Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál rekkünk egy példaregyórakást, egy példamondatot, anat a mandin találtem, ahogy ezen mondaton rekkintünk, hangokat, anakat rekkni, kirekkni ehová nem tettük.

Lektion57- Egy példaregyórakás, példamondat rekkésje, nem rekkta hangokkal együtt.
Példamondat:Az erkölcs nem számít a nemzetközi politikában, erkölcsi alapon vizsgálni a világ eseményeit teljes tévút, politikát alapozni erre meg nem bölcs.

A. Erkölcs.
Az erkölcs etimológiája bizonylosza,rekkéslosza, de így vagy úgy totál halandzsának rekkem, egy hangnak, ana dúrgertvé váljon. Nem rakni, hogy itt az er torzulás vagy ab ovo er-es hang, ha ez így van, hogy ez itt er-es hang, úgy stak egy domináns er stuma van, ez az indogermán er stuma, ennek flektált formája ár: https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/06/lektion_2_-az_er_stuma

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az etimológiája stak indogemrán volna, ha volna, van etimológiája és nem-e egy szétkúrás a hang. Rakjuk fel, hogy a hang az er hangtól ered, de az erő hang az indogermán er stumától ered, ezzel volna keverni mondjuk a török er, ahogy mondják, hogy úr, ámbár így a hang kevert volna, inkább latinizmus, a virusra, de a vir, wera a magyar úr hang. Az er hang a magyar nyelvtől is rakta volna, ahogy német er, az e partikel r-vel. Az erklcs hangra más egyéb indogermán hangok is rakták volnának, ahogy germán erchan,rakta, echt. Ahogy mondjuk nakrekkenő hang volna a ra és re stuma aros formájától, ahogy ara, arány, arta a lett erkuls, arkuls hang is. Ennyi opciónális hangnál nem rakjuk az erkölcs hangot, fingunk nem van róla, olyan ahogy a tény, nyelvkakilási halandzsa, azt Lügehént hallem, így vagy úgy dúrgerni kell, ha az erő hangtól ered, úgy az magyar, az er stumától, az utólagos törökösítés olyan, ahogy Sajnovics mintája, egy totál halandzsa, de a fenti mondatot így nem is rakem, attól, hogy ott nem az erőről volna a beszéd, hanem a morálról, és nem stak úgy a morálról, hanem a Sklavenmorálról, de a morál hangot stak Sklavenmoralhént rakem. A magyarnál így stak egy er hang van, az indogermán er stuma, ahogy volna a német er is, e-r, az e-től, hogy az e r-vel, így hímnemű. Stak a torzulások maradnának, hogy az er hang itt torz, erre opció volna a germán erchan, ahogy lett erkuls, ez itt az ar stumától.
Ranakeredva: az erkölcs hang bizonylosza, de inkább volna egy új-ónemmagyar halandzsa illogizmus, attól függlosza, hogy már idős hang volna. Így regyóem volna, hogy ezt a hangot dúrgerjük, totál halandzsa, nem rakjuk, hogy ez egy kúthúrális hang-e ahogy umwertungi aller Werte, vagy stak halandzsa, attól, hogy az univerzál nyelv rárakódott erre a hangra, és azt rekkja, hogy morál, Sklavenmorál. Regyó volna, hogy szokásra is írjuk át a hangot, de ennek az etimológiája is bizonylosza, hogy most az indogermán seu stumától ered, ahogy mondjuk a saját hang is, vagy a Sippe(de nem a szabad), úgy ahogy latin seusco.

