Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri, így arra hogy a fenti hangok magyarok volnának az kell, hogy magyarul, vagyis indogermánul rakandni rakódjanak. A fenti hangokra nem vannak konkrét példák az indogermánnál, így ezek a hangok az egyedüliek, anak rekknék a fingrizmust, a számokon kívül, de a számok nem magyar hangok. Vagyis így a magyartól, az indogermántól kell rekkni a magyart, és azt már rakjuk, hogy a magyar nyelvnél, hisz indogermán és germán nyelv, az n folyton egy, az ena-ona-ana partikel, bárhol is vanjon egy hangnak innen, ahogy mondjuk nyak, kony, kuny.

Lektion26.-A nyál, nyél, nyelv, nyíl, nyék hangokról.
Ena-ona-ana partikelek: ez annyit is tesznek, hogy va, mondjuk bírva, bírna, barna, a Kind, ahogy presenz partikelek is, ahogy dohonkelan. Az összes magyar hangnál ahol n hang van ott ez van, vagy nem magyar, nem indogermán hang. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a magyar hangoknál az n folyton ez az n.
Erre példa mondjuk a nyak hang a germán huneik, vagy a kony, germán knei. Itt van az indogermán ge,gei vagyis germán ku stuma, erre az ana presenz rakód, és erre a ja kausatív-presenz, így rakód kuny. Az n hang itt az ena-ona-ana partikel. De az ny-ról mindjárt.

Az ena-ona-ana namaelők is, az ősmagyarnál, ezt rekunstruáltem az ősmagyar namaelőknek, példa:
-ena baro: a bír flektált formájától, bar-tól baro, az úr, ősmagyar hang.
-ona barna: ez neutrum, o-val, ahogy a dungelyen.
-ana barma:anya barma, ana barma, nőnemű.

Így az összes magyar n hang az indogermán ene-ona-ana hangra megy o, vagyis vissza. De van olyan hang, hogy nyer:
A nyer hang ide rakta volna, de nem Glückspielennél. A nyer nem fingár hang, hanem indogermán és germán. Az indogermán ken stumától ered, ettől a jevevényhang ken, kása és kenyér is eredni volna.
A ken kausatív-presenz ja-val rakód kenei, knei, a k szakad, így rakód a nyú, nyű, nye, nyí stuma, és igen duad vanni a nyom is, de bizonylosz.
Nyer-nyes-nyest.
Nyű-nyűz-nyüs-nyüst.
Nyú-nyúz-nyút-nyúl.
Nyír.

A nei mora, vagy ny egy energikus eredés, vagyis ahol ezt a hang nem rekkja, ott kopás, szakadás van, így nem a stuma az ny. Erre rakta példa a nyom:
A nyom bizonylosza etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán, germagyar, és a magyar, indooermán-germán grammatika rekkint kell az etimológiát rakni.
A nyomnak innen a ja stakis kausatív duad vanni, ja kasuatv-presenz, nem nazális: nyak, hunjak, nyug, hneig, kuny, knei... A nazális csak ott vahn: anya, germán ana, az atya a germán ata, a nyanya a néni. Három hang is volna csak mb-ben: hnípen, a nyug, hu stumától, vagy a knipen, a kneifen, vagy a nippen.

A nyom hang volna így rakni partikelekkel, habár kopott hang boljad, de ez a hang rekkná az energikus eredést:ana-ja, ie-ma vagy el-al.
Így szakadásos hang: nyug, nyak, germán hneig, ahogy neigen, és germán hunjak, ahogy Nacken.
Így szakadásos hang: nyer, nyúz, nyút, nyír, az indogermán ken stumától.
Szakadásos hang volna: a ku stumától is.
Van ígyhát:
-ena.
-ona.
-ana.
És ha elől szakad,úgy hénten:
-ne
-no
-na.

A ne stuma szétvál, egy rekkja, hogy kunt, ahogy nesteln, ahogy ned, és a ná-né ahogy nyí, nyé vál energikus eredésvé, ettől rakód a folyás is, nedves. A nedves hang a ne stumától ered, ahogy germán nada, nede, nata, vagyis nass, ennek rokonja a nád. A nád a nedvességtől ered, hogy omtoal nedű van.
A nyí stuma ahogy már volt, hogy nyítár, energikus eredés: árja nayati,ahogy neit,árja nédati, Nadeo, az erjeda, a folyó, ahol a hartu is volt a Hunnokkal, árja nénekti,nyink, nék, nyék, germán nikves,Nixe, Neckar, kérdéses a Nebel. A nyé, ná hang s-vel, sná.

Így:
Nyí, nyé stuma, nei: energikus eredés, és lészni, folyni, eredni.
Nyál: a lé analógiájára egy nyá,ná, nyi folynira raknám ahogy egyébhént a lé-től, ana az el-le stumától ered, léma és szeléma vagyis Schleim.
Nád, nedv: nass, nata, nyéd, nédati. A nedű le-lé-s párja a lédű és ledű.

