Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a magyar nyelvtől kirakunk egy ősmagyar pagust, stak úgymond pagust, attól, hogy a romány hang már gyarmat is volna, de a magyarnál nem igen játszik a pisi-polisz koncepció, ezt totálisan dúrgerjük, így a magyar nyelv dohopa struktúrájától rekkentjük a magyar nyelvet, ősire írjuk át
Lektion65-Az úgymond ősmagyar pagusról(fogu, fogás, fuga), arduról, ahogy az indogermán au-ue, vagyis va-vá, ve-vé stumák egy perspektivától, ahogy a vi-ről is.
Hangok:ardu,vidu,al,alvidu,vidva,őru,őrda,őrnyó,veszta,dúrvány,tarvány,vándorol,vendég,tábor,
lagra, barlagu.
Az ősmagyar pagus namáji szelendő perspektívőktól:
-Ardu: a germán eredetű, ősmagyar ardu hang a germán arat verbtől ered, itt magyarul volna ed partikelvel. A további etimológiája bizonylosza, nem rakni, hogy egy indogermán re, vagy a ró stumától eredne-e vagy az ar-ra-re indogermán stumától. A magyar azt hallja, hogy az ar stumától ered:
Barat, rakat, arat(nem szeret).
A szer-sor hangokról már volt beszéd, regyó, arról is, hogy ezt az indogermán stumát dúrgertük a rakura, ha ezt tettük, úgy a szeret tükörátrakásja volna itt:
-Arat: az ar-ra-re indogermán stumától, ahogy ettől ara, erre to kausatívval arat.
-Rakat: germán rak, erre kausatív to.
-Barat: a bír flektált formája bar, erre az at.
Így erre volna egy arat verb is, ha tükörátrakással a szeret hangot átírjuk, attól, hogy a szer stumát dúrgerjük, az ar stumától az arat-ra. Az ardu így az ahol aratás van, attól, hogy vannak itt az emberek, attól vesznek itt az emberek, vagyis wohnen,úgy a germánnál ardon wohnen is. Stak egy baju van a hangval, hogyha az ar stumától eredne, úgy rekkné azt is, hogy gyarmat, attól, hogy a gyarmat hang is az ar stumától ered- örményes jar -, ahogy járom, de magyarul arma. Arad namája bizonylosza, de igenstak ettől az ar-tól eredne, ahogy az ardu-tól, így Arad ardu.
Ígyhát, magyarul hallva:
-Arat: to kausatívval az ar stuma.
-Arad: ed kausatív-presenzvel, wohnen.
-Ardu: pagus.
Nem igen van rakni, hogy az ardunál a d az t volna-e, vagyis arat, vagy az ar stumára ed kausatív-presens, így arad verb, és ettől a verbtől ardu, ahogy őrdu(nem várad) attól, hogy őrtni és őredni azok nem egyek.
Veszti, vesz, van: nem jelen van, nem tartózkod. Ezeknek a hangoknak a stumája, és rakuja is az indogermán au-ue stuma, eredő au-ue, az au-s inkább va-vá, az ue az ve-vé, így:
-Van: va és ana partikel, presenz, a wohnen hangot is idemondanám.
-vesz: ve és se partikel.
-vész:vé és se partikel.
-vál:vá és el-al partikel.
-val:va és el-al partikel.
Ahogy:
-ván, vágy:indogermán uen.
-ven, venni, vent:siegen.
A vész hangtól ered a vészta, ettől eredne a West is, ta múltidővel, stak ingó, hogy a németnél e, nem é. A veszta rakód ta múltidővel a latin Vesta, veszni vagyis, vanni, stak se partikelvel, ez akciós és siches. A vesz-vel rakód ti partikelvel, vagy t és i, itt a presenz forma, veszi, itt vesz vagyis, így:
-Veszta.
-Vészta.
-Veszti.
Így nem lakás, hanem:
-Vantől vanung, ahogy Wohnung. A wohn hang inkább a vantól volna, nem a ven-től.
-Veszma, veszanma, vesztima a vesz hangtól.
Ranakeredva: ígyhát az aradni és veszni, ahogy vanni hangok is azt rekkik, hogy wohnen. Konkrétan volna azt is mondani, hogy az ardu, ahol aratás van, a veszta a Haus, ház, de így volna az egész is, ahol vesznek. Így a veszta is ardu, ahogy a nakvabaru vesztája, házja is.
