Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a lektionnál a fennmaradó fingárnak mekegett hangokat vesszük át, azzal a fingrizmus totál antoregyettvé vál, úgy ahogy a fingrizmus oldalágját már totálisan antoregytük,az iráninak mekegett hangokat, ahogy stak 50-nek mondott török eredetű hang maradt, ezzel a fingrizmus cáfolvá válni vál. Ennél a lektionnál nem az a fontos, hogy visszaírjuk a nyelvet, hanem hogy kirekkjük, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, attól, hogy a kirekkés után valósul stak meg a visszaírás a germagyarra. A magyar nyelv indogermán nyelv, dolga nem van a fingár nyelvekkel, úgy a hangok etimológiájáért stakis az indogermán nyelveknél kell öröngszni. A pokorny-dictionary átrekkséje után a fennmaradó hangok stakis a ranakeredő etimológiákat bírnának, de az etimológiák nem tenkályok(tökély), attól, hogy kivergeléses(kizárás) rakura rakódnak, vagyis a hangokat az indogermán opciók rekkint rakjuk ki, az opciók rekkint, anak maradnak, ha az ember az egész indogermán nyelvet átveszja. A fennmaradó hangok: mén, mén2 küzd, mosoly, játék, tegez,légy,pöcs(biga), lúd,if,öcs,új, gyak,les.
Lektion110- A fingugrizmus utolsó antóregyója.
Hangok: if, öcs, új,küzd(derjed, víhered), küszköd bullshit hang, tegez, pöcs, biga,mén,mén2, gyak, gyakor, jáxik, játék bullshit hang, légy, les
If, öcs, új: ezeket hangokat fingárnak mekegja a fingrizmus, bé de a vogul īćī(öcs), finn uusi(új), osztják äj(if), stakhogy az nem volna, attól, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, hogy indogermán nyelv, ezen innen is germán, úgy stak az indogermán etimológiáknak innento kell öröngszni, hogy a hangokat kirakjuk. Azon a rakuon, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv és más indogermán etimológiák vérgelésjén(kizárás) át, azt kell mondanunk, hogy a három hang egy stumát bír, ez az indogermán ieu stuma, rekkésje jung, úgy az új magaja az indogermán ieu stuma, új, jung, az ifjú innenső(belső) eredésű oru, az ieu-ra van rárakva az f hang, úgy ivf volna a hang, ez az ivf hang volna az ír ieuf, stakhogy ez a hang azt rekkja írül, hogy jünger. A húg hangról volt már beszéd az előbbi lektionnál, hogy germán eredetű hang, germán hiwiga, úgy az öcs is, stakhogy erre példa az ír nyelvnél van, az ír iuca hang. Ígyhát az öcs, új, if hangok magyar hangok, hogy indogermánok és germánok, a három hang egy stumát bír, pontosabban az új az öcs és az if stumája, de az öcs hangot nőneműre is mondaná az ember, attól, hogy jung és jünger-t rekk. A három hang ma nem boljad egy stumától, de valósan a három hang egy indogermán ieu stumától ered, stak módosulások, a probléma annyi, hogyha nem boljadt ehová senkinek, hogy a három hang együtt van és indogermánok, úgy a bedingt nyelv részjévé válnának, itt nem van tovább rakni.
Küzd(víhered): a küzd hang se finnugor eredetű hang, hanem szláv eredetű jevevényordu, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az etimológia folyton indogermán apriori és erre germán apriori, vagyis ha nem germán hang, úgy indogermán eredetű jevevényhang, úgy kivérgeléses rakuon stakis bolgár eredetű ordu volna, ez a bolgár kuzd hang, az indogermán keud stumától, rekkésje schreien, höhnen. Látni van a bolgár hangon, hogy a küzd az eredeti átvett forma, később korcsulást ment antonak, vagyis úgy véltaja a hülye magyar, hogy a stuma a küz-küsz, és úgy vált odaszartvá, a raktalosza, dúrgerni való küszköd hang. A küzd így szláv, bolgár hang, olyan, hogy küszköd meg nem van, de a két hangot dúrgerni kell. A küzd hangra stak ez az egy opció van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, más nyelvekkel nem van rakantája, stak indogermánokkal, ezen innen is a magyar germán, jevevényhang szláv-zátemi(örmény is) vagy árja. A küzd hangra bőven volna schreien-es hangmímelő hangtól alternatíva, de ide inkább a víhered hangot mondjuk, az indogermán uei stumától a víhen, vív, germán víhen hangtól a sich weigern-t, de egyéb más alternatíva is rakta volna, ahogy mondjuk derjed. A vogul kās etimológia így egy totál bullshit etimológia.
