Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál enteredünk a gy-s hangokat átvenni, habár ehová is vettük már át gy-vel enteredő hangokat. Itt most a gyűrűvel enteredünk, megyünk tovább asszociálva, ahogy ősmagyar alternatívákat is kirakunk, ha a gyűrű hangot dúrgerjük, úgy azzal a magyar nyelv struktúráját átírjuk.

 Lektion85-Gy betűs hangok, ahogy alternatívák rájuk.

Hangok: Gyűr, avagy györ, avagy gheur vagy ger? Kuronga, örönga, örejga, horonga, kurengály.
Kötél avagy örkény, öröngály, ahogy örönkály, öröngelni,örjegály, ahogy örönga, a rönk laguján, de dúronga, dúrongu, derenga. A gyakor az latin iacere(dúrjad) vagy a litván jaukinti?Ahogy rakvány rekkint vagy raktarekkint. Kötelez hangot dúrgerni, úgy rakantel, rakantály, rejeg, rejegmo. A gyúr az gheur vagy ger1-től a ger2?

Gyöngy, gyenge. Ahogy kurunka, vékony, gönge, ahogy marta, málta, maláta, apvá, dúrajdta, dúrajta,marva, murva.

Gyűr, gyűrű:az etimológia bizonylosza, avagy horonga, örönga, kuronga, kurungály.

A gyűr és gyűrű hang entojánál ki kell rakni, hogy a gy hang az gw vagy j vagy g hang? A gyűr hangot töröknek makogják, a török jüzük-nek, ezt egy mongol dur-ra rakják vissza, ennek a mongol hangnak talán volna indogermán etimológiája is. Stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a probléma ennan entered, hogy indogermán ie-iá hang kneten-ként nem ismert, vagyis nem van. Az indogermánnál két rakó, gyakori yá van, ahogy a yá indogermán és árja hang, ez energikus eredés, ahogy a jó, ez a verbinden, ahogy az árjánál a gw is yá-vá vál.

Onto:gyakor.

A gyakor, gyakorol hangnál is rakódik a rekkelés, a kérdés, hogy itt a gy az g vagy j volna? Itt j volna, stakhogy a fingár etimológia, ahogy a fingár joukko, egy totális bullshit, attól, hogy ez igenstak egy magyar, vagyis germán hang, a jó, indogermán ie, verbinden hangtól, vagyis a fingár hang azt rekkja, hogy jog, iga, Joch. Stakhogy a fingár hangot úgy rakják át magyarra, hogy rakás, részint a jog rakás is, igen, stakhogy az úgymond rakás németül Haufen, ettől ered a német häufig hang. Látni van, hogy a fingár etimológia igen áttétes, rosszul, raktagaloszán átrakott fingár hang magyarra, erre ez németül, hogy Haufen, és máris häufig van, vagyis a rakás, interpretáció németizmus, úgy, hogy a fingár hang is germán vagy indogermán. De ettől az etimológógiai rakástól mentesen rakandni volna, hogy a gyakor hangnak dolga volna-e az indogermán ie stumával. De ez bizonylosza, úgy ha a gy itt j volna, úgy stak egy indogermán etimológia volna, mondjuk a latin iacere, ennek rekkésje, hogy werfen, de tochárul machen a ya, úgy egy indogermán ya azt rekkja, hogy werfen és machen. A gyakor egy másik opcionális etimológiája volna, az indogermán euk stumától, ettől az ok is(de dúrgerni), ez rekkja azt, hogy gewöhnen.

A probléma a gyakori hangval, hogy habár nem häufig, de így is németizmus volna, attól, hogy a német oft és üblich hangok az üben verbtől erednek, úgy volna a gyakor hang a latin iacere vagy a litván jaukinti, a gyakori hang németizmus.

Stakhogy ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a latin iacere vagy ha a gyakor a litván jaukinti hang, úgy magyar volna, ősmagyar? A germánnál a ya verb, ahogy werfen, machen nem van ott, ahogy az indogermán euk-tól germán unk van, ettől az ok hang, vagyis nem j-s forma. Azt mondem, hogy a gyakor hang így nem ősmagyar, vagy a latin vagy litván hang, jevevényhang. A dúr stumáról volt már beszéd, úgy a gyakor hangot átírjuk ősmagyarul a dúrjad-ra, gót dródjan-ra, a magyar itt ja kausatív-presenz-iteratívot és az indogermán ed kausatív-presenzet hallja. A németizmust, a két németizmust, ahogy Haufen-häufig és üben-oft-üblich, vészejteni kell, úgy ne bírjon a magyarnál a dúrjad és az oft rakantával, úgy más frazeológiával kell mondani, mondjuk gesetzmässig, raktarekkint vagy rakvány rekkint.

