Ez az oldal van, hogy rekkja, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ha valahének az úgymond itteni raktaírással volna bajuja, annak stak azt mondem, hogy az új-ónemmagyar nemnyelvet tagadem, ősmagyarul írem, vagyis ha a nyelv struktúrájánal egy hang másul,úgy az egész struktúrát át kell írni.

LEKTION 1.

A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ez rekkja azt, hogy a nyelv rakuktól, stumáktól és partikelektől rakód. Stumapartikelek: e, o, a, ena, ona, ana, em-om-am, el-ol-al, gho-gha, ra-re, indogermán au-ue vagyis va-ve és vá-vé,io vagy ja possesív ahogy kausatív-presenz, de partikel vagy ed a kausatív-presenz is, ti-to-ta partikelek, ki, vagy hé, indogemrán kie, ho-ha, germán hwa, és a nei vagy ny partikel, ahogy az el-től lei, lé és se partikel.
De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al

Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van.

Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani.
Vagyis: emel-omol-amal.
A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu vál me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

Az e hang: ez i hang is, raktajangja az e-nek, ennek, ettől olyan hangok ahogy enni, ed indogermán hang, ét vagyis, az em partikel, ahogy emel, az i-től az itt és ide is, és az idő is, sok nyelvnél, ahogy árja, germán és szlávnál is, ahogy ettől az élni hang is, indogermán elen-alan, de az al a túl is.
De nem el, hanem al, allan, nem ellen, a germán alna vál ella-vá, raktán al.

Az o hang: ettől az om és ol partikelek is, ahogy olvad, vagy a germán olma, ahogy olma, rakni a két partikeltől, hogy ol-ma, vagyis itt róadás, rothadás.

Ena-ona-ana partikelek: ez annyit is tesznek, hogy va, mondjuk bírva, bírna, barna, a Kind, ahogy presenz partikelek is, ahogy dohonkelan. Az összes magyar hangnál ahol n hang van ott ez van, vagy nem magyar, nem indogermán hang. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a magyar hangoknál az n folyton ez az n.
Erre példa mondjuk a nyak hang a germán huneik, vagy a kony, germán knei. Itt van az indogermán ge,gei vagyis germán ku stuma, erre az ana presenz rakód, és erre a ja kausatív-presenz, így rakód kuny. Az n hang itt az ena-ona-ana partikel. De az ny-ról mindjárt.

Az ena-ona-ana namaelők is, az ősmagyarnál, ezt rekunstruáltem az ősmagyar namaelőknek, példa:
-ena baro: a bír flektált formájától, bar-tól baro, az úr, ősmagyar hang.
-ona barna: ez neutrum, o-val, ahogy a dungelyen.
-ana barma:anya barma, ana barma, nőnemű.

Így az összes magyar n hang az indogermán ene-ona-ana hangra megy o, vagyis vissza. De van olyan hang, hogy nyer:
A nyer hang ide rakta volna, de nem Glückspielennél. A nyer nem fingár hang, hanem indogermán és germán. Az indogermán ken stumától ered, ettől a jevevényhang ken, kása és kenyér is eredni volna.
A ken kausatív-presenz ja-val rakód kenei, knei, a k szakad, így rakód a nyú, nyű, nye, nyí stuma, és igen duad vanni a nyom is, de bizonylosz.
Nyer-nyes-nyest.
Nyű-nyűz-nyüs-nyüst.
Nyú-nyúz-nyút-nyúl.
Nyír.

A nei mora, vagy ny egy energikus eredés, vagyis ahol ezt a hang nem rekkja, ott kopás, szakadás van, így nem a stuma az ny. Erre rakta példa a nyom:
A nyom bizonylosza etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán, germagyar, és a magyar, indooermán-germán grammatika rekkint kell az etimológiát rakni.
A nyomnak innen a ja stakis kausatív duad vanni, ja kasuatv-presenz, nem nazális: nyak, hunjak, nyug, hneig, kuny, knei... A nazális csak ott vahn: anya, germán ana, az atya a germán ata, a nyanya a néni. Három hang is volna csak mb-ben: hnípen, a nyug, hu stumától, vagy a knipen, a kneifen, vagy a nippen.

A nyom hang volna így rakni partikelekkel, habár kopott hang boljad, de ez a hang rekkná az energikus eredést:ana-ja, ie-ma vagy el-al.

Em-om-am partikelek: erre is az áll, ana az ena-ona-ana hangokra, hogy az összes magyar m hang erre a partikelre megy o, vagyis vissza. Ettől a partikeltől ered az indogemrán me is, vagyis én, de az én az indogermán oinos.
Így volna igéknél:
-hímnem: bírem, em a hímnemű, a beran indogemrán igétől a bír.
-neutrum: bírom.
-nőnem: bíram.
Ezek a hangok mozgást is rekknek a dungely rekkint:
e---o---o---a.

Az olyan hangok erednek ettől ahogy menni is, indogermán mei stumától, vagy emel.

Indogermán gho-gha partikelek: ez egy indogermán erősítő partikel és így vál az unbestimmt bestimmte, ahogy az olyan hangoknál ahogy engem, ahogy mich, vagy tég, ahogy dich, ez ugyanaz a partikel, ana a japánnál a ga, ezzel vál ott bestimmtvé és akkusatívvá. A gho partikel továbbá igei is, ahogy dohog, morog, ahogy rekkné, hogy után, vagyis me-gho, mög-meg. A meg-mög így nem fingár hang, hanem indogermán, de bizonylosza, hisz a gho hénten, kinten, hinten rekkésje stak a szláv nyelveknél van.

Indogermán ed vagy de partikel: a de partikel annyi ahogy tova, a tova is két résztől rakód, indogermán de és indogermán au, va-vá, indogemrán deue. Ennek a rekkésnke innen van ez a hang a japánnál is, ahogy mondjuk perzsa veszmány da úgy az olyan ahogy a japán de-da partikelek.

Az ed partikeltől ered így a kausatív-presenz ahang is, ahogy: ered,indogermán ered, vagy szakad,sked vagy szakajd, skeid.

Indogermán au-ue partikelek:az összes indogermán v-s hang ettől ered, ahogy a magyar is, így például a vej nem volna fingár hang, hisz a magyar hang indogermán és germán.
A va-vá, ve-vé hangok erednek ettől a hangtól, ez így vevés is, távolodás, vágás, és hajlás is, ahogy az íj hangnál. Az íj hang nem fingár, hanem indogermán és germán, az indogermán uei stumától ered.

Példa:
A veszély helyett raktábban rakódna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész.
A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma.
Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van.
De a németnél a West rövid, a wesen hosszú.

Indogermán ta-to-ti partikelek: ez a die-das-der is. A ta partikeltől ered a múltidő, ahogy mond-ta(ja), a to-tól a kausatív ahogy ernyeszto, a ti-től a presenz forma, ahogy a ni, mondani.

Indogermán se partikel: ez rekkja, hogy abseits és az és ez is, így vál ettől a siches és akciós ige, ahogy erjesz, vagyis rise.

Indogermán ra és re partikelek: a ra és re az indogermán ar-tól ered, ennek van ra-s és re-s formája is és sok hang ered a magyarnál, germagyarnál ettől a stumától, ahogy a rend is, nem szláv, hanem magyar, germán a red, regyni, reden nazális formája, de menne ana presenzvel is, vagy a rak-rekk-reg, rek hangok is...
Ha itt vagyunk egy példa: perzsa avar hang, ezt rakjuk magyarul is, magyar is volna, vagy ősmagyar, ahogy a-va-ra.

Folyt. ranakered...