Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így az egsz fingrizmus, és új-ónemmagyar makogás egy bullshit. Enl a Lektionnál egy Fazit rakód, arról, hogy hogyan is kell átírni ősmagyarra az újónemmagyar struktúrát, it itt beszéd, regyó is rakód az új-ónemmagyar hangokról.

A.Tart, tartoz, tartózkod, tartalmaz.

Tart: a tart hangról volt már beszéd, nakta(elég, genug), az etimológiája bizonylosza, hisz van az indogermán ta stuma, ez marad a magyarnál ta, ahogy van a dai teilen, ez germánul ta, ahogy van az indogermán dhar stuma, s ez annyi volna, hogy tart, germán tar, tart hang. A tart hang összes egyéb hangját dúrgerni kell, a struktúrát át kell írni ősmagyarra, illiberális ősmagyarra. Vagy volna az az opció, hogy a tart hangot is dúrgerjük, marad a fog, a fangen hang, és ahogy az előbbi Lektiontól látni van a tar stumát a te-té-to-ta-tá stumáknak rengyük.

Tartoz, vagyis gehören: a z partikel etimológiája, ahogy már írva volt bizonylosza, hogy most ez az sz, se partikel, akciós és siches, avagy gho partikel, ez szlávnál vál z-vé, ahogy a germán to kausatív, magyar is a németnél z-vé vál. Ez az oppció volna stak rakta, hogy a z az valón t hang és németizmus, nem ősmagyar, így dúrgerni kell a z-s hangokat, az összeset.

Az ősmagyar nyelven vagy stak a ja kausatív-presenzet mondjuk, indogermán ja, ahogy tijéd, enyém, a tartoz verb egy salang, nehezen van rakni, a reakcióidő sérül, ahogy németizmus is. Ha már mondani kell, úgy inkább a ra és ra vagy ar stumától mondjuk ezt az Ausdruckot, így volna ősmagyar, logikus, ahogy mondjuk verbek volnának: rejmed(ziemen, gehören), araj, arajel, ahogy mondjuk a ra s re stuma ar-so formájától az ara és arány, úgy ja kausatív-presenzvel és possesívval araj, ahogy arjel is, el partikelvel. Ha mondjuk szétbontjuk a nekem arjel hangot, úgy rakód: ene-k-ana-k, em, vagyis me artikel, hímnem, ar, az indogermán ar stuma, a ja partikel, és az el partikel.

Tart? Mutat? A tart németizmus.

A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis: rekkni nak
rekkni ra
rekkné thé
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.
Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang.
De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

Dunyered, távered, rekkend: Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt máshogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is.
De volna ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől.
Máshol nem tart valahová,hanem rekkend, a rekk-től.
Tartozkod: bullshit hang, túl hosszú, a reakcióod sérül, ahogy mondjuk a z hangról rekkve volt, hogy németizmus, ahogy a tartózkod hang is németizmus.
Veszti, vesz, van: nem jelen van, nem tartózkod.Ezeknek a hangoknak a stumája, és rakuja is az indogermán au-ue stuma, eredő au-ue, az au-s inkább va-vá, az ue az ve-vé, így:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-ala partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.

A vész hangot ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hisz a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.

Ahogy a tart, a távered, dunyered, rekkend hangok helyett, úgy a tartózkod hang se magyarizmus, ősi, nem germanizmus, nem indogermanizmus, hanem németizmus, vagyis aufhalten. Magyarul így veszti, vesz, van hangokat mondjuk.

