény fél, flattert, ahogy ha a folyogály folyik.
-repül: erebh, ered, erjed, folyik, ahogy ha a szárny, szekrény rebben, ereb, remeg, eremeg.

Madárnamák, folyogálynamák.

Ezeknek a namáknak három perspektívája van:
-bolja, Farbe.
-hang.
-járás(ritka, ahogy szalonka).

Bese(bolko): ez a nama se török, hanem igenstak árja eredetű, ez az árja bhásah. Ennek a hangnak az etimológiáját a bo stuma bá formájára rekkik vissza, vagyis bolo, fehérre. Vannak akik a bese hangot a magyar besz, beszélni hangtól teszik eredni, és ez se bullshit, attól, hogy a bho stuma bhá formája totál olyan, ahogy mondjuk a beszélni indogermán stumája, ahogy bhá, ettől se könnyú antorakni, hogy a báj hang, most a beszél-től, vagy a bo stuma bá formájától ered.

A bese így nem hangmímelő hang volna, egy olyan madárnama, ana nem hangmímelő, az árja bhásah, ennek eredeti formája, bhásna, így ha a fehér-től enteredünk, úgy ez mondjuk Falke volna, attól, hogy a Falke is a fehér hangtól ered, a fahl-tól. Habár ma már nem rakjuk ezt a hangot, nem rekkja azt, hogy ne volna ősmagyar, attól, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv. De ha nem rakjuk, úgy opció volna rája a bol stumától, mondjuk bolko, a Falke előlagujára, ahogy fahl és fahlko. A bese az árjánál Raubvogel, vagyis bolko martár, mardár(Spiel mit dem Wort, madár).

Ha a bese a Falke, de bolko is volna, úgy ez stak egy perspektívája a tenkőnek, nem raktaga definíció, attól, hogy a Falke: ríró, ráró, síró, sírály, vagyis ríró, ráró bolko martárfolyogály, de vínyogó is. A bese, a bolko sír, rír, vínyog is. Ha azt mondem, hogy berregály(Taube), úgy az is volna bese, bolko, vagyis bolko berregály.

Pinty: igenstak hangmímelő hangtól ered, a pí-től, ahogy piepen, ettől a pingo is, ettől a Fink. A pinty és a pipi ugyanattól az indogermán hangmímelő stumától ered, a pí-pip-től.

Fecske: etimológia bizonylosza, de igenstak sper indogermán stumától, ahogy schwätzen és spritzen.

Ez a hang se fingár, dolga nem van a finn pääsky-val, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán p-f váltás van, de fingár-magyar nem. A fingár hang orosz hangnak boljad, ahogy hallód, ez volna piščátь, ez rekkja, hogy blasen, ahogy piepen, germánnál zischen is, ettől ered a magyar füst , de inkább dohonszta, ahogy fing hang is, a vogul possem a szláv раšь-tól ered, ettől fesz-fosz magyarul, de ezek germánok. ` Két etimológia volna rája, az egyik a fröccs-től entered, attól, hogy ez egy új hang, a német spritzen-től ered. A német spritzen az indogermán sper-per stumáktól ered, attól a magyar für-for stumák. Van nekünk egy fecseg hangunk, ennek, az etimológiája bizonylosza, vagy a pip-től ered, f-s forma, vagy olyan a hang, ahogy a fröccs és a sper indogermán stumától ered. A sper stumától ered a német sprechen hang, ahogy a kelta ffreg, ez a hang már azt rekkja, hogy fecsegés. De látni van a fröccs hangnál, hogy itt a t vál cs-vé, hosszú cs-vé, ámbár a g is szokott cs-vé válni. Így nehéz mondani a pontos etimológiáját a hangnak, attól, hogy cs hang nem van, ennek laguján sok hang volna. De igenstak az indogermán spereg-től volna, ettől a magyar fecseg hang, ahogy kelta fregg, és így aspirantos hang, vagyis szakad az r, nem úgy ahogy a fröccs-nél, ez föccs volna így. Az új hang, ahogy fröccs látni teszja így a fecske etimológiáját. A fecseg hang, az zucken volna, schnellen, ahogy így speien is, így az ember a fecske hang hallatján folyton a német sprenkeln verbre asszociál.A sprenkeln így volna zucken, speien, schnellen, sprechen, speiend sprechen.

