Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a fehérvárra menő hadu utura totál germán regyórakás, egy hang se van itt ana nem germán volna, ezt rekkem majd itt, olyan hangokat, anakat az előbbi lektionoknál antonak rekktünk. A lektion második részjénél arról vál a beszéd, hogy az Új-ónemmagyar Malika nyöszörgés nem autentikus, vagyis nem magyar, így vagy újbeszél, kretény-libcsi, így nem magyar nyelv,vagy hamisítvány.

Fehér: az etimológiája bizonylosza, volna a fahl,folr, falawér hang, ahonnan az l hékop, és a másik formája a fejér, ahol az l vál j-vé. Ahogy volna az angol fair hang is, a germán fagr-tól, de volna az is, hogy a bo stuma görögös formájától ered, a fény-től, görög peino, feino.
A fahl volna a rakta.

Vár, magyarul őru, őrda, nem perzsa hang.
Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosza, volna a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, így az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje
a figyel: őrjni, van kausatív-presenz jank:
őrjni:wahrnehmen.
őred: warten.
őrt: schützen, t-vel.
őru: nem vár.
őrda: nem várda.
őrjedni: sich kümmern.
őrnyni: warnen.
órnya, őrnyung.

És így a hülye bullshit hang figyelmeztet helyett, ahol a z bullshit, és ma-ra, és tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Substantívnek innen volna az őrnya a Warnung és az őrnyó az outpost.

Ra-re: indogermán ar stuma, az ar-tól, ahogy a-ra az ara és arányelni hangok, a ra és re-től igen sok hang, ahogy rend, ez is germán, volt beszéd róla, vagy rekk, rak...

Menni: A me stuma van itt, erről is már beszéd volt, hogy me-mei, a hang indogermán és germán.

Hadu: Beszéd volt már, hogy a szak stumától ered, s-nélkül kat, indogermán kat stuma, ettől a germán hadu és hodu.

Út:Beszéd már volt erről, hogy a hang torz, az indogermán uegh stumától ered, ana vá-vé és gho partikel, erre rakód a to kasautív, így rakód végat, nem vezet, a z az szlávos, és a vezet hangnak dolga nem van a fingár hangval, ana is indogermán volna. Az út úgy rakód, hogy a vé hang ú-vá vál, a gh h-vá és vész, a t ottmarad, de inkább maradjon végot.

Ranakeredva: Ígyhát a fehérőrura mennő haduutura egy indogermán mondat, nem fingár és egy germán.

Az u-ról:

Az u nem más itt, ahogy a maskulin nominális, ana eredetileg us volt, és talán a magyar és is, stakhogy az us az hímnemű, maskilin a verbtől, partikel nélkül, vagyis inkább ez is egy partikel.

Teória(ahogy én rakem) az indogermán és így a magyar kasusokról, a hadu rekkint(https://en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Germanic/ha%C3%BEuz), az összeindogermán rekkint.

-hadus: igenstak a se, se partikelek volnának, a se a saját hangnál is ot van, és egyébnél, ez a siches és akciós partikel is, és ettől eredne a magyar -és is.
-hadu:vokatív, partikel nélkül.
-hadun: akkusatív, igenstak az ana partikel volna itt, ez már vettük részletsen.
-haduja: indogermán ie, ja partikel, ahogy a magyarnál is, a possesív, de a magyarnál a possesív és a kausatív-presenz ja egyvé vált.
-haduma: datív, a ma partikeltől.

A germagyarnál a váltás:
-datív: az indogermán enek-anak-tól ered, és konkrétan nem stak datív.
-t accusatív: a t akkusatív a ta partikel, vagyis att, att van, ez is egy Bestimmungsgrad, ahogy mondjuk az ana vagy a gho partikel, a japánnál mondjuk a gho erősebb. A t accuseteív eredetjére rakta példa a svéd nyelv, ahogy van mondjuk olyan hang, hogy házat, húset vagyis. Az accusatívnál a namelőnak onto rakód egy újabb Bestimmungswort, a ta, hogy att vagyis ott.
A hadu hang maskulin így namaelője az ena hang: ena hadu, ta partikelvel ena hadu-ta. Itt az ena-val már bestimmten van egyrészt, de másrészt kell egy újabb bestimmung accusatívhént, ez a ta, és ahogy írtem, a a rakta példa a magyar accusatívra a svéd nyelv, dehát jóhogy, ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv!

Az Új-ónemmagyar Malika nyöszörgés: már fentebb írva volt, hogy ez a nyelv kretény, vagyis ha autentikus, úgy újbeszél, nem magyar nyelv, hanem már Umwertung aller Wertei, fingrista, de ha nem autentikus, úgy hamisítvány.