Tegez: ezt a hangot is fingárnak mondják, fingár tat, tan-nak, stakhogy ez is raktalosza, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A tegez teget volna eredetileg, ahogy az előbbi lektionnál átvett nemez, az angol namat, de görög eredetű hang, úgy talán a tegez is görög volna. A probléma, hogy a tegez Hülle-t, Dach-ot rekk, úgy rokonja a tegto-nak, a tetőnek és a takar hangnak, anak az indogermán (s)teg stumától erednek. Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy a tegez-re stak egy opció van, hogy ez mondjuk a görög tégos hang, vagyis indogermán (s)teg stumától ered, Hülle-t és Dach-ot rekk. A tegez hangra stak ez az egy opció van, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv.
Pöcs: a pöcs hangnak is a genitáliákról regyő lektionnál volt volna laguja, de most ideírjuk, attól, hogy ezt is fingárnak mekegik a fingristák, fingár puohtja-nak, lapp hang, stakhogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, attól, hogy indogermán és germán nyelv, úgy stak egy opció van, hogy, ahogy a pina-péra árja eredetű jevevényhang, úgy a pöcs is, az árja puccha, ez Schwanzot rekk, de inkább szőrös Schwanzot, úgy inkább a szőrtől raktább volna puna-nak mondani a hangot.
Onto: biga. A biga hang is magyar, germán eredetű hang, böga volna, gross, az ana bög, böd, bővül, stakhogy a genitáliáknál írtuk, hogy a pina-puna-böla(bula)-suna azonos rekkésű hangok, böedést, schwellen-t rekknek, attól, hogy a pina egy pijóca, faszra nem mondjuk, úgy raktább volna a pöcs és a biga hangot is puna-nak interpretálni: pöcsös biga az volna szőrös pina.
Mén: a mén hangot is, ahogy egy lova, fingár hangnak mekegik, stakhogy nem az, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv, dolga nem van a fingár nyelvekkel. Az meg kell mondanem, hogy az etimológia nehézkes, hogy nem interpretálem pontosan a rekkésjét, hogy nekem a ménes attól ménes, hogy Füllen-ektől és kancáktól rakódik össze, úgy nem hím, hanem nőnemű és neutrális, de stoedor(csődör)-nek mondják. Egal! A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy stak egy alternatíva van, hogy az indogermán mend-mond stumától ered a hang, ennek rekkésje saugen-säugen, ettől erednek az olyan hangok, ahogy a latin mannus...
Mén2: a mén2 hangot is fingárnak mekegik, de valósabb, hogy az indogermán me hajlásos partikel egy formájától ered, ahogy indogermán mei vagy mereg vagy mer.
Lúd: a lúd hangot is fingárnak makogják, a vogul lōnt-nak, a probléma stak annyi, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, hogy indogermán nyelv, úgy egy hangnál az etimológiai folyton indogermán apriori, úgy stak egy opció volna, hogy a lúd hang az indogermán lá-lé hangmímelő stumától ered, ennek rekkésje lullen, tönen, vagyis magyarra átírva egy lú hangmímelő stumáról van a beszéd. A lúdra arányoló indogermán hang nem van, úgy innenső(belső) eredésű hang egy indogermán hangmímelő stumától.
Gyak: a gyak hangot is fingárnak mekkegik a fingristák, vogul jē̮k-nek. Ennél a hangnál is megmondem, hogy problémám van, hogy már a magyartól kikopott a hang, úgy nem interpretálem rendesen, de apriorilag werfen-ként interpretálem, úgy a szúr-döf a magyarnál stak másodlagos interpretáció, eredetileg dob. A gyakor hangról volt már beszéd, hogy latin eredetű jevevényhangak véltük, a latin iacere, úgy azt kell mondanunk, hogy a gyakor stumája a gyak, ez az indogermán iek stuma. Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy más opció nem volna, stak azt mondani, hogy a gyak az indogermán iek stumától ered, de eredeti rekkésje dob, másodlagos szúr-döf és a gyak-gyakor hangok latin eredetű jevevényhangok, nem ősiek, mondjuk fingárok, ha a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel és a magyar germán.
