Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál az iráninak makogott hangokat vesszük át, látván, hogy az etimológiáktól vannak raktagák, jók, de nem irániak, hanem magyarok, germánok, ahogy vannak falsch etimológiák és bizonyloszák is. Ez a Lektion egy fazit is, attól, hogy egy rakás iráninak makogott hangot már más és más Lektionoknál átvettünk.
Lektion74-Az iráninak mekeget hangokról;fazit.
Hangok: teju, tejena,meregu,bűz avagy stánku,szekéru,szekér,kard(haru, harda),őru, őrda(vár),véra,ordu, gazdag(béres), egész(alna),vért-véd,vásár,vászu,vám.
A.
1. Teju és tejana(tehén): a fingristák iráni hangnak makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ergo az indogermán nem jevevényhang, ha germán is volna, és ez a hang, a két hang germán hang, magyar vagyis. A tej és a tejana nem az indogermán te partikeltől ered, hanem egy indogermán dhei stumától, rekkésje saugen és säugen, ez a germán tean verb és tāju. Itt indogermán-germán dh-t váltás van, stak a germánnál van, egyéb más indogermánnál nem, így logikus ranakeredva, hogy a tejena és a teju hangok germánok, ahogy az is, hogy magyarok, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis ab ovo a magyar nyelv részjei voltak.
Ena teju egy tejni verbtől ered így, ezt a verb a magyarnál újra volna etablálni, úgy a teju és tejena hangot könnyen, reknán raknánk.
Tejni verb:
- Teju.
- Tejana: a tehén, ana partikelvel, vagyis ez olyan ahogy indogermán au-ue, va-ve, tejve, így tejes, tejt bír.
- Tejla: germán tila, böszma, tejelő böszma, csöcs, ahogy tejel.
- Tejul, tejulo.
Egyéb indogermán hangok átírva:
- Tejak, tejka: vagyis dajka, ahogy örmény dayeak. A dajka hangot szlávnak makogják, de inkább örmény volna. Magyar már stak a d-t váltástól nem volna, de bizonylosza, de sebaj, van tejakunk, tejkánk, hogy rakjuk a dajka hangot.
-Tejta, tejtá: árja dhītá. A magyarnál antonak bírongott a ta, a tá folyamatos régmúlt is, ahogy az indogermánnál is. A tejtát mondaná most az ember németül: gesogend.
Egyéb hangok is ki volnának rakni, magyar vagyis indogermán partikelekkel, ahogy tejed, tejedma, tejelma, tejulma...Habár ena teju az indogermán dhei stumától ered, de venni volna úgy, hogy az indogermán te stumál,attól, hogy ez a magyarnál te, rekkésje volna schmelzen, fliessen, ahogy erről már egy előbbi Lektionnál beszéd volt,
Ana tejana definíciója a nyelvtől: nyelvileg tej és ana, vagyis tejes, tejt bír. A nyelvtől struktúrálisan tejena van egy marha, marhát marokja, marja az ember, róbja, rabolja, vagyis raktán tejanát marok, mar, rób, rabol az ember. A tejena így egy olyan marha, ana tejet bír.
2.Meregho verb: a méreg nem fingár, nem is perzsa hang, hanem indogermán és germán, magyar hang, a mer stuma gho partikelvel, ez így verb: mereg, ahogy mondjuk a sav mereg, ez a hang így az oldalpárja a meleg hangnak, ahogy meleg-mereg.
Merega: naknama.
Meregu: így volna a méreg.
Merger, merül: a merül hangról már volt beszéd, hogy ezt nem raktán beszélik, eredetileg a merül, merher hang annyi, hogy vízina, vízbe mártják a kenyeret, ott merger, merül, maród. Egy későbbi szésteszésje a hangnak, úgy rakni a hangot hogy schöpfen, ez így inkább egy németizmus: a merül=schöpfen, így nem studa, hogy fingárnak makognák, ha a hangot szétsteszték.
Meregszik: a mereg verbet se indogermán partikelvel, siches és akciós tovább volna rakni, így rakva mondjuk:
- Sav mereg.
- Gyomor savtól meregszik.
Onto:
Mérgez: a méreg az meregu volna ősmagyarul, de a z-s verb egy totál bullshit hang, nem igen rakni, hogy ez most t volna vagy sz itt, de inkább t, így mereget volna a hang,de a verb mereg már totál nakta, nem kell tovább rakni, a mereg verbet kell stak mondani.