B. Számít:a szám etimológiája bizonylosza, hisz a török etimológiák 70 százalékja egy totál bulslhit, ahogy mondjuk a fingároknak is, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. De volna török, mondjuk, úgy így irreleváns hang, sőt dúrgerni kellene, hisz a számok úgy, ahogy kettő és három jevevényhangok, ahogy már erről írva volt, nem a nyelv részjei.
A szám így bizonylosza, de a felszámol és leszámol hangok bullshitek, nem egyéb ahogy bullshit németizmus az abrechnen-re és aufrechnen-re, stakhogy ezek a hangok a ra és re stumától erednek, a rak-rekk-reg-rejk stumától, így rekkenni volna a magyar hang, stak a probléma ott van, hogy a magyarnál a ra és re stuma a logoszra megy, a logikára, nem a zahlokra. A magyarnál a ra és re stuma a rációra, rendra, rakandásra megy, hisz zahlok nem voltak 350-től 1000-ig(most paradoxon).
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/11/05/lektion55-_a_bullshit_uj-onemmagyar_makogasrol_c
Hogy most itt kettő vagy három van? Nem rakem, de magyar ember nem számol, így azt kell mondani, hogy rakód.

C: Magyarul a köz nem van rakni, sokkal inkább innento vagy inter a magyarosabb, ahogy nem ban, hanem datív innen. Az alap hang nyelvkakilási halandzs,a az al magyarul a túl hang, Grund magyarul stuma és raku, az alapoz így egy bullshit hang z-vel, magyarul raku-tól rakant.

Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.
Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat vahn így: e és o és a.
Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.
Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.
Ahogy írtem a köz hang etimológiája bizonylosza, de volnának rá egyéb más hangot is, ahogy mondjuk a dúr stumától a dúrpa vagy az inter hang, ahogy innent is, a dungely rekkint:
i-e-é--o---o---a-á
ina-ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Logikusan az i az in, így ettől az ina, in-to(to partikel, ott, unten, lent) és innent, vagyis német innen is, ahogy in-to-ra, inter. Ha binnen van, úgy innen van, vagyis zwischen, és ez a logika sokkal inkább rejmed a magyar nyelvre, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Így:
-A fa és veszta innent(o)(zwischen).
-A fának és a vesztának inter(zwischen).
- A vesztának innen(binnen,benn).
-A vesztának into(unten).
Ahogy:
-A fának és a vesztának dúrpa(zwischen).
Ennél a perspektíva már az hogy interdúrong.

D.Rekkni, nem vizsgál:
Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.
A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.
Vagyis: rekkni nak
rekkni ra
rekkné thé
De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.
Így magyarul a Kompass az ena raktajangrekkár.

Ranakeredva: rakun rekkni.

E.Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja.
Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az árda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak.

F.Esemény? Ez a hang egy idegen halandzsa, nem részje a magyar Weltanschauungnak, aljan, alanda, idegen, nem is igen rakem ezt a hangot. Ezzel a hangval is stak contaminálták a nyelvkakilók a magyar rakandás, ahogy a magyar mentalitást, attól, hogy ez a hang nem részje a magyar Weltanschauungnak, a germagyarnak, idegentől szarták ide, így a magyar nem is rakja. Az esemény hang itt egy németizmus volna, ahogy mondjuk az eset hang is, de ezt se rakem, max stak eresztát, estét. Azt a hangot nem rakem, hogy eset, bullshit németizmus, ahogy latinizmus, latinul se rakem, hogy a faszem az a casus, a magyar grammatikát is szétkúrták a halandzsa hangokkal, ahogy mondjuk az eset, vagy a tárgy, ezt se rakem, hol van a tárgy? Sehol nem van tárgy, egal, így inkább azt mondem, hogy accusatív. Ilyen bullshit hang az alany is, ezt se rakem, attól, hogy az al a magyar nyelv rekkint a túl.
Az esni hang nem fingár hang, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így egy torzulás, a stumája az er indogermán stuma, erre a se partikel, akciós és siches, így rakód eresz, eres, így ez egy germán hang is, így a német rasen, árja ársati, ez itt ár-os forma. Nem rakta így a németizmus, egy német hangot a Fall hangot a magyarra átrakni, attól, hogy a német nem a rasen hangval mondja.
De nézzük, hogy egyéb más nyelvnél a hangok a passieren hogyan is vannak:
-Event: ez úgy ahogy azt rakja, hogy kimenés, így mondjuk eredmény. Az eredmény így az indogermán ered, és germán ered hangtól ide rakta volna: erda eredményjei. Habár az event is egy rakta hang, attól, hogy az angol és a német hangok így kidúrongják majd a nyelvkakált hangok 20 százalékját, így újra ott vagyunk, ahonnan eredtünk. A 21. század így a nyelvkakilást annullálja.