Játék: ezt a hangot is fingárnak mekegik a fingristák, de a magyar nyelv indogermán nyelv és germán, ha a germánnál nem van ott vagy más interpretációként van ott, úgy stakis jevevényhang volna. Finn juttele-nak mondják a játsz hangot, stakhogy a magyarnak dolga nem van a fingár nyelvekkel, etimológia folyton indogermán apriori. A probléma, hogy stak egy alternatíva volna, hogy az indogermánnál ie-ió partikel energikus eredést rekk, de van egy külön stuma, az indogermán iek, ettől ered a latin iocus, iocáre, úgy a játszik egy latin eredetű jevevényhang volna, ahogy a gyak és gyakor, attól, hogy a magyar nyelv germán nyelv, ott más formaként van meg, germán jehan-ként, ettől ered a magyar gyón verb. Furcsa, hogy finn juttele etimológia erősítésjére idebírongják a lation iocus-t de nem látják, rakják, hogy valósan a játsz hang latin, de németen át. A németre is átment a latin hang, ettől ered a német Jux, úgyhogy azt kell mondani, hogy a játszik hangnál nem van sz akciós partikel, hanem tsz van vagyis x, úgy a játszik valósan jáxik, juxik. A játék hang már így egy bullshit, ahogy a küszköd, attól, hogy x hang van, nem tsz, úgy jáxék volna a hang.
Légy: ezt a hangot a votják luǯ́-nek mondják, stak a probléma, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv, ha van így a magyar és a fingárnak innento egyezés, úgy stak úgy, ha a fingárnál jevevényhang, a magyar innenső(belső) eredésű hang. A magyar hang az indogermán le-leb-leng stumáktól ered, vagyis a légy leng, lézeng, innenső eredésű hang, neologizmus. Ha a votják és a magyar hang rokonok volnának, úgy az stak véllosza, úgy hogy a vogul hang a litván ludz hangtól ered.
Les: ezt a hangot a vogul läć-nak vélik, stakhogy itt is az a probléma, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a fingár nyelvekkel, úgy nem volna, sokkal inkább a le indogermán partikeltől ered s-vel, vagyis ez a hang is egy innenső(belső) eredésű ordu.
Mosoly: ezt a hangot vogul mås-nak mondják, stakhogy itt is a probléma, hogy a magyar nyelvnek dolga nem van a vogulval, etimológia apriori folyton germán-indogermán, úgy itt is stak egy opció van, hogy az indogermán (s)mei stumától ered, hogy az angol smiley, stak a magyar mosoly-nál az s akciós partikel kintre rakódott, úgy ez a hang is egy innenső(belső) eredésű hang indogermán stumától, ahogy a lúd és a légy hang.
Anto.
Ennél a lektionnál így az átvett hangok új, if, öcs, küzd(küszköd bullshit hang) mén, mén2,lúd, gyak, gyakor, pöcs, biga, jáxik, játék, légy, les mosoly, azokat fingárnak makogják a fingristák, de kiraktuk, hogy indogermánok, ahogy az új az indogermán ieu stumától ered, ettől az if és az öcs hang is. A küzd hangot egy bolgár ordonak raktuk ki, jevevényhangnak, indogermán keued stumától, úgy a küszköd egy bullshit hang, nyelvkakilás, ez áll fenn a játék hangval is, anat indogermán iek stumától teszünk eredni, latin, de német jevevényhang a Jux-tól, ettől jáxik az eredeti hang. A mén hangot ahogy Stute és Füllen vagy stak lova az indogermán mend-mond stumától teszük eredni, a mén2-t egy indogermán mei-mer hajlásos stumától. A lúd hangot germagyar innenső eredésű hangnak véltük az indogermán lé-lá stumától, úgy a mosoly hangot is, az indogermán (s)mei stumától, úgy a légy hangot is az indogermán leng stumától. A gyak és gyakor hangokat latin jevevényhangnak mondtuk, az indogermán iék stumától. A pöcs hangot árja eredetű hangnak mondtuk, a biga hangot az indogermán beu vagyis bö stumától, de a két ordo inkább volna puna. Ezek után már stak ennyi fingárnak mekegett hang marad, azokat nem antoregytük: húgy,háj, agy, hattyú, rúg,gyalog, kísér, hím,dug,edz,sellő,csobolyó,fekély.