3.Bűz, stánku: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, így a bűz iráni hang nem volna, nem is az, stak a bűz-büd nem is olyan magyaros, vagyis igen, stak izolált hang. A bűz-büd hangok az indogermán beid stumától erednek, ahogy német beissen, bizzo, Biss, beissend, bitter, stakhogy így ez a hang izolált, egyedül áll, nem rakjuk magyarul, már nem van beissen hangunk, habár egy indogermán bei stumától vannak hangok(bicska szláv, baj magyar,betű...) de ezek mások, és ott van a bizonylosza büszke hang is, de arról egy másik Lektionnál. Így hogy itt áll izoláltan, stak, úgy dúrgerni kellene a stánku hangra:
A steu stuma:stupa(csupa), stupni(stupni), stunka(csonka, csunka), stunkni, stuma, stuhé, stuha, ostuhé, studa, ostúd, studered, stúnya, stúf, stupor, stubor, stúch... flektálva stábu, stába, stámpni, stámpa, stánkni, stánku(Gestank)stép, stáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni.
4.Szekér: bizonylosza eredetű hang, de nem fingár, attól, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv, ha ezt a hangot ki akarjuk rakni, úgy magyarul akarjuk kirakni, ha ezt antonak raktuk, úgy az rakód, azt látjuk, hogy indogermánul és germánul raknánk ki a hangot, ergo ez a metódus rekkja,hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Itt három etimológia rakódna, a magyartól, az indogermántól:
1. Az indogermán sker stumától ered, ettől mondjuk a magyar és germán hor, húr, horog, horgol hangok is, ahogy a szekrény, germán skrínja, és ez nem jevevényhang, hanem ősmagyar, germán, Schrein, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ettől a sker stumától ered az óperzsa skarajat verb is, kocsizni.
2. A sker stuma egy rekkésje, a német scherzen, ez rekkja azt, hogy springen,ettől óangol scieru, Springer.
3. A szek stumától, nem szök, az ö magyarlosza, és nem török hang, ettől a szekel, hág hangok is, így volna, hogy szek-ér, vagyis Springer.
Ranakerdva: így vagy úgy de a magyar rekkés és hangrakás itt indogermán és germán, ahogy a rekkés ( Bedeutung) a három stumától egy, ha mondjuk a szekrény rokonja volna és így a húr-nak, horognak, úgy: szek-er, szek-er-ény, a szekér itt is Springer volna. Ha a sker stumát, ahogy scherzent rakjuk, úgy is Springer, ha a szek, nem szök, stumát, úgy is Springer. Stak egy a probléma, hogy a szekér hangot ér-vel, vagy ár-val hallja így az ember, nem hogy szeker, úgy így vagy úgy szekeru volna, szekér már a szekenő. Volna egy másik alternatíva is, hogy az ember a kur-kar-ker stumától hallja a szekér hangot, és ez is rakta volna, habár a magyar kur vagy ker stuma az indogermán ger stumától ered, nem az indogermán sker stumától. DE baju nem van, ahogy írtem, ez is rakta, attól hogy rakta volna, és így is regelta hallani.
Ígyhát:
Indogermán szek-től szekken és egyéb: szekér így Springer.
Indogermán sker stumától,ahogy szekrény is: szekéru.
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/12/09/lektion60-_izolalt_hangok_vagy_nem
5.Kard: magyarul haru hardu, indogermán jevevényhang.
Har stuma: már volt róla a beszéd, hogy indogermán sker-től ered, ahogy a kard is, de a kard jevevényhang, magyarul:
-Haru, Har u-val, vagyis saru(sarabol, germán skarabon)vagy ha kard, úgy hardu.
-Szaku: beszéd már volt róla, hogy magyarul a szaku a kés, hisz a kés jevevényhang, így az indogermán sek, szak stumától ena szaku a kés.
A kardról stak annyi biztos, hogy indogermán jevevényhang, dúrgerni is kellene, ősmagyar ena haru és ana harda a har, indogermán sker stumától.
6.Vár, magyarul őru, őrda, nem perzsa hang.
Figyel? Figyelmeztet? Az etimológia bizonylosza, volna a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, így az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje a figyel őrjni, van kausatív-presenz jank:
őrjni:wahrnehmen.
őred: warten.
őrt: schützen, t-vel.
őru: nem vár.
