Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,így a magyar nyelvnél nem vannak fingár hangok, a fingár etimológiák bullshitek, de jónéhány fingárnak makogott hangetimológia germán etimológiája bizonylosza.

Lektion34- Bizonylosza etimológiák s hangok, a p-f és k-há váltásról nocheinmal.

Az előbbi lektionoknál átnéztük a a fingárnak makogott f-es és h-s hangokat, ezeknél nagyon látszódott, hogy indogermán és germán hangok, vagyis magyarok, de vannak bizonylsoaz hangok is, az etimológiák így bizonyloszává válnak, hisz a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv.
P-f váltás:

Fal: etimológia bizonylosza, hogy nem-e a Wall hang f-s formája, ahogy az ír fal. Ha mondjuk a winden-nél maradnánk, úgy az indogermán pel stuma, ha p-s hang volna, de ez bizonylosza, rejődne, vagyis falten. De a Wand is magyar volna, hisz a va-vá, indogermán au-ue stumától ered, annak íj rekkésjétől, vagyis vénd, énd, inda.

Fazék: a hang a germán fata, ez k-val, itt a z az t. A fazék althochdeutschul faz, így van kétség, hogy a hang nem-e német hang, és nem magyar, vagyis germán.

Fáz: az etimológia bizonylosza, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, ha igen, úgy a hang korcs, kurka volna. Két oppció van, de úgy a hang a kettőnél aspirantos volna. Az egyik hogy: a für, fer-for stuma, indogermán sper, per, ahogy a szláv por is, aspirantos formája, így a hang a freusan, preus volna, vagyis frieren: fürvesz fürész, füréz. A másik oppció, hogy a foly-fél, indogermán pel stumától ered: féled, folyed, itt a d válna z-vé.
Ez a két hang igenstak rakni van, hisz egy beben, zittern(direkt nem mondem a dühdereget, a düh stumától, vagy az eremeget az er stumától) a fázás, az egyik a fröccs-től, ahogy fertő, füröd, a másik a foly-tól, a fél-től, így féled vagy féleder, flattern, folyader. De egal, hogy most ez vagy se, volna, vagyis igenstak volna: fürvesz, fürész, füréz ahogy féled, folyad is.

Fon: igenstak indogermán span, ahogy spannen, a p-f vé vál, ahogy itt és itt az egyéb germánnál is.

Fűz: bizonylosza hang a z-től, és azt rakjuk, hogy a z egyéb helyen német, a t kausatív németes formája:falten-falzen. A hang igen ronda, ahogy a fazék is, a német faz. Indogermán spand?

Fakad: ahogy fochen?

Fen, fenyő: indogemrán spi stuma, ennek germános fi, fei formája? A fenyő úgy ahogy a Fichte az indogermán peik stumától? Fenyő ja kausatív-presenzvel és possesívval(indogermán, magyar)?

Fut: az etimológia totál bizonylosza, hogy most egy indogermán pent stumától volna, mondjuk germán fāth, ez fut is, nem stak finden, ahogy skandináv fys, avagy indogermán pet-pete stumától, ahogy latin petere(fingár hang ettől?), vagy a Fuss hangtól, igenhént fezzan, és ez is fut, indogermán péd stumától.
A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, de itt rakód három indogermán hang és három germán hang is anatól eredne: fuss, fát, fánt, pent, péd. Vagy talán a foly-tól ered, ahogy a fullad is ettől eredne, ahogy fluten?

Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy most-e az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja a az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, hisz így a legen a le stumától volna:le-gho-se, vagyis legszem.

Ha itt vagyunk lépni: a lépni ige, ahogy menni etimológiája bizonylosza. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de ha fingár is volna, úgy nem rakjuk magyarul. hogy is volna az, hogy magyarul nem rakunk egy hangot, anat fingárnak makognának? Sehogy. Magyarul egy lé hang van, ettől a lép a máj, a Milze, a lép, ahogy lépes, ez is germán, és az el-le stumától a lék, léha, léhány, léma, léhma...
Az etimológia így bizonylosza, hogy a laufen volna? A laufen az talán hulep, hulvep és van leopan formája is.