Vissza a gyűrű hangra.

Ígyhát indogermán i-vel vagy j-vel, de i-vel, attól, hogy az indogermánnál az i-től rakód a j és így a gy hang is, nem van olyan hang, ana öröngést, hajlást rekkne, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az elsőbbség egy hang etimológiájánál előbb a germánjé, arra az indogermánjé. Talán rekkne minket a már átvett gyömösz hang, ezt az indogermán gem stumától tettük eredni, ettől vagy az indogermán kem-től ered a kemény hang is. Úgyha a gyömösz indogermán gem és gems, úgy logikus volna, hogy a györ-gyűr indogermán ger volna. A probléma ennél az etimológiánál az, hogy ez se oly magyaros, attól, hogy magyarul a g az k-vá vál, ez a raktaforma, úgy a gyűr hang vagy nem magyar, vagyis nem germán, hanem indogermán vagy egy dialektikus magyar hang, stakhogy ha a magyar germán nyelv, úgy az összes g-nek k-vá kellett váljon, úgy stak egy kj forma volna a gj előtt, úgy volna kjer, ahogy ez a vándelés a skandináv nyelveknél látni van, úgy volna dialektikus magyar.

Gyúr: a gyúr hangot is töröknek makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Az indogermán etimológia a fenti regály rekkint volna, vagyis indogermán ger, úgy a gyúr vagy a fenti ger-től ered, vagy egy indogermán ger-től, de ez a ger igenstak a ger1-től ered, attól, hogy a ger2 azt rekkja, hogy sammeln, kneten, fassen, de a rekkés attól vált, hogy az ujjak konyulnak, úgy fogás van, úgy a gyúr hang a már átvett karám, germán kramjan, ahogy angol to cram rokonja volna.

Ha ezt az etimológiát akceptáljuk a gyűr-györ hangoknál, úgy egy rakás probléma oldódna, attól, hogy volna egy gye stumánk, ettől egy rakás hangot kiraknánk:
-gem:gyöm.
-ger: gyer, gyűr, gyúr.
-geng: kengyel, gyöngy, ahogy litván gùnga, gyenge.

A gyöngy hangot töröknek makogják, stakhogy a magyar itt így a göngyöl hangot hallja, stakhogy a probléma itt is van, attól, hogy:
-indogermán gheu: göb, göndör, gömb..
-indogermán ger: magyar ker-kur-kor.
-indogermán sker: hor, szekrény.

A magyar a göngyöl hangot a göb, gömb rokonjának hallja, stakhogy ezek magyar, germánok, a gheu stumától, indogermán geng-től kengy, kengyel vál, így a göngyöl stakis a gheu-tól volna. A gyöngy a göngyöl gy-s formája volna talán? Ha igen, úgy nem együtt volna a gyöm-vel, vagy ezt is gheum-nek kellene mondanunk? A probléma nehéz, attól, ha a gyöm-gyöngy-györ hangokat vissza írem g-re, úgy göm, göngy-gör-vé válnak, stakhogy így a magyar azt hallja, hogy a göb-gömb-göndör rokonjai, ezek a gheu indogermán stumától erednek, stakhát a görbe hangot szlávnak makogják.

Ranakeredva:a gyűrű vesztilegi, mostani formáját dúrgerni kell györ-re, ezt továbbrakva györek-re, györve, györja-ra, de ahogy írtem a probléma ennan entered, attól, hogy nem rakni így, hogy a györ hang avagy gyer a ger vagy gheu indogermán stumák gy-s formája volna-e, ha akceptáljuk, hogy itt nem i vagyis j van, hanem g.

Onto: gyenge, ahogy alternatíváji.

Arra, hogy a gyenge hangra alternatívát írjunk ki, arra definiálnunk kell, egy system, rendraku rekkint, ahogy az antandatétjét is ki kell raknunk a gyengének, ahogy definiálnunk kell olyan hangot is, ahogy a fárad. A gyenge hangot így sematikusan rakjuk ki, attól, hogy bizonylosza, hogy most a gheu stuma gye-s formája, vagy a ge indogermán stuma gy-s formája, ahogy ettől a kengyel, vagyis a kengyel gy-s formája volna a gyenge hang. Azt így vagy úgy rakjuk, hogy itt hajlásról,konyulásról van a beszéd.Ez a definíció inkább az egyéb germán nyelveknél, nem annyira más indogermánnál van ott, ahogy mondjuk példának a kuranka, vagyis a német krank, de ez korcs is, kurka, ahogy a szűk hang-tól a német schwach, schwenken-től(de erről már volt beszéd) továbbá a vékony hangtól a weich. Úgy a vékony, szűk,kuranka, vagyis weich, schwach, kranka, hajló verbektől, konyuló verbektől erednek.