őrda: nem várda.
őrjedni: sich kümmern.
őrnyni: warnen.
őrnya, őrnyung.
És így a hülye bullshit hang figyelmeztet laguján, ahol a z bullshit, és ma-ra, és tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Substantívnek innen volna az őrnya a Warnung és az őrnyó az outpost.
7. Gazdag: A gazda és gazdag hangokról volt már beszéd, hogy a gazda a Gast-tól ered, a gazdag is, mondjuk németül volna gastig, gastuga, gasduga,de talán volna, hogy a gazda és gazdag hangok külön vannak, attól, hogy a jászok a magyarmány részjeivé váltak, és így a saját hangukat idebírongták, de ez nemigen sanszos. Irreleváns is, ahogy már írva volt, attól, hogy a két hangot dúrgerni kell, az egyiket a garázdára, a másikat a béresre.
8.Egész: a fingristák az egész hangot egy alán hangnak makogják, egy összetett hangnak, de falsch az etimológiájuk. A magyar itt az e partikelt hallja, erre a gho, vagyis egho, de ez bizonylosza, attól, hogy az én, indogermán oinos-tól is eredne. Az indogermán oinos-tól, az én-től ered a német eins, ettől ēnag, vagyis einig, magyarul éngo, éngem, engem, itt a g kopna, és maradna eg, ég, vagyis egy is. De már írtem, hogy ez bizonylosza, attól, hogy a latin egho-tól is eredne az egy hang, így az úgy volna, hogy az oinos-tól(Negan) az én, az egho-tól az egy és egész. Na egel, hogy most az oinos-ēnag-egy vagy e-gho-tól ered az egy hang és így az egész, a kettő úgy ahogy egyet rekkne. Az egy-eg-re rakód az ész naknamai, így van egész.
Az egész laguján vagy annak onto raktaga hang volna alna, vagyis német all. Ezt a hangot rakjuk magyarul is, attól, hogy az al a magyar és indogermán nyelv rekkint túl, az el-ol-al-tól, ahogy már volt róla beszéd az ősmagyar pagusnál, ott látni volt, hogy az al überall van, így alna minden, egész, überall.
9. Vért: indogermán au-ue partikel, vagyis vé, erre r, vagyis wehren, ettől vért-véd.
A vért hangot is a fingristák iráni hangnak makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis az indogermán, ana a magyartól is kirakni és regyni van, az magyar volna, úgy hogy mondjuk a germánnál is ott van a stuma, ahogy az indogermán uer stumától regyni, kirakni van a magyar véd hang. A magyar véd hang nem fingár, dolga nem van egy néz hangval, egy osztják vanta-val,ana indogermánnak boljad, az indogermán ueidh stumától, ettől az ész, és a jevevényhangok a vigyáz, vicc és vizsgál. De fentebb látni volt, hogy a vár az magyarul őru, őrda, dolga nem van az orr hangval, hanem az indogermán uer stumától ered, wahrnehmen is,így igenstak volna a véd és az őr keverni, de a véd hangnak dolga nem van a vigyáz hangval. A vér, vagyis wehren hang az indogermán au-ue partikeltől ered, itt vé, ahogy ettől ered más perspektívától a vá is, ahogy vág, ván, uen, stakhogy itt a vé azt rekkja, hogy entfernen, biztonságba bírongani mondjuk, ettől a rekkéstől tovább rakód, hogy verschließen és bedecken, vagyis vé, vé, vérni. A vért hang ennen már bizonylosza, attól, ahogy már írtem, a ti-to-ta partikelekkel mást és mást rak a hang:
- vérti: tevő
- vérto: kausatív.
- vérta: tenkős, a védés Dingje, vagyis az ana védve van.
Mi most namatjuk stak vértnek! Ettől a vért hangtól ered így a véd hang, úgy hogy talán az r kopik, a t d-vé vál, vagy már vérd volt, ahogy a germán weorð. Stakhát igen zavaró itten a vér, ahogy Blut hang, ez is igenstak az indogermán au-ue partikeltől ered, stakhogy itt indogermán aue van, ettől a víz is, így raktább volna azt mondani, hogy vír, attól, hogy energikus eredésről beszélünk és folyásról, ahogy a víh, vívni hangnál is. Ennek a vér, wehren verbnek az oldalpárja volna a vész, s indogermán partikelvel, stakhogy a vész untergehen, a vér, wehren retten.