Példák:

beʒʒeg ſcouuo ere
en erʒem ez bu / Kegug / gethuk fyomnok /
ne leg / kegulm mogomnok /
owog halal kynaathuruth

Érez:erről már volt beszéd, hogy stak er és ár stuma van, indogermán er stumától, ennek flektált formája az ár. Ér hang nem van, ez stak kései torzulás, talán a 13. századtól, hisz a bullshit hangok is, ahogy érdem vagy egyéb már nyelvkakilások és sklavenaufstandi hangok. Az ér hang így nem van, újbeszél, az erednek és másnak kell a stuma, az er stuma.

Ér-ez: ez a z hang itt bizonylosza, hisz stak kevés hangnál van eredően z. Nem rakni hogy ez a z hang most se volna, vagyis eresz az er stumától, vagy gh, de az nem igen, vagy a t kausatív? A t kausatív az már németizmus. A z hang izé az németizmus, hisz a németnél vál a t kausatív z-vé, erre példa:falten-falzen. A z-vel való beszéd így új, és az ősi hangokat is hédúrongja, és ezeket a formákat inkább dúrgerni kellene, ahogy nem tv-z hanem tv-t néz(de itt is egy z hang!).

Ranakeredva: érez hang nem van, újbeszél, vagyis ha autentikus a nyöszörgés úgy újbeszél.

Kegy: Erről már volt beszél, hogy ez germán geinj volna a gei, kí-ké stumától.
Lektion24:
Az ónemmagyar malika nyöszörgés így a passzusaja, ahol kegy van, bullshit, kretény makogás, Umwertungi aller Werte, újbeszél, új-ónemmagyar, kretény-libcsi. De az is volna, hogy a nyöszörgés egy hamisatívány, de egal, nem fontos, hisz újbeszél, új-ónemmagyar, kretény-libcsi. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a magyar a kegy hangot a fentit hallja, a kí-ké stumától.

Hal? Hol van az a hal? Vagy haladnak? Hová haladnak? A mennyina? He? Vagy latin halére ez? Remerem mostak fogat az halálás előtt, nehogy büdösvé váljon a leheletük, úgy büdi lelkek válnak, olyan halszagúak! :D Hát ezt a halni hangot nem rakem. A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán, ígyhát a bullshit hangokat a papsi-értelmetlenségi-libcsiknél kell keresni! Halad? Vagy ahogy mondtem halére? Na egal ez olyan eufemizmus volna.
Fura, hogy a magyarnak innen ott vahn a stuma: mar-mor-mur-mer, így raktábban rakni van:
-mereved
-mered
-morsad
-maród

Sőt hát rakni van a mortály is, vagy ha persón úgy az ősmagyar répár, az angol reaper, a ré gyöktől: rét, rés, rész, répni, rév, riba-réba-ribanc... A ró stuma egy formája: rép-rop.
De jó ide a der gyökből is a derbed, ahogy dühebed, nem tév-téb-b-vel. A ster stuma egy formája a der gyök: dered, derjed, dermed, deréku, derékni, deréka, dereng, dernegár...
A sterben egy formája a derben, derbed.

Kín, kínzatul: Ahogy már írtem, a kín etimológiája bizonylosza, e inkább rakja az ember a maraterni vagy dúrvatni hangokat a mar és dúr stumáktól. A kín-t a magyar a kí-ké stumától hallja, ahogy kény is, de igenstak volna hogy a fingrsiták, az Umwerter aller Wertek, a kretények így vettek át egy hangot, volna akár a perzsa is, a persza kín, ez olyan kretényes volna. ŰA kínzat hang már totál bullshit, z-vel! Erről írva volt.

Sydou myth theʒ turuentelen /
fyom merth hol byuntelen /

Miért?Ért? Miatt? Stak er és ár stuma van, az ér dekandencia.
Miatt?Ez itt nem Kurdisztán!A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.
De a mi se magyar, az ér dekadens, fiatal formája az er-árnak, így ezeket a libcsizmusokat dúrgerni kell.
Zielsetzung nem duad vanni a magyarnak innen, a magyar nyelv nem oly nyelv, nem libcsi. A magyar az akar, az ekon nyelvje, így a tevés instinktív, null Zielsetzung.
Nem a me stuma van itt:
Em-om-am partikelek: erre is az áll, ana az ena-ona-ana hangokra, hogy az összes magyar m hang erre a partikelre megy o, vagyis vissza. Ettől a partikeltől ered az indogemrán me is, vagyis én, de az én az indogermán oinos.
Így volna igéknél:
-hímnem: bírem, em a hímnemű, a beran indogemrán igétől a bír.
-neutrum: bírom.
-nőnem: bíram.
Ezek a hangok mozgást is rekknek a dungely rekkint:
e---o---o---a.

Telen: igenstak új, inkább a magyarnak vésza vagy losza és a törvény a szántott feld.A bűn hangot nem rakem, dúrgerni kellen, az Umwerter aller Wertektől már ezt a hangot nem rakem, így az etimológiáját se.

Anto: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a fehérőrura menő haduutura egy indogermán és germán mondat, habár én néhány helyen már más hangot mondanám. A új-ónemmagyar Malika nyöszörgés nem autentikus, kretény újbeszél, vagy stak hamisatívány.