A gyenge antandatétje a kemény, dernya: a gyenge hang van mondani tenkőre és emberre is, de az emberre más hangok is mennek, nem stak a gyenge, de ezt később írem le. A gyenge antandatétje nem az erős, hanem így a kemény, attól, hogy a kemény vagy az indogermán gem-től vagy az indogermán kem-től ered, bizonylosza hang, de az biztos, hogy annyit tesz hogy hemmen, de e kemény laguján már írtunk egy alternatívát, hogy dernya, stak a probléma annyi volna, hogy a dernya-val a struktúra robban, hogy a gyengére nem hemmen jen.

A gyengére a fárad hang: ezt a hangot fingárnak makogják, stak a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy fingár-magyar p-f váltás nem van, stak indogermán és germán. A fingár etimológia volna povvar, de ez így totál bullshit, ha a fingár hang nem szláv, de igenstak szlávnak hallja az ember, és egy rakás fingárnak makogott hang valósan szláv.

A fárad hang etimológiája bizonylosza, de igenstak germán volna. A fárad ad-jan látni van hogy ez indogermán ed kausatív-presenz, vagyis ez indogermán, úgy a fár stakis germán volna, attól, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, habár egy kurka, korcs örmény hang is volna, attól, hogy vannak örmény hangok, ahogy hoz, hord, de mi most enteredjünk a rakványtól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a definíciónál apriori a germán etimológia.

Ha ez így van, úgy a mostani rekkés egy bullshit halandzsa, attól, hogy a fárad hangot a németizmus átírtaja, úgy, hogy a fárad hang is germán eredetű hang, de a németizmussal az új-ónemmagyarnál a német sich bemühen-t vettaja fel.

A fárad magyar, vagyis germán etimológája: a fentitől látni volt, hogy itt az ad indogermán, úgy a másik részje is annak kell vannija, a stuma így a fár. Ezt így hogy olyan német és angol hangoknak is halljuk? Hát a fahren-nek, ahogy a Gefahr-nak, ahogy a fear-nek. Ezek a germán hangok az indogermán per stumától erednek, ahol a per1 odát, al, ettől per2 hinübergehen, vagyis fahren, ettől a per3 a Gefahr, fear, ez eredetileg versuchen, probieren. Angolul a fear múltidősen a forod, feared azt rekkja, hogy erschöpft, de nem úgy ahogy müde, vagyis stak részint. Eredetileg így a fér, fár nem volt más, ahogy Adventure,Abenteuer, mondjuk öreszorok erednek öreszni, ott fáradás van, fárma, róbnak, szakantanak, vészely van(vagyis inkább vevés:D), próba, megpróbáltatás, így igenstak beszédes, hogy a görög Pirat hang is ettől ered. Fára, fárma volna így mondjuk Vegita alna, töhötöm, totális nameki statája, egy Adventure, Abenteuer: Vegita hartel Kiwi-vel, Dodoriával, a Ginyu force-val, Dermesztővel, úgy az egy Adventure, vagyis fára, fárma, ahol Vegita fárad. A magyarnál problémás, hogy a per1 és per2 már nem van itt, stak úgy a per3, így önállóan nehéz etablálni a hangot, de kell. A fárad hangot így vissza kell rakni eredetire, de ha Vegita totál véres a namaki statától, az is mondani van fáradásnak, ahogy ha Goku is fárad ha Dermesztővel hartel, de ez nem olyan fáradás, ahogy majd látni volna, hogy máladás, málta, marta, attól is, hogyha a Saiyanok fáradnak, úgy erősebbvé válnak.

Ígyhát etablálni:

-Fára, fárma: Adventure.

-Fáradás, fárad: erjeszni, reisen, Abedteuer machen, verni, ütni.

-Fárta, fáradt: a példa mondjuk, hogy német öreszorok Berlintől Sztálingrádnak, szusszanak, volt bőven fára és fárma, totál Adventure.

