Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a szerencse hangról beszélünk, hogy szláv-e vagy nem, vagy bizonylosza hang, ahogy arról hogy alternatívái volnának-e, erre rakantával a varász hangról.

Lektion72.-A szerencse és a varázs hangokról.

Hangok: szerenk, szerend,szerta,szerenti,szerenta,sreća.
- Baranta: mit Kind versehen, mit Last versehen, mit Rüstung versehen
- Baranto: Kind machen, Last machen, Rüstung machen.
- Baranti: Kind tragen, bringen, Last tragen.

- Boranta: bor-ana-ta, vagyis scharf gemacht oder gefurchet, Furche, mit Waffe versehen.
- Boranto, boranti: kämpfen.
- Borat: mondjuk szláv brati(kämpfen) de van germán forma is.

- Barmány, barismány: a talizmánra, a barmány rekkné a német Glücket is, de inkább bérmány.
-Baranti, baranta, barancsi.
-Baratna.
-Bérencsi.
-Bartana.

Szerencse: bizonylosza hang, szlávnak makogják.

 Ha vannak szláv hangjaink(nem olyan sok, ahogy a fingristák vélik), hogyan hogy nem volna szláv a szerencse hang? Ha szláv is volna, úgy inkább új, mondani kretény-libcsi, egyházi hang volna, már kúthúrális átírástól eredne. A szerencse hang szláv etimológiája is bizonylosza, nem rakni, hogyan is kellene rakni a hangot. Talán a szláv hang első részje volna, a sreća-nak, az indogermán su, sua, ana rekkja, hogy raktaga, jó, a másik részje bizonylosza, hogy talán örtés, fordítás, fordulás volna a másik részje? Így magyarul annyit tenne, hogy jó fordítás, örtés, ha a szláv hang az indogermán uert stumától eredne, de a szláv ret hang bizonylosza.

Vagy vajon a szerencse hangot nem máshogyan kellene kirakni? Magyarul nem volna-e rakni? Magyarul is, indogermánul és germánul is volna rakni! A szerencse entoját a magyar a szer stumának hallja, ez az indogermán ser stuma(de már írva volt, hogy a rak-ra inkább dúrgerni). Az ncs bizonylosza volna, attól, hogy volna nk ahogy nd és nt is, vagyis end-ond vagy ent-ant. Vagy a nazalizáció, stak későbbi? Így az eredeti forma volna sretha? Ez egy valós indogermán hang. Így mondani nehéz, hogy egy szerencs hangnál a ncs hogyan is van, attól, hogy az összes variáció raknivaló, begreiflich:
- Szerenk.
- Szerend, szerenda(pajta, láda)
- Szerta.
- Szerenti.
- Szerenta.

Az etimológia logikus volna, attól, hogy a sor hangtól(a szer stuma másik formája) ered a sors hang, latin sors is(de inkább rakásra dúrgerni), így a szláv hang is eredne ettől. Igenám, stakhogy van a magyarnál is egy olyan hang, annak dolga nem van a szer stumával, ez a szerenád hang.Hallaná a magyar szerenda-nak, így azt is hallaná, hogy pajta vagy láda! De mondjuk ki rakja, hogy az indogermán ser stumának, ana őrteni, ettől a latin servus is, a Knecht, dolga nem van-e a szer-sor hangokkal? Úgy servus volna szerves, hogy most szer van nála, fegyver. De ez bizonylosza. A sorvad hangnak se van dolga a sor hangval.

Rejődik(gibt sich), hogyha vannak szláv hangok az új-ónemmagyarnál és vannak olyan hangok, ahogy a szerenád, és nem van rakni a szer stumától, úgy hogyan ne volna szláv a szerencse hang? Hát ez stak a vélés rekkelésje, kérdésje, hogy ki így, ki úgy hallja, és rakja, talán a népetimológia majd átírja, hogyha szláv is volna? De a szer stumát dúrgerni kellene a raku-ra.

