Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál naknamákat rekkünk, enteredve az irigy vagyis eregya hangval, erre substanítvokat rakva.
Lektion69.-Naknamák4 és substantívok rájuk.

Hangok: eregja(irigy), öregja, örjegja, örha, örejha, örömpel, örömba, iromba, irgal, örgel, könyör, szelejda.

Első naknamánk az irigy hang.
Az irigy etimológiája bizonylosza, de előbb látnunk kell az ir-vel enteredő hangokat, ahogy mondjuk: irgal, irha, iramod, iránt.
A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv, úgy a fenti hangokról azt kell mondanunk, hogy torzak, kurkák, korcsok.
Aránt: az iránt egy korcs, kurka hang, ennek a stumája az indogermán ar-ra-re stumák, úgy az iránt hangot dúrgerni kell és azt kell mondani, hogy aránt.
Eremed: az iramod hang korcs hang, az indogermán er stumától ered eren, eron hang, ahogy rennen,nem rohan, ahogy ma-val, eroma, ahogy roaming.
Örha: a hangot német eredetű hangnak makogják, de nem német hang, hanem ősmagyar, stak torz, dolga nem van egy Bock rekkésű hangval, hanem az indogermán uer, vagyis magyar ör stumától ered, germán wríhan verbtől, ennek rekkésje wickeln, ahogy a bőrt örhelni is, vagyis entwickeln úgymond, lehúzni. Az örhát lehúzzák, lehántják a húsról, így örha.
Habár van egy kis probléma, attól, hogy öríha volna vagy örejha, attól, hogy ja kausatív-presenzes a germán hang, ahogy örejt, így volna:
-Örha.
-Örejha.
Örgel: a magyar nyelv nem fingár nyelv, hanem indogermán és germán nyelv, így az irgal hang nem volna fingár, vagyis mondjuk egy jevevényhang. A mortályos makogásról volt már beszéd, hogy vagy egy újbeszél nyelv, ahogy umwertungi aller werte vagy egy hamisítvány, de így vagy úgy egy kretény-libcsi újbeszél, így a jorgat forma nem autentikus. Indogermánul nem is igen volna ilyen hang, így azt kell mondanunk, hogy az irgal az indogermán uer, ör stumától ered, ahogy öröng, öreg(?) örögály, örönkály. A probléma itt az, hogy volna ja kausatív-presenzvel is:
- Örejgel.
Ranakeredva1: ígyhát kell mondani, hogy az irgal az örgel vagy örejgel volna, attól is, hogy struktúrálisan a magyar nyelvtől remdne a könyör hangnak.
Könyör: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a könyör hang nem volna fingár, hanem a germán köny vagy kuny, germán knei, indogermán gnei stumától rakná az ember, ahogy a könyök hang is ettől ered, germán kneik.
Ha a könyör hang a kuny hangtól ered, úgy az konyulás, vagyis hajlás, másulás, másulás a rendtől, a rációtól, ahogy mondjuk az irgal, örgel vagy örejgel hang is.
Ranakeredva2: látni van, hogy ir stuma nem van, stak indogermán er-ár, ahogy ar-ra-re és indogermán uer vagyis ör stuma. A probléma stak annyi, hogy az összes stumától volna kirakni hang:
Er-ár stuma                    Ar-ra-re stuma                       Uer, ör stuma
Eránt                              áranta, aránt                           Öránt
                                                                              (Latin versus, ahogy problémás az ír ar-or, magyar ra-re-nak hallja, de az uer, ör stumától is volna)
Erem, áram, ármány(i-s irmin) arma, remu, remény Öröm,örömpel
(nem roham)
Ranakeredva3.:Az irha, vagyis örha és az irgal vagyis örgel hangok az uer indogermán stumától erednek. Az uer, ör stumáról volt már beszéd, ahogy: örönkály a Wurzel, örögály a póráz. A probléma itt már stak annyi, hogy ja kausatív-presenzvel is volna a hang: örejha, örejgel.Az örejha indogermán uereik-től volna, így egy magyar örejk verb is kceptálni volna, vagyis:
- Örönkály.
- Örögály.
- Örha.
- Örejkni, örejha.
- Örgel, örögel, örejg.
Onto:
Az iromba hangról: valósan megmondva ezt a hangot nem ismerem, így nehezne mondanám az etimológiáját, attól, hogyha nem ismerem, úgy nem Begriff-et hallem, hanem a hangot, grammatikailag, és ha ez így van, úgy vagy az ír-től hallemn, ahogy germán wr, vagy a fenti uer, ör stumától.
Azt mondják, hogy ez egy szláv hang, és erősítja a fingrizmust, ahogy azt, hogy régi hang volna, hogy mb-s forma, a szláv b-s volna, stakhogy a szláv hang a totális módosulás, és mb szláv hang sohase volt. A szláv jeŕab egy bizonylosza indogermán ereb stumától ered, így látni van, hogy a szláv hang vándelt, ahogy az is, hogy sohase volt mb-s hang, így ez a hang is rakta volna arra a cikknek, ahol antoregyem, cáfelem az ilyen szláv hangokat. A szláv hang rokonja a germán árpa hang is, egy opcionális etimológiája az Árpádnak, rokonja Wyatt Earp. A szláv etimológia így falsch volna, hogyha azt rekkné anat rekk és a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így magyar is volna, stakhogy nem ismerem a hangot.A szláv etimológia nem rakta, germánnál is vannak formák, ahogy Rebhuhn vagy ierp, ezektől is volna a hang, attól, hogy indogermán és germán nyelv a magyar, de a lett irbe-től is, stakhogy írtem, a magyar nyelv indogermán nyelv.
Ha nem ismerem a hangot, úgy két stumától hallem, az egyik az ír, ahogy indogermán uer stuma, ahogy wríten is, a másik az ir, ana valósan uer, ör stuma, itt vannak hangok ahogy öröm, örömpel(rümpfen), örbel, örbály(würfel, werfen), ahogy örömba.