A nád á-s formája a lé stumától a láp, nem ugor hang, inkább hamár úgy finn lampi, latin láma, ahogy germán lá, lacus, a-á-s forma, inkább a latinnál. Ahogy lep-leb-től a lap.

Nyék,nyák: ezt így a nedűnek, lének kuntném, a nyé itt a nedves, nyé, folyó, neik, mondani volna, hogy a nak-nek, indogermán enek-anak, stak ei-vel, ja-val, kausatív-presenzvel.
Nyékni: ez már mondjuk a szláv niknuti, energikus eredés, ahogy a nak-nek. És így ettől volna a görög Niké, Nice.A nyík, nyékni hang v-s párja a víhni, vívni, de víhni.
Nyél, nyíl: bizonylosza etimológiája hang. A nyé-nyí hangnál itt rakód a nei stuma, energikus eredés, nyé-nyí, ahogy folyás is, nyé-nyá. Így ezeketől az ember azt hallaná, hogy folyás, energikus eredés, ahogy mondjuk a nyernél is. De a nyer kopott hang, ahogy a nyak is, így azt látja az ember, hogy se a nyíl, se a nyél nem a stuma. A hangok erednének így a ken, vagy a hu, indogermán ken, vagy indogemrán gen, germán kne stumától is. Volna, hogy konyul, vagy honyul a rakó rája, ettől nyél a nyél, ha kopásos volna, de bizonylosza. A nyílnél volna, hogy hunyel, honyul, stúch, csúcs is germánul, de bizonylosza.
Napról: a nap hang bizonylosza etimológiájú hang, nem rakni, igenstak neoillogizmus volna. Nem igen volna az ír níam hangtól, vagyis nyím, a nyí stumától, ez itt rekk Glanz-ot is. Talán a na stimától, vagy no, ahogy nagy, nádor, nő? Ha ez volna így az etimológia, úgy nem ősi hangról van a beszéd, hanem stak kretény-libcsiről, az ősmagyarnál nem volt Sonnenkult.

A nyéket így folyó modárnak hallem, ahogy mondjuk Lousiana. Nyék ámbár nem Nyík?

Anto: A fenti hangok etimológiája bizonylosza, de mondaná az ember, hogy hogyan nem már fingár, ha olyan jól látszód? Hát attól, hogy a fingristák se akceptálják az igen jól látszódó hangokat, ahogy mondjuk az ered, az er stumától ed kausatív-presenzvel. A fingrsiták halandzsáznak. Attól nem akceptáltem, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és írva volt, hogy az n-vel enteredő hangok 90 százalékja az ena-ona-ana partikeltől ered, és az ny a nei mora, ha e nem nazális, ahogy az ana partikeltől az anya, vagy a nana-tól a nyanya, vagy ja ie-ei kausatív-presenzvel a partikel, ahogy a v-s hangok 90 százalékja a va-vá-tól ered, indogermán az-ue, ahogy az m-es hangok 90 százalékje az em-om-am partikeltől ered, ahogy az l-es hangok kilencven százalékja a le-el partikeltől ered. Ha az l-nél vagyunk, úgy az l is egy és ugyanaz kell, hogy vanjon az összes magyar hangnál, indogermán el-ol-al partikel. Satkhát a nyi-nyé stumáknál problém van, mondjuk a nyírni ige a kneis, kneir, ahogy nyes is, a nyír, nyírok talán a nyí-től eredne, nedves, folyó, ahogy mondjuk a meu, mo stumától, a me stumapartikeltől a Moor, r-vel, ahogy moha, ez a stuma is, vagy modár,nem mocsár. A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ez ena raku, ere rakunk, így rakjuk a magyar nyelvet, a hangkincsje totál indogermán, a magyar a germán, talán jó pár hangok is volnának arányelők a bantuvel, de a bantuval a magyarnak dolga nem van, ahogy a fingárral se, egy pár bizonylosza hang, a sok stumanyelvi hangnak, nem rekkja, hogy a magyar nyelv egyéb, más, antós volna, ahogy indogermán és germán nyelv, úgy hogy az adott hangokat a magyar a magyartól, így az indogermántól rakná.
Így annyi volna tenni, hogy egy pár hangot szelentünk:
- nyí: energikus eredés, nyíd, nyík, nyít.
- nyá-nyé: folyás, lészni.
- ná-né: folyás.
- ne-na: passen, rejmni, ahogy melni, a me-től, me-el-ni, nem emelni, árjánál van.
Stakhogy ott vannak a kopott hangok: nyak, nyír, nyes és egyebek, így nehéz mondani, hogy a nyíl hang kopott van nem.