Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugró, így a magyar hangok indogermánok, ahogy mondjuk a név is, de magyarul inkább nama volna, ez így volna ontológikus.

Lektion14-Ana, ma, anama, anamányem, mányem,antományem.

Ena-ona-ana partikelek: ez annyit is tesznek, hogy va, mondjuk bírva, bírna, barna, a Kind, ahogy presenz partikelek is, ahogy dohonkelan. Az összes magyar hangnál ahol n hang van ott ez van, vagy nem magyar, nem indogermán hang. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a magyar hangoknál az n folyton ez az n.
Erre példa mondjuk a nyak hang a germán huneik, vagy a kony, germán knei. Itt van az indogermán ge,gei vagyis germán ku stuma, erre az ana presenz rakód, és erre a ja kausatív-presenz, így rakód kuny. Az n hang itt az ena-ona-ana partikel. De az ny-ról mindjárt.

Az ena-ona-ana namaelők is, az ősmagyarnál, ezt rekunstruáltem az ősmagyar namaelőknek, példa:
-ena baro: a bír flektált formájától, bar-tól baro, az úr, ősmagyar hang.
-ona barna: ez neutrum, o-val, ahogy a dungelyen.
-ana barma:anya barma, ana barma, nőnemű.

Em-om-am partikelek: erre is az áll, ana az ena-ona-ana hangokra, hogy az összes magyar m hang erre a partikelre megy o, vagyis vissza. Ettől a partikeltől ered az indogemrán me is, vagyis én, de az én az indogermán oinos.
Így volna igéknél:
-hímnem: bírem, em a hímnemű, a beran indogemrán igétől a bír.
-neutrum: bírom.
-nőnem: bíram.
Ezek a hangok mozgást is rekknek a dungely rekkint:
e---o---o---a.

Az olyan hangok erednek ettől ahogy menni is, indogermán mei stumától, vagy emel.

Nama: Nem név, hisz így két partikeltől rakód a nama, a na, ana és ma, a ma stak az újkúrdnál vál v-vé, de magyarul a v az va-vá hang, indogermán au-ue, így módosul a rekkésje, nem az mondjuk, hogy ana-ma, hanem hogy ana-va. A név hang se fingár így, hanem indogermán és germán, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Vagyis két rekkő namamástól, namaantsótól rakód a hang, ana és ma.

Anamányni: Nem nevez,ha magyarul ősmagyarul nama van, és a z egy halandzsa hang. Nem igen van rakni, hogy a z itt most a se partikel, ahogy az indogermán se a germánnál z-vé vál, vagy gho partikel, ez inkább a zátemi nyelveknél vál z-vé, de olyha a magyarnál is, vagy a to-ti partikel, ez a németnél vál z-vé, vagyis kausatív. Azt mondem, hogy a z hang a német, németizmus, a t partikel z-vé vál, ez a német nyelvnél van, ahogy falten-falzen. Ígyhát a z hang itt nem magyarizmus, nem ősi hang a nevez, vagyis ilyen hang stak a 12. századtól volna, s a z hang gy hdúrongtaja az ősmagyart, az indogermánt, a germánt. Vagyis van az anama, nama, erre rakód egy on, namon, anamon, erre rakód a ja kausatív partikel, így antorakás: anamányni.

Mányni, menyni:Nem emlékszik, habár az emel is az em stumától ered:
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Az emel hang me-je így egy me-vel, ahogy mein is, de inkább az emlk azt mondaná, hogy koonyáktól trófeát emelünk, vagyis emlék, de a hang kétrakású, vagyis volna, hogy az emnek a me-nek el-em, ahogy volna hogy emel. Rakta hang volna így az emel hang is, de nem biztos, hogy ez volna a rakta hérakásja.Az ősmagyar hang itt volna a német mahnen, vagy a me stuma, itt mein mondjuk, vagy enyém, erre a me-re rakód on és ja kausatv presenz, anamány ana nélkül.

Rakumány, rakumeny: Az is mondani volna, hogy ena rakun, ahogy az ana a mé-nyvé, ény-vé vál, racionalis rakód ana me-nek, vagyis:

Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.

Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja.

Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az erda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak.

Így racionális:rakumányni.

Antományni, antorakumányni: A felejt hangot nem rakem magyarul, fingem nem van, hogy ana a lófasz is volna, úgy rakem, hogy:fe, indogemrán epi-től, uf, fa, erre az el-ala partikel, erre a ja kausatív-present erre a to partikel, de fingem nem van, hogy he? Nem rakem ezt a hangot, így inkább ha rakumány és mányni van, úgy erre rakódjon az anto.

(Lektion5)

Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód:
- Ento: elint, Kopf, ana-vel mondva el helyet, hogy elint, előtt.
-Anto, anato, vagyis gegenüber is, vagy Ande, így nem Ende.
-Onto:neben, bei, vagy on, ahogy házon s to, vagyis ott.
De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna).

Vagyis antományni: ana-to-me-nj, vagy racionális antorakumányni, ha már nem mánya az ember, hogy hogyan is kell vesét leütni, vagy nem van már ott a mortalkombatos kombó, úgy annak rakuja anto van, és nem a menjé.

Anto és ranakeredva:
- Nama, vagyis na-ma.
- Namányni, anamányni: ana-ma-on-ja.
- Mányni, rakumányni.
- Antományni, antorakumányni.