Vidu, nem vidék: a hang magyar, egy germán eredetű hang, így magyar, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A vidu hang az au-ue egy formájtól ered, vagyis va-ve, indogermán uei, ez annyi ahogy mondjuk vá, vág, vagyis választ, trennen. A widu germán rokonja a germán widu, ettől ered az angol wood is, és rokonja a litván vidus is, ahogy a latin divido is. Ígyhát a widu egy erdő, ana vidja, választja az ardukat, két ardunak innento van.
A vidu hang további rokonja a vissza:
Vissza: stak a stuma a biztos, hogy indogermán ui, a va-ve-vá-vé egy formája, indogermán au-ue, de nem rakni az ssza hangot, itt volna mondjuk indogermán uis, ahogy árja visa is, de van t-s forma is, a német wider, ahogy stak wid, és ez is vál vis-vé; ahogy mondjuk a germán edwid volna a magyar deviszont.
Onto:
Özvegy: ennek a hangnak az etimológiája bizonylosza,de magyarul sokkal inkább rakni volna így a fentiektől mondjuk a német Witwe, ahol a vi stuma egy a vissza és a vidu stumájával, erre rakód a va, indogermán au,így rakód: vidva. De ezt a hangot raknánk úgy is, hogy nem stak Witve, hanem vid-va, vagyis konkrétan, hogy vid-va, ahogy az od stumától is rakni volna egy hang, hogy odva, nem oldva. Az özvegy hangot így dúrgerni kellene, az egyik ősmagyar hang ide volna a vidva, a másik az odva.
Ígyhát:
-Wider,vissza.
-Vidu.
-Vidva, odva.
Az al magyarul a túl, alwidu az a tenyeru, terület, tanya, ana a widun al van.
Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarajtási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősejtja.
Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o( ott, az onnan, germán ennan)és rakódta az a(ahogy a és az).
De lássuk tungelyen(germán hang, a dung stumától, teng):
e---o---o---a.
Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...
Három fokozat van így: e és o és a.
Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.
Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ottnak innen és az ittnek innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.
A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.
Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.
Az ősmagyarnak innen három hang volt:
1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.
2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát.
3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna,így ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.
Ahogy írtem a köz hang etimológiája bizonylosza, de volnának rá egyéb más hangok is, ahogy mondjuk a dúr stumától a dúrpa vagy az inter hang, ahogy innent is, a dungely rekkint:
i-e-é--o---o---a-á
ina-ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
Aljand(idegen): az idegen etimológiája bizonylosza, nem igen rakni, hogy az ide hangtól eredne-e, de így a perspektíva nem az att, ott, hanem az itt volna, hogy ide jen. Sokkal inkább magyarosabb, ősibb volna az aljand hang fremd-hént, avagy aljas, hogy az al-tól ered.
Vada, vadon: a hang nem fingár hang, attól, hogy nem volna, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Itt a stuma az indogermán au, vagyis va, ez itt ott, va: att van. A ve a saját perspektíva folyton és presenz: e-é-o-a-á, ve-vé-va-vá. Így a va-val rekkünk, hogy a va az ott van, nem ett, itt, mondjuk a vesztától rekkünk, hogy va, úgy a hang a germán aud, auda, ez a mai német öde hang. A vada vagy vadár naknámánál nem az a rakanta, ahogy mondjuk a német Wolle-nél és wild-nél, és így nem is fingár hang, attól, hogy a magyar vada-t összerakni az erdővel németizmus, de a magyar vada hang német formája az öde.A vada hangot nem stak így rekkjük, attól, hogy dicső hang is volna, úgy hogy a vada rekkja azt is, hogy tova a pisi-polisztól, vagyis a kúthúrától, úgy a perspektíva az, hogy az ősmagyar mondja magajára, hogy ő vada, vadár, de úgy, hogy ájrópának, vada onnan, és így ez már antoeronás, menekülés is.
Ha a va és vada hangot átvettük, úgy át kell vennünk a ve-vá perspektívától a vendéget és vándorol hangokat is.
Vándorol: a hang német jevevényhangak boljad, mondják annak is, a probléma stak az, hogy az indogermán hajló va-vá-tól ered a magyar inda is, ahogy: ín-índa, Winde. A magyar a hangot vá-nak hallja, vagyis táveredésnek, hogy az ember vá-nak megy, ahol vál. A hang vanjon, vagy ne vanjon német eredetű hang, de a magyar itt germán vá-t hall, ahogy mondjuk vál, és így a német wandel hangot vándelni-nek hallja, vagyis vándelni, annyi ahogy válni.
