Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál egy példamondatot rakunk ki, anaknak a részjét cikkektől raktem össze, cikkek, anak máshol voltak, és ezt a példamondatot az ehovái Lekitonoktól rakem ki.

Lektion67.-Egy ősmagyar példamondat az ehovái Lektionoktól kirakva.

Ernyeszta vészelyre őrnynek: dubb erjeszjás aszteroida nakered az erdának,ana vándorló erdán bologmák eregetnek ana tanyát, tenyerát,területet, hegyi erjádák, ernyók erjeszednek, áradnak árandájuktól,így az emberek egy megesabban, ármányosabban legvő lagura bírongják magukat e ana erda feldjén. Nagy, ármányos testű rejkuk ármány erőerjeszésvel rekkést bírongonak ana feldekre, talamákra.

Rész A.
Ernyeszta vészelyre őrnynek: nem komoly veszélyre figyelmeztetnek.
Vor ernster Weselja warnt man( a raktány oké volna auf-val is, attól, hogy a magyarnál az ész hangot dúrgerjük, a wissen, vigyáz hangokat uer, őr stumára, és a németnél weisen, hinweisen auf-os, úgy auf ernste Gefahr, Wesalja warnen, vagyis hinweisen).
A.a. Ernyeszta, nem komoly.
Komoly?Bullshit hang, nem is rakem,attól hogy ez a hang nyelvkakilási hang volna,etimológiája bizonylosza, de igen stak volna, hogy a Kummer-től ered, ez egy latin hang. De volna, hogy ez az, és stak a nyelvkakáló halandzsamesterek szarták ide.
Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták.A kép így egy kretény-libcsi torzítás, a formula, hogy képes németizmus, ahogy gebildet, idegen, aljan ideológia. Magyarul a fähig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknama, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-Ernya.
-Ernyesz.
-Ernyeszt.
Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is; ernyesztota.
Ígyhát magyarul ernyeszta, ernst:
-Ernyeszta.
-Derjedta.
-Dohombár.
Ígyhát magyarul nem szigor és szigorít van, hanem:
-Dernya.
-Dernyni.
A raktányos beszéd, racionális beszéd így:
-Ernyeszta ernyeszu vagyis ernste Fähigkeit.

A.b Vész, nem vesz.
A vesz hang egy egzisztenciális verb, ahogy már erről beszéd volt, indogermán au-ue stumától, itt ve van, erre rakód a se partikel, akciós és siches. A vesz azt rekkja, hogy van, folyamatosan van, tevően, úgy a vé hangval mondjuk a szvén-ést, szűnést. A ve van, vé tova van.
A.c Őrnyni nem figylemff.
Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosza, volna a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spähen stumától. Nem van rakni,hogy ez vagy az. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, így az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így a figyel laguján rakta hang őrjni(van kausatív-presenz j-ank):
Őrjni:wahrnehmen.
Őred: warten.
Őrt: schützen, t-vel.
Őru: nem vár.
Őrda: nem várda.
Őrjedni: sich kümmern.
Őrnyni: warnen.
Őrnya, őrnyung.

És így a hülye bullshit hang figyelmeztet laguján, ahol a z bullshit, és ma-ra, és a tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Substantívnek innen volna az őrnya a Warnung és az őrnyó az outpost.

B.....dubb erjeszjás aszteroida nakered az erdának,ana vándorló erdán bologmák eregetnek...
B.a Erda, erjeszja.
Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered; az erda az ered. Az erda az ered, az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak erednek, áradnak, a démonok. Az ered verbtől nőnemű substantív: ereda, erda.
Óriás? Az etimológiája bizonylosza. Az orr hang az indogermán uer stumától ered, de itt van az er stuma, ez inkább rakni van. A magyar, germagyar és indogermán Weltanschauungnak inkább rejmed az erjeszja hang, ahogy az erjesz-től, ez az angol rise.
Az árnyak, az erjeszják, erjeszednek az erdától, ahogy Tuisto, Mythrasz, Ymir.
Mozog? Az etimológiája bizonylosza. A magyarnak innen a mo-s stumák az indogermán meu, ahogy mond, mormol, mokkan...és a mo, ahogy moha, modár, nem mocsár, mos....A mozog volna úgy, ahogy az angol-latin mowe, a mei-mau stumától, ahogy menni is. De sokkal magyarosabb volna ide és máshová az er stuma, ahogy itt az ereg hang:: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.
G-vel a hang az ereg, to-val ereget vagy eregto.
Ahogy:
er-ed
er-je
er-je-sz
er-je-ed
er-eg
er-eg-to.
B.b. Vándorló erda, vagyis wanderde Erde.
Vándorol: a hang német jevevényhangak boljad, mondják annak is, a probléma stak az, hogy az indogermán hajló va-vá-tól ered a magyar inda is, ahogy: ín-índa, Winde. A magyar a hangot vá-nak hallja, vagyis táveredésnek, hogy az ember vá-nak megy, ahol vál. A hang vanjon, vagy ne vanjon német eredetű hang, de a magyar itt germán vá-t hall, ahogy mondjuk vál, és így a német wandel hangot vándelni-nek hallja, vagyis vándelni, annyi ahogy válni.
Vajon nem volna-e ősmagyarabb hang a bullshit nehézkes változtat laguján(német z, bullshit tat) a német vándel? De igen, ígyhát:
-Vá-nderel.
-Vá-ndel(igenstak ősmagyar).
B.c. Nakered.
Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát; ona sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, attól hogy:
Ra: indgoermán ar, ra stuma, ettől a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
Nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe...
Er: indogermán er stuma, az er-ered volna, ahogy a dühderegnek innen is, a germán dider...
Ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered...
Va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá....

