Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan nem, ana sohase volt, dulva németizmussal, s utólagis Umwertung aller Wertevel, átírással, ahogy szláv hangokkal, de nem azokkal, anakat azoknak makognak, hanem azokkal, anakat fingároknak makognak. Az újónemmagyar makogás egy új, mesterséges nemnyelv, ennél a Lektionnál elinti Lektiontól rakjuk vissza, orakjuk a nyelvet, a dohopa stuktúrától rakód újra, attól ered.
Lektion56- Dohonkelma, boljadma,bernabolja,dohonga,dohomba,stánku,avagy észak, éjszaka, hajnal, illat, szag, íz.

Dohonkelma.
Éjszaka.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/06/lektion31-_az_ei-ie-eo_stumak
Éj: az örmény éj(ez se fingár hang).
Ígyhát az e-is presenz forma, rekkja, hogy ide, vagy, hogy itt,itt megy, e-vel, nem me, menni, mei, a me stumától:
e---o---o---a.
ena-ona-ana
em-om-am
el-ol-al

Az éj hangról: az etimológiája bizonylosza, hogy magyar hang-e vagyis germán, vagy jevevényhang, örmény, habár az év-nek és az é igének rakódna, így inkább dohonkelma magyarul, a doh magyar stumától:
Düh-doh stuma:
dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed.
dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály.
dühomba: dumb.
dühembelni(nem tombol)- dohombelni.
dühoma-dohoma, dohomnja.
dühomojni-dohomojni, dohomáj.
dühen-dohon(presenz).
dühenjni-dohonjni
dühensz-dohonsz(sz akciós).
dühenszt-dohonoszt, dohonszta.
dohonkni
dohonkelni
dohonekelja
dohonekelan
dohonkela
dühüng-dohong
dühel-dohol(iteratív)
dühdereg
dühor

Éjszaka: Ilyen hang nem van, hisz a beszéd volt róla, hogy ena szaku magyarul a kés, hisz a kés jevevényhang, a has, hasajt, hasít germán, vagyis magyar hangok indogermán formája, így szaku magyarul a kés.
Éma: az eo, ei ige, stuma, a ma stumával. Stakhát az éma így együtt van az émely hangval, ana vé-ví-s hang, az íj,uei stumától, germán wim, wímel, émely.
Észak: ez a hang az éjszak egy torz formája volna, de így ezt is dúrgerni kell, ahogy már dúrgertük a kelet hangot is, hát a kel hang nem magyar, nem is fingár, hanem indogermán, de nem germán, így nem magyar, helyette erjesz-től erjeszta volna, ahogy este, avagy ereszta a nyugat helyett, attól hogy ha a kelet hangot dúrgertük , úgy szimmetriától a nyugat hangot is dúrgerni kell.
Az észak hang laguján így magyarosabb volna, talán ősmagyar, a berna-tól a bernabolja. A berna volna a barna, attól hogy a barna a bír stumától Kind, a ber stumától a berna a braun, ahol a ber stuma is boljadás, Licht, így bernának mondani raktább. A berna stillaghép folyton Nordnak rekk, így a berna Lichtja, boljája Norden:bernabolja.

Hajnal: a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, stak indogermánp-f váltás van, így fingár hang nem volna, vagyis itt khujnel hang. A hajnal etimológiája bizonylosza, egyrészt van a bizonylosza hajolni ige is, ez igenstak az indogermán kel stumától erdne, a másik az indogermán kei stuma, ettől ered a hő hang is, a germán hei, ahogy talán a hold és hód is, a Bibber előragujára, ahogy mondjuk a Biber a ber stumától ered, úgy ettől ered a három szín hang is, de ez görög, a német scheinen rokonja. A scheinen-től rakni volna indogermán és germán el-al partikelvel Scheinel hang, az s nélkül heinel volna.Így ez a hang bizonylosa, ahogy már a hajolni hang is torz, úgy a hajnal hang is egy anomália volna, hisz ha ennek rokonja a hő-hód, hold, úgy ott már o-s és ó-s és ő-s a hangok. Így a hajnal hang igen izolált volna, egyéb már stuma nem volna, stak más formával talán a hő, hold, hód hangok.Habár nem totál, attól hogy a hajdú etimológiája bizonylosza, volna a hajt-tól, vagy ez is a hő hang-tól, ahogy germán haidu, német Heit, ahogy Freiheit.
De úgyanúgy volna a hajolni, indogermán kel-klei stumától is, így volna klei, kelei, erre rakód az ana partikel és az el, Lehnel volna ez így németül. Az opció volna, talán egy németizmus vagy egyéb új hang kreálás volna a hajnal hang így, attól, hogy van hajlat hang is, vagy a horizont előlagujára.

Így németre átírva az alternatívák: Scheinel, Heinel vagy Lehnel, Hleinel a hajnal hang.

Homály: ez a hang se fingár hang, attól hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, stak indogermán-germán k-h váltás van, de erről már sokat írtem. Az etimológia bizonylosza; van a hu stuma ettől a hüvely, hodály, ház hangok is,germánok,így magyarok, ettől a germán skúmi, hum, Schummer, de ettől ered a Himmel hang is, ahogy humil. Ott van a homorú(így vagy úgy, de rokonja a kamera hangnak) hang is, a germán ham, a ku stumától, rokonja a hömpöly. A homály hangot így inkább a hodály hang rokonjának mondanám, a germán skumi, hum-nak.

