Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így olyan regály- a fingristáknak szablya, ők stak szabnak, nem regelnek, szablyájuk van- nem van, hogy a szláv denazálisra a magyar n-s hang nakrekk, hisz a hangok dubbségje nem szláv, azoknak,anakat szlávnak mondanak, de ez már az ehovái Lektionoktól látni van. Az antája se rakta, a Gegenteil, hogy a magyarnál n-esnek kellene vannija, egy hangnak, hisz a magyar nyelv nem fingár, az aspirantizálódás új, nem régi, így az ant hang az magyarul ant, ahogy anto, anta, anti, az ad hang az indogermán ad(de inkább rejni ige). De persze ha fennállna a fingár szablya, úgy a köt nem volna fingár, hanem kunt hang, hisz az ö magyarlosza, a ku stumától, ahogy ez már írva volt egy előbbi Lektionnál. Ígyhát az erre épített fingrista theoria totál falsch, életaljan, életidegen, hisz a mai-nál inkább azt őrjük, hogy nazálissá vál egy hang(az én nyelvemnél), erre példa a Budenz helyett a Bundenz.

Lektion26- Az úgymond szláv nazálisokról és denazalizációról.
Példák a fingrsita szablyára, hogy nem regályok.

Bolonda, erről már volt beszéd, hogy a bo-bol stuma ősi magyar hang, a bolonda ősmagyar hang:

Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.
A hang raktább így a villog helyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:
- bolja
- boljat
- bolva
- bolonda(naknév)
- bolond(ige)
- bolont (ige)

A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumától ered, a Tier, vagy dőre, de rakódna dühor is.

Dorong: etimológiája bizonylosza. Van egy szláv drǫgъ hang, de ennek az etimológiája bizonylosza, ahogy a nakrekkő germán hangnak is, drangja, drengr. Bizonylosza, hogy ezek a hangok a tart indogermán dhar stumájától erednének-e. Ha igen, úgy ott van a germán drangja, drengr, és azt rakjuk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy itt d-t váltás van a magyarnál, vagyis tart van.
Nakrekkő hangok a magyartól, a germántól is volna rakni, ahogy derengja vagy dor-ongja.
Der stuma, a ster stuma egy formája: derjed, dermed, dered, dernya, dernyni, derékni, deréku, deréka, derbed, dereng, derngár, derengered.
Ígyhát egy ilyen hang volna a derengja, hisz dermed, derjed, vagyis dernya.

És itt van a durr-dor-dör hang is, de stak durr a stuma, az indogermán dher stumától:
Durran, ahogy durrog: dyrn, dröhnen.
Durrej, durrany(dörej, döreny): germán drunja.
Durrna: Drohne, drona(a darázs hang magyarlosza, a germán és a szlávnak trǫdъ dúrpa van).
Durrembel, durrombel(durmol, dorombol):germán drem, dreom, drom.
Dunny, dünny,dünnyög: germán dunjan, dynjan.
Én a durr-t veszem a stumának, hisz a dör hang együtt volna a dörzs-vel, de ez itt magyarlosza, így dúrg, ámbár van dor-os forma is. A dorong így magyarul volna hogy dor(dorombol, dörömböl), vagyis ütés, vágás, ettől a hang.
Ranakeredva: a dorongja etimológiája bizonylosza, magyarul volna derengja és a durr-dor stumától dorongja, durrongja is, de ha a tart hangval van együtt, úgy ott volna germán drengja, de enek az etimológiája is bizonylosza.

Lencse: német Linse, az eredetije latin. Az etimológia bizonylosza, hogy indogermán vagy se.

Rend: a ra és re stumától ered, indogermán ar és ra és re, magyar hang, germán, a regyni, reden nazális formája, ahogy Budenz és Bundenz, de ana-val is rakta volna: re-ana-d. A regyni a racionálisan beszélni, a rengyni racionálisan befehlen. A rend egy ősmagyr hang, a ra és re stumától így.

Tompa, vagyis stámpa, csámpa a steu stumától:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.
Az etimológia bizonylosza, hisz van a stumpf, stump, stamp és van az rja topati és tumpati, magyarul a t-nek d-vé kellett volna válnija, de úgy más, egyéb stumával ütődött volna.

Lanka: etimológiája bizonylosza, de nem szláv. Nem rakni, hogy most a lóg-leg-leng stumától ered, ahogy lenk-lank, vagy a le stuma egy biegen rekkésjétől. Ilyen hangoktól sok van, mondjuk a lánc a hulanka, hlank, vagy leng-lenk, ahogy szalonka, germán slinken,vagy taláb litván lenké.

Kurengja, kurenga, vagyis korong: nem szláv, hanem magyar, germán, a ku stumától, germán krenga, krengja. A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv. A ku stumától volt már beszéd egy előbbi Lektionnál.
Szent: nem a szláv svet a hang, hanem a latin saint.

Rongál, rombol: a ró stumától, indogermán reu. A magyarnál, germagyarnál önálló az mb, nem stak a b egy formája, hanem m és b, ahogy az ng is önálló.

Gerenda: már beszéd volt róla, és a ger, gher stumáról is, hogy ez magyar, hisz indogermán, a gerenda a latin grunda, germán grenda, grinda, és ettől ereg, a ger stumától a gereblye és a gerezd is, ezek magyarok hangok, indogermánok, és a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

Duga-donga: a duga hang a latin duga, a Daube, ez nem egy a dongával. A donga hang etimológiája bizonylosza, hisz azt hallja, az ember, hogy döng, deng, dengeln, döngöl, de az ö magyarlosza, így dengelni, denga. De ha nem ez a hang,hanem más, úgy nem kell szlávnak vanija, volna litván is, litván dangá.

Szombat: egyéb nyelveknél is m-s.
Péntek: pento? De ez egal.

Anto: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így látni van, hogy olyan regály nem van, hogy a szláv vagy egyéb denazálisannak magyar n-esnek kell vanija, az egész theoria fábtól vaskarika, talán vagy 4 vagy 5 ilyen hang volna stak, mondjuk a galamb, de litván is volna, ahogy a pisztráng, de az etimológiája ennek bizonylosza. A talán 4 vagy 5 hangra szabnak a fingristák, szabnak szablyát, nem regályt, stak a kitvételt látják, és a kivetéltől szabnak irracionális szablyákat.