- Geschehen: ez a hang az indogermán sek stumától ered, vagyis a magyar szek, nem szök, szökni hang, így a szök nem török eredetű hang. Itt mondani volna hogy springen.
-Gebären, gebühren: ez a hang a bír, beran stumától ered, vagyis magajával bír, bírong, magyarul rakta volna a bír flektáltva ma-val: baramány.
- Innen rakódna a tele stumától, ha már bír, asszociációval: találmány, telemány.
-Brechen, történ: a történ egy magyarlosza hang, a stumája az indogermán dar stuma, így a germán tar, az ö magyarlosza, ahogy már írva volt egy előbbi Lektionnál is. A bor stuma is van a magyar nyelvnél, de totál más ahogy a tar stuma. Nehéz mondani, hogy ez egy németizmus vagy sem, ahogy: ausbrechen, hereinbrechen, anbrechen.Ha németizmus volna, úgy rakta mondat volna: dohonkelma tartén, avagy die Nacht bricht herein.
A tartén magyarizmus vagy németizmus? Magyarizmus az volna, ha a tartén azt rekkné, ana más a szokásostól, mondjuk az ősmagyar, germagyar öreszor vesztának(haza) megy, egy kis népírtás után, ana ara kérdaja(itt talán rakta hang a kérd), hogy tarténta-e ez vagy az, antoregyó:
-Nem.

G.Teljes? A tel hang az dul volna, nem az indogermán tele stumától ered, hanem az indogermán teue stumától, de van hogy itt és ott az indogermánnál tel formát vesz fel, logikusan ámbár dul, duljas volna a hang.
H. Tév? Már volt róla beszéd.

Tév magyarul:Té stuma:
-Té-el(al): tél.
-Té és ana presenz: té-ana, tén.
-Té-ma: téma, folyó, olvadva.
-Té-se partikel és ta múltidő:tészta(nem szláv, hanem magyar hang).
-Té-r partikel:tér.
-Té-p: lentebb.
-Té-va: tévan, tévasz, tauen, tavasz.
-Tó: etimológia bizonylosza, de a germán tou a hang, dawó, daw,ír doe. Az etimológia bizonylosza, hogy tova, téva vagy déva, de-va, ahogy tova.
- Tova.

https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol

Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor

Ranakeredva: Ígyhát a tév hang, téva magyarul olvad, úgy a tév az düheb volna, degyis duhembel, nem tombol, de így stak azt rekkja a hang, hogy düheb, ahogy egy öreszor dühembel, nem őrje, hogy hová, stak dühong, így dühomba(dumm). A hang így ez, de ettől a hangtól loszni kell olyanokat, hogy falsch vagy Wahrheit, attól, hogy a nyelv apriori, és a perspektíva nem egyéb volna, ahogy objektivizmus vagy materializmus, de a nyelv unbedint. Nem dunkóról, testről, tensztáról, tenkőről, vagy tárgyról van a beszéd, a regyó, hanem stak a nyelvről, a nyelv egy Weltanschauung, a kúrományos perspektíva a nyelvnek alanda, idegen, aljan, nem a nyelv, hanem fingrizmus.
Az út hangról volt már beszéd, hogy nem fingár hang, hanem indogermán, indogemrán uegh stumától, ettől a Weg is, de a vé stumától, indogermán au-ue, vagyis egy partikeltől ered, két partikelvel, vé-gho(ennek a hangnak három rekkésje van, ahogy a Weg, avagy vé-gho, weg, ahogy vé-gho, a hajlít verbtől). Az út az végat, avagy vígat, ahol a g h-vá váltés stak a kausatív t marad, a vé ú-vá vál, így rakód út. De ide rakta volna a raku hang is.

