Ento:A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így a ló hang nem fingár, hanem indogermán s germán hang, egy indogermán stumától, és ez a hang nakrekksnek innen volna egyéb hangokkal is, mondjuk a marha. A stumanyelv, stumarakunyelv egy feltételje, hogy egy primitv ősi életmódot rekk, az indogermánt, a germánt, a haduverfassungot, és az ősi hangoknak egy struktúrának innen kell vannijuk,hisz az ősi nyelv egy rendraku, egy system, vagyis a kúthúrmcbaszottság ne zavarjon, feltétje ez, hogy egy hang ősi hang vanjon.

Lektion16-Az ősmagyar haduverfassung, a struktúra és a ló, avagy lova.

A lektion17-nek innen beszélünk tovább a nyelvrokonságról, ide stak annyit, hogy a számok nem a stumanyelv részjei, nem a primitvjé, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis az indogermán számokat a magyarok dúrgerték 350-től 1000-ig, hisz nem kellettek, a magyar, germagyar életmódnál és evolúciánál a számok nem kellenek, így a számok areális hangok, talán kazár zsidók, de dolguk nem van a fingár nyelvekkel, ott jevevényhangok, olyan jevevnyhangok ahogy az egér, árja ghiri, vagy a jég, germán jekó.A jég és az egér két bizonylosza hang, nem rakni, hogy most fingár, indogermán vagy areális hangok egy antovészta nyelvtől, indogermán etimológia egy indogermán stumától bizonylosza. De most újra a számoknál azt modnem,hogy haduverfassungnak innen a számok tiltottak, magyar ember, germagyar nem kereskedik, nem számol( a számok nem is a nyelv, hisz erre kell iskola, vagyis ha nem van, szám se van), ha igen az első fára felakasztják. A kettő és három, négy, kilinc, nyolc hangok tabus hangok, hisz magyarul nem volt regelta számolni, se kereskedni se, nehogy Kirgent sértsék.

Rejku nem ország.Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van, de gy stak orsószág(:D).
Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár.
A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek.

Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég.

A magyarnak őmagyarnak így rejku van, a ra és re stumától:
Nyújt? Ezzel a hangval rosszul bánnak. Ez a hang az indogermán ken stumától ered, a germánnak innen a k-tól h vál, és ha leszkad a h úgy ny rakód, ahol a ny az kausatív-presenz, indogermán knei egynek innen. Ezt a hangot stak a hús szakításjára van mondani, de nem rakta hang, hisz újabb kausatív nem kell, a jt. A nyúl hang így stak az volna, hogy nyúl a bőr, ha metszük le a vadaról. A nyúz-nyút a germán hneit-től ered.

De ide a hang a rejkni ige:: re-rej-rejk-rejm-rejt. Azt mondanám, hogy rejkni így az ige, a reichen magyarul. Rejkni így.

Ranakeredva: A lektion3-nál látni volt az ősmagyar beszéd, a ra és re stuma a stumanyelv részje, a rend és a ráció a ra és re stuma, ennek rakódnak a stumapartikelek és az agresszív hangok, ezek rejik a stumanyelvet.

Lektion7:

Örjed: A gazdaság hang etimológiája bizonylosza, de igesntak a germán Gast-tól volna, ennek nakvábbi etimológiája bizonylosza. A hangot inkább dúrgerni egy sibb, smagyarabb hangra, az antandájára, vagyis az örjedre. A germán wreiden ettől rekkja hogy Wohlsein, de nem úgy Wohlsein, hanem garázdán Wohlsein, ahogy az ördu, Kirgen, örjed az árdának innen, és így a cikkek is örjednek ott. A szvasztika rakta anamányásja(nama, nem név) így örjedés.
Gazdag? Az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta.

Így:

Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.

Öreszni, öreszu: A háború hang egy bullshit libernyák, kretény-libcsi, pógári hang n em is rakem, nem smagyar, hisz a hang így szelentja a pógárit és a hadut, habár az indogermán kuep stumától volna a háb hang. A magyar és így indogermán Weltanschauungnak inkább rejmed az öreszu hang, hisz Kirgen hogy is tesz a templomnek innen? Hát öresz,örjed, örer, örök, vagyis ena ördu öröka, örjedés, vagyis War, wirren.
A hangok így egy Weltanschauung részjei, rakantának innen vannak: ördu, öröku, örjedés,öreszu.
Ígyhát: ördu, ahogy Wurdi is wreka,öröka, öreszu, War van örjedés, wreiden.
Rakódna így a bír bar-bér flektált formája,mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat.