-Megfárad: erfahren, attól, hogy tapatni, tapasztelni az nem egyéb, ahogy írva volt, hogy tapatni a baltát koponyát lékni, vesét leütni. Ha a fárad hang mai rekkésje németizmus, német sich bemühen, úgy eredetileg a megfárad az erfahren volt.

Ranakeredva: a kaland hangot így dúrgerni kell, libcsizmus, azt mondják, hogy a kalanderiumtól ered, habár nekem passzolna, bírnám a sknadináv klanda-t is, a gel indogermán stumától, vagyis kal-köl-től, rokonja a Klaue, vagyis klauen-nek, rekkja, hogy róbás, szakantás, loszás, fosztás vagyis. De ha a kalendáriumtól ered, úgy nem ősmagyar, az ősmagyar fára, fárma, fáradás.

Alternatíva a gyengére, ahogy a müde-re:

- Málta, maláta, málad: a mel-mol-mal-mál stumától.

- Marta: a mer-mor-mar-már stumától.

- Apvá: erről a hangról volt már beszéd, az ap stumánál.

- Marva, merva,merev, murva.

- Dúrajta: indogermán ter stumától, vagyis a dúr-tól, de dúrjedta is volna, stak az üben is.

Ezeket emberre mondjuk, tevésnél: Goku összerogy, úgy van mondani, hogy apvá, az erő apvá van, de málta is, marta is, dúrajta, dúrajdta is, ahogy a fárad hangot is raktaga ide mondani, de fárad a fára-tól, az Adventure-tól.

Gyenge alternatívája: kuranka, vékony, vagy a göngye, a göngyöl-től.

Alternatíva a gyűrű hangra, ősmagyar hangok.

Az alternatívákat itt az indogermán ör, hajlő stumáktól rakjuk ki, ezek:
- Indogermán uer stuma, vagyis ör.
- Indogermán sker stuma: vagyis hor.
- Indogermán ger stuma, vagyis kur-ker.

Indogermán ger stuma: ettől ered a korong hang is, germán krenga, úgy Ring-ként raktaga hang volna a kurunga, avagy degenerációként is rakott kurengály.

Indogermán sker, vagyis hor stuma: horunga, ahogy a horoga, stak ng-vel.

Indogermán uer stuma: örönga, erről a hangról volt már beszéd, ahogy örejga(uereiga).

Onto: kötél és kötelez, a két hang dúrgerni van.

A köt hangról volt már beszéd, hogy a hang magyarlosza, az ö a magyarlosza, ahogy a hang aspirantos, vagyis az eredeti forma kunty volt, ahogy konty. Ahogy arról is beszélve volt, hogy a kötél egy nyelvkakilási hang, anat dúrgerni kell, ahogy a kötelez egy z-s verb, németizmus, de az összes z-s verbet dúrgerni kell, ana objektumtól entered. Előbbi lektionoknál írtunk az árkány hangról, hogy ez örkény volna talán magyarul, úgy a kötél laguján már is leltünk egy ősmagyar örkény hangot, ahogy a póráz jevevényhang, úgy öröngály az ősmagyar hang, ahogy írtunk arról, hogy a gyökér hangot dúrgertük, erre örönkály hangot írtunk. Ígyhát:
- örönkály: Wurzel.
- örkény: kötél.
- öröngály:póráz, kötél.
- öröngelni verb volna: prellen, schmuggeln.

Kötelez: ezt a hangot totál dúrgerni kell, ahogy írva volt az ö magyarlosza, kunt a hang, a kötél nyelvkakilási hang, a z-s verbeket dúrgerni, attól, hogy németizmus. A hang totál új-ónemmagyar, pontosan nem is rakem, hogyan is rekk, mondjuk a latinnál van perspektívája a hangnak bőven, de igenstak ligéra-nak mondják, ahogy obligére. Ha a magyarnak rakta és rakó ahogy regerda van, úgy raktább volna az ar-ra-re stumától kirakni egy hangot,úgy volna mondjuk a rak hangtól a raktály, attól, hogy rakta,Recht germánul Plicht is, de úgy rakva, hogy a racionalitás Pflicht, verbként rakatel. A rak-tól ered továbbá a rakonta, rakonca hang germán rahhunze, ez rekkja azt is, hogy binden, úgy rakantály, verbként rakantelni. Továbbá a rej-től is volna g-vel, ahogy rejeg, attól, hogy van egy bizonylosza ír hang, riug, ez talán volna az ar-ra-re stumától, de nem bizonyos, attól, hogy az indogermán uer, ör stumától is volna, úgy örjeg volna. De ezzel probléma nem van, attól, hogy az örjeg hang is etablálni van. Úgyhát ha dúrgertük a kötelez bullshit hangot, úgy ősmagyarul volna, vagy talán ősmagyarul:
-raktály, rakatel.
-rakantály, ranaktel.
-rejeg, rejegmo.