Querhinweis indogermán au-ue-től vé-ve:
R-vel. Sa partikelvel.
Vé vér(wehren) vész
Ve ver vesz(währen)
Ranakeredva: a vért hang így nemigen iráni eredetű hang, ha a magyar vé partikeltől regyni van, ahogy a vért hangtól a véd is. Az etimológiája is raktaga, hogy a vé-vel entfernen, retten, biztonságba bíronganak, ahogy vé-vé-vel bedecken, schliessen. Habár sokkal dubb hang volna az iráni nyelveknél, ahogy a germánnál, ahogy azt se igen rakjuk, hogy most a vér vagy vért hangot etabláljuk, de egal, az iráni is volna germán, vagyis magyar, ahogy az iráni forma magyar, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
További hangok:
-vérja, vérjár, vagyis védő,Wehrer.
-vértár: vért-ár, ez is védő, stak a vért-től.
-vérna, ahogy Wehrna volna, Bedeckung, páncél is.
-vértra: Damm, ahogy egyéb.
-vér, vértni verbek schliessen is.
-vérti, vérto, vagyis vérat, substantív vérto volna Gehege.
-vérta: tenkős, a védés Dingje. Vérto és vérta is raktaga így vért-nek.
-véra: a magyar vár az őru, őrda, az uer indogermán stumától ered. Stakhogy három hangtól is volna kirakni úgymond őru, az indogermán uer stumától, wahrnehmen, ez őrt, őrdu, őru, ahogy az orr hangtól is, indogermán uer stumától, rekkésje erheben, ettől a Warze is, így ordu, ahogy az árja varṣmán. Három perspektívától így a hangok:
- Őru, őrda: warten, vár-tól, itt az ember őrej, őrt.
- Ordu: az orr-tól, orros lagu a felden, Hügel.
- Véra: itt az ember vér, wehrt, vért.
A magyar nyelv indogermán nyelv, ép indogermán nyelv, attól, hogy a magyar rakja az indogermán au-ue partikelt, a vé-t itt, ahogy germán nyelv, így a vért hangnak germánnak, így magyarnak kell vannija. A mai némettől is kiraknánk, a wehren-től a vért hangot, ahogy a véd-et is, stakhogy a német nem olan indogermán és germán nyelv, ahogy a magyar, hogy rakja az összes indogermán partikelt, attól, hogy solón a magyarnál itt van.
10.Vásár avagy vászár?: az etimológiája bizonylosza éshát ez a hang a libcsi ökomókia részje, magyar ilyet nem tesz(látni volt, hogy hogyan is van az ősmagyar örjedés, Wirtschaft), így igenstak bírnám jevevényhangnak. Stakhogy a hang igen pespektívikus, ahogy mondjuk a mér is, a méter-től. A mér hang igenstak a mé-től eredne, vagy me is raktaga volna, vagyis me, ahogy indogermán me, ahogy mein, vagyis me-től mérünk, így nem kellenek a számok, stak nakta annyit mondani, hogy távol me-nek, nakva me-nek, oda me-nek, ígyhát a me mér a saját perspektívájától. Talán ennan ered a mét-mér hang, az indogermán me-től, ahogy ich.
A vás-vász hangot is rakná az ember magyarul, indogermánosul, ahogy vesz-vász, a ve-vel veszünk, vász-val verkaufen, ahogy a vá rekkja, hogy aussert az ember. A hang az indogermán ues-re megy vissza, ez igenstak vás-vász volna, vagyis nem kaufen hanem verkaufen, ezenkívül r-vel a vásár stumája a mai németnél is ott van, vagyis vászu, a német Ware, germán wazó, waru. Az első hangot így rakjuk magyarul a vász-t, ahogy ez a germánnál is ott van, de hogyan van az ár? Az iráni hangot összetett hangnak mondják, vagyis annyi volna, hogy vászuörjedés, a magyar itt a magyar és indogermán ár-t hallja, igenstak az er-ár indogermán pertikeltől, kausatív-presenz-iteratív. Sok nyelvnél ott van a vász-tól ilyen vagy olyan formája a vásár-nak, vászárnak, így jevevényhang is volna, stakhogy a magyar rakja, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Raktaga volna inkább etablálni a vászu hangot, ahogy:
- vászu: Ware.
- vesz, veszna: Kaufwert.
- vászna:Ausserungswert.