Ló, marha, maroket, maroketa:
A ló nem egy fingár hang, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így germán hang, a lo stumától, indogermán le és leu: lomb, ahogy Laumb, lom és lomha, ahogy lahm, lotyó, ahogy lo, germán leupjan, loppjan ige,lona, lóvana ahogy losz, így nem lesz s nem laza, az e formától ered a levél és a lesz is. A ló hang így a le és az indogermán au-ue stuma együttesje, vagyis lova.
A le stuma a le, el stumától ered, de lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani.
Vagyis: emel-omol-amal.
Dubb indogemrán l-es stuma erre a le-lo-ra rakód, ahogy léha-léhány is, a leik-től, relikt, vagy a lassú, a lassen-től, lebeg, indogermán le, vagy a lo-tól a lompos, vagy a lé-re, ahogy lé, lék és lép, más forma talán lacus.
A lei-től vál így:lé, lék, lép, léma, ahogy Lehm, léha, léhány, léhma, léhni.
A leu-tól:lop, lotyó, lompos, lom, lomha, lova, lomb, lovana, lona.
Az se indogermán partikelvel rakód mondjuk: szeléma, ahogy Schleim.
Az összes stumáknak, partikelstumáknak van ilyenjük:
-Mei-meu: menni és mos, moha, modár, nem mocsár.
-Nei-na:nedv, Nadeo, talán a nád is.
-se partikel sei-hént ahogy ne, nei és mei-meu:süpped, szop, szappan.
De erről később, egy egyéb cikknél.

Ranakeredva: A ló ígyhát egy magyar vagyis indogermán stumától ered, magyarul rakni van, de így az indogermántól van rakni. Ahogy már egy cikknél írtem, perspektvizmus van, vagyis a hangok egy perspektívától válnak anamánytvá(benennt), úgy a ló hangnak nem kell ősinek vannija, volna, vagyis a hangnak igen, stak annak nem hogy épp mondjuk Pferdet rekk. A lót így mondták is és nem is, hisz nem konkrétan mondták, hanem egy struktúrától és perspektívától. A ló így az anat lopnak lovat, vagyis valahétől szakajtanak, szakantanak, és ősi is volna gy, hisz a haduverfassungnak egy rakta hangja volna.

Marha: A marha hang magyar, germán, germán marha, de ez nem a maroket. A marha és a maroket hangok a mar-mer-mor-mur stumától erednek, és itt a mar-ra rakód a k, itt germán k, ettől marokni, maroka, germán merk, ennek egy formája h-val a germán marha, ez ló is. Vagyis így a ló az marha, a marha az ló, hogy a ló a lova, a marha az mar-ha. A két hang rejmed egy struktúrára, hisz egymásnak anta(gegen) nem mondanak, regynek, racionálisan beszélnek.

Így logikusan, hisz a nyelv unbedingt, a lotyó is volna marha, és ló is, ahogy az autó is.

Maroket: A Markt hang is a mar-mer-mur-mor stumától ered, de ezt magyarul inkább rakjuk, ahogy a jevevényhang piacot, piazza, így ősmagyar a maroket,, hisz a marhát marokjuk, ha mondjuk Ukrajna innen öreszu van, úgy Ukrajna egy maroket, marokjuk a marhát és a lovat, anat lovatunk is(így olyan hang, hogy lovagol nem van, halandzsa bullshit).

Tulaj, tolvaj: A tulaj hang egy a tolvaj-val, az indogermán tele stumától, ettől ered a csal, vagy csel is, de írva stel vagy stal, hisz ez a stehlen, és írva volt, hogy regályosan az úgrt cs az st. A tulaj hang itt a magyar nyelv struktúrájánal új, talán stak 15. századi, akkortól, ahol a libcsik tolvajolták az Allmendét, de itt vált egyvé a tolvaj hangval is.

Gazda vs. garázdár, garázda, rászdavalár!

A garázda etimológiája is bizonylosza, de látván az egész fingrista, kreténylibsi Umwertung aller Wertet azt mondaná az ember, hogy germán hang. Az indogermán s germán nyelv egy partikelnyelv. A rászda etimológiája bizonylosza, vagy egy rí, or hangutánzó hang egy formája, ahogy gót rásda, vagy a ra és re stumától ered, ahogy ar, ré s rá, rej és raj stumák. Na itt van a ra s re stuma, erre rakód a se partikel:res, ras, resz, rasz, rász, ettől rakód a Rast is.
Itt problmás az etimológia, hogy a ez itt de partikel vagy ta vagy ti vagy to, de most volna rászad, vagy rászta, raszta, így ez Lager is.
A germán ga már nem van itt de rakta volna helyetta a va-vá ahogy: bírta, bírtava, bírtvá, bírtval, bírtavál....
A ra és re stuma ma-val remni, remény, rej rejmni és a ra és rá rámni, ahogy Rahmen is.

Anto:Bér, öreszu, örjedés, rejku, ló, ana lova, és marha. Itt látni van az ősmagyar, az indogermán rakumány, ahogy a hangok rejmednek egymásnak, stakhát az Umwerter aller Werte át akarták írni a hangokat, ahogy mondjuk a bért törökre. Dehát ha a bír magyar, hisz indogegermán hang, úgy nem logikusabb, hogy a bér a bír flektált formája? De igen. Így a bér az értelmetlenségiek, a libcsik, a kapcsik átírták,de ezek azok, ahék mondjuk a studa hangot is koneminálni akarták, a kretény-libcsik. A ló így nem fingár hang, hanem indogermán és germán, rejmed a bérnek, ahogy a marhának is.