Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri és egyrészt a stumanyelv az agresszív s burtális hangok, de ahogy mondtem a magyar substantívokkal van egy baju, hogy nem igen van a Verbektől, ana volna az bizonylosza hang. Ennél a lektionnál átveszünk egy pár agresszív stumát és ezeket substantivizáljuk.

Lektion30- A stumanyelv agresszív stumáji és a Waffe.
A fegyver.

A fegyver etimológiája bizonylosza, nem rakni a fegy hangot, hogy ana is volna itt a stuma, egy alternatíva van, hogy az üt, indogermán uedh stuma íres formája, fed, de ha ez a hang, úgy a stuma a va-ve és vá-vé, indogermán au-ue, az au a va, ue ve-vé. A va-vé hang egy rakkásja a vá, vé, indogermán ue, ez a ketté, hogy vé-vá, így a magyaros forma az üt-re vét vagy véd volna.

A vá-vé stumától a hangok:
-Vág: indogermán uegh, ue és gho partikel, ettől a vágina is, ana-val, vagyis ana itt va, vágva, substantív ana-val rakód, és az ana-s neutrum, a váz hang is idejön.
-Vád, vét, üt: indogermán uedh stuma, a vá-vé hosszú ű-vé vál, így rakód űt.A fegyver hang így a vádaja s a vádhar hangok együttesje volna.Raktább volna így vágyar.Stakhát a hang így egytt megy az aspirantos vágy hangval, vént, vánt.Ha a vágyar hangot látjuk, úgy az igen nakrekk az agyar hangra, de így inkább ágyar volna. A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán s germán nyelv, így a vogul anysar hang nem játsz. De magyarul az ana az ana partikel, ana itt emelés, anadni mondjuk, de mondem, hogy az agyar bizonylosza. Az anad így aggancs volna stak.
-Vánta, vagyis Wunde: a fingár hangtól, ana totál Wunde, nem ered a vág, hanem az indogermán uegh stumától ered a vág hang, ta múltidővel vánta, de presenz-vel vánda. A problém itt stak az, hogy a vá-vé ketté rakásja egyre megy a vágy-vel, az energikus dúrongással, eredéssel, és a vánt-vel, vent-vel, a winnen-vel.
-Vál, öl: indogermán és magyar el-al partikelvel az ue stuma, germán wala. A probléma itt az , hogy együtt van így a hang a vál-val és a vél-vel(voluntas is). A vá táVEredés is, ahogy vál.
-Ver vagy vár: indogermán uer stuma, ettől az írni hang is, ahogy wríten. A vá-s forma volna ide a raktább, ha már az egyéb vá-s. A vár, a wartn, őred hangot, átírtuk őr-es formára. A varr hang va-s, vagyis va-ra, ahogy va-idj, vagy.

Ranakeredva: látni van hogy itt vannak a vá-vé, ahogy ketté, hangok igéjei: vág, vád-vét-üt, vánta, öl-vál, ver-vár. Ide rakódott ana resenzvel a vág-tól a vágina, s ez így igenstak magyar, hisz vág s ana presenz, ahogy bölna, nem bölény, bulnó, vagy a húr stumától a korona.A vád-vét-üt hangtól a vágyar a fegyver helyett, a vá stuma és djar, a Wunde is itt van, ahogy vánta.Az öl hang így az vál hang volna, ettől ana-val ölna, itt a vá stumát rakjuk, hogy vá és vá, vagyis itt vágás, így vánta, Wunde, ana-val, válna. A német verletzen az öled vagy ölet, válad vagy vál, és ma partikelvel válma, ölma.
A vá stumát erre generalizálni kell és az energikus eredés inkább ví és vé, ahogy vent és véngy, nem vágy. Ha ez itt van, úgy már problémlosza menjen is a partikelekkel a substantivizálás, ahogy további verbek rakásja is.

Kalapács: az etimológia bizonylosza. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így germán volna, a germán klap, kalap, ahogy:
-kal, ahogy angol call.
-kalapel, kelepel, klappern.
-kalapni: klap, klap.
-kalapat: germán kalapat.
-kalampolni, kolompolni:klimpern.
-kalt, kolt, kót, katt.
-kalang, kolong, kong ahogy Klang.
A regályos hangváltás rekkint a kalapács magyar volna, vagyis germán, stakhát ez a cs itt magyarlosza, dúrgerni kell. Substantívvá vál a Verb to-val vagy ti-vel, de ez is már igei, ahogy ja-val is, mondjuk így: kalapati, kalapato, kalapatja, kalapatya, kalapatoja.

Dorong: etimológiája bizonylosza. Van egy szláv drǫgъ hang, de ennek az etimológiája bizonylosza, ahogy a nakrekkő germán hangnak is, drangja, drengr. Bizonylosza, hogy ezek a hangok a tart indogermán dhar stumájától erednének-e. Ha igen, úgy ott van a germán drangja, drengr, és azt rakjuk, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stakhogy itt d-t váltás van a magyarnál, vagyis tart van.
Nakrekkő hangok a magyartól, a germántól is volna rakni, ahogy derengja vagy dor-ongja.
Der stuma, a ster stuma egy formája: derjed, dermed, dered, dernya, dernyni, derékni, deréku, deréka, derbed, dereng, derngár, derengered.
Ígyhát egy ilyen hang volna a derengja, hisz dermed, derjed, vagyis dernya.
És itt van a durr-dor-dör hang is, de stak durr a stuma, az indogermán dher stumától:
Durran, ahogy durrog: dyrn, dröhnen.
Durrej, durrany(dörej, döreny): germán drunja.
Durrna: Drohne, drona(a darázs hang magyarlosza, a germán és a szlávnak trǫdъ dúrpa van).
Durrembel, durrombel(durmol, dorombol):germán drem, dreom, drom.
Dunny, dünny,dünnyög: germán dunjan, dynjan.
Én a durr-t veszem a stumának, hisz a dör hang együtt volna a dörzs-vel, de ez itt magyarlosza, így dúrg, ámbár van dor-os forma is. A dorong így magyarul volna hogy dor(dorombol, dörömböl), vagyis ütés, vágás, ettől a hang.

