Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, avagy finnugor ahogy mondják, de stak fingugri, így fingár-magyar k-h váltás nem van, stak indogermán-germán k-h váltás, úgy egy rakás fingár etimológia bullshit, hisz a magyar nyelvtől rakjuk a magyar nyelvet, ana indogermán nyelv és germán, ha a magyar a magyartól rakjuk.

Lektion15-A k-h váltás, avagy a szak, indogermán sék stuma.

A szak, szakajt hangok indogermán hangok, és germánok, nem fingárok, de a fingáristák újra stak egy indogermán hangval rekknék, hogy a magyar nyelv nem indogemrán és germán nyelv.A szak az indogermán sék, ez ed, de indogermán partikelvel, vagyis itt kausatív-presenzvel szakad, ej kausatív-presenz-vel és to szakajt, így a hangok durch und durch indogermán hangok. De szaknak sok formája van, van ahol szakad a sza és vál a hang h-vá, a k az h-vá vál.
Van az indogermán sek stuma, vagyis szak, és ennek vannak formáji is:
-S-es formák.
-H-s formák, ahogy hal-halad, hány, hánt, had, hagy,hat,hány, hull.
-Sz-es formák, ahogy szel, szab, indogermán skel, és skeb-skab, és ide a szenny is...

Hadu, ena hodu: indogermán kat stumától, skat egy más forma,vagyis szakat, így ez a hang nem fingár, hanem magyar, germán hang.

Hal-hal: A hal ige és főnév egyek, ez már a szel-től ered, indogermán skel stuma. A hal attól hal, hogy hal, szel, szúr, gerincje, Gräteje van, így a shale is, de hallevest is rekk, és az aláb hale. Ha a magyart a magyartól rekkjük, úgy az rakód, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

Hal? Hol van az a hal? Vagy haladnak? Hová haladnak? A mennyina? He? Vagy latin halére ez? Remerem mostak fogat az halálás előtt, nehogy büdösvé váljon a leheletük, úgy büdi lelkek válnak, olyan halszagúak! :D Hát ezt a halni hangot nem rakem. A magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán, ígyhát a bullshit hangokat a papsi-értelmetlenségi-libcsiknél kell keresni! Halad? Vagy ahogy mondtem halére? Na egal ez olyan eufemizmus volna.
Fura, hogy a magyarnak innen ott van a stuma: mar-mor-mur-mer, így raktábban rakni van:
-Mereved.
-Mered.
-Morsad.
-Maród

Sőt hát rakni van a mortály is, vagy ha persón úgy az ősmagyar répár, az angol reaper, a ré gyöktől: rét, rés, rész, répni, rév, riba-réba-ribanc... A ró stuma egy formája: rép-rop.
De jó ide a der gyökből is a derbed, ahogy dühebed, nem tév-téb-b-vel. A ster stuma egy formája a der gyök: dered, derjed, dermed, deréku, derékni, deréka, dereng, dernegár...
A sterben egy formája a derben, derbed.

(A viccet félre, a hal és a hal egy hangok, de a hal igét dúrgerni kell, stak értelmetlenségi, kretény-libcsi, inkább rakni van a mar-mer-mor-mur stuma, habár hullhént volna.)

Hull: Az indogermán skel stumától vagyis szel-től, a kettőzés itt most nem na vagy más szakadásjától ered, hanem vannak ilyen germán formák is, ahol két l van, de van a-s forma is, ahogy hallus, de van Schulter is.

Hánt, hántu, nem háncs: Germán skent, skend, ahogy schinden is, már a németnél is látni van, hogy hinden, hánt.

Hány, szenny: Ez volna szakajni vagy szakanjni, a hány s a szenny hangok egyek.

Hat.
A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírem, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können.

Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is.
A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad.
A határ itt így bordár volna, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni.
A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy volna róna is, ró-ana, nem ró-va.

Hagy.
Hagy? Nem bírem a hangot. A hang nem fingár, de bullshit. A hagy a szak stumától ered, indogermán sék, attól a szel is, ahogy hánt, hány, hull, hal-halad,had, indogermán kat, germán hadu. Én inkább azt mondanám, hogy vészta vagy loszta, vagy léhanta, vagy léhta.
Van a lo-le stuma, ettől a lom, lomha, ló a lova, a lop, germán lopjan, a lomb, lotyó, és a laza, de magyarosan inkább losza, hisz a lausswa-val rakódna így egy a lassúval. Így loszni, germán sz-vel, indogermán sz-vel, ahogy a vesz-vésznél is.
Van az indogermán au stuma, ez a va-vá, a vá táveredés is, és a ve-vé, ahogy vesz-vész.
Az indogermán au stumától ered a van is va-ana. De a ve-vé-s formától a West, vészta, ahogy a wesen is, sz-vel. A német hosszú é-vel mondja, így lehet rakni hogy vészan is, ana presenzvel, de volna, hogy ez inkább vesz.
De ott van a lé stuma is, ettől a léha és a léhány, vagy a léhma, ahogy a relikt, így mondani volna, hogy léhanta.