Ha a szerencse a szer stumától eredne, úgy lássunk pár scenet, hogy honnan is eredne:
- Geres, boros, aklos, éles baltával dob az egyik, a másik nem annyira, úgy az, ha az aklos talál: szerenka, szerenta,szerenti, de szerenda is volna.
- Sorsoláson béresebb feldet fog: szerta, attól, hogy így szerta Fügung is, ahogy a sors is.

Alternatíva a szerta, szerenti, szerendre és a szerencsére vagy a szláv hangra: bír stumától fortuna.

De előbb a baranta hangról.

A baranta etimológiája bizonylosza, de ősmagyar hartusportnak mondják. Dubb etimológia is volna ide, vagy a bír hangtól vagy a bor-bár stumától eredne, vagy egy korcs hang a görögtől, vagy egyéb. A magyar itt a bar stumát hallja, a bír múltidei flektált formáját, ahogy barma, barna, baratár, erre ana partikel, erre ta partikel, ana múltideji, to-val kausatív, ti-vel folyamatos kausatív, presenz. Ígyhát nem egal, hogy ti vagy to vagy ta:
- Baranta: mit Kind versehen, mit Last versehen, mit Rüstung versehen
- Baranto: Kind machen, Last machen, Rüstung machen.
- Baranti: Kind tragen, bringen, Last tragen.

A magyar nyelvtől, a bír stuma flektált formájától és a grammatikától a baranta azt rekkné, hogy: mit Kind versehen, mit Rüstung versehen.

Ha a barantát korcs hangnak vesszük, úgy opció volna a bor-bár stuma is, ezek magyar stumák, ahogy a borona is germán hang, vagyis magyar, úgy ahogy barna na, ana partikelvel. A bor stumától nakta beszéd, előg beszéd volt már, de így itt stak a boronáról beszülünk. Továbbá nem rakjuk, hogy borat vagy borant volna-e az eredeti, hogy később vált-e nazálissá. Így az opciók:
- Boranta: bor-ana-ta, vagyis scharf gemacht oder gefurchet, Furche, mit Waffe versehen.
- Boranto, boranti: kämpfen, scharf machen.
- Borat: mondjuk szláv brati(kämpfen) de van germán forma is.

A szláv formát arra írtem ide, hogy a baranta a-val, a magyar, vagyis germán formák o-val vannak, stak nem a bárd, így ha a bor stumától ered úgy egy korcs hang. a másik rekkés a boranta hangnál volna az is, hogy a boroná-t(germán hang, így magyar) vesszük, ta partikelvel rakjuk, vagyis regy substantívot, így azt mondjuk boronott, vagy boros armával bíró, mondjuk bárdval, szakuval és egyebekkel. A borona rekkné hogy Furche, Egge, ahogy scharfes Ding, ahogy Rüstung.

Ranakeredva.
Egymásnál:
- Baranta: mit Kind versehen, mit Last versehen, mit Rüstung versehen.
- Baranto: Kind machen, Last machen, Rüstung machen.
- Baranti: Kind tragen, bringen, Last tragen.

- Boranta: bor-ana-ta, vagyis scharf gemacht oder gefurchet, Furche, mit Waffe versehen.
- Boranto, boranti: kämpfen.
- Borat: mondjuk szláv brati(kämpfen) de van germán forma is.

Itt látni van a probléma, hogy a barna is és a borona is dubb rekkésű, sok rekkésű(Beduetung) volna, ahogy a barna is, anat bírnak, volna Rüstung, ahogy a borona is, ahogy nem egal, hogy ta vagy to vagy ti, ahogy rekkelés, kérdés, marad, hogy nem-e nazálizálódott a hangunk, így borat és barat hangok is fennállnak, így tenni nem van mást, hogy az egészet etabláljuk, és baranta magyarul és a magyar , az indogermán, grammatikával marad:

- Baranta: mit Kind versehen, mit Last versehen, mit Rüstung versehen.

Fortuna:baranta, baranti, bírongenti,barmán, barmány, baratna.

