Ento:A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagyis ahogy mondják finnugor, így más, antós grammatikai leírás kell ide, ahogy a szar fingrista. Eleink, az Indogermánok raktányval-Rektion, a ra és re stumától, ahogy rak és rekk és reg- beszéltek, vagyis stumákkal, így vettek egy stumát s egy regyórakósnak(mondat) innen azt rakták tovább, mondani volna, hogy Stabreimot raktak, de stumastabreimot.Egy regyórakósnak innen van egyne rakó-ena rakó rex is, ahogy Hand is- a rakó így folyton egy stuma, ennek vannak raktányjai, vegyük példának az árva hangot, a gyors helyett, ennek az etimológiája bizonylosza, így magyarul ár-va a speed, ahogy erről volt egy előbbi Lektionnál már a beszéd:
-Árva árna. Az árva és az árna rakantának innen vannak, ha mondem, hogy árna úgy mondani kell, hogy ár-va, ahogy:árva árna erjeszed, vagy árad.
-Árandának innen árva árna árad.
Lektion10-Raktányos regyó, Rede mit Rektion, és a der és du-dun stuma.
További raktányok a Lektion11-nél válnak leírottavá, ennél a Lektionnál a ranakered raktányos regyókat, ősmagyar Stabreimokot vesszük át:
-Ernyeszta ernyeszu.
-Derékut derékni.
-Erőt erjeszni.
-Duadát, duadvát dunszni.
Dereng nem szorít.
A szorít hang magyarvésza, a ster stumától ered, magyaros volna a cs forma vagy d-vel, ahol a t d-vé vál, ha nem van ott a hang előtt az s. A szor olyan magyarlosza, ahogy a szobor, a steber, stebar, stobor, germán hangtól, stakhát az Umwerter aller Werte(kretény-libcsik, egy hangval fingristák) átírták a hangot A der ígyhát a stuma, a rakta ősmagyar stuma: dereng a szorít, ahogy streng-strang, derengered a szorul, ered-vel, er-vel és ed-vel, nem magyarlosza ul-val, és a szoros a derengár. . A der stumától a hangok: dered, derjed, dermed,derbed dernya,dernyi, derékni, deréku, deréka, derékni vagyis stärken, ahogy:
Dereng: ez az indgoermán streng-strang, a szorít raktán ez.
Derengár: szoros.
Derengered: szorul.
Komoly?Bullshit hang, nem is rakem,hisz ez a hang nyelvkakilási hang volna,etimológiája bizonylosza, de igen stak volna, hogy a Kummer-től ered, ez egy latin hang. De volna, hogy ez az, és stak a nyelvkakáló halandzsamesterek szarták ide.
Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-Ernya.
-Ernyesz.
-Ernyeszt.
Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota.
Az előbbi Lektion düh-doh stumájától mondani volna, hogy dohombár, vagy az er stumától, hogy ernyeszta, az ernyeszu, ernyesztu a Fähigkeit is,hisz ha ernyesz az ember, úgy hartel, öresz, a muskelokat ernyeszja, ahogy rakta volna, a der stumától, hogy derjed és derjedta, hisz ha az ember derjed, úgy a muskelok derjednek, úgy derjedta az ember, ernyeszta.
Szigor? Ezt a hangot nem rakem, nem vagyem rekna rakni. Most a szak stumától, indogermán sék? Dehát magyarlosza szekerce volna az.A szig így a szak-szeg i-s formája, ahogy a latin signieren, a szigony az máshogy szakanja, indogermán skein.
De totál nem rakem a szigor hangot, olyan bullshit. Helyette inkább rakni vam a dernya a der stumától, indogermán ster stuma: dered, derjed, dermed, dernya, derékni, deréka, deréku, derbed,dereng, derengered, derengár.
Ígyhát magyarul ernyeszta, ernst:
-Ernyeszta.
-Derjedta.
-Dohombár.
Ígyhát magyarul nem szigor és szigorít van, hanem:
-Dernya.
-Dernyni.
A raktányos beszéd, racionális beszéd így:
-Ernyeszta ernyeszu vagyis ernste Fähigkeit.
Onto: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de igen fura, hogy az új-ónemmagyar halandzsát nem igen rakja az ember a magyartól, de egyéb indogermán nyelvet és hangokat már igen, így nem az új-ónemmagyar makogás a magyar nyelv, hanem a nyelven át és annak endjén rációján át az ősmagyar nyelv a fenti, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A primitív feldjén, itt most Dragon Ball, inkább rakja az ember, ahogy mondjuk az új-ónemmagyar halandzsát. A nyelv dohopa struktúrájától erednek ezek a hangok, de ha az új-ónemmagyar, az orwelli újbeszél nyelvétül egy hangot dúrgerünk, úgy automatikusan egyéb más hangok is,és regyórakások is átíródnak,ősmagyarra.
A du-dun stuma: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya, nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni.
Duadva és duada: A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírem, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy rakta indogermán hang és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können.