A fecske hang ígyhát egy torz hang, a cs hangot itt vagy k-nak vagy g-nek rakjuk, a fecske aspirnatos hang is, attól, hogy az r kiszakad. A ke hang volna itt kó is, ahogy chen, de én itt a német sprenkeln verbet bírem. A fingár hangokkal dolga nem van, ahogy pääsky egy orosz hang, ahogy piščátь, ennek rokonja a magyar, vagyis germán fing és füst(de inkább dohonszta),a vogul possem(Rauch) a szláv раšь-tól ered, ettől a magyar, vagyis germán fesz-fosz.

Fürj: etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy most hangmímelő(fütty), avagy ez is az indogermán sper-per stumától ered-e, ennek vannak germán f-s formái is. Ha az indogermán sper stumától eredne, úgy egy volna a stumája a füröd és a fürt hangokkal, attól, hogy ezek is az indogermán sper stumától erednek. Az indogermán sper stumától, úgy boljad, hogy az indogermánok madárnamákat, ahogy stak folyogályt is kiraktak a hangtól, talán ez egy ősi indogermán folyogálystuma, attól, hogy ettől a sper-től eredne a Sperling, Sperber is, ahogy más nyelveknél is ott vannak ettől namák.A fürj hangot indogermán sprei-nek mondanám, f-s germán formáját frai-nak. De ahogy már írva volt egy előbbi lektionnál is, vannak olyan nyelvek, anak a rí hangtól mondják a Wachtel-t, így rígó is volna fürj.

Daru(alternatíva kárunk): ezt a hangot fingárnak makogják, fingár tárov-nak, stakhogy ez a hang talán török etimológiát bír, attól függlosza egyeseket nem akaszt ez, hogy a hangot hangmímelőre rakják vissza a drú-ra, vagyis durr-ra. Ha a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, úgy talán nem volna ez stak formai és rekkési arányolás? Enteredjünk a mai magyar nyelvtől, hogy hány dar-val enteredő hang is van? Van a dara, darázs, darab. A dara hangról volt már beszéd, hogy talán szláv, de ez bizonylosza, annyi bizonyos, hogy nem török. Az indogermán ter stuma a magyarnál dúr-vá vál, az indogermán der a magyarnál tar-vá, vagyis tör-vé, így nehéz mondani, hogy a dara az dúra vagy tara, hogy a darát itt most tarjuk vagy dúrjuk. A germán dara volna szláv tara(dúra), a germán tara a szláv dara(tara). Ennél a hangnál már így írtem, hogy a dara hangot dúrgerni, etablálni: tara és dúra.
A darab etimológiája igenstak problémás, szláv hangnak mondják, én nem is úgy bírem, dúrgerni kellene, stakhogy a probléma az, hogy stak két nyelvnél van ez a hang, a germánnál és a szlávnál, ahogy gót gadraban verb, ahogy germán draf, de ez drab volt. Attól, hogy stak kettőnél van, így dh-ra mondják a hangot, attól, hogy a szlávnál és a germánnál is d-vel van.
Indogermán dher stuma nem van, ahonnan a dara hang eredne, így stak volna az opció, hogy vagy a germán vált szlávvá,ahogy tar, vagy a szláv volna der, dúr. Alternatíva volna, hogy a dúra és tara-nál marad a dara, stak ezt indogermán dher-től mondjuk, a két verb, ahogy tarni és dúrni, kombinációja volna, és így ettől eredne a gót gadraban.

A harmadik a darázs, de ez durrnó, durranszó volna.

Indogermán dher stuma, magyar durr stuma:
-Durran:dröhnen.
-Durrany: germán drunjus.
-Durrnó: Drohne.
-Durrom, durrombel(dorombol): germán drom.
-Durronsni, durronszelni: drunsen.
Talán erre rakód az indogermán dhuen stuma, ettől a dünnyög hang, germán:dunnian.

Ha a darázs hang a durr stumától ered, durrno, durranszó volna, úgy volna opció, hogy a daru is, stakhát u-val van, ez arra enged ranakeredni, hogy durrus volna eredetileg, vagyis mondjuk a görög θροῦς: https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%B8%CF%81%CF%8C%CE%BF%CF%82

A probléma stak onnan entered, hogyha akceptálunk a dúr és tar(tör) stumáknál egy harmadik stumát is, a dhar-t, úgy ettől a daru totál más volna, attól, hogy ettől eredne a dara és darab hang is. De már írva volt egy alternatíva a daru-ra a kárunk, ahogy durru-ra is át volna írni.

