Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri. A magyar nyelv stumanyelvje a magyarnál a germán, habár a hangkincs 99 százalékja indogermán, de ettől a magyar a germán, a 70 százalék, és az ősmagyar nyelv az volt, ana ettől a 70 százaléktól eredta, így egyéb hangok is. A stumanyelv így a grammatika is, hisz az egyes hangok partikelektől rakódnak, ahogy írva volt, hogy mondjuk az n hang a magyarnál folyton az ene-ona-ana partikel és a stumarendraku, hogy egy stumától rakódjon sok hang, de vannak kivételek, ahogy a cipel, cibál, cefre..ezek német hangok, nem germánok, vagyis magyarok. A nakrekkés is fontos a stumáknál, az arányelés, hisz egy réteg hangjai egy Weltanschauungot rekknek, vagy stak egy asszociációt erre példa a steu stumától a stúf és a ró stumától a rónda hangok. A címnél való hangoknak így egymásra arányelniük kell, így vannak stak ősmagyarok, ha egy Weltanschaungot rekknek, vagy arányelés.

Lektion36- A vidám, víg, bolonda, boldog, ernya, ernyeszta, dühdereg, eremeg, fél, féled, folyad....

Víga, vígár:
Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakem, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy volna, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta,ez a hang volna a latin victus, victum, így a víta hangot, vagyis víhta hangot stak a latin victus és victum rakásjahént kell rakni.
A ví, vé stumáról már volt beszéd, hogy energikus eredés, a va-ve, indogermán au-ue stumától ered, ettől ered a víh hang is, germán wíhan, ahogy weigern, germán víga és vígár a naknama, annyi hogy energikus és ernya, vagyis víga. A víga így egy aggresszív hang, az ősmagyar vígavá vál, ha víh, ha öl. Az ember, az ősmagyar a víhástól víg.

Vígasztal? Így van ilyen hang, vagy van, stak rosszul beszélik? Az -asztal itt a se partikel erre a to kausatív partikel és erre az el-ala partikel. A ví hang itt az energikus eredés stumája, g-vel vagy h-val a víh hang, a se és a to együtt egy kausatív, így a rekkésje kettős, st kausatívval vagyis annyi volna ahogy angol tigger, vagy teszja az ember valahogy hogy víhjon és ettől az embeg vígává váljon, vagy már kéjje, kedvje van(az előbbi Lektionnál) az ősmagyarnak, germagyarnak ölni, de öreszu nem van, erre egy antós, más Ősmagyar fog egy autochton Avart vagy egyebet, erre a kedves Germagyart vígasztalja.

Vídám: az etimológiája bizonylosza, de ha a víga hang a ví, ahogy energikus eredés stumától ered, úgy logikusan a vídám hang is, hisz így rak egy struktúrát, így nem hinnm, hogy a Wetter hangtól volna, hanem az űz hangot, indogermán uei, woi. Az űz hang ettl a stumától redne, itt a vé-vé vál ű-vé és a d vagy t z-vé, ez így a német Waid. Mondjuk óperzsául a voi, ví-vé stuma azt is rekkja, hogy vidámodni, az űzéstől, a humanoidűzéstől az ember vidámvá vál.

Éber, szvéber, szűber: erről a hangról már volt regyó az előbbi Lektionnál, hogy egy agresszív hang és a stumanyelv stumájától. Jó kérdés, hogyha van a víg és vidám úgy rakta volna ide a vík hang is, a wach és woke formája.A vík is így az au-ue stuma engergikus eredés rekkésjétól ered, és ha volna, úgy állapotdungelyt is leírnánk:

-éber-szevéber, széber-vík.

Ranakeredva: a magyar a vidám és a viga hangnál a ví-vé energikus eredés stumát hallja, és így a két hang egy stumától ered, de ha nem is eredne, úgy a két hangnál van egy struktúra, hogy ugynazt vélja a kettő, a víhást és az űzést, hogy ezektől vál a germanoid vígává, vidámvá, így a két hang fiziológiai és genetikai hang, rassenspecifikus. A két hang magyar, indogermán és germán, de fiziológiai hang is, így ha egy liberti hallja a hangokat nem rakja, hisz a fiziológiája nem ősmagyar, indogermán, germán vagyis bolonda dühor. A víg és a vídám hangok ősmagyar hangok, az ősi struktúra, a haduverfassung részjei, ősindogermán, a hangok nem vannak itt torzítva, libcsizve.

Ennek a két hangnak a nyíka naknama:
Nyíkni: ez már mondjuk a szláv niknuti, energikus eredés, ahogy a nak-nek. És így ettől volna a görög Niké, Nice.A nyík, nyékni hang v-s párja a víhni, vívni, de víhni.
A nyí stumáról volt már beszéd, hogy ez is energikus eredés,így egy naknama nyíka, igenstak rejmed a víga-nak.