K-h váltás:
Indogermán keu stuma:
Héj: ez bizonyosan az indogermán keu stumától ered.
Hüvely: germán skawal,litván kevalas.
Homály: germán hum.
Hodály: germán hudja, hodja, ahogy Hütte is.
Ház: bizonylosza, de igenstak germán hús, vagy a Hose.
Ranakeredva: ezeknél a hangoknál igen nehéz látni, hogy egy stumától erednek, ezek itt kivételek. Hangokat rakna az ember a stumától tovább, de a stuma sajna váltó.

Hág: a hág etimológiája bizonyos, nem fingár, hanem indogermán és germán, a kek stumától ered,vagy keg, skeg és skek, ahogy szek is, nem szök,m ettől ered a Hengst is, ahogy hágsto, hángsto.
Ennek kanca: a kanca etimológiája bizonylosza, hogy szláv? Nem rakni, vagy a hág indogermán formájától ered, mondjuk kankstika? Na egal! Van ugye a stoedor, a stődör, ennek nemű formájaj a csőda, Stuta, így ahogy van hág hang is, ez nazálisan háng, így hángsto, úgy hágka, hángka is volna, most nem hágca, hanem ka kicsinyítővel.

Hajt: etimológia bizonylosza, taláb indogemrán kel, klei hangok nazálisan? Ettől ered a Halde is.

Hő: indogermán kei stuma, germán hei...

Onto: A fingárnak mondott hangoktól így stak a hamu, hó, hód hangok maradtak hé. Ezeknek az etimológiájuk bizonylosza, hisz a hó hang volna az indogermán ghei stumától is, és ez a fingárnál, de nem biztos, hogy a magyar hó hang ettől volna. A hamu hang is bizonylosza, sok ha-s magyar és így germán stuma van, de azt rakjuk, hogy egy hang, hogy magyar volna, úgy annál az m-nek a me-mo-ma partikelnek kell vanija.
A fenti hangok bizonyloszák, vagyis van olyan, de a magyar nyelv indogermán s germán nyelv, így igenstak ezek volnának, a fingár etimológiák bullshitek. Itt választás nem igen van, ha a magyar nyelv egyb részje indogermán és germán, és a grammatika is az, vagyis logikusan na fenti etimológiák a rakták.
Egyéb hangok:

Alom: már írva volt, hogy az al a túl, jenseits magyarul, ahogy elen-alan ige is, vagyis élni. Az al indogermán és germán, és a ma partikel is, így olyan nem van, hogy fingár. Az alom így vagy a jenseitstól egy hang, vagy az elen-alan stumától.

Ólom: etimológia bizonylosza, hisz van ol stuma, és van az indogermán albo, ettől norvég alma és a szláv ólovo. Az ólom egy germán és a szlávnak dúrpa van.

Átok: bizonylosza etimológiájú hang, a magyar itt az át hangot hallja, az indogermán ati-eti, nem fingár, de hogy egy volna az áld hangval? Az áld etimológiája is bizonylosza, van ilyen ír hang is, álid, vagy ahogy az él stumától, alan-elen egy görög hang is, ahogy az almus latinul heilig is. Az átoknál van germán at ige is, ez hassen.

Anto: A fenti etimológiák egy részje bizonylosza, hisz nem nagy, duas stumákról van a beszéd, hanem stak itt és ott egy hang, de a magyar nyelv egyéb részjei is, ahogy a hangkincs 99 százalékja indogermán, ettől 70 a magyar, nem az új-ónemmagyar, ahogy a grammatika is indogermán és germán, így logikusan indogermán és germán etimológiájuk kell vagyon a hangoknak.

A fingrizmus antoregyve van, vagyis annak, ahé beszélja a magyar nyelvet.