J.Bölcs.
A bölcs etimológiája bizonylosza, töröknek makogják, ezt így nehéz mondani, hogy ez az, vagy torz hang, vagy a böl stumától ered:
-bölna, bulna, böl-na-bul-na, bölény.
-bölma, bulma, böl-ma, bul-ma.
A bölna, ahogy böla, bula, buja, böja hangok magyarok, a bölény az bölna vagy bulna, nem török hang ez se, hanem germán, így magyar, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A magyar így a böl stumától hallja ezt a hangot, antonál regályosan az úgyírt cs az vagy g vagy k vagy d vagy t szokott vanni, így az opciók volnának:
-bhelk.
-bhelg.
-bheld-bhelt.
A bhelg hangtól ered a boly hang, de így logikusan böly vagy buly volna, habár az is volna, hogy stak bölja, attól is hogy a bol stuma nem böl-bul stuma. A bhelg verbhént nem más, ahogy böleg, bulog. De ha itt vagyunk úgy a bölcső etimológiája is bizonylosza, töröknek mondják, vagy makogják, de a magyar a magyar, a germán, indogermán böl, bő stumától hallja, ahogy bul is, de talán ez is falsch, attól, hogy két etimológia is volna rája, ahogy mondjuk:
-Buloga, bölöga, vagy bölegni verbtől, Balg, vagyis párnák, dunyhák ennél a rekkésnél.
-Germán Block, bloch. A latin fulció, bölcső is, rokonja a germán Block. Az etimológia nehéz, talán a Block hang is a bö-bu-bő stumától eredne.
Így itt van két szelntő perspektíva, az egyik azt mondaná, és logikusan is, a böl stumától, hogy a bölcső Balg, párna, dunyha, a másik azt, hogy Block, itt Gestell. De az is volna, hogy bulko, bölkó a hang, így mondjuk talán ez a Bohle is, böl-bul-ra rakód a kó partikel, így rokonja volna bula-böla-bölény hangoknak, germánnál kugelförmiges Gefäss. Stak a probléma, hogy ettől ered a bullshit bolyong hang is, de ez bullshit, max bölyöng van, de így mást rekk. A Ball-tól ered a bolyong hang, ahogy bolygat is, stak úgy, hogy már nem a stumát beszélték, hanem objektíva azt látták, hogy a Ball, hogy tesz, vagyis az objektumról van a bolyong hang, nem a stumától, ergo a bolyong hang egy halandzsa hang, attól is, hogy a boly stuma a bol stuma, így a boly az böly. Az is volna, hogy stak egy új-ónemmagyar neoillogozimus a bölcső a ből vagyis itt a ba-be hangtól.
Bheld: ettől a hangtól eredne igenstak a bátor hang, ez aspirantos, vagyis a hang böldár, buldár, ahol az l kikop, úgy az ö vagy u hosszúvá vál, vagyis á-vá.A bátor hang se török eredetű hang, de torz, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv és így azt hallja, hogy battle, avagy betű, és így a bá-bu-be hangmívelő hangokat, és ezek ütések hangjai, attól, hogy ez a dominás stuma, más stumáknak onto.
Most lehne ich mich weit aus dem Fenster, s azt mondem, hogy talán a török büjü hang egy indogermán eredetű hang, de ez bizonylosza. Ott van az indogermán bhá stuma, ettől a beszéd is, ahogy talán a báj, de a báj hang bizonylosza, hogy a bo stuma ás formája, ahogy báj, bolja, avagy a bű hangtól ered, indogermán bhá-tól.
A bölcs hang az univerzál nyelvnek innen weise, ettől wizard is ered, de ez már az univerzál nyelv volna, vagyis nem a magyar rakandás, stak utológas, ha a bölcs hang a török bügücsi volna, ahogy ilyen bullshitek fura módon stak az Aufklärungra jennek. De ernyeszta problém ott van, hogy az angol wizard hang az indogermán ueidh stumától ered, vagyis wissen, ennek rokonja a libcsi jevevényhangok, ahogy vizsgál(nem magyar) ahogy vigyáz is(nem magyar), ahogy maradáj a halandzsa ész hang, és a vicc is, vagyis a Witz. A vicces máshogy eszes volna, a régi ember úgy nevetett, ha vicces, vagyis eszes, és a nevetéstől azt válaszotta ana vicces vagyis eszes, erre egy anekdota Procoptól:
A Gót volt Itáliának innen egy integrációson kurzuson, ott makogták nekje, hogy hogyan is van a ius gentium, erre a Gót(röviden és dumeren):
- Ha a Markomann, a Szarmata, A Sueb és Én romány szukát erővel durrantunk, úgy az iues gentium, és ez humánus, attól, hogy ez össz emberi, és mitleidig is, így a szukának a punája nem viszket.
-Erre a romány? Mitleidig? Hogyan hogy, nálatok hogy van?
-Úgy, hogy a skandináv szokásrakta, a nyelvtől, az indogermán nyelvtől, a magyartól regya, hogy nem nő ontológiailag, se raktailag, így a végaton(út) erővel durrantani és meredejteni van, röviden: baltával ütem a fejét. (Muhaha!)
-Erre a romány: de ez itt a Romány empire!
A Gót: Nem! Empirikusan nem, nem van már romány empire, empirikusan nem rakem a te ius gentiumodat; morsadt, betegség, dekadencia.

