Ento:A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri.

Lak, lakni.

A hang nem fingár, hanem indogermán s germán, hisz a magyar nyelv indogermán s germán nyelv. Egy indogermán leug-leuk stumától ered a lak, vagyis lok, talán luk is, germán lok, lak, luk.A lak az el partikel hajlás rekkéstől ered, s ettől a lyuk vagy luk is, de bizonylosza, hisz van a leu stuma(lo, lom, lomb, lomha, lo, ló, avagy lóva, lona, lovana, losz), ahogy Loki vagy Lokjár, és a leug stuma, ettől a lak, germán lok is. A lak formája nem olyan ősi, ahogy inkább lok volna, de a lok-ot inkább mondjuk lak-nak, hisz a lakat is a rokonja. A fingristák azt makognák, hogy a hang ősi, vagyis a strukúrának innen, de nem az, nem ősmagyar, nem ezt mondták az ősmagyarok, hisz nem rakta indogermanizmus, hanem neoillogizmus. A lak hang wohnen-hént az új-ónemmagyarnak innen egy újdonmány.
Veszti, vesz, van: nem jelen van, nem tartózkod.Ezeknek a hangoknak a stumája, és rakuja is az indogermán au-ue stuma, eredő au-ue, az au-s inkább va-vá, az ue az ve-vé, így:

-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.

A vész hangot ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.

Így nem lakás, hanem:
-Vantől vanung, ahogy Wohnung. A wohn hang inkább a vantól volna, nem a ven-től.
-Veszma, veszanma, vesztima a vesz hangtól.

Onto: A ház hang nem fingár, hisz a hu stumától ered, germán hús, a magyar nyelv indogermán s germán nyelv, fingár-magyar k-h váltás nem van, stak indogermán-germán k-h váltás, a fingár hang volna a germán kota, ahogy Kötter is, avagy persza kat, vagy szláv kóter. De ezenfelül a fingristák a ház hangot a magyarral utálni tették, hisz korcsvá, torzvá formálják, így em is brem olyannyira, inkább vanung, veszma, veszenma, vesztima, vagy kunyhó, ez se szláv, hanem a kuny, kony hangtól ered, vagy ra és re stumától rasna, rasda.
Ranakeredva: A lak és lyuk és ház hangok se fingárok, a lak-nak a struktúrának innen a helyje kései, nem ősi, állna ott veszni vagy vanni hangok is.

A győz etimológiája bizonylosza, hogy vajon indogermán gweit-től? Nem rakni. De ha már van a vészni és vésztni és vészejteni úgy rakódjon szimmetrikusan ven, vent hangok, ezektl ered a vágy is, ahogy wantj, ahol a vágy aspirantos hang az n hull. A va-vá,ve-vé hangok egy rekkésje az, hogy energikusan eredni, így ettől ered a víhni hang is, indogemrán ueik, hastak nem aueik, ahgy víjni is, vagyűs wit, így űzni. A ven hangnál így, sok rakanda és asszociáció van, ahogy vesznek és űznek is, víhnak is, de a ve raktajangja inkább ide, a vé-nek oda, tova, így ventni volna a rakta hang.
Vagyis:
-Vész, vészt, vészejt.
-Ven, vent.
Példamondat: Vesztát vészejt avagy vesztát, veszmányt ventota, venta.

Szomszéd: Ma már a germagyarnak innen a két hang nem van itt, ahogy zusammen és sitzen, zusammensitzen vagyis. A szomszéd összetétel volna germán, árja ahogy szláv is, bizonylosza hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de ma már egyik hangot se rakjuk, nem van itt, habár a sama igenstak a se-so partikel ma partikelvel volna, így ezt raknánk.
Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát:
Ena sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, hisz:
ra: indgoermán ar, ra stuma, ettől a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
nak: indogermán enek, ír aig-icc, nach-nahe...
er: indgoermán er gyök, az er-ered volna, ahogy a dühderegnek innen is, a germán dider...
ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered...
va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá....

Naker: odajut, rejk.
Nakered: nahert sich.
Ranakered: folge, folgernd.
Ranakeredva: folgerung.

Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek s az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember,, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva.

Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta: nak ta van.
A ség-et nem bírem, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge.
Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch:
-Nakta.
-Nakti.
-Naktama.
-Naktaraku.
-Naktava, naktavály.

Ígyhát a Nachbar első részje itt van,de a bar itt bizonylosza, vagy a Büro-tól, bauer, ahogy bódé, vagy butik, a bő stumától, vagy a baro, a bír-tól. Baronak hallja az ember, a bír-tól.
Vagyis:
-Nakvaveszta.
-Nakvabaro, itt most a bír flektált formájától a bar-tól.
-Nakvabaratár, nakvabírdár( a barát hang a bír stumától ered, de raktább volna baratár, bírat-tól is).
-Nakvabódé.

Anto: A lak és a lyuk hangok így nem az ősmagyar hangjai, vagyis volnának, stak a struktúrának innen nem, hisz rekkvált, hogy olyan hangok is az ősibbek. A lak nem fingár hang, hanem a magyar, az új-ónemmagyar struktúrájánal, ahogy vanni, veszni, wohnen, újak, habár hangokhént régiek is volnának, de a struktúránál újak.