Boljadma: ez a hang az alternatíva, ősmagyar hang ez is, a hajnalra:
-Bol:bo és el-al partikel.
-Bolja: bol és ja possesív-kausatív-presenz.
-Bolejkni: bol és ja és k.
-Boljad:bol és ja partikel és de partikel.
-Bolda, boldog, boljada, boljata.
-Boljog: bol és ja és a gho partikel.
-Bolog: bol és gho partikel.
-Bologma:bol és gho és ma partikel.
-Bolva: bol és az indogermán au-ue vagyis va-vá, ve-vé.
-Bolon:bol és az ana presens.
-Bolond: bol és az ana presenz és da partikel.
-Bolonda:naknama a-val.
-Bolont:bol és to kausatív.
-Bolonta:bolon ta múltidő partikelvel.
-Bolonk: bol és ana és k.

Íz: előbb az ízről,ahogy ízületről van a beszéd, ahol eza hang nem magyar hang, de nem is fingár, a fingár eredetű hangok indogermánok, ahogy votják jót, zürjén jez, ezeka hangok az indogermán ie-ie stumától erednek:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/27/lektion42_a_jaromrol_es_az_igarol_es_az_ekerol
Votják jót, zürjén jez hangok: árja yuta, litván jutis. Az íz hang úgy ahogy van nem magyaros, se a hosszú í hang, se a z hang, ha már volna jo és ta, ergo magyarul jota volna a hang. Ígyhát a fingár hangok indogermán eredetű hangok, és így a magyar nyelvvel dolguk nem van, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és a fingristák egy újabb indogermán hangval mischmáscholnák, hogy a magyar nyelv nem indogermán. Stakhogy írva volt, hogy a hang magyarlosza, nem magyaros, így inkább jevevényhangnak mondanám, ahol a g vál z-vé, ergo itt egy szláv hangról volna a beszéd, ahogy mondjuk a jog hangtól szlovén izesa rakód, vál, habár a g-z váltás nem stak szláv,olyaha magyaros is, de az íz hang formája totál magyarlosza.

Ranarekerdva: a fingár hangok indogermánok, magyarul fingárul volna, nem volna íz-re váltás, hisz ez magyarlosza forma, így jevevényhang, szláv, és nem t-z hanem g-z váltás van.
Íz,Geschmack: az etimológiája bizonylosza, de nem magyaros, ahogy az előbbi íz se.Attól hogy kurka, korcs hang, nehéz regyni, racionálisan mondani, hogy olyan vagy ilyen regály volna itt rakta, igen sok alternatíva volna, vagy az is opció volna, hogy az íz1-től ered. A további rekkés nem kell.
Illat: erről a hangról volt már beszéd.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/08/06/lektion31-_az_ei-ie-eo_stumak

Íllan,dohonga: germán illan, íllan, el-al partikelvel, és él volna így. De az él az elen-alan stumától ered, ana jenseits is, az al. alni vagy, az ei, eo volna az é.Az illet hang így nem egyéb, ahogy a német eilen ta múltidővel, vagyis eilte, íllta. Innent már rakni van, hogy a német mondatot, hogy ich eile, úgy rakjuk át: illanem. A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, az illan is ermán, így magyar, így az ősi struktúránál a illan, íllan az eilen. Ha ezt a hangot a volt struktájának lagujának leraktuk, úgy az illat hangot dúrgerjuk, újra stak egy ősibb hangra, és egy másik stumára, a doh-düh stumától:
-Dohonga.
-Dohomba,dohombta vagyis ősmagyarul a Duft.
-Dohonszta

Bűz, stánku: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a bűz iráni hang nem volna, nem is az, stak a bűz-büd nem is olyan magyaros, vagyis igen, stak izolált hang. A bűz-büd hangok az indogermán beid stumától erednek, ahogy német beissen, bizzo, Biss, beissend, bitter, stakhogy így ez a hang izolált, egyedül áll, nem rakjuk magyarul, már nem van beissen hangunk, habár egy indogermán bei stumától vannak hangok(bicska szláv, baj magyar,betű...) de ezek mások, és ott van a bizonylosza büszke hang is, de arról egy másik Lektionnál. Így hogy itt áll izoláltan, stak, úgy dúrgerni kellene a stánku hangra:

A steu stuma:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.

Bölad, bulad: ez hang igenstak a bő, bö, bu stumától eredne, indogermán, ahogy ír bolad, balti bula, így a bula, böla hang rokonja volna.

magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/10/06/lektion51-reakcio_egy_nyestcikkre_a_genitaliakrol

Ha itt vagyunk: virág és bulma vagy bölma. A virág hang etimológiája bizonylosza, de igenstak az indogermán uer-ues stumától eredne, ahogy latin vireo és a germán ves verbek is. Ez a hang is igen izolált, habár a stumája egy energikus eredési indogermán au-ue volna, vagyis va-ve hangok.Ha a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, és az, ahogy itt van a bö-bő-bu stuma és magyar a ma partikel is, úgy magyar hang a bulma vagy bölma is, ha van már bölény vagyis bolna hang:
-bölna, bulna, böl-na-bul-na, bölény.
-bölma, bulma, böl-ma, bul-ma.

Szag:az etimológiája bizonylosza, nem van mondani, hogy ez mondjuk egy germán swehhan verb volna, vagy stak a szag, indogermán sék, ahogy szak hangtól eredne.

Anto: Ígyhát a strukrútát átírtuk, a dohopa struktúrától rakódón, a magyar nyelvtől, a germán nyelvtől:
-Éjszaka, észak hangok dúrgerve, inkább dohonkelma és bernabolja.
-A hajnal etimológiája bizonylosza, de boljadma is rakta hang.
-Az illat hang helyett dohonga, dohombta, dohonszta.
-A bűz hang germán volna, de izolált, így stánku.
-Az íz hang, ahogy jóta, magyarlosza, de jóta volna.Az íz , ahogy Geschmack bizonylosza hang.
- A dohombtára és stánkura egy harmadik hang a bölad, bulad: bula, bulna, bölna és bölma, bulma.