Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így fingár hangok nem vannak, stak fingatva van a magyar nyelv, a kretény-libcsikán át, az értelmetlenségieken, a kazincbaszikaikon át, ahogy az új-ónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hisz nakti a németizmusok bullshitek a germán nyelvre, ahogy a magyar, és a fingárnak makogott hangok jó részje szláv.

Lektion49-Egy példaregyórakás, példamondat.

A példamondatot ettől a hírtől vettem: Az elhúzódó háború következtében a magyarnál kisebbre zsugorodott az ukrán gazdaság. Az Egyesült Államok ugyanúgy, ahogy Európa, elvesztette a hosszú távú stratégiai gondolkodás képességét.
Magyarul: Ena anavadunyeredő öreszu ranakeredvájának innen a magyarnál stukkentabbra horompelta az ukrán örjedés.... ahogy Ájrópa, antovésztotaja a hosszú távú stratégiai rakandás ernyeszuját.
Vagy:: Ena anavarekkendő(táveredő) öreszu ranakeredvájának innen a magyarnál stukkentabbra kurompelt az ukrán örjedés.... ahogy Ájrópa, antovésztataja a hosszú távú stratégiai rakandás ernyeszuját.

Rekkés.
Enteredjünk azokkal a hangokkal, anak ehová nem voltak, vagy stak részint.

A. Húz: részint a hangról volt már beszéd, regyó a szak stumánál, az etimológiája bizonylosza, a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár, így a hang stak germán volna, így az volna, hogy az indogermán sek, vagyis szak stumától ered a hang, a hánt, vagy indogermán sket stumától. A rejalitás az volna, hogy a hang a hánt hangval egy, germán hant, egy formája a schinden-schinten hangnak, úgy rakódott, hogy aspirantos, a t z-vé vált, ahogy ha schinzen volna, az á vagy i hosszú ó-vá vált.De etimológiailag rakta volna, ahogy írtem a sked-sket is, ahogy shatt, shattaren germán verb.
Nem igen bírem a hangot, hogy z-s hang, ha van mód rája, úgy inkább t-s mondjuk, ahogy németül ne falzen-t, hanem falten-t.

A húz helyett a hangok: távered, rekkend, dunyered.
Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartem. Ha a karut rekkem, így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis: rekkni nak
rekkni ra
rekkné thé
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.
Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang.
De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt máshogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is.
De volna ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől.
Máshol nem tart valahová,hanem rekkend, a rekk-től.

B. Zsugorod: A zsugorod etimológiája bizonylosza, attól bizonylosza, hogy a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, a zs hang elint, ahogy egyébhént is magyarlosza, a magyar hang nem bírja a zs-t, ősmagyarnál zs hang nem van, így egy ősinek makogott hangtól sohase vál zs hang, és a fingár etimológia s-s, ettől így sohase vál zs hang. A fingár etimológia is bizonylosza, hogy az nem egy indogermán hang volna-e, stak dolga nem van a magyar hangval. Így a zsugorod hang így vagy úgy de jevevényhang kell vagyon.

Oppciók rája:
Horpad, horpan: ez a hang a húr, horog, horgol stumájától ered, germán hor-húr, germán herpa, harpa, a magyar stuma volna hor-húr, de nem horkol, ez a hang herkel.A húr-hor stumáról már volt beszéd, regyó.
Horompel: a sker indogermán stumától, ahogy húr, horog, mp-vel, vagyis schrumpfen.
Kurompel: a magyar ku stumától, indogermán ger stuma, germán ker-kur, kr, ez is mp-vel, vagyis krimpen, Krampf.
Ranakeredva: A zsugor hang etimológiája bizonylosza, de nem boljad magyarnak, hogy zs van itt, így igenstak jevevényhang, helyette az ősmagyarabb alternatíva: horpan, horpad, kurempel, horompel.

C. Kicsi: az etimológia bizonylosza, nem rakni, hogy ez egy rakta török etimológia, egy a rengeteg dubb száz bullshittől, vagy árja eredetű hang, vagy késebbi neoillogizmus. De ez itt egal is, hisz inkább mondanni volna, hogy stukken, nem csökken, a steu stumától:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.