Naker: odajut, rejk.
Nakered: nähert sich.
Ranakered: Folge, folgernd.
Ranakeredva: Folgerung.

Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van laguján a nakva, a nak az indogermán enek és az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang laguján így a magyar a nakva.
Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van, vagyis genug.
A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval mondjuk: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge.
Present ti-vel nakti, a ti rekkja, hogy kell noch:
-nakta
-nakti
-naktama
-naktaraku
-naktava, naktavály.
B.d.
Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva, vagy blau.
A hang raktább így a villog(torz hang) laguján, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:
Vagyis bo stuma:
-Bol:bo és el-al partikel.
-Bolja: bol és ja possesív-kausatív-presenz.
-Bolejkni: bol és ja és k.
-Boljad:bol és ja partikel és de partikel.
-Boljadma.
-Bolda, boldog, boljada, boljata.
-Boljog: bol és ja és a gho partikel.
-Bolog: bol és gho partikel.
-Bologma:bol és gho és ma partikel.
-Bolva: bol és az indogermán au-ue vagyis va-vá, ve-vé.
-Bolon:bol és az ana presens.
-Bolond: bol és az ana presenz és da partikel.
-Bolonda:naknama a-val.
-Bolont:bol és to kausatív.
-Bolonta:bolon ta múltidő partikelvel.
-Bolonk: bol és ana és k.
C.ana tanyát, tenyerát,területet, hegyi erjádák, ernyók erjeszednek, áradnak árandájuktól,így az emberek egy magasabban, ármányosabban legvő lagura bírongják
C.a. Tanya, tenyera, terület:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
C.b. A patak egy jevevényhang, az ősmagyar hang az er stumától ered, vagy erjeda vagy ernyó, ahogy Rinne is.
Inkább rakni van az er stuma:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.
Így a Rinne volna az ősmagyar Bach, Fluss az erjeda, az erjedtől, vagy árok laguján az áranda, vagy múltidővel áranta, ahogy az ernyó is volna, hisz eran(rohan).
Így a hangok:
-Erjeda.
-Áranda.
-Áranta.
-Ernyó.
Ha erjeda van vagy ernyó, ahogy áranda, úgy nem mondunk olyan németizmust, ahogy austreten, vagyis kilép, hanem az ősi formula ide stak az árad vagy erjeszed. Ha ernyó és erjeda van, annak vagy róvája, szakadvája vagy árandája van.
C.cA mondás erőfeszítés:
-A feszít hangot dúrgertük a tenszni hangra, a tenszni hangnak a raktányja duada és duadva, így rakód raktányosan: duadvát, duadát dunszni, tenszni vagy primitíven; ha Trunks ultra super saiyanvá vál.
-Ena deréku is erő, stak más, antsó, nem az er stumától, hanem a der-től, ahogy derőce, de magyarul deréku, ennek a raktányja így derékni verb, ha Gokunak derjednek a muskeljai, nem duadnak, nem dunszadnak, stak derjednek.
-Az erő az er stumától ered, ennek a raktányja az erjeszni így.
Emelkedik? Az emel em stumától ered, ahogy a latinnak innen is ott van:
De lássuk tengelyen(germán hang, a dung stumától, teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Vagyis: emel-omol-amal.

De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er stumát nagyon raktán rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.
Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell átrakni, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar.
Az erő raktányja az erjeszni: erőt erjeszni, ha Goku kaiokenvel erjesz.

C.d.Legvő lagura, nem fekvő helyre.

Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy talán most az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, attól hogy így a legen a le stumától volna: le-gho-se, vagyis legszem.A sz partikel, az indogermán se partikel, ez akciós és siches, igenstak vesz a skandináv nyelveknél, élő.
Fektet: bullshit hang tat-vel, dúrgerni, túl hosszú, s a fek hang a flach hang volna így, de logikusabb volna a le stumától a leg, erre rakód a to, vagy ot vagy at kausatív, s rakód: leget.
Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:
-Legu, lagu a tengely, dungely rekkint:
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
A tengely rekkint a beszélő múlt vagy hogy a fene stak a-val van, nem ta partikelvel, ahogy a vesz-től vasz, és veszta. A legni hangot és verbet a tengely rekkint flektáljuk, a múltidővel úgy lagu van:
-Leget,vesz.
-Lagat, vasz.
-Legetta, veszta.
C.e.E.Bírong.
Bér? A bér a bír, beran stumaverb flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ena bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
Ígyhát nem azt mondjuk, hogy felhoz, attól, hogy a hoz egy jevevényhang, örménynek boljad, ahogy a hord és haszon is, de magyarul inkább rakni van a prevaliert stumától, a bír-tól, a bírong hang, ergo ez az ősmagyar, a bringen hang.

D.Nagy, ármányos testű rejkuk ármány erőerjeszjéssel rekkést bírongonak ana feldekre, talamákra.

D.a.Rejku rekk.
Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van.Az ország egy németizmus, de az úr, germán wera, nem a Herr hang, így egy halandzsa. Ha sok hang ra és re stumától van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak: ena rejku reja a népnek...
Országtagadó vagyem, nekem rejku van.

Rekkni, nem vizsgál:
Tart? Mutat? A tart németizmus(halten) de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkettvál, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés laguján is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis:
-rekkni nak.
-rekkni ra.
-rekkné thé.
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, volna ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is volna itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az ena raktajangrekkár.