Irigy naknama:
Ahogy írva volt, úgy ir stuma nem van, így az irigy hang etimológiája bizonylosza, stak két stuma volna itt raktaga, az er indogermán stuma, ahogy az uer indogermán stuma.

Er indogermán stumától: a hang volna az eregho hangtól ja naknamai-val, vagyis eregja, az e-i váltás rakni volna, attól, hogy mondjuk az árjánál is vannak i-s formák, a probléma stak hogy az innenső i kausatív-presenz ja is volna, máshogy ergya is raktaga volna. Ja kausatív-presenzvel nem vélném, hogy erja, ahogy erjed, árja írja, sokkal inkább eregja.
A második opció: az indogermán uer, ör stumától ered, de a probléma itt is fennáll, hogy nem rakni, hogy az innenső i rendes i vagy ja kausatív-presenz, vagyis: örögya vagy örejgja, örjegya.
Ranakeredva: ahogy látni volt, úgy az irigy etimológiája bizonylosza, de ir stuma nem van, így rekkenteni kell, két opció van a rekkentésjre, de a két opció így is úgy is rakni van, rekk:
- Eregja: az er stumától, az ereg-től.
- Öregya, örjegya: verbogen rekkésű hangok.
Úgy hogy az öregya és örjegya hangokat a magyarnál engedjük, úgy inkább az eregja hang volna az irigy hang, már strukúrálisan is, ahogy már beszéd volt a struktúráról, ez így primitív volna, ősi.

Szelíd naknama.
A szelíd naknama leltaja volna laguját(raktányosan) ennél a Lektionnál:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2024/01/09/lektion65-az_ugymond_osmagyar_pagusrol_fogu_fogas_fuga_ena_ardurol_ahogy_az_indogerman_au-ue_vagyis_
A szelíd egy bizonylosza hang, de attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, úgy két alternatíva van:
-Sleida: ez volna a lé stumától, indogermán lei, s vagy sz akciós partikelvel.
-Szelejda, szelejta: a skel indogermán stumától volna, ahol az ej kausatív-presenz í-vé vált, a da vagy ed kausatív-presenz vagy to vagy ta múltidős hang.
Ranakeredva: struktúrálisan látva és rakva, azt kellene mondani, hogy a szelíd hang a szel, indogermán skel stumától ered, attól, hogy vada az va-da, va indogermán partikeltől, így ha egy kutya szelejda, úgy az szelejdett a vadontól, vagy szelejtettük azt onnan.