Bolond, boldog: a két hangról már volt beszéd, sokat.
Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumanyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknama) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda naknamaket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
A Licht hang van a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.
A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.
A hang raktább így a villog helyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:
- bolja
- boljat
- bolva
- bolonda(naknév)
- bolond(ige)
- bolont (ige)

A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumától ered, a Tier, vagy dőre, de rakódna dühor is.
Bolda: bolad-tól, vagyis illuminált ez is, ha Kirgen fejet nyakról metsz.
Bolonda: illuminált ez is, sok és sok perspektívától, ahogy az egyik, hogy az ősmagyarnak bolonda, boljad a szemje, vagyis erge leszúr a szakuval. Dicső hang volt ez is anno, és így rejmed az ősmagyar nyelvnek, a struktúrának.

Ernya, ernyeszta.

Ezekről már volt beszéd, regyó:
Komoly?Bullshit hang, nem is rakem,hisz ez a hang nyelvkakilási hang volna,etimológiája bizonylosza, de igen stak volna, hogy a Kummer-től ered, ez egy latin hang. De volna, hogy ez az, és stak a nyelvkakáló halandzsamesterek szarták ide.
Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan):
-Ernya.
-Ernyesz.
-Ernyeszt.

Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota.

Dühdereg: Goku super saiyanvá vál.
Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor

Eremeg: nem remeg, az er stumától ered, ahogy ered is, errl is volt már beszéd. A dühdereg és az eremegés agresszívok. Eremegsre példa bőven van a Dragon Ball-tól.

Erebed: a réved hangot dúrgerni kell, és inkább az er stumától b-vel kell írni a hangot, erebed, ahogy Brolly a Dragon Ball-tól erebed. Az erebed is egy agresszív hang, stumanyelv stumahangja.

Fél: A foly hangtól ered, indogermán pel, germán fel. A fél az, ha Vegita fél Dermesztőtől. Olyahn hang, hogy félt már nem van, vagyis úgy ahogy az új-ónemmagyarnál nem, hisz a fél-re rakód a to kausatív partikel, vagyis félto a hang, félni, vagy flatterni tenni a félt

Fáz: az etimológia bizonylosza, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, ha igen, úgy a hang korcs, kurka volna. Két oppció van, de úgy a hang a kettőnél aspirantos volna. Az egyik hogy: a für, fer-for stuma, indogermán sper, per, ahogy a szláv por is, aspirantos formája, így a hang a freusan, preus volna, vagyis frieren: fürvész fürész, füréz. A másik oppció, hogy a foly-fél, indogermán pel stumától ered: féled, folyed, itt a d válna z-vé.
Ranakeredva: az eremeg és a dühdereg agresszív hangok, ezek eredésnél vannak, attacknál, stutunál, így az nem van mondani, hogyha fél úgy remeg, hisz ha dühös úgy dühdereg ahogy eremeg. A félni és a folyni, ahogy egy hang a für stumától van ha az ember friert vagy fél, a fél a flattern, folyad, féled.

Anto:
A magyar nyelv hát egy indogermán és germán nyelv, van egy struktúrája, így azokat a hangokat kell ennek a struktúrának rejmni, annak passzolnak, ahogy az ernya vagy ernyeszta hangok. A magyar, germagyar struktúra antikúthúrális, nem kúthúrát nézünk, ahogy a fingrsita, hisz mondjuk a fingrista stak argumentációja, hogy a molnár attól szláv, hogy a zsilip szláv, habár a magyar nyelv grammatikája indogermán és a mál stuma a magyarnál is ott van, ahogy a germán moly is. Nem, nem ez a rakantás, hanem a fenti, hogyha víg a ví stumától, úgy vidám, bolond, és bolja, ahogy nyéka. Hisz a kalapatja se szláv hanem germán, de nem kúthúrmcbaszott, tárgyas, hanem van, hogy kal hangja váljon, ha az ősmagyar koponyát ver szét. Habár a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de ha volnának itt mondjuk glücklich vagy happy hangok, úgy azok nem magyarok volnának, hanem jevevények, hisz a struktúrának az ember nem rejmje a hangokat.A fentiektől ranakeredva, hogy az új-ónemmagyar rosszul beszélja a nyelvet, hisz eremeg az er stumától, ez a dühdereg hangval van együtt, ha fél úgy féled, folyad, ahogy fáz, vagy fürvész.
Az ősmagyarnál ezek a hangok ölési technikák is, hisz az indogermanisztika démonológia, így az indogermanisztikánál, így a magyarisztikánál se van dualizmus, hanem az ősmagyar és az indogermán így nakvábban áll a sintoizmusnak( a sintoizmus jó példája a Dragon Ball, az indogermanisztika nonpluszultrája).