Bolda, bleids: az is volna, hogy a bölcs hang a bol stumától ered, ahogy a bolda, boldog, bolonda, germán hangok, stak torz hang, ahogy mondjuk a gót bleids hang, ez mildet is rekk. A problém az, hogy már láttuk a germagyar nyelv struktúráját:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/15/lektion36-_a_vidam_vig_bolonda_boldog_ernya_ernyeszta_duhdereg_eremeg_fel_feled_folyad
Ranakeredva: A bölcs hang etimológiája bizonylosza, a mai cs-vel inkább dúrgerni kellene, nem rakjuk itt a cs hangot, de a bu-bö-bő, indogermán bheu stumától kell rakni magyarul a hangokat, így rekkintve a nyelv:
-Bölna, bulna.
-Bulma, bölma.
-Bula, böla, bölák, bulák.
-Böja, buja,böly, buly, bölyög, bölyöng, nem boly.
-Bulad, bölad(stánku is, dohonga).
-Buldár, böldár, a bátor laguján.
-Bölögni, bulogni, bölöget, bulogat, böly, bölyög, bölyöng, nem boly, bölögja, bulogja.
-Böledáj, buledja, bölotja(Kühnheit).
Talán a bölcs is egy olyan hang ahogy a táltos, attól, hogy a táltos nem fingár hang, hanem indogermán és germán:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/15/lektion52-a_te_to_ta_te_avagy_du_indogerman_partikelstumakrol
Táltos: A hang nem fingár, nem volna, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az oppció az, hogy a hang a tele stumától ered, ennek flektált formája a dungely rekkint á-val, ahogy mondjuk a görög tált, vagy tlátos hangok is, ezek rekkik, hogy bátor, bíró,dernya(szívós): https://en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Indo-European/tl%CC%A5h%E2%82%82t%C3%B3s Görögül a tol és ma Kühnheit is, vagyis tolma.
A fingár hangnak talán(:D) volna dolga az indogermán hangval, a magyarral, de így nem fingár hang, és egyéb, hanem indogermán volna, és vagy a magyartól areálisan(350-től), vagy egy más indogermán nyelvtől, ezt rekkni kellene még.
Weise máshogy:
Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.
A magyar így racionális, nem empirikus, vagyis nem libernyákul empirista(vallásosan, ahogy a fenti példa, ha a romány empire nem van, úgy felfogni nem van a romány iues gentium), úgy volna mondani, hogy rakandmányos, rejtvélyes, racionális...