A mondat volna így: rakó rakatel rakatályt rája, őt rejegje rejegmoja.Így mondjuk németül volna: Der Rex verpflichtet, rechtelt ihn mit Pflicht, Rechtelie, so verbindet, rejeg, ihn sein Pflicht.

A kötél laguján rakta hang volna, ahogy már volt beszéd erről a hangról az irha és irga hangoknál, az: örjegály, örjegelni.

Rönk: ezt a hangot magyarosítani kell örönka-ra, ettől az örönkály, ahogy Wurzel. A magyar ezt a hangot örönkésnek hallja, kereknek, úgy maximum stak a német Rank jevevényhang volna, ha volna, nem Strunk, ahogy nem is latin truncus. A Strunk-ot már magyarosítottuk derengára, attól, hogy ennek a magyar stumája a der stuma, a latin truncust dúronga-ra, ahogy dúrongu-ra, attól, hogy dúronga inkább ana dúrong a, a dúrungu ana ezt teszja.
Ígyhát:
-örönka volna Rank, örönkály Wurzel.
-dúronga, dúrungu, latin truncus.
-derenga, a német Strunk.

Gyűrűz: a gyűrű etimoológiája így bizonylosza,stakhogy a verb, ahogy gyűrűz egy z-s verb, ezekről a z-s verbekről mondott volt, hogy dúrgerni kell őket, attól, hogy ősibb hangokat kidúronganak a magyar nyelvtől, ahogy attól is, hogy nem stumától beszélnek, hanem objektumtól. A gyűrű írtunk alternatívákat, ahogy örönga, kuronga, horonga. De mi most nem az objektumtól beszélünk, hanem az öröng, kurung, horong verbeketől, ezekre rakunk egy l-t, úgy rakód:

-Kurongel.

-Öröngel, ahogy örjögel, örögel.

-Horongel.

Anto.

A gyűrű etimológiáját ígyhát bizonyloszának mondtuk, nehéz mondani, hogy a ger1 és ger2-től ered-e avagy györ volna, a gheu indogermán stumától ered-e, török bizonyonyosan bé nem volna.
Ha a ger-től ered, úgy így raktuk ki:
-gem:gyöm.
-ger: gyer, gyűr, gyúr.
-geng: kengyel, gyöngy, ahogy litván gùnga, gyenge.
Ha a gheu indogermán stuma r-es formája volna, úgy mondani volna, úgy a göb, gömb, göbbaszt rokonja. Alternatívákat írtunk rája, ahogy: horonga, kurenga, örejga, örönga.A kötél hangot dúrgertük, ennek laguján örkény-t és öröngályt, örjegályt raktunk ide, az uer indogermán stumától, ahogy a Wurzel örönkály. A kötelez hangot is dúrgertük, az ar-ra-re stumától raktunk ide hangokat, ahogy raktelni, rakantelni, rejegni. A magyar rönk hangot átírtuk örönka-ra, de marad a dúronga és a derenga. A gyenge etimológiáját bizonyloszának írtuk le, de igenstak indogermán volna, úgy az alternatívák rája volnának, kurunka, vékony, ahogy az antandatétje kemény.

Átvettük, hogy se a fárad, se a gyakor hangok nem fingárok, a fárad hangot rosszul beszélik, úgy azt át kell írni, a gyakor hangra két indogermán etimológia is volna, de az üben-oft-üblich németizmust szakantani kell, úgy dúrjed és raktarekkint van, nem gyakori. A fára hangot Adventure-nek írtuk, fárad hangot Adventure-t tenni, úgy kellenek más hangok is, ahogy apvá, marta, málta, marva, merva, dúrajta, dúrjadta.

Egy példamondat, a fenti hangoktól:

Ena rakó öreszorokat raktel, rakantel raktályval, úgy őket rejegje rejegmojuk, hogy dúrjadjanak, erre fáradnak, fárat(Adventuret) tesznek, öröngát ujjukra örgelnek, fa örönkályjára örkényt örjögelnek, de a dúrjadásnál dúrjadta, marta, apvá válnak, habár az örönkály vékony, kurunka, gönge, de ők stak tovább derjednek, dernyává válnak, habár hiába öröngnek.