D. Nem el, hanem anava, vagy vé-gho, hisz az el hangról már volt beszéd.
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Az el presenz így, nem al, így inkább altávered, aldunyered, alrekkend volna, de inkább volna raktább az, ha veszem, rakem az ana partikelt, ezzem rekkem, hogy ana erre rakem az indogermán au-ue partikelt, itt ve vagy va: ana-va. Az el hang így talán az al hang egy kurka, korcs formája is volna, hisz írva volt, hogy már a germán-németnél is torz az al hang el-re, van ilyen forma is.
A másiknál antoiknál se el, hanem anto:
Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód:
- Ento: elint, Kopf, ana-vel mondva el helyet, hogy elint, előtt.
-Anto, anato, vagyis gegenüber is, vagy Ande, így nem Ende.
-Onto:neben, bei, vagy on, ahogy házon s to, vagyis ott.
De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna).

Ranakeredva: Négy hang van, anakat mondani kell ide, és egyik se egy:
-al.
-anava.
-vé-gho.
-anto.
És az el is rakta, de stak ha: elveszem, elfogadem.Ezeknél a perspektaíva az el, vagyis az e-nek, ahogy emel, így a hangsúly itt nem ott van, hogy a másiktól anava, vé-gho, al, hanem nekem.

E.Az ör, az uer stumáról volt már beszéd.
Öreszni, öreszu: A háború hang egy bullshit libernyák, kretény-libcsi, pógári hang n em is rakem, nem smagyar, hisz a hang így szelentja a pógárit és a hadut, habár az indogermán kuep stumától volna a háb hang. A magyar és így indogermán Weltanschauungnak inkább rejmed az öreszu hang, hisz Kirgen hogy is tesz a templomnek innen? Hát öresz,örjed, örer, örök, vagyis ena ördu öröka, örjedés, vagyis War, wirren.
A hangok így egy Weltanschauung részjei, rakantának innen vannak: ördu, öröku, örjedés,öreszu.

Örjed: A gazdaság hang etimológiája bizonylosza, de igesntak a germán Gast-tól volna, ennek nakvábbi etimológiája bizonylosza. A hangot inkább dúrgerni egy sibb, smagyarabb hangra, az antandájára, vagyis az örjedre. A germán wreiden ettől rekkja hogy Wohlsein, de nem úgy Wohlsein, hanem garázdán Wohlsein, ahogy az ördu, Kirgen, örjed az árdának innen, és így a cikkek is örjednek ott. A szvasztika rakta anamányásja(nama, nem név) így örjedés.

Ranakeredava: magyarul, ősmagyarul így öreszu és örjedés van, vagy ha az egyik van, van a másik, olyan nem van, hogy ha reszu van, úgy az örjedés stukken, horompel, kurempel.

F.Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát:
Ena sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, hisz:
ra: indgoermán ar, ra stuma, ettől a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe...
er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider...
ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered...
va: indogermán au, az és ott így táveredés is, vá....

Naker: odajut, rejk.
Nakered: nahert sich.
Ranakered: folge, folgernd.
Ranakeredva: folgerung.

Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek s az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember,, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva.

Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van.
A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge.
Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch:
-nakta
-nakti
-naktama
-naktaraku
-naktava, naktavály

G.Az innen hangról volt már beszéd, hogy a német innen és a magyar innen egy és ugyanazok a hangok, a be etimológiája bizonylosza, de igenstak indogermán ei-tl, ahogy germán bi, bei, binnen, de inkább innen.

H.A vesz és vész hangokról is volt már beszéd:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.

A vész hangotól ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.

J.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.

K.Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-ernya
-ernyesz
-ernyeszt

Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota.

Anto: Itt volt két hangról beszéd, olyanokról, anakról stak kevés vagy nem, ezek a hangok a zsugorod, ana nem van magyar,, de nem fingár, az ősmagyar alternatívák rája is le voltak írva, a másik hang a húz, ez se fingár, germánnak boljad, stakhát nem igen bírem a hangot, így alternatívák volnának a had vagy hat ahogy hánt is.