Ranakeredva: a dorongja etimológiája bizonylosza, magyarul volna derengja és a durr-dor stumától dorongja, durrongja is, de ha a tart hangval van együtt, úgy ott volna germán drengja, de enek az etimológiája is bizonylosza.

Har stuma: már volt róla a beszéd, hogy indogermán sker-től ered, ahogy a kard is, de a kard jevevényhang, magyarul:
-Haru, Har u-val, vagyis saru(sarabol, germán skarabon)vagy ha kard, úgy hardu.
Szaku: beszéd már volt róla, hogy magyarul a szaku a kés, hisz a kés jevevényhang, így az indogermán sek, szak stumától ena szaku a kés.

Be-bá-bu stuma:itt a szelentés nehézkes, hisz inognak, vínognak a hangok.De van a ba stuma ettől ered a bán, germán ban, és t kausatívval bánt, germán bant, ahogy majd később a den és dent.Az indogermán bhang-tól ered a beng, ettől a bengály, bengni, bengetni. Egy o-us formája volna a bunkó.

Bot: a ba-bá-bu stumától ered, etimológiája nehézkes, hogy most hogy olyan bá-s hang is.
Dengály: a germán den stumától ered a dent, nem dönt hang, az ö magyarlosza, a den-től g-vel a deng és dengelni, nem döngölni, germán dengeln, tengeln.
Balta: a ba-bá, bei stumától eredne, de már írva volt, hogy ta a múltdidő, presenz a ti kausatív to, így a hang balto volna. A bal hang a germán bala, ez is ettől a hangmímelő sokstumától.
Bor stuma:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni...(A bors hang nem török hang, hanem a bor stumától ered, boros, baras, vagyis harapós, stípős, scharf).
A fentiektől volna a borjú, borja is egy vágyar, fegyver, hisz bor stuma s erre a ja possesv s kausatív-presenz, ahogy Hippe vagy kopja, ahogy a borona is, bor és ana, de ez így inkább vánta volna, Wunde is, a borda is rakta hang erre.

Szúrda: az indogermán suer stumától ered a szúr hang, ettl a Schwert, vagyis szúrda vagy szúrdu.
Steu stumától:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.
A steu stumától ered a Stock is, mondjuk stukk magyarul, ősmagyarul, ennek a perspektívája kettős, vagy anat stukktak, törtek, vagy anaval stuknak, stunknak, csonkolnak.Germánul a stuha az csuklya is, de stuklya is volna, vagy anaval stukolnak, csukolnak, csunkolnak. Így stukku és stuklya is rakta végyárok.A stutni verbtől is volna.

Más, antós perspektíva: van, hogy egy végyár, egy bengály, egy szaku, haru részektől rakód, így összetett, rakott, így a ra és re stumától is mondani volna.A ra és re stuma ar-os formájától latin arma, ahogy ettől az örmény yarma, a gyarma, gyarmat, az ar stumától az ara, arány, és a Rasse ra és ta, ta múltidő.Így hangok volnának: arma, vagy a rejt verbtől a rejtvély. Az arma ar partikel és ma partikel.

Anto

Vagyis: derengja, durrongja, szaku, saru, haru, hardu, bengály, borja, szúrda, dengály, vágyar(agyar?), kalapatja,és ott vannak az egyéb agresszív hangok is, ahogy balto, ez is igenstak indogermán. A hangokat így a tárygról, a dungóról loszni kell, stak a stuma s a nyelv maradjon, így nem tárgyat rekknek, hanem stumát. A kalapatja volna az a dungó, annak a hangja kal, klappt, a derengje dereng, a der stumától, a durrongja durr a durr stumától, a szaku szakajt, a saru sarabol, a haru hart, harap, szakít, ahogy ahardu is, a bengály beng, a borja bor, ahogy a borda is, a dengály deng, dengel, a szúrda szúr, a vágyar üt, vág. A fenti stumák s hangok a stumanyelv részjei, mondjuk a durr hang nem stak agresszív hang, de ezeka hangok agresszívek, és indogemránok vagyis magyarok, így hiába rekkik mondjuk a jevevényhang három hangot, ana stak 1000-től van, a magyar nyelv stumája indogermán és germán. Ezek a hangok a fontosak, főhént a haduverfassungnál, ezek nélkül élet nem van, élet a humanoidűzésre.
Ígyhát a stumanyelv részjei:
-bor stuma, indogermán és magyar.
-szak, har, sar stuma, indogermán és magyar.
-ba-bu-bá stuma, bengály, balto...
-den-deng stuma: dengály.
-szúr stuma: indogermán suer stuma.
-a vá ketté, és vét rekkésje.