Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így olyan hangok, ahogy mondjuk fan, far, fasz, vagy pina és puna nem volnának fingárok, attól se, hogy stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár-magyar. Ezek a hangok nem oly fontosak, hisz nem volt az ősmagyarnál libernyák párválasztás, kevert volt a system, ena rendraku, vagyis egyrészt rengytaja ena(apa), ahogy volt róbás is és ősmagyar Lebensborn projekt az ősmagyar úgymond druidáktól. A magyar nyelv egy stumanyelv és a nyelvnek van egy struktúrája, vagyis egy hang úgy rokonja a másiknak, ha egyrekkésű stumától ered, így synonim. A synonimitás azt rekkja, hogy a két szelendő stuma úgy ahogy ugyanazt rekkja, stak máshogy(víg, vídám, ger-ak-bor-sti stumák), ha nem, úgy nem synonímák, hanem más és más perspektívától erednek, erre rakta példa a vág hangtól a vágina, ez antós, más ahogy mondjuk a puna.Igenstak az van, hogy egy perspektíva prevaliert, így a hangok ettől a perspektívától erednek, így mondani van, hogy ezek a hangok magyarok, hisz synonimák, rakta példa erre mondjuk a stámpa, buta és egyéb hangok is, ezek is volnának így synonimák.De van, hogy jevevényhangok így rejmednek a systémának, erre példa a jevevényhang suna, ez nem magyar, de azt rekkja, ahogy mondjuk puna vagy pina, ahogy a jevevényhang péra hang is.

Lektion51-Reakció egy nyestcikkre a genitáliákról.
A nyest cikk:https://www.nyest.hu/hirek/hogyan-kerultek-a-labunk-koze

Fan-far: A két hang etimológiája bizonylosza, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár-magyar. A magyar nyelv egy stumanyelv, egy indogermán, de germán stumanyelv, és van egy struktúrája. A fingár etimológia bullshit is, hisz méár egy új-ónemmagyartól rekk, interpretál, egy olyan hangtól, ana nem stumásan beszél, hanem attól függlosza, ez a hang a farol, ennek rokonítják a szamojéd purdát, zurückot. Ez a metodus falsch, totál falsch, hisz a farol igétől rekk, de ha stumásan beszélünk, úgy a farol hang mást rekkne, de van egy magyar nyelv, ez a magyar nyelv indogermán és gemrán nyelv, így van hogy ilyen hangok egy bőed, schwellen hangtól erednek. A far és fan hangnál volna a stuma a fa, de ez nem a fa hang, hisz a fa hang az indogermán pei stumától ered, ettől a fű is, nem az indogermán peu stumától. A peu stumától ered a germán, a magyar fochen, vagyis fakad hang, igenstak az indogermán beu, vagyis bő-bö-bu stuma egy indogermán p-s formája.
A peu vagyis fa stuma r-s formája a germánnál látni nem van, stak mondjuk a litván paure, de vannija kell, hisz a magyarnál van, és ha van, úgy a germánnál is, hisz stak indogermán-germán p-f váltás van, nem fingár-magyar.
Fan: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak germán-indogermán p-f váláts van, és az n-nek folyton egynek kell vannija, és ez az ena-ona-ana indogermán, vagyis magyar partikel, így az van mondani, hogy a fan az fa-na, ahogy pu-na, pi-na, su-na.
Fasz: az etimológia bizonylosza, de nem attól, hogy a magyar nyelv fingár nyelv volna. Két oppció van itt, az egyik, hogy egy indogermán peis stumától ered,ahogy latin pinsó, és talán ettől a pénisz hang is, és ettől a germán fasel, fase. A másik opption, hogy a fa-tól ered, indogermán pei stuma:fasz faggyú...De inkább a pina faggyús. A problém így az, hogy máris három indogermán stuma volna itt, ahonnan a magyar fa stuma eredne, vagyis faggyú-fa az indogermán pei-től, fasz az indogermán peis-től, és a far-fan-fakad az indogermán peu-tól, de a rokonásgja a pei-peis-peu-nak igenstak opptionális volna. A fasz etimológiája opptionlis volna egy germán fausian-tól is. De a problém az, hogy így a pina-puna-suna-bula perspektívája nem egyedi, így inkább maradjunk annál, hogy a fasz egy izolált hang az indogermán peis stumától, germán fase, fasel.
Puna: a puna hangnak dolga nem van a pina hangval,és a puncinak dolga nem a punktieren hangval, hisz a ca az a puna kicsinyítője. A puna hang a bő-bö stuma, indogermán beu stuma pu formájától ered, ettől a hangok pu-val: puffad, puttony,pumpál, pempő. A pempő és a pumpa hangok, ahogy a pampog is a bö stuma bimbó formájától erednek, de így inkább mondjuk azt, hogy a germán, vagyis magyar pu stumától. A puna így nem egyéb, ahogy a pu stuma ana partikelvel, ahogy ró-na, így a puna puffad, vagyis:

- PUna PUffad, PEmpőt(faggyú is) PUmpál, PAmpog.

Onto: A puna rokonja így a poca, puca, pucak is, germán poke, pucca, a bö-bő stumától pu-s forma, ahogy a puna helyett mondani volna, hogy pudding is.