A latin hang dohonkela, de egy biztos, hogy a bír-tól ered, az indogermán bher stumától. A latinnál b-p-f váltás van. Nem rakni, hogy ez itt bír vagy bar, ahogy azt se, hogy ta-to-ti-e, de a formák volnának: bírtana, baratna, bírtina, bartina, bírtona. Továbbá az is rekkelés, hogy a fortuna most az volna, ana jen, bírong, mondjuk így jett össze, vagy a talizmán, bér?

Onto: talizmán.

A tel-tol-tal-tál stumáról volt már beszéd:

A talizmán hangnál fennáll az, habár jevevényhang,hogy a magyar tal stumával egy a stumája, így a talál hangval is, attól, hogy írva volt, hogy a talál az emel, bírong. A talizmán egy arab hang volna, de az arab hang görögtől ered, a görög télos-tól, ez az indogermán tele stuma, magyarnál presenz tel nem van, de van tal-tol, így talál is, ahogy bírong, visel, ahogy erőt bír, erőt talál, vagyis mágikus, erő van vele. A fortuna hang is rakni volna így egyrészt, hogy bírjuk, bírongjuk, viseljük, ahogy erőt is bír, ahogy a talizmán.

Fortuna1: bírjuk, viseljük.
- Baranta: mit Kind versehen, mit Last versehen, mit Rüstung versehen.
- Baranti: Kind tragen, bringen, Last tragen.

Ha már a szerencse hangot kellene átraknunk, úgy rakta hang volna baranta, baranti is, ahogy tragend, bírongenti, bringend.

-Ha a talismánra akarjuk átírni, úgy: barasmán avagy barmán, az árja bharmán,rakta hang is volna, ahogy bar-barma-barmány.

-A fortuna hangot nehéz magyarra átírni, ahogy már írtem, talán bíratva, bíratna volna, de a bír már inkább tevő, a bar már nem, így ha bírjuk,úgy baratna.

Fortuna2: ha barmány bír.
- Barmányt, baranta-t, bírongenti-t rakta mondani úrnak is, Herrnek, ahogy baru.
- A talizmánnak, baratnának van két bírója, baruja, de a barmány rakta baratárja baruja, a Träger, mondjuk a Wishmaster filmtől a dzsin, ő a baratár, a rubinnak innen, de a rubinoknak is van baratárja kinten. Ahogy mondjuk a kelta szent köveknek is vannak démonjuk, baratárjuk, barujuk, de kinten is bírják őket.

Fortuna3: materiális Glück.

A bír stumának van flektált formája is a bér, vagyis mondjuk a fa bérje az alma, attól, hogy bírja, így annak a bérje. Ha a szerencse hangot akarjuk itt átírni, úgy volna stak bérencs, ahogy bérenti, bérentár, bérencsár.

Fortuna4: így jett össze. Bartana, ahogy bírtva?

Antoranakeredva:

A fortuna hangot tegyük ki, nehéz átírni magyarra, stak az biztos, hogy ez is a bír hangtól ered. A szerencse hangot bizonyloszának találtuk, de alternatívák volának rája a bír stumától. A bír stumától sok hangot raknánk ideregyni, mondani, és az egyik rekkné ezt is és azt is:
- Barmány, barismány: a talizmánra, a barmány rekkné a német Glücket is, de inkább bérmány.
-Baranti, baranta, barancsi.
-Baratna.
-Bérencsi.
-Bartana.

Példamondatok: Baratár baranti barantát, annak barmányjának, barosmányjának baruja egy árny. Baranta bír bérmányt bírongani, ha bírongenten van, attól, hogyha barantit,a barmányt bírja az ember, úgy baratárja.

Rakanta: varázs.