Vajon nem volna-e ősmagyarabb hang a bullshit nehézkes változtat laguján(német z, bullshit tat) a német vándel? De igen, ígyhát:
-Vá-nderel.
-Vá-ndel(igenstak ősmagyar).
Vendég: az etimológiája bizonylosza. Azt rakjuk, hogy van a magyar vágy hang, ez az indogermán uen stumától ered, igenstak a wantj verbtől, stakhogy a vágy vá-val van, így a raktajangja a magyar nyelv rekkint más, ahogy a vend-nek, ana igenstak a Veneti, Wend népnamák is, így a vendég hangot rakná az ember a venni, vesz-től is, vagyis venjük a vendéget, így bírjuk, úgymond vágyuk. Ígyhát vanjon vagy ne vanjon a vendég hang a vágy rokonja, de a magyar itt a venni-t hallja, hogy idevesszük. Habár inkább dúrgerni kellene, túl libcsizmus.
Dúrvány a kert laguján: a kert etimológiája bizonylosza, annyit rakunk, hogy a magyar ker stuma kur volna, indogermán ger, germán kre, így nem igen volna a kert rokonja egy oszét hangnak, attól, hogy az oszég hang igen könnyen volna, hogy a Garten hang. A kert hangot nem igen rakem, sokkal ősmagyarosabb volna a dúrvány, ahogy a dúr stumától va-val, és ány-val dúrvány:
-Dúrekni.
-Dúrkerni.
-Dúrekszelni.
-Dúrgerni.
-Dúrjni.
-Dúrajt, ez így rekkja, hogy maraterni és verschleissen is.
-Dúrjad....
Tarvány: magyarul volna mondani, hogy a tarvány a Dorf, attól, hogy omtoalja tarva van, vagyis szántva. Törvény? A tarvény az magyarul a törekett, szántott feld: törveanja, törve, ana gabona magajának innen.
Nem van így ez a hang rakni. A libcsi legislatív fájandja magyarul a rakvány, a ra és re stumától, a rak-tól, és au-val, va-val, és ana-val. A rakvány racionális, ez van a magyarnak, az ősmagyarnak.
- Tarni: a stumaverb, nem törni.
- Tara:naknama, nem tar.
- Tara: substantív a-val, nőnemű, ahogy törés, réva, róva.
- Taran: ana presenzvel, vagyis tren, trennen.
- Taranta: ta partikelvel, múltidő, vagyis így hasáb...
Vár, magyarul őru, őrda, nem perzsa hang.
Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosza, volna a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, így az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így a figyel laguján rakta hang őrjni(van kausatív-presenz j-ank):
Őrjni:wahrnehmen.
Őred: warten.
Őrt: schützen, t-vel.
Őru: nem vár.
Őrda: nem várda.
Őrjedni: sich kümmern.
Őrnyni: warnen.
Őrnya, őrnyung.
És így a hülye bullshit hang figyelmeztet laguján, ahol a z bullshit, és ma-ra, és a tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Substantívnek innen volna az őrnya a Warnung és az őrnyó az outpost.
Tábor: az etimológia bizonylosza. Ha a magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv(az), úgy hogyan is volna ennek a hangnak dolga egy török hangval, a török tapkur-val? Ennél a hangnál nem rakjuk a stumát, de most dubb perspektávától rakunk ki hangokat. Rekkelés itt az, a kérdés, hogy itt a stuma a táb,vagy a tá, ahogy az is, hogy kurka, korcs hang volna-e a tábor, talán eredetileg treb, vagy timb? Egy indogermán treb stumától ered a taverna, ennek germán formája a Dorf, ahogy egy indogermán dem stumától ered a germán timb, timbr, Gabäude.Ha ezek volnának, úgy nem volna a magyartól így kirakni a hangot. Ha a magyartól akarnánk a hangot kirakni, úgy két stumától volna, az egyik a tá stuma vagy tám, és a bor stuma:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/09/14/lektion47_a_ger_bor_es_ak_stumakrol
A bor stuma a magyarnál germán, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, de ott van a szláv zabor hang, ana azt rekkja, hogy boros borda, Planke, borajtva van, így magyarul igenstak a tá és tám stuma és a bor stuma volna kirakva a tábor, támbor hangra, empirikusan igenstak rakta volna, attól, hogy filmeknél is folyton látjuk. Ez az etimológia bizonylosza, de a török is, de igenstak egal volna, hogyha a nyelv vál, és a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy az empíriával rakni volna, hogy: tá-bor, tám-bor. Már írtem előbb, hogy néha az etimológia nem olyan fontos, a fontos, hogy a nyelv hogyan rakjon, a magyar nyelv programja, a grammatikája, és ez a grammatika indogermán és germán grammatika.