Ahogy: puna puszted. A német pusten hang a bö-bő stuma pu-s formájától ered, sz partikelvel és to partikelvel, így rakód egy st kausatívum. A puszta hangot így totál dúrgerni kell, hogy az ősmagyar pusten, puszt hangnak rakódjon a helyje. A pusz hang a bősz hang bö-s formája.

Az angol pussyról: az etimológiája bizonylosza, volna, hogy a bő stuma pus formájától ered, de az is volna, hogy a puszitől, hisz a puszi hang is egy germán hang, talán ősmagyar, ahogy bussen-pussen, ez egy hangmívelő hangtól ered, de összeolvadás igenis opptionális, ahogy a bő stuma pu stumája egyvé vál egy hangmívelő hangval, ahogy puszi. Az így igenstak volna, hogy a pussen verb és pus verb a bő-től így egyvé vál.De ez nem igen opption, hisz ez a magyar perspektíva volna, az angolnyákoktól totál nem, ezeknél vagy punktieren vagy pressen volna, így a pussy e rakandásja, interpretációja stak magyar volna, és igenis regelta volna magyarul így rakni, stak magyarul.

Pina: a pina hang egy jevevényhang, indogermán pei stumától ered, dolga nem van a puna hangval, rokonja a péra és a pijóca is. A pei stumától ered a magyar fa-fű és a faggyú, germán faitja, gót geminálódással ggy. De a probléma itt van, hisza pi stuma magyar formája fa-fű, ez anaval fana.
Ígyhát:
Pina: árja píná.
Pijóca: árja pajáté(nem szláv).
Péra: árja péru.
A pina rokonja így a Pinie is. De a péra hangnál is problém van, hisz a pé stuma magyar formája fa, r-vel volna far, de a far volna a fakad rokonja is.

Ígyhát: pinafaggyú.

Onto: a pija hang etimológiája bizonylosza, hogy most rokonja a pijócának, a pinának és a pérának, így a pei stumától eredne, ettől árja payas,árja pitus, ez Trank, vagy egy indogermán poi, trinken, stumától. Azt mondem, hogy ha már jevevényhang, úgy annak is kelljen system, hisz mondjuk ott van a cimpa és cibál hangok, ezek német hangok a tap stumától, germán és magyar, de van systemája,ahogy:cip-cibál-cipel-cáf-cef-cimpa. A cimpa németül pénisz is: cimpát cibál.

Suna: A suna hang egy jevevényhang, de igenstak rejmed a punanak és a pinanak,ez is egy schwellen stumától ered, így synonymája a punának és a sunának, úgy hogy ana partikelvel is van. A suna hang az indogermán keu stumától ered, zátemi forma su, ettől az árja suna hang, stakhogy ez a hang volna vágina is, hogy rekkja, ahogy lett sáva, latin cavus. A suna rokonja volna a Hunn hang, egy etimológia a hunnról, a német Hünne, ahogy a bizonylosza etimológiájú hős, germán hyse, de a hőst hangot dúrgerni, erről írva volt egy előbbi Lektionnál. A suna egy jevevényhang, olyan nem van, hogy mondjuk a susog vagy egyéb hangnak rokonítjuk, ha látva volt előbb, hogy a puna és a pina hangok hogyan is vannak, így a suna hangnak synonymája kell vannija ezeknek.

Bulla, bula: A hangot cigányak makogják, de nem cigány hang, hanem igenstak magyar hang volna, hisz van germánnál is, és görögnél is, és egyéb nyelveknél. A bula, ahogy puna, rokonja a latin bullának ahogy a bölnának, bölény(bulna), bubor, böbör, ahogy a buja hangnak is, ez is magyar hang, nem szláv, a bö-bő-bu magyar stumától ered, rokonja mai német Beule is, ahogy ennek is volna pu-s formája is, pula, pulla. Perspektivikusan volna, hogy a bula pénisz is, de nézve az egyéb hangokat, úgy stak egy pespektíva van, hogy puna-pina-suna.
A bula-bulla hangok nem cigányok, hanem indogermánok, így magyarok, a magyar systemának rejmed, így magyar, hisz bö-bu-bő stuma van a magyarnak, és a magyar nyelv totál indogermán nyelv.
Egyéb namák volnának a fenti rakandástól és perspektívától: puta, puszna, pulák, bulák.
Onto:

Geci: A geci hangnak dolga nem van a Gergely namával, hanem egy német jevevényhang, a zäh-től Ge-vel, így rakód a Gezähe, de ez a Gezähe nem a másik Gezähe egy arma rekkéjéstől, a gezouwe.

Anto:A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, fingár hangok nem vannak, a fentieknél a magyar nyelv struktúrája rakva volt, ahogy írva volt, hogy a nyelvnek egy struktúrája van, és a hangokat ezekn a struktúrán innen kell rekni.

Ígyhát raktányosan mondjuk:

Buja bula bölnává(bölény) böl(buja magyar hang, ja-val, magyar ja-val, kausatív-prensenz és possesív).

Vagy: böja böla bölnává böl.

Böja böla bölnává böl.

Puna puffad, pempőt pumpál, pampog.

Fan faggyút fakaszt, far fakad( egal, hogy a két fa stuma szelendő volna).

Jevevénnyekkel: Pina-péra pijócahént pijásan cimpát cibál...( ez mondat totál nem magyar, egy magyar hang se van itt, árja-német, de a magyar germán nyelv).