A varázs hang szlávnak boljad, de az etimológiája bizonylosza, az indogermán forma uerg, uergh volna, és innen is látni van, hogy inkább szláv hang volna, attól, hogy a g vagy gh zs-vé vál, ez stak a szláv nyelv artája(inkább, de nem stak). 4 indogermán uerg-uergh stuma volna ide, de kettő talán összefügg:
- Uer stuma, vagyis magyar ör stuma, örög, mondjuk szláv vrьgǫ, germánul örönkni, vagyis wrencan betrügen is. A varsa(örsó) és a póráz(örönkály) szláv hangok rokonja a szláv vrьzǫ, ez kuntni, binden is, ha a mágiát így rakjuk.Itt látni van, hogy ettől a stumától volna a rekkés betrügen és binden is.De ott van az örökni, wirken perzsa formája is, a varəza.
-Indogermán uergh stuma: mondjuk perzsa vərəzə̄na, abschliessen.
- Indogermán uerg-uergh stumák: brechen és stossen rekkésű stumáktól ered a ráz(igenstak szláv hang volna) és az óbráz, az ábra hangok. Itt is őrjedni kell, attól, hogy szláv v-vel volna mondjuk kirázni, vraz.
A stossen-től, vagy verfolgentől erednek a német Rache vagy a germán wrakjan hangok, és a varázs hangot ezektől teszik eredni. A varázs így Rache volna, Verfolgung, ettől menne a rekkés mondjuk a lengyel wrognak( wrog és wrong arányoló!), ez rekkja azt, hogy schlecht, böse, és ennan eredne így a vorziti verb, stalni és rosszat tenni.

A szláv karakterjét erősítja, hogy az indogermán uer stumák nagyobb részt ör-ösek a magyarnál vagy germagyarnál, ahogy a g-től zs a szlávnál vagy a franciánál vál, ahogy ha a ráz-tól eredne, úgy a ráz is szláv hangnak boljad, úgy stak az etimológia volna bizonylosza, ahogy:szláv vrьgǫ,vrьzǫ, v-razit, vorziti...

Maradjunk most az akceptált etimológiánál, ahogy ha a varázs hang a vorziti-től ered, ez a Rache-től, ahogy Verfolgung, vagy rossz, Übel, úgy azt kell mondanunk, hogy a hang új, nem egyéb ahogy kretény-libcsi, vagyis fingrista, attól, hogy a kreténység kirekeszt így, stak a sajátját vélja jónak, a másét nem, ahogy mondjuk a fingrista MTA is így tesz. A varázs hang így egyházi és mta-s hang, vagyis fingrista. Vajon így mondani van Mózesre, hogy varászol, ha botot szalangává, kígyóvá vándel? Etimológiailag nem. A kretény-libcsik ide talán inkább azt mondanák, hogy göttliche Begabung. De így a varázsló hangot se raktaga, jó úgy angolra átrakni, hogy wizard, attól, hogy az angol hang az indogermán ueidh stumától ered, ettől az ész és a jevevényhangok, ahogy vigyáz, vizsgál, vicc. Így igen zavaró, ha az ember az univerzál nyelvtől beszél, és nem az etimológiától. Erre nagyobb probléma a németizmus, a német frazeológia, ahogy: otthont varászol...Heim zaubern...Ha a varász rossz, úgy hogyan rakód össze az otthonval? A német frazeológia magyar nyelven egy halandzsa. Így azt kell mondani, hogy a varázs hang egy kúthúrális, kretény-libcsi hang, egy fingrista, egyházi, mta-s és az új-ónemmagyaron egy totál halandzsa, ha a szláv etimológia rakta.

Onto.

Látni van, hogy a szláv hangot a Rache-től, ahogy rossz, a lengyel vrog, eredni teszik, és ettől jenne verb is, ahogy stalni(csalni), betrügen, úgy felvetődik az első etimológia, az uer stuma, az ör stuma, hogy ott van a nakrekkenő angol hang a lengyel vrog-ra a wrong,vagyis öröng, öröngály(Wurzel), és az örönk-től a germán wrecan verb, vagyis örönkni(örönkály, póráz), és ez a verb rekkaj azt is, hogy betrügen, ahogy a germánnál nem ez az egyedüli ilyen verb, hanem a schwi stumától, ahogy schwingen is, van olyan hang, ana azt rekkja, hogy betrügen. Így ha van a germánnál, és a magyar nyelv germán nyelv, a lenygel vrog-ra és a szláv vraziti-ra arányló hang, úgy inkább át kellen venni, ősmagyarként:
- Örönga: schlecht.
- Örönkni: betrügen.