Ranakeredva: A fentiektől látni van, hogy a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán s germán nyelv, stak indogermán-germán k-h váltás van, de nem fingár-magyar, a szak stuma h-s formájától ered: hadu, hánt, hántu,hull, hány. Ámbár ősmagyarra írva a nyelvet, a stuktúrát, dúrgerni kell a hal hangot, de stak igehént, hisz kretény-libcsi, helyette a mar-mer-mur-mor stumától a mered, maród, marad, morsad, mereved hangok,így a hat hangot is dúrgerni kell, ahoggy a hagy hangot is. Látni van így hogy a hagy hang a szak stumától ered, de nem olyan ősi, ide rakni volna a lé stumától, a le stuma vagy el stuma ei-vel, léhant, vagy vész vagy losz hangok.

Sz-es formák k nélkül: Skel a szel, skeb, skab, skep a szab, ahogy ennek volna a h-s formája a hép is, nem kép, szenny.

Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus.
De nem rakom:
- Szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is.
-Szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad...
-Szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév.

Szablya? Stak a libcsinek van szablyjája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakem ezt a hangot. A magyar illberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re stumától regály van, ez az ősmagyar. Ígyhát: raktaregály.

S-forma:

Saru, ez annyi ahogy szaku, hisz a kés hang jevevényhang, a germán, magyar has, hasajt, hasít hangok indogermán formája.

Szaku: ez a magyar kés, vagy saru, sachs, így olyan hangok, hogy erőszak és egyebek nem vannak.

Sarabol: germán skarabon.

Sarló: A sker indogermán stumától, indogermán l-vel, vagyis az el-al partikelvel. A hang nem török, hanem magyar hang, indogermán és germán, hisz magyarul és indogermánul is perfektül rakni van.

Szándék? Nem bírom ezt a hangot,etimológiája bizonylosza, de egyet hall hé az ember, de az lentebb. A hang nem török, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán. De az indogermánnak innen is vannak ilyen hangok, ahogy az indogermán san vagy a sent, a sinnen. De ezekkel a hangokkal dolga nem van a szán-nak. Nem kell rejmni ilyen hangokra, hisz regyni volna a szán, a sín, a szánt, és a szán regyésje.

Így rakni volna a szánt hang a skent-től, ahogy hánt, és a szán is, vagyis a sín, Schinne, vagyis hány, szenny. Így a szán hang olyan volna ahogy az Entscheiden, és rakni volna tovább is, ahogy szán, vagyis hány, szed. A szed hang is ide való.

Sereg?: Etimológia bizonylosza, hogy a germán scara volna-e.

K-s forma:
Kés: jevevényhang, indogermán.
Kard: jevevényhang, indogermán, magyarul h stuma r-vel.
Indogermán sker stuma:

Harap:germán sharp-től ered a hang.

Harc:Nem harcol, de volna folyamatos el-vel, hartelni. A hart a har stumatől ered a szak er-vel, szaker, sker, ettől a germán sharten, nem az örmény harken. Ahol c van, de d-t vagy g-k volna, onnan a c-t dúrgerni kell. Hartni s hartelni vahn, folyamatos el-vel, ahogy bántelni, dángelni...

Harda, hartu: Ha a kard jevevényhang, úgy magyarul a har stumától haru volna vagy d-vel harda, ahogy hartu is, ed-vel hardu, to-vel hartu, ahogy harc, sharten.

Hervad: Bizonylosza etimológiájú hang, hisz volna a húr, horog germán hangoktól is, indogermán sker-től, vagy a herb-től, ez is a har stumától eredne, de v itt b volna, hisz a v az a vá-va, ve-vé.

Az indogermán ken stuma is ide rakódna, sken volna s-vel:

A nyer nem fingár hang, hanem indogermán és germán. Az indogermán ken stumától ered, ettől a jevevényhang ken, kása és kenyér is eredni volna.
A ken kausatív-presenz ja-val rakód kenei, knei, a k szakad, így rakód a nyú, nyű, nye, nyí stuma, és igen duad vanni a nyom is, de bizonylosz.
Nyer-nyes-nyest
nyű-nyűz-nyüs-nyüst
nyú-nyúz-nyút-nyúl
nyír
K-s forma: kenyér, kása, ken, ezek jevevényhangok, ahogy a kés, kard is.

Anto: A fentiektől látni van, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így fingármagyar kh váltás nem van, stak indogermán-germán van, ez látni vna a fenti hangoktól is,stak nem az összes rakantvált, stak az itt veszek, de nem azok, anak voltak az ősmagyar struktúrának innen is így újra volnának.
A struktúrát is átírtuk, ahogy dúrgertük a szabad hangot dürfenhént, hisz az libcsizmus, magyarul regelta, dúrgertük a hat hangot, az örökre, ártra és duadra, a hagy hangot is. Nem rakni hogy most ez a hagy stak fingrizmus volna, ahogy a bullshit Sajnovics minta hangot szart ide, vagyis az értelmetlenségiek, a fingrsiták a mondással, hogy a magyar fingár szétkúrták a nyelvet, de így a hagy hangot is dúrgertük a lé-lo-vé stumákra. Dúrgertük a halni igét, hisz ez is fingrsita, vagyis kretény-libcsi, Umwerrtungi aller Werte, vagyis sajnovicsizmus, fingrizmus, libcsizmus, a morsad, mered, mereved, maród hangokra. A harc hangot újramagyarosítottuk, a magyarlosza c-t dúrgertük, hisz olyan nem van, hartni ige van.A kés jevevényhangot dúrgertük sarura és szakura, ahogy a kard helyett az ősmagyar a haru vagy harda ahogy hartu.