Tartalmaz: túl hosszú, bullshit hang, nem magyar logika, hanem németizmus. Szétszedve is nehezen rakem az egészet: tar az indogermán dhar stuma, ere a to partikel, kausatív, erre a ma partikel, erre az al partikel, és erre a német z hang. Az ilyen maz hangok bullshit hangok, nyelvkkailási hangok, így dúrgerni őket. Egyraksúbb volna ontológiailag mondani az egészet, ahogy mondjuk: innent van, ina-ona-to va-ana, ahogy innent bír, fog.
Ranakeredva: Az új-ónemmagyar struktúra így át van írva ősmagyar struktúrára, így példahént ranakerednek a mondatok:
-Németül: Der Krieg dauert, währt,vagyis anhält így mondjuk ena öreszu távered, dunyered, tenyered, vesz. A tartani hangot dúrgerni, németizmus volna az anhalten-ra, de a magyar nyelv nem német nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, az ősi struktúra a német währt is, ahogy dehnen, oder dauert, de nem az anhalten, aufhalten.
- Ena öreszu táverd, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel.
- Németül: der Dämon hält sich auf. A tartózkodik hang így németizmus, bullshit halandzsa, a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így azt mondjuk, hogy az árny veszti, vagy árny van ott, itt, vagy stak árny vesz. Ontológialag regyva a rakta így: vesz, veszti, itt és ott van.
Így: Ena öreszu távered, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel, árny veszti, árny itt van, árny ott van, árny vesz.
- Ena erdanak innent élet vesz, élet van. A tartalmaz egy bullshit nehéz hang, új-ónemmagyar makogás, részint a német beinhalten, újra a halten, ezt a formulát így dúrgerni kell egy ősi indogemrán, ontológia formulára. Habár ha a dhar stumát átírtuk a tar-ra a ta artikeltől, így nem volna rossz, de a tar így se volna ontológiai.
Így: Ena öreszu távered, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel, árny veszti, árny itt van, árny ott van, árny vesz, ana erda innent élet vesz, élet van.
- Halten wofür: a tart egy németizmus, ősmagyarul rekkni, ahogy fentebb is van, vagyis racionális: Scott őrmester raktának rekkja...
Így: Ena öreszu(Krieg, ahogy volt már) távered, dunyered, tenyered, terjed, árnyjé, démonjé ana erda, vagy árnynak rejmed, arjel, árny veszti, árny itt van, árny ott van, árny vesz, ana erda innent élet vesz, élet van,Scott őrmester raktának rekkja...

Onto
A drága hangról: a drága hang az indogermán dhar stumától ered, ettől eredne a így a tart hang is, így a drága hang eredetileg annyi, hogy haltbar, tartós, tartbar volna. Innen már az etimológiája bizonylosza,hiszen van a germán dregh is, dregh s egyéb formákkal, így az is volna, hogy a szláv hang germán, de inkább nem. A drága hang itt már nem rekk mást, stak azt hogy teuer, az ilyen sklavenaufstandisch hangok inkább szlávok. A drága hang ideává vált, azon át, hogy a hang nem stumás. A drága hangot nem kúthúrmcbaszottságtól mondanám szlávnak, hanem attól, hogy nem vagyem kúthúrmcbaszott.
De itt is van opció, hogy az ideát s a drága hangot dúrgerjük, a hangot eredetire rakjuk vissza, így mondjuk a ra és re stuma, a rak-rek-rekk-reg hangoktól. Az első opció volna rekkendő, rekkendbar(bar, bír flektálva, barma), így a tart hang dúrgerve itt is, ahogy mondjuk a reggel, rege,regu, regerda rokonja a latin rigoly, rigidus, így az is volna mondani, hogy regnáló.

Átmenet, rakanta: az előbbi rakandarakást a rekk hangval raktem antonak, így az átmenet, a rakanta itt van, hisz most is majd a rekk hang további rekkésje ranakered, egy újabb perspektívától.