De már írtem, hogy a magyarnál az uer stuma agresszív stuma és dicső, így ezek hangok kiállnának a rendrakutól. De az örönkni-től vonnánk egy örönkát.

A szláv etimológia problémája továbbá az, hogy az ör, uer stumától ered a Würger, varég és a germán gawargjan verb is, ez rekkja azt, hogy verdamman is, úgy a germán öröng-örönk verbek igenstak rekknék a szláv Bedeutungokat, ahogy: wrong, lengyel vrog, betrügen, verdamman. De ez a stuma a mágia egy másik rekkésjét is rekkné, ahogy binden, a mágia egy másik aspektusát is, ahogy a szláv vrьzǫ.(A magyar bű hang nem török, nem kuntés, hanem a mágia másik aspektusa, a beszéd, indogermán bha stumától. A germánnál a sző-szíj stumától ered a mágia ezen aspektusa, ahogy germán sīða, szőtni, szíjtni).
A rekkelés, kérdés így fennáll, hogy vajon nem-e skandiníáv eredetű hang, germán a szláv hang, az uer stumától? Attól, hogy fenomenális az azonosulás a germán verbek és substantívok és a szlávoknak innento?

Anto: alternatíva a varázs hangra.

Alternatíva volna bőven, ha már stak a beszédtől a bű hangot mondjuk, vagy kuntést, ahogy szőt, szíjta és egyebek, de ha mi a szerencse hangot bír-bér-bar-ra írtuk át, úgy logikus volna a hang bírat avagy bír: Mózes barmányja bírja, bíratja szalangát, a kígyót..

A német zaubern etimológiája bizonylosza, de egy egy angol rot hangtól eredni teszik, a téafor-tól, stakhát a probléma az, hogy ennek is bizonylosza az etimológiája. Ígyhát nem ismerjük se a zauber-t, se a téafort. Én a hangot a düh-doh stumától tenném eredni, indogermán dheu, ettől dheup és dheub. A düh-doh hangokatól sok boljanama ered, ahogy dohonkela(dunkel), a dohonsztától weiss, fehér is, sőt a Dotter is, a dühder-től, a sárga. A germán téafor, ahogy rot, Röte, így igenstak jenne ettől a stumától is, attól is hogy a Ziegelsteinról volna eredetileg a boljanama, vagyis a Ziegel lémás, agyagos, a dohonszátja volna rot is. Ámbár ha valaki lémás, agyagos felden dohong, dühong, úgy a düh-doh stumát átrakja a rot hangra, vagyis a rot hangot a düh-doh stumától veszja, erre egy rakta scee a Dragon Balltól:Piccola, Krillin, gohan és a dubbiek olyan agyagos, lémás felden küzdenek Nappa és Vegitanak anta(gegen), úgy logikusan a rot hangot az ember a düh-doh stumától veszja.Ennan volna opció, hogyan hogy a teafor-tól eredne a zaubern, mondjuk a démonok boljája a rot, a tömjén(ugyanstak a düh-doh stumától) boljája ugyanstak rot is. De egyéb etimológia is volna, ahogy a latin tepor, egy warm rekkésű indogermán stumától. Talán ettől volna a magyar tepsi hang is, de nem szláv. Ífy volna teafor tepsis.

A másik etimológia volna: messapisch tobara.

A német hangoknál van hallana a magyar bír-bár-bar, néha ber hang is, ahogy mondjuk az erbarmen-nál, ana mondjuk felbír, kibír, vagy a findbar-nál a bar, ez a bar a barma bar-ja is, ahogy a Gebühr-nél a bér. A zaubernél hallana az ember az ember-t, az ember ber-jét, stakhát a hábor az indogermán kuep-től ered, nem van itt a bor stuma, így nehéz mondani, hogy ha a fenti etimológiát ignoráljuk-e nem is kell, attól, hogy a teafor-nál az or az indogermán ra és or és ár és er-,hogy a tobar-nál a tob, zaub a stuma, vagy ber-bar. De egal is ide, attól, hogy rataga hang volna bírat, attól, hogy barat verschaffen, lieben volna.