- vászár:Verkäufer.
- vásztor:Verkäufer.
A vász-tól ered az indogermán vászna, árja vasna, ez a hang igenstak etablálni volna, Ausserungswert-ként, erre antapéldának volna a veszna, ez volna a Kaufwert. A két hang raktaga hangok volnának a tőzsdén, ahogy valutaváltásnál is, sőt nettó és a bruttó laguján is.
11.Vám: a vám etimológiáját bizonyloszának kell mondanunk, így eredetjét is.
A vám hangot perzsának mondják, de nem rakjuk hogy most ettől vagy attól az indogermán stumától volna-e, hogy most ávám vagy vám volna-e vagy ábám? Fennáll a sansz, hogy nem indogermán, hanem arab hang volna így a perzsa hang. A perzsa ávám rekk így lovaná-t, Lohn-t és időt is. Nem rakjuk továbbá, hogy a vám-nál a ma az a ma partikel, vagy ana partikel, ana m-vé vál?
Az opciók:
- A vá indogermán stumától, ha már lona, lovana, a vá partikeltől, indogermán au-ue, ettől a vág, vát, üt, ván, ahogy Wunde hangok is. Ha már Lohnnak mondják, úgy logikus volna a vá stumától és verbtől(görögnél van) a váma, ma-val a Lohn. De itt is fennáll a sansz, hogy nem-e vána volna? A görögnél rakód hang Schuld és lohn a vá stumától.
Ha a vá-vág és egyéb hangoknál vagyunk, úgy ott van a bizonylosza árja hang:váṁśya. A váṁśya azt rekkja, hogy Balken, vagyis inkább gerenda. Ez a váṁśya hang igenstak eredne a vá-vág stumáktól is, vagy az indogermán uen-től, ván. Az árja hang volna így gerenda, sorompó.
-Árja e-vá-m. Az árja évám vagy evám rakód a magyar, ahogy indogermán e partikeltől, indogermán au-ue, vá és a ma partikeltől, rekkésje: gerada der, pontosan e, vagy e-vá-m. Ha a perzsa hang időt is rekk, úgy ez is oké volna.
- Az év-től: árja éva, germán éva(erről már volt beszéd) az indogermán ei, já stumától. Ha a perzsa hang időt is rekk, úgy raktaga volna az év-től.
- Árja váma: a vágy hangtól, de inkább vána volna, rekkésje a vágy-tól, uen-től hübsch, link, angenehm, lieblich.
- A ví vagy vit-víd, vagyis űz stumál a vína, ez rekkja, hogy Schuld is, ahogy mondjuk a szlávnál, de nem igen volna, attól, hogy nem á-s, hanem í-s.
Ezek azok a formációk, anak úgy ahogy rendesek, max stak n-től m-vé válás volna, hangkopás nem van és egyéb. De ahogy írtem, a perzsa hang arab is volna. itt a hang etimológiáját anatonak rakjuk, nem ismerjük, a magyart perzsának mondják, de a perzsa hang etimológiája bizonylosza, így a magyar vám hang etimológiája bizonylosza.
12. Számok, ahogy hét, tíz, ezer és száz: már írva volt, hogy a számok irrelevánsok, nem a nyelv részjei, így egalak. A hét, tíz, ezer és száz hangokat mondják iráninak. A tíz germán volna, a d-t váltástól, de nekem egal, számok nem a nyelv részjei, így magyar vagyis germán vagy iráni, az totál egal, de inkább ne magyar, ne germán, de volna... A száz és ezer zátemi nyelvű indogermánok, jevevényhangok, a hét az totál iráni, az iráni hapta.
B.
Az alánnak mondott hangokról: verem, asszony, híd; legény,tölgy,üveg. Már két hangot, anat alánnak makogtak átvettünk fentebb, ez volt az egész és a gazdag.
Ezek a maradáj, maradék iráninak, vagy itt inkább alánnak mondott hangok, kivétel a zöld, de arról, most nem beszéltünk, attól, hogy beszéltünk, és szláv is volna, ahogy nem beszültünk az irreleváns aranyról és ezüstről se, de így a számokról, se a vásárról, se a vám-ról se kellett volna beszélnünk, attól, hogy ezek is irrelevánsak. Ezeket a maradáj hangokat a raktaga lagujukon megregyük, és ha megtettük, úgy írunk egy fazitot az alánnak mondott hangokról is.