De ha a tábor hang etimológiája bizonylosza, úgy laguján, vagy a tábornál(stak magyarul kirakva) rakta hang volna a le stumától, ettől a leg-től a partikelvel flektálva ena lagu és ettől a lagra, igenstak ősmagyar hangok.
Feksz: bizonylosza hang ez is, hogy talán most az indogermán plak stumától eredne, ahogy flach, és aspirantosan? De a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így az l-es hangok 90 százalékja a az el-le vagy al-la hangoktól ered, így volna az is hogy legszni, hisz így a legen a le stumától volna: le-gho-se, vagyis legszem.A sz partikel, az indogermán se partikel, ez akciós és siches, igenstak vesz a skandináv nyelveknél, élő.
Fektet: bullshit hang tat-vel, dúrgerni, túl hosszú, s a fek hang a flach hang volna így, de logikusabb volna a le stumától a leg, erre rakód a to, vagy ot vagy at kausatív, s rakód: leget.
Hely, helyez: a hely etimológiája bizonylosza, talán rokonja a Heim hangnak, így a hű-nek indogermán kei stumától. A hely hangot így dúrgerni kellene:
-Legu, lagu a tengely, dungely rekkint:
e-é--o---o---a-á
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al
A tengely rekkint a beszélő múlt vagy hogy a fene stak a-val van, nem ta partikelvel, ahogy a vesz-től vasz, és veszta, vagyis:
-Leget,vesz.
-Lagat, vasz.
-Legetta, veszta.
Ha itt vagyunk, úgy beszélnünk kell a barlagu vagy barlang hangról, is, anat szlávnak makognak.
Barlagu, barlang: ezt a hangot szlávnak makogják, de nem volna-e a magyartól is rakni? Mondjuk a bar-tól, a bír flektálva a-val és a leg hang flektálva a-val, a laguval. A bír és a bar stumák ősi magyarok, germánok:
Bér? A bér a bír, beran stumaverb flektált formája, ahogy a bír antsik flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, de ez a kád egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja, a bírnak, a bírong, ong-val a bír, beran verb. Vagyis: bért bírong, ena bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.
Így magyarul a bír flektálva bar és erre a lagu volna:barlagu, vagyis lagu, ahová bírunk bar-va. A szláv etimológia így falsch volna, attól, hogy a magyartól totál kirakni volna, és a lagu hang egy ősmagyar hang.
Antoranakeredva:
Ígyhát ezen a Lektionon részint kiraktunk egy ősmagyar pagust, a magyar nyelv dohopa struktúrájától, ahol rekktük, hogy a falu hang laguján rakta hang volna a veszta, ardu, ahogy tarvány, dúrvány is, de a veszta egzisztenciális, az ardu, ahol aratnak, a dúrvány a kert laguján, a tarvány a szántott feld. Továbi kirekktük, hogyan is van a vidu, hogy nem vidék, hanem vidu, és egy germán, ősmagyar hang, a vissza, és a vidva rokonja, ahogy azt is, hogy is van a vada, vadár, vadon hang, hogy nem fingár hang, hanem egy germán, egy ősmagyar hang. A vár hangról is írtunk, ana magyarul őru, őrda, nem persza hang, hanem az indogermán uer stumától ered, őr, a perzsa hang rokonja talán az orr hang, és írtunk a tábor hangról is, hogy az etimológiája bizonylosza, de leraktunk dubb etimológiai opciót és azt, hogy olyan opció volna ma magyarul rakni, de azt is, hogyha nem ez volna, úgy laguján az ősmagyar lagra is rakta hang volna. A lagutól írtunk a barlagu hangról is, itt antoregytük a szláv etimológiát, attól, hogy magyarul is igenstak rakni volna.