Kérd, kérdez.
Kér: a hangról volt már regyó, racionális beszéd, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, így rokonja a kégy-nek, kedv-nek, kíván-nak, kény-nek, kevés-nek, az indogermán ghé stumától, germán geiran, itt gh-k váláts van, de rokonja a hiány és a száj is. Így a ké stuma ghé stuma, a kér egy agresszív tett, hisz kéj, hiány van, ilynhol az ősmagyar mondja az autochtonnak, hogy kérja a lovat(lo-va), a hiánytól, a kéj-től, kérja, nem fleht, hanem egy agresszív hang, a kérés így fordern, de ez a fordern a kéj-től ered.
Kérd-kérdez: ezek így bullshit hangok, nem is igen rakem, a kérd az olyan ahogy a kezd, a kéz jevevényhangtól, a d látva az volna, hogy az indogermán ed kausatív-presenz, ahogy szakad, ered, a kérdez már a német z-vel van, de ezeket a z-s hangokat dúrgerni kell.
Az egész kérd hang egy bullshit új-ónemmagyar illogizmus, hisz a kér egy agresszív hang, nem fragen, hanem fordern, és attól ered, hogy hiány van, kéj van. A kér hangot mondani nem egyéb, ahogy libernyák bonoboidizmus.
Az ősmagyar hang ide a rekkel hang volna, vagyis latin rogare, a rek-rekk-regg-reg-rak hangoktól.
Van:
-Reggel: latin rigid rokonja.
-Regerdarakó(rex) regut regel: Regierung regét regel. A regály ősmagyar hang, a szablya libernyák, új-ónemmagyar kakilás.
-Rakó rakel. A kéz hang jevevényhang, nem magyar, a d-s forma kései, a kezel se kell, hanem rakel, ena rakó rex is és Hand is, beginnen helyett rakd vagy entered.
-Rakó rekkel, mondjuk, ha Scott őrmester rekkel, karuja rekktává vál(rekktavál), rekk, zeigt, az volna így frage, vagy ahogy ha az iskolának innen rekkelnek a diákok.
Vagyis: reggel regerdarakó rekkel, ő regut regeljen, a továbbit ena rakó rakelja.

Jellemez:A hang egy bullshit hang, egy újabb maz-os hang, totál halandzsa. A jel hang etimológiája bizonylosza, de ez itt a jellemez egy új-ónemmagyar libernyák hang, a magyar racionális, indogermán, germanoid, így az ar vagy ra és re stumától mondja. A ra és re stuma ar-os formájától ered az ara, arány hang, a magyar faj hangot nem igen rakjuk, hogy most az indgoermán pei, germán fi, vagy a falten hangtól eredne, de inkább dúrgerni, és magyarul azt mondani, hogy arta, vagyis ar, ahogy arány, ara, erre a múltidős partikel, a ta. Az arta egy ősmagyar hang.

Magyarul így volna: artjalni, artajalni, artárni, artajalni.

B. Van egy új-ónemagyar Ausdruck, hogy azért imádkozni.

Ihma: az ihma hang etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy ez itt wi volna, wo volna, vagy stak im-es hang. Ha eredetileg itt wi hang volt, úgy az ihma nem egyéb, ahogy wih és ma partikel, ih és ma, vagyis egy substantív így, germán wihma, wohma, ennek az indogermán stumája volna wok, uek, vagyis ih volna a stuma, ez az eredeti substantív. Ha ez az, úgy egy bullshit hang az imádkoz, túl hosszú, bullshit, hisz ott volna rája a stuma is, az ih stuma, a koz formációt így is úgy is dúrgerni kell. Az ihma rokonja volna az ige is, vagyis igét ih, mond, beszél, és anamányni is, mahnen, erinnern, egy pogány hang, nem kretény-libcsi, így ezt stak a pogány teszja, nem a kretény, és így a ihma nem bitten-beten, dolga nem van az ihmának a bitten-beten hangokval.

Ért: volt már róla beszéld, hogy ér hang nem van, stak er és ár stuma, az ér sklavenaufstandi hang. Stak az indogermán er és germán er hang van, ahogy ennek flektált formája az ár, germán hang.
Ért hang nem van, de warum és wofür a magyarnál így nem van, hanem ezek libcsizmusok, tilos az ért, libcsizmus, stak mágia van, nem Wunschdenken, így az mondani, van, hogy mondjuk: ihmát beszél a stontra(csont) a démonnak, de olyan nem hogy ért.
De stak ha az ihma a wihma, wohma hang, stak úgy áll fenn az előbbi, ha nem, nem biztos, hisz volna im stuma is, az em stuma egy formája, ahogy emel, stak az össszeolvadásokról van péda a magyar nyelvnél, bőven.