Onto: engem a fingár hangok, ahogy turi, tárev folyton az indogermán tuer, tur, ahogy turbulencia hangokra engednek asszociálni, ahogy árja túrjaté, avagy túrna, túrá, a turaga az nem egyéb, ahogy Renner, erenár, Pferd. Ettől az indogermán hangtól erednek a magyar, vagyis inkább német zűr-zavar hangok, ahogy zweren. Itt az ember továbbá asszociál a turul-ra is, ahogy dwiril, thuris, ez germánul erjeszjár, árny, démon is. A fingár hang etimológiája bizonylosza, de oly sok indogermán hang, ahogy iráni, szláv, árja, germán hang van azoknál a nyelveknél, hogy opcionális volna az etimológia.

A daru etimológiája bizonylosza, arányoló hang az összes török nyelvnél van, de bizonylosza, hogy ez volna-e a fingár, az jobban, hogy a fingár volna a magyar.

Anto.

Ennél a lektionnál így enteredtünk a madár etimológiájával, hogy nem ismerjük, stak azt rakjuk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így indogermánul kell kirakni a hangot. Erre írtunk a szár-száraz-szárny hangokról is, arról, hogy volna-e szá stuma, ahogy arról, hogy volna-e valahogy rakanta a hangoknak innento. A száraz hangra három germán etimológia is volna, de stak egy, ana talán a szárnyval összefüggne. A toll hangról is írtunk, hogy négy opcionális etimológiája volna, de így vagy úgy ettől hármat egy pespektívától az ember rakna Feder-ként is,úgy a toll egy univerzális hang, ezt is kirakkja az ember tőle, ahogy azt is. Beszéltünk a repül hangról is, hogy az indogermán er stumától ered, ennek az erebh-jétől, de később önálló stumává vált. Írtunk alternatívát a madár-szárny-repül-re, ahogy folyogály-folyogla-folyogni, ez a német.
Madárnamákat is kiraktunk, ahogy bese, árja bhásah, vagyis nem török, hanem bhásna volna, alternatíva rája bolko. A pinty-ről is írtunk, hogy a pí hangmímelő hangtól ered, ahogy arról, hogy a fecske se fingár hang, hanem indogermán és germán, stak igen bonyolult, német asszociáció rája a sprenkeln. A fürj-ről is írtunk, hogy igenstak az indogermán sper-per stumától ered, de rígó is, ahogy írtunk a daru bizonylosza etimológiájáról is.

Így ennél az átvett namák: bese, pinty, fecske, fürj, daru.
Az előbbi lektionnál már igenstak sok madár-, folyogálynamát átvettünk: szalonka, germán slinken verbtől, ahogy lenk-leng. Írtunk a kár stumáról, arról, hogy a varjú szláv, de az ősmagyar kárjú, kárka, ahogy arról, hogy a csóka is igenstak szláv, de ősmagyar alternatíva volna rája károgály, ahogy a daru alternatívája kárunk. A karvaly az se török eredetű hang, de ez is volna, ahogy az is, kárvaly avagy karvaly. Írtunk arról, hogy a szarka hang is szláv, de magyarul herka volna, ahogy ettől ered a herkály, nem harkály, ez se fingár eredetű hang. A ríró-ráró nem szláv, hanem magyar, vagyis germán, a rí stumától ered, rokonja a rígó. Írtunk róla, hogy a kócsag igenstak a kótog-tól eredne, germán kolt-kalt, de ősmagyar a hergár, herejgár is, ahogy arról, hogy a gólya izolált hang, igenstak a gellen-től ered, a holló is izolált, igenstak a schellen-től ered, de a holló-ra alternatíva a hereba. A galamb szlávnak boljad, de ősmagyar alternatíva berregály. A búgályok a beu, bú indogermán stumától erednek, ahogy bagoly, bögöly. A kuvik etimológiája bizonylosza, vagy magyar, vagyis germán, vagy szláv.

Kevés madárnama maradt mostmár, ezeket egy Madárnamaák3-nál vesszük át, attól, hogy a hangmímelős lektion részint madárnamák1 is volt. A maradt hangok: sas, héja, pacsírta, sólyom,cinke, szajka, veréb, vércse.