Onto: Itt is stak fura az egész, hogy az indogermán teue stumától, germán és magyar du stuma, az ember ontohént ha Dragon Ball-t néz úgy az árja taviti hangot rakja ki, vagyis az empírián át, a primitív empíriáján át a nyelv ősmagyarvá vál, de a rend rakuján át.
Dunszni és dunkni: A feszít hang egy kis indogermán peis stumától ered, ettől a foszlani is, ahogy Faser, germán fes-fos-fas hang-tól a két hang. Az idedúrongásja művi, értelmetlenségi, sokkal inkább rakni van a duasabb stumától a dunszni és a dunkni. A teny-duny hangok a magyar, germagyar dehnen, ez ja kausatív-presenz-vel van, erre a se partikel és erre a to partikel, így rakód dunyeszt, nem tenyészt. A dunszni a to nélkül van, a se partikel itt akciós, és ez rekkja, hogy feszít, dunszad feszül ősmagyarul:
-Dun(du-ana) és se partikel: dunszni.
-Dun és ja: dunyni, dehnen.
-Dun és k partikel( a k hang itt egy a marok j-ával, ahogy ez egy a nyak k-jával):dunkni.
Dunkni: A fejlövés, akarem mondani, fejlődés hangot nem rakem, de igenstak libcsizálva is van, így a cápás filmtől poéntól stak azt mondem, hogy fejlövés, most ez fej vagy feszít, foszol? Inkább rakni van hogy dunkni.
A mondás erőfeszítés:
-A feszít hangot dúrgertük a dunszni hangra, a dunszni hangnak a raktányja duada és duadva, így rakód raktányosan: duadvát, duadát dunszni, vagy primitíven, ha Trunk ultra super saiyanvá vál.
-Ena deréku is erő, stak más, antsó, nem az er stumától, hanem a der-től, ahogy derőce, de magyarul deréku, ennek a raktányja így derékni ige, ha Gokunak derjednek a muskeljai, nem duadnak, nem dunszadnak, stak derjednek.
-Az erő az er stumától ered, ennek a raktányja az erjeszni így.
Emelkedik? Az emel em stumától ered, ahogy a latinnak innen is ott van:
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-(ol?)-al
Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid.
Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van.
Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani.
Vagyis: emel-omol-amal.
De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er stumát nagyon raktán rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.
Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar.
Az erő raktányja az erjeszni: erőt erjeszni, ha Goku kaiokenvel erjesz.
Ranakeredva: Az ősi, ősmagyar, indogermán nyelvnek innen szelentve van három állapot: deréku, erő, duada és duadva. Ezek a szelentések igen fontosak a primitívnél, hisz a nyelv van ölni.
Víhand, ernyeszto, nyítár, árva, árvaja:A hős etimológiája bizonylosza, nem fingár, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. A bizonylosza etimológiája is bizonylosza, hisz van a germán hyse, ez rekkja, hogy Junge és Krieger, de az etimológiáját nem ismerjük tovább, és az se volna rossz etimológia, hogy ez egy neoillogizmus, vagyis a hő hangtól eredne.
Ranakeredva: Magyarul nem rakjuk a hős hangot, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és egyéb indogermán hangok magyarul rakni volnának, így ezek inkább volnának az ősmagyar hangok.
-Víhand:Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakem, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy volna, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta,ez a hang volna a latin victus, victum, így a víta hangot, vagyis víhta hangot stak a latin victus és victum rakásjahént kell rakni.
A víhand nd-vel, ahogy fájand, vagy az anta-tól antanda, ahogy antant is, ez is fájand.
-Ernyeszto: A fenti ernyesz-től ered to kausatívval, vagyis ahé ernyesztja a muskelokat, ettől raktányos regyót rakni volna:
-Ena ernyeszto ernya ernyesztán ernyeszuját ernyeszni. Itt az ernyeszto ena rako, így az ernya hang helyett és mondjuk az ernyeszta hang helyett, mondjuk, derjedtát, ahogy az ernyeszni hang helyett, mondjuk dunsznit vagy erjesznit, nem regalta mondani.
-Árva, árvaja: Ez a hang volna talán a hun Rua is, vagyis árva, árvaja, ahogy Arrow.
Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni volna, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árja formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem más, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed.
Árna: Woge.
Árva: schnell, speed, vagyis ár-va.
Ármány: naknama itt, ez a gross, erhaben.
Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich namának innen is.
De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az ár1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekkja:ér-ár.
-Nyitár:Ana-ei, nei partikel és mora energikus dúrongás, amalás, így rakód ettől a nedv ahogy nass is, és rakjuk, hogy az olyan hangok anak ny-vel enterednek, de nem ezt rekkik, azoknál szakádás, kopás van, ahogy mondjuk a nyer-nél, ana kneir.
Anta:A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, nem fingár, a magyar nyelv nem az új-ónemmagyar makogás, hanem a magyar nyelv Kirgen és annak rendje, Scott őrmester. A fentieknél látni volt, hogy ha egy új-ónemmagyar hangot dúrgerünk, úgy az ősmagyar hangnak raktányjai rakódnak, így a dohopa struktúrától az új-ónemmagyar makogás szűn, és az ősmagyar